Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-31 / 25. szám

I ►Mr itteni 1979. JANUÄR 31., SZERDA Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései q Ki kaphat baleseti ellá­tást és egyáltalán mi számít üzemi balesetnek? Baleseti ellátás annak jár, aki foglalkozási betegség vagy üzemi baleset következtében keresőképtelenné, csökkent munkaképességűvé, illetőleg rokkanttá válik. Baleseti nyug­ellátást kapnak az üzemi bal­eset vagy foglalkozási beteg­ség következtében meghalt dolgozó hozzátartozói is. A baleseti ellátás a szolgá­lati időre tekintet nélkül jár. A munkában töltött idő nö­veli a baleseti nyugellátás összegét, de nem érinti a jo­gosultságot. Nem jár viszont baleseti el­látás annak, aki sérülését szán­dékosan Okozta; sem annak, aki hozzátartozója haláláért felelős. Milyen baleset számít üzemi balesetnek? Járandóságra jogosultság szempontjából a következő esetek: a) A biztosítottaknál általá­ban : a foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakásra (szállásra) menet közben tör­tént sérülések. Munkába menet az is üze­mi balesetnek számít, ha a biztosított nem a lakásáról (szállásáról) megy dolgozni. A munka után útközben elszen­vedett sérülés viszont csali akkor üzemii baleset, ha a biz­tosított azt lakására (szállásá­ra) visszatérőben szenvedte el. b) Társadalombiztosítási el­látással kapcsolatban meg­jegyzendő, hogy ennek igény- bevétele során bekövetkezett baleseteik közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségével vagy rokkantságával összefüggésben érte. c) Mezőgazdasági szövetkeze­ti tagnál: üzemi balesetnek számítanak azok a sérülések, amelyek a tagot tagsági vi­szonyával összefüggő tevé­kenység (közgyűlésen való megjelenés, természetbeni ré­szesedés hazaszállítása stb.) közben éri. Üzemi baleset to­vábbá az is, amely a szövet­kezeti tagot a háztáji gazda­ságban végzett állattartási vagy zöldségtermelési munka közben, illetőleg ezzel össze­függésben éri, ha á munkáért munkanapot kellene jóváírni. d) Bedolgozónál az a sérülés számít üzemi balesetnek — ami a bedolgozói munka tel­jesítése közben (anyag, gép, szerszám vagy más munkaesz­köz használata vagy szállítá­sa során) érte a dolgozót. Üzemi baleset az is, ami a bedolgozót munkahelyére (anyag átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére) menet vagy onnan visszatérő­ben érte. e) Kisiparosnál üzemi bal­esetnek az számít, amely a kisiparost I — a telephelyén, munkahe­lyén végzett ipari tevékenysé­ge során, vagy — anyag, gép, szerszám (munkaeszköz) vagy az elké­szített, illetőleg javított ter­mék szállítása közben, vagy — a lakásáról a telephely, re vagy onnan hazamenet, to­vábbá a munka teljesítésének a helyére, illetve onnan visz- szatérőben éri a kisiparost. f) Magánkereskedőnél: üze­mi baleset az a sérülés, amely — a telephelyén (üzlethelyi­ségében, árusító helyén) vég­zett kereskedői tevékenysége 6orán, vagy — áru beszerzése, szállítása közben, vagy — lakásáról a telephelyre vagy onnan hazamenet, to­vábbá az árubeszerzés helyé­re és onnan visszatérőben éri. g) Munkaviszonyban nem álló előadóművésznél és mű­vészeti oktatónál: Üzemi bal­eset az a sérülés, amely az előadóművészt ,a működési en­gedélyben meghatározott mű­vészeti tevékenység ' végzése közben vagy azzal összefüg­gésben éri. Üzemi baleset to­vábbá az is, amely az elő­adóművészt a művészeti te­vékenység végzésének a he­lyére vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben éri. h) Társadalmi munkával kapcsolatban: üzemi baleset­nek számít az e munka köz­ben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett sérülés. i) Mezőgazdasági szövetkeze­ti tag családtagjánál: üzemi balesetnek számít a közös munka végzése közben vagy ezzel összefüggésben elszenve­dett sérülés. j) Munkásőrség nem hiva­tásos állományú tagjánál: üze­mi balesetnek számít a mun­kásőri szód gálát közben vagy ezzel összefüggésben elszenve­dett baleset vagy betegség. k) önkéntes rendőrnél és önkéntes tűzoltónál, valamint rendőri vagy tűzoltód feladat ellátásában közreműködő sze­mélyeknél az e tevékenység közberj vagy ezzel összefüg­gésben elszenvedett baleset. l) Cséplőgépnél munkát végzőnél cséplés közben el­szenvedett baleset. m) Tanulóknál; tanfolyamok hallgatóinál a gyakorlati kép­zés közben vagy ezzel össze­függésben elszenvedett bal­eset. n) Munkaterápiás gyógyke­zeljél és alkoholistánál a munkaterápiás foglalkoztatás közben vagy ezzel összefüg­gésben elszenvedett sérülés. o) Letartóztatottnál és annál, aki szabadságvesztés bünteté­sét tölti, a fogva tartása alatt végzett munka közben vagy ezzel összefüggésben, vala­mint a büntetésvégrehajtó szerv, illetve annak alkalma­zottja által adott utasítás teL jesítése közben vagy ezzel összefüggésben elszenvedett sérülés számít üzemi baleset­nek. • Az ingatlan adásvételéről. özv. H. Gy.-né budapesti olvasónk írja, hogy 15 évvel ezelőtt férjével közösen vettek egy kis telket. 4 hónappal ez­előtt férje meghalt, s mivel leszármazó nincs, így olvasónk az egyedüli örökös, ö maga 70 éves, beteges, csekély nyugdíjából él, és szeretné mi­nél előbb eladni az ingatlant, amelyre már vevője is lenne. Kérdezi: megteheti-e? Az ingatlan tulajdonjogát átruházni csak az azzal ren­delkezni jogosult tulajdonos teheti meg. Mielőtt a hagya­téki eljárást nem folytatják le, addig H. Gy.-ná csak váromá. nyosa a férje utáni fél telek­nek, és így azt a részt a vevő­re átírni nem lehet. Azt tanácsoljuk, hogy a sa­ját fél részét a másik fél vá- rományosi részével együtt ad­ja át a vevőnek, akivei kös­sön előszerződést. A szerző­désben térjenek ki arra, hogy az ingatlan fale részének át­írására, a tulajdonjog bejegjr_ zésére a hagyatéki eljárás jogerős befejezése után ad majd olvasónk engedélyt a vevőnek. Ha a vevő ezt tudomásul veszi, akkor az ingatlan eladá­sának nincs akadálya. Dr. M. J. Az örökös lakásfelmondási joga Egy többgyermekes idős asszony, unokáját és annak feleségét befogadta házába, s azok gondoskodtak róla. Ké­sőbb az asszonyt kórházban ápolták, majd amikor elbo­csátották, egyik fia magához vette. Tartási szerződést kö­töttek, amelyben házát gyer­mekére és feleségére hagyta. A szerződést a tanács tudo­másul vette. Tíz nap múlva a matróna meghalt, s ekkor fia felhívta unokaöccsét, hogy költözzenek ki a házból, majd amikor a felszólításnak nem tettek eleget, pert indított el­lenük. Indokul arra hivatko­zott, hogy anyja, annak idején szívességből Jogadta be őket, de a haláleset utón lakásigé­nyük megszűnt. Az írnoka azzal védekezett, hogy nagyanyja azért engedett át számukra egy szobát a há­zában, mert gondozását vállal­ták. Ennek hat évig eleget tettek, s ez följogosítja őket a lakás további használatára A házban jelentős befekteté­seket eszközöltek, tehát ezért Tíz nap rendeletéiből Csökkent munkaképességű dolgozók átmeneti segélyének és szociális járadékénak eme­léséről a Magyar Közlöny 91. számában jelent meg a 18/1978. (XII. 30.) MÜ.M.—Eü.M.—PM. sz. rendelet Az idei termékforgalomról ugyanitt jelent meg a 8/1978. (XII. 30.)-,fc&H. rendelkezés. A Büntető Törvénykönyvről kiadott 1978. évi IV. törvényt teljes terjedelmében közli a Magyar Közlöny 92. száma, amely a napokban, már kap­ható. A hitelpolitikai irányelvek­ről a Pénzügyi Közlöny 28. számából ismerhetik meg az érdekeltek a Magyar Nemzeti Bank 419/1978. számú közle­ményét »-■• A vetőmagvak és egyéb nö­vényi szaporító anyagok előál­lításáról, forgalmáról, fel_ használásáról, és állami el­lenőrzésük rendszeréről az 1/1979. (I. 10.) MÉM. rendelet rendelkezik, a Magyar Köz­löny ez évi 1. számában, amely január 10-én jelent meg. A bíróságok és ügyészségek illetékességi területeiről ugyan­innen szerezhetnek tájékozta­tást az érdekeltek, mivel az említett hivatalos lapban je­lent meg az Igazságügyminisz- térium, és a Legfőbb Ügyész­ség közleménye. A szociális ellátások éven­kénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések végrehaj­tásáról az Egészségügyi Köz­löny 31. számában jelent meg a 91280/1978. EÜ.M. sz. köz­lemény. Ifjúságvédelmi önkéntes rendőrök Ócsai disputa a veszélyeztetett fiatalkorúakról A gyermek- és fiatalkori bűnözés visszaszorításához a bűnüldöző szervek munkáján kívül az állami és társadalmi szervek, sőt az egész lakosság segítsége szükséges. Iskolák, vöröskerésztes szer­vezetek, tanácsok és tanácsi bizottságok, szülői munkakö­zösségek, pályaválasztási ta­nácsadók, úttörő- és KISZ- szervezetek, valamint munka­helyi kollektívák hatékony együttműködését kívánta elő­segíteni még 1976 szeptembe­rében — a Pest megyei Fő­ügyészség kezdeményezésére — az Űcsán tartott gyermek- és ifjúságvédelmi ankét. Az ankéton részt vettek mind­azok, akiknek fontos szerep jut a bűnözés megelőzésében. A komplex terv A fiatalkorúak bűnözésének megelőzéséről címmel tartott előadás a községben elkövetett konkrét bűnügyek tapasztala­tai alapján mutatott rá a meg­előzéssel kapcsolatos felada­tokra. A tanácskozás annak idején nem fejeződött be az ankéttal. hanem a beszámoló anyaga alánján a községi ta­nács vezetése intézkedési ter­vet dolgozott ki a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára. Ezt a község valamennyi gazdálko­dó egységének, társadalmi szervének és intézményének is elküldték, mert űgv vélték, hogy a különböző helyi szer­vekkel való együttműködés, egymás tájékoztatása nélkül a legjobb terv is kudarcba ful­ladna. A komplex intézkedési terv szerint a gyermekvédelmi szervek felkutatják azokat a családokat, amelyeknél a gyermek helyzete veszélyezte­tett, vagyis a kiskorúak súlyos környezeti ártalmaknak van­nak kitéve. A társszervek megegyeztek, hogy amint ita­lozó szülőről szereznek tudo­mást, azonnal jelentik a gyám­ügyi és egészségügyi hatóság­nak, hogy mind az alkoholista, mind a veszélyeztetett kiskorú érdekében a szükséges intéz­kedés időben megtörténjen. Tartalmazta a terv továbbá a szabad idő hasznos eltöltésé­nek elősegítését is. Ebből az iskolák, az úttörőszervezetek és a művelődési ház klubjai vállaltak részt. Az intézkedési terv végre­hajtásáról a közelmúltban ke- rekasztal-be$zélgetést rendez­tek, s a dispután a tizenhat résztvevő közül tizenhármán szólaltak fel. Az eltelt két év tapasztala­tait értékelve elmondható —, hogy az összegyüttműködés eredményeként jelentős szá­mú veszélyeztetett helyzetben élő gyerek érdekében történt különböző intézkedés. Az ócsai gyámhatóságon a veszélyezte­tett kiskorúak száma a koráb­bi negyvenkettőről két év alatt több mint a duplájára emel­kedett. A veszélyeztetettség űj oka, a szülői felügyelet hiá­nya, valamint a szülők hely­telen nevelési módszerei. Em­lítést érdemel, hogy az óvo­dákból tizenegy gyermeket küldtek nevelési tanácsadóba, s a nyilvántartott 14 éven fe­lüli kiskorúak érdekében is indokoltnak mutatkozna a ta­núsadé gyakoribb igénybevé­tele. Ismét az alkohol A társadalmi aktivistákon kívül több alkalommal a köz­vetlen környezet, vagy a kör­nyékbeli lakók tettek bejelen­tést veszélyeztetett gyermek­ről. A tanköteles korú gyere­kek szabad idejének hasznos eltöltésére törekedtek az álta­lános iskolák, az úttörőszerve­zet és a művelődési ház. A kulturális intézmény ve­zetője és a pedagógusok rész­vételével nemrégiben megala­kult az ifjúságvédelmi önkén­tes rendőri csoport. Program­jában szerepel a vendéglátó- egységeknél a fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálá­sát tiltó rendelkezések ellen­őrzése is. Ma már elmondható, hogy a két évvel ezelőtti ankét és az azt követően hozott intézke­dési terv kezdeményezése he­lyes elhatározás volt. És a mostani fórum további tettek­re ösztönzött. Üjabb ajánlá­sok születtek az intézkedési terv kiegészítésére. A kisko­rúak veszélyeztetettségének okai közt első helyen szerepel a szülők alkoholizmusa. Köz­tudott, hogy akiknek leginkább kellene hallani a törvénytisz­teletről, azok nemigen mennek el efféle ismeretterjesztő