Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP .KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÍS VÁC VAROS RE SÍ ERE XXIII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM. 1979. JANUAR 6., SZOMBAT Fokozottabb helytállást követel Küzdelem a kemény féllel Állandó ügyelet a kommunális üzemben A hirtelen érkezett hideg, a január eleji hóesés Vácott is éreztette hatását, fokozottabb helytállást követelt azoktól, akiknek a munkáját közvetle­nül befolyásolja. A deákvári vízműtelep nyá­ron a vasúton túli városrész egyik legszebb pontja. Mesz- szire látni a Nógrádi utca felső szakaszától. A jeges szél a napokban kárt tett az épü­letben is. Medgyes Ferenc tájékozta­tása szerint, a zavartalan vízellátás­ról eddig sikerült gondos­kodniuk; három-négy esetben volt ugyan áramszünet, de amikor előre tudtak róla, megtöltötték a tartályokat, üzembe helyezték a tartalékgépet, következés­képp volt víz a városrész ma­gasan fekvő lakásaiban is. A kommunális üzem deák­vári telepének kapuján most fordul be az egyik hókotró. Kettő dolgozik éjjel-nappal, szinte megszakítás nélkül. Ez is azért tért vissza, hogy a gép­járművezető feltöltse a tartá­lyokat, pihenjen egy kicsit, majd ismét induljon, takarít­sa a havat az utakról, sózza az útvonal altat Állandó a telefonügyelet, ha jelentősebb hóeséséről kapnak értesítést, fokoz­zák a tempót, mozgósít­ják a tartalékokat is. Dicséretre méltó, hogy a sze­metet menetrendszerűen elfu­varozták a legkeményebb hi­degben is a város egész terü­letéről. A buszpályaudvaron is arról beszél a forgalmi szolgálat ügyeletese, hogy a menetrend megtartása a fő cél ezekben a napokban is. A nyílt megál­lóhelyen várakozó utasnak öt­tíz perc is elviselhetetlennek tűnhet. Még a távolsági, Ba­lassagyarmatról. Salgótarján­ból, Budapestről érkező jára­tok is idejében jönnek, s in­dulnak tovább. Állandó kap­csolatot tartanak a KPM Bu­dapesti Közúti Igazgatósága útügyeleti szolgálatával. A fő­útvonalak eddig mindenfelé járhatók. A helyi buszok zsúfoltab­bak a megszokottnál, de vezetőik a pontosságra szintén gondot fordíta­nak. A posta eddig zavartala­nul dolgozhatott. Túl az ün­nepek előtti, az év végi haj­rán, kissé csendesebb a felvé­teli nagyterem, kevesebb a csomagfeladás, lanyhább a le­vélforgalom. A hírlapkézbe­sítők dicséretére legyen mond­va, az újságok reggelenként eljutnak az előfizetőkhöz. A Marx téri nagykapun is üte­mesen gördülnek be és ki a testes postabuszok, a forga­USZOK - TORNATEREMBEN Ha óvodás korban megszeretik... A Váci Vízmű SE úszó­szakosztályának 50 tagja no­vember végén befejezte a medencében az edzést, azóta, heti két alkalommal, torna­teremben készül az új ver­senyévadra. ★ Mártonffy Tamás edző nosztalgiával gondol azokra az időkre, melyekben váloga­tott versenyző lévén, neki nem okozott gondot a tél. — Pest megyében csak az abonyi és a váci úszószak­osztály tagjainak nincs lehe­tőségük fedett uszodában ed- zeniük, ami egyet jelent az- £al, hogy november végétől tnárcius közepéig nem készül­hetnek vízben. Tavaly télen annyival volt könnyebb a helyzetünk, hogy hetenként két alkalommal budapesti uszodáikban béreltünk egy-két sávot. Most, az uszodák zsú­foltsága miatt, erre sincs le­hetőségünk. Ugye, nem kell mondanom, hogy milyen hát­rányban vagyunk a többiek­kel szemben, s elképzelhető, mennyit kell hajtaniuk a srá­coknak azért, hogy az év végére, mint 1972 óta minden esztendőben, a megyei össze­sített pontversenyben az el­ső helyen végezzünk — mond­ja, majd így folytatja: — A városban több ezer diák ta­nul. A tantervekben szerepel az úszásoktátás, de arra csak májusban és esetleg szeptem­berben van mód. Ilyen rövid idő alatt, persze, nehéz meg­szerettetni e sportot. Szükség lenne fedett uszodára. Min­denki jól tudja, hogy az anya­gi lehetőségek végesek, de társadalmi összefogással, mely­re ebben a városban már számos példa volt, meg lehet­ne gyorsítani megvalósulását. Amikor a tanítványokra te­relődik a szó, felcsillan a sze­me és büszkén sorolja a te­hetséges fiatalokat, a Faze­kas testvéreket, Bélák Bri­gittát. Székely Miklóst, Viz. kelethy Pétert, Remzső Edi­tet, Szászik Erzsébetet és He­gyi Balázst. ★ Jászai Sándorné, az egyko­ri ifjúsági válogatott, a kezdők edzője, harmadik éve irá­nyítja a kicsik munkáját. Geológus diplomája mellé, 1977-ben szerezte meg a szak­edzői képesítést. — Sajnos, nagy a fluktuáció, melyben szerény lehetőségeink játsszák a főszerepet — mond­ja. — A szülők késő ősszel nem nagyon engedik az uszo­dába a gyerekeket. Az a ta­pasztalatunk, hogy amelyi­kük egy telet kibír, az itt is ragad a szakosztályban. El­gondolkodtató az is, hogy ősz­szel az első osztályosok közül fele annyi gyereket Írattak a sporttagozatos osztályba, mint a zenei tagozatra. Úszásokta­tást egyébként óvodásoknak is szervezünk. Ha a kisgye­rekkel óvodáskorban sikerül megszerettetni ezt a nagyon egészséges sportot, végigkíséri egész életén. Lehet, hogy bajnok nem lesz belőle, de egészséges lesz, s ugye, ez sem kevés. Egyébként bárki jöhet hozzánk, hiszen ebben a sport­ágban is a szorgalom a leg­fontosabb erény. — A szülőktől is sok sé- gítséget kapunk. Számosán el. végezték a versenybírói tan­folyamot, azért, hogy szük­ség esetén segíteni tudjanak. Előfordult az is, hogy autó­busz hiányában, ők vittek a versenyekre, kocsival. A Haris szülők orvosi segítsége pél­dául minden tiszteletet és el­ismerést megérdemel. Csata László, a Testnevelési Főisko­la tanára szakmai jellegű filmvetítései az ismeretszer­zésen túl, szórakozást is nyúj­tanak a sportolóknak. A Váci Vízmű SE 1976-ban, megalakulásának ötödik év­fordulójára, füzetet adott ki, melyben összefoglalták ad­digi munkájukat. Az első ol­dalon Leonardo da Vincit idézik: „A víz pedig hol sa­vanyú, hol csípős, hol fanyar, hol keserű, hol édes, sűrű vagy híg, kóros vagy romlan­dó, hol gyógyító, hol mérge­ző hatású." Alatta pedig: „A sportoló számára barát és le­győzendő ellenfél." Simák Attila lom állandó, s ha az időjárás nem válik még zordabbá, munkájukban nem lesz fenn­akadás. A mentők Május 1. utcai te­lepén a fehér gépkocsik készen­létben állnak, hogy a hí­vó jelre útnak indulhas­sanak, menteni az életet. Elmondták, hogy nagyobb katasztrófát nem okozott a januári hideg Vácott és környékén. Idős em­berek kéz- és lábtörése miatt kellett kivonulniuk, a szívbe­tegek is érzékenyebbek a hő­mérséklet nagyfokú ingado­zására. A főútvonalakon tud­nak haladni, de a mellékutcák­ban, amelyekben máskor nincs akadály, az el nem takarított hó, a síkosság nehézséget okoz. ök is erejüket megfeszítve állnak helyt ezekben a nehéz napokban. Papp Rezső Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyái 4.40-ért mérték a ZÖLDÉRT-nél, 5—6 forintéig adták az őstermelők. A zöld­ség 10, a sárgarépa 6—3, a zel­lergyökér 12 forintért kelt el. A kelkáposzta 6, a fejes 4, a vörös 7 forintba került. Sava­nyúkáposztát 7 forintért mért a ZÖLDÉRT. 10 forintért a kis­kereskedő. Vöröshagymát 7—10 forintért kínáltak. Disznótorosból a töpörtyüt 35—40, a szalonnái; 55 forint­ra tartották. Almát a ZÖLDÉRT-boltok- ban 12, a magáneladóknál 16— 18 forintért láttunk. A szilva­lekvárt 40 forintra mondták. Tojást 2,20—2,40-ért kínál­tak. Élő csirkét 34—36 forintért árultak magáneladók, a vá­gott kacsákat 200—280 forint közötti áron adták. ’ Az országban az ötödik Hűtött klímaháziiar* d^gozhafsiak Növekszik a termelékenység Az országban a textilipari üzemekben eddig mindössze négy helyen működik úgyne­vezett hűtött klímaház. Az ötödiket a Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában építik, mintegy 25 millió forintos költséggel. Forróság helyett — A textilgyárakban jelen­leg széles körben elterjedt klimatikus szerkezetek csu­pán fűtésre, szellőztetésre és a levegő páratartalmának sza­bályozására képesek. A nyári kánikulában azonban gyak­ran 35—40 Celsius-fokra is fel­szökik a hőmérséklet a csar­nokokban, s akkor hasznosít­ható igazán a hűtött klímaház — mondja Kiss Attila, a váci gyár főmechanikusa. — Az új berendezésben a termekbe fújt levegőt vízzel lehűtjük, miál­tal a forróság helyett, elvi­selhetőbb, átlagosan 28 fokos hőmérsékletet érünk el. Az asszonyok nagyobb munka­kedvvel dolgoznak majd, ami a más gyárakban szerzett ta­pasztalatok szerint, önmagá­ban mintegy 5 százalékos ter­melékenységnövekedést ered­ményez. A hűtött klímaház tervezé­se és építése azonban koránt sem mentes a beruházásokra jellemző buktatóktól. Kezdet­ben egy építőipari szövetke­zettel tárgyaltak, de nem si­került a megegyezés, s a gyá­riak hiába próbáltak kivite­lezőt találni, mindenütt el­utasították kérésüket. Az idő azonban gyorsan telt, egyre közeledett a határidő, amikor dönteniük kellett, vagy önerő­ből elkezdik az építkezést, vagy a berendezés üzembe helyezését bizonytalan időre el kell halasztaniuk. Tavasszal kezdték — Választottunk, s azt mond­tuk, ha törik, ha szakad, meg­csináljuk — folytatja a főme­chanikus. — Létrehoztunk egy kis építőipari csoportot, két kőművesből, egy ács-állvá­nyozóból és négy segédmun­kásból. A múlt év tavaszán kezdtünk a munkálatokba, s napjainkra már elkészült az új épület meg a trafóház bő­vítése. Az NDK-ból megér­kezett a gépek nagy része, már csak a szakipari munkák elvégzése van hátra. A Köny- nyűipari Szerelő Vállalat szak­emberei dolgoznak majd a technológiai csőszerelésen, a VBKM pedig a transzformá­A klímaház, melyet a gyár építőbrigádja hozott tető alá Hornyák R6bert felvétele torház rekonstrukcióját vál­lalta. Gyárunk villanyszerelő csoportja a kábeleket cseréli ki. Az üzem sok segítséget ka­pott a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalattól, amely a transzportbeton szállításával nagyban megkönnyítette és meggyorsította az építők mun­káját. A csöveket a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lat telepén hajlították meg. Kiss Attila érdekességként említi: az ajtókat, ablakokat a gödi termelőszövetkezet la­katosüzemében készítették el, december 20-ra, 3 millió 500 ezer forintért. Ugyanennek a téesznek budapesti kirendelt­sége, több határidő-módosítás után, ez év végére vállalta a szállítást, mintegy 9 millió forintért. Ez a kettős árszámí­tás joggal keltett megdöbbe­nést a gyáriakban. Már említettük, hogy a be­ruházás körülbelül 25 millió forintba kerül, az összeg egy részét állami támogatásként és hitelként kapta a Pamutfo­nóipari Vállalat, csak kis ré­szét kellett saját fejlesztési alapjából előteremtenie. Még az idén A váci gyár épitőbrigád- i ja eddig csaknem 4 millió 500 ezer forint értékű munkát végzett el, s a házilagos kivi­telezéssel jelentős összegeket takarítottak meg. Az új berendezés átadásá­ra várhatóan még az idén sor kerül. F. Z. A gyermekek nemzetközi éve megnyitója A gyermekek nemzetközi éve váci megnyitóját ma, de­cember 6-án, délután 2 óra­kor tartják meg a deákvári Petőfi Sándor Általános Isko­lában. Vida János tanár-festőművész Váci utcarészlet című képe is látható a Szőnyi Tibor Kórházban most megnyílt tárlaton. FORTE, SZOCIALISTA BRIGÁDOK Felkészülteit vetélkedtek MINDENKI NYERTESNEK ÉREZTE MAGÁT Kezdték egy Oroszországból érkezett, 1913-as telegram, be­fejezték egy 1978-as, Szovjet­unióból érkezett távirat szö­vegének megfejtésével azok, akik a napokban, a Forte­gyárban, a KMP megalakulá­sa évfordulója alkalmából rendezett szellemi vetélkedőn brigádjukat képviselték, lelki- ismeretes felkészülés után, 6 témakörben mérve össze tu­dásukat. A párt története legjobb is­merőinek a meo Március 21. brigádjának tagjai bizonyul­tak. A szakmai kérdések megfejtésében legsikereseb­ben a Latinka Sándor brigád jeleskedett, mely kiemelkedő szerepléséért főmérnöki dicsé­retben is részesült. A harma­dik témakör a politikai könyvnapokkal volt kapcso­latos: ebben a Komócsin bri­gád vitte el a pálmát. Két totót állítottak' össze, az általános biztonsági óvó­rendszabályokból, valamint a szakszervezeti politikai okta­tás anyagából, s a legtöbb ta­lálatot a brómüzem Március 21. brigádja, illetve a meo Március 21. brigádjának „A” csoportja érte el, gyárisme­retből pedig az Albert Schweitzer brigád tudott a legtöbbet. Az összetett verseny első helyezettje a MODUL és a IV. KISZ-alapszervezet bri­gádja, második helyezett a Petőfi Sándor és a Pattantyús I. brigád, harmadik a Clara Zetkin, negyedik a Dózsa György brigád lett. A vetélkedőket elkísérő bri­gádtagok, a szurkolók soraiból nihányan színházjegyek bir­tokában tértek haza, de az erkölcsi és anyagi elismerésen túl, a legnagyobb nyereség­nek mégis azt tartják, hogy valamennyien felfrissítették, elmélyítették ismereteiket. Azok is, akik a vetélkedőn vettek részt, s azok is, akik a felkészülésben segítették társaikat. Közös munka, közös élmény volt ez, melyet a vetélkedőt szervezők azzal segítettek elő, hogy hozzáférhető dokumen­tumokból, kommunikációs se­gédanyagokból állították ösz- sze a tudnivalókat. A brigádok kiváló felkészü­lésük elismeréseként vették át a pártbizottság titkárától az okleveleket, a könyv- és pénz­jutalmakat. N. J. Olvasói fórum Diákok és operák Több mint 10 éve már, hogy a váci Hámán Kató általános iskola felső tagozatos tanulói — ifjúsági bérlettel — éven­te 6 alkalommal látogatják az Erkel Színház vasárnap dél­előtti operaelőadásait. A 10—14 éves gyermekek otthonosan mozognak a szín­házban, figyelmesen, fegyel­mezetten nézik a műsort, hallgatják a zenét. A koruk­ból faícadó fogékonyság ne­mes hatással találkozik. Meg­ismerik az embert formáló, művészi élményt nyújtó ope­rákat, s mire elvégzik az ál­talános iskolát, közülük sok­nak szinte életigényévé válik a zene. Nemeskéri Ferencné és dr. Csernok Gyuláné tanárnők szervezik az operalátogatást, vásárolják a bérleteket, kísé­rik a gyermekeket. Szeretet­tel, felelősséggel, kitartással, lelkesedéssel. Ünneppé téve a vasárnapot. Bennünk, szülőkben, kik hallgatjuk a gyermekek lelkes élménybeszámolóit, kimondat­lanul is megfogalmazódik a mondat: — Köszönjük, kedves tanár­nők! Neszl Józsefné * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom