Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

t Remsey Sván előadása A vérségi művelődési ház rajzszakköre 1976-ban három­szor találkozott Remsey Iván festőművésszel. Azóta a kör tag­jai kicserélődtek, így a jelenlegieknek újdonságot jelentett a művész előadássorozata, melyen az idén a szakkörösökön kí­vül felnőttek is részt vettek. Bene Mihály felvétele CIVILBEN PEDAGÓGUS Letörölhetetlen jelszavak Az egyik este fél hat kö­rül a tanácsház előtt találkoz­tam Fuferenda Pállal, az er­dőkertes! tanács elnökével. Láttam rajta, már nincs el­mélyedve valamilyen hivata­los ügyben, de azért még nem kapcsolódott ki teljesen a na­pi teendőkből. — Hova igyekszik? — kér­deztem. — Benézek az irodába, az­tán hatkor kezdődik a KISZ- gyűlés, oda tartok — mondta, majd így folytatta: — Ha dol­gozni jött, témát keres, kettőt ajánlhatok. Meghívom a köz­ségi KISZ-alapszervezet gyű­lésére, vagy ha akarja, benéz­het a művelődési házba, ott áfész-részközgyűlés van. Bejárók csábítása Ezúttal a tanácselnök és a fiatalok társaságát választot­tam. A KISZ-taggyűlésen de­rült ki aztán az is, milyen ala­pon hívott meg ő a KISZ-esek közé. Erdőkertésen több KISZ- alapszervezet van, az egyik a községi, amely elsősorban azokból a fiatalokból áll, akik eljárnak a faluból Pestre és máshova tanulni, dolgozni, vágy itt keresik meg a kenye­rüket; de nem az ipari üze­mekben, ahol van KlSZ-alap- szervezet, hanem egyéb kisebb munkahelyeken. Ebből adó­dott aztán a legtöbb gond év közben, hogy egy-egy hétközi akcióra nem volt könnyű a mozgósítás. Másrészt, mint á tavalyi munkáról készült be­számolóban elhangzott, feszült­séget szül az is, hogy a Buda­pesten középiskolába járókat gyakran csábítják az ottani KISZ-szervezetek, mondván, legyenek az ő tagjaik. Egyebek közt erről szólt Palágyi István, az alapszerve­zet titkára, aki civilben peda­gógus, és a helyi úttörőcsapat vezetője. Ez a KlSZ-alapszer- vezet nem nagy létszámú, húszegynéhány fős, eget ren­gető eredményeik nincsenek, hacsak nem számít annak, hogy hosszadalmas tanulási, utazási elfoglaltságuk mellett négyen-öten felváltva azért mindig ott vannak a társadal­mi munkában vagy éppen a művelődési ház esti politikai előadásain. Éppen erről beszélt Flóris Tibor,' a KISZ járási bizottsá­ga titkára is, aki jónak ítélte az alapszervezet tavalyi moz­galmi évében mutatott aktivi­tását, még annak ellenére is, hogy gondot' okoz a bejárás. Ritka az olyan alapszervezet, amelyben létszámához viszo­nyítva ennyi, tíz, ifivezető van. , ■ Ábrák és betűk A fiatalok egyébként, ha mindenben nem is, de azért teljesítették vállalásukat. A társadalmi munkából, ki mi­kor tudta, kivette részét, az új iskola, a tornaterem és a szol­gáltatóház építésében, mások a fémhulladék gyűjtésében szor­goskodtak, parkosítottak is. Ez az alapszervezet 12 ezer 280 forint értékben adott át ócs­kavasat a MÉH-nek, így já­rultak hozzá a szervezet pén­zének gyarapításához. Ebből futotta arra, hogy az óvodának ezer forintért különféle játé­kokat vásárolhattak. Hogy él és virul ez a KISZ- alapszervezet, annak a köz­ségben élők más módon is nyomát láthatták tavaly, ugyanis ők festették a község főutcáján az útburkolatra a chilei szolidaritás jelszavait, ami a közlekedésrendészeti szakembereknek első látásra nem nagyon tetszett, persze azért, mert az ábrák és betűk elvonják az átutazók figyelmét a forgalomtól. Erre mondták tréfás-komolyán a KISZ-fia- talok, hogy azokat a jelszava­kat pedig többé nem lehet le­törölni ! Köznapi dolgok És lesz-e az idén is gömbfa- akció? A Géza utca olyan szép a gömbakácoktól! — emelte hangját egy félmondat erejéig felszólalásában az egyik fia­talember, s kérdését, Fuferen- da Pál tanácselnökhöz, tö­megszervezeti felelősükhöz, meghívónkhoz tolmácsolta. A Géza utcában, ugyanis ennek a KISZ-alapszervezetnek a tag­jai ültették a gömbakácokat, s látva szépségüket, szívesen ül­tetnének még. A tanácselnök válaszában elmondta, hogy örül a felajánlásnak, lesz fá­sítás, de nem közvetlen gömb­akác csemetéket telepítenek, mert azok darabja 60 forint, hanem 4—500 normál akáctő kiültetésében segédkezhetnek. Ezekbe, megeredésük után beleoltják a gömbakác hajtá­sokat. KISZ-gyűlés'en jártunk, de több volt ez annál. Bizonyító eset arra, hogy nem mindig látványosan születnek a köz­napi dolgainkat, s a mozgal­mat előre vivő cselekedetek. Fehér, István A PEST MEGYEIHÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1979. FEBRUAR 27., KEDD Falugyűlés Versegen Az idén felújítják az iskolát Tanácstagi kisgyűlések és vezetői előkészítő megbeszélés után került sor az idén a vérségi falugyűlésre,' amelyen részt vett Bállá János, a járá­si pártbizottság első titkára, dr. Süpek Zoltán, a járási hi- vátal elnöke és Cselőtey László, az Agrártudományi Egyetem rektora, a körzet or­szággyűlési képviselője 4S­Ahogy itt már megszoktuk, a falugyűlés ezúttal is az is­kolások vidám műsorával kez­dődött, először a búvárkodó szakkör tagjai verseket adtak elő, majd a kis és a nagy tánccsoport népi táncjátékokat mutatott be. Tisztasági hónap \ A szórakoztató percek után Kelemen Mihály tanácselnök számolt be a múlt évi mun­káról. Felújították a Fő utat, több mint 500 ezer forintért új burkolatot kapott a Dózsa György út, kivéve egy körül­belül kétszáz' méteres sza­kaszt. A Hatvani utcában la­kók gondját még félig sem si­került megoldani, jóllehet az alaphoz szükséges zúzalékkö­vet rég ideszállították. Előre­láthatólag áprilisban bitume- nezik‘. Az Aszód—Verseg vo­nalon az út felújításával egy időben autóbuszmegállókat épí­tettek. Az utóbbi két esztendőben nem akadt olyan nyilvános fórum, amelyen né tették vol­na szóvá a járdaépítés, illet­ve néhány szakasz kijavításá­nak szükségességét. A jogos panaszokat novemberben sike­rült, orvosolni1 társadalmi ösz- szefogásspl. A Fő és az Ady Endre utcában folytatták az útépítést, ez különösen égető volt, mert itt, a régi iskola közelében élesen kanyarodik az úttest. A Tarcsi utca új házainak lakói pedig először léphettek kőlapos járdára. Tavaly a korábbiakhoz ké­pest kevesebb illegális szemét­lerakóhely keletkezett a köz­ség belterületén. Részben ezek megszüntetésére, részben az újabbak megelőzésére április­ban tisztasági hónapot szervez a tanács. Kelemen Mihály tanácsel­nök beszámolója második ré­szében az egészségi és kulturá­lis létesítmérlyekről beszélt. 1978-ban tatarozták az orvosi rendelőt és lakást, bővítették a csecsemőgondozó épületét. A mintegy 20 ezer forint ér­tékű toldásra azért volt szük­ség, mert egyrészt a várószo­ba ajtaja a szabadba nyílt, másreszt a várakozók gyakran szorultak az utcára gyerme­keikkel. Az idén gyerekkocsi­színt is kialakítanak. r Átmeneti segítség A 70-es évek második felé­ben évről évre szaporodott azoknak az óvodás korú gyer­mekeknek a száma, akiket helyhiány miatt nem tudtak felvenni. Szükségessé vált az intézmény bővítése, de mert anyagi fedezet hiányában a tatiács nem tudta megoldani, átmenetileg némi átalakítással foglalkoztatótV hoztak létre, s bővítették az ebédlőt is. Egy­idejűleg a padlót műanyag szőnyeggel borították, a fa­lakra textíliákat és az abla­kokra függönyöket vásároltak. Jelmezbál Erdőkertesen A gyermekek nemzetközi évének jegyében jól sikerült farsangi bált tartott az erdő­kertest általános iskola szülői munkaközössége. A siker a bevételben is megmutatkozott: ekkora, csaknem négyezer fo­rintnyi tiszta hasznot még so­sem sikerült elérniük. Ezt a pénzt a gyermekév további rendezvényeire és a gyermek­napra tették félre. Az iskola zsibongójában tarr tott bálon nem- kevesebb mint 103 gyerek öltözött jelmezbe, amelyeket ötlet, szépség, csú­nyaság kategóriában díjaztak. A rendezők egyetlen kikötése az volt, hogy a maszkruhák nem származhattak kölcsönző­ből. A fődíjat Mega Katalin­nak a szépség kategória győz­tesének ítélték, aki napkorong képében vonult' be a bálba, de díjat minden gyerek ka­pott, s a legkisebb jutalom is legalább egy töltőtoll volt. A jelmezeseket: a rókát, a nyulat, Kukorit és KQtkodát, a hirdetőoszlopokat. a négy évszakot és az eráckertesi hó­emberkét ezúttal is Kolonics László, a helybeli diszkós szó­rakoztatta, a legfrissebb hang­lemezeket, magnófelvételeket forgatta le nekik és vidám szóval tartotta őket. A gyerekek között egy na­gyobbacska, ősember külsejű alak is fel-feltűnt... Díjat nem, tapsot annál nagyobbat kapott, főleg, amikor kibújt a jelmezéből, s a többiek az út­törőcsapat vezetőjére ismer­hettek benne. F. Az M3-as autópálya felett karcsú gyalogoshíd ível át Gö­döllőn, a Kmézits Károly utcán. Célja összekötni a kettévágott utcát, hogy a közlekedés zavartalan legyen. Amíg az ember a hídon van, nincs is baj, csak amikor letér arról, illetve ha fel akar jutni rá. Csapadékos időben bokán felül ér a sár. A járda elmaradt, így a híd a sárba vezet. A hídtól, pár­huzamosan az autópályával, a Vasvári Pál utcához pedig lehe­tetlen mindennemű közlekedés. Reméljük, hogy a hiánypót­lásban mindezt rendezik. . Csiba József (elvétele Az illetékes válasza cikkünkre Udm veszélyes az útszakasz ■A folyó év február 3-i újságban megjelent „Vigyá- zat, veszélyes útszakasz!” cí­mű cikkükre értesítem a t. Szerkesztőséget, hogy a jel­zett útszakaszon az eredeti betonburkolatra ráhúzott, és időközben meghibásodott ide­iglenes- aszfaltburkolatot gépi úton eltávolíttattam. ezáltal a járművekre veszélyes ká­tyúk megszűntek. Az útszakasz végleges helyreállítására a teljes út­vonal, M3 autópályáig terje­dő részének korszerűsítése al­kalmával a közeljövőben ke­rül sor. Budapest, 1979. február 22. Zsiga-Kiss Endre s. k. KPM Közúti Igazgatóság osztályvezetője Kicserélték a világítótesteket, kiegészítették a konyhai fel­szerelést. Központi fűtés Az * iskpla felújítására az idén fordít jelentős összegeket a tanács. Előreláthatólag ki­dobják a régi kályhákat, köz­ponti fűtést szerelnek be. Ta­valy ki tisztították a vízelve­zető árkokat, az idén a Versegi-patak medrére kerül sor. Kisebb járdajavítások lesznek a József Attila és a Rákóczi utcában. Bene Mihály SUfűveíodésiház­igazgatók tanácskozása Az idei közművelődési fel­adatokat beszélték meg a tú­rái Bartók Béla művelődési házban a járás közművelődési intézményeinek igazgatói. A tanácskozást Zalavári László, a gödöllői járási hivatal mű­velődésügyi osztályának veze_ tője nyitotta meg, majd Vankó István módszertani előadó ér­tékelte. a községi művelődési házak munkaterveit. Kiss Pál István járási közművelődési felügyelő a művelődésügyi osz­tály idei munkatervének nép­művelési feladatait tartalmazó fejezeteit ismertette. Az ősz- szejövetel résztvevői megis­merkedhettek a túrái műve­lődési ház tevékenységével is, amiről Szarvas László igazga­tó számolt be. — Zsámbokon, az öregek klubjának vezetősége hazai csemegével kedveskedik a klubtagoknak: március else­jén, csütörtökön a zsámboki népi együttesről készített szí­nes diafilmet vetíti le Czan- , gár Gyula, nyugdíjas művelő- désiház-igazgató. Az összejö­vetel este hat órakor kezdő­dik. — A KIOSZ Pest megyei adóközösségének közületi cso­portja ma, kedden délelőtt a közületi átutalásokkal kap­csolatos fogadónapot tart a KIOSZ körzeti csoportjának gödöllői székházában. Élsportunk egy esztendeje Mi tagadás, valamennyi vá­rosi spo/tbarát szíve megdob­ban, ha országos dicsőséget szerez városunk vágj» járásunk egy-egy sportolója, csapata, ha a Népsportban vagy a televí­zióban a sportműsorban emlí­tik a város nevét. Sajnos, ta­valy az egyik kezünkön meg­számlálhattuk ezeket az esete­ket. A gödöllői élsport látott már szebb napokat is. De néz­zük először a. jó eredménye­ket, amelyeket Kovács Tibor, a városi-járási sportfelügye­lőség vezetője foglalt össze. A leglátványosabb sikert az egyetemi klub, a GEAC B ka­tegóriás atlétái aratták, bár kiemelkedően csak páran sze­repeltek közülük. Mindenkép­pen az első helyre kívánkozik Tamás Gábor kalapácsvető ne­ve, aki az egyetlen 1. osztá­lyú versenyző,- s távaly meg­nyerte aíZ országos bajnoksá­got. Indult a prágai Európa- bajnokságon is, ahol tizedik lett. Sokat fejlődött Kácsor István, aki a súlylökés után­pótlás bajnpka. Dicséretet ér­demel a gyaloglók csoportja, a magyar bajnokságon a ser­dülők csapata a második; az ifistáké a harmadik lett. Kö­zülük ketten, Vágó György és Illés Csaba ifjúsági aranyjel­vényesek. Széthúzás A GEAC atlétái közül nyol­cán II., hatan pedig III. osztá­lyú versenyzők, tizennyolcán rendelkeznek az ifjúságiak ezüstjelvényével, harmincötén pedig bronzjelvényesek. Az egyetem atlétikai szakosztálya a tavalyi B-kategóriás orszá­gos versenyben a 34. helyen végzett. S a felsorolt jó ered­mények ellenére mégis azt kell mondani, hogy ez kévés. A klub versenyzői, edzői és sport­vezetői jó körülmények között dolgoznak, s. hogy az idén előbbre lépjenek, nagyobb erő­feszítésekre van szükség. A GEAC hagyományos sportága a lovaglás és a vívás is. A lo­vaglók között egy, a vívóknál öt aranyjelvényes ifjúsági sportolót találunk, s ez min­denképpen biztató. A gyeplabdázás, ez a ma még kevésbé ismert sportág sok sikert hozott már a GSC szakosztályának, amely ta­valy sokáig a magyar bajnok­ság éllovasai között volt, s csak a rájátszásban csúszott le az érmes helyről, negyedik lett. Ami a lecsúszást illeti, ab­ból jócskán kijutott a kézilab­dázóknak Is: a Szilasmenti Tsz SK férficsapata az NB I -bői, az ikladi Ipari Műszer­gyár csapata, az IMI Vasas az NB I B-ből esett ki. A csö­möri kézilabdások igazán bal- szerencsések voltak, sok-sok mérkőzésen vesztettek egy-két góllal, de éppen ezek a vere­ségek jelezték, hogy egy haj­szálnyi még hiányzik attól, hogy valóban NB I-esek le­gyenek. Most ismét nagyon készülnek, s jövőre szeretné­nek újra ■ bizonyítani. Az IMI Vasasnál, Kovács Tibor vé­leménye szerint, amikor lát­szott, hogy sikerül feljebb lép­niük, emelni kellett volna a mércét, erősítésre lett volna szükség. Ehelyett inkább szét­húzás következett be. Az edző, s több játékos már a bajnok­ság elején bejelentette, hogy távozni fog. Nem vallottak szégyent Öröm viszont, hogy tavaly először megrendezték a járási kézilabda-bajnokságot, s egyre több fiatal ismerkedik meg város- és járásszerte e*zzel a sporttal. A bajnokság - győz­tesei, a férfiaktól és a nők­től egyszerre két csapat is jo­got szerzett a megyei bajnok­ságban való szereplésre, így már a GSC-vel együtt öt csa­patünk van itt. Az újoncok: a Túrái Vörös Meteor és a Gal- gahévízi Tsz SK férfi, illetve az IMI Vasas és a GSC női csapatai. A labdarúgás a legnépsze­rűbb sportág a városban és a járásban.’Valamennyi egyesü­letben megtaláljuk a szakosz­tályokat, a felnőtt, az ifjúsá­gi és a serdülő csapatokat, ha az utóbbiakkal nem is foglal­koznak mindenütt egyforma odaadással. Pedig a megyei szövetség nem véletlenül kö­telezte az egyesületeket, hogy egy ifjúsági és két serdülő­csapatot állítsanak ki. A já­rási bajnokság színvonalának visszaesését éppen az okozta, hogy kiöregedett egy korosz­tály és foghíjas az utánpótlás, kevés a fiatal tehetség. Enél- kül pedig nem nagyon szá­míthatunk sikerre. ' Biztató, hogy a megyei bajnokságban a Kartali MEDOSZ, a Vác- szentlászlói Tsz SK előkelő helyen zárta az őszi idényt, s hogy az IMI Vasas és a Kere- pestarcsai SK sem vallott szé­gyent. A megyei bajnokságokban szerepel a járásból és a város­ból öt sakk- és két asztalité- nísz-csapat is. A járási baj­nokságok sorában pedig a te­ke, s a most szervezendő asz­talitenisz érdemel említést. Nagyobb figyelmet Ezekben a hetekben rende­zik mindenütt a közgyűlése­ket, ahol a sporthivatal kül­döttei elmondják: a koráb­biaknál szervezettebb egyesü­leti életre van szükség. A versenyzőktől, az edzőktől, a sportvezetőktől is nagyobb fe­gyelmet. odaadást kell köve­telni. S nem utolsósorban a nézők, a szurkolók sportszerű­ségén is van javítanivaló. G. Z. A híd alatt sártenger

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom