Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-17 / 13. szám
Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A CEGLÉDI J ÁP AS ES CEGL XXIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1079. JANUÁR 17., SZERDA Neveljenek együít iár az üzem keresi az iskolát A tanintézet nem szegény rokon Hat esztendeje múlt, hogy f megjelent a közoktatáspolitikai párthatározat, amely a tanulóifjúság nevelését társadalmi feladattá tette. Azóta az iskolák többségében erősödött az igény a társadalmi kapcsolatok kialakítására, a korábbi formák, módszerek gazdagítására. Az egyre erősödő egyéni és csoportos fék1 őss-égvállaiás, t z iskola, az ifjúsági mozgalom nyitottabbá válása hívta életre öt-hat évvel ezelőtt az Egy üzem — egy iskola mozgalmat. A mozgalomban eddig elért eredmények bizonyították, hogy gyermekeink nevelésében, a munkára, hivatásukra, a teljes életre való felkészítésükben nélkülözhetetlen a társadalom segítsége. Ma nagyobb szükség van arra, mint bármikor, hogy a .szülők és a pedagógusok partnerként tudjanak részt venni a gyermekek nevelésében, azonos elveket valljanak, azonos követelményeket támasz- szanak, ismerjék, meg és segítsék egymás munkáját. Mindehhez jelentős segítséget nyújt az Egy üzem — egy iskola mozgalom. Kezdetben Cegléden, a művelődésügyi osztály • irányításával és koordinálásával keresték az üzemek és az iskolák egymással a kapcsolatot. Igaz, többnyire az iskolák vol- . tak az együttműködés kezdeményezői. Az utóbbi években növekszik az iskolákkal kapcsolatot kereső üzemek, különösen a szocialista brigádok száma. A kapcsol átok ma már nem esupán az óvodáknak, iskoláknak nyújtott anyagi támogatást jelentik. Tény, hogy az üzemek önzetlen segítsége nélkül megoldhatatlan lett volna az a nagyarányú óvodafejlesztés, amely az előző és a jelenlegi ötéves tervben megvalósult. Az anyagi támogatás jelentőségét messzemenően elismerjük, a közoktatás jelenlegi helyzetében nem is mondhat le róla, azonban nem pótolhatja a nevelőmunkához nyújtott segítséget. Nehéz mérni azt az eredményt, ami a gyermekeit szeméből tükröződik, amikor látják, hogy a felnőttek, szüleik rendszeres segítő munkája nyomán, egyre szépül óvodájuk, tantermük, foglalkoztató szobájuk. Az együttesen végzett munka során lehetőség nyílik a « nevelési, célok 'elérésére, a munka társadalmi értékének felismertetésére, a munkára, a munkáshivatás megbecsülésére, nevelésre. Felnőttnek, gyereknek Előadói estek, mesejáték Három irodalmi rendezvény lesz a hónap végén Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban. Január 26-án, 16 órakor kezdődik a Volán Vállalat dolgozóinak Ruttkay Éva Kossuth- díjas színművésznő előadóestjei Zongorán Lelkes Péter kísér. Vasárnap, január 28-án, a gyermekeket várják: nekik — délelőtt fél tizenegykor és délután fél háromkor — a Piroska és a farkas című mesejátékot mutatják be. Január 30- án, öt órai kezdettel kerül sor az emeleti nagyteremben Bitskey Tibor színművész előadói estjére, amelyre a Pódium ifjúsági béretek is érvényesek. Követendő, jó példa: szocialista brigádok tagjai, a gyerekekkel együtt végzik el a kisebb javító, karbantartó, parkosító munkát, közösért készítenek játékokat, szemléltető eszközöket Ezekről a lehetőségekről mondanak le azok az üzemek, amelyek csupán anyagiakkal váltják meg a gyerekek nevelésében való részvételüket. Szerencsére, számuk elenyésző. A városban a 13 óvodát 23 üzem szerződés alapján, 16 alkalmi paíroná- lás keretében segíti. Az általános iskolákkal, a kisegítő iskolával, központi napközi otthonnal kötött szerződés alapján, együttesen 19 üzem, további 20 munkahely szerződésen kívül ad segítséget. Az üzemek által végzett társadalmi munka és a tőlük kapott anyag együttes összege évenként meghaladja a másfél millió fprintot. Az ÉVIG után a KÖZGÉP, a talajjavító vállalat, a PENO- MAH, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat, á MÁV, a cipőgyár, a Volán 1/11-es Vállalat, az Áfész segít a legtöbbet az alsófokú nevelésioktatási intézményeken. Az újabb kapcsolatok kialakulását gátolja iskoláinkban az a nézet, mely szerint a pedagógusok, szülők úgy vélik', nem kellene ma már az iskoláknak anyagi segítségért fordulniuk az üzemekhez. Kínosnak érzik, hogy az iikola kérni kényszerül, s úgy vélik, az. üzemek szegény rokonnak tartják az iskolák pedagógusait, s ez árt a tekintélyüknek. Az üzemek és iskolák közötti kapcsolat erősítésében mindkét fél egyaránt érdekelt. Az anyagi segítséget nem a szülő, nem a pedagógus részére kérik, hanem az iskolák színvonalasabb fenntartására. Nincs ok tehát a szégyenkezésre, hiszen köztudott, hogy az igények, de esetenként még a szükségletek is nagyobbak, mint ’ amilyeneket a költségvetés ki tud elégíteni. Cegléden az Egy üzem — egy iskola mozgalom — amint azt a párt városi végrehajtó bizottsága is megállapította — fokozatosan kiteljesedett. Az eddigi eredményekre büszkék lehetünk, nevelőmunkánk sokat gazdagodott az együttműködés révén. A mozgalom továbbfejlődése érdekében, el kell érni, hogy egy-egy intézmény arányosabban részesüljön az anyagi támogatásból. Az együttműködést minden esetben szerződésben fogalmazzák meg. Ezekben a szerződésekben mind nagyobb jelentőséget kapjon a politikai és kulturális kapcsolatok fejlesztése. Ha az együttműködést mindkét fél fontosságának megfelelő feladatnak tekinti, a további eredmények nem maradnak el Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője Zárva a bolt tedtasan kifestik, rendbe teszik A hét végén újra árusít Vasárnapra virradóra üresen tátongott városunkban, a Rákóczi úton* a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC-kis- áruháza: nagytakarítással, festéssel kezdődött az év a nagy forgalmú üzletben, rendbe szedik árufalait, kijavítják á pultokat, a polcsorokat. A munkálatok néhány napot vesznek igénybe, ezért a vásárlók szíves elnézését kérik. A közelben levő, több ki- sebb-nagyobb bolt felkészült arra, hogy a forgalom zavartalan legyen, és a szükséges tejet, kenyeret, az alapvető élelmiszereket és háztartási cikkeket a vevők ott is megtalálják. Modernebb berendezéssel Népszerű szolgáltatás a gforstisztítás Korszerű gépekkel, hatásos vegyszerekkel tisztítják a ruhákat a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat ceglédi ruhatisztító szalonjában. Tavaly a tisztító berendezést új típusúra cserélték ki, amely kényesebb ruhadarabokhoz, például csipke holmihoz épp olyan jó, mint a szövetfélékhez. Keresett szolgáltatásuk a gyorstisztítás, melyre a lakosság főként a tavaszi és őszi, sáros-Iatyakos időben tart igényt. Tél végén a tavaszi kabátokból, Ttönyökből visznek az embere1; többet- tisztíttatni. A ruhákon kívül plédek tisztításával is foglalkozik a ceglédi részleg. Az ABC-kisáruházban a hét végén kezdik meg ismét az árusítást. A forrasztást gyaikorelják az elsőéves villanyszerelő-tanulók a DÉMÁSZ fenműhelyebein. A képen: fém dobozalkatrcszekeí készítenek. Apáti-xóth Sándor «elvétele Fellendül a kötészet légi könyvek - szép köntösben Több a megrendelő, egyenletesebben dolgozhatnak Az enyvillatú, öreg épületben alig két esztendeje ütött tanyát a Dél-Pest megyei Szolgáltató Szövetkezet könyvkötészete. A ceglédi Puskin utcában áll a vénségesen vén ház, bizony, ráférne a megújítás kívül-balül. Ha igaz, az idén sort kerítenek rá, ám előbb a kötészetnek bizonyítania kellett életképességét. A kezdeti zökkenők után, úgy látszik, most már egyenesbe lendülnek, legalábbis ezt reméli a részlegvezető fiatal szakember, Czirják Irén, aki 1976 nyara óta nap mint nap Ceglédre utazik dolgozni a szomszédos Nagykőrösről. Ami pénzt hoz Ma már több a megrendelő, egyenletesebb a munka. A padlón garmadában állnak a köttetésre küldött könyvek, folyóiratok, ügyviteli nyomtatványok. A likőr megnyílt a részleg, örültek minden munkának, ami pénzt hoz. Azóta változott megbízatásaik összetétele, olyan teendőket végeznek, amelyeket kedvezőbb kalkulációval számolhatnak el, s A szocializmus eszméiért Haladé szellemű tanár volt Dr. Braun Somára emlékeznek a gimnazisták Hatvan évvel ezelőtt, 1919. január 8-án, a ceglédi Kossuth Gimnáziumba nevezték ki tanárnak dr. Braun Somát. Akkor került hozzánk, ceglédiekhez, amikor a legnagyobb szükség volt rá. Az első világháború végét jelentő őszirózsás forradalom nagy lelkesedést váltott ki mind a nevelőtestületből, mind a tanuló ifjúságból, igen sokan kapcsolódtak be a politikai eseményekbe. A ceglédi gimnázium nevelőtestülete az elsők között követelte a hittannak, mint tantárgynak a megszüntetését és az oktatási rendszer megreformálását. A proletárhatalom idején azonban megoszlottak a vélemények, a nevelőtestület csak néhány tagja vállalt részt az események irányításában. A tudományos szocializmus eszméivel már az egyetemi években megismerkedő és a háború poklát megjárt dr. Braun Soma a gimnázium tanulói, valamint a szakmunkástanulók között , kifejtett nevelő munkájával, a ceglédi direktórium kulturális megbízottjaként végzett politikai tevékenységével valamint a szocialista közoktatást szolgáló cikkeivel elévülhetetlen érdemeket szerzett. Szociológus volt és népnevelő. Egyik cikkében így írt: „A prolétárállam mindenkinek megadja a jogot a tanulásra, aki tanulni akar és akinek tehetsége van. Szocialista eszményeket adunk az ifjúságnak. Az közoktatásnak ezek lesznek a vezető gondolatai.” A Tanácsköztársaság idején kifejtett tevékenységéért 5 évi börtönbüntetésre ítélték és megfosztották az állásától. Büntetését letöltve is hű maradt eszméihez, s főleg az ellenforradalom éveiben széles körű nevelő munkát végzett. Sajnos, a szocializmus eszméinek győzelmét és hazánk felszabadulását nem érhette meg: a második világháborúban, Ukraj-gában, büntetőtáborban halt meg. Emléke elevenen él iskolánkban, ezt az előcsarnokban elhelyezett emléktábla és a róla elnevezett KlSZ-alapszer- vezet is bizonyítja. A KISZ- szervezet tervei között szerepel, hogy márciusban ünnepi bizottsági ülésen emlékezik meg dr. Braun Somáról és a Tanácsköztársaságról, melyre párt- és KISZ-vezetők, valamint veteránok is meghívást kapnak. Ötvös Csilla, a ceglédi Kossuth Gimnázium tanulója Várhatóan 1979-ben már teljesíteni tudják a tervet. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem könyvtára főként az idegen nyelvű szakfolyóiratokat burkoltatja időt álló köntösbe. Az ilyesféle olvasmányokkal gyorsan haladnak, hiszen kevesen lapoznak beléjük, keveseket érdekelnek a száraz, sokak számára érthetetlen nyelven írt cikkek. Érdekesebb és változatosabb, amit a nagykőrösi városi könyvtár köttet. Nyílván azok a szépirodalmi művek kerülnek hozzájuk, amelyeket szívesen és gyakran forgattak az olvasók. Az elhasználódás egy kicsit az olvasmányokról is vélemény, ám egyben minősíti a könyvet kölcsönzőket is, akik némely esetben nem úgy bántak a könyvtári kötettel, mint a sajátjukkal, nem kímélték kellően. Megrendelőik közé tartozik a kecskeméti kórház könyvtára, a szakmunkásképző intézetek, óvodák és más intézmények is, igénybe veszik szaktudásukat. Most tárgyalnak a helybeli Kossuth Múzeummal, amely — ha pénzt kap kötési célra — szintén ad munkát nekik. Van, aki megőrzi Néha betér egy-egy helybeli vagy környékbeli lakos is. ők általában kedvenc hetilapjukat, folyóiratukat köttetik be. Van, akinek az Autó- Moior, a fotóújság, a Nők Lapja, az Ország-Világ a kedves. Nem egyszer több évfolyamot hoznak magukkal. A műhelynek megvannak az alapvető felszerelései, ott a vágógép, a prés, áz aranyozó, a perforáló és a drótfűzőgép. Két szakmunkás és két betanított foglalatoskodik körülöttük. Nagy ritkán akad valami érdekes, a szakmáját szerető mesternek kedvet és ambíciót adó munka. Például nemrég egy könyvbarát sárgult, régi nyomtatványt vitt be, amelynek megmentéséhez már nem sok reményt fűzött. Czirják Irén maga vállalkozott a sérült kötet helyrehozására. Nagy gonddal, féltő szeretettel, lapról lapra restaurálja az avitt kiadványt. Egérrágta címlap A címét csak részben tudni, a borító ugyanis rég elenyészett, a címlapot elrágták az egerek, csupán torzó maradt a valószínűleg több sort betöltő, barokkos cím, amely' most röviden így hangzik: .. és más történetek”. A kolofon viszont a következő születési adatokról tudósít: „Nyomtatott Bétsben 1791- ben”. A korabeli hadi eseményeket tárgyaló könyv elején ovális keretben látható báró Orczy Lőrinc hadi vezér képmása, a kiadvány függelékében' színes metszetek sorakoznak. A díszruhában pompázó császári katonák felvonulását ábrázoló kép alatti magyarázó szöveg szerint, így jelentek meg a zászlóaljak Budán a magyar korona őrzésére 1799-ben. Az egárrágta könyvm-atu- zsálem most sötét színű egészvászon kötést kap, aranyos felirattal. Gazdája mipden bi- zonnval a főhelyre teszi majd a könyvszekrényben, és büszkén mutogatja ismerőseinek. Tamasi Tamás Munkásoknak - a mezőgazdaságról A talajelőkészítéstől a betakarításig címmel, ismeretterjesztő előadást tart a KÖZGÉP 2. számú ceglédi gyára klubtermében Takács Attila pedagógus, ma, január 17-én, délután negyed négy órai kezdettel. Kész a leltár Teli a polcok, teli a raktár A beszerzők a tavaszra készülnek A múlt héten elnézést kérő, tájékoztató felirat fogadta a zárt ajtókon az Afész ceglédi áruházába sietőket: szünetelt az árusítás, mert az áruház valamennyi osztályán megtartották az évkezdő, nagy leltárt: számba vették az árukészletet, felmérték, mi maradt meg a decemberi forgalom után a polcokon, a raktárban, a 'kirakatban. A tavalyihoz hasonló eredményre jutottak: élénk volt az ünnepi forgalom, sok százezer forintot költöttek a ceglédiek és a város környékének lakói ruhákra, cipőkre, ágyneműre, szőnyegre és függönyre, az ajándékozó ünnepek idején játékra, könyvre, hanglemezre és a háztartásban szükséges edényekre, üveg- és porcelán tárgyakra. Ismét teli polcokkal, teli raktárral nyitott ki hétfőn reggel a!z áruház. Raktárkészlete eléri az egymillió forint értéket, főként téli holmit találnak a vevők. Az árubeszerzők már a tavaszi és nyári árukészlet felkutatásán fáradoznak. E. K. Ismerkedés a forrasztópákával
