Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

PEST MEGYEI vuis PROLETÁRJA), EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST;MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. FEBRUÁR 16., PÉNTEK Előregyártóit elemekből Hidak az M3-as autópályához Közúti hidak huszonnégy-hu- Szonhat méter hosszú acél főtar­tóit gyártják a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében az M3-as építéséhez. A sztráda nyomvonalán — el­hagyva a már átadott gödöllői szakaszt — a bagi csomópont­tól Aszódig négy előregyártott elemekből felszerelt felüljáró áll már, jelenleg további négy híd főtartói készülnek a Hat­vanig húzódó pályaszakasz­hoz. Az UVATERV szabadalma alapján, előregyártott elemek­ből egy hónap alatt összesze­relhető közúti hidak jobbak és szebbek a helyi betonozással készült felüljáróknál. Ugyan­akkor egy-egy híd felépítésé­nél legalább két hónap kivi­telezési idő megtakarítható. Tabrizban helyreállt a nyugalom Gromiko távirata az iráni külügyminiszterhez Csütörtök reggel a teheráni rádió még azt közölte, hogy a régi rendszer hívei és Kho­meini ajatollah harcosai súlyos harcokat vívnak Tabrizban, a fővárostól 530 kilométerre északnyugatra levő városban. Az esti jelentés szerint a csü­törtöki nap folyamán a népi erők fellépésének köszönhe­tően helyreállt a nyugalom a városban. A TASZSZ tudósí­tása szerint a teheráni, csü­törtöki provokációkat ugyan­úgy az uralkodót támogató csoportok hajtották végre, mint előző nap a helyi rádió ellen intézett támadást. Az iráni fővárosban a szer­dán este kirobbant összetűzé­sekről, a teheráni központi rádió, röviddel azután, hogy Iskola és hivatás N em számított jő peda­gógusnak, legalábbbis hivatalosan nem. Érettségi után sokszor be­szélt róla kesernyésen, hogy szinte napról napra meg kell vívnia a maga kis har­cait kollégáival, főnökeivel, mert egy-egy érdekesebb téma kedvéért el-eltér a tantetvtől, a papírra leíek- tetettnél fontosabbnak tart­ja az oktatottak mélységét. Elcsodálkoztunk. Mi úgy hittük tanulóként, s később egyaránt, nem lelhető föl nála jobb pedagógus. Megvolt benne a képes­ség, hogy kapcsolatot te­remtsen velünk, osztályfő­nökként is, szaktanárként is. Szerettük őt és hallgat­tunk rá. Hittünk neki. Ö pedig emlékezetem szerint egyszer sem élt vissza a bi­zalmunkkal. Következetes volt. Főként a megbízatá­sok teljesítésénél. Az óra alatti rendetienkedéseknél, a szünetbeli csínytevések­nél -sokkalta szigorúbban ítélte meg, ha valamelyi­künk elmulasztotta a ráosz­tott vagy önként vállalt feladatot határidőre meg­oldani. Esztendőnként visszaté­rően, tavasszal felkereste a közeli üzemeket, s munkát szerzett nekünk nyárra. Nem azért, mintha rászo­rultunk volna, inkább — ezt persze csak utólag tu­dom —, hogy tudjuk mit takarnak az egyes szakmák elnevezései: mit csinál az esztergályos, a marós, az elektronikus műszerész. Aki egyetemre készült, annak szorgalmas, aprólékos mun­kát igénylő feladatokat adott a nyári szünetre, s ősszel szigorúan számon kérte, mit végzett a vaká­cióban. Mint ahogy az üzemben dolgozottakkal is megbeszélte, mit tapasztal­tak. Hallgatta a vélemé­nyeket, s közben ezernyi miért?-et szúrt közbe. Azt akarta, hogy minél többet tudjunk az egyes foglalko­zásokról, hivatásokról, mi­előtt eldöntenénk, milyen pályára megyünk. És furcsa mód az osztályba jártak többsége megmaradt annál a szakmánál, amelyet a maturálás előtt kiválasz­tott. A munkára neveléshez nem kellenek különleges pedagóguserények. Csupán azok, amelyek úgyis meg­követeltek (vagy áhítottak) a tanároktól, tanítóktól. Az oldottság, a következetesség és a tudatosság. Az, hogy a katedrán álló kapcsolatot teremtsen a gyerekekkel, olyan viszonyt, amelyben ér­telemszerűen súlya van an­nak, amit mond, tanácsol. A pályaválasztásról, a munkára nevelésről szólva különösen jelentős dolog ez. Fontos, mert az adott idő­ben és helyen csak a peda­gógusnak vannak tapaszta­latai a felnőttek, a munka világáról. A gyerekek? Nos, ők csak hallanak egyet s mást róla, mi vár rájuk felnőttnek minősítve. Me­sélnek a szülők, a rokonok, az ismerősök. Panaszkod­nak, szitkozódnak, minősí­tik a főnöküket, értékelik a kollégákat. És a felnö­vekvő úgy gondolkozik, hogy a nagyok a hivatá­sukról beszélnek ilyenkor, a munkájukat becsmérlik. Gyorsan elhatározza tehát, nem követi a mesélőket hi­vatásukban, nem követheti, mert lám, mennyi bosszú­sággal jár a nevezett szak­ma. Nem ismeri, mert nem ismerheti föl, hogy a fel­nőttek nem a munkájukról, hanem munkájuk körülmé­nyeiről mesélnek ilyenkor. A munka, a mindennapi ténykedés az más. Az csak a helyszínen ismerhető meg igazán. Az üzemekben, a gyárakban, a különböző hi­vatalokban. Látva és hall­va, mi is történik ott, mi á dolguk az ottaniaknak. A z iskolapadból nehéz a választás. Egy gya­korlati dologról elmé­leti tudás alapján dönteni, tulajdonképpen lehetetlen. Ezért becsülhető nagyra az a pedagógus, aki arra tö­rekszik, hogy neveltjei megismerkedjenek a vá­lasztható pályákkal, akár az említett módon, nyaran­ként munkát vállalva, akár más ötlet révén. És ezért értékelhető sokra a tanár, a tanító, ha a munkahelyen megkövetelt, megkövetelen­dő figyelmet, pontosságot, megbízhatóságot mérceként állítja a gyerekek elé. Hogy megszokják, s mérték le­gyen nekik is. Mert a munkára nevelés, mint pedagógiai cél, nem jelenthet mást szoktatás­nál. Annál, hogy a diáknak természetes legyen a köte­lezettségek vállalása, ha el­hagyja az iskolapadot. És nem utolsósorban, hogy tudja mit és miért akar csinálni kinőve az iskolás­korból, Malonyai Péter Khomeini felfegyverzett hívei visszaverték a rádió és a tele­vízió székháza ellen indított támadást, az ajatollah egység­re szólította fel a lakosságot. Az iráni stabilizálódás jele, hogy Sapur Azarbarzin tábor­nok személyében kinevezték az iráni nemzeti légierők ve­zérkari főnökét. Tovább folytatódik az iráni ideiglenes kormány nemzetkö­zi megerősödése is. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Karim Szan- dzsabihoz, az iráni ideiglenes kormány külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából üdvözlő táviratot küldött. Eb­ben reményét fejezte ki, hogy az iráni és a szovjet nép ba­ráti viszonya és kölcsönösen előnyös együttműködése a bé­ke és a nemzetközi enyhülés javára sokoldalúan fejlődni fog. A jugoszláv kormány is üd­vözölte az iráni változásokat és kifejezésre juttatta, hogy rendkívül jelentősnek tartja az új iráni kabinet el nem köte­lezett politikát ígérő nyilatko­zatait. Belgrádban közölték, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) kész együtt­működni az új iráni kor­mánnyal. Bendzsedid Sodli, az Algériai Nemzeti Felszabadftá- si Front főtitkára, algériai ál­lamfő Khomeinihez küldött táviratában támogatásáról és szolidaritásáról biztosította az iráni vezetést. Kétségtelen, hogy az iráni nép győzelme kedvező hatást gyakorol a pa­lesztin arab nép harcára, szö­gezte le az algériai államfő. Líbia, Szíria, Irak, Algéria és a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság úgy döntött, hogy külügy- és hadügymi­niszterek részvételével közös küldöttséget meneszt az iráni fővárosba. (Folytatás a 2. oldalon.) Nagyobb hozamok, tartalékok Zárszámadó közgyűlés Cegléden Bensőséges ünnepség volt tegnap délelőtt a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz zárszámadó közgyűlése. Részt vett ezen Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi miniszter, dr. Cselőteí László, a gödöllői A.grártudományi Egyetem rektora, valamint a város és a járás politikai és állami vezetői. Ott voltak Izjaszlav Baljaszinszkij, Ivan Szolimán, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosai. A két testvéri ország him­nusza után Patkós Irma szín­művésznő mély átéléssel sza­valta el Radnóti Miklós: Nem tudhatom című költeményét. Majd az úttörők virágokkal köszöntötték , a szövetkezet alapító tagjait. Azokkal a szegfűkkel, amelyek a közös gazdaság korszerű üvegházai­ban nevelődtek. Jelkép is lehetne ez, hiszen másfél millió szegfű, került tavaly a termelőszövetkezet üvegházaiból a moszkvai, a kijevi virágüzletekbe. A közös gazdaság életében egyébként is fontos szerepe van a kerté­szetnek. Tavaly az üvegházak­ban, fóliák alatt egyebek kö­zött 3 millió paprikapalántát is termesztettek és zöldpapri­kából több mint 1 ezer 600 mázsát értékesítettek. Mint Skultéti József, a termelőszö­vetkezet elnöke elmondta, jó termést takarítottak be búzá­ból és kukoricából is. A ke­nyérnek való hektáronkénti 43 mázsás hozamával azonban korántsem elégedettek, to­vábbi tartalékok rejlenek még a növényápolásban, a techno­lógia fegyelmezettebb betar­tásában. Az. állattenyésztésről szólva az elnök kiemelte a szarvasmarhatartás jelentősé­gét, bár a sertés- és juhte­nyésztés sem elhanyagolható fontosságú. A tehenenkénti éves fejest átlag megfulladja a 3 ezer 700 litert, ez a szám akkor válik igazán beszédes­sé, ha tudjuk, hogy 3 évvel ezelőtt még csupán 2 ezer li­tert fejtek ki egyedenként. Valószínűleg senki 6em akad a ceglédiek között, aki ne nyilatkozna elismeréssel a gazdaság élelmiszer-feldolgozó tevékenységéről vagy boltjuk­ban árusított jó ízű kenyerük­ről. Pest megyében ugyan ma már húszra emelkedett a szö­vetkezeti, vagy állami gazda­sági húsfeldolgozók száma, e vonatkozásban azonban a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz érdeme elvitathatat­lan: ők építették meg a me­gyében az első ilyen üzemet. Ha már az úttörő jellegű próbálkozásokról esik szó, em­lítést kell tennünk a háztáji gazdálkodást igen hathatósan segítő gabonaboltjukról is, amely a kiskerttulajdonosok igényeihez igazodva szómba­Bővülő export a Budaflaxból Korszerűbb szövetkikészítési eljárások A budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalat — amely az egész magyar lenipart át­fogja — az idén a termék- szerkezet további korszerűsí­tésével, a minőség javításával, hatékonyabb és takarékosabb költséggazdálkodással 30 százalékkal növeli a vállalati nyereséget. Tekintettel a megváltozott közgazdasági szabályozó rend­szerre és a világpiaci helyzet­re, ez igen nagy feladatot ró a lenipar hatezres kollektívá­jára. Ezzel kapcsolatban Reketye Károly, az LSZV vezérigazga­tó-helyettese a tavalyi ered­ményekről és az idei felada­tokról. a következőket mond­ta: — Vállalatunk tavaly telje­sítette a főbb tervmutatókat, a készszövet-termelés, az export, a beruházás és bérfejlesztés tervét. Jelentősen javult a mi­nőség is. Űj, korszerűbb ter­mékek gyártását kezdtük meg, s mindezek együttesen jó ala­pot jelentenek az idei, meg­növekedett feladatok valóra váltásához. A minőség további javítása érdekében a szövödék után az idén a fonodákban és a kikészítő üzemekben is be­vezetjük az ösztönző minőségi bérezést. Üj gépek vásárlására, be­ruházásra ebben az évben 73,7 millió forintot fordí­tunk. A vállalat több mint 2 mil­liárdos termelési értékén be­lül mintegy 27 millió négyzet­méter szövetet gyártanak eb­ben az esztendőben. Üj tech­nológiák alkalmazásával első­sorban. a korszerűen kikészí­tett, mérettartó, nem gyúródó szabadidő-ruházati cikkek vá­lasztékát bővítik. Több lén- poliészter keverékű női ruha és nyári férfiöltöny-anyagot, Trapper farmerszövetet állí­tanak elő. Növelik a jacquard abroszok, bútorszövetek, füg­gönyök és a külföldön kedve­zően értékesíthető tiszta len­szövetek gyártását is. Ebben az esztendőben meg­hozza gyümölcsét a len komp­lex hasznosítására készült program gyakorlati megvaló­sítása. Két új gyár lépett üzembe, amelyekben hulla­dékból, melléktermékből érté­kes, devizát hozó terméket ál­lítanak elő. A korábban gaz­daságtalanul hasznosított len- kócból a szombathelyi fonó­gyár évi 1000 tonna kötöző­anyagot és zsineget készít, és a termékek egy részét a tőkés piacon értékesítik. Az eddig veszendőbe ment lenpozdorjá- ból a komáromi bútorlapüzem­ben az idén már 11 ezer köb­méter bútorlapot gyártanak, amelyből 8 ezer köbméter a tőkés export. Az új termékekkel együtt a vállalat tőkés exportja a tava­lyihoz viszonyítva 30 százalék­kal emelkedik, és a dollárbe­vétel eléri a 10 milliót. Sz. £. ton és vasárnap is nyitva tart: kerti szerszámokait, takarmá­nyokat, fóliasátrat egyaránt árusít Idei tervük nem kevésbé fe­szített, mint az 1978-as volt. Hogy csak a legjelentősebb beruházásokról szóljunk: már­cius végéig ■befejezik az új, tízezer négyzetméteres, 7,7 millió forintba kerülő vízfüg- gönyös fóliaíelepük építését, hozzákezdenek egy szennyvíz­tározó kialakításához is, majd a megtisztított vízzel a kuko­ricát és a lucernát öntözik. A beszámolót meghallgatva elismeréssel szólt a szövetke­zet munkájáról dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­ter. Ezt követően Izjaszlav Baljaszinszkij, aki immár má-; sodízben vesz részt a termelő- szövetkezet zárszámadó köz­gyűlésén, meleg szavaklcal méltatta a két nép barátságát,' Nem mai keletű a kapcso­lat a Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza és a ceglédi' Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet között.1 Együttműködésük továbbfej­lesztésében bizonyára fontos szerepet játszik az a tény, hogy az intézet éppen a közös gazdaság megalakulásának 30,’ évfordulóján, illetve éves mér­legkészítő gyűlésével egy idő-: ben mutatott be szovjet iparművészeti alkotásokat Cegléd városában. A nagy ér-; deklődésre számot tartó 'kerá­miákat, textíliákat és fafara-’ gásokat a látogatók a szövet­kezet 30 esztendős múltját, 51 jelenlegi eredményeit ábrázo­ló fotókkal, korabeli újságoké, kai ék különböző élelmiszert ipari termékeikkel együtt te­kinthetik meg. ! A tsz üvegházi kertészetében: Skultéti József, dr. Sághy Vilmos* Gráf Antal kertészeti ágazatvesletó és Cservenka leerencné. Bozsán Péter felvétele _ r Pest megye és az EVM vezetőinek megbeszélése Aktívaértekexlet Gödöllőn Az V. ötéves terv Pest me­gyei építkezéseinek időará­nyos teljesítéséről és a továb­bi feladatokról tanácskoztak tegnap délelőtt a megye, va­lamint az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium veze­tői a Pest megyei Pártbizott­ság székházéban. A megbeszélésen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest 'megyei Bizottságának tit­kára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Jant- ner Antal ÉVM miniszterhe- iyettesi, valamint a megyei pártbizottság és tanács, továb­bá az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium több ve­zető munkatársa. Délután a miniszterhelyettes részt vett a Közép-Magyaror­szági Közmű- és Mélyépítő Vállalat gödöllői székhazában rendezett aktívaértekezleten, melyen az építő- és építő­anyag-ipar tavalyi eredmé­nyeit és az idei legfőbb Pest megyei feladatokat tekintették át a vállalatok és szövetkeze­tek vezetői, valamint pártbi­zottság! és alapszervezeti párt­titkárok. Pártvezetők látogatása Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke csütörtökön Budapest XIX. kerületébe látogatott. A kerü­leti pártbizottságon Kispest politikai, gazdasági, társa­dalmi helyzetéről, a pártszerve­zetek munkájáról folytattak eszmecserét. Ezután Benke Valéria — a kerület vezetőinek társaságá­ban a Ganz Műszer Műveket kereste fel, ahol tájékoztatták a jelentős exporttevékenysé­get folytató vállalat munkájá­ról, a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatának végrehajtására tett vállalati intézkedésekről. Az egésznapos látogatás be­fejezéseként délután Benke Valéria az Ifjúgárda Művelő­dési Házban a kerület peda­gógusai és vezető propagandis­tái számára pártnapi előadást tartott időszerű gazdaságpoli­tikai kérdésekről. ★ Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője szerdán és csütörtökön Bács- Kiskun megyében tett látoga­tást. A vendéget szerdán a késő délutáni órákban Kecs­keméten a megyei pártbizott­ságon tájékoztatták a megye életéről. Nemes Dezső ezt kö­vetően felkereste a Kiskunsá­gi Nemzeti Park székházát. Csütörtökön Kiskunhalason folytatódott Nemes Dezső prog­ramja, ahol először a városi pártbizottságot, majd a Sem­melweis Kórházat, azt kö­vetően pedig a felsővárosi ál­talános iskolát kereste fel. A Politikai Bizottság tagja dél­után a kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat kiskunhalasi gyárát tekintette meg, s részt vett a baromfiipari üzem 1. számú pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén is. Lá­togatása a kiskunhalasi váro­si pártbizottságon fejeződött be. KOZELET Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügyminiszter fogadta Janez Stanovnikot, az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságának főtitkárát, aki csü. törtökön elutazott Budapestről. Pozsgay Imrét, a Magyar Nép- köztársaság kulturális miniszte­rét, aki Zygmunt Najdowski kulturális és művészeti minisz­ter meghívására tett látogatást Lengyelországban, fogadta Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke. Pozs­gay Imre csütörtökön este visszaérkezett Budapestre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom