Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
Csaknem ötezer kötet A vérségi művelődési ház klubkönyvtárának állománya a múlt év végére 4950 kötetre bővült. Egyidejűleg a kölcsönzők tábora is gyarapodott. A téli hónapokban harmincán Iratkoztak be, jobbára felnőttek. Sztereo magnetofont is vásároltak tavaly, amit a könyvtári irodalomórákon is jól hasznosítanak. Jobb oldali felvételünkön: a három Fűrész toitvér Weöres Sándor verseit hallgatja. Alsó képünkön: Nem hiányoznak a könyvtárból a játékok sem. Papp Sándor és Mészáros László sakkozik, társaik folyóiratokat böngésznek. Bene Mihály felvételei T iizelőellátás VI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1979. FEBRUAR 17., SZOMBAT SZOKATLAN ELNEVEZES Sikeres kísérletek ménekkel Szerepük a termésátlagok növelésében A szakembereken kívül kevesen tudják, hogy a gödöllői Kisállattenyésztő Kutatóintézetben jelentős eredményeket mutathatnak fel o méhtenyésztési osztály munkatársai. Tavaly a méhanyák fajtajellegzetességeit vizsgálták, és sikeres kísérleteket folytattak a méhek szipókájának növelésére is. A gödöllői kutatók írták le először a méheket károsító és hazánkban is megjelent varró atkát. Az intézet hosszú s a laikusok számára szokatlan elnevezésű csoportja, a kultúr- növénymegporzási osztály is hasznosítja a méhészek felfedezéseit és eredményeit. Vizsgálataik és kísérleteik is igazolták, hogy a méhek a növények megporzásában fon. tos szerepet játszanak és hozzájárulhatnak a termésátlagok növeléséhez. Galgahévíz Öregek napja öregek napja lesz Galgahé- vízen vasárnap, február lilán, délután fél 3 órai kezdettel a művelődési házban. Este a fiatalokat látják vendégül, akiknek bálján a Szinkron együttes muzsikál. Tavaszt idéző termékek A tavasz közeledtét jelző zöldség szórványosan kapható, s a minősége is kifogásolható. A Pest megyei Zöldért üzleteiben láttunk piros hónapos retket, napok óta fonnyad a polcokon, leárazták, csomóját 1 forintért kínálják. Udezöld metélőhagymát is láttunk, 8 forintot kértek érte. A fejes saláta sem kelendő, pedig nagyon szép volt, megérte a hat forintot Most, amikor már nem friss, négyet kémek érte. Néhány üzlet vállalta a kockázatot, rendelt uborkát, 60 forintért mérik, öt forint egy kiló sárgarépa, 8,60 a zöldség. Kilenc a zeller, hat a karalábé. A vöröshagyma hét, a fokhagyma 24 forint. Továbbra is jó az ellátás káposztából. A legdrágább a kel, egy forinttal olcsóbb a vöröskáposzta, 4,50. Kapható fekete retek is, kilója 4,80. A burgonyából a rózsafajtát mérik, kétkilós csomagban és kimérve is. A csomagolt 10,60, a másik 4,70. A savanyított termékek közül a káposzta nyolc, az uborka 16, a paprika 30 forint. Gyümölcsből körte és alma a kínálat. Kissé haragos zöld színű, de igen puha és édes-a körte, kilója tizenkét forint. A jonatánalmáért 9,60-at kérnek. A Zöldért üzleteiben továbbra is százhúsz forint egy kiló dióbél, harmincnyolc a mák. A fehér, illetve tarkabab 27 és 32 forintos áron kapható. igen nagy a választék kerti- magvakból. A piacon változatlanul szerény a kínálat, de azért láttunk újdonságot is. A sóskát 60 forintos áron kínálják, a saláta 7 forint. A dughagyma kilója 32 forint A storking és a jonatán egyaránt tizenkét forint. Naspolyát is láttunk, húsz forintot kérnek érte. Hétköznap, szokatlanul, baromfit is árultak a piacon. A tyúk párja 160—170 forint. Mozgolódtak a virágpiacon is. Igen szép szegfűt kínáltak, szálját 12 forintért Egy-egy cserép jácintot húszért adtak. Silány tavalyi barka csomójáért hat forintot kért az árus. M. M. Állatorvosi ügyelet Gödöllő és környékén: február 13-án, vasárnap: dr. Békési Béla, Pécel, Isaszegi u. 24. Aszódon és környékén: február 18-án, vasárnap: dr. Soós Endre, Aszód, Kossuth u. 51. Elegendő, de nem mindegyikből •• Ülésezett a tanács vb Két fő napirendi pontot tárgyalt e heti ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága: a Budapest-környéki Tüzép tájékoztatóját a gödöllői telep munkájáról, az 1978. évi ellátás tapasztalatairól, valamint a Városgazdálkodási Vállalat ismertetését idei tervéről. Első napirendi pontként Bamberger Károly elnökhelyettes számolt be a két ülés között történt jelentősebb eseményekről, intézkedésekről, illetve a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. A legfontosabb kérdéskör a tüzelőellátás volt, hiszen ez úgyszólván valamennyi lakost érinti. Ipacs László, a vállalat vezérigazgatója tájékoztatása alapján a végrehajtó bizottság tagjai részletesen megismerkedhettek a Tüzép tevékenységével, gondjaival, £ a minél zökkenőmentesebb kiszolgálásért kifejtett erőfeszítéseivel: Kezdjük a leglényegesebbel. Minden, a köz dolgaira figyelő ember évek óta tudja, hogy az energiahordozókkal világszerte gondok vannak, számos fejlett és kevésbé előrehaladott országban léptettek életbe korlátozásokat, igyekeznek mindenféle eszközzel rábírni a lakosságot a takarékosságra, a szén, brikett, koksz, tűzifa, olaj gazdaságos felhasználására. Megkedvelték Nálunk eddig semmiféle megszorításra nem került sor. Valószínűleg ez is a magyarázata annak, hogy sokakban él a téves nézet, hogy nyakló nélkül tüzelhetünk, van energiahordozó bőségesen. Holott ez nem így áll. Hogy mennyire nem, az a Tüzép-telepeken naponta tapasztalható. Jóllehet alapjában véve ezen a télen is rendben volt az ellátás, s várhatóan ezután is így lesz, ámde ez egyáltalán nem jelenti, hogy mindenki megkaphatja a kívánt tüzelőanyagot Ismeretes, hogy évek óta árusítanak, éppen ezért sokan megkedvelték a kiváló minőségű külföldi brikettet kokszot S ha ez nem kapható, sokan hajlamosak üresnek látni a telepet még jó, ha jókora dombokat raktak is magyar szénből. Tévedések elkerülése végett: a behozatalnak nemcsak az ország búkA tervezettnél nagyobb bevétel szája szab határt, a szállítóik sem rendelkeznek a kedvelt brikettből, kokszból, fából minden szükségletet kielégítő készletekkel. Vegyíteni Köztudomású az is, hogy az évekkel ezelőtt elparentált szán jelentősége mennyire megnőtt A mai energiahelyzetben a gyengébb minőségű szeneket is kénytelenek vagyunk felhasználni. A hőerőművekben és a háztartásokban is. Az átállás nem köny- nyű. Alig szoktuk meg a jobbat, tisztábbat, a könnyebben kezelhetőt máris vissza kell »térnünk a rosszabbra. Mit tehetünk? Takarékos, gazdaságos felhasználással kisebbíthetjük gondjainkat Ha ésszerűen tüzelünk, mindenkinek juthat a jobból is, amit persze vegyíteni kell a gyengébb minőségűvel. A végrehajtó bizottság által tudomásul vett tájékoztatójában a vezérigazgató tételesen felsorolta, mely tüzelőanyagból, illetve építőanyagból ebben az esztendőben hány ezer tonna, darab érkezik városunkba. Néhány szám a nagyságrend érzékeltetésére: 8000 tonna szén, 9500 tonna brikett, ebből NDK 6000, a többi hazai, 1400 tonna koksz, 5000 tonna tűzifa, 6500 tonna cement, 6,5 millió tégla, 400 ezer darab cserép, 26 ezer méternyi vasbetongerenda. Több lesz a tavalyinál az ajtó-ablak, a pala, a mész, a csempe és a fenyőfűrészáru. Megkezdik a gödöllői telepen a fürdőszobaberendezések tartozékainak árusítását is. Nyáron A számok sejtetik, mind tüzelőből, mind építőanyagból elegendőt hoznak a városba. Nem árt azonban újra kiemelni, bizonyos fajta szénből, brikettből, kokszból nem tudnak kielégíteni minden szükségletet S lesznek zökkenők az építőanyag-ellátásban is. Csak példának: manapság a legtöbben az újfajta ablaktokot keresik, amit korábban alig- alig vettek, miközben az' ipar visszaállt a régire... S még valami: manapság még ajánlatosabb a tüzelőt idejében, ha lehet, még a nyáron beszerezni. K. P. Agrártudományi Egyetem Módszer a takarékosságra Sok olyan mezőgazdasági épület van, amelyet fűteni kell. Az állatok hőigénye fajonként különbözik, más hőmérsékletet kedvel a szarvasmarha, mást a sertés, a baromfi, a nyúl és a juh. E csoportokon belül a fiatal állatok fejlődésük kezdetén általában igényesebbek. Hogyan fűtik az istállókat, s lehetne-e takarékosabban, ezt vizsgálták a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karának szakemberei. Megállapításuk szerint az energiatakarékosságnak számtalan lehetősége van, s ezek olyan esetekre vonatkoznak, amikor nem az élettani feltételek szabják meg a hőmérséklet mértékét A túlméretezett, rosszul szabályozható fűtési rendszer például a kelleténél nagyobb hőfokra fűt fel, tehát a kalóriák egy része kárba vész. Csak akkora hőmérsékletet érdemes tartani, amely az állatok növekedéséhez föltétien szükséges. A mai, általában túlzott energiafelhasználást éppen eddig a határig érdemes csökkenteni. Hogy egy-egy adott épület és állatfaj esetében hol ez a határ, annak meghatározására módszert dolgoztak ki az Agrártudományi Egyetemen. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Emlék- és munkatúrák Mint már megírtuk, január 26-án adták át a Gödöllő és Vidéke Afész működésében levő kis ABC-t Kerepestarcsán, a kórház lakótelepének szomszédságában. Az első hónapban 600 ezer forint bevételt vártak, de ezt az összeget már most túlteljesítettek. Barcza Zsolt felvétele Elnökségi ülést tartott a járási természetjáró szövetség amelyen értékelték a tavalyi munkát és megbeszélték az idei feladatokat. Sári István elnökhelyettes a többi között elmondotta, hogy a szövetségnek hét szakosztálya működik, s tagságuk évről évre nő. Aszódon százötven, a GEAC-ban 28, a GSC-ben 204, a szakmunkásképző intézetben 104, a péceli Ráday Pál Gimnáziumban 58, a péceli Mezőgazdasági Szakképző Iskolában 26, a gödöllői Török Ignác Gimnáziumban 80 személy az igazolt és rendszeres túrázó, összesen hatszázötvenen vannak a járásban, ami annyit jelent, hogy kéttized híján 32 százalékkal többen, mint 1977-ben. A vezetőség persze ezzel sem elégedett. Számos olyan település található járásunkban, ahol nincs és ahol okvetlenül’ létre kellene hozni a természetjáró szakosztályt. Például Isaszegen és a Galga völgyében. A szakosztályok negyvennégy túravezetővel rendelkeznek, de legalább tíz kellene még. Szó esett az ülésen a fegyelemről is, e tekintetben még bőven akad tennivaló. Egy példa: a február elején tartott megyei szakosztályi értekezleten csupán a GSC, a gödöllői szakmunkásképző és a péceli gimnázium természet- járói képviseltették magukat A járási természetjárók tavaly is számos emléktúrát és úgynevezett munkatúrát bonyolítottak le, amikor is felfestették az útvonalat felújították a jelzéseket amelyek elengedhetetlen feltételei a barangolásnak. A legtöbb munkatúrán a GSC tagjai voltak, huszonhárom alkalommal harminchat igazolt természet- járó és negyvenhárom vendég. Mindent egybevetve, a járásban a legjobb természet- járó szakosztály címért, illetve a Kovács Gyula vándordíjért folyó versenyben a következő sorrend alakult ki: 1. GSC 4673 pont, 2. a gödöllői szakmunkásképző 993, 3. Aszód 890 pont Természetjáróink életéhez a kulturális rendezvények is hozzátartoznak. Az aszódiak négy, a GEAC öt, a GSC hét, a gödöllői szakmunkásképző nyolc alkalommal rendezett klubdélutánt Cs. J. Szombati jegyzet Megelőzés Mindannyian ismerjük a torokszoríto érzést, amikor az ablakunk alatt felvisít a mentőautó szirénája. S bár tudjuk, hogy gyakran nem utcai balesethez riadóztat- ják a kékvillogós, piros zászlós rohamkocsikat, többnyire mégis arra gondolunk, hogy valahol a közelben karambol történt, valakit elütött egy autó, valahová lehet, hogy már késve érkezik a meg oly gyors segítség is. Hasonlít ez az érzés ahhoz, amikor saját szemünkkel látunk ilyen eseteket, s ökölbe szorított kézzel, tehetetlenül állunk: a baj megtörtént, s utólag már hiába mondjuk, ha nem így lett volna, ha előbb közbeléphettünk volna. Mert, ahogy a közmondás tartja, mindenkit érhet baleset. A motorizáció, unos-iuntalan megállapítjuk, veszélyeket hozott magával, olyanokat, amelyekhez az emberi szervezet még mindig nem szokott hozzá. A nagy sebesség, a röpke figyelmetlenség, a rossz helyzetfelismerés éppen úgy végzetes lehet, mint az elbizakodottság, a rutin hiánya, a szabályok gondatlan vagy szándékos megsértése. A járási-városi rendőrkapitányságon már összegezték a tavalyi baleseteket, s a statisztikát megismerhették a város és a járás lakói. Tudjuk az okokat is, ismerjük a különösen balesetveszélyes helyeket, a bonyolult útkereszteződéseket, az utak baleseti mérő- számait. A közlekedésrendészeten, pszichológusok módjára még olyan baleseti okokra is fényt derítettek, mint amit a 3-as főközlekedési út Aszód utáni szakaszán tapasztalhatunk. Aszódig ugyanis szinte lehetetlen az előzés, legyen valakinek akármilyen gyors gépkocsija is. Utána viszont hosszú, egyenes és éppen ezért csalóka útszakasz következik, s a lassú bandukolásban, a nagy tehergépkocsikat araszolva követő cammogásba beleunt, feszültséggel teli autósok itt szabadjára engedik a motorokba zárt lóerőket. S hiába jobb itt dz út, hiába megfelelőbbek a látási viszonyok, mégis sok a baleset. De említhetnénk még sok ilyen példát, konkrét esetek alapján vizsgálhatnánk a baleseteket előidéző objektív és szubjektív okokat. Mint ahogy a közlekedéssel hivatalosan foglalkozók meg is teszik ezt. Űk azt vallják: akkor dolgoznak jól, ha nem kell sokat dolgozniuk. Ez főként a baleseti helyszínelőkre vonatkozik, ám senkit se tévesszen meg a dolog; ahhoz, hogy ne kelljen utólag dolgozni, előtte kell egyre többet. Nevezetesen a megelőzésről van szó, mert a közlekedésben ma már ez a kulcsszó. Kulcsszó, és sok mindent foglal magába. Állandó felvilágosítást jelent, fokozott ellenőrzést, közlekedési vetélkedőket, ankétokat. Felmérhetetlen a jelentősége a fiatalok, főként az iskolások körében tartott ismertetőknek, s nem kevésbé fontos felhívni a közlekedésben részt vevők figyelmét arra sem, hogy vigyázzunk az idősekre. A közlekedési és ipari vállalatoknál rendszeresek a műszaki ellenőrzések, a termelőszövetkezetekben évente háromszor is megjelennek a közlekedési rendőrök, a társadalmi aktívák, a szakemberek, s a helyiekkel együtt a tavaszi munkák, az aratás és az őszi betakarítás előtt is ellenőrzik a gépeket. A megelőzés e fontos munkája senkit sem hagyhat hidegen. A közlekedés- biztonság társadalmi ügy és súlyosan tévedünk, ha azt hisszük, hogy a rendőrségre tartozik. Ellenkezőleg, valamennyiünkre. S ha a megelőzés munkájához mindannyian hozzátesszük a magunkét, kevesebbet kell majd szirénáznia a mentőautóknak. Gáti Zoltán
