Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-09 / 6. szám

NAPLÓ OiNKIADASA ösiESZERE- ? k -VT-^ -avV ' is «Se XXIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. 1979. JANUÄR 9., KEDD Toborzás — iskolákban A szakmunkás-utánpiMáséit Terv a leány szállás bővítésére Amikor három évvel ezelőtt, e, váci gyár és a helyi városi MüM. 204. számú Szakmun­kástanuló Inltézet működteté­sében, a FICE javaslatára megkezdődött a fonó szak­munkások képzése, aiz első év­folyamra tizenöten iratkoztak be s közülük két év múlva ti­zenhármán végeztek. A máso­dik évben már 17-re emelke­dett a kezdőlétszám, és senki nem maradt ki a tanidőben. Idén újabb 17 szakmunkásje­lölt kezdte meg tanulmányait a váci gyárból a fonó tagoza­ton. Módszer Mindenképpen figyelemre méltó adatok ezek. Önmagá­ban vizsgálva, abszolút érték­ben is igen jelentős, hogy a kis létszámú gyár ilyen jelen­tős utánpóilásgárdát tudhat a magáénak. Még kiemelke­dőbbnek látszik a szervezés sikere, ha a vállalat társigyá- raihoz viszonyítunk: Kapos­várott és Lőrinoen például — a jóval több dolgozót foglal­koztató üzemekben, melyek­ben ráadásul évtizedes hagyo­mányai vannak a szakmun­kásképzésnek — hasonló lét­számú első évfolyam kezdte meg tanulmányait az ősszel. — Kialakult ütemtervünk van és a gyakorlati tapaszta­lat alapján, jól kidolgozott módszerünk a beiskoláztatásra — mondja Kovács Istvánná személyzeti vezető. — Jellem­ző tényként hadd említsem meg, hogy a következő tanév­re már most elkezdtük a to­borzásit. — Hova látogatnak el a szervezés időszakában? — Kizárólag Pest megyében, illetve a megye közvetlen pe- remszomsaádságában található helységekben szervezünk. Sajnos, úgy is mondhatnám, csak itt engedélyezik, hogy ki­fejtsük beiskolázási propagan­dánkat. Régebben például Nógrád megyében a távolabbi falvakat is fölkerestük ha­sonló célból, a munkaerő- helyzet országos romlása azon­ban arra késztette a nógrádi vezetőket is, hogy kizárólag a megye munkaerő-ellátását se­gítsék, szorgalmazzák. Kivétel csak a peremvidék: rendszere­sen ellátogatunk a toborzás során az érsekvadkerti általá­nos iskolába^ Nógrád hozzánk közel eső szélén s a Heves me­gyei Récsére. Pest megyében is van hagyományos iskoíai- partoerünk, Letkésen. Sokat jelent az iskolaigazgatókkal, a pedagógusokkal való kapcso­lat, és nagyon lényeges törek­vés, hogy a szülőikkel szemé­lyesen beszélgessünk el a pá­lyaválasztásról. Vonzerő — Mi a legnagyobb vonzerő, amivel hatni tud a FICE? — Sajnos, nem a szakma a legnagyobb ütőkártyánk jelen­leg, hanem a leányotthoni el­helyezés, annak kényelme és biztonsága, olcsósága s a jó kereseti lehetőségek. Meggyő­ző érvként szoktuk felhozni, hogy üzemünkben, a textil­iparon belül, de a váci textiles üzemek körében is a legkor­szerűbb technológiával, mo­dem gépekkel, jó üzemi lég­körben dolgozhatunk. Leg­újabban azlt a szokást is beve­zettük, hogy a pályaválasztást szolgáló üzem- és leányott­hon-látogatásra a szülőket is meghívtuk, következésképp nem alakulhat ki olyan kel­lemetlen helyzet, sajnos, a megelőző időszakban akadt rá példa, hogy a továbbtanulni hozzánk érkezett kislány ne­héz szívvel, zokogva volt kénytelen tudomásul venni a szülői döntést, nem maradhat, az édesanyja ugyanis akkor látott először textilüzemet. — Ki segíti a gyárat a be­iskolázási program lebonyolí­tásában? — Szívesen mondanám, hogy az iskola, de hát a szakmun­kástanuló intézetnek se lét­száma, se hatásköre, ezért magunkra kell hagyatkoznunk. Nem segítenek bennünket kel­Olvasói fórum Felejthetetlen tanulmányút A váci Báthory utcai általá­nos iskola 50 tanulója 5 napos kirándulásra ment a Tátrába. A zólyomi és a besztercebányai vár, Tátralomnicon a felvonó, Késmárkon a híres-neves fa­templom, a