Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-16 / 39. szám
PEST MEGYEI vuis PROLETÁRJA), EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST;MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. FEBRUÁR 16., PÉNTEK Előregyártóit elemekből Hidak az M3-as autópályához Közúti hidak huszonnégy-hu- Szonhat méter hosszú acél főtartóit gyártják a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében az M3-as építéséhez. A sztráda nyomvonalán — elhagyva a már átadott gödöllői szakaszt — a bagi csomóponttól Aszódig négy előregyártott elemekből felszerelt felüljáró áll már, jelenleg további négy híd főtartói készülnek a Hatvanig húzódó pályaszakaszhoz. Az UVATERV szabadalma alapján, előregyártott elemekből egy hónap alatt összeszerelhető közúti hidak jobbak és szebbek a helyi betonozással készült felüljáróknál. Ugyanakkor egy-egy híd felépítésénél legalább két hónap kivitelezési idő megtakarítható. Tabrizban helyreállt a nyugalom Gromiko távirata az iráni külügyminiszterhez Csütörtök reggel a teheráni rádió még azt közölte, hogy a régi rendszer hívei és Khomeini ajatollah harcosai súlyos harcokat vívnak Tabrizban, a fővárostól 530 kilométerre északnyugatra levő városban. Az esti jelentés szerint a csütörtöki nap folyamán a népi erők fellépésének köszönhetően helyreállt a nyugalom a városban. A TASZSZ tudósítása szerint a teheráni, csütörtöki provokációkat ugyanúgy az uralkodót támogató csoportok hajtották végre, mint előző nap a helyi rádió ellen intézett támadást. Az iráni fővárosban a szerdán este kirobbant összetűzésekről, a teheráni központi rádió, röviddel azután, hogy Iskola és hivatás N em számított jő pedagógusnak, legalábbbis hivatalosan nem. Érettségi után sokszor beszélt róla kesernyésen, hogy szinte napról napra meg kell vívnia a maga kis harcait kollégáival, főnökeivel, mert egy-egy érdekesebb téma kedvéért el-eltér a tantetvtől, a papírra leíek- tetettnél fontosabbnak tartja az oktatottak mélységét. Elcsodálkoztunk. Mi úgy hittük tanulóként, s később egyaránt, nem lelhető föl nála jobb pedagógus. Megvolt benne a képesség, hogy kapcsolatot teremtsen velünk, osztályfőnökként is, szaktanárként is. Szerettük őt és hallgattunk rá. Hittünk neki. Ö pedig emlékezetem szerint egyszer sem élt vissza a bizalmunkkal. Következetes volt. Főként a megbízatások teljesítésénél. Az óra alatti rendetienkedéseknél, a szünetbeli csínytevéseknél -sokkalta szigorúbban ítélte meg, ha valamelyikünk elmulasztotta a ráosztott vagy önként vállalt feladatot határidőre megoldani. Esztendőnként visszatérően, tavasszal felkereste a közeli üzemeket, s munkát szerzett nekünk nyárra. Nem azért, mintha rászorultunk volna, inkább — ezt persze csak utólag tudom —, hogy tudjuk mit takarnak az egyes szakmák elnevezései: mit csinál az esztergályos, a marós, az elektronikus műszerész. Aki egyetemre készült, annak szorgalmas, aprólékos munkát igénylő feladatokat adott a nyári szünetre, s ősszel szigorúan számon kérte, mit végzett a vakációban. Mint ahogy az üzemben dolgozottakkal is megbeszélte, mit tapasztaltak. Hallgatta a véleményeket, s közben ezernyi miért?-et szúrt közbe. Azt akarta, hogy minél többet tudjunk az egyes foglalkozásokról, hivatásokról, mielőtt eldöntenénk, milyen pályára megyünk. És furcsa mód az osztályba jártak többsége megmaradt annál a szakmánál, amelyet a maturálás előtt kiválasztott. A munkára neveléshez nem kellenek különleges pedagóguserények. Csupán azok, amelyek úgyis megköveteltek (vagy áhítottak) a tanároktól, tanítóktól. Az oldottság, a következetesség és a tudatosság. Az, hogy a katedrán álló kapcsolatot teremtsen a gyerekekkel, olyan viszonyt, amelyben értelemszerűen súlya van annak, amit mond, tanácsol. A pályaválasztásról, a munkára nevelésről szólva különösen jelentős dolog ez. Fontos, mert az adott időben és helyen csak a pedagógusnak vannak tapasztalatai a felnőttek, a munka világáról. A gyerekek? Nos, ők csak hallanak egyet s mást róla, mi vár rájuk felnőttnek minősítve. Mesélnek a szülők, a rokonok, az ismerősök. Panaszkodnak, szitkozódnak, minősítik a főnöküket, értékelik a kollégákat. És a felnövekvő úgy gondolkozik, hogy a nagyok a hivatásukról beszélnek ilyenkor, a munkájukat becsmérlik. Gyorsan elhatározza tehát, nem követi a mesélőket hivatásukban, nem követheti, mert lám, mennyi bosszúsággal jár a nevezett szakma. Nem ismeri, mert nem ismerheti föl, hogy a felnőttek nem a munkájukról, hanem munkájuk körülményeiről mesélnek ilyenkor. A munka, a mindennapi ténykedés az más. Az csak a helyszínen ismerhető meg igazán. Az üzemekben, a gyárakban, a különböző hivatalokban. Látva és hallva, mi is történik ott, mi á dolguk az ottaniaknak. A z iskolapadból nehéz a választás. Egy gyakorlati dologról elméleti tudás alapján dönteni, tulajdonképpen lehetetlen. Ezért becsülhető nagyra az a pedagógus, aki arra törekszik, hogy neveltjei megismerkedjenek a választható pályákkal, akár az említett módon, nyaranként munkát vállalva, akár más ötlet révén. És ezért értékelhető sokra a tanár, a tanító, ha a munkahelyen megkövetelt, megkövetelendő figyelmet, pontosságot, megbízhatóságot mérceként állítja a gyerekek elé. Hogy megszokják, s mérték legyen nekik is. Mert a munkára nevelés, mint pedagógiai cél, nem jelenthet mást szoktatásnál. Annál, hogy a diáknak természetes legyen a kötelezettségek vállalása, ha elhagyja az iskolapadot. És nem utolsósorban, hogy tudja mit és miért akar csinálni kinőve az iskoláskorból, Malonyai Péter Khomeini felfegyverzett hívei visszaverték a rádió és a televízió székháza ellen indított támadást, az ajatollah egységre szólította fel a lakosságot. Az iráni stabilizálódás jele, hogy Sapur Azarbarzin tábornok személyében kinevezték az iráni nemzeti légierők vezérkari főnökét. Tovább folytatódik az iráni ideiglenes kormány nemzetközi megerősödése is. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Karim Szan- dzsabihoz, az iráni ideiglenes kormány külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából üdvözlő táviratot küldött. Ebben reményét fejezte ki, hogy az iráni és a szovjet nép baráti viszonya és kölcsönösen előnyös együttműködése a béke és a nemzetközi enyhülés javára sokoldalúan fejlődni fog. A jugoszláv kormány is üdvözölte az iráni változásokat és kifejezésre juttatta, hogy rendkívül jelentősnek tartja az új iráni kabinet el nem kötelezett politikát ígérő nyilatkozatait. Belgrádban közölték, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) kész együttműködni az új iráni kormánnyal. Bendzsedid Sodli, az Algériai Nemzeti Felszabadftá- si Front főtitkára, algériai államfő Khomeinihez küldött táviratában támogatásáról és szolidaritásáról biztosította az iráni vezetést. Kétségtelen, hogy az iráni nép győzelme kedvező hatást gyakorol a palesztin arab nép harcára, szögezte le az algériai államfő. Líbia, Szíria, Irak, Algéria és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság úgy döntött, hogy külügy- és hadügyminiszterek részvételével közös küldöttséget meneszt az iráni fővárosba. (Folytatás a 2. oldalon.) Nagyobb hozamok, tartalékok Zárszámadó közgyűlés Cegléden Bensőséges ünnepség volt tegnap délelőtt a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz zárszámadó közgyűlése. Részt vett ezen Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, dr. Cselőteí László, a gödöllői A.grártudományi Egyetem rektora, valamint a város és a járás politikai és állami vezetői. Ott voltak Izjaszlav Baljaszinszkij, Ivan Szolimán, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosai. A két testvéri ország himnusza után Patkós Irma színművésznő mély átéléssel szavalta el Radnóti Miklós: Nem tudhatom című költeményét. Majd az úttörők virágokkal köszöntötték , a szövetkezet alapító tagjait. Azokkal a szegfűkkel, amelyek a közös gazdaság korszerű üvegházaiban nevelődtek. Jelkép is lehetne ez, hiszen másfél millió szegfű, került tavaly a termelőszövetkezet üvegházaiból a moszkvai, a kijevi virágüzletekbe. A közös gazdaság életében egyébként is fontos szerepe van a kertészetnek. Tavaly az üvegházakban, fóliák alatt egyebek között 3 millió paprikapalántát is termesztettek és zöldpaprikából több mint 1 ezer 600 mázsát értékesítettek. Mint Skultéti József, a termelőszövetkezet elnöke elmondta, jó termést takarítottak be búzából és kukoricából is. A kenyérnek való hektáronkénti 43 mázsás hozamával azonban korántsem elégedettek, további tartalékok rejlenek még a növényápolásban, a technológia fegyelmezettebb betartásában. Az. állattenyésztésről szólva az elnök kiemelte a szarvasmarhatartás jelentőségét, bár a sertés- és juhtenyésztés sem elhanyagolható fontosságú. A tehenenkénti éves fejest átlag megfulladja a 3 ezer 700 litert, ez a szám akkor válik igazán beszédessé, ha tudjuk, hogy 3 évvel ezelőtt még csupán 2 ezer litert fejtek ki egyedenként. Valószínűleg senki 6em akad a ceglédiek között, aki ne nyilatkozna elismeréssel a gazdaság élelmiszer-feldolgozó tevékenységéről vagy boltjukban árusított jó ízű kenyerükről. Pest megyében ugyan ma már húszra emelkedett a szövetkezeti, vagy állami gazdasági húsfeldolgozók száma, e vonatkozásban azonban a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz érdeme elvitathatatlan: ők építették meg a megyében az első ilyen üzemet. Ha már az úttörő jellegű próbálkozásokról esik szó, említést kell tennünk a háztáji gazdálkodást igen hathatósan segítő gabonaboltjukról is, amely a kiskerttulajdonosok igényeihez igazodva szómbaBővülő export a Budaflaxból Korszerűbb szövetkikészítési eljárások A budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalat — amely az egész magyar lenipart átfogja — az idén a termék- szerkezet további korszerűsítésével, a minőség javításával, hatékonyabb és takarékosabb költséggazdálkodással 30 százalékkal növeli a vállalati nyereséget. Tekintettel a megváltozott közgazdasági szabályozó rendszerre és a világpiaci helyzetre, ez igen nagy feladatot ró a lenipar hatezres kollektívájára. Ezzel kapcsolatban Reketye Károly, az LSZV vezérigazgató-helyettese a tavalyi eredményekről és az idei feladatokról. a következőket mondta: — Vállalatunk tavaly teljesítette a főbb tervmutatókat, a készszövet-termelés, az export, a beruházás és bérfejlesztés tervét. Jelentősen javult a minőség is. Űj, korszerűbb termékek gyártását kezdtük meg, s mindezek együttesen jó alapot jelentenek az idei, megnövekedett feladatok valóra váltásához. A minőség további javítása érdekében a szövödék után az idén a fonodákban és a kikészítő üzemekben is bevezetjük az ösztönző minőségi bérezést. Üj gépek vásárlására, beruházásra ebben az évben 73,7 millió forintot fordítunk. A vállalat több mint 2 milliárdos termelési értékén belül mintegy 27 millió négyzetméter szövetet gyártanak ebben az esztendőben. Üj technológiák alkalmazásával elsősorban. a korszerűen kikészített, mérettartó, nem gyúródó szabadidő-ruházati cikkek választékát bővítik. Több lén- poliészter keverékű női ruha és nyári férfiöltöny-anyagot, Trapper farmerszövetet állítanak elő. Növelik a jacquard abroszok, bútorszövetek, függönyök és a külföldön kedvezően értékesíthető tiszta lenszövetek gyártását is. Ebben az esztendőben meghozza gyümölcsét a len komplex hasznosítására készült program gyakorlati megvalósítása. Két új gyár lépett üzembe, amelyekben hulladékból, melléktermékből értékes, devizát hozó terméket állítanak elő. A korábban gazdaságtalanul hasznosított len- kócból a szombathelyi fonógyár évi 1000 tonna kötözőanyagot és zsineget készít, és a termékek egy részét a tőkés piacon értékesítik. Az eddig veszendőbe ment lenpozdorjá- ból a komáromi bútorlapüzemben az idén már 11 ezer köbméter bútorlapot gyártanak, amelyből 8 ezer köbméter a tőkés export. Az új termékekkel együtt a vállalat tőkés exportja a tavalyihoz viszonyítva 30 százalékkal emelkedik, és a dollárbevétel eléri a 10 milliót. Sz. £. ton és vasárnap is nyitva tart: kerti szerszámokait, takarmányokat, fóliasátrat egyaránt árusít Idei tervük nem kevésbé feszített, mint az 1978-as volt. Hogy csak a legjelentősebb beruházásokról szóljunk: március végéig ■befejezik az új, tízezer négyzetméteres, 7,7 millió forintba kerülő vízfüg- gönyös fóliaíelepük építését, hozzákezdenek egy szennyvíztározó kialakításához is, majd a megtisztított vízzel a kukoricát és a lucernát öntözik. A beszámolót meghallgatva elismeréssel szólt a szövetkezet munkájáról dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Ezt követően Izjaszlav Baljaszinszkij, aki immár má-; sodízben vesz részt a termelő- szövetkezet zárszámadó közgyűlésén, meleg szavaklcal méltatta a két nép barátságát,' Nem mai keletű a kapcsolat a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza és a ceglédi' Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet között.1 Együttműködésük továbbfejlesztésében bizonyára fontos szerepet játszik az a tény, hogy az intézet éppen a közös gazdaság megalakulásának 30,’ évfordulóján, illetve éves mérlegkészítő gyűlésével egy idő-: ben mutatott be szovjet iparművészeti alkotásokat Cegléd városában. A nagy ér-; deklődésre számot tartó 'kerámiákat, textíliákat és fafara-’ gásokat a látogatók a szövetkezet 30 esztendős múltját, 51 jelenlegi eredményeit ábrázoló fotókkal, korabeli újságoké, kai ék különböző élelmiszert ipari termékeikkel együtt tekinthetik meg. ! A tsz üvegházi kertészetében: Skultéti József, dr. Sághy Vilmos* Gráf Antal kertészeti ágazatvesletó és Cservenka leerencné. Bozsán Péter felvétele _ r Pest megye és az EVM vezetőinek megbeszélése Aktívaértekexlet Gödöllőn Az V. ötéves terv Pest megyei építkezéseinek időarányos teljesítéséről és a további feladatokról tanácskoztak tegnap délelőtt a megye, valamint az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium vezetői a Pest megyei Pártbizottság székházéban. A megbeszélésen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest 'megyei Bizottságának titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Jant- ner Antal ÉVM miniszterhe- iyettesi, valamint a megyei pártbizottság és tanács, továbbá az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium több vezető munkatársa. Délután a miniszterhelyettes részt vett a Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat gödöllői székhazában rendezett aktívaértekezleten, melyen az építő- és építőanyag-ipar tavalyi eredményeit és az idei legfőbb Pest megyei feladatokat tekintették át a vállalatok és szövetkezetek vezetői, valamint pártbizottság! és alapszervezeti párttitkárok. Pártvezetők látogatása Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke csütörtökön Budapest XIX. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottságon Kispest politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről, a pártszervezetek munkájáról folytattak eszmecserét. Ezután Benke Valéria — a kerület vezetőinek társaságában a Ganz Műszer Műveket kereste fel, ahol tájékoztatták a jelentős exporttevékenységet folytató vállalat munkájáról, a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatának végrehajtására tett vállalati intézkedésekről. Az egésznapos látogatás befejezéseként délután Benke Valéria az Ifjúgárda Művelődési Házban a kerület pedagógusai és vezető propagandistái számára pártnapi előadást tartott időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. ★ Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője szerdán és csütörtökön Bács- Kiskun megyében tett látogatást. A vendéget szerdán a késő délutáni órákban Kecskeméten a megyei pártbizottságon tájékoztatták a megye életéről. Nemes Dezső ezt követően felkereste a Kiskunsági Nemzeti Park székházát. Csütörtökön Kiskunhalason folytatódott Nemes Dezső programja, ahol először a városi pártbizottságot, majd a Semmelweis Kórházat, azt követően pedig a felsővárosi általános iskolát kereste fel. A Politikai Bizottság tagja délután a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyárát tekintette meg, s részt vett a baromfiipari üzem 1. számú pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén is. Látogatása a kiskunhalasi városi pártbizottságon fejeződött be. KOZELET Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügyminiszter fogadta Janez Stanovnikot, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának főtitkárát, aki csü. törtökön elutazott Budapestről. Pozsgay Imrét, a Magyar Nép- köztársaság kulturális miniszterét, aki Zygmunt Najdowski kulturális és művészeti miniszter meghívására tett látogatást Lengyelországban, fogadta Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke. Pozsgay Imre csütörtökön este visszaérkezett Budapestre.