elő­adásra. Ezért szól úgy a ja­vaslat, hogy célszerű lenne a különböző szervek összefogá­sával az alkoholizmus miatt veszélyeztetett kiskorúak szü­lei részére a gyermek- és if­júságvédelemmel kapcsolatos jogi felvilágosító előadás tar­tása. Eredmények összefogással Erre a korábbi években Ócsán már sor került ezt a járá­si rendőrkapitányság a gyám­ügyi hatósággal gőzösen kez­deményezte. Ugyancsak az alkoholizmus elleni küzdelem érdekében hangzott el egy másik javas­lat is: egy alkoholmentes klub megszervezése is. összegezve elmondható, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi munka társadalmi összefogá­sára tett közös erőfeszítések eredményesek voltak. Hasznos lenne, ha minél több köz­ségben követnék az ócsai pél­dát. Dr. Orell Ferenc János sem tekinthető szívességi la­káshasználónak, mint nagy­bátyja állítja. Felhozták azt is, hogy a tartási szerződés megkötésekor nagybátyja tud­ta, hogy anyja gyógyíthatatlan beteg, akinek közeli halálával számolni kell, ezért a szer­ződés semmis. A járásbíróság a keresetet elutasította. Az unoka érveit magáévá téve, kimondta: a tartási szerződés érvénytelen, mert megkötésekor a felperes tudta, hogy kötelezettségének csak rövid ideig kell eleget tennie. Ezért az a szocialista együttélés követelményeibe ütközik. Ezt a döntést a me­gyei bíróság helyben hagyta. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét íté­letet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárás­ra, valamint új határozat ho­zatalára kötelezte. Helytálló a járásbíróság ál­láspontja, amely szerint álta­lában a szocialista együttélés követelményeibe ütközik, s így semmis az a tartási szerződés, amelynek megkötésekor a tar­tásra kötelezett tudja, vagy biztosan következtethet arra, hogy a tartásra jogosult elő­rehaladott állapotban lévő, gyógyíthatatlan betegségben szenved és ezért a vállalt kö­telezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie, tehát ily módon mások jogának csor­bításával jogtalan vagyoni előnyhöz jut. Ez azonban csak akkor állapítható meg, ha a szerződés megkötése az örö­köstársak — ebben az esetben a testvérek — vagy mások jo­gait és törvényes érdekeit sér­ti. Nem Iahet semmisnek' te­kinteni a szerződést abban az esetben, ha a magatehetet­len, súlyos beteg, ápolásra szoruló eltartott gondozása más módon nem volt bizto­sítható. Különösen nem lehet ilyennek tekinteni akkor, ha az eltartó korábban jelentős értékű szolgáltatásokat nyúj­tott — hangzik a határozat indoklása. — A felperes, mint tartásra köteles gyermek, azért vette magához anyját, mert az a kórházból kijövet magatehe­tetlen beteg volt. Bár csak tíz napig ápolta, de adatok bi­zonyítják, hogy az elmúlt években bizonyos mértékű tartást és gondozást nyújtott neki. Azt azonban, hogy ezek milyen értékűek voltak, és mire terjedtek ki, az eljárt bíróságok nem derítették fel. Márpedig ennek tisztázása nél­kül nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy á felperes a tartási szerződés alapján mások jogainak sérel­mével vagyoni előnyhöz ju­tott-e. Testvérei, mint örökös­társai, a szerződés érvényessé­gét eddig nem tették vitássá. Feltehető, hogy a megállapo­dást' tudomásul vették. Ebben az esetben pedig a szerződés akkor sem érvénytelen, ha a felperes annak alapján va­gyoni előnyhöz jutott. Tehát a szerződés nem nyilvánítható semmissé addig, míg az örö­köstársak nem nyilatkoznak: igényt támasztanak-e a hagya­tékra vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság rá­mutatott arra is, hogy a ház­ban lévő lakásra ■ létesített jogviszony fennállása és a felmondás érvényességének megállapítása iránt bármelyik tulajdonostárs indíthat pert. Mindenesetre el kellett volna dönteni, hogy az unokának és feleségének a lakás használa­tához van-e érvényes jogcíme. Amennyiben ugyanis az el­hunyt asszony részére tartás­kiegészítést, gondozást, a ház közterheinek viselését vállal­ták, sőt, beruházásokat is esz­közöltek, s mindezek értéke megközelítette vagy elérte a lakrészükért igényelhető bér­leti díj összegét, nem lehet őket jogcím nélküli lakás- használóknak tekinteni. Az új eljárásban ezt is tisztázni kell. Kisajátítási kártalanítás Az egyik városi tanács egy házaspár házát és a hozzá tar­tozó telket kisajátította. El­lenértékűi — szakértői véle­mény alapján — 145 ezer fo­rintot ajánlott fel, amit a tulajdonosok keveselltek és az összeg felemeléséért pert indítottak. A járásbírósági tárgyaláson szintén a közigazgatási el­járásban szerepelt szakértőt hallgatták meg, aki ezúttal úgy nyilatkozott: az ingatla­nért 165—175 ezer forintot is el lehet kérni. Ezek után a bíróság a tanácsot 175 ezer fo­rint kártalanítás fizetésére kö_ telezte. Fellebbezésre a me­gyei bíróság a keresetet el­utasította, mert a felajánlott összeget megfelelőnek tartot­ta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyez­te és a járásbíróságot űj eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Valamely ingatlan értéké­nek eldöntésénél a hosszabb, de legfeljebb öt év alatt ki­alakult forgalmi értéket kell figyelembe venni — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Ezért ezt a kérdést alaposan tisztáz­ni kell. Ha a megyei bíróság­nak kétsége volt a szakértő álláspontjának helyessége fe­lől, nem lehetett volna csak a tanács által megállapított összeget alapul venni, újabb véleményt kellett volna kérni, vagy esetleg más szakértőt meghallgatni. Ebben az esetben a szakvé­lemény nemcsak azért aggá­lyos, illetve megalapozatlan, mert azt a telek és az épület külön-külön történt értékeiéi sével alakította ki, hanem azért is, mert az így megál­lapított végösszeg megfelelő összehasonlító aaatokkal nincs alátámasztva. Márpedig a for­galmi értéket csak így lehet meghatározni. Összehasonlítá­sul hasonló fekvésű, nagy­ságú, állapotú és minőségű in­gatlanok alkalmasak. Mindkét alsófokú bíróság megalapozatlan szakvélemény figyelembevételével hozta meg döntését, ezért azokat hatá­lyon ’ kívül kellett helyezni. Ilyen ügyekben a bíróság ak­kor jár el helyesen, ha a ki­sajátított ingatlan értékének megállapítására nem azt, a szakértőt rendeli ki, aki az államigazgatási eljárásban vé­leményt nyilvánított. A jog­szabály nem zárja ki, hogy a bíróság ne ezt a szakértőt al­kalmazza. Ha azonban a tu­lajdonosok ezt kifogásolják és pert indítanak, megnyugtató döntés csupán akkor hozható, amennyiben más szakértő vé­leménye is áll a bíróság ren­delkezésére. Hamis volt-e az aláírás Egy idős özvegyasszony öröklési szerződést kötött egy házaspárral. Ebben minden ingó és ingatlan vagyonát rá­juk hagyta azzal a feltétellel, hogy haláláig eltartják. A megállapodás leszögezte: ér­vényességéhez az államigazga­tási hatóság jóváhagyása szük­séges. Ennek ellenére a ta­nácsnál sohasem mutatták be. és így a szerződés ténylegesen nem is jött létre. Néhány hónap múlva az asszony á házaspárral kötött megállapodást visszavonta, és egy testvérpárral életjáradéki szerződést kötött. Ezt azonban a tanácsnál bemutatták és az jóváhagyta. Alig egy évvel ké­sőbb az özvegy meghalt és a házaspár, amellyel az öröklési megállapodást kötötte, a test­vérek ellen pert indított. Eb­ben annak megállapítását kér­te, hogy az életjáradéki szer­ződés érvénytelen, mert azon az özvegyasszony aláírása ha­mis. Az ügy a Legfelsőbb Bí­róságon dőlt el, amely a ke­resetet elutasította. Az ítélet indokolása sze­rint a testvérpárral kötött életjáradéki szerződésnél két tanú volt jelen. Ezek a tanúk teljesen érdektelenek, a peres felekkel rokonságban nincse­nek, szavahihetőségük a leg­csekélyebb mértékben sem ag­gályos. Mindketten egybe­hangzóan vallották: az özvegy­asszony a szerződést elolvasta, j majd jelenlétükben aláírta. j Ugyanígy aláírta a két test­vér is. E tanúvallomások alap­ján a Legfelsőbb Bíróság meg­állapította, hogy írásszakértő véleményének beszerzése fö­lösleges, a szerződés érvényes.* (

Next

/
Oldalképek
Tartalom