Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
I XXIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1979. FEBRUÁR 17., SZOMBAT Körzeti bizottság Kisvácon Társadalmi munka a lakóhelyért Virágágyak, játszótér, nyugdijasklub A Hazafias Képfront kisvá- ci körzeti bizottsága ülést tartott a Dózsa György úti könyvtárhelyiségben. Először Nyerges Lajosné elnök számolt be az 1978. évi munkaterv teljesítéséről. A kisváci HNF-bizottság programja kapcsolódik a Hazafias Népfront Vác városi bizottságának programjához. Fontos feladatnak tartják a környezetvédelemmel összefüggő ismeretterjesztő rendezvények szorgalmazását, a Tiszta, virágos Vác mozgalom minél hatékonyabb megvalósulását. Ezenkívül a körzeti bizottságok a tanácstagok segítségével társadalmi munkát szerveznek lakóhelyük környékén. Zsebest István iskolaigazgató Vác történelmi múltjáról tartott előadást, míg Weisz György tanácselnök a város jelenéről és jövőjéről beszélt. Sikerült elérni, hogy sok helyen, például a Dózsa György úton és a Táncsics utcában parkosítottak a lakók, tavasztól őszig pompázó virágágyakat létesítettek, gondoztak. Társadalmi munkával készült a Kálvin utca végén az a gyermekjátszótér, aminek az átadását idén április 4-re tervezik. Barna László, a kisváci körzeti bizottság titkára az 1979- es terveket ismertette. Tovább folytatják a parkosítást. A társadalmi munka szép példája az az összefogás, amelynek eredményeként a Horváth Mihály utcában, a 6-os számú í szövetkezeti építők, a börtön őrszemélyzete és a DCM KISZ- bizottságainak segítségével ifjúsági sportpályát létesítenek. A másik sportpálya az Árpád úti iskola vízmű felé eső területén létesjül. Az ülésen1 részt vett István Kálmán, a városi népfrontbi- zottság titkára is, aki köszönetét és elismerését fejezte ki a végzett munkáért. Nyerges' Lajos, a kisváci körzet területi párttitkára kérte, hogy széles körű társadalmi összefogással törekedjenek az idei tervek megvalósítására. P. Vége a vásárnak Tolongásra, tumultusra számítottam, s így aztán meglepetés ért Pest megye legnagyobb ruházati áruházában, a váci Dunakanyarban. A szokásosnál többen voltak ugyan, de az eladóknak még arra is maradt idejük és energiájuk, hogy a tanácstalanul nézelődő vevőt útbaigazítsák. Tőlem is megkérdezték. — Mit parancsol? Mit keres? Olyat mondtam, amiről feltételeztem, hogy nincs. Ha meg netán kapható, sebaj, szükség lesz még rá. — Kisgyermeknek való, színes, 2-es méretű pamut harisnyanadrágot Nem tévedtem, ez Vácott is hiánycikk. Hozzáfűzte viszont a fiatal eladónő, hogy a rögzített, kedvezményes árú gyermekruházati cikkeket nem árazták le. De a téli vásár cikklistájára került azért sokféle gyermekruha; kezeslábasok, kabátok, s fönt az első emeleten a cipőosztályon cipők, csizmák. Csak a bóvli? Egy férfi' az ingek között válogatott. Megkért, segítsek, mert szemüveg nélkül rosszul lát. Megismerkedtünk: Nénin- ger György, 78 éves, nyugdíjas, Mutatta, hogy cipőt már vett. 160 forint helyett 130-ért, s most még egy zefíringet szeretne. — Készült erre a téli vásárra? — kérdeztem Néninger Györgytől. — Kihasználom, hogy megrendezték — mondta. — Egy ilyen öreg embernek sok mindent nem érdemes már vennie. De ha olcsóbban adják ... Kaszás Imre igazgatóhelyettes elmondta: ' — Harminc-negyven százalékkal lehet most olcsóbban vásárolni. S ez a két-háromezer forintos télikabátnál vagy egy öltönynél bizony már több száz forint megtakarítást jelent. Bár téli cikkekről van szó, de tulajdonképpen még nem múlt ei az idei tél sem, s majd jön a következő. — Valóban csak a bóvlit árazzák le? — A leárazott árucikkek között — mi tagadás — akad divatjamúlt is. Többsége azonban kapós áru, csak maradt belőle készlet. S a kereskedelem ezt akarja értékesíteni, hogy kiürüljenek a raktárak. A váci Dunakanyar Áruházban például 6 millió forint értékű ruhát, anyagot, cioőt áraztak le, összesen 4 millió forintra. Ez tehát, ha minden elfogy, 2 millió forint megtakarítást jelent csupán itt. Nehéz azonban elhinni, hogy a haszonra törekvő kereskedelem ennyi pénzt csak úgy kidobna az ablakon. Azt, hogy árán alul adjon használható árucikkeket. — Nem fizetünk rá — mondta Kaszás Imre. — A különbözeiét a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi vállalatok a kockázati alapjukból fedezik. Másrészt viszont nagyon sokba kerülne a raktározás, s már ezért sem érné meg a következő szezonra várni. Raktárról is Aki viszont az utolsó napokban, tehát a téli vásár második hetén megy a ruházati boltokba, nem biztos, hogy elégedetten távozik. Megkértem Jernei Gábornét és Csernák Ferencnét, a cipőosztály vezetőhelyetteseit, hogy kapásból sorolják, fel, mi fogyott ki a téli vásár kezdete óta. Elmondták, hogy a 328 forintról 197-re csökkentett árú férfi bundacipők már az első két nap, női és gyermekcsizmák, férfi télikabátok, bakfis kabátok, flanellingek az első héten elkeltek. — Kiárusítás jellege is van a téli vásárnak — magyarázta az igazgatóhelyettes. — Csupán flanell ingekből kaptunk utánpótlást, a többiből pedig azt áruljuk, ami raktáron van, illetve volt. — Ezek szerint mégsem érdemes várni, amíg csökken az érdeklődés és a tolongás? — Az első nap a legjobb. Akkor még biztosra lehet jöp- ni. A környékről Sokaknak nem mondott újságot az igazgatóhelyettes, amit az első hét forgalma is bizonyít. A régi áron számolt 6 milliós készletből egy hét alatt 4 millió forint értékűt vettek meg a váciak és a környékről odautazok. Űj áron ezért 2 millió 600 ' ezer forintot fizettek. S ami érdekes még, hogy a tavalyi téli vásárnál (amikor egyébként 5 millió forint értékű áruval kezdtek) előreláthatóan 20—25 százalékkal nagyobb lesz a forgalom. Az áruház összforgalma is nőtt. Tavaly a két hét alatt 6 és fél milliót, az idén az első héten már 5 milliót értek el. — Tapasztalatai szerint miért vásárolnak most többet? — kérdeztem a Dunakanyar Áruház igazgatóhelyettesétől. — Több pénzt tartalékoltak a téli vásárra, mert meggyőződtek, hogy ilyenkor érdemesebb ruhát, cipőt venni. S azt hiszem, az ' is közrejátszik, hogy az emberek többet költhetnek ruházkodásra. Szente Pál Bécsbe, Besztercére Előbb a filoxéra pusztította... A híres nagybörzsönyi szőlőkultúráról A legidősebbek visszaemlékezései, de a telekkönyvi kimutatások is arról tanúskodnak, hogy Nagybörzsöny szántóinak körülbelül 40—50 százaléka nem is olyan régen még szőlő volt. Ez mintegy 700— 1000 katasztrális holdat tett ki. Az erdőtől elhódított területen mindig nagyobb lett a szántó és a szőlő is. Van más, hitelt érdemlő bizonyíték is erre. Egy 1847-es feljegyzés szerint: „Börzsöny városa roppant szőlőhegyén mindenek között legtöbb bort termeszt:’’ Egy másik feljegyzés Berzseny folyékony aranyáról beszél a XV. században. Akkor, amikor az arány és ezüst bányászata is virágkorát érte. Adó a töröknek Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása szerint „Börzsen falunak 45 háza van. A község évi adója, mit a töröknek fizetett: 29 ezer 318 ak- cse volt. S ebb^l 6019 pinte a must, melynek értéke: 18 ezer 57 akcse”, vagyis az összes adók közül több mint 60 százalék a mustadó volt. Ebből egyértelműen az következik, hogy a község szőlőkultúrája visszanyúlik a korai századokba. A betelepült németség a bányászat mellett az irtásföldeken szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Bár búzából is 273 kilat vetett ki a török, ami körülbelül 70 mázsának felel meg. Abban az időben egy ökör ára mintegy 200 akcse volt. Börzsöny falu évenként 147 ökör árának megfelelő adót fizetett, s abból is a mustadó körülbelül 90 ökör árát tett ki. A módosabbaknak több, de a zsellér népnek is volt pár száz szögöl szőlője. Több gazdának 100—150 hektoliter bora is termett. Erről egyébként a hatalmas pincék is tanúskodnak. Bécsbe, Besztercére „Mézes fehér” — iitt sárga szőlőnek nevezték — termett a legnagyobb mennyiségben. Mellette oportót, saszlát is termesztetek. Az utóbbit, piros és fehér színben, csemegeszőlőként adták el. Bécsbe is eljutott a börzsönyi szőlő. Szobról vitték hajóval az első világháború előtt. De a bornak is, csemegeszőlőnek is nagy piaca volt ,a Felvidéken, ahová lovas kocsikkal vitték fel Besztercebányáig. Sok vásárlója volt helyben is, rendszerint már must formájában megvették. Az első csapás az 1870-es évek körül érte a börzsönyi szőlőt. A filoxéra szinte teljesen kipusztította. Majd körülbelül 1880—90. körül újból fel- virágzott a régi híres szőlőkultúra. Az első világháború után, 1920 körül kezdett ismét hanyatlani. A Felvidék felé áramló piaca már akadályokba ütközött, majd a gazdasági válság nehéz évei sem kedveztek az intenzív szőlő1945. február Ismeretlen világ tárult fel — VIZSGÁIM letétele után, 1918-ban az ország legnagyobb bankjának lettem a tisztviselője. A Tanácsköztársaság idején beálltam a Vörös Hadseregbe, s rövidesen a proletárdiktatúra papírpénzét készítő budapesti Glóbus és Hornyánszky nyomdák katonai parancsnoka lettem. A Tanácsköztársaság bukása után távoznom kellett a bankból, hazajöttem Vácra és hosszú ideig itthon bujkáltam. A hétkápolnai kivégzések idején Matejka János nem halt meg. Súlyos sebével elvánszor- gott a velünk egy házban lakó Farkas Miciékhez. Én is segítségére voltam a bújtatásban. A második világháború alatt Budapesten voltam a Margit- híd felrobbantásakor. A keletkező zűrzavart kihasználva, hárman megszöktünk a munkaszolgálatból és bujkáltunk. 1945 januárjában tértem haza. Anyámat, feleségemet, fiamat, lányomat kivégezték, gyűlöletből. Bekapcsolódtam azonnal az új rendszer, a népi demokrácia építésébe. A kommunista párt váci szervezete megbízásából, mint régi amatőrfilmes beindítottam a Csá- nyi (mai Lenin) úti mozi üzemeltetését. Még a Dunántúlon ropogtak a fegyverek, amikor itt, Vácott már hirdettük az első előadást. Kalandos úton érkeztek a filmtekercsek Vácra. A szovjet városparancsnokság részéről Puskin és Alajev elvtársak minden segítséget megadtak a szállításhoz. Szovjet katonáknak is vetítettünk, s 1945 februárjában a lakosságnak is. Tülekedtek az emberek a jegypénztár előtt. Egy ismeretlen világ tárult fel mindenki előtt — másfél óra alatt. Nem győztük a vetítést. Áram nem volt a városban, csak ahol saját áramfejlesztővel rendelkezett az üzem. A Váci Kötöttárugyárban indult be először a munka. A Nemzeti Bizottság tagjaként sikerült elintéznem, hogy a mozi részére a „kölcsönáramot” ne este 10-ig, hanem 11-ig biztosítsák. Meg kell emlékeznem Aíáté Béláról, a fáradhatatlan mozigépészről és Mireisz Mátyásról, akit a párt adott mellém, segítőnek. Amikor időm engedte, segítettem a városházán a közélelmezési hivatalban, s az elhurcolt holmik felkutatásában. — Később egyik alapítója lettem a Magyar Honvédelmi Szövetség váci szervezetének. Motorosszakosztályt szerveztünk, neves versenyzőket hoztunk Vácra; a magyar motoros bajnokság egyik futamát itt rendeztük. A vasút melletti sporttelep volt a salakos motoros pálya. Nevek bukkannak elő a sok év után: Klein István, Csömör János, Gyombolai Gyula — ők is sokat segítettek, köszönet érte... Elmondta: Zilzer János nyugdíjas. Lejegyezte: P. R. művelésnek. A pusztuló szőlő helyébe, pótlására már csak a kevesebb kiadással, munkával járó direkttermő fajtákat telepítettek. A második világháború után azután lassan, lassan szinte teljesen megszűnt a messze földön ismert és híres szőlőkultúra. Ma már csak imitt-amott látni a termelőszövetkezet táblái között egy-egy 8—10 soros kis szőlőt. Ezek már csak akadályai a tábl ásított nagyüzemi gazdálkodásnak. S minőségben is keveset érnek. Újra telepítenek A januári tanácsülésen az Ipolyvölgye Mgtsz elnökhelyettese elmondotta: a közös gazdaság vezetősége foglalkozik a gondolattal, hogy alkalmazottai és tagjai számára Nagybörzsöny valamelyik arra alkalmas dűlőjében újból nemes szőlőt tejepít, melyből 200—300 négyszögölet kapnának arra jogosultak. Így aztán sor kerülhet a szétszórt kis parcellák felszámolására. Azt is elmondotta, hogy a szövetkezet maga nem telepít szőlőt, mert Nagybörzsöny eléggé északi fekvésű. Pedig az előzőekben elmondottak mást bizonyítanak. Talán a tagok részére telepített szőlő'elindíthat valamit, s bizonyíthat újból. S lehet, hogy feltámad a nemrég még olyan híres szőlőkultúra. Győrök ‘József Kis szigetek a barázdatengerben Grósz Sándor felvétele HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK — Moszkva és Leningrad címmel tart színes diavetítéssel kísért útiélménybeszámolót Angyal Józsefné tanárnő hétfőn, február 19-én 18 órakor a Madách Imre Művelődési Központban, a Dunakanyar Fotoklub Baráti Köre rendezvényén. — A Tízezer nap című, Kosa Ferenc által rendezett filmet vetítik hétfőn este hat órakor a városi-járási könyvtár olvasótermében. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. A belépés ingyenes. — Moziműsor: a váci Madách Filmszínházban február 18-ig délután 4 órától a Nuki majom kalandjai című színes, szinkronizált szovjet ifjúsági filmet; este hattól, csak 16 éven felülieknek a Huszadik század című olasz filmalkotás III. és IV. részét vetítik. — Sebesség jelentős túllépése miatt 1500 forint pénzbírságot fizetett Baranyi János 21 évps sződi lakos, aki lakott területen tehergépkocsijával a megengedett 50 kilométeres átlag helyett 78 kilométeres sebességgel közlekedett. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyát 4,70-ért mérték a ZÖLDÉRT-boltokban, 6 forintért az őstermelők. A fehér babot 20—25, a tarkát 30—35 forintos áron kínálták. A kelkáposzta 7*—10, a fejes 5,40, a piros 8 forintért kelt el. A savanyított káposztát 8 forintért mérték a ZÖLDÉRT-nél, 12 forintért adta a magáneladó. A zöldséget kilóra 8,60—12, a sárgarépát 6—8, a zellergyökeret 12 forintért árulták. A vegyes leveszöldség csomójáért 5—8 forintot kértek. A fekete retek kilója 6, a cékláé 7—10 forintért kelt el. A vöröshagyma 7—10, a dug- hagyma 25 forintos kilónkénti áron cserélt gazdát. Tormát 20 forintért kínáltak. A kukorica- liszt és kása literjéért 10 forintot kértek. A házi készítésű savanyú paprikát 35—40, az uborkát 20—25 és a céklát 20 forintra mondták. A nyers sütőtököt kilóra 6, sütve darabját 4—6 forintért adták. Gombát a ZÖLDÉRT-boltok 60 forintért mértek. Fejes salátát 6,60—7 forintért kínáltak. Sóskát a kiskereskedőnél 90 forintért (!) láttunk. Az alma ára 13,60—20, a körte 18—22 forint között változott. Láttunk aszalt cseresznyét, 25 forintért. Naspolyát is hoztak, 18 forintért mérték kilóját. Mézet és szilvalekvárt egyaránt 40 forintért árultak. A dióbél ára 120, a máké a ZÖLDÉRT-nél 38, a magán- eladóknál 45 forint volt. Élő csirkét csak a magáneladóknál láttunk, 38 forintos kilónkénti áron. A tisztított kacsákért 220—260 forintot kértek. Tojást 1,70-ért lehetett venni. A háztájiból füstölt szalonnát 55, töpörtyűt 40, hurkát 45 forintért kínáltak. Megjelentek a tavasz első virágai: a hóvirág csomójáért 5, a cserepes jácintért 30—15 forintos árat kértek. Divatshow a Idiéta Az Egyesült Izzó váci gyárának ifjúsági klubjában közös klubdélutánt tartott az Izzó és a Kötöttárugyár KISZ- szervezete. A kötöttárugyári fiatalok divatbemutatót is tartottak, így ismertették meg munkájukkal az izzósokat. Tóth Márta a legújabb Senior- modellt mutatta be. Simon Zoltán felvétele
