Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
Kereskedelem Rendszeres ellenőrzés Az idén is rendszeresen ellenőrzik a járás kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységeit a járási hivatal kereskedelmi és élelmiszergazdasági osztályának munkatársai. A hatósági ellenőrzéseken nemcsak a fogyasztói érdek- védelem szempontjaira figyelnek majd, hanem megvizsgál iák azt is, hogy betartják-e az üzletköri szabályokat az üzletek, a boltok, a büfék. TANGAZDASÁG Számítógépes irányítás Korszerűsítik a telepet Alig készült el a Tangazdaság nagygombosi kerületében a szakosított tehenészeti telep: amely tovább javítja a környék tejellátását, de máris korszerűsítésen törik a fejüket az új létesítmény gazdái. A termelésirányítás számító- gépes rendszerét szeretnék bevezetni s már tárgyaltak a MÉM Műszaki Intézetének munkatársaival, akik közreműködnek a terv megvalósításában. Válasz cikkünkre Pótjárat a 15-ös vonalon A Pest megyei Hírlap 1978. december elsejei gödöllői különkiadásában megjelent Csúcsforgalom című cikkel kapcsolatban az alábbiakat közöljük: Vállalatunk Gödöllőn 1978- ban — a helyi forgalomban — a reggeli csúcsidőben jelent-* kezö zsúfoltságon egy-két autóbusz beállításával kívánt enyhíteni. Fejlesztési lehetőségeink korlátozottak. A meglevő járműparkkal a 15-ös vonalon csak a vasútállomásról 7.30-kor és a Hegy utcából 7.48-kor induló járatát tudjuk kisegíteni. Ez az autóbusz december 27-étől munkanapokon közlekedik. Nagy László forg. feji. oszt.-vez. Sohár István forg. ir. oszt.-vez. Volán 20-as számú Vállalat A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM. 1979. JANUÁR 7., VASÁRNAP Tataroznak, újakat építenek Gyors ütemben nő a termelési érték A városok és a községek fejlesztése folyamatos feladat. A munkák rendkívül szerteágazók: a köztisztaság napi teendőitől a közintézmények fenntartásán át egészen az építkezésekig tarthatnak. A nagyközségekben és a városokban a munkák zömét a mind hatékonyabban működő költségvetési üzem vagy városgazdálkodási vállalat látja el, de nem ritka az sem, hogy a kisebb települések, községek, falvak tanácsai mellett építő, karbantartó vagy köz- tisztasági brigád működik. Persze nem feledkezhetünk meg arról, hogy sok helyütt a lakosság társadalmi segítése jelent — vagy áz imént felsoroltakkal együtt — olyan erőt, amely elősegíti a lakóhelyek gazdagítását. A cél mindenképpen aiz, hogy ezekben a kisebb vagy nagyobb közösségekben előteremtsék a lakosságot szolgáló létesítményeket. Igen, pontosan arról van szó, hogy a lakóhelyi szociális, kommunális igények magasabb szintű kielégítése révén közelíteni lehessen a falut a városhoz. Környező községek Jó példa lehet az elmondottakra az aszódi nagyközségi közös tanács mellett működő építőipari költségvetési üzem és különösen az utóbbi években bekövetkezett fejlődése. Neve azt sejteti, mintha pusztán építő jellegű tevékenységet folytatna, munkája azonban ennél sokkal szélesebb körű. — Költségvetési üzemünk feladata elsősorban a köztisztaság fenntartása, az állami házak kezelése, karbantartása, tatarozása és új létesítmények építése — tájékoztatott Gelencsér István főkönyvelő. — Éves termelési értékünk 1976- ban meghaladta a 31 millió forintot, 1977-ben 37 millió volt, tavaly pedig valamivel túllépte a 40 millió forintot. Tevékenységünknek több mint hetven százalékát az alapító, aszódi nagyközségi tanács részére, e tanács felügyeletével Aszódon, Ikladon és Domony- ban végezzük, de számos esetben megbíznak munkával a környező községek tanácsai is. Tizenkét tanterem — 1978-ban a legnagyobb munkáink egyike egy 24 lakásos háznak a felépítése volt az aszódi Falujárók útján — folytatja a tájékoztatást Kiss Mihály, a költségvetési üzem műszaki vezetője. — Munkatársaimat dicséri, hogy a műszaki átadást követően egy héten belül már beköltözhettek a lakók, s az is örvendetes, hogy a garanciális időben ez ideig még alig volt szükség javításokra, hiánypótlásra. Ugyancsak a községi tanács költségvetési üzeme építi az új, tizenkét tantermes iskolát. Az alapokat 1978 tavaszán kezdték lerakni a Csengey utcában. Az első évre tervezett feladataikat itt is maradéktalanul teljesítették: tető alatt van a gazdasági szárny minden épülete, az új iskola konyhája, étterme, személyGödöllő és Vidéke Áfész Fejlesztés - gyorsan, okosan Az elnöki irodában, szemben a bejárattal, hatalmas vörös zászló, az ajtótól jobbra oklevelek függenek a falon. Aki ebbe a szobába belép, annak tekintete elkerülhetetlenül rávetődik a zászlóra. Az elnöki asztal mögül minduntalan az oklevelekre téved a pillantás. Aki naponta itt dolgozik, nyilvánvalóan megszokja őket, de mint a szövetkezet tavalyi eredményei is bizonyítják, nem feledkezik meg arról a mércéről, amit a díszes zászló és a szépen bekeretezett oklevelek jelképeznek. Múlt és jövő Színhelyünk a Gödöllő és Vidéke Áfész irodája. Magyaróvári Pál igazgatósági elnök dolgozószobája. Nem a nyugalom birodalma, sokkal inkább a fejtörések, nehéz döntések, töprengések, élénk viták terepe. Itt beszélgetünk az elillant 1978-ról, forgalomról, bevételről, hálózatfejlesztésről, felvásárlásról, szakcsoportokról, a szocialista brigádmozgalom hatásáróí, egyszóval a járás nyolc községét és Gödöllőt is ellátó szövetkezete mindennapjairól. S ha erről szólunk, 40—45 ezer ember közérzetéről is beszélünk, hiszen ennyien kerülnek kapcsolatba valamilyen formában az áfész boltosaival, vendéglőseivel, kiszolgálóival, pincéreivel, felvásárlóival. Az oklevél és a zászló rendszerint a múltat fémjelzi, de hatással van a jövőre is. Mivel a szövetkezet tagsága és vezetősége, ha valamit is ad magára, a következő évben is szeretné elnyerni, még többet kell produkálnia, többet eladni, felvásárolni, jobban gazdálkodni, takarékosabban bánni eszközzel és vagyonnal, mert a zászló fő jellegzetessége, ugyanazért az eredményért kétszer nem adják oda. Gondos statisztikusok is munkálkodnak a városi áfész- ban, nemcsak saját eredményeiket rögzítik, ismerik a megyei és az országos adatokat is, teljesítményüket amazokkal is összevetik. Elégedetten közük, forgalmuk tavaly a megyei és az országos átlagnál gyorsabban növekedett. A megelőző esztendőben 583 millió forint volt a bevételük. 1978-ban majdnem százmillióval több, 673. Százalékban kifejezve 15,5 a. növekmény, a megyei átlagosan 11,2. A részközgyűléseken és a falugyűléseken elhangzott vélemények ismeretében mondják, kisebb hiányosságoktól eltekintve körzetüket jól ellátták kiskereskedelmi cikkekkel. Mindaz náluk is kapható volt, ami általiban a belkereskedelem bobjaiban. Törvényes határ Emellett belső helyzetük is tovább szilárdult, amiben nagy szerep jutott a szocialista brigádmozgalomnak. Egészen kiugró eredményt értek el a leltárhiány csökkentésében. Néhány esztendeje erre mozgalmat indítottak, amely évről évre sikeresebb. Valaha 100 forintra 20 fillér hiány is esett, a 8-*10-et mindenütt jónak fogadják el, náluk 1978-ban 3 fillér volt. Hogy ne fessük a menyasz- szonyt hibátlanra, említsük meg ennek bizonyos ellentétét, a káló valamelyest emelkedett, de természetesen a törvényes határokon belül maradt. Az olvasónak és a vásárló- közönségnek ennéd érdekesebb, hogyan érik el eredményeiket, hiszen abból képet aákothat arról is, mire számíthat az ellátásban. Az egyik legfontosabb, hogy nem várják ölbe tett kézzel az események alakulását. Onkiválasztó . A másik a hálózatfejlesztés és -bővítés. Tavaly két új üzletet avattak. Szilasligeten egy 600 négyzetméter alapterületűt, amelynek a fele ABC, a másik része vendéglő, Veresegyházon egy 800 négyzetméter alapterületű ABC-áruhá- zat. Ami ez esetben figyelemreméltó: a gyorsaság és az olcsóság. Egy-egy négyzetmétert általában 16—20 ezer forintért készítenek el, nekik Szilasligeten 5100-ba, Veresegyházon nem egészen tízezerbe került. Saját építőbrigádjuk és a társadalmi munka a megoldás kulcsa. Veresegyházon például legalább ezer társadalmi munkaórát dolgoztak a helybeliek. Tovább folytatták az elavult boltok korszerűsítését. Ennek lényege, hogy az egyszemélyes boltokat fokozatosan önkiválasztóvá alakítják át, miáltal javul a kiszolgálás és csökken az. itt dolgozókra nehezedő teher. Ha jól jegyeztem meg, a Gödöllő és Vidéke Áfész erre az évre 728 milliós bevételt tervez. A lényeg azonban, hogy még jobb ellátásra, kiszolgálásra törekednek. Nekünk, vásárlóknak ez a fontos. K. P. zeti helyiségei és kazánháza. Ezekben a szakipari munkák vannak még hátra. Mint Kiss Mihály elmondotta, az iskola- építés első szakaszában hasznos segítséget nyújtott számukra a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, amely az ács- és vasszerelési munkákat végezte. A KKMV jó partnernek bizonyult. Mint ahogy dicsérettel illették az aszódi fiúnevelő intézetet is. Hozzátartozik ugyanis az új iskola, létesítéséhez, hogy amikor az építés megkezdődött, összehívták az aszódi üzemek, intézmények, szövetkezetek képviselőit: elmondták nekik a munkálatok ütemezését, s ennek ismeretében kérték a társadalmi segítséget. Állami lakás Nos, ebben a munkában járt élen tavaly a fiúnevelő intézet kollektívája, amelynek tagjai hét közben és a hétvégeken is nagy értékű földmunkát végeztek, s a betonozásban segítettek. Hasonló, mintegy 54 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel és teljesített a Galgamenti Víztársulat, amelynek dolgozói gépekkel együtt jöttek. Talán túlságosan szerényen, de megemlítették, hogy a költségvetési üzem szocialista brigádjainak tagjai ugyancsak támogatták az iskolaépítést társadalmi munkával. Azért is példamutató lehet a társadalmi segítség, mert közben olyan jelentős közintézmény elkészültén is fáradoztak ezek az emberek, mint a kerepestarcsai kórház. A költségvetési üzem feladatai közé tartozik az állami kezelésű lakások tatarozása is. Mint elmondották: ez a tevé- kenyeségük évről évre nagyobb. 1978-ban 1,6 millió forint értékű munkát végeztek. Tavaly 15 tanácsi lakást újítottak fel. Ebben az évben 2,3 millió forintot fordítanak lakóházak tatarozására. Fehér István Beszámoló taggyűléseken — a cselekvési programokról Az év végi beszámoló taggyűlések napirendjének fontos része a gazdasági eredmények értékelése és a legfontosabb feladatok meghatározása. Ezzel a taggyűlések vezérfonalat adhatnak az 1978. évi gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtásának vizsgálatához, valamint az 1979. évi program megvitatásához és jóváhagyásához. Vizsgálni keld az értékelés során a gazdasági, fejlesztési és beruházási tevékenységet mint gazdálkodási folyamatokat és ezek eredményeit. A kitűzött cél és az eredmények összehasonlítása minősítési lehetőséget ad, amelynek alapján megállapítható az előrelépés, a fejlődés és föltárhatók a hibák, hiányosságok. A következtetések levonása korrigáló intézkedések megtételére vagy kezdeményezésére ösztönöz. Nemcsak a közgazdasági, műszaki adatokra, mutatókra tér ki a pártszervek és -szervezetek értékelése, hanem a döntések, a szervezés és az ellenőrzés elemzésére is és főleg arra, hogy a végrehajtást milyen hatásfokkal segítette saját gazdaságpolitikai munkájuk. Az értékelés tehát a pozitívumok és negatívumok tükrében vizsgálja a gazdaságpolitikai munkának, a gazdaság helyi pártirányításának, szervezésének és ellenőrzésének tapasztalatait, s azt, hogy a. különböző tervek teljesítését miiként segítették elő politikai eszközökkel. Az értékelés tartalmazza azt is, hogy a cselekvési program milyen hatékonyságú helyi politikai eszköznek bizonyult, melyek a továbbfejlesztés területei. Az 1979. évi cselekvési programok megvitatása és jóváhagyásakor is érvényesíteni kell egyebek között a következő elveket és szempontokat: A program elsősorban az illetékes pártszerv és pártszervezet saját gazdaságpolitikai munkájának vezérfonalát adja, de más szervekre és szervezetekre is van orientáló hatása; tartalmazza a helyi gazdaságpolitikai célokat és feladatokat, azok végrehajtásának eszközeit. De nemcsak a célok gyűjteménye, hanem a párt- szervezet gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevékenységének éves feladatait, a politikai cselekvés módjait is megfogalmazza; elősegíti a tervek sikeres végrehajtását, alapot teremt az egységes cselekvéshez, mozgósít a feladatok végrehajtásához. Kidolgozása során alapvető feiadat az általános (népgazdasági, megyei, járási) gazdaságpolitikai koncepciók adaptálásai a helyi adottságoknak, feltételeknek megfelelő konkretizálása és a végrehajtás pontos meghatározása. Ehhez a többi között ismerni kell az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i, december 6-i, valamint az 1977. október 20-i határozatait, a megyei és a járási pártbizottság e kérdésekben hozott döntéseit, a helyi terveket, körülményeket stb. Receptet adni a gazdaságpolitikai cselekvési program tartalmára, a sokrétű és eltérő helyi tényezők miatt sem lehet. Vannak azonban olyan általános és közös elemek, amelyeket minden cselekvési programnak tartalmaznia kell. Ilyenek: összehangolt helyi konkrét célok és feladatok például a termelés ütemére, arányaira; az értékesítési viszonyokra, a hatékonyságra és a termelékenységre; a takarékosságra, a beruházásokra; a készlet- és munkaerő-gazdálkodásra; a bér- és jövedelempolitikára; az üzem- és munkaszervezésre. A célok és feladatok tudatosításának, elfogadtatásának kérdéseit; az értelmező, indokoló tájékoztatások helyeit, időpontjait és fórumait. Biztosítani kell, hogy a tudatosult célokért egységes legyen a cselekvés. Magában kell foglalnia a szervezés és a mozgósítás teendőit; a szocialista' munkaverseny- é s brigádmozgalom célirányos orientálásának eszközeit; a helyes munkamegosztás kialakításának és az erők koordinálásának feladatait; a szak- szervezetek, a KISZ-, a Hazafias Népfront és más szervezetek teendőit. Mivel a cselekvési program bevált politikai eszköz, a gazdaságpolitikai feladatok megoldásának segítésében, készíteni kell ilyet minden olyan pártszervnek és alapszervezetnek, amelynek működési területén ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, beruházási, községfejlesztési tevékenység folyik. Dr. Szabó Gyula, a járási pártbizottság titkára /"’sizmát venni voltam Gö- döllőn. Dolgom végeztével busszal igyekeztem hazafelé. Máriabesnyőn, a gimnáziumi megállóban, sok diák szállt fel. A jármű szelte a kilométereket, az utasok nézelődtek, gondolkoztak, vagy beszélgettek. A közelemben ülő diákok arról panaszkodtak, hogy mennyire kifáradtak a tornaórán. Még most is alig állnak a lábukon. Persze, már ültek. Amikor a tornaszereket emlegették, hirtelen visz- szarepültem a múltba. Láttunk tornaszereket mi is, az intéző gyerekeinek voltak felszerelve az udvaron. Amíg ők kénytelen-kelletlen tornáztak, mi vágyakozva néztük és sóvárogtunk: csak egyszer. egyetlen egyszer látszhatnánk azokon a szereken. De minekünk csak a házsarkokat elkerítő korlát jutott, ami a tehenek elől zárta el akiket úgy kifárasztott a torna. — Még futottunk is — tette hozzá az egyik, az még kutyább volt. Mi is futottunk Sorakozó, megyünk a rétre! — hangzott* a tanító szava, az osztályon meg az öröm moraja futott. végig. Ki az Abrecán-rétre, fgy hívtuk Versegen a bikaistálló mellett elterülő legelőt. Volt ott körben áll egy kislányka, gyertek ludaim, meg verseny- futás is. fiúk-lányok egyszerre. Dehát egyszer csak vége- szakadt az örömnek, nagy bánatunkra hazaindultunk, vagyis az iskolába. A hogy nagy dalolva men- tünk befelé, egyszer csak repülőzúgás töltötte be a levegőt, majd három gép tűnt fel a napsütésben. Még mondogattuk is: ezek nem ellenséges gépek, hiszen olyan alacsonyan szállnak és nem lőnek senkire. Beérve az iskolába, a tanító feladta a másnapra való leckét és ki-ki hazaindult Mi, tanyasiak, akikért kocsi jött, mivel még nem érkezett meg, az osztályban várakoztunk. Mint ahogy lenni szokott. ha sok gyerek van együtt felügyelet nélkül, rendetlenkedtünk. veszekedtünk. Ki gondolt már a csillogóan zúgó repülőgépekre. De hirtelen megremegett a föld, csőa bejövetelt. Ez volt a mi tornaszerünk. Átforogtunk rajta, lábunkkal fogózkodtunk, menynyire jólesett ezt csinálni. Pedig. ha anyánk meglátta,, volt nemulass. Már megint a ruhátokat koptatjátok! — hangzott számtalanszor. Igaza volt, ahogy forogtunk, a durva gömbfán. kidör- zsölődött a ruhánk, leszakadtak a gombok. Végignéztem a fiatalokon. römpöltek az ablaküvegek, mint a hideglelős ember fogai. Majd zúgás, recsegés: az öreg iskola falai beleremegtek. Mi meg sivalkodtunk. a padok alá bújtunk, mintha azok megvédtek volna. Az iskola mellett lakott az öreg igazgató, bejött hozzánk. — Hatvant bombázzák, gyerekek, nem minket — mondotta. Végül megérkezett a kocsi,' de az is az iskola előtti fák alá állt. míg el nem csendesedett az oly hirtelen jött ítéletidő. Sírva, szipogva szálltunk fel, majd a fák árnyékában haladtunk, amikor sima terepre értünk, futásnak eredtünk. Mintha örökké tartana, olyan hosszúnak tűnt az idő, amíg beértünk az erdőbe. A kocsis beállt a fák közé, csendre intett és a bokrok közé terelt. Fejünk felett elhúztak a gépek. A busz Aszódon járt. A megállókból jól öltözött, békés, jókedvű emberek szálltak fel. A még álló fiatalok is elfoglalták a leszállók helyét, hogy a torna és a futás fáradalmait kipihenjék. Beértünk a vasútállomásra, ott is futottak az emberek, de csak azért,' hogy legyen ülőhely, itt is a fiatalok voltak az elsők. IV/Ianapság sok ember ideges,' Netán azért, mert nem tornászik és nem fut eleget? Békésen, saját hasznára. Bakos Mária • S « Kétféle futás az életért
