Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

1979. JANUÄR 3., SZERDA SEE- /A . v/Ciifcm 5 Szakigazgatás Tárnokon Munkájuk nemcsak félfogadás A vizet máris védik öcsált Regionális terv keretében — Most azonnal bemegyek a tanácshoz! Ugyan, hányszor hangzik el ez a mondat naponta? Hangsúlya lehet felháboro­dott, jogos, vagy vélt sérelem­től fűtött. A sietség gyakran indokolt; vár a munkahely, időnk rövid, és még annyi mindent kell elintézni. Ha ilyenkor azután a ta­nácsházhoz érve megtudjuk: most éppen nincs félfogadás — sértettségünket, sietségün­ket megalapozatlan vádasko­dásokban vezetjük le: — Már megint lógnak! Mi­kor dolgoznak, mit csinálnak ezek egyáltalán! Nehezen akarjuk tudomásul venni, hogy az ügyfélfogadás rendje, éppen érdekünkben, szabályozott. Azért nem áll­nak a tanács illetékesei min­den percben személyesen ren­delkezésünkre, mert minden percben értünk dolgoznak. Munkájuk egy része éppen az ügyfélfogadáskor bejelentett esetek természetes következ­ménye: azokkal foglalkoznak folyamatosan. Feladatrengeteg Kívülálló nem is gondolja, mennyi tennivaló tartozik ar­ra a pár emberre, akit taná­csi tisztviselőnek nevezünk. Az előzetes adatok azt jel- ! zik, hogy tavalyi kártérítésre j minden eddiginél többet fizet ! az Állami Biztosító. A leg­több veszteség a mezőgazda­ságot érte: csupán a nagy­üzemek kára ötmilliárd for rint, csaknem annyi, mint amennyit 1977-ben az állami vállalatok, a mezőgazdaság és a lakosság káraira együttesen térítettek. A legnagyobb összeg a nö­vénykárokra jutott. Jóllehet a jégesők az előző évinél kisebb területen pusztítottak, a ká­rosodás mégis súlyosabb: egy- milliárd forint. Vízkárokra — bár az érintett terület mind­össze 9. százai civivul niöi/ObO oz I előző évinél, a kártérítés vi­Csak szemléltetésül néhány te­vékenységi kört Tárnok nagy­község szakigazgatási munká­jából. Biztosítják a testületek, vagyis a végrehajtó bizottság és a tanács határozatainak végrehajtását. Foglalkoznak növényvédelemmel csakúgy, mint állategészségüggyel. A szociálpolitikai, gyámügyi problémák megoldása is fel­adatuk. Felügyelnek a tartá­si szerződésekre, döntenek bir­tokvitákban. Kibocsátanak munkakönyveket, lakhatási engedélyeket. Anyakönyvezik a születéseket, halálozásokat, házasságkötéseket. Azután az adóügyek, a bírságolások, sza­bálysértések, Folytassuk? Számok, szabályok A feladatok mennyiségi mé­résére csak néhány szám: míg 1971-ben csak 1918 volt az ik­tatott ügyiratok száma, 1978- ban már 2741. Akkor 63 épí­tési engedélyt adtak ki, ta­valy már 154-et. Saját feladataikon kívül — mindegyikükre többfajta ügy tartozik — a közvetlenül nem őket érintő témákban is tud­nak segíteni. Ehhez természe­tesen állandó tanulásra, a szép számmal gyarapodó jog­szabályok ismeretére van szükség. A tárnoki szakigaz­gatás dolgozói ismerik a pa­szont 60 százalékkal emelke­dett — félmilliárd forintot kaptak a mezőgazdasági üze­mek. Eddig mintegy 45 000 hektár gyümölcsös és szőlő fagykáraira is csaknem más- félmilliárd forintot kaptak a termelők, de ez az összeg még tetemesebb lesz, mert 16 000 hektárnyi terület fagykárá­nak elszámolása nem fejező­dött be. Az állatbiztosítások alapján is félmilliárd forintot megha­ladó térítést nyújtott a bizto­sító, 20 százalékkal többet, mint 1977-ben. Ugyanilyen arányban emelkedett tavaly a közös gazdaságok álló- és for­góeszköz-biztosításai alapján nyújtott kártérítés. ragrafusokat. Határozataik el­len fellebbezés alig volt, tör­vénysértő rendelkezést nem hoztak. Ez köszönhető annak is, hogy a munkatársak állan­dóan ellenőrzik a ügyeket, még határozathozatal előtt alaposan utánajárnak, tisztáz­zák a vitás kérdéseket, így elejét veszik a későbbi bo­nyodalmaknak. Külön kell szólni a szak- igazgatásnak a közérdekű be­jelentésekkel, a panaszokkal kapcsolatos munkájáról. Az erre vonatkozó jogszabály lét­rejötte, 1977 márciusa óta nyolc közérdekű bejelentést tettek a tárnokiak. A szemét­teleppel, parkrendezéssel, út­javítással, vízellátással, köz- világítással, helyi közlekedés­sel kapcsolatos valamennyi észrevétel megalapozott volt. A világítás és a közlekedés kivételével minden esetben in­tézkedtek is, a bejelentők tel­jes megelégedésére. A pana­szok mindegyike óvodai fel­vételre vonatkozott, a szak- igazgatás lépései nyomán ezek megoldódtak. Mindig segítenek Munka tehát van. Néha sok is, nem minden esetben tudják tartani az ügyek in­tézésére előírt 30 napos ha­táridőt. Erre csak magyarázat, nem mentség az, hogy a tár­nokiak meglehetősen mostoha körülmények között dolgoz­nak. A tanács épületét most alakítják át. A fentiek tárnoki példák voltak. Bármelyik tanácshoz látogatnánk, legyen az közsé­gi, nagyközségi: nagyjából ha­sonló képpel találkoznánk. A lényeg azonban — a munka nemcsak a félfogadási időben folyik. A tanácsi, szakigazga­tási tisztviselők állandóan dol­goznak. épp úgy, mint mi vala­mennyien. Néha erejükön, munkaidejükön túl is. A fél­fogadási idő sem merev ke­ret. Ha sürgős, nagy a bal, mindig számíthatunk a taná­csi dolgozók segítségére. A. Gy. Nemrégen adtuk hírül, hogy Alsónémediben már nem na­gyon hisznek abban, hogy a községben mostanában vízmű épül, ezért a járdaépítést nem halogatják tovább. In­kább vállalják azt a kockáza­tot, hogy az elkészült járdák egy-egy kis szakaszát fel kell majd később tömi', amikor egyszer mégis bevezetik a vi­zet a házakba. Öt községben Ócsán valamivel többet tud­nak a vízműépítésről. Barta István tanácselnök mondja: — A Köjál évekkel ez­előtt mintát vett a közsági közkutakból. Megállapították, hogy a víz nem tiszta, a cse­csemők egészségére pedig kifejezetten káros a fogyasz­tása. A vízműépítés hatalmas ösz- szegekbe kerül; ezen, nem pedig a szándékon múlott, hogy még nem valósították meg a tervet. De mire lehet számítani a belátható jövő­ben? — öt éve vagyok Ócsán ta­nácselnök, de a vízműépítés gondolatával már az elődeim is foglalkoztak. Azóta sem ke­rült le a terv a napirendről. 1974-ben , tanulmánytervet rendeltünk a vízügyi hivatal­tól. De a járási hivatal úgy döntött, hogy jobb és kifize­tődőbb, ha nem egy község épít vízmüvet, hanem a regio­nális tervbe kapcsolódik be öt község: Alsónémedi, Bugyi, Gyál, Felsőpakony és Ócsa. Sokat tárgyaltunk erről az­óta, megyei értekezleteken is, legutóbb pedig a Közép-Duna. völgyi Vízügyi Igazgatóságon. Értékes bázis Közben is történt azonban valami, ha ennek még nincs is kézzel fogható haszna: — Négy közkutat furat­tunk a községben, a legjobb minőségű vizet adó területen. Ezek a kutak ugyan még nem működnek, de ennyivel is előbbre tartunk. A terület, amelyen a négy kút van, öt­ven hektáros; az a tervünk, hogy körülötte hagyunk egy akkora védőterületet, hogy ezt a vízbázist semmiféle fer­tőzési veszély ne fenyegesse. Most tárgyaltunk erről, s ér­demes védeni a területek mert nagyon értékes víznyerő hely. — Mit jelent a védelem? — Az a cél, hogy a bázis közelében ne telepítsenek olyan mezőgazdasági kultúrá­kat, amelyek művelése, műtrá­gyázása veszélyeztetné a víz­adó területet. A bázis olyan vízdús, hogy talán még más községek bekapcsolása is szóba jöhet, sőt esetleg a fő­városi ellátást is segítjük. Fehér foltok A tanácsnál a kiviteli ter­veket várják — szeptember helyett januárra. A regionális vízmű költségei várhatóan el­Nagykáta viszonylag távol van a fővárostól mégis sok az ingázó, akik csak este jutnak el a könyvtárba. De eljutnak, mert a megyében ezen a tele­pülésen a leghosszabb a köl­csönzési idő. Barna Eleonóra könyvtárigazgató és Somogyi Katalin könyvtáros megol­dották, hogy túlórázás nélkül naponta este hétig működik az olvasószolgálat. A nagykátai könyvtárban hetente klubfoglalkozások, író—olvasó találkozók, felnőtt és gyermekrendezvények kö­vetik egymást S ezek a fog­lalkozások náluk nem men­nek a klasszikus könyvtári munka rovására. Nemcsak két vonat között A nagykátai bibliotéka nemcsak a nevében viseli a járási könyvtár címét, rend­szeresen tartanak továbbkép­zéseket a járási könyvtárak munkatársai számára. A pro­pagandisták klubjának elő­adásain szinte minden járási könyvtáros megjelenik. Is­érik a 300 millió forintot. Az állami támogatás mértékéről még nincs tudomásuk. Amint megkapják a tervet, hozzálátnak a víztársulat szervezéséhez. Előzetes számí­tások szerint a lakosságnak családonként több mint tízezer forintos hozzájárulást kell : vállalniuk, bár részletfizetési I kedvezményt is kapnak. Aki- j nek kedves az egészsége, az- I zal bizonyára nem kell majd I sokat alkudozni, a baj azon. i ban az, hogy az emberek | gyakran nem hajlandók elhin­ni, hogy nem az a víz tiszta, ami annak látszik. Es nem kevés emberről van szó, csak ócsán tízezren laknak. S a járásban sok a fehér folt: egyedül Dabason és Örkényben épült eddig vízmű. H. E. mert filozófusok, újságírók, Budai János, Alexa Tamás, P. Szabó József, Kulcsár István rendszeres vendégelőadók a szemináriumon. A könyvtár- igazgató arra törekedett, hogy megbízható vendégelőadógár­da alakuljon ki, akiknél ter­mészetes, hogy nemcsak le­jönnek vidékre két vonat között. Alsóegreskátán és Erdősző­lőn könyvtári fiókot tart fönn a járási könyvtár, ide rend­szeresen jár a művelődési autó, filmeket vetíteni'. A könyvtár megállapodást kötött a megyei Moziüzemi Válla­lattal. Sikerült elérniük, hogy a krimik helyett színvonalas ifjúsági filmeket kapjanak. A szervezésben nagyon sokat segítenek a község és a járás vezetői, a járási, a tápiógyör- gyei KISZ-szervezet tagjai. A gyerekkönyvtári részle­get, amely 1972-ben nyílt meg, Farkas Gáspár irányít­ja. A vendégkönyv bejegyzé­sei bizonyítják, hogy a kicsi, de barátságos helyiség renge­teg író—olvasó találkozó, rendhagyó irodalmi óra szín­helye volt. A gyermekrészleg egyik benyílójában játéksar­kot rendeztek be. Közben a gyerekek kedvet kapnak a Dörmögő Dömötör, a Magyar Ifjúság, az. Autó­motor, a Búvár lapozgatására, a mesekönyvek, versek, re­gények olvasására. Az általá­nos iskolákkal rendszeresen tartják a kapcsolatot, Farkas Gáspár mindegyikben elhe­lyezett egy Könyvtári Híradó nevű faliújságot, ahol a gye­rekek hetente tájékozódhat­nak az aktuális eseményekről. Hétfőn szakköröket, egyéb na­pokon rendszeresen irodalmi órákat tartanak. Az óvodások­nak mesefilmet vetítenek, me­semondó versenyen szerepel­tetik őket. Sikerült elérniük, hogy az iskolások között be­lépőjegyet kell kiosztani az ér­dekesebb foglalkozásokra. A gyermekkönyvtáros vigyáz ar­ra, hogy havonta legalább egy­szer mindenkire sor kerüljön. A nagyközség 1200 általános iskolása közül ezren a gyer­mekkönyvtár olvasói. Idén nyáron sem volt uborkaszezon. Ez az érdekes foglalkozások­nak köszönhető. Már a nyárra készülnek Barna Eleonóra befejezésül elmondta, hogy már most ké­szülnek a nyári olvasótábor­ra. Szabó Józsefné könyvtá­ros évek óta lelkiismeretesen foglalkozik a hátrányos hely­zetű gyerekekkel. Arra törek­szik, hogy ne csak egyszeri al­kalom, hanem folyamatos is­kolán kívüli továbbképzés, él- ményszerzási lehetőség le­gyen az olvasótábor. Év köz­ben is tartanak előkészítő, és az előző év tapasztalatait fel­dolgozó foglalkozásokat. A szülők megértették a mozga­lom fontosságát, többen kö­zülük kísérőként jelentkez­tek a nyárra. Pósa Zoltán nuL ci rdncoó arcoLon N ézegetem az apró horgolt térítőt és a kézzel hímzett kis filcpapucsot. Közben azon tűnődöm, olykor mi­lyen bután-tétován indul meg tol­iunk a papíron. Mire e sorok lapunk ha­sábjain megjelennek, csonkig égtek a gyertyák és hullatja tűleveleit a kará­csonyfa Kákán, az öregek napközi ottho­nában. Nem véletlenül tévedtem be a karácso­nyi ünnepségekre. A Pest megyei Villany- szerelőipari Vállalat szocialista brigádjai — a Bláthy Ottó, az Űrhajós és a Zrínyi Ilona — régi, kedves ismerősei a kókaiak- nak. Várják, hívják őket, mint idén, ka­rácsony előtt is. Kértek engem is, tartsak velük, s győződjem meg magam, miként lehet mosolyt varázsolni a ráncos ar­cokra. A csillagszórók szikrázó fényei a családi ünnepet idézték. Azért is, mert az aján­dékok sem hiányoztak a fa alól. S hall­gattuk a reszkető hangon előadott kará­csonyi dalokat. Olyan meleg lett a szí­vünk tája, mint hajdanában, mikor ma­gunk is énekkel örültünk az ünnepnek, a fénynek. Ugyan mit ér az egyszeri köszöntés? Az év hétköznapokból áll. Akkor törődnek-e vajon a kókai öregekkel? hallom szinte a rosszmájú, ám valójában igazságot is rejtő kérdéseket. Hadd idézzem válaszul Balogh Károly brigádvezető szavait. Mint elmondta, idén két kerti padot kértek az otthoniak, hogy legyen hol lepihenniük az udvaron. Amikor pedig az öregek napját tartották, édességkosárral és virággal ked­veskedtek nekik. És, hogy kellemesen tel­jenek az olykor bizony lassan fogyó órák, lemezjátszót és hanglemezeket vásároltak számukra a zrínyisek és az űrhajósok. So­kuk, a brigádok jóvoltából idén láthat- ták-csodálhatták meg életükben először a fővárost. S pironkodnak, elképzelni sem tudták, milyen belülről egy igazi cirkusz. Még ma is érzik az izgalmat, amit gyer­mekként sosem élhettek át. És nemcsak Kókán ismert a három szo­cialista közösség. Jutott a szeretetükből a lőrinckátai és a szentmártonkátai szociális otthonok lakóinak is. Szerelték a villa­nyukat, utakat építettek az udvarukban. No és karácsonykor sem feledkeztek meg róluk sem. — Tartozunk az idős embereknek ennyi­vel — mondták. Olyan maguk vállalta tar­tozás ez, ami emberségükből, szocialista emberségükből fakadó tartozás. így is va­lósággá válik a jelszó: szocialista módon akarunk élni! De, hogy egyre több közösség válik, igazi közösséggé, az Kókán is kiderült. Mert nemcsak a villanyosok mentek el karácsonyt köszönteni. Nagykátáról a Pannónia Háziipari Szövetkezet Dobó Ka­tica brigádjának lányai-asszonyai sem sajnálták a szabad idejüket, csakúgy, mint a polgári védelmisek, a nagykátai járási parancsnokságról. " Közben, az ünnephez illően finom fala­tok kerültek az asztalokra. Hogyan is utasíthattuk volna vissza a kínálgatást. Azért persze jutott idő a kíváncsiskodásra is: mit rejtegetnek az ajándékcsomagok? Néztük az arcokon felragyogó örömet a kötött kabátkák, ágyneműk láttán. — De hálásak ők a kedves szóért is — jegyezte meg egyik gondozójuk, Szabó Balázsné. — Igyekszünk is megszépíteni hátralevő éveiket. Sikerül-e? Igenlés csillog a lakók sze­méből. A vendégek sem távozhattak üres kéz­zel. Az öregek szégyenlős mosollyal varázsolták elő apró ajándékaikat, a kézzel hímzett kis filcpapucsot és az aprócska horgolt térítőt. Dodó Györgyi Teievíziómoniforok az olimpiára A Híradástechnikai Szövetkezetnél elkészült kétszáz da­rab tv-monitor, amelyek a moszkvai olimpia televíziós stú­dióiban, közvetítő kocsijaiban, rádióstúdiókban kcpellenőrző szerepet töltenek majd be. Ötmilliárd forint kártérítés Tavalyi ÁB-összesítés a mezőgazdaságról Könyvtár és módszertani központ Nagykátán Olvasótábor és klubfoglalkozások

Next

/
Oldalképek
Tartalom