Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-17 / 40. szám

I XXIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1979. FEBRUÁR 17., SZOMBAT Körzeti bizottság Kisvácon Társadalmi munka a lakóhelyért Virágágyak, játszótér, nyugdijasklub A Hazafias Képfront kisvá- ci körzeti bizottsága ülést tar­tott a Dózsa György úti könyvtárhelyiségben. Először Nyerges Lajosné elnök szá­molt be az 1978. évi munka­terv teljesítéséről. A kisváci HNF-bizottság programja kapcsolódik a Ha­zafias Népfront Vác városi bi­zottságának programjához. Fontos feladatnak tartják a környezetvédelemmel össze­függő ismeretterjesztő rendez­vények szorgalmazását, a Tisz­ta, virágos Vác mozgalom mi­nél hatékonyabb megvalósu­lását. Ezenkívül a körzeti bizott­ságok a tanácstagok segítségé­vel társadalmi munkát szer­veznek lakóhelyük környékén. Zsebest István iskolaigazga­tó Vác történelmi múltjáról tartott előadást, míg Weisz György tanácselnök a város je­lenéről és jövőjéről beszélt. Sikerült elérni, hogy sok he­lyen, például a Dózsa György úton és a Táncsics utcában parkosítottak a lakók, tavasz­tól őszig pompázó virágágya­kat létesítettek, gondoztak. Társadalmi munkával ké­szült a Kálvin utca végén az a gyermekjátszótér, aminek az átadását idén április 4-re ter­vezik. Barna László, a kisváci kör­zeti bizottság titkára az 1979- es terveket ismertette. To­vább folytatják a parkosítást. A társadalmi munka szép pél­dája az az összefogás, amely­nek eredményeként a Horváth Mihály utcában, a 6-os számú í szövetkezeti építők, a börtön őrszemélyzete és a DCM KISZ- bizottságainak segítségével if­júsági sportpályát létesítenek. A másik sportpálya az Árpád úti iskola vízmű felé eső te­rületén létesjül. Az ülésen1 részt vett István Kálmán, a városi népfrontbi- zottság titkára is, aki köszö­netét és elismerését fejezte ki a végzett munkáért. Nyerges' Lajos, a kisváci körzet területi párttitkára kér­te, hogy széles körű társadal­mi összefogással törekedjenek az idei tervek megvalósításá­ra. P. Vége a vásárnak Tolongásra, tumultusra szá­mítottam, s így aztán megle­petés ért Pest megye legna­gyobb ruházati áruházában, a váci Dunakanyarban. A szo­kásosnál többen voltak ugyan, de az eladóknak még arra is maradt idejük és energiájuk, hogy a tanácstalanul nézelődő vevőt útbaigazítsák. Tőlem is megkérdezték. — Mit parancsol? Mit ke­res? Olyat mondtam, amiről fel­tételeztem, hogy nincs. Ha meg netán kapható, sebaj, szükség lesz még rá. — Kisgyermeknek való, szí­nes, 2-es méretű pamut haris­nyanadrágot Nem tévedtem, ez Vácott is hiánycikk. Hozzáfűzte viszont a fiatal eladónő, hogy a rög­zített, kedvezményes árú gyer­mekruházati cikkeket nem árazták le. De a téli vásár cikklistájára került azért sok­féle gyermekruha; kezeslába­sok, kabátok, s fönt az első emeleten a cipőosztályon ci­pők, csizmák. Csak a bóvli? Egy férfi' az ingek között válogatott. Megkért, segítsek, mert szemüveg nélkül rosszul lát. Megismerkedtünk: Nénin- ger György, 78 éves, nyugdí­jas, Mutatta, hogy cipőt már vett. 160 forint helyett 130-ért, s most még egy zefíringet szeretne. — Készült erre a téli vá­sárra? — kérdeztem Néninger Györgytől. — Kihasználom, hogy meg­rendezték — mondta. — Egy ilyen öreg embernek sok mindent nem érdemes már vennie. De ha olcsóbban ad­ják ... Kaszás Imre igazgatóhelyet­tes elmondta: ' — Harminc-negyven száza­lékkal lehet most olcsóbban vásárolni. S ez a két-háromezer forintos télikabátnál vagy egy öltönynél bizony már több száz forint megtakarítást jelent. Bár téli cikkekről van szó, de tulajdonképpen még nem múlt ei az idei tél sem, s majd jön a következő. — Valóban csak a bóvlit árazzák le? — A leárazott árucikkek kö­zött — mi tagadás — akad divatjamúlt is. Többsége azon­ban kapós áru, csak maradt belőle készlet. S a kereskede­lem ezt akarja értékesíteni, hogy kiürüljenek a raktárak. A váci Dunakanyar Áruház­ban például 6 millió forint értékű ruhát, anyagot, cioőt áraztak le, összesen 4 millió forintra. Ez tehát, ha minden elfogy, 2 millió forint meg­takarítást jelent csupán itt. Nehéz azonban elhinni, hogy a haszonra törekvő ke­reskedelem ennyi pénzt csak úgy kidobna az ablakon. Azt, hogy árán alul adjon használ­ható árucikkeket. — Nem fizetünk rá — mondta Kaszás Imre. — A különböze­iét a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi vállalatok a kockázati alapjukból fedezik. Másrészt viszont nagyon sok­ba kerülne a raktározás, s már ezért sem érné meg a kö­vetkező szezonra várni. Raktárról is Aki viszont az utolsó napok­ban, tehát a téli vásár máso­dik hetén megy a ruházati boltokba, nem biztos, hogy elégedetten távozik. Megkértem Jernei Gábornét és Csernák Ferencnét, a cipő­osztály vezetőhelyetteseit, hogy kapásból sorolják, fel, mi fo­gyott ki a téli vásár kezdete óta. Elmondták, hogy a 328 forintról 197-re csökkentett árú férfi bundacipők már az első két nap, női és gyermek­csizmák, férfi télikabátok, bakfis kabátok, flanellingek az első héten elkeltek. — Kiárusítás jellege is van a téli vásárnak — magyaráz­ta az igazgatóhelyettes. — Csupán flanell ingekből kap­tunk utánpótlást, a többiből pedig azt áruljuk, ami raktá­ron van, illetve volt. — Ezek szerint mégsem ér­demes várni, amíg csökken az érdeklődés és a tolongás? — Az első nap a legjobb. Akkor még biztosra lehet jöp- ni. A környékről Sokaknak nem mondott új­ságot az igazgatóhelyettes, amit az első hét forgalma is bizo­nyít. A régi áron számolt 6 milliós készletből egy hét alatt 4 millió forint értékűt vettek meg a váciak és a környékről odautazok. Űj áron ezért 2 millió 600 ' ezer forin­tot fizettek. S ami érdekes még, hogy a tavalyi téli vá­sárnál (amikor egyébként 5 millió forint értékű áruval kezdtek) előreláthatóan 20—25 százalékkal nagyobb lesz a forgalom. Az áruház összfor­galma is nőtt. Tavaly a két hét alatt 6 és fél milliót, az idén az első héten már 5 mil­liót értek el. — Tapasztalatai szerint miért vásárolnak most töb­bet? — kérdeztem a Dunaka­nyar Áruház igazgatóhelyette­sétől. — Több pénzt tartalékoltak a téli vásárra, mert meggyő­ződtek, hogy ilyenkor érdeme­sebb ruhát, cipőt venni. S azt hiszem, az ' is közrejátszik, hogy az emberek többet költ­hetnek ruházkodásra. Szente Pál Bécsbe, Besztercére Előbb a filoxéra pusztította... A híres nagybörzsönyi szőlőkultúráról A legidősebbek visszaemlé­kezései, de a telekkönyvi ki­mutatások is arról tanúskod­nak, hogy Nagybörzsöny szán­tóinak körülbelül 40—50 szá­zaléka nem is olyan régen még szőlő volt. Ez mintegy 700— 1000 katasztrális holdat tett ki. Az erdőtől elhódított terü­leten mindig nagyobb lett a szántó és a szőlő is. Van más, hitelt érdemlő bi­zonyíték is erre. Egy 1847-es feljegyzés sze­rint: „Börzsöny városa roppant szőlőhegyén mindenek között legtöbb bort termeszt:’’ Egy másik feljegyzés Berzseny fo­lyékony aranyáról beszél a XV. században. Akkor, amikor az arány és ezüst bányászata is virágkorát érte. Adó a töröknek Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása szerint „Börzsen falunak 45 háza van. A község évi adója, mit a tö­röknek fizetett: 29 ezer 318 ak- cse volt. S ebb^l 6019 pinte a must, melynek értéke: 18 ezer 57 akcse”, vagyis az összes adók közül több mint 60 szá­zalék a mustadó volt. Ebből egyértelműen az következik, hogy a község szőlőkultúrája visszanyúlik a korai századok­ba. A betelepült németség a bányászat mellett az irtásföl­deken szőlő- és gyümölcster­mesztéssel foglalkozott. Bár búzából is 273 kilat vetett ki a török, ami körülbelül 70 má­zsának felel meg. Abban az időben egy ökör ára mintegy 200 akcse volt. Börzsöny falu évenként 147 ökör árának megfelelő adót fi­zetett, s abból is a mustadó körülbelül 90 ökör árát tett ki. A módosabbaknak több, de a zsellér népnek is volt pár száz szögöl szőlője. Több gaz­dának 100—150 hektoliter bo­ra is termett. Erről egyébként a hatalmas pincék is tanús­kodnak. Bécsbe, Besztercére „Mézes fehér” — iitt sárga szőlőnek nevezték — termett a legnagyobb mennyiségben. Mellette oportót, saszlát is ter­mesztetek. Az utóbbit, piros és fehér színben, csemegeszőlő­ként adták el. Bécsbe is elju­tott a börzsönyi szőlő. Szobról vitték hajóval az első világ­háború előtt. De a bornak is, csemegeszőlőnek is nagy piaca volt ,a Felvidéken, ahová lovas kocsikkal vitték fel Beszterce­bányáig. Sok vásárlója volt helyben is, rendszerint már must formájában megvették. Az első csapás az 1870-es évek körül érte a börzsönyi szőlőt. A filoxéra szinte telje­sen kipusztította. Majd körül­belül 1880—90. körül újból fel- virágzott a régi híres szőlő­kultúra. Az első világháború után, 1920 körül kezdett is­mét hanyatlani. A Felvidék felé áramló piaca már akadá­lyokba ütközött, majd a gaz­dasági válság nehéz évei sem kedveztek az intenzív szőlő­1945. február Ismeretlen világ tárult fel — VIZSGÁIM letétele után, 1918-ban az ország legnagyobb bankjának lettem a tisztvise­lője. A Tanácsköztársaság ide­jén beálltam a Vörös Hadsereg­be, s rövidesen a proletárdikta­túra papírpénzét készítő buda­pesti Glóbus és Hornyánszky nyomdák katonai parancsnoka lettem. A Tanácsköztársaság bukása után távoznom kellett a bankból, hazajöttem Vácra és hosszú ideig itthon bujkáltam. A hétkápolnai kivégzések ide­jén Matejka János nem halt meg. Súlyos sebével elvánszor- gott a velünk egy házban la­kó Farkas Miciékhez. Én is segítségére voltam a bújtatás­ban. A második világháború alatt Budapesten voltam a Margit- híd felrobbantásakor. A ke­letkező zűrzavart kihasználva, hárman megszöktünk a mun­kaszolgálatból és bujkáltunk. 1945 januárjában tértem ha­za. Anyámat, feleségemet, fia­mat, lányomat kivégezték, gyű­löletből. Bekapcsolódtam azon­nal az új rendszer, a népi demokrácia építésébe. A kom­munista párt váci szervezete megbízásából, mint régi ama­tőrfilmes beindítottam a Csá- nyi (mai Lenin) úti mozi üze­meltetését. Még a Dunántúlon ropogtak a fegyverek, amikor itt, Vácott már hirdettük az első előadást. Kalandos úton érkez­tek a filmtekercsek Vácra. A szovjet városparancsnokság ré­széről Puskin és Alajev elv­társak minden segítséget megadtak a szállításhoz. Szov­jet katonáknak is vetítettünk, s 1945 februárjában a lakos­ságnak is. Tülekedtek az em­berek a jegypénztár előtt. Egy ismeretlen világ tárult fel min­denki előtt — másfél óra alatt. Nem győztük a vetítést. Áram nem volt a városban, csak ahol saját áramfejlesztő­vel rendelkezett az üzem. A Váci Kötöttárugyárban indult be először a munka. A Nem­zeti Bizottság tagjaként sike­rült elintéznem, hogy a mozi részére a „kölcsönáramot” ne este 10-ig, hanem 11-ig bizto­sítsák. Meg kell emlékeznem Aíáté Béláról, a fáradhatatlan mozigépészről és Mireisz Má­tyásról, akit a párt adott mel­lém, segítőnek. Amikor időm engedte, segítettem a városhá­zán a közélelmezési hivatal­ban, s az elhurcolt holmik fel­kutatásában. — Később egyik alapítója lettem a Magyar Honvédelmi Szövetség váci szervezetének. Motorosszakosztályt szervez­tünk, neves versenyzőket hoz­tunk Vácra; a magyar moto­ros bajnokság egyik futamát itt rendeztük. A vasút melletti sporttelep volt a salakos mo­toros pálya. Nevek bukkannak elő a sok év után: Klein Ist­ván, Csömör János, Gyombolai Gyula — ők is sokat segítet­tek, köszönet érte... Elmondta: Zilzer János nyugdíjas. Lejegyezte: P. R. művelésnek. A pusztuló szőlő helyébe, pótlására már csak a kevesebb kiadással, munkával járó direkttermő fajtákat te­lepítettek. A második világ­háború után azután lassan, lassan szinte teljesen meg­szűnt a messze földön ismert és híres szőlőkultúra. Ma már csak imitt-amott látni a ter­melőszövetkezet táblái között egy-egy 8—10 soros kis sző­lőt. Ezek már csak akadályai a tábl ásított nagyüzemi gaz­dálkodásnak. S minőségben is keveset érnek. Újra telepítenek A januári tanácsülésen az Ipolyvölgye Mgtsz elnökhe­lyettese elmondotta: a közös gazdaság vezetősége foglalko­zik a gondolattal, hogy alkal­mazottai és tagjai számára Nagybörzsöny valamelyik ar­ra alkalmas dűlőjében újból nemes szőlőt tejepít, melyből 200—300 négyszögölet kapná­nak arra jogosultak. Így az­tán sor kerülhet a szétszórt kis parcellák felszámolására. Azt is elmondotta, hogy a szö­vetkezet maga nem telepít szőlőt, mert Nagybörzsöny eléggé északi fekvésű. Pedig az előzőekben elmondottak mást bizonyítanak. Talán a tagok részére tele­pített szőlő'elindíthat valamit, s bizonyíthat újból. S lehet, hogy feltámad a nemrég még olyan híres szőlőkultúra. Győrök ‘József Kis szigetek a barázdatengerben Grósz Sándor felvétele HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK — Moszkva és Leningrad címmel tart színes diavetítés­sel kísért útiélménybeszámo­lót Angyal Józsefné tanárnő hétfőn, február 19-én 18 óra­kor a Madách Imre Művelő­dési Központban, a Dunaka­nyar Fotoklub Baráti Köre rendezvényén. — A Tízezer nap című, Ko­sa Ferenc által rendezett fil­met vetítik hétfőn este hat órakor a városi-járási könyv­tár olvasótermében. A szerve­zők minden érdeklődőt szere­tettel várnak. A belépés ingye­nes. — Moziműsor: a váci Ma­dách Filmszínházban február 18-ig délután 4 órától a Nuki majom kalandjai című színes, szinkronizált szovjet ifjúsági filmet; este hattól, csak 16 éven felülieknek a Huszadik század című olasz filmalko­tás III. és IV. részét vetítik. — Sebesség jelentős túllépé­se miatt 1500 forint pénzbír­ságot fizetett Baranyi János 21 évps sződi lakos, aki lakott területen tehergépkocsijával a megengedett 50 kilométeres átlag helyett 78 kilométeres sebességgel közlekedett. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyát 4,70-ért mérték a ZÖLDÉRT-boltokban, 6 forin­tért az őstermelők. A fehér babot 20—25, a tarkát 30—35 forintos áron kínálták. A kel­káposzta 7*—10, a fejes 5,40, a piros 8 forintért kelt el. A sa­vanyított káposztát 8 forintért mérték a ZÖLDÉRT-nél, 12 forintért adta a magáneladó. A zöldséget kilóra 8,60—12, a sárgarépát 6—8, a zellergyö­keret 12 forintért árulták. A vegyes leveszöldség csomó­jáért 5—8 forintot kértek. A fekete retek kilója 6, a cékláé 7—10 forintért kelt el. A vöröshagyma 7—10, a dug- hagyma 25 forintos kilónkénti áron cserélt gazdát. Tormát 20 forintért kínáltak. A kukorica- liszt és kása literjéért 10 fo­rintot kértek. A házi készíté­sű savanyú paprikát 35—40, az uborkát 20—25 és a céklát 20 forintra mondták. A nyers sütőtököt kilóra 6, sütve da­rabját 4—6 forintért adták. Gombát a ZÖLDÉRT-boltok 60 forintért mértek. Fejes sa­látát 6,60—7 forintért kínál­tak. Sóskát a kiskereskedőnél 90 forintért (!) láttunk. Az alma ára 13,60—20, a körte 18—22 forint között vál­tozott. Láttunk aszalt cseresz­nyét, 25 forintért. Naspolyát is hoztak, 18 forintért mérték ki­lóját. Mézet és szilvalekvárt egyaránt 40 forintért árultak. A dióbél ára 120, a máké a ZÖLDÉRT-nél 38, a magán- eladóknál 45 forint volt. Élő csirkét csak a magán­eladóknál láttunk, 38 forintos kilónkénti áron. A tisztított kacsákért 220—260 forintot kértek. Tojást 1,70-ért lehetett venni. A háztájiból füstölt szalonnát 55, töpörtyűt 40, hurkát 45 forintért kínáltak. Megjelentek a tavasz első virágai: a hóvirág csomójáért 5, a cserepes jácintért 30—15 forintos árat kértek. Divatshow a Idiéta Az Egyesült Izzó váci gyá­rának ifjúsági klubjában kö­zös klubdélutánt tartott az Izzó és a Kötöttárugyár KISZ- szervezete. A kötöttárugyári fiatalok divatbemutatót is tar­tottak, így ismertették meg munkájukkal az izzósokat. Tóth Márta a legújabb Senior- modellt mutatta be. Simon Zoltán felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom