Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

prtr prr.cra 1979. FEBRUÁR 28., SZERDA . A katonaélet küszöbén Bevonulási ünnepség Bunukesxin Simon József az újoncok nevében átveszi a fegyvert a leszerelő Lipták Istvántól Tegnap megyeszerte több he­lyen — Cegléden, Dabason, Törökbálinton — búcsúztak szeretteiktől a bevopuló fiata­lok, akik az alkotmány 70. pa­ragrafusa értelmében most kezdik meg 2 éves sorkatonai szolgálatuk teljesítését. A du­nakeszi József Attila Művelő­dési Központban ünnepé­lyes külsőségek között fogad­ták az újoncokat. A bevonulási ünnepségen megjelent dr. Ilcsik Sándor, a Pest megyei Pártbizottság osz­tályvezető-helyettese, dr. Csa- lótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titkára, Kovács An- talné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának tit­kára, valamint a helyi párt- és állami szervek vezetői, a fegyveres testületek képvise­lői. Ott voltak természetesen Dunakeszin a leendő kiskato- nák hozzátartozói, barátai. Délelőtt 10 órakor jelentette Szászt András őrnagy Szeszen- ka Károly ezredesnek, a Pest megyei Hadkiegészítő és Te­rületvédelmi Parancsnokság parancsnokának, hogy a behí- vottakr megjelentek. A Himr nusz elhangzása után Szeszen- ka ezredes üdvözölte a fiatalo­kát, majd felolvasták a megje­lentek előtt a honvédelmi mi­niszter parancsát. A társadalmi szervek nevé­ben Kovács Antalné, a nép­front megyei bizottságának titkára búcsúztatta a bevonu- lókat. Többek között felhívta a figyelmüket arra is, tekintse­nek úgy a katonaévekre, mint az életre készülés nagy iskolá­jára. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, amikor Lipták István, a leszerelő katonák ne­vében, mintegy jelképként át­adta fegyverét Simon József újoncnak. A megyei katonai alakulatok képviseletében a váci helyőr­ség parancsnoka üdvözölte a bevonulókat. Elmondta,* hogy az utóbbi években nemcsak a technikai felszerelés korsze­rűsödött, hanem a katonaélet is sokat változott. Kulturál­tabb lett az elhelyezés, szo­cialista viszonyainknak meg­felelően katonáink is magas szintű ellátásban részesülnek. Az ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. A szülők, testvérek csókkal, öle­léssel bocsátották útjukra a fiúkat, HNF- KISZ együttműködés Közösen a fiatalokkal 5 A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége tegnapi, keddi = ülésén — dr. Barna Lajosnak, a HNF megyei bizottsága elnö- i kének elnökletével — megtárgyalta a népfront—KISZ együtt- I működés megyei tapasztalatait, további feladatairól fogalma- | zott meg ajánlást a testület számára. A napirend szerint az i erről szóló összefoglaló Jelentést Kovács Antalné, a HNF Pest = megyei bizottságának titkára terjesztette elő. Az ülésen jelen 1 volt Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztály, i vezetője, valamint Maczkó József, a KISZ Pest megyei bizott- I ságának titkára. Részt vett az elnökség munkájában dr. László | Andor, a HNF országos elnökségének tagja, a Magyar Nemzeti = Bank nyugalmazott elnöke is, A Hazafias Népfront, illet­ve a KISZ Pest megyei testü­leté még 1973-ban döntött az együttműködésről. A megálla­podás aláírása óta eltelt öt esztendő számottevő eredmé­nyeket hozott a közös munká­ban, különösképp az ifjabb korosztály mozgósításában, a társadalmi összefogásban, a környezet- és természetvédel­mi felvilágosításban, őrjáratok szervezésében. Egyre több fiatal tartja fontosnak, hogy értesüljön annak a közösség­nek dolgairól, amelyben él. Éppen ezért a falugyűléseken egymás mellett látni az ér­deklődő ifjabb és idősebb ar­cokat, a településfejlesztést segítő társadalmi munkaak­ciók idején is együtt ragadnak csákányt, lapátot, akár útépí­tésre, akár óvoda- vagy isko­labővítésre, bármilyen hétköz­napi munkára hívja a nép­front a lakosságot. A fiatalokra lehet számíta­ni, ez már számtalanszor be­bizonyosodott. Cserébe a nép­front helyi szervezeted közre­működnek az ifjúsági akadé­mia előadásainak megrendezé­sében, a fiatalok ünnepeinek tartalmas előkészítésében, le­bonyolításában. Évente tevé­keny részese egyebek közt a megyei ifjúsági találkozó meg­szervezésének is a népfront, a KISZ-szel együtt tömegeket mozgósít a forradalmi ifjúsági napok eseményeire. Ám ren­deznek közösen szolidaritási gyűléseket, baráti találkozó­kat is. Monoton például ha­zánkban tanuló afrikai diá­kokkal, Dabason kubaiakkal töltöttek egy-egy estét. Az ol­vasótáborokba esztendőről esztendőre többen jutnak el — ugyancsak népfront—KISZ kö­zös szervezésében. Az ifjúság szívesen kapcsolódik be a honismereti mozgalomba. Eredményesen dolgozhatnak a fiatalok jól működő honisme­reti szakkörökben, a többi közt a ráckevei, az aszódi és a mo­non gimnáziumban. Az Edzett if jóságért , mozgalom kereté­ben szép munka volt a mag- lódi sportcsarnok felépítése so­kakat vonzott a törökmezői tömegsport-vetélkedő. Sorolhatnánk a példákat, amelyek az együttműködés hasznos voltát igazolják. Be­szélhetnénk arról is — aho­gyan tették is a tegnapi el­nökségi ülésen a hozzászólók, köztük Gölöncsér Dánielné,. a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára —, hol la­zábbak a láncszemek az egyébként jó kapcsolatokban, mi mindent tartalmazhatna még a megállapodás az ifjúság eszmei-politikai nevelésével, hazafias és .internacionalista- szemléletének kialakításával összefüggésben, hogyan tudná a népfront és az ifjúsági szer­vezet még tartalmasabban foglalkoztatni a fiatalokat a napi munka után fölszabaduló időben, és így tovább. Ami a vitában megfogalmazódott, szerepel az együttműködési megállapodás kiegészítésében, mindkét testület figyelembe veszi a további közös munka során. A tavalyi gazdasági eredmények / A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei igazgatóságának jelentése A megye 1978. évi fejlődésének főbb mutatószámai Az 1977. évi Megnevezés százalékában A tanácsi beruházások (folyóáron) 102,4 A mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásai (folyóáron) 139,8 Az ipari termelés 187,5 Az építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 108,6 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: iparban 108,4 építőiparban 107,8 áUami gazdaságokban 106,0 mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 103,6 kereskedelemben 107,4 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 104,8 BERUHÁZÁSOK Az 1978. évben a megyében jelentősen emelkedtek a beru­házási ráfordítások. Így a be­ruházási kereslet és a kivitele­ző kapacitás egyensúlyi hely­zete lényegesen nem változott. A pénzeszközök döntő részét a folyamatban levő létesítmé­nyek kivitelezésének gyorsí­tására használták fel. Kedvező a beruházások anya­gi-műszaki összetételében, hogy ismét nő a gépbeszerzé­sek aránya és ezeket a megnö­vekedett igényeket elsősorban belföldi árukból elégítették ki. 1978-ban 20 beruházás kivi­telezése kezdődött el, jelentős részük mezőgazdasági létesít­mény. A tanácsi beruházások meg­valósítására 2,4 százalékkal fordítottak többet, mint egy évvel korábban. A felhasznált pénzeszközök több mint 60 szá­zaléka kommunális célok — ezen belül is- elsősorban a la­kás és az egészségügyi létesít­mények — megvalósítását szolgálta. Az egészségügyi be­ruházások közül a legjelentő­sebb az 580 ágyas kistarcsai kórház építése. A tanácsi la­kásberuházásokból Cegléden 180, Gödöllőn 112, Vácott 133 lakás került átadásra. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek beruházásainak kivitelezésére a megelőző évi­nél 40 százalékkal nagyobb összeget használtak fel, IPAR A megye szocialista ipará­nak termelése 7,5 százalékkal haladta meg az elmúlt évit; ezen belül továbbra is a szö­vetkezeteké nőtt gyorsabban. Az állami ipar 7,1 százalékkal növelte termelését, amelyen belül a nehézipari vállalatoké az egy évvel korábbinál gyor­sabban, 7,5 százalékkal emel­kedett. E termelésfelfutást el­sősorban a vegyipari és a gép­ipari vállalatok eredményez­ték. A gépiparban folytatódott a termékszerkezeit átalakítása. A könnyűipari vállalatok termelése 5,9 százalékkal volt több, mint egy évvel koráb­ban., A rekonstrukció hatására megduplázódott a nyers 'se­lyemszövet termelése, de je­lentősen nőtt többek között a fésült gyapjú- és gyapjú tí­pusú fonal előállított mennyi­sége is. Az ipari termelés emelkedé­se továbbra is növekvő lét­szám mellett valósult meg, amelyet a szövetkezeti ipar létszámbővítése eredménye­zett. Ennek következtében, míg az állami ipar termelésének növekedése teljes egészében a termelékenység fokozásából adódott, addig a szövetkezeti iparban a termelékenység ja­vulása csak valamivel több mint 60 százalékban járult hozzá a termelés emelkedésé­hez. Kedvezőtlen, hogy a terme­lésnél lényegesen lassabban növekedett az értékesítés. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek termelésé­nek növekedési üteme lelas­sult, de az országosnál és a tervelőirányzatnál gyorsabban nőtt. A saját építési-szerelési tevékenységük — összehason­lítható áron számolva — 8,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljesí­tett építőipari munkák legna­gyobb részét az állami válla­latok végezték, amelyeknél a termelés együttesen 12 száza­lékkal emelkedett. Az építő­ipari szövetkezetek saját épí­tési-szerelési munkáinak meny- nyisége 7,5, a közös vállalko­zásoké pedig 3,6 százalékkal nőtt. Az építőiparban foglalkozta­tottak száma mintegy 3 szá­zalékkal emelkedett, ezen be­lül mind a tanácsi vállalatok­nál, mind a közös vállalkozá­soknál az átlagot meghaladó a növekedés. Az építőipari szer­vezetek egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési mun­káinak értéke 5,1 százalékkal nőtt és így a termelékenység színvonalának javulása csak 60 százalékban járult hozzá a termelés fokozásához. Valamelyest enyhült a fe­szültség az építési kereslet és kínálat között. Az építőipari szervezetek technikai felszereltsége szá­mottevően javult, s a gépállo­mány növekedésének hatására tovább emelkedett az egyes munkafolyamatok gépesítettsé- gi foka. Ugyancsak nőtt a kor­szerűbb technológiai eljárások alkalmazása. Az építőipari szervezetek la­kásépítési tevékenysége vala­melyest fokozódott., Az elmúlt évben 1300 lakás építését fe­jezték be, amelynek 42 száza­lékát a IV. negyedév folya­mán adták át. MEZŐGAZDASÁG Előzetes számításaink sze­rint a megye mezőgazdasága az éves népgazdasági tervnél va­lamivel gyorsabban növelte termelését. A gazdaságok 1978-ban 6 ezer hektárral kevesebb mező- gazdasági területet műveltek, mint az előző évben. Ezen be­lül — a gyümölcsös kivételé­vel — valamenyi művelési ág területe csökkent, a legna­gyobb mértékben a szőlőé. A szántó csökkenésének ellensú­lyozására a vetetten területet jelentősen, egy év alatt mint­egy 5 ezer hektárral mérsékel­ték. Módosult a vetésszerkezet is: a tavalyihoz viszonyítva csökkent a kenyérgabona, a cukorrépa és a csalamádé, nö­vekedett viszont a takarmány- növények és a naprafogó ve­tésterületének aránya. A növények többségénél a termésátlagok javultak, amely­re kedvezően hatott, hogy a nagyüzemi gazdaságok az elő­ző évhez viszonyítva 11 száza­lékkal növelték öntözhető te­rületeket, s valamelyest to­vább emelkedett az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya-hatóanyag felhasz­nálás is. A vetésterület csökkenése el­lenére az elmúlt évinél 14 szá­zalékkal nagyobb mennyiségű kalászos gabonát takarítottak be. A triticale kivételével, va­lamennyi kalászos gabonaféle termésátlaga emelkedett, s kedvező, hogy a búzáé, a ro­zsé és az őszi árpáé az orszá­gos átlagot is meghaladta. A nagyüzemi gazdaságok fontosabb őszi betakarításé nö­vényeinek terméseredményei, a zöldségfélék kivételével meg­haladták az előző évit. A gazdaságokban betakarí­tott gyümö’cs mennyisége va­lamelyest emelkedett. Ezen belül visszaesett az alma ter­mésmennyisége, s körtéből is kevesebb termett. Jelentősen növekedett viszont a cseresz­nye- és az őszibaracktermés, de többet takarítottak be kajszi­ból és meggyből is. A szőlő term ^eredménye elmaradt a megelőző évitől. Az év végén a gazdaságok 112 ezer darab szarvasmarhát tartottak. 1,8 százalékkal töb­bet, mint egv évvel korábban. A növekedés a nagyüzemi gazdaságokban következett be. a kistermelő gazdaságok szarvasmarha-állománya vi­szont csökkent. A sertésállo­mány 2,9 százalékkal növeke­dett egy év alatt, s december végén meghaladta az 512 ezer darabot. Ezen belül a legna­gyobb mértékben a kistermelő gazdaságokban emelkedett, az állami gazdaságok azonban csökkentették az állományt. A termelési kedv külö­nösen a kistermelőknél jó, ahol a kocák száma a megyei át­lagot jóval meghaladva, 31 százalékkal nőtt. A megyei juhállománya az év végén 134 ezer darab volt, 17 százalékkal több, mint 1977. azonos időpontjában. JÖVEDELMEK — FOGYASZ­TÁS A megye összes foglalkozta­tottainak száma 3,4 százalék­kal haladta meg az előző évit. Ezen belül az anyagi ágak át­lagos állományi létszáma együttesen közel azonos mér­tékben, a nem anyagi ágaké pedig jóval az átlagot megha­ladóan emelkedett. A lakosság készpénzbevétel lei továbbra is gyors ütemben, 11 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a legdinamikusab­ban a mezőgazdasági dolgo­zók bevételei növekedtek, a bér- és bérjellegűeké pedig 10 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatott fizikai foglalkoz- tatásúak havi átlagbére az iparban emelkedett a leggyor­sabban, meghaladta a 8 száza­lékot, a többi ágazatban pedig mintegy 6—7 százalék között alakult. A készpénzbevételek növe­kedésének hatására a lakosság pénzmegtakarítása is évről év­re gyorsuló ütemben emelke­dett. A megyében elhelyezett betétállomány év végén meg­haladta a 6,5 milliárd Ft-ot, amely 19 százalékkal nőtt az elmúlt év folyamán. A hitelek iránti igények to­vábbra is dinamikusan emel­kedtek, bár a növekedés üte­me valamelyest mérséklődött. Az év végi lakossági hitelállo­mány 6,4 milliárd Ft-ot tett ki, 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi* forgalom értéke 1978-ban 19 milliárd Ft volt, összehasonlítható áron, 4,8 százalékkal több az előző évinél. A vegyes iparcikkek iránti kereslet továbbra is gyors ütemben, 9,2 százalékkal emelkedett, s megélénkült a ruházati cikkek vásárlása is. A bolti élelmiszerek iránt va­lamelyest mérséklődött a ke­reslet, a vendéglátás forgalmá­nak mennyisége pedig — első­sorban a szeszes italok árusí­tását korlátozó rendelet beve­zetésének hatására — elma­radt az 1977. évitől. A kiskereskedelem átlag- készlete a korábbi évinél gyor­sabban, 10 százalékkaf emel­kedett. Ezen belül az átlagos­nál gyorsabb volt a készletek értékének növekedése a szö­vetkezeti szektor boltjaiban. Az idényáras cikkek árszín­vonala az előző évinél jóval kedvezőtlenebb. A zöldségfé­léket átlagosan 25 százalékkal magasabb áron vásárolhatta a lakosság; ezen belül a paradi­csomé 41, a zöldpaprikáé 87, az uborka ára pedig 39 száza­lékkal növekedett. A gyü­mölcsfélék árszínvonala — döntően az alma 44 százalékos áremelkedésének hatására — 20 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A jelentős arányt képviselő bur­gonya ára viszont 15 százalék­kal csökkent. A lakosság ■ fogvasztási igé­nyeinek mind teljesebb kielé­gítése érd°Véb°n a kereskede­lemfejlesztés általános iránv- elve a korszerű, nagy a’aote- rüle+ű üzletek létrehozása. Az elmúlt úyben 2 ABC áruházát és 6 ABC kisárnházat adtak át. A boltok sz.áma az előző évihez, viszonyítva alig válto­zott. alapterületűk viszont 4,7 százalékkal bővült. LAK <«GAZDÁLKODÁS — KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTA­TÁSOK Az utóbbi év során több mint 8300 lakás épült, s ezzel — a lakásmegszünéseket is figyelembe véve — a megye lakásállománya az év végére több mint 330 ezerre emelke­dett.’ Az intenzív lakásépítke­zések és a csökkenő ütemű la­kásmegszüntetések eredmé­nyezték, hogy a laksűrűség je­lentősen javult. A közműellátás fejlődése különösen a vezetékes vízellá­tás terén jelentős, a lakások közcsatorna-ellátása viszont alig javult. A közüzemi víz­hálózat hossza közel 160 km- rel bővült, s így az év végén meghaladta a 3 ezer km-t. Az elmúlt évben körülbelül 9600 lakást kapcsoltak be a víz­hálózatba, ezzel a lakásállo­mányon belüli arányuk közel 40 százalékra emelkedett. Az 1977. év végén a közcsa­torna-hálózat hossza a vízhá­lózaténak mindössze 11 száza­lékát tette ki, s az utóbbi év­ben is szinte alig bővült. így a bekapcsolt lakások aránya változatlanul alacsony, mint­egy 7 százalék. Tovább fejlődött a vezetékes gázszolgáltatás: az elmúlt év folyamán több mint 2300-zal emelkedett. a háztartási fo­gyasztók száma. EGÉSZSÉGÜGY — MŰVELŐ­DÉSÜGY A lakosság körzeti orvosi ellátását az elmúlt évben 347 általános és 81 gyermekorvos biztosította, létszámuk a meg­előző évhez viszonyítva együt­tesen 15 fővel emelkedett. A betöltetlen orvosi körzetek aránya az eltelt egy év alatt jelentősen mérséklődött, s kedvezően alakult a körzeti orvosok népességszámhoz vi-. ezonyított aránya is. Az elmúlt év folyamán to­vább javult a megye fekvőbe­teg-ellátása. Bővült a váci kór­ház belgyógyászati osztálya, s ezzel a megyei gyógyintézeti ágyszám az év végén megkö­zelítette a 3300-at. A kórhá­zakban változatlanul a szülé­szeti-nőgyógyászati osztályok bonyolítják a legnagyobb be­tegforgalmat; férőhelyszámuk azonban a vizsgált időszakban mindössze 5 ággyal bővült.’ Nem változott a csecsemő- és gyermekgyógyászat ágyainak száma sem. A gyermekelhelyezési intéz­mények iránti igények — a je­lentősen megnövekedett szüle­tésszám miatt — fokozatosan emelkednek. Az év végén a megyében a- bölcsődéskorúak részére valamivel több mint 3100 férőhely állt rendelkezés­re, számuk 190-nel gyarapo­dott egy év alatt. A fejleszté-. sek ellenére a bölcsődei ellá­tás a megelőző évihez képest nem javult, s ezen intézmé­nyek ma is átlagosan 131 szá­zalékos férőhelykihasználással működnek. Az óvodai férőhelyek száma közel 2500-zal, 8,5 százalékkal növekedett. Az év végén mint- eav 38 300 gyermek járt óvo­dába. 4 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az óvodásko­rú népesség nagymértékű nö­vekedése miatt azonban nem javult a megfelelő korúak szá­mához viszonyított férőhely­szám; arányuk az elmúlt év­ben is 61 százalék volt. To­vábbra is magas, s az utóbbi évben is nőtt az óvodák férő- helykihasználása. A tanév elején- a megye ál­talános iskoláiban 102 ezer ta­nuló kezdte meg tanulmányait, számuk mintegy 2 százalékkal emelkedett. Annak ellenére, hoav az iskolák osztálvtermi hálózata 140-nel bővült, a tanerőlétszám pedig 206 fővel nőtt, a tanulólétszámhoz vi­szonyított arányuk nem javult.' A napközis tanulók száma megközelítette a 31 ezret, s ez­által az iskolások mintegy 30 százaléka nyert napköziotthoni elhelyezést. A nappali tagozatos középis­kolai tanulók száma a meg­előző tanévhez viszonyítva 3,4 százalékkal emelkedett. To­vábbra is csökkent viszont az érdeklődés a megyében a kö­zépiskolai esti és levelező ta­gozatos oktatás iránt; a tanu­lók száma a vizsgált időszak­ban közel 4 százalékkal esett vissza. Kedvező, hogy mind a nappali, mind az esti és leve­lező tagozatos tanulók közül emelkedett a szakközépiskolá­sok száma és aránya.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom