Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

7 1979. JANUÁR 10., SZERDA 'kMríap Heti jogi tanácsok • Üzemi balesetből eredően rokkantsági nyugállományba helyezett dolgozó keresetvesz­teségéről. Egyik olvasónkat csaknem 10 éve üzemi baleset érte. Hosszabb ideig állt kórházi kezelés alatt, illetve volt táp­pénzes állományban. Mivel egészségi állapota nem javult, 1971. január 1. napjával — 67%-os rokkantságára tekin­tettel — rokkantsági nyugál­lományba került. Korábbi munkakörét ugyan nem tudta betölteni, vállalata azonban őt könnyebb munkakörben tovább foglalkoztatta. Ebben a munkakörben, új beosztásá­ban havi átlagkeresete 2500 Ft. Rokkantsága előtti munka­körében 3500 Pt volt a kerese­te. Most kártérítési igénnyel kíván fordulni olvasónk a munkáltatóhoz, kérdezi: van-e erre reális alapja? Nem ismerjük, hogy a bal­esetből eredően olvasónknak milyen kárai származtak. Néhány dologra azonban szükségesnek tartjuk felhívni figyelmét. Leveléből az állapítható meg, hogy rokkantsági nyug­díja és az újabb munkaköré­ben elért átlagkeresete a ko­rábbi átlagkereset összegét nemcsak hogy eléri, hanem meg is haladja. Ez a tény ügyének elbírálása szempont­jából nem közömbös. A Leg­felsőbb Bíróság kialakult ítélkezési gyakorlata szerint, ha a dolgozó az üzemi bal­esetből eredő munkaképesség csökkenése miatt rokkantsági nyugállományba került, a megmaradt munkaerejét azon­ban munkavállalással haszno­sítja, és ezért meghatározott időn át keresetvesztesége (jö­vedelemkiesése) nincs, a bal­esettel okozati összefüggésben később bekövetkező kereset- vesztesége (jövedelemkiesése) megtérítése iránti igényének a Munka Törvénykönye 5. íj­ának (1) bekezdésében megha­tározott elévülési ideje (3 év) akkor kezdődik, amikor a mu nkaképesség-csökkenése, illetőleg a munkaképtelensége első ízben vezet keresetkiesés­ben (jövedelemkiesésben) megmutatkozó károsodásra. Egyébként olvasónk levelé­ből azt állapítottuk meg, hogy az üzemi balesetre alapítot­tan szeretné előterjeszteni já­radékigényét. A kialakult ítél­kezési gyakorlat szerint, az elévülés szempontjából önálló igénynek kell tekinteni — egyebek miellett — az átlag- kereset és a rokkantsági nyug­ellátás különbözetének meg­térítése iránti igényt is. Ez az igény az elévülés szempont­jából egységes, tehát azon felül az elévülési idő nem az egyes havi járadékrészletek esedé­kessé válásától kezdődik, ha­nem a rokkantsági nyugállo­mányba helyezés időpontjától. Előfordul azonban, hogy a rokkantsági nyugállományba helyezett dolgozó — mint adott esetben olvasónk is — a megmaradt munkaerejét mun­kavállalással hasznosítja. S ennek folytán, meghatáro­zott időn át, keresetvesztesége (jövedelemkiesése) nincs, mert a rokkantsági nyugállomány­ba helyezése után elért kere­sete (jövedelme) és a nyugdí­ja, együttesen eléri az üzemi balesete (foglalkozási beteg­sége) előtti átlagkeresetét. Ké­sőbb azonban a dolgozó — rendszerint az egészségi álla­potának romlása miatt — a munkavégzésit megszünteti, s a volt munkáltatóval szem­ben igényt támaszt a kereset­veszteségének (jövedelemki­esésének) megtérítése iránt. Ilyen problémával már töb­ben is felkerestek bennünket. Mindazokat, akiknek ilyen kérdésük volt, megnyugtat­hatjuk, hogy igényük nem évült el. Az ilyen igény — minthogy a jogosultnak ko­rábban kára nem volt — ak­kor válik esedékessé, amikor a munkaképesség-csökkenése, illetőleg munkaképtelensége, első ízben vezet keresetkiesés­MOZIMŰSOR 1979. JANUAR 11-TÖL JANUAR 17-10 ABONY 11—14: Sokat akar a szarka* 15—16: Három testőr ABONY, Művész 13—16: Szemben önmagunkkal** ABONY, Mese 13—16: A kis hableány BUDAÖRS 11—14; Délutáni előadáson: Beszélő köntös 11—14: Rocky» IS—17: Legato» CEGLÉD, Szabadság 11—14; Délutáni előadáson: Apacsok 11—14: Halálodra magadra maradsz* 15—17; Délutáni előadáson: Kék madár 15—17: B.U.É.K.* CEGLÉD, Mese 11—17: Babszemjankó a varázslónál CEGLÉD, Művész 11—17: Nagykövetek DUNAHARASZTI 11—12: Menyasszony a zsákban 13—14: A hét mesterlövész 15—16: Huszadik század III—IV.*** DUNAKESZI, Vörös Csillag 11—14: Délutáni előadáson: Galiba az állatkertben 11—14: Olyan mint otthon* 15—17; Délutáni előadáson: Osceola 15—17: Túl a félelmen*** DUNAKESZI, Rákóczi 11—12: Lucky Lady 13— 14: Fekete kalóz 15— 16: Mágnás Miska ÉRD 14— 15: Bölcsődal 16— 18: A hét mesterlövész FÓT 11—14: A maláji tigris 15— 16: A két aranyásó 11— 12: Legato* 12— 14: Én és a tábornok 15—17; Délutáni előadáson: A kis manók furulyája 15—17: Bocsánat, itt vernek? GYAL 11—12: Limonádé -Top 13— 16: A maláji tigris KISTARCSA 11—12: Nem élhetek muzsikaszó nélkül 13—14: Szentimentális regény* 15—16: Tappancsok, mancsok, álkapcsok MONOR 11—14; Délutáni előadáson: Császár parancsára 11—14: San Babila egy napja*** 15—17: Sokat akar a szarka* NAGYKÁTA 11—14: A nagy balhé 15—17; Délutáni előadáson: Ruszalka meséje 15—17: Csavargólány* » NAGYKŐRÖS, Arany János 11—14; Délutáni előadáson: Kék madár 11—14: B.U.É.K.* 15—17: Apacsok NAGYKÖRÖS, Toldi 10: Mi van doki 13: B.U.É.K.» 17: Szegény gazdagok PIUSVOROSVÁR 11—14: Kalózok Jamaicában 15—16: Mimino POMAZ 11—lit Mimino 13—14: Hatholdas rózsakert 15—16: Gyilkosság az Orient expresszen RÁCKEVE 11—12: A hét mesterlövész 13—141 Nem élhetek muzsikaszó nélkül 15—16: A kék madár ' SZIGETSZENTMIKLÓS 11—16: Pokoli torony I—n.* SZENTENDRE 11—12: Hatholdas rózsakert 13—14: Legato* 15—17: Zorró TÁP1ÓSZELE 11—12: Csinom Palkó 13—14: Csavargólány» 15—16: A nagy balhé VÁC 11—14; Délutáni előadáson: Egri csillagok 1—11. 11—14: Bocsánat, itt vernek? 15—17; Délutáni előadáson: Gyöngyvirágtól lombltullásig 15—17: Olyan mint otthon» VECSÉS 11—14; Délutáni előadáson: A kék madár 11—14: Huszadik század III—IV.»»» 15—17: Rocky» DABAS, Kossuth 11—12: Hollywood, Hollywood 13—14: Zorró 15—16: Valaki a volán mögött • Csak 14 éven felülieknek! •• Csak 16 éven felülieknek ajánljuk! ••• Csak 18 éven felülieknek ajánljuk! ben (j övedejemkiesésben) megmutatkozó károsodásra. Ettől aiz időponttól kezdődik tehát ennek az igénynek az elévülési ideje. Ezt az állás- foglalást indokolja az a tény is — mondja egy hasonló ügy­ben a Legfelsőbb Bíróság —-, hogy o dolgozót kárenyhítési kötelezettség terheli. Abból a körülményből pedig, hogy a kárenyhítési kötelezettségé­nek valaki eleget tesz, hátrá­nya nem származhat. Olva­sóinknak tehát azt tanácsol­juk, nyújtsák be igényüket a vállalathoz, ha elutasítják, a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhatnak, majd pedig esetleges kedvezőtlen határo­zat esetén, keresetet nyújthat­nak be a Munkaügyi Bíróság­nál. • Nem szegi meg a dolgozó a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét, ha a munkaviszonyát azért mondja fel, mert egészségromlása nél­kül nem tölthetné be a tanul­mányi szerződésben elvállalt munkakört. Olvasunk azt panaszolja, hogy a vállalattal egyéves ne­hézgépkezelői tanfolyamra kö­tött tanulmányi szerződést. _ A dolgozó vállalta a szerződés­ben, hogyha tanfolyam sike­res elvégzése után, a vállalat­nál változó munkahelyen dol­gozik, két évig. A szerződés szerint, ha a dolgozó munkaviszonya két év eltelte előtt bármely okból megszűnne, köteles a tanfo- lyamköltség arányos részét a vállalatnak visszafizetni, ki­véve, ha a munkaviszony megszűnése a vállalat maga­tartására vezethető vissza. Olvasónk szerint, a tanfo­lyamot sikeresen elvégezte, azonban olyan gyomorbeteg­séget szerzett, hogy abban a munkakörben az orvos sem javasolta további foglalkozta­tását. Olvasónk kérte a válla­lattól könnyebb munkahelyre való beosztását, egyben a ta­nulmányi szerződésből folyó fizetési kötelezettség alóli mentesítését. A vállalat azon­ban nem fogadta el a dolgo­zó kérelmét. Közölte, hogy a tanfolyam költségének elenge­désére nincs lehetőség, köny- nyebb munkahelyet nem tud adni, ezért úgy tekinti, mint aki felmondta munkaviszo­nyát, amit a vállalat el is fo­gadott. Olvasónk tanácsot kér egy­részt azért, mert ő nem mondta fel a munkaviszonyát, másrészt önhibáján kívül nem tud eleget tenni a tanulmányi szerződésben vállalt kötele­zettségének. Olvasónkat megnyugtatjuk, nyert ügye van a vállalattal szemben. A vállalat ugyanis köteles az egészséges és biz­tonságos munka feltételeit biztosítani, a dolgozó pedig nem köteles az olyan munkát teljesíteni, amely egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. A vál­lalat akkor járt volna el he­lyesen, ha a dolgozót bejelen­tése, illetve kérelme után or­vosi vizsgálatra küldi, és an­nak eredményétől függően, a dolgozó egészségének védelme érdekében, megteszi a szüksé­ges intézkedéseket. Olvasónknak tanácsoljuk, forduljon panasszal a válla­lati munkaügyi döntőbizott­sághoz. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Fizet-e a biztosító? Halálos karambol történt évekkel ezelőtt egy Pest me­gyei község határában. Egy személyautó, amelyben kis­korú gyermekével egy házas­pár ült, a férj vezetett, meg akart előzni egy nyerges von­tatót. Eközben azónban a ko­csi áttért a menetirány sze­rinti bal oldalra és összeüt­között a vele szemben, sza­bályosan közlekedő teherau­tóval. A karambol következté­ben a férj nyomban meghalt, felesége és gyermeke pedig súlyosan megsebesült. A Pest megyei Rendőrkapitány­ság közlekedésrendészeti osz­tálya megállapította: a bal­eset azért következett be, mert a személyautó vezetője meg­szegte a KRESZ-szabályokat. A társadalombiztosítási igaz­gatóság a kiskorú gyermek ré­szére havi árvaellátást állapí­tott meg. Ilyen előzmények után az özvegy az Állami Biztosító el­len özvegyi és árvajáradék fi­zetéséért pert indított. Az al­sófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új eljárást rendelt el. Az Állami Biztosító azokat a károkat téríti meg, amelye­kért a gépjármű üzemben tar­tója felelősséggel tartozik — hangzik a határozat. Tehát autóbalesetnél — a kötelező felelősségbiztosítás alapján fennálló fizetési kötelezettsé­ge szempontjából — ezt kell vizsgálni, továbbá azt, hogy nincs-e olyan ok, ami megté­rítési kötelezettségét kizárja. Két, vagy több gépjármű ösz- szeütközése folytán a károsult mindegyik gépjármű üzemben tartójától kárának megtérítését követelheti. Az összeütközött kocsik üzembentartói akkor is egyetemlegesen felelnek, ha a kárt több személy folto­zott veszéllyel járó tevékeny­sége okozta, és a károsult egyikük házastársa, vagy más hozzátartozója, de nem üzem­bentartó. Ha tehát a károsult csak utas, akkor kárának megtérítését — választása sze­rint — bármelyik üzemben­tartótól követelheti. Az autó­vezető kártérítési kötelezettsé­ge a vele utazó hozzátartozó­jával szemben is fennáll. Az eltartó elvesztése foly­tán keletkezett kár nem sze­repei azok között, amelyeket az Állami Biztosító a vonat­kozó rendelet értelmében nem volna köteles megtéríteni. A hozzátartozó jogosan tart igényt arra, hogy az Állami Biztosító térítse meg azt a kárát, hogy eltartóját elvesz­tette. Mindezek alapján jog­szabálysértő a másodfokú bí­róságnak az a döntése, amely- lyel az özvegy keresetét eluta­sította. A kárösszeget az új eljárásokban kell megállapí­tani. A cserelakás feltételei Több mint huszonöt évvel ezelőtt, egy négyszobás csalá­di ház tulajdonosának aján­latára, fivére feladta saját lakását és a ház két szobá­jába családjával együtt be­költözött. Nemrég a tulajdo­nos a szívességi, lakáshaszná. latot megvonta tőlük és pert indított, amelyben a lakás ki­ürítésére kérte őket kötelezni. Cserelakást ajánlott fel, amely­ről azonban a bíróság meg­állapította: nem megfelelő. A határozat indokolása sze­rint a fivér és családja olyan jóhiszemű, jogcím nélküli la­káshasználók, akik a vonat­kozó kormányrendelet értel­mében másik megfelelő la. kasra tarthatnak igényt. Azok, akik önhibájukon kívül jog­cím nélküli lakáshasználók lesznek, jogszerűen kívánhat­ják, hogy családi és egész­ségi körülményeik mérlegelé­sével döntse el a bíróság, va­jon a felajánlott lakás meg­felelő-e. Különösen indokolt ebben az esetben, amikor az illető több mint húsz évvel ezelőtt, testvére hívására adta fel önálló lakását, s most távozni kényszerül. Ezenkívül — orvosi igazo­lás szerint — fertőző be­tegségben szenved. Emiatt feltétlenül saját szobára van szüksége, mert kiskorú gyer­mekétől el kell különíteni. A vélemény szerint szociális kö­rülményeinek esetleges rosz- szabbodása betegsége romlá­sához vezethet. A helyszíni szemle adatai­ból megállapítható, hogy* a felajánlott lakás kedvezőtlen adottságai egészségére ká­rosan hathatnak, ezért nem minősíthető megfelelőnek. Ezenkívül nincs olyan má­sik szoba, amelyben gyer­mekétől elkülöníthető le­hetne. Van ugyan még egy helyiség, amely azonban PVC- burkolatú, betonos alapzatú, kéménye nincs, ezért szobá­nak állandóan nem használ­ható. Tévedett tehát a má­sodfokú bíróság, amikor a felajánlott cserelakást meg­felelőnek találta. Az eltartási szerződésről Fiatal házaspár tartási szerződést kötött egy 80 éves nyugdíjassal. Az utóbbi rá­juk íratta házát, aminek elle­nében eltartását, gondozását vállalták, ezenkívül az ingat­lant terhelő kölcsön havi 400 forintos részletének törleszté­sére is kötelezték magukat. A telken volt egy rozoga mel­léképület, amelyet felújítot­tak, hogy az aggastyán részé­re nyugodt, külön helyiséget biztosítsanak. Az államigazga­tási hatóság a szerződést jó­vá hagyta. Az idős ember és a fiata­lok között a .viszony csakha­Tíz nap rendeletéiből Az alacsony összegű nyug­ellátások és egyéb ellátások emeléséről az 1041/1978. (XII. 22.) Mt. H. és a 2/1978. (XII. 22.) SZOT-szabályzat rendel­kezik. (Magyar Közlöny 88. szám.) A nyugdíjasok vasúti ked­vezményeiről ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg a 10/1978. (XII. 22.) KPM. ren­delkezés. A jóléti és kulturális alap 1979. évi normatíváit az ér­dekeltek a Pénzügyi Közlöny múlt év december 29-én meg­jelent 27. számában találják. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat költségeinek elszá­molásával kapcsolatban két pénzügyminisztériumi közle­mény is ugyanitt jelent meg, s a közalkalmazottak utazási kedvezményeivel kapcsolatban kiadott egyéb hivatalos köz­lemény is. így tájékozódást nyerhetnek a családtagok igényjogosultságáról és az igazolványok érvényesítésé­nek feltételeiről. A külföldön szerzett okleve­lek honosításáról szóló 8/1963. MM. sz. rendeletnek az idő­közi változások figyelembevé­telével egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Tanácsok Közlönye 55. száma tartal­mazza. A megrendeléses, előjegy- zéses vásárlások belső szabá­lyozásáról irányelv jelent meg a Kereskedelmi Értesítő 37. számában. miar megromlott. Az őregúr azt állította; a házaspár rosz- szul bánik vele, kötelezettsé­gének nem tesz eleget, sőt bántalmazták is, majd a tar­tási szerződés megszüntetésé­ért pert indított. A fiatalok eltartottjuk vádjait tagadták és vagy a kereset elutasítását,' vagy 60 ezer forint beruházd-, si kiadásuk megtérítését kör. vetelték. \ I A bíróság a tartási szerző-/ dést megszüntette, az ingat-», lant az idős ember tulajdoné.' ba visszaadta, egyben köte­lezte, hogy a 'házaspárnak 28 ezer forintot fizessen meg, az. utóbbiaknak pedig a házat, záros határidőn belül el keHÍ hagyndok. Az ítélet megálla-; pította: az idős embernek gonu dozóra van szüksége, ezért A szerződés életjáradékká nem. alakítható át, tehát teljesítő-, se lehetetlenné vált. A jog­erős ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőiket mond- . ta ki: t A bíróság a tartási szerző/ dést — mindkét fél érdekei­nek: figyelembevételével —< módosíthatja. Ha valamelyi­kük magatartása, vagy kö.’ rülményei folytán a tartás lehetetlenné vált, a bíróság-; tói kérheti a szerződés meg-j változtatását, vagy megszün« . tetését. A bíróság nem hallgatta meg az idős embert, hogy, tartását és gondozását a jö. vőben miképpen kívánja meg. oldani. Ez ugyanis kihathat arra, hogy indokolt-e a szer^ ződés megszüntetése. Nem' vizsgálta azt sem, milyen kö-j rülmények késztették arra,] hogy az eltartójuk szolgálta^ tásait egyoldalúan visszauta-' sítsa. Vizsgálni kell azt is, nem hárul-e reá olyan jelen-, tős anyagi teher, amit esetleg ■ nem tud teljesíteni. Tisztázni kell, hogy a fiatalok építkező-, se folytán lehetőség van-e az ingatlanon Tcét önálló lakás kialakítására. Ennek az elkü­lönített lakáshasználat ren­dezésénél és a felek megfele-; lő kielégítésénél jelentősége lehet, amennyiben a fiatalok az önkéntes elköltözést nem vállalják. Végül meg kell ál-; lapítani, hogy a házaspár med-( dig gondoskodott az eltartott-; ról, az általuk nyújtott szoL/j gáltatások milyen értéket kép-; viselnek, és ezekért mennyi; ellenszolgáltatást kaptak. i Mindezek alapján megálla-. pítható, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan. Ezért azt ha­tályon kívül kellett helyezni és új eljárást elrendelni. * Egy öngyilkossági kísérlet Nem sokkal azután, hogy a házasságot felbontották, a volt férj öngyilkosságot kí­sérelt meg. A gyors orvosi be­avatkozás megmentette, de teljesen munkaképtelen, sőt ügyei vitelére is csak korlá­tozottan képes lett. Később az elvált asszony pert indított, amelyben volt férjének a két­szobás lakásukra vonatkozó bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, a férfi a lakást végleges szándékkal elhagyta, egyébként sem költözhetne vissza, mert állandó gondozás­ra szorul. A volt férj vi­szont hangoztatta: szeretne visszatérni a lakásba, amely megosztott használatra al­kalmas, de az asszony ebben megakadályozza. Az elsőfokú bíróság által kihallgatott orvosszakértő vé­leménye’ szerint a férfi szel­lemi állapota hanyatlott és segítségre van szüksége, de állandó felügyeletre nem szo­rul, és ha a környezet zakla­tásának nincs kitéve, az egy­kori lakásában élhet. Ezekután a bíróság az asszony bérlőtár­si jogviszonyát megszüntette. a volt férjet pedig 30 ezer forint kárpótlás fizetésére kö­telezte. A jogerős döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott, a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bírósá­got új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítot­ta. A határozat indokolása sze­rint csak azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a férfi egész, ségi állapotában történt vál. tozás következtében a lakás közös használatára mód van-e. Az orvossszakértői vélemény szerint azonban a rokkant idegen személy rendszeres se­gítségére szorul. A házasság a férj hibájából bomlott fel, és öngyilkossági kísérletének ká­ros következményei miatt a volt feleség nem kerülhet hát­rányos helyzetbe azzal, hogy harmadik személy, azaz a gondozó állandó jelenlétét el­tűrje. Tehát a lakás közös használata lehetetlen, ezért a rokkant bérlőtársi jogviszo­nyát kell megszüntetni. Vi­szont indokolt, hogy az asz- szony megfelelő összeggel já­ruljon hozzá volt férje lakás­kérdésének megoldásához. Ezt az új eljárásban a másodfokú 1 bíróságnak kell tisztáznia. Iránymutatásképpen a Leg­felsőbb Bíróság megjegyezte: a térítés összegének meghatá­rozásánál nem lehet kizáró­lag a lakások használatbavé­teli díjának összegéből kiin­dulni, hanem figyelembe kell venni a volt házas társak ke­reseti, jövedelmi és vagyoni viszonyait is. k i l 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom