Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

1979. JANUÄR 11., CSÜTÖRTÖK 3 Társadalmi összefogássá! A gyermekek évében a népfront megyei bizottságának felhívására A gyermekek a világ szá­mos országában olyan körül­mények között élnek, amelyek között puszta létük sincs biz­tonságban. Hát még ha szel­lemi fejlődésükre, képességeik kibontakoztatására gondo­lunk! Ezért van igen nagy je­lentősége annak, hogy az ENSZ, húsz évvel a gyerme­kek jogainak deklarálása után, az 1979-es esztendőt a gyer­mekek nemzetközi évének nyilvánította. Hazánkban s a többi szocia­lista országban egészen más jellegűek, s korántsem súlyo­sak a gondok, hiszen társa­dalmunk nagy figyelmet fordít az alapvető közösség, a csa­lád, ezen belül az apróságok életkörülményeire. Sok fel­adat hárul ránk azonban egye­bek között a munkára, haza­szeretetre, az internacionalis­ta gondolkodásra nevelésben, a helyes pályaválasztás előse­gítésében. A Nemzetközi Gyer­mekév Nemzeti Bizottsága el­sősorban ezen feladatokra hív­ta fel a figyelmet Pest megye községi, városi népfrontbizottságai az elmúlt hetekben készítették el idei munkatervüket. Ezek kidolgo­zása, a gyermekév feladatai­nak meghatározása során nagy segítséget jelentett számukra a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának felhívá­sa, amely a helyi lehetősége­ket figyelembe véve rögzíti a teendőiket. Azokat, amelyek például a veszélyeztetett (kü­lönösen a cigány) gyermekek helyzetével, a napközigon­dokkal, a szabad idő eltöltésé­vel, a pályaválasztással kap­csolatosak. A tavalyi év első felében készült felmérés — de ugyan­így az általános tapasztalatok — szerint aggasztó a napközi­helyzet: kevés a tanterem, a konyha, a napközis névelő. A felhívás ezért tartotta fon­tosnak, hogy társadalmi öszr szefogással bővítsék a gyer­mekintézményeket, napközis helyiségeket. Szólt a játszóte­rekről, a KRESZ-parkokról is, ezen a területen kedvezőbb tapasztalatokat sorolva fel: Dunaharasztiban, Szentendrén a közelmúltban játszótér, Po- mázon, Budakeszin KRE3Z- pank épült. A további ered­mények elérésében az üzemek és a kisiparosok segítségének van nagy szerepe. A törődés a pályaválasztás­sal elsősorban a szülők meg­győzését jelenti: irányítsák gyermekük érdeklődését, de ne döntsenek helyettük! Kö­vetendő példa a nagykőrösi: évente megszervezik a pálya- választási hetet; Százhalombat­tán a szocialista brigádok egy- egy osztályt patronálnak, meg­ismertetik a fiatalokat üze­mük életével. A gyermekek éve természe­tesen nem azt, jelenti, hogy ez alatt az idő alatt pótol­junk mindent, amit eddig el­mulasztottunk. A már koráb­bi jó kezdeményezéseket kell folytatni, legyen szó akár az iskolai neveléspoütikai felada­tok megvalósításáról, akár a családi életre nevelésről. Az év rendezvényei a gyermekeknek sok élményt, örömöt szerez­hetnek, ugyanakkor tovább formálódhat még kedvezőbb irányban a szülők szemlélete, nevelési gyakorlata. Nekünk sem szabad azon­ban megfeledkeznünk azokról a gyerekekről, akik — mint­egy háromszázötvenmillió- nyian — egészen más körül­mények között élnek a fejlő­dő, vagy félgyarmati orszá­gokban, mint a mieink. A gyermekév alkalmából Gyer­mekszolidaritási Alap léte­sült, hogy segíthessünk azo­kon, akik a föld különböző tájain az élethez szükséges legelemibb feltételeket is nél­külözik. A 232—90179—0092 számú számlán küldhetik el támogatásukat azok, akik nemcsak a magyar, hanem a1 világ távoli tájain élő apró­ságokért is tenni szeretné­nek. P. Szabó Ernő Ünnepi ülés Hatvan éve alakult a vasutasok szövetsége Hatvan esztendeje, 1919 ja­nuárjában Budapesten, a Tre- fort utcai egyetem gólyavárá­ban tartotta kétnapos kong­resszusát a mai szakszervezet elődje, a Magyarországi Vas­utasok Szövetsége, amely elő­ször egyesítette a vasutasság helyzetének javításáért har­coló különféle rétegszervezete­ket, egységbe tömörítve a munkást és mérnököt, a pá­lyaőrt és a felügyelőt. Az év­forduló alkalmából szerdán ünnepi ülést tartott a Vas­utasok Szakszervezetének el­nöksége. Ünnepi beszédében Gyócsi Jenő, a szakszervezet elnöke megemlékezett a vasutas szervezkedés múltjáról, hang­súlyozva, hogy a kongresz- szussal lezárult a vasutak va­lamennyi dolgozóját egységbe tömörítő önálló szakszerveze­tért folytatott több mint két évtizedes küzdelem. A szövetség a burzsoá ál­lammal politikailag és gaz­daságilag szemben álló ál­lamvasúti alkalmazottak fon­tos fegyvere volt, olyan szer­vezet, amely másokkal ellen­tétben befogadta a kommunis­tákat is. A második legális vasutas szervezet sajnos még az előzőnél is rövidebb ideig tevékenykedhetett, a Tanács- köztársaság megdöntését kö­vetően feloszlatták, vezetőit, aktivistáit bebörtönözték. Az ünnepi ülésen tisztelet­tel köszöntötték a betegsége miatt távol levő Váradi Jenőt, a 60 évvel ezelőtti kongresz- szuson megválasztott 95 ren­des, illetve póttagból álló központi vezetőségének egyet­len élő tagját A jubileum alkalmából a szakszervezet főtitkára, Ko­szorús Ferenc és két titkára megkoszorúzta a szakszervezet szókházának falán a munkás­mozgalom névtelen vasutas- mártírjainak emléktábláját. Szép téli nap a Dunakanyarban HIDEG VAN és mégis. Va­lahogy ezt a tájat nem lehet elrontani. Ügy szép, úgy ked­ves, ahogy van. Szentendrén üres a parti Duna-kemping, amit még júliusban, a túrista- invázióban alakítottak ki, vil­lámgyorsan. Sorompója fel­emelve. nem őrzi senki. Mi lenne, ha most legurulnék, sátrat vernék, kiülnék egy kempingszékbe napozni? Hon- nét ez a Karinthy Ferenc-i öt­let a mínusz tíz fokban? Gon­dolkodnom nem kell a vála­szon, hiszen már Leányfalun vagyok, ami a Karinthy-féle csillagászat és földrajz szerint az ismert világegyetem köz­pontja. Csupasz fák az út bal olda­lán, lombnélküli ágaik mezte­lenre vetkőztetek a dombol­dalt. Most látni, amit tavasz­tól lombhullásig (jótékonyan?) eltakartak: a csodálatosabbnál is szebb, már-már kacsaláb alapzatú, hétvégi palotákat. Nem fájdítom szívem, hogy nekem nincs és nem fárasz­tóm idegeimet, hogy másnak miből van, inkább jobbra pis­logok. A leányfalui strand medencéi gőzölögnek, furcsa- bizairr alakzatokat formál a képzelet a párapamacsokból, egy nyári fürdés, napozás, szerelem emlékét. NEM ELÉRZÉKENYEDNI, intem magam és ebben jóté­konyan segít egy tábla, me­lyen hatalmas betűk, vigyor- gó felkiáltójel adja tudtul utasnak és világnak: A Pokol­csárda megnyílt! A vicc csak az, hogy az újdonatúj ese­ményt harsonázó szöveget már kora nyáron is olvashatta az errejáró. Csöndes somolygáso- mat elfojtja két szembejövő, egyforma kis teherautó, orru­kon sárga háromszög és egy másik komorabb felirat: Izo­tópszállítás, sugárveszély. Tu­dom, aggodalomra nincs ok, bár minden radioaktív dolog ilyen békés lenne. Bűnbeesésem helyére érke­zem. Dunabogdányban egy­szer, töredelmesen bevallom, még két éve nyáron, megmos­tam a kocsit a Dunában. Tu­dom, környezetet szennyeztem, folyt az autósampon a vízbe, rendesen, ígérem, nem teszem többé. Most, ha akarnám sem állhatnék neki pucolni: majd tíz méterre dagadt a parttól a jég, a Szentendrei-sziget felől is megindult a fagyás, le- pedőnyi jégtáblák csúsznak lassan alá Pestnek! Most kel­lene iskolai, óvodai kirándu­lásokat szervezni, akadna bő­ven a kicsik között, aki még sosem látott befagyott folyót. Az idei tél, lám pedagógiai célokra is alkalmas, a szem­léltető oktatáson kívül, hogy szaknyelven szóljak, a vizuá­lis nevelést is segíti: a jég szinte állandóan változik, vib­rál, ahogy alul a folyó, vagy felül egy felhő mozdul. BEFAGYOTT az Apát-kúti patak is Visegrádon. A fehér pántlika fölött a kis pallók — már olyan szép, ha festmény lenne, giccsesnek tartanánk. Fent a hegyen veszem észre, ma még alig láttam embert. A nagyvillámi turistaházban vidám hangzavar. Pogácsát, teát, forralt bort kóstolgat vagy harminc ember. — A rózsadombi SZOT-szál- lóból jöttünk, busszal — mondja Téglás Dömötörné, pesti nyugdíjas. — Hát tud­ja, erí se hittem volna, leél­tem hetven évet, innét egy órányira és még sosem láttam a visegrádi várat, a Dunaka­nyart. Jaj de gyönyörű! Még ] így hidegben, ködön át is. Koltay Rezsőné, a szépen át­alakított turistaház többi dől- | gozójával együtt tüsténkedik, győzik a munkát, mondja, de ha hó lenne! Az ám az igazi! Akkor látnék itt forgalmat! Hatan vannak, olyankor az­tán megizzadnak, tudnék-e vé­letlenül egy házaspárt, az egyikük legyen szakács, azon­nal felveszik őket, szép szo­bát kapnak az emeleten. De értsen az illető a vadhúsok­hoz is, mert az itt a speciali­tás, a hozzávalót a tulajdonos adja, a Pilisi Parkerdőgazda­ság. Ígérem, utánanézek. HÉT KOCSI áll a Hotel Silvanus parkolójában. De negyvenötén töltötték itt az éjszakát — néz utána a nagy- könyvben Bocsák László üz­letigazgató. Ketten közülük, szolidan elegáns, középkorú pár az intim hangulatú kis koktélbárban ül. — Nézze, a nevünket azt hagyjuk ki a dologból — szól a férfi. — Mi éppen azért já­runk ide évek óta minden té­len, mert itt csend van, nyu­galom, és úgy érezzük, elbúj­hatunk a világ elől. Nagyokat sétálunk; pihenünk, olvasunk, tévézünk. — Jól érzik itt magukat? — Gondolja, visszatérnénk I rendszeresen, ha nem így lenne? — kérdez vissza, való­ban suta kérdésemre. Elódalgok. Nofene, ez meg mi? Sörözőt hirdet a földszin­ten a tábla, de egy pillanatra úgy érzem magam, mint aki filmdíszlet közepébe kevere­dett. Kis, modern vonalú asz­talok, székek, apró bárpult, kellemes halk zene valami rej­tett helyről és — két automa­ta tekepálya. Ahogy az a Eredményesen fejlődik a nagykátai járási hivatal Irányító munkája ü i&k&ssági ke$@Eenfések intézésének t&gsaszf&izafairói tárgyulí a megyei f&náes végr&h&iió bizoüsúgtr Több, mint négy esztendeje mérlegelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága a nagy­kátai járási hivatal tevékeny­ségét. Az akkor hozott hatá­rozatok megvalósításának ta­pasztalatait, a tanácsi munka fő jellemzőit összegezte a me­gyei testület szerdai ülésén, s megállapította: hatásosabbá vált a járási hivatal irányító tevékenysége, a nagyközségek­ben és a- községekben fejlő­dött a tanácsok és a lakosság kapcsolata, javult az ügyinté­zés színvonala. MegsziSűrduBf & szukig&zgafas A korábbi évekhez képest a legutóbbi két esztendőben lé­nyegesen alaposabb, hatáso­sabb segítséget nyújt a járási hivatal a települések tanácsai­nak — állapította meg a vég­rehajtó bizottság. Ebben ré­sze van a felügyeleti vizsgá­latoknak éppúgy, mint annak, hogy gyakoribbá vált a rész­vétel a tanácsi testületek — a tanács, a végrehajtó bizott­ság — ülésein. Hozzájárult a fejlődéshez az is, hogy emel­kedett az apparátus képzett­ségi színvonala, bár ebben — mutatott rá a testület több tagja is a vitában — még sok a tennivaló. A nagykátai járás fejlődése az ötödik ötéves terv időszakában meggyorsult. A bővebb források előtérbe ál­lították a tanácsok gazdálko­dását, s ebben — a haladás el­lenére — további tökéletesí­tésre van szükség, elsősorban a beruházások előkészítésében, tervszerű megvalósításában. Elősegítette a munka foko­zatos javítását, hogy a taná­csi apparátusban tevékenyke­dők csoportja stabilizálódott, a változás csekély, mind többen szerzik meg a kellő gyakorla­tot szakterületükön. A további haladásnak azonban fontos feltétele — húzta alá a végre­hajtó bizottság —, hogy min- lenütt megtalálják a legalkal­masabb kereteket a káderfej- ••esríési célok eléréséhez. Részletekbe menően esett szó a testületi ülésen — a já- .ási hivatal elnökének írásbe­li jelentése alapján — a la­kossági kapcsolatok fontossá­gáról, valamint a tanácsok és a nem tanácsi szervek együtt­működésének jelentőségéről. A járásban levő tanácsok, végre­hajtó bizottságok többségé­nek munkája elmélyültebbé, körültekintőbbé vált 1974 óta, az előterjesztések gondosab­bak, ritka eset az, amikor a határozatok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. Sikeres falugyűlések Sikeresek voltak a tavaly megrendezett falugyűlések, s van némi fejlődés — de a kívánatos arányt még mindig nem tudták elérni — a ta­nácstagi beszámolók megtar­tásában is. Sok tennivaló van ugyanakkor a tanácsi bizott­ságok tevékenységének foko­zott erősítésében, mert né­melykor előtérbe kerülnek a formális elemek, holott ezek a bizottságok hathatós támoga­tást adhatnak a testületi mun­kához, s néhány településen ezt kamatoztatják, másutt vi­szont könnyedén lemondanak róla. Kitért a végrehajtó bizott­ság a téma tárgyalásakor a hatósági munka helyzetére és teendőire is. Eredményesnek ítélte a tevékenység e lénye­ges terepén megtett lépéseket, s ez azért kapott nagy hang­súlyt, hiszen az állampolgár elsősorban a hatósági ügyinté­zés alapján minősíti a taná­csok működését. A határidők betartása, a fellebbezések cse­kély száma általában jellem­zője a munka színvonalának, bár néhány részterületen —• említették a felszólalók —, így az építéshatósági feladatoknál elengedhetetlen a nagyobb rend megteremtése, a törvé­nyes előírások betartása és be­tartatása. Különösen igaz ez az építésfelügyeleti teendőknél, az engedély nélküli építkezé­sek felderítésénél. A megyei tanács végrehajtó bizottsága összességében ered­ményesnek minősítette a nagy­kátai járási hivatal munkáját, elismeréssel szólt a járási hi­vatal, valamint a helyi taná- ' csők erőfeszítéseiről a célsze­rűbb és takarékosabb gazdál­kodásban, a lakosság szük­ségleteinek jobb kielégítésé­ben, s a hatósági tevékenység- ! ben. A járási hivatal elnöké­nek jelentését, valamint a me-, gyei tanács vb titkárának ki­egészítő jelentését egyhangú­lag jóváhagyta, s egyetértett az azokban meghatározott fel­adatokkal. , Felismerik ess érdekazonosságot nagykönyvben,! helyesebben nagyfilmben elő van írva. Tíz dobás, tíz forint, versenyez­zünk, szólít fel harsányan Herr Vedder. Kezében jófajta Reininghaus sörrel teli korsó, mint mondja, hatodszor van itt, feleségestül, vadászni jöt­tek az NSZK-ból. Tüchtig hely, állapítja meg elégedet­ten, miközben döntögetjük a bábokat. Helyesebben: döntö­geti, az eredményre borítsunk fátylat, ez már bevált a magyar —NSZK sporteseményeknél. Inkább eszem egy felséges Jókai-bablevest, itt lent a söröző-kuglipályán vagy húsz­féle ételből válogathatok. Ezt is dicséri két székkel odébb a Zádory házaspár Pécs­ről. Pesten töltenek pár na­pot, kirándultak ide néhány órára. Elbeszélgetünk egy ki­csit a hidegről, télről, nekik azután kijutott az idén ott­hon. VISSZAFELÉ átnézek a szigetcsúcsra, befagyott ott is minden. Vajon hol lehet, vár­ja-e a tavaszt Nemesszeghy István, a hetvenhét éves, nyu­galmazott operaházi nagybő­gős? Negyven éve, áprilistól szeptemberig ott táborozik az ősöreg fák alatt, biztosan már vágyakozva nézegeti horgász­készségét, sátorfáit, kis petró- leumfőzőjét De mit ide nosz­talgia? Tessék, ott a valóság, és milyen szép: a leányfalui építőüdülő előtt összesimuló fiatal pár várja a buszt. Meg­állók. talán megfelelő fuvaros leszek én is. A fiú Szabó Fe­renc, a lány, hűha, majd mit mondtam, a fiatalasszony Sza­bó Ferencné, még pirulva mondja az új nevét. Egyhe­tes házasok, a Csepel Művek­től kapták a beutalót. Most kérdezzem talán meg, hogy érzik magukat? Mára elég volt egy ostobaság. Inkább helyhez szállítom őket, Szentendrére tartanak, múzeumot nézni... Anclai György Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután tájékozta­tó jelentést hallgatott meg' a testület a közérdekű bejelen­tések, javaslatok és panaszok intézésének tapasztalatairól. Az országgyűlés 1977-ben al­kotta meg a közérdekű beje­lentések és javaslatok intézé­séről szóló törvényt, azaz a tájékoztató jelentés kezdeti tapasztalatokat összegezhetett. Ezek kedvezőek, arról tanús­kodnak, hogy a lakosság egy­re nagyobb körei ismerik fel az egyéni és a közös érdekek találkozását. Érthető, de egyben elgon­dolkodtató is, hogy a közérde­kű bejelentések és panaszok körülbelül fele az építési, köz­lekedési, vízügyi ágazat terü­letét érintette, s ugyancsak je­lentős a kereskedelemmel, áruellátással foglalkozó lakos­sági észrevételek száma. An­nak ellenére, hogy az előző évekhez képest 1977-ben, de még inkább 1978-ban — az említett törvénynek köszönhe­tően — javult a közérdekű bejelentések, javaslatok, pa­naszok intézésének színvona­la, a tapasztalatok tennivalók sokaságára figyelmeztetnek, így a többi között arra — s ennek igazságát a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai is megerősítették, amint azt a bizottságnak az ülés elé beterjesztett kiegészí­tő jelentéséből megállapíthat­tuk —, hathatós erőfeszítése­ket kell tenni a harminc na­pos ügyintézési határidők be­tartására. Különösen a közsé­gek esetében igaz ez, mert ott — ahogy azt a végrehajtó bi­zottság elé került írásos anyag aláhúzza — a közérdekű beje­lentések 34 százalékát har» mine napon túl intézik el. Eb­ben ugyan közrejátszik, hogy némely ügy rendkívül bonyo­lult, más szervek véleményé­nek kikérése is szükséges a ' válaszhoz, ám gyakori az érin­tett tisztviselők felületességet mulasztása is. , Érdemi fágékozfatás Több mint 4500 közérdekű bejelentés érkezett egy esz­tendő alatt a megyében a különböző tanácsi szervekhez, s ennek 72 százalékát a taná­csok saját hatáskörükben in­tézték el. E bejelentéseknek mindössze 5,3 százalékát kel­lett elutasítani, ami igazolja, az állampolgárok felelősség- érzetének növekedését, azt, hogy észrevételeik túlnyomó többsége megalapozott, hasz­nos a közösség számára. Jelentős * politikai, társadal­mi érdek fűződik ahhoz, hogy a lakosság megnyugtatónak 1 lássa bejelentései, javaslatai, panaszai intézését, s ilyen ér­telemben ugyan számottevő a haladás, a kívánatos ügyme­net eléréséről még nem be­szélhetünk. Különösen igaz ez az érdemben történő intézke­dések és a formális „rende­zések” összekeverésére, illet­ve arra, hogy bár az ügyben megfelelő lépések történnek, a bejelentőt arról kellő for­mában nem tájékoztatják. Ez utóbbi gyakorlatot elsősorban a községi tanácsoknál lelhet­jük meg. A jelentés tudomásul véte­le után a végrehajtó bizott­ság egyéb ügyeket tárgyalt. M. D. Fejlesztik a szolgáltatást — határozta e! az ipari szövetkezetek országos tanácsa A belföldi áruértékesítés, a lakosság részére nyújtott szol­gáltatások tervezettet meg­haladó mértékű fejlődése, az exportszállítások előirányzatot megközelítő teljesítése — eb­ben foglalható össze az ipari szövetkezetek múlt évi tevé­kenységének gyorsmérlege. Az alaposabb, részletesebb elem­zésre az országos tanács szer­dai ülésén került sor, ahol megfogalmazták 1979 legfon­tosabb teendőit is. Az árutermelők számolnak azzal, hogy a gazdaságtalan termelés visszaszorítása nyo­mán a szövetkezetek egy ré­szénél gyors fejlődésre nyílik majd lehetőség. Változatlanul fontos feladatnak tartják az ipari szövetkezetek és az álla­mi vállalatok, valamint a szö­vetkezetek egymás közötti ter­melési kapcsolatainak bővíté­sét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom