Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

Kedden XXIII. ÉVFOLYAM, 46. SZÄM 1979. FEBRUÄR 24., SZOMBAT Szakosodás kezdődik Általános a garantált bérezés Zárszámadás a kisnémedi Aranykalászban Az első is jól sikerült Olvasótábor az üdülőben A vita tárgya: a Parasztregény Február — mezőgazdasági könyvhónap. Szerte az ország­ban események sora zajlik ilyenkor, amelyek terjesztik a korszerű mezőgazdasági szak­ismereteket, elsősorban a szakirodalom népszerűsítése ál. tál. Könyvterjesztők, könyv­tárosok, népművelők és ter­mészetesen mezőgazdasági szakemberek szervezik a már hagyományos rendezvényeket — könyvkiállításokat, szakmai előadásokat, ankétokat, író— olvasó találkozókat és így to­vább. Tavaly először törtökön este a dunakeszi Radnóti Irodalmi Színpad ad műsort a táborban. Ezen kí­vül sok-sok beszélgetés, vé­leménycsere, filmvetítés, gya_ korlati foglalkozás teszi szí­nesebbé, változatossá a prog­ramot Reméljük, hogy — a tavalyi tapasztalatokat felhasználva — a járás négy kiváló népmű­velő szakemberéből álló tá­borvezetőség az előző évinél is eredményesebb munkáról számolhat majd be. Péter Pál Városkörzeti tanácskozás Deákváron Kedden délután 4 órakor a Radnóti úti általános iskolá­ban tartják az első városkör­zeti tanácskozást. Weisz György tanácselnök a környezetvéde­lemmel kapcsolatos kérdé­sekről, a lakóhely tisztaságá­ról és a vele kapcsolatos ten­nivalókról beszél a deákvá­riaknak, közöttük a terület ta­nácstagjainak és lakóbizottsá­gainak. A gondok ellenére is sikeres esztendőt zártunk! — így ösz- szegeztek zárszámadó közgyű­lésükön a kisnémedi Aranyka­lász Termelőszövetkezet tagjai. A vezetőség által adott tájé­koztatóból azt is megállapít­hatták, miben kell még előbb­relépniük, hogy jövőre ismét elmondhassák: jó év volt a ta­valyi. A váchartyáni művelődési ház zsúfolásig megtelt, Buda­pestről is megérkeztek az ipa­ri részleg dolgozói. A vezetőség beszámolóját és a mérleget Tóth János elnök terjesztette a közgyűlés elé. Elmondta, hogy a gazdaságban általánossá vált a garantált munkabérezés és a szövetke­zet eredményétől függő év vé­gi részesedés. Az ösztönző bé­rezés elterjesztésével az el­osztási formák jelentősen kö­zeledtek az állami vállalato­kéhoz. A téesz taglétszáma az el­múlt évben is tovább gyarapo­dott, napjainkban csaknem 800-an dolgoznak az Arany­kalászban. Elsősorban a kom­munális szolgáltató ágazat és a technológiai részleg munka­erőhelyzete javult. Egyre na­gyobb a törzsgárda. A köz­gyűlésen az elnök 31 püspök­szilágyi, 16 kisnémedi és 4 váchartyáni tagnak adta át a 15 és a 10 éves tagságért járó jutalmat. Az egyes ágazatok munkáját értékelve Tóth János elmond­ta: a termelőszövetkezet na­gyon büszke a tavalyi hektá­ronkénti 44,4 mázsás búzater­mésre, amellyel a járásban az első helyen végeztek. Az 1977-es 38 mázsás hozamok után nem kis merészség kel­lett a következő esztendőre 42 mázsát tervezni. Ám a szak­emberek úgy látták, hogy az elképzelések valóra váltásának feltételei megteremthetők: a téesz anyagi helyzete lehetővé tette nagy teljesítményű gé­pek beszerzését, több és jobb műtrágya vásárlását. Az ész­szerű gazdálkodás Kisnémedi- ben nemcsak a búza magas termésátlagában kamatozott, hiszen a tavaszi árpa 38, a ku­korica 56,3, a borsó 41 és a málna 72 mázsás hozama szintén kiemelkedő. A növénytermesztés mellett a legtöbb munkát hagyomá­nyosan az állattenyésztés ad­ja a tagoknak. És tavaly a legtöbb gondot is. Évek óta rosszul termékenyülnek a te­henek, kevés borjú születik, s ennek egyenes folytatása az alacsony tejhozam. Tavaly tetézte a bajt, hogy a püspökszilágyi te­lepen tbc-vel fertőződött az egész állomány. Más választás nincs, egy éven belül lel kell számolni a betegséget. — Nagy csalódás ért ben­nünket, már csak azért is, mert az elmúlt évben építet­tünk egy nagyon korszerű el­letőistállót és borjúnevelőt. Komoly előrelépésre számí­tottunk, és éppen az ellenke­zője történt — összegezte a gazdaságbeliek véleményét az elnök. Ugyancsak sok a gond a sertéstenyésztéssel, hiszen je­lenleg is korszerűtlen körül­mények között kell dolgozniuk a tagoknak. Tavaly kevesebb hízósertést értékesítettek a tervezettnél, mert nem sike­rült megfelelő számú süldőt beszerezni, kínálat hiányában. Az állattenyésztésben ural­kodó rossz helyzeten változ­tatni kell — ezt határozta el az Aranykalász Termelőszö­vetkezet tagsága a középtávú fejlesztési terv összeállítása­kor. Az egyik legfontosabb változás a szakosodás beveze­tése lesz. Az elképzelések sze­rint Püspökszilágyon csak szarvasmarhákat tartanak, Kisnémediben pedig már megkezdődtek a fiaztató, malacnevelő és hizlalda építkezései. A mezőgazdasagi alaptevé­kenységen túl a termelőszö­vetkezet ipari részlegeket is működtet. A püspökszilágyi zsáküzemben továbbra is a Kender-Juta Vállalat meg­rendelésére készítenek mű­anyag zsákodat, emellett a Dohányfermentáló Vállalatnak és a MÁV Landler Jenő Jár­műjavítójának is szállítanak termékeket. A két lakatos- és a forgácsolóüzem a terveknek megfelelően dolgozott. A leg­nagyobb gondot a munkafe­gyelem fogyatékossága jelenti, hiszen az elmúlt évben is gya­koriak voltak a súlyosabb fe­gyelmezetlenségek. Tavaly, az év elején a dol­gozók egy részének távozása miatt csak 72-en maradtak a kommunális szolgáltató ága­zatnál. A hatékonyabb mun­kavégzés érdekében havonta készítettek terveket, s rendez­ték a bérbesorolást is. Feb­ruárban már megkezdték az ágazat fejlesztését, s egy má­sodik takarítórészleget alakí­tottak, amely az esztendő vé­gére elérte a havi 900 ezer fo­rintos bevételt. Májusban ala­kult a szintén sikeresen mű­ködő harmadik takarítórész­leg. Az összehangoltan és szer­vezetten dolgozó ágazat a fő­városban vállalt munkákból az év végére 123,8 százalékra teljesítette árbevételi tervét, s ezzel mintegy 22,9 millió fo­rintot adott a közösnek. Tavaly alakult meg a tech­nológiai szolgáltató ágazat is, amely a budapesti üzemekben villany- és lakatosipari szere­léseket végez. A legnagyobb megrendelő az Egyesült Gyógyszervegyészeti Gyár volt, de dolgoztak a téesz szakem­berei a Láng Gépgyárban, a Kőolajipari Vállalatnál és más gyárakban is. A bizonylati fegyelem hiányosságai miatt a népi ellenőrzés vizsgálatot folytatott az ágazatban, s a megállapított mulasztások alapján a termelőszövetkezet vezetősége szigorú intézkedé­seket tett. Tóth János elnök végezetül a mérleget ismertette. El­mondta, hogy tavaly csaknem 10 millió forintot költöttek be­ruházásokra. A termelési érték meghaladja a 112 millió fo­rintot. Több mint 27 millió forintot fizettek ki munkabér­ként az elmúlt évben, s a tag­ság szorgalmának köszönhető, hogy a 14,7 millió forintos nye­reség lehetővé teszi mint­egy kétheti munkabérnek megfelelő részesedés ki­osztását. Az elnök végezetül köszöne­tét mondott a 22-es Volán Vállalat dolgozóinak, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik közeli alakulatának, va­lamint a helyi MHSZ-szerve- zetnek a szövetkezet támoga­tásáért. A közgyűlés a beszá­molót és a mérleget elfogad­ta. F. Z. Anyakönyvi hírek Született: Dudás József és Kovács Zsuzsanna: Bálint, Melicher Péter és Mecseki Mária: Mária, Molnár László és Gyurcsek Verona: Gábor, Timár József és Borzák Éva: Lívia, Bednár György és Tur- csányi Ágnes: Anett, Dénes Gábor és Mészáros Teréz: Andrea, Holupcsik Tibor és Pintér Mária: Gábor, Mejer István és Halász Mária: Bog­lárka, Pászthory Tibor és Pi- haj Katalin: Anikó, Szlovák Gábor és Szalai Mária: And­rea, Mészáros Mihály és Tá­bori Borbála: Katalin, Szabó Zoltán és Cseri Julianna: Gabriella, Szadovszky Béla és König Mária: Beáta, Verga Péter és Tóth Katalin: Kata­lin, Kása László és Jámbor Rozália: László, Mezei László és VarSa Erzsébet: Krisztina, Mészáros János és Bucsányi Mária: Róbert, Dublinszki László és Tölgyes Zsuzsanna: Péter, Győrfi György és Ke­resztesi Ilona: György, Gyur- csik Lajos és Alföldi Lenke: Gyöngyi, Haja Tibor és Tor­Házasságot kötött: Turcsik János Lázár Erikával, Sram Gábor Nagy Ágnessel. Vácott hunyt el: Bedi Lászlóné Erdélyi Magdolna (Göd), Lestyánszky Kálmánná Mák Rozália (Vác, Lenin út 22.), Lukács Sándorné Balogh Julianna (Vác, Kertész u. 3.), Nagy István (Gödöllő), Szau- der Mihályné Pataki Anna (Dunakeszi), Székely Dénes (Szada), Szuhánszki János (Csornád), Holló András (Alsó- némedi), Ballabán Mártonné Gábeli Anna (Pilisszentiván), Burai Lajosné Czipauer Anna (Vác, Szent Mihály dűlő 12.), Mokos Pálné Madarász Róza (Vác, Burgundia u.), Szerény László (Vác, Petőfi u. 6.), Kle- nyán Jánosné Buczkó Magdol­na (Vác, Sztáron S. u. 23.), Bartu Istvánná Baga Erzsébet (Göd), Szekeres Istvánná Pin­tér Julianna (Gödöllő), Szkle- nár Istvánné Obrankovics Er­zsébet (Kösd), Blunár Ferenc (Vác, Karcsú Arzén u. 5.). Tavaly februárban a váci járásban első ízben rendezték meg a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek szocialista bri­gádvezetőinek olvasótáborát. Az alapvető cél az volt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemben dolgozó kisközségek vezetőit felkészítsék szakmai és veze­téselméleti ismeretekből. A tábor munkája eredmé­nyes volt. Ez volt akkor a résztvevőik véleménye. Az is­meretek, élmények jól kama­toztak a táborozó brigádveze­tők munkájában. A járási bizottság kezdemé­nyezésére a járási hivatal mű­velődésügyi, élelmiszergazda­sági és kereskedelmi osztálya, a Városi-Járási Könyvtár, va­lamint a TIT járási szervezete ismét megrendezi a brigádve­zetők második olvasótáborát, a járás 10 termelőszövetkezeté­nek támogatásával. Hétfőn nyitják A tábort Tóth Albert, a já­rási pártbizottság első titkára nyitja meg február 26-án, hétfőn délelőtt 10 órakor a Fővárosi- Szerelőipari Vállalat verőcemarosi üdülőjében. A megnyitón és az azt követő an_ kéton — amelynek témája a járás mezőgazdaságának fej­lesztésében jelentkező felada­tok — részt vesznek a terme­lőszövetkezetek elnökei, párt­ós KISZ-titkárai is. A vita­indítót Török Antal, a járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának ve­zetője tartja. Délután a szocia­lista brigádmozgalom helyzete, feladatai a mezőgazdasági nagyüzemben címmel Rajnai Gábor, a TOT szövetkezetpo­litikai főosztályának tanácsosa tart előadást. A központi irodalmi téma Csalog Zsolt'- Parasztregény cí­mű művének feldolgozása lesz. A néprajzos szociográfus egy idős parasztasszony elbe­szélése nyomán írja le több generáció sorsát, dokumenta- rista eszközökkel ábrázolva a magyar falu átalakulását. A résztvevők a regényt már ko­rábban megkapták, annak is­meretében érkeznek a tábor­ba. Mindenből egy kicsi Az egyhetes program során a brigádvezetés elméleti és gyakorlati kérdéseiről, a me­zőgazdasági ismeretszerzés le­hetőségeiről hallanak előadást a táborozok; találkoznak Csa­log Zsolttal, a Parasztregény írójával; múzeum- és tárlat­látogatáson, könyvtári fog­lalkozáson vesznek részt. Csü­Piaci jelentés ma Zsuzsanna: Viktória, Kra- már István és Budai Mária: Márta, Mile Lajos és Tóth Má­ria: Zita, Rászoska János és Tányéros Erika: Brigitta, Se- vecsek Imre és Bujdosó Erzsé­bet: Erika, Tóth Lajos és Je- ney Mária: Lajos, Gencsi László és Lózs Erzsébet: Mó­nika, Greff Tibor és Kristóf Gabriella: Krisztina, Horváth Ferenc és Bontovics Anna: Hajnalka, Kovács András és Kucsera Franciska: Gábor, Nyíri Ferenc és Papp Veroni­ka: Rita, Csanádi Lajos és Szekeres Mária: Andrea, He- rédi László és Üjfalusi Mária: Barnabás, Kis István és Mo- gony Zsuzsanna: Henrietta, Matus János és Varga Klára: Eleonóra, Sági László és Papi Erzsébet: Zoltán, Szendrei Sándor és Kalácska Ilona: Sándor nevű gyermeke. Vácon a pénteki piacon a burgonya kilója 4,70—6 forin­tért kelt el. A tarkababot 25— 35, a fehéret 20—25 forint kö­zötti áron kínálták. A vörös­hagymát 7—10, a fokhagymá­ért 28, a dughagyma kilójáért 20—28 forintot kértek. A fejes káposztát 5, a kelt 7—10, a pi­rosat 8 forintért mérték. A sa­vanyított káposztát 8 forintért adták a ZÖLDÉRT-nél, 10—12- ért a magáneladók. A zöldség 8—11, a sárgarépa 6—8, a zel­lergyökér 12, a karalábé 6 fo­rintért kelt el. A vegyes leves- zöldséget csomóra 6—8 forin­tért kínálták. A fekete retekért 7 forintot kértek. Céklát 7—10 forintért kínáltak. Elkészítve 20—22 forintot kértek kilójá­ért. A házi savanyúpaprika 35 —40, az uborka 20—25 forintba került. A tormát 24 forintért kínálták. Megjelent a piros hónapos retek, csomójáért 5, a fejessaláta darabjáért 7,50-et kértek. Sampinyon gombát 75 forintért árultak. A kukorica- liszt és -kása literjéért 10 fo­rintot kértek. Almát 12—22, körtét 16—20, mézet és szilvalekvárt egyaránt 40 forintért kínáltak. Aszalt cseresznyét 25 forintos áron láttunk. A dióbélért 120, a má­kért 30 forintot kértek. Héjas mandulát 30 forintért mértek. A magáneladók 38 forintért adták az élő csirke kilóját. A tisztított kacsákat 200—250 forintra mondták. Tojást 1,50- ért kínáltak. A háztájiból füs­tölt szalonnát 50, sonkát 55 és töoörtyűt 40—45 forintért ad­tak. ] Váci történelemkönyv Vác az 1848—49-es szabad­ságharcból derekasan kivette a részét. Több adatunk van rá, hogy az önkéntestoborzások során a váciak nagy lelkese­déssel jelentkeztek hadi szol­gálatra. Az „aldunai részekre” küldöttek nevét pontosan tud­juk; közöttük ma is ismert családnevek a Majer, Makay, Bálint, Bogányi, Gábriel, Kei­ler, Müller, Ruf, akik „tizen­hat szuronyos fegyverrel” in­dultak harcba 1848. augusztus 6-án. 1848. november 1-én Bobo- ry György őrnagy, aki egyéb­ként a város történetében a szabadságharc első felében je­lentős szerepet játszott, meg­kéri a tanácsot, hogy kellő fegyver híján a helybéli „va­dász fegyverek összeíratván... a zászlóalj egy része felfegy­ver keztettnék, a többiek pe­dig dzsidákkal lennének ellá­tandók’’, A magyar hadsereg lóután­pótlásának elhelyezését is Vác városa vállalta, amint Répásy Mihály tábornoknak a váci bí­róhoz 1848. december 3-án in­tézett leveléből értesülünk. Goldbrunner Nándor főbíró Selmec bányavárosának lakói nevében megköszöni a váciak vendégszeretetét nemzetőrcsa­patuk iránt, „miszerint ezen hálás köszönetökről tisztelt városuk becsületre méltó lako­sait értesítenénk”, mivel a nemzetőröket Vác lakossága „szívességgel és vendégszere­tettel” fogadta. 1848. augusztus 1-én száz­ötven „honvédőt” állított ki Vác városa. Baldacci ezredes, az országos haditanács elnöke ezt a tényt nagy elismeréssel nyugtázza. Maga a belügymi­niszter, a későbbi miniszterel­nök, Szemere Bertalan hívja fel levelében a figyelmet a uá- czi irgalmas barátok szerzete­sei iránt, akik öten lévén „az elbetegedett emberiség gyámo­lását, ápolását a legveszélye­sebb időben is” ellátják, sőt Baldacci parancsára a váci városi hatóságot utasítják, hogy a rendet senki „köteles­ségeiben ne háborgassa”. Babarczy Antal országos fő­biztosnak a váci városi bíró­hoz írott leveléből kitűnik, hogy a magyar nemzeti had­sereg 20—30 szekerező fuva­rosra számít, akik „Pestről Ketskemétig állandóan élelmi­szereket szállítandanak”, sőt a váci Jó Mihály hajóját is igénybe veszi „szállításokra” a legényeivel együtt. Mindezt pedig 1849. július 25-én kelt leveléből tudjuk. Egy hónappal előbb, a „Pestvárosa hadi fő­parancsnoksága hálás köszö­nettel bizonyítja” Vác város hatóságának, hogy a „12, egé­szen felszerelt ujonczokat az ország részére általvette, s azokat rendeltetésök helyére utasította”. E néhány adat a legszigo­rúbb mértékkel mérve is nagy hozzájárulás tanúja: egy kis­város nemzeti és hazafias ér­zelmeinek bizonyítéka. Rusvay Tibor Forte-dinasztia- a rádióban Kovács Gyula 25 évig dolgo­zott a Forte gyár nyomdaüze­mében. Derűs kedvű, szorgal­mas gépmester volt, ma is so­kan emlegetik. Lánya, Fövé- nyes Ferencné 30 évig a Vám utcai üzem dolgozója volt, fia, András, 10 éve dolgozik ott. Kedden este a népszerű Hú­szas stúdió műsorában a Forte gyárat mutatta be a Kossuth rádió. A Made in Hungary cí­mű adás felvételein három na- j pig dolgoztak. A jól sikerült 1 műsor riportere Hegyi Imre volt. Az adás szerkesztője: Ko- valik (Kovács) Márta, a haj­dani gépmester lánya. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT- SPORT Vereségsorozat kézilabdában Újabb két mérkőzést ját­szott Jászberényben a FORTE NB Il-es női kézilabda csapa­ta a Lehel Kupán. Eredmények: FORTE—Szentes 12-15 (3-8), FORTE—Szarvas 23-12 (13-8). FORTE: Rúzsai, Békési — Farkas E. (2), Farkas 1. (2), Polacsek (2) Oláhné (1), Lukács, Oláh (1), Czenczik (11), Brezovszki Su- lyánszki (16). Az első Szentes elleni mér­kőzésen csak a félidő köze­pén érkezett meg a Pest me­gyei ifi válogatottban délelőtt a Kerék utcában is szerepelt négy játékos, közülük is Sú­ly ánszki hiányzott a legjobban. A második félidőben már jól ment a játék, de kiegyenlíte­ni nem sikerült, az NB I/B újonca ellen. A Szarvas ellen már jól ment a játék,« főleg a támadá­sok során nyújtott kiváló tel­jesítményt a csapat Az örömbe azonban üröm is ve­gyült, mivel Czenczik a má­sodik félidőben egy ártatlan­nak mutatkozó összecsapásnál a térdén megsérült s mint az orvosi vizsgálaton kiderült, hosszabb időre harcképtelenné vált ★ Újpesten mindkét csapat ve­reséget szenvedett. A felnőt­tek mezőnyében szereplő ser- 1 dűlő csapat a Gödi TK ellen szerepelt, melyet Artner jó játékával a gödiek nyertek. A rutinosabb idősebb játékoso­kat szerepeltető Láng ellen jól tartotta magát a csapat végig szoros mérkőzést ját­szottak, mégis kikaptak. Saj­nos Zagyi, a csapat kapusa ki­sebb sérülése miatt csak az el­ső mérkőzés első félidejében szerepelt s helyettese nem tudta megfelelően pótolni. FORTE II.—Gödi TK 18-26 (8-10). Góllövők: Mentes (6), Győ­ri, Mogyoródi (3—3), Bagi, Fochter (2—2), Nábelek, Ko­vács (1—1), illetve: Artner K. (9), Kerekes, Bozsó (4—4), Wágner, Fischl (3—3), Dunai (2), Márta (1). FORTE II.—Láng Vasas 13-17 (7-7). Góllövö: Bagi (4), Mentes, Győri (3—3), Nábelek (2), Mo­gyoródi (I). FORTE ifi—TAURUS ifi 9-16 (5-10). Góllövő: Miklián (6), Ba­kos (2), Rácz (1). Vasárnap a felnőtt és az ifi csapat Tatabányára uta­zik, ahol három, illetve két mérkőzést játszanak, míg a serdülő és a második ifjúsági csapat az Újpest Kupán sze­repel. Ny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom