Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-31 / 25. szám
Á r PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA .-A. CEGLÉDI JA PÁS ÉS D VÁROS Q i XXIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1979. JANUÁR 31., SZERDA A megelőzés a cél Jobban kihasználható rendelők Az üzemegészségügy lehetőségei A gyógyítást szolgáló vizsgálat, kezelés és a receptírás az orvosi munkakörhöz tartozó leggyakoribb tevékenység. A beteget csak állapota mielőbbi jobbra fordulása érdekli, és nem tesz különbséget szerteágazó feladataik szerint az orvosok között. Valószínűleg ez az oka, hogy a közvélemény nem tudja pontosan, mi az üzemorvosok dolga. A ceglédiek egyébként sem tehettek szert eddig bőséges tapasztalatokra, mert az első főhivatású üzemorvosi állást csak az idén sikerült betölteni a városban. Óránként egy beteg Ezen az utóbbi évtizedekben iparosult településen valójában ma sincsenek igazán nagy üzemek, amelyek ezernél több embert foglalkoztatnának. Miután a vállalati központok máshol vannak, itt csak gyáregységek működnek. Ezt a tényt is figyelembe kell venni, ha az üzemegészségügyi • ellátást vizsgáljuk. A pillanatnyi helyzetről dr. Mohos Györgytől, a rendelőintézet igazgató főorvosától kaptunk tájékoztatást Ahhoz, hogy egy munkahelyen akár részfoglalkozású üzemorvos dolgozzék, pontosan előírt követelményeknek kell eleget tenni. A termelőegység saját költségvetéséből teremti meg a tárgyi feltételeket, rendelőt nyit, gondoskodik a szükséges felszerelésről. Az egészségügy feladata az orvos és a munkáját segítő szakkáderek felvétele, szakmai munkájának irányítása és felügyelete. Ez egyben azt is jelzi, hogy üzemi rendelő eddig ott nyílt meg, ahol a gyáregységek vezetői szívügyüknek tekintették életrehívását. Igaz, a jelentős anyagi áldozatvállalás is említést érdemel, hiszen egy átlagos rendelő egymillió forintba kerül. Van már a MEZÖGÉP- nél, a KÖZGÉP-ben, a PE- NOMAH-nál, az EVIG-ben, a Május 1. Ruhagyárban, a konzervgyárban és az ÁFÉSZ- nál. Az említett helyeken általában napi egy-két órában rendel a részfoglalkozású üzemorvos. Két gyárban. a KÖZGÉP-ben és az EVIG- ben, minden igényt kielégítő ■jogászati szakrendelő is működik. Berendezésük kétmillió forintba került, s ha azt vesz- szük, hogy egy év alatt 500— 600 ember keresi fel őket, tehát rendelési óránként mindössze egy, akkor nagy luxus a fenntartásuk. Ebben a két rendelőben Cegléd fogbetegeinek a felét lehetne gyógyítani. Javítana a kihasználtságon, ha az üzemek vezetői engedélyeznék, hogy a dolgozók családtagjai vagy a környező munkahelyek munkásai, alkalmazottai szintén igénybe vegyék, ám erre eddig még nem, került sor. Önálló szakma A hét kisipari szövetkezet közösen foglalkoztatott egy orvost, de az alapvető feltételek is hiányoztak. Rendelőjük nem volt, s a szövetkezetek 49 telephelye a város különböző pontjain működik, területileg átfoghatatlan. A rendeléseken általában 2—5 beteg fordult meg, semmi sem indokolta ebben a formában a helyzet fenntartását. A körülményeket figyelembe véve, 1978. december 31-vel meg is szüntették, több más részfoglalkozású üzemorvosi hellyel együtt, azért, hogy ésszerű összevonással létrehozhassák a főhivatású üzemorvosi állást. Az átszervezésben az egymáshoz közel eső üzemeket vették tekintetbe: a most alkalmazott új orvos a KÖZ. GÉP-et, a szomszédos MEZÖ- GÉP-et és a PENOMAH-ot látja el. A városban jelenleg még egy hasonló munkakör betöltésére van lehetőség. Az ÉVIG, a Május 1. Ruhagyár és a konzervgyár jöhet számításba. Később meg lehet teremteni a feltételeit az északi iparnegyedben, az AFIT, a CEGLÉDTEJ, valamint a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat közös üzemorvosi státusának. A tervekben szerepel néhány nagyobb üzem — PEVDI, Ceglédi Építőipari Vállalat, Volán 1/11-es Vállalat, Ceglédi Állami Tangazdaság — részfoglalkozású üzemorvossal való ellátása. A mezőgazdasági nagyüzemekben és a talajjavító vállalatnál üzemi körzeti orvosok működnek. Az illetékesek évekig hirdették a pályázatot a most betöltött állásra, de nem akadt jelentkező. Az üzemorvosi munkakör hosszú ideig sem egzisztenciálisan, sem anyagilag nem volt vonzó. A szakmai elismerés ma már nem hiányzik, a munkakört az orvostudomány új, önálló ágaként tartják számon, amelyben szakvizsgát lehet tenni. Jelenleg a fizetés is kedvezőbb a korábbinál, nem éri hátrány azt, aki üzemorvosként helyezkedik el. Táppénzbe vehet A Minisztertanács 1974-es határozata nyomán, számottevő fejlődés kezdődött meg az üzemegészségügyben. Az Egészségügyi Minisztérium 1975-ben hozott rendelete Cegléd a hazai lapokban A Könyvtáros című folyóirat decemberi száma nekrológot közölt a váratlanul elhunyt Maczelka Tiborról, aki a ceglédi Kossuth Múzeum könyvtárosa volt. A Figyelő január 3-i száma arról tájékoztatja olvasóit, hogy dr. Ferge Sándor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, Cegléden tartott előadást, a népgazdaság helyzetéről és a közgazda- sági szabályozórendszer változásairól. A Könyvtáros decemberi száma a Cegléden élő Nagy László Lázár grafikus életútját mutatja be, néhány ex librisével illusztrálva munkásságát. ★ A Villamosgép, az ÉVIG lapjának január 22-i száma, Munkásgyűlés Cegléden címmel, részletesen ismerteti a kisgépgyár idei terveit. M. E. t. Magvar Nemzet január 12 1 számában s MÁV kényelmesebb, gyorsabb utazást ígérő terveiről értesültünk. A korszerűsítési programban szerepel a Cegléd—Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas vasútvonal villamosítása is. Gyerekek hangversenye. A idei ! ceglédi Erkel Ferenc Állami ' Zeneiskola hangversenytermébe ma, január 31-én, 18 órára ismét sok érdeklődőt, vendéget várnak: növendék- hangverseny lesz. Vannay Já- nosné zongora szakos tanítványai adnak számot közönség előtt az eddig tanultakról. A hangverseny nem zártkörű, szívesen látnak minden érdeklődőt. megszabja, hogy elsősorban a nagyüzemek és a több nőt foglalkoztató munkahelyek ellátását kell javítani. Ez a rendelet szorgalmazza az üresen álló üzemorvosi állások betöltését, akár a részfoglalkozásúak munkakörének átszervezése árán is. Ennek szellemében járnak el Cegléden. Az intézkedés jelentőségét a részfoglalkozású és a főfoglalkozású orvosi munkakör közti különbség bizonyítja. Amíg egy orvos rendes napi munkája közben 1—2 órában foglalkozik az üzemi dolgozókkal, ideje és figyelme nem terjedhet többre, mint a vizsgálatokra és a receptírásra. Ráadásul, elfoglaltsága miatt, nem tud alkalmazkodni az üzemi időbeosztáshoz, az óraszám mindenképp elégtelen a teljes körű üzemegészségügyi ellátáshoz, annál is inkább, mert abban nem a gyógyító munka a legfontosabb követelmény, hanem az üzemegészségügyi feladatok maradéktalan ellátása: a minőségi különbség ebben nyilvánul meg. Az üzemorvosnak foglalkoznia kell az üzemi higiéniával, a balesetvédelmi és az egészségvédelmi követelmények megtartásával, a foglalkozási ártalmak megelőzésével, illetve az ártalmaknak kitett dolgozók rendszeres szűrővizsgálatával, ő irányítja az üzemi rehabilitációt, elsősegélynyújtó tanfolyamokat indít és megszervezi az egészségnevelést. Ezek mind speciális teendők és általában megelőző jellegűek. Igaz, a gyógyító munka sem lebecsülendő. A főfoglalkozású üzemorvosnak táppénzbe vételi joga is van, hiszen mind szakmailag, mind helyismerete alapján, jobban el tudja bírálni a keresőképességet. Ahhoz, hogy az üzemorvos jól betöltse hivatását, nélkülözhetetlen a* gyáregység vezetőivel való együttműködés, és a gazdasági irányítóknak látniuk kell, hogy azonos érdekek, a munkások egészségének védelme vezérli őket. Tamasi Tamás Két konferencia között Elismerésre méltó eredmények Tanácskoztak a járás úttörővezetői Cegléden, a pártszékházban tartotta meg a Magyar Úttörők Szövetsége ceglédi járási elnöksége a megyei tanácskozást megelőző járási konferenciát, melyen az úttörővezetők több mint három esztendő mozgalmi munkáját összegezték. A konferénciát, melyen részt vett Tóthné Fiel Mariann, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Podmaniczki István, a járási pártbizottság titkára, Molnár Sándor, a KISZ járási bizottságának titkára és Babinszky Károly, a járási hivatal elnöke is. Jakab Béla, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, a legutóbbi, országos úttörővezetői konferencia óta végzett munkát, kiegészítve az Írásos jelentést, Skultéty Sándor, a járási úttörőelnökség elnöke összegezte. A ceglédi járás tizenkét általános iskolájába 4 ezer 690 úttörő és kisdobos jár. A tanulásban .elért eredmények önmagukért beszélnek: tavaly a ceglédberceli gyerekek, országos tanulmányi versenyen orosz nyelvből elsők lettek, a múlt tanévben Albertiján egyetlen általános iskolás sem bukott meg. Nemcsak a tanulásban, hanem a munkában is jeleskednek a ceglédi járás kisdobosai, úttörői. A ceglédberceli, al- bertirsai, abonyi pajtások a központi építőtáborban dolgoztak, igen eredményesen. Alaposan kivette részét az őszi munkákból minden úttörőcsapat. A papír- és hulladékgyűjtésben az abonyi, a törteli, mikebudai, jászkaraje- női úttörőcsapatok tagjai értek el szép eredményt. A gyerekek takarékbetét-állománya a ceglédi járásban több millió forint értékű. Szinte minden Iskolában élénk a mozgalmi élet, színesek az úttörő-foglalkozások. A járásban, 132 szakkörben, 2 ezer 580 gyerek talál alkalmat arra, hogy ismereteit gyarapítsa, érdeklődési körét kialakítsa. Az esztétikai nevelésnek iá megvan a helye az úttörőéletben. Sok segítséget adnak hozzá a közművelődési intézmények. A járási kulturális szemléken jó csapatmunka érezhető az albertirsai és a ceglédberceli kisdobosok és úttörők szereplésén. Az abonyi úttörők vonós- és fúvószenekara országosan is elismerést szerzett. A képzőművészeti vetélkedőkön, pályázatokon az abonyi Ady Endre úttörőcsapat és az albertirsai iskolások szerepeltek jól. A sportéletet a járási sportfelügyelőség szívügyének tekinti, támogatja. Eseményekben és eredményekben gazdag az abonyi, albertirsai, dánszent- miklósi, jászkarajenői, nyársapáti és ceglédberceli úttörők sporttevékenysége. A KISZ- és az úttörőmozgalom kapcsolatai gyümölcsözőek. A ceglédi járásban 90 ifivezető segít, 121 a pártoló tagok és 41 a pártoló testületek száma. Eredményes a munkahelyekkel, a munkahelyi KlSZ-szer- vezetekkel kötött együttműködés járásszerte. A ceglédi járási úttörővezetők konferenciáján igen sokan kértek szót. Podmaniczki István, a járási pártbizottság titkára elmondta, hogy a jövőben is segítséget kapnak és adnak a pedagógus pártszervezetek: szükség van arra, hogy hozzáértő, vezetésre termett nevelők kerüljenek az úttörőmozgalom élére ezután is. Molnár Sándor, a KISZ járási bizottságának titkára, a KISZ és az úttörők közötti, erősödő kapcsolatot, annak fontosságát elemezte. Elmondta, hogy még sok a kiaknázatlan lehetőség járásszerte. Kiss Imre járási tanfelügyelő hangsúlyozta, hogy a mozgalmi munkában a mennyiség helyett, a minőségre kell törekedni, felelősséggel kell összeállítani minden közösségi programot. Skultéty Sándorné, az országos úttörővezetői tanács tagja arról szólt, hogy nagyobb fontosságot kell kapnia a művelődés és a kultúra iránti igénynek a pedagógusok és a gyerekek körében egyaránt, az úttörővezetőknek érezniük kell munkájuk társadalmi elkötelezettségét. Az úttörővezető konferencián megvitatták a Magyar Űttörők Szövetsége működési szabályzatára tett javaslatot, megválasztották a 11 tagú járási úttörőelnökséget és a megyei tanácskozás tíz küldöttjét. A Magyar Úttörők Szövetsége ceglédi járási elnökségének elnöke Mészár Edit, az abonyi Somogyi Imre Általános Iskola pedagógusa lett. Skultéty Sándort tisztsége alól felmentették, mert új, fontos megbízatást kapott: a járási pártbizottság osztályvezetőjének nevezték ki. Eszes Katalin Toborzó az óvodákban Edzett if jakká cseperednek Testnevelés tagozat a Mészáros iskolában Z osztály, T osztály —egy- egy megjelölés az általános is, kólákban. Jelzi, hogy a gyeJászkarajenő, Árpád Tsz Készülnek a zárszámadásra Szépen termett a búza, magas a tejhozam A zárszámadás előtt a jászkarajenői Árpád Tsz-ben is lázasan dolgoznak. — Milyen évet zárnak? A kérdésre dr. Lakos László, a termelőszövetkezet elnöke ad feleletet. — Jó esztendő volt a tavalyi, akárcsak az I977-es. Akkor a tejtermelésben értünk Kismamaszalag a ruhagyárban . :8Lf* A Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemében egyműszakos kismamaszalag működik, melyen kisgyermekes nők dolgoznak, reggel fél nyolctól. Munkájuk kiegészíti a gyár kétműszakos szalagjainak termelését. Apáti-Tóth Sándor felvétele el eredményeket, tavaly a növénytermesztés és az állattenyésztés kapott nagyobb jelentőséget. — Mi hozott hasznot az állattenyésztésben? — . Szarvasmarha-állományunk háromezres, ezer jószág tejelő, 150 húsállományű. A hizlalás és a tejtermelés hasznos volt. Tehenenként 4 ezer 218 liter az átlagos éves tejhozam. — Mivel foglalkoznak a növénytermesztők? — Szántóföldi és kertészeti termeléssel. Jó termésátlagot hozott a búza, hektáronként 41,3 mázsát. Kukoricatermelésünk is jobb a tavalyinál. Cukorrépa, lucerna, borsó és napraforgó szintén termett a földeken. Kertészetünkben inkább a dinnyetérmés bizonyult sikeresebbnek. A paradicsom gyengébb volt a korábbiaknál, a kiszámíthatatlan időjárás miatt. —•> Az őszi munkákat idejében elvégezték? _ — A mélyszántás után, az őszi búzát elvetettük, de beköszöntött a nagy hideg. Téli takarmányaink megvannak. Most már jó tavaszra várunk. — Mozgalmi munkában is tevékenyek a tsz-tagok? — Fellendült a szocialista brigádmozgalom. A tagság fele a 19 brigád valamelyikében segíti a közösséget. Egy éven át tartott a Jót s jól! mozgalom községi szintű vetélkedője, amelyen három brigádunk szerepelt kiemelkedően. A fiatalok KlSZ-tevé- kenysége jobb is lehetne. Két alapszervezet működik a tsz- ben, 50—60 fiatal részvételével. A február 10-i zárszámadást nyugodtan várják az Árpád Tsz tagjai, dolgozói. Az új év gazdaságossága a további munkától függ Jászkaraj enő községi és szövetkezeti életében. B. T. rekek a szokásos tanításon túl, milyen többletet kapnak, rátermettségük, képességük szerint, zenei — Z — vagy testnevelési — T — tagozaton. A ceglédi Mészáros Lőrinc általános iskolában ebben az évben, szeptembertől, a hatodik testnevelési tagozatos évfolyamot indítják. Mint Varga Sándor, az iskola igazgatója elmondta, az eddigi tapasztalatok szerint, a testnevelési tagozatos osztályokba járó gyerekek nemcsak testi fejlettségben múlják fölül a többieket, hanem tanulmányi előmenetelük is jobb, kötelességtudók, fegyelmezettebbek. Az előző tanévben például a IV. T. osztály az országos kulturális szemlén részt vett harminc csoport közül a legnagyobb sikert érte el. Az új tanévre a felkészülés máris kezdődik. Az óvodákban január végéig lehet jelentkezni, a Mészáros iskola test- nevelési tagozatára. A felvételi lapokat ki kell tölteni és mellékelni kell hozzá a körzeti orvostól kapott javaslatot is. A gyakorlati, alkalmassági, felvételi később következik. A Mészáros Lőrinc általános iskola testnevelési tagozatára jelentkező gyerekek gyakorlati felvételi vizsgája a már kialakult szempontok szerint zajlik le most is. Február második felében hívják be a jelentkező gyerekeket, hajlé- könyságukat, ruganyosságukat, fürgeségüket, erejüket, ügyességüket vizsgálják ekként választják ki azt a harminc gyereket, aki szeptemberben a testnevelési tagozatú osztályban kezdheti a tanulást. A felvételi napjáról értesítik azokat a szülőket, akik a jelentkezési ívet idejében kitöltötték és beadták. Nem lesz mindenkiből kiváló sportember, olimpiai bajnok, sokszoros válogatott, az biztos. De az is biztos, hogy a testnevelési tagozatra járó gyerekek erős, edzett ifjakká cseperednek nyolc év alatt, és ez sem elhanyagolható szempont, az egyre gépesedő, automatizálódó világban. F. F.