kassai Szent Mi­hály templomban Rákóczi sír­jának megtekintése szerepelt a programban. Hazafelé, ötát- rafüreden, a tengerszemet és a lesiklósáncot jártuk körbe. Búcsúzóul, a Tátra alján, még megálltunk, szánkózásra, hó­csatára, amit fényképen is megörökítettem. i A csodálatos tanulmányutat ez úton is megköszönjük, tár­saimmal együtt, Lippai Nagy Antalné igazgatónőnek, a túra főszervezőjének, Horváth Sza­bolcsúé csapatvezetőnek, s nem utolsósorban azoknak, akik je­lentős anyagiakkal támogatták utunk sikerét: Molnárné Berkó Márta városi úttörőelnöknek, a KISZ városi bizottsága veze­tőinek,'valamint Lévák József­nek, a sződi Egyesült Virágzó Tsz - elnökének. Rózsavölgyi László, a Báthory utcai iskola tanulója Hócsata a Tátra alján lóiképpen a pályaválasztási tanácsadó szakemberei sem, akiknek, pszichoJtógrosok lévén, nincs fonóipari képzettségük, még csak hozzávetőleg sem tudják, milyen muníkát végez­nek a fonodákban. így fordul­hatott elő egy toborzás alkal­mával, jóllehelt mi a szakmai részről már beszéltünk a ta­nulóiknak, hogy a csoportos beszélgetés során azzal érvellt a pályaválasztási tanácsadó: „Kislányo>k, ebben a gyárban szabni és varrni is megtanul­tokr Gondok — Hol tartanak jelenleg a szervezésben? — Eddig mindössze két al­kalommal kerekedtünk útra, nyolc helységet jártunk be. Nehezíti munkánkat, hogy nem mindig kapunk kocsit, és a gyér busz-, illetve vonatjára­tok miatt, egyik-másik napon csak egy településen ituduri'.c toborozni, pedig az a tizenö :- tizenhét gyerek, aid végül n: .- lunik kezdi meg tanulmányai:, legalább öltven-ötvenöt heh - ségben tett szervező utunk eredményeként „jön össze’'. Jelenleg köt, újkeletű gond­dal is szembe kell néznünl. Az egyik: a leányotthon megtelt, tehát a szülőknek nem ígérhetjük teljes biztosi ra a leányotthoni elhelyezésti ezért némileg az esélyeink isi csökkennek. Ígéret van és tervi készül viszont leánys'zállónk bővítésére. A másik gondunk, hogy a néhány éve nyomta­tott gyárismertető füzetecs- kénk elavult, azóta új gépek léptek a termelésbe, tovább javultak munkahelyi körülmé­nyeink, emelkedtek a bérek stb., tehát igen időszerű új füzet kiadása. Mindezekkel a gondokkal együtt, megvan a reményünk arra, hogy körül­belül a mostani színvonalon, a mostanihoz hasonló létszám­mal tudjuk megkezdeni majd az idén az új tanévet. R. E. Megtartotta Vácott az első idei véradást a Vértranszfúziós Szolgálat. Két üzem. az Egye­sült Izzó váci gyára, valamint a Dunamsnti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Válla­lat önkéntes véradói közül a várakozáson felül sokan, több mint százharmincán jelent­keztek, hogy segítsenek a rá­szorulókon. Irta és fényképezte: Kocsi László Az Egyesült Izzó dolgozóinak egy csoportja a laborató­riumban Hanniberger Márta nem először ad vért HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK — Elkészült a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat új irodaépü­lete, melyet a hét végén bir­tokukba vettek a vállalat szak­emberei, közöttük azoknak az osztályoknak a munkatársai, akik évek óta egy Erdért-fa- házban dolgoztak. — A Szob és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet több mint 6 ezer tagja a jövőben, hat község­ben, ellenőrző bizottságok út­ján gyakorolja a tulajdonosi ellenőrzés jogát. Verőcemaro­son, Szokolyán, Szobon, Letké. sen, Vámosmikolán és Kemen­cén alakítanak háromtagú te­rületi ellenőrző bizottságot, melynek öt évre megválasz­tott tagjai, a szövetkezeti tag­ság fogyasztói és kistermelői érdekeit képviselve és védve, ellenőrzik a területükhöz tar­tozó boltokat, vendéglátóhelye­ket és felvásárlótelepeket. — Két és fél kilométernyi járdát építettek társadalmi munkában a fótiak 1978-ban. Munkájuk értéke mintegy 300 ezer forint. A tár­sadalmi munkások közül ki. tűnt a helybeli TÜZÉP-te- lep, valamint a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat fóti kiren­deltségének azonos nevű, Fáy András brigádjának tagjai, akiknek a nagyközségi tanács nyilvánosan mondott köszöne­tét értékes segítségükért. — Legutóbb Ráckevén állí­tott ki, a közeljövőben pedig a Nógrád megyei Romhányban mutatkozik be munkáival To­rnán Gyula váci amatőr festő, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának esztergályosa. — Sportpályát építenek eb­ben az esztendőben a Siketek Váci Kisegítő Iskolájának kert­jében. A KAEV 7. számú gyá­ra, a váci öntöde KlSZ-fiatal- jai és szocialista brigádjai fel. ajánlották, segítenek az építés­ben. Viszonzásként a gyáriak rendszeresen sportolhatnak majd a pályán. — Tavaly százkilencvenen adtak vért a Híradástechnikai Anyagok Gyárának önkéntes véradói közül. A város építészettörténete I. Emlékek a korai századokból A Kárpát-medence mértani tengelye szinte azzal a pont­tal esik egybe, ahol Vác fek­szik. A város földrajzi helyze­te egyébként is kiváló: hegy­vidék és síkság találkozásá­ban, szélesen hömpölygő fo­lyam mellett épült, keletről lá­gyan hajló dombok kísérik. Pannónia antik kultúrájú tá­jaitól csak a Duna és a Szent­endrei-sziget választja el, dél felé pedig kitárul a lovas no­mád népek ősi országútja, az Alföld. Ez a táj egyben a hon­foglaló magyarság megtelepe­désének központi területe, ahol legfontosabb városai is kiala­kultak. Az államalapítás évei Érthető, ha Vác jelentősé­gét már első királyunk felis­merte. A forgalmas dunai át­kelőhely melletti, gyorsan fej­lődő helységre országszervező munkájának egyik lényeges szerepkörét bízta: az élete al­konyán létesített tizedik püs­pökség székhelyévé tette. Ez­zel nemcsak a kereszténység megerősítését kívánta szolgál­ni, hanem Vác várossá fejlő­dését is, hiszen az új központ növekvő gazdasági lehetőségei mindenfelől vonzották az em­bereket. Árpád-házi királyaink közül I. Géza bizonyára tartósan és szívesen időzött a korai szé­kesegyház mellett épült palo­tában, aligha jelölték volna különben itt ki temetési he­lyét. I. László is gyakorta megfordult városunkban. A Magyar Krónika két legendás színezetű elbeszélése szerint, innen indult a mogyoródi csa­tába, Salamon ellen. Joggal nevezzük tehát a ma­gyar államalapítás éveit Vác első fénykorának. Bár kis szá­mú adataink keveset árulnak el a város távoli múltjáról, bi­zonyos, hogy a kora Árpád­kor jelentős települései közé tartozott. Érdekes viszont, hogy soha nem lett megye- székhely, sőt szabad királyi város sem: mindvégig meg­maradt privilegizált püspöki mezővárosnak. Ebben már ak­kor szerepet játszhatott a két nagy rivális, Buda és Eszter­gom közelsége. Országgyűlés színhelye Újabb nagyméretű fejlődést hozott Vác életében a XIV— XV. század, amikor a környe­ző királyi székhelyeken, Bu­dán, Visegrádon és Esztergom­ban, hatalmas építkezések folytak. Az Anjou-királyok, Zsigmond és Mátyás uralko­dása idején, a legfrissebb mű­vészeti törekvéseket felhasz­nálva, a korabeli Európa leg­szebb alkotásaival versenyre kelő remekművek születtek. A visegrádi királyi és király­néi palota szépségének kibon­takozásával egy időben, Szilas- si Vence, majd Báthory Mik­lós püspök tartós (1474—1506) kormányzása idején Vác is re­neszánsz várossá fejlődött. A gótikus székesegyházhoz épí­tett Szent Miklós kápolna né­hány töredéke (báboskorlát, padlócsempék) azt sejteti, hogy Vác építőművészei a királyi műhellyel azonos színvonalon dolgoztak. Városunk korabeli jelentőségét és gazdagságát igazolja, hogy Mátyás király 1485-ben falai között ország- gyűlést tartott. Közvetve ez azt bizonyítja, hogy Vác alkalmas volt a királynak és udvará­nak, valamint az országgyűlé­sen megjelenteknek méltó el­helyezésére, ellátására. Vácnak a XV. század végé­re kialakult tagolódása és nagysága mintegy három év­századon keresztül szinte vál­tozatlan maradt, sőt napjaink városszerkezetében is felis­merhető. A püspökség köz­pontja, a püspöki palotával, és a többször átépített, kibővített székesegyházzal, a mai Géza király tír környékén feküdt. Észak felől hozzá csatlakoztak, egészen a Konstantin tér vona­láig, a magyar város házai. Lakói Vác legősibb polgárai voltak, akik között ötvösöket, Fóti kaláka Egymillió 262 ezer forintot érő társadalmi munkát vé­geztek Foton 1978-ban. Az üzemek, intézmények és a helybeli lakosság által fel­ajánlott társadalmi munka szervezésére, irányítására, fo­lyamatossá tételére és össze­hangolására társadalmi mun­kát szervező bizottságot hozott létre a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága. Fólia alatt a zöldség Egyre többen termesztenek fólia alatt zöldséget a járás északi részén is. A Szob és Vidéke Áfész 12 őstermelővel kötött értékesítési szerződést erre az évre. A termelők a fóliasátrak be­szerzésében kedvezményeket élveznek. Levél aTIT-tagoknak A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Pest megyei szervezete körlevélben kérte váci tagjait, hogy tevékenyen segítsék idei terveinek meg­valósítását s a társadalmi szervezeteikkel együttműködve, móltó módon emlékezzenek meg a Tanácsköztársaság meg­születésének 60. évfordulójá­ról. . . Száz rovar, kétszáz képen Mától, keddtől, január 22_ig tekinthető meg a Természet, tudományi Múzeum Száz ro­var, kétszáz képen című kiál­lítása a váci Madách Imre Művelődési Központban. Is­kolái csoportoknak, kérésre, tárlatvezetőről is gondoskod­nak. SZ ABÄS-VARRÁS- TANFOLYAM A szakmaközi bizottság űj szabás-varrás tanfolyamára hétfőn, szerdán és pénteken, 9-től 13 óráig, a párt- és tö­megszervezetek székházában (Vác, Lenin út 45.), az első emeleti 28-as szobában lehet jelentkezni. A tanfolyam ja­nuár 15-én, hétfőn kezdődik, résztvevői özv. Maricsek Fe­rencije irányításával sajátít­hatják el a szabás-varrás alapismereteit. MOZIMŰSOR Vácott, a Madách Imre Film­színházban, január 9_én és 10- én az Abba című színes, zenés svéd—ausztrál filmvígjátékot vetítik. — A Skorpió Együttes bonJ certezik holnap, január 10-én, este nyolc órakor, a váci Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban. aranyműveseket is találunk. A város harmadik egysége észak felé a Hegyes toronyig, kelet—nyugati irányban a Du­nától majdnem az országút magasságáig terjedt. Ez az úgynevezett német város volt Vác polgári központja, mely­nek főtere a mai Március 15. tér helyén épült ki. A város­rész német nevének eredete a tatárjárást követő időkbe nyú­lik vissza, amikor Bancsa Ist­ván püspök a megfogyatko­zott népesség pótlására német telepeseket hívott a városba. Számuk nem lehetett jelentős, mert a török kor kezdetére nyomtalanul beolvadtak a többséget alkotó magyarságba; Fal és árok A főtérre négy irányból, a Pesti, a Hatvani, a Bécsi út és a Rávkapu felől futottak be az utak. Találkozásuk csomó­pontjában épült fel a város­háza és a nyugati toronypárral díszített, nemzetiségi templo­mainkkal (Ják, Lébény, Zsám- bék) rokon Szent Mihály plé­bániatemplom. A püspökségtől való jogi függetlensége abban nyilvánult meg, hogy az esz­tergomi egyházmegyéhez tarto­zott. A három városrészt kisebb- nagyobb bástyákkal, őrtor­nyokkal megerősített fal vette körül, a magyar és a német város között árok húzódott. Az erődítmény emléke a Duna- parton, a Hegyes torony és a Géza király téri gimnázium udvarán látható falmaradvány. N. Dávid Ildikó (Folytatjuk.) i % i t hz esztendő első véradásán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom