Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

Járási gazdaságpolitikai cselekvési program Általános feladatok a járás minden gazdasági egységére vonatkozóan: — a termelőalapok haté­konyságának fokozása, a mun­katermelékenység növelése, — a gazdaságosság emelé­se, a korszerű termelési szer­kezet és termékstruktúra ki­alakításának folytatása, az ésszerű anyag- és energiata­karékosság fokozása, szigo­rúbb energia- és anyaggazdál­kodás, — az üzem. és munkaszer­vezés javítása: a meglevő esz­közök, gépek, berendezések jobb kihasználása; a munka- és a technológiai fegyelem szilárdítása, a munkaerő-gaz­dálkodás racionalizálása, a veszteségidők, a selejt, az ön­költség, a készletek csökken­tése, — a termelékenységhez szo­rosabban kapcsolódó, a na­gyobb teljesítményeket és a jobb minőségi munkát foko­zottabban elősegítő bérezési, valamint anyagi és erkölcsi ösztönzőrendszerek kidolgozá­sa és alkalmazása, — a gazdálkodás eredmé­nyeinek, a gazdaságosságnak rendszeresebb értékelése, a gazdasági folyamatok közgaz­dasági elemzésének, belső el­lenőrzésének tervszerűbbé, szigorúbbá tétele, — a dolgozó kollektívák kezdeményező és alkotókész­ségének jobb kibontakoztatá­sa és hasznosítása; a szocia­lista munkaverseny és bri­gádmozgalom színvonalának emelése; az üzemi, szövetke­zeti demokrácia továbbfejlesz­tése. ★ A mezőgazdasági nagyüze­mek termelési értékét, a mun­katermelékenység emelésével 6—7 százalékkal kell növelni. A részesedési és a fejlesztési alapok arányát javítani kell. Az F-alap aránya járási szin­ten 20 százalék körül alakul­jon. Az eddigi arányt főleg a ■kartali, az ikladi, a dányi és a Rákosvölgye Termelőszövet­kezetben, valamint az Agrár- tudományi Egyetem Tangaz­daságában kell növelni. A mezőgazdasági üzemek­ben a létrejött saját erőt na­gyobb arányban kell a nö­vénytermesztés gépesítésére, a technológia korszerűsitésére fordítani. Az alaptevékenység körébe tartozó termelés 7—8 százalék­kal növekedjen, ezen belül a növénytermelés 9—10, az ál­lattenyésztés 4—5 százalék­kal növelje termelését. Az alaptevékenységen kívü­li termelés 4—5 százalékkal növekedjen, az itteni jövedel­mezőség elsősorban az alap- tevékenység további fejleszté­sét szolgálja. A növénytermelés kialakult szerkezete megfelelő, ezért lé­nyeges változás nem szüksé­ges. A gabonatermelésben az el­ért magas tervezési színvonal és a termésátlagok stabilizá­lása a feladat. Ennek érdeké­ben az alábbi terméseredmé­nyeket kell elérni: növény termő- terület (ha) átlag­termés (a) búza 9600 44 kukorica 4000 52 cukorrépa 400 330 burgonya 450 170 napraforgó 900 21 A zöldségtermesztésben a termelés szerkezetét jobban kell igazítani a szükségletek­hez. A zöldségfélék 3200 hek­táros területén belül növelni kell a paprika, paradicsom, uborka vetésterületét, a pri­mőr és a friss fogyasztásúak termesztését. A szőlő- és gyümölcsterme­lésben biztosítani, illetve nö­velni kell a hozamokat (szőlő 65 mázsa/hektár: alma 160 mázsa; barack 30 mázsa). A telepítési tervek szerint 1979-ben száz hektár szőlőt ül­tetnek a tangazdaságban, öt- venet a Rákosvölgye Terme­lőszövetkezetben, huszonegy hektár almát a túrái Galga- menti Termelőszövetkezetben. A háztáji és kisegítő gazda­ságokban a termelés és felvá­sárlás szervezésének javításá­val kell növelni a zöldség- és gyümölcstermesztést, valamint az állati termékek előállítását. ★ A növénytermelés fontos feladata, hogy az állattenyész­tést megfelelő mennyiségű és minőségű olcsóbb takarmá­nyokkal, takarmányértékű melléktermékekkel lássa el. A takarmányterületek hozamá­nak növelése mellett nagyobb gondot kell fordítani minősé­gének megóvására, a betakarí­tás, a tartósítás és a felhasz­nálás technológiájának fejlesz­tésére. Törekedni kell az im­portanyagokat tartalmazó ta­karmányokkal való fokozot­tabb takarékosságra. Javítani kell a rét- és legelőgazdálko­dást is. Az állattenyésztésben to­vábbra is fontos feladat a gazdaságosság fokozása, a tej­termelés színvonalának eme­lése. Járásunkban meghatáro­zó szerepe van a szarvasmar­ha-tenyésztésnek, ezért a to­vábbfejlesztés feladatai is lé­nyegesek. A szarvasmarhalét­szám 1979 végére érje el a 10 ezer 700 darabot, a tehe­nek száma a 4 ezer 200-at. Az egy tehénre jutó éves fajlagos tejtermelést 3 ezer 800—3 ezer 900 literre kell növelni. Tovább kell növelni a hús­termelést, a sertés-, a szarvas- marha- és a juhtenyésztésben, a fajlagos hozamok javításá­val egyidejűleg. ★ Az állattenyésztés fejleszté­sét elősegítő beruházások te­rületén a feladatok: — a vácszentlászlói Zöld­mező területén a 772 férőhe­lyes szakosított tehenészeti te­lepen, a járulékos beruházá­sok befejezése, — a túrái Galgamentiben a tehenészeti telep olyan ütemű építése, amely lehetővé teszi az 1980-as teljes befejezést, — a kerepestarcsai Szilas- mentiben a 720 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építésének megkezdése, ameny- nyiben az állami támogatást és a hitelt megkapják, — a galgamácsai összefo­gásban és az ikladi Galgapar- tiban a közös tehenészeti telep beruházásának megkezdése, ugyancsak az állami támoga­tás megadásának függvényé­ben, — a kartali Petőfiben a Rákosvölgyéből átkerülő te­hénállomány elhelyezésének és további tartásának megfelelő biztosítása, — a Rákosvölgyében a ser­téstelep bővítésének megkez­dése, valamint 600 darab anyajuh férőhelyének kialakí­tása, — az ikladi Galgapartiban a 600 férőhelyes juhhodály épí­tésének megkezdése, — a Rákosvölgye Termelő- szövetkezet mogyoródi terüle­tén felszabaduló tehénistállók­ban a bárányhízlalás feltéte­leinek megteremtése; — ugyancsak a Rákosvöl­gyében a megkezdett 50 ezer férőhelyes jércenevelö Építé­sének befejezése és iMStp.be állítása, MS — a tangazdaságban a fe­nyőharaszti sertéskombinát 620 anyakocának való férőhellyel történő bővítése; a fenyőha­raszti sertéskombinát és a nagygombosi tehenészeti te­lep mellett a hígtrágya szal­mafilteres kezelését biztosító rendszer megépítése és üzem­be helyezése. A mezőgazdasági nagyüze­mek és az áfészek integráló tevékenységének továbbfej­lesztése alapján segíteni kell a kisüzemi sertéstartás sta­bilizálását, a nyúl- és a ga­lambhústermelés növelését. ★ Az ipari termelést a járás­ban a hatékonyság és a ter­melékenység emelésével 7—8 százalékkal kell növelni. Az ikladi Ipari Műszergyár tőkésexportjának növelésével, a ráfordítások csökkentésével egyidejűleg, a termékek kor­szerűsítésével, a minőség ja­vításával, jobb piaci ármun­kával — javítsa exportterme­lésének jövedelmezőségét. Az importanyag-igényes termelés megköveteli, hogy a vállalat megkülönböztetett figyelmet fordítson a tőkés importanya­gok helyettesítésére, fokozot­tabb takarékosságára; az ex­portképes hazai alapanyagok és félkésztermékek szélesebb kö­rű felhasználására. A terme­lés mennyiségének növelése mellett a vállalat még követ­kezetesebben vegyen figye­lembe olyan nyereségnövelő tényezőket, is, mint például a takarékosság fokozása, a vesz­teségek csökkentése, a gazda­ságosabb termékszerkezet ki­alakítása, a vezetés színvona­lának emelése. A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár kistarcsai gyára a tervszerűen megvalósított je­lentős műszaki rekonstrukció alapján növelje a gépek és berendezések hatékonyságát, a munka termelékenységét, a termékek minőségét és gazda­ságosságát. Ennek érdekében fejlesszék tovább a teljesít­ményhez és a minőséghez szo­rosabban kapcsolódó bérezést, illetve premizálást, a gyár belső vezetési mechanizmusát. A járás ipari szövetkezetei­nek gazdálkodására is érvé­nyesek az állami iparra meg­határozott feladatok. Megala­pozottabb fejlesztési munká­val, tervszerűbb gazdálkodás­sal, hatékonyabb vezetéssel és irányítással továbbra is biz­tosítani kell a termelés, a ter­melékenység, a tőkésexport, a gazdaságosság dinamikus nö­vekedését. A színvonal emelé­sével egyidejűleg a szükségle­teknek megfelelően bővíteni kell a lakossági szolgáltatások körét, javítani az építési és szerelési tevékenység tervsze­rűségét. A középüzemekké történő fejlesztési lehetősége­ket a hatékonysági és gazda­ságossági követeményeket a gyártási profilokat stb. is fi­gyelembe véve elő kell segí­teni az anyagi és szellemi erők ésszerű centralizációs folya­matát. ★ A járás áfészeiben a forga­lom növekedése és az üzlethá­lózat fejlesztése segítse elő, a lakosság jobb áruellátását és a szükségletek szélesebb körű kielégítését. A bruttó árbevé­tel 9—10 százalékos növekedé­sén belül a kiskereskedelmi forgalom 8—11 százalékkal le­gyen nagyobb. A vendéglátó- ioari forgalom 10—11 száza­lékos emelkedésén belül az étel és az alkoholmentes Ita­lok forgalma növekedjen az átlagosnál gyorsabban, javul­janak a közétkeztetés lehető­ségei. Növelni kell a felvá­sárlási tevékenységet, a szer­ződéses termelés és a felvá­sárlás rendszerének tovább­fejlesztésével. A kistermelő gazdaságok munkáját új szak­csoportok létrehozásával, a meglevők taglétszámának nö­velésével. az értékesítési for­mák javításával szervezetteb­bé és tervszerűbbé kell tenni. ★ A kommunális, szociális és egészségügy területén a követ­kező beruházások valósulnak meg az idén: — Pécelen tíz. Aszódon hat, Isaszegen négy. Kartalon nénit, Naqytarcsán két. Veresenvhn- házon env célcsoportos lakás, — IHadon 75 személyes óvoda. Kerevesen 25 szemé­lyes óvodabővítmény, nyolc ; A P E ST ÍVI ÉG i VEI > lÍRL AP KÜ1 ÖNKI ADÁSA, ■ v V-' •l':• - -■ • . VI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1979. JANUÁR 10., SZERDA lé mezőgazdasági eredmények Ülést tartott a járási pártbizottság Az MSZMP gödöllői járási bizottsága tegnap, kedden dél­után ülést tartott, amelyen megtárgyalta és elfogadta az 1978. évi gazdaságpolitikai cselekvési program végrehaj­tásáról készült értékelést, va­lamint az 1979. évre szóló gaz­daságpolitikai cselekvési prog­ramot. Értékelték a testület tavalyi munkatervének telje­sítését és meghatározták a pártbizottság idei munkaprog­ramját, valamint a végrehaj­tó bizottság első félévi mun­katervét. Az 1978. évi gazdaságpoliti­kai cselekvési program végre­hajtásáról készült értékelést, valamint az idei cselekvési program javaslatát a végre­hajtó bizottság nevében ár. Szabó Gyula gazdaságpolitikai titkár terjesztette elő. Belső tartalékok A tavalyi gazdasági ered­mények azt mutatják, hang­súlyozta bevezetőben a jelen­tés, hogy a cselekvési prog­ramban kitűzött célokat elér­tük, a legfontosabb feladato­kat sikeresen megoldottuk, eredményes, jó esztendőt zár­tunk. A járás minden gazda­sági egységében a főbb terüle­teken jó irányú fejlődés ta­pasztalható. Növekedett a ha­tékonyság és a termelékeny­ség. A mezőgazdaságban a növénytermesztés és az állat­tenyésztés hozamai kiemelke­dően jól alakultak. Az ipari termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. A tanterem, Nagytarcsán hat, Kistarcsán nyolc tanterem; Aszódon folytatódik a tizen­két tantermes iskola építése. — Korszerűsítik a gyógy­szertárat Veresegyházon, be­fejezik a körzeti rendelőt Kar­talon, átadják az egészségügyi központot Pécelen; Erdőkerte­sen megkezdődik egy új köz­ponti rendelő, egy gyógyszer­tári szoba, egy anya- és gyer­mekvédelmi rész, és három orvosi lakás építése, — Veresegyházon befejező­dik a sportpályák kialakítása. ★ A pártszervek és a párt- szervezetek a gazdaságpoliti­kai célok elérésére, az 1979. évi tervek teljesítésére össz­pontosítsák gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevé­kenységüket. Szervezzék és mozgósítsák a párttagokat és a pártonkívülieket a haté­kony, fegyelmezett munkára. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában. Az MSZMP gödöllői járási bizottsága kéri az összes po­litikai és társadalmi szerveze­tet, valamennyi kommunistá­ját és dolgozóját, hogy fegyel­mezett, lelkiismeretes munká­val járuljanak hozzá az 1979. évi gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez, a tervek sikeres teljesítéséhez. Az MSZMP Gödöllői Járási Bizottsága sikeresen végrehajtott műsza­ki, technikai rekonstrukciók megalapozták a kapacitások jobb kihasználását, a minőség, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javítását. Valamelyest emelkedett az üzem- és munkaszervezés színvonala. E területen azon­ban elég nagy eltérések mu­tatkoznak a különböző gazda­sági egységek között. Nem volt megfelelően tudatos és terv­szerű a belső tartalékok fel­tárása és • hasznosítása sem. Az egy-két területen mutatko­zó jó eredmények mellett to­vábbra is fokozni kell az ész­szerű anyag- és energiataka­rékosságot, csökkenteni a veszteségidőket, a sedejtet, az önköltséget, bátrabban és eré­lyesebben kell megkövetelni a technológiai és a munkafe­gyelmet. Nem töltötték be megfelelő hatékonysággal sze­repüket a különböző anyagi és erkölcsi ösztönzők sem. Több tehén A járás mezőgazdasági nagyüzemei termelési érté­küket, az előirányzott 7—8 százalékot jóval túlteljesítve, 13—14 százalékkal növelték. Az alaptevékenységhez tarto­zó növénytermelésben az elő­írt 11—12 százalékos növeke­déshez viszonyítva elmaradás várható, az állattenyésztésben a kitűzött céloknak megfele­lően alakult a tervteljesítés. A melléküzem! tevékenységben a tervezett 6—7 százalékot meghaladóan nőtt a termelés. Búzából, kukoricából és burgonyából gazdaságaink íúí- teljesítették előirányzatukat, a napraforgó átlagtermése a terv szerint alakult. Az állattenyésztésben, a meg­határozó ágazatban, a szarvas­marha-tenyésztésben termelő- szövetkezeteinkben az elő­irányzott 10 ezer 660 darab szarvasmarhával szemben va­lamivel kevesebb volt, mint 10 ezer 500. Kedvezőbben ala­kult a tehénlétszám, A fajlagos tej hozam növelé­sében az előírt 6 százalék he­lyett mintegy 10 százalékos emelkedést értek el. Az állat­tenyésztés továbbfejlesztését szolgáló létesítmények közül is jó néhányat átadtak ta­valy. Javuló szolgáltatás Járásunkban az állami ipar termelése összességében az előirányzott 7—8 százaléknak megfelelően nőtt. A termelés növekedését teljes egészében a munka termelékenységének javulása eredményezte. Az Ipari Műszergyárban 15 száza, lékkal volt nagyobb a terme­lési érték, a dollár-elszámolású export tíz százalékkal emel­kedett. Ugyanakkor nem ja­vult kellő miértekben a nagy teljesítményű gépek és beren­dezések kihasználása. A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár Kistarcsai Gyárában a teljes termelési érték nem ér­te el a megelőző évit, mert a nagyarányú műszaki rekonst­rukció miatt a fésülőüzem és az előfonoda hosszabb ideig nem teljes kapacitással dol­gozott. .Járásunk szövetkezeti ipara továbbra is dinamikusan fej­lődött. A hat ipari szövetkezet termelése átlagosan 18—20 százalékkal emelkedett. Az áfészek tovább bővítet­ték üzlethálózatukat, növelték a forgalmat, elősegítve a la­kosság jobb áruellátását. Pártszerveink és pártszerve­zeteink tavaly is eredménye­sen oldották meg gazdaságirá­nyítási, tervezési és ellenőrzé­si feladataikat. Tevékenységü­ket és erejüket a gazdaságpo­litikai célok elérésére, az 1978. évi tervek teljesítésére össz­pontosították. Emelkedett gaz­daságpolitikai munikájuk szín­vonala, politikai tevékenysé­gük hatásfoka. A gazdaságpo­litikai cselekvési programok jó politikai eszköznek bizo­nyultak. K. P. Öt, járda — összefogással Községfejlesztés. Mennyi I mindent takar ez az egyetlen | kifejezés!? Küzdést. Többre való törekvést. Közös cselek­vések egész sorát. Anyagi és szellemi hozzájárulást. Az­után: örömöket. Mert, amikor megpillantjuk az új iskolát, járdát, lakást, utat, óvodát, üzletet, ha nem is érünk rá sokáig ünnepelni, mert a kö­vetkező feladatok várnak, azért mindegyik előtt, mindig megállunk egy percre, hogy jóleső pillantást vessünk rá­juk. Gondolom, így vannak ezzel a Bagón, Hévízgyörkön lakók is, akik a múlt esztendőben, sok tekintetben ismét előbbre léptek a községek fejlesztésé­ben. Persze maradtak gon­dok. Bagón tavaly adták át a vasútállomás melletti ABC- kisáruházat, s mintegy 300 ezer forintot fordítottak a mű­velődési központ fűtésének korszerűsítésére, központi fű­tésre tértek át. Ám — mint arról Könczöl János, a nagy­községi közös tanács vb-titká- ra tájékoztatott —, még kor­szerűtlen a bagi iskola fűtése, tornaterme sincs. Hévízgyör­kön viszont nemcsak elavultak az iskolaépületek, szűkös az is­kolások elhelyezése. Kétszer annyi gyereknek kell helyet adni napról napra, mint amennyi férőhely van. A tanács tavaly 9 millió 800 ezer forintos költségvetési ke­rettel gazdálkodott. Erre az évre csaknem ugyanennyit, 9 millió 877 ezer forintot kap­tak a megyei keretből, amelyet egyebek közt az iskolák, óvo­dák, egészségügyi intézmények fenntartására, alkalmazottaik bérének fizetésére fordíthat­nak. F. I. Wi ÁGYNEMŰ GARNITÚRÁK, LEPEDŐK, PÁRNAHUZATOK NAGY VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A PRV GÖDÖLLŐI MÉTERÁRUBOLTJA: Gödöllő, Szabadság tér 7. Néhány cikk a választékból: Műszálas dunnahuzat, 3 1/2 szeles 330,— Ft helyett 231,— Ft Színes nagypárnahuzat 60,50 Ft helyett 48,40 Ft Sima, fehér kispárnahuzat 21,30 Ft helyett 14,90 Ft l I

Next

/
Oldalképek
Tartalom