Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-31 / 25. szám
‘kMíop 1979. JANUÁR 31., SZERDA TAPIOGYÖRGYEI PÉLDA A csökkenés nem törvényszerű Pest megye kulturális intézményeinek döntő többsége a tanácsok és az üzemek közös fenntartásában működik. De o vállalatok és a szövetkeze- tele munkájának eredményességétől függően befolyásolhatják — akár csökkenthetik — a művelődésre szánt összeget. . Faluháza lett? ' — A művelődési házat keresem. — A régit, vaigy az újat? A régi: évtizedek patinájától megszürkült épület. A hajdani társaskörök, falusi kaszinók stílusát őrzi. Földszintes. Odabent egy aprócska színpaddal megtoldott terem, egy szakköri vagy klubszoba és egy iroda. Az új: korszerű burkolatú, csupa ablak, emeletes, lapostetős. Magába foglal egy nagy és egy kis előadó termet — ez utóbbi értekezletek, ismeret- terjesztő előadások, szakköri foglalkozások rendezésére is alkalmas. Az emeleten: olivasó- szobával egybe épített könyvtár — 17 ezernél is több kötet sorakozik a polcokon. A nagy előadóval szemben ruhatár és büfé. A folyosó túlsó végén a helybeli párt- és tömegszervezetek irodái kaptak helyet. Tápiógyörgye utcáin is nyoma van a pénznek: nem ritka a többszintes lakóház, minden utcában vízvezeték, a járdák közül csak négynek nem szilárd a burkolata. Feltűnik néhány korszerű üzlet. Az alig több mint 3800 lakosú községben 17 tanterem van, a gyerekek csak délelőtt járnak iskolába. A faluközpontban nem Játszik hava lkodénak a modern vonalú intézmény. Faluháza? — Még nevenincs épület — válaszolt Földi Péter, a községi pártbizottság titkára. Az itt lakók .egy része kultúr- háznak mondja, mások pártháznak, sokan pedig könyvtárnak, a fiatalok viszont sokszor nveziik KISZ-, meg úttörőirodának. Nem a név a fontos. November 7-én adtuk át az épületet és hamar népszerű lett, bejárnak ide az emberek: ez a fontos. Persze lenet, hogy már faluháza lett. Nyilván szívesen látogat be mindenki. Kellemes hangulatú az előcsarnok és az emeleti lépcső pácolt faburkolata, a nagyelőadó aranyló és bordó színei, a könyvtár előtti hall dohányzó asztala és foteljei. Barátságos, otthonos környezet. Néhány hét múlva újdonság is csalogat majd: a fonotéka, a magnószalag- és hanglemeztár. — Összesen 4 millió 995 ezer forintba került az épület és a berendezés — folytatja. Földi Péter. — A megyei pártbizottságtól egymilliót kaptunk a politikai és tömegszervezeti helyiségekre, a megyei tanács 1,3 milliót adott könyvtár építésére, a helyi Zöldmező Termelőszövetkezet további egymilliót utalt ki. A hiányzó összeget a tá- piógyörgyei tanács fedezte volna, de a lakosság társadalmi munkája is sokkal többet tett ki, mint félmillió forint. Így lett meg közös akarattal ez a gyönyörű épület, és közös fenntartásban működik a régi ház is, meg ez is. Sok a könyvszerető Kevés kis község dicsekedhet két művelődési házzal. A régiben rendezik a színpadigényes műsorokat, az ifjúsági táncesteket, s ott működik a fotószakikör, most pedig felszabadul az eddigi iroda is. Az új intézményben bonyolítAz új faluháza Tápiógyörgyén ják le az irodalmi és zenei rendezvényeket, az ismeretterjesztő előadásokat, az Ujtükör klub és a sakk-kör mellé a közeljövőben új szakkört, pontosabban önképzőkört is szerveznek. Ha a közművelődési rendezvények látogatóinak számához hozzáadjuk a 800 felnőtt, s a csaknem ugyanennyi gyerekolvasót, akkor kellemes meglepetésként kapjuk az eredményt: Tápiógyörgye minden második lakója rendszeresen megfordul a művelődési intézményekben. — A közös fenntartás azt is jelenti, hogy a gazdasági egységek magukénak tekintik a kulturális intézményeket: műsorokat, előadásokat kérnek, és szerveznek maguk is — mondja Gál László, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára. — Így természetes, hogy a költségekhez is hozzájárulnak: a termelő- szövetkezet évente 30 ezer forintot ad, az Afész 8 ezret és a takarékszövetkezet 2 ezret, a tanács kerete pedig eddig 186 ezer forint volt. Élettel töltődve — Eddig? — Még nem tudok konkrét számot mondani, de a tanács az idén növelni fogja a művelődési intézmények támogatását, és ígéretet kaptunk arra, hogy szakképzett, főfoglalkozású népművelőt alkalmazhatunk a nyáron, egy most végző diplomást. — Nem csökken-e az idén a gazdasági egységektől kapott támogatás összege? — Nem. Inkább abban bízunk, hogy növekszik. Ha az új szabályozók okoznak is változást az alapok képzésében, nem szükségszerű, hogy a kulturális kiadások csökkenjenek. Hozzá teszem: azon is múlik, hogy a gazdasági vezetők mennyire tekintik fontosnak, s törvényben lefektetett kötelességüknek a közművelődés segítését. Tápiógyörgyén nem lesz probléma. Sőt az előzetes tárgyalások szerint a Pomázi Faipari Szövetkezet helyi üzeme és a mi téglagyárunk is bekapcsolódik már ebben az évben a művelődési házak közös fenntartásába. A tápiógyörgyei példa: megyei segítséggel és községi összefogással sokat javítottak a közművelődés tárgyi feltételein és a megbízott igazgatóként tevékenykedő könyvtár- vezető a kéréseket számontar- tó, de az igényeket is ébreszt- gető programokkal tölti meg a kereteket. Kriszt György KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A pillanatból élő művészet Friedmann Endre a Műcsarnokban állította ki fényképeit. Van problémaérzéke, ebben rejlik valóságlátásának ereje. Lencséjével, mely saját szeme, szíve, szolidaritása, oda siet, ahol valamit rendezni szükséges. Munkával, politikával és művészettel. Ilyen ösz- szetett figyelemmel láttatja a tanyai iskolát, a fekete vonat dülöngélő utasait, a fesztiválok önfeledt ujjongóit, a magányos lovat. Vietnami sorozata drámai jelenetekből összegeződik s kérlelhetetlen pontossággal mutatja meg az imperializmust és Vietnam győztes igazságát. Friedmann Endre vallja: a pillanatból él művészete, a vissza nem térő idő egyedi varázsát ragadja meg hiánytalan szorgalommal és következetességgel. Ötvösmunkák Az újpesti Mini Galériában szolid hangvételű ötvöstárgyak láthatók; fedeles kupák, fali táblák, gyertyatartók, levélvágók. Anyaguk vörösréz, Wester Erzsébet kézzel domborítja, cizellálja műveit a népművészet forrásainak figyelmes felhasználásával. A tanulmányait Pál Lajos és Csajka István irányításával végzett iparművész ismeri a műfaj rejtelmeit; tulipános, virágdíszes mintái nemes formákat eredményeznek, önálló kiállítása most feljogosítja arra, hogy magasabbra emelje a mércét, Suky Benedek kely- hének századokat áthidaló eszményi minőségének megközelítésében. A Csepel Galériában A Csepel Galériában Gy. Vad Erzsébet főleg évszak- és tájjjelző csendéleteivel tűnik ki, bár a bőség áradását szigorúbb ízléssel kell szelektálnia, s akkor további távlatai nyílhatnak a valóság szép megörökítésére. A budaörsi tájak válhatnak rajzi otthonává. Zebegényi hajtás Szőnyi István klasszikus értékrendben fedezte fel és alakította festészetté Zebe- gényt. Berény Róbert, Amrita Sher-Gil és Bernáth Aurél után új művészek érkeznek e valóban különös festői forrás- vidákre. • Itt dolgozik nyaranta a művészet sok jelöltje a szabadiskolában, de Kórusz József vezetésével egy kisebb kör is, melynek tagjai között találjuk M. Kiss. József grafikusművészt. Egy másik osztag az UVATERV dolgozóiból került ki, akik most ünnepelték házi kiállítás keretében fennállásuk 25. évfordulóját. Tíz évig dolgoztak Ze- begényben, és a Kolozsváry Vilmos irányította 30 fős társaság ma is a Szőnyi István képzőművészeti kör nevet - viseli. Tisztes munkákat is láthatunk a bemutatón. Elsősorban Dobrosz- láv József akva- relljei, Süveges Gyula megfontolt rajzkészsége és Halász Imre fantáziája kelt figyelmet. A szigetszentmiklósi II. számú iskola József Attila úttörő- csapata évek óta virágcsokrokkal gondozza Lisztes István bronzszobrát, melyet a munkásosztály, nagy költőjéről mintázott. Most új eszmével léptek előre. Somogyi György festőművész-rajztanár április 11-re, a költészet napjára olyan pályázatot hirdetett az iskola tanulói között, melynek Harmath Sándor: Szentendre (A Szőnyi István képzőművészeti kör kiállítás sának anyagából.) keretében József Attila versei alapján készítenek illusztrációkat, melyeket házi kiállítáison mutatnak be. Jövőre, József Attila születésének 75. évfordulójára költészetének állomásait érdemes lenne szemrevételezni az egész megyéből érkező gyermekrajzokkal Szi- getszentmiklóson. Losonci Miklós RÁDIÓFIGYELŐ FORMA 1. Szombaton délben A száguldó cirkusz — Szilágyi János műsora a Forma 1-es autósversenyekről. — Mint egy képeslap szórakoztató, színes oldala, izgalmas képekkel, kis történetekkel, könnyed elmélkedésekkel és pletykákkal — ilyen volt ez a műsor. Szó esett arról, mibe kerül égy Forma 1-es versenyautó, s hogy vajon egy „közönséges civil” tudná-e vezetni, hogy milyen életet élnek a nagy versenyző-sztárok és milyen sztárfeleségnek lenni, — egyszóval olyasmikről csevegett a riporter, ami érdekelheti a lelátók emberét. S mivel Szilágyi János maga is „szenvedélyes kibic”, autóversenyzés lelkes közönsége, műsorát még annak is kellemes, érdekes volt meghallgatni, aki maga nem osztozik ebben a szenvedélyben. VERSEK. Hétfőn délben a hírek és a Tánczenei koktél közben Nemes Nagy Ágnes verseit Molnár Piroska mondta el. Öt perc — három vers. GYERMEKEKNEK - GYERMEKEKÉRT A váci KISZ-kórus hangversenye Mindig örömmel adunk hírt a váci zenei eseményekről, hisz’ az elmúlt alig egy hét alatt is olyan nívós hangversenyek voltak a városban, mint Bisztriczky Tibor és Hantó Erika hegedűestje; a Musi- ca Humana kamarazenekar koncertje, Kovács Endre orgonaművész és Frank Katalin oboaművész közreműködésé" vei; Tusa Erzsébet és Antal István zongoraművészek, valamint Várnagy Katalin mesemondó remekbe sikerült Mese-muzsikájának két előadása. A hét végén a nemzetközi gyermekév tiszteletére rendeztek hangversenyt. A városi tainács, a művelődési központ, és a váci Állami Zeneiskola annak tudatában, hogy számíthat a város támogatására, a Vác városi KlSZ-kó- rus hangversenyének felemelt helyárú bevételét, a nemzetközi gyermekév csekkszámlájára ajánlotta fel. A gyermekekért rendezett hangversenyt a legilletékesebbek, a gyerekek ingyen hallgatták meg, jutalomból. Délután négy órára a fiatalok zsúfolásig megtöltötték a hangversenytermet. Az esti előadás főpróbája premier lett, a közreműködők legalább olyan teljesítményt nyújtottak, mint a hét órakor kezdődő díszelőadáson. A Vox Humana mellett felnövő, művészi teljesítményben egyre gazdagodó KlSZ-kó- rusra méltán lehet büszke mindenki, akinek a város zenei életéhez bármi köze is van. Bogányi Tibor karnagy először lánykórussal indult, a lányok körül legyeskedö fiúkat bevonni a kórus életébe, megszerettetni velük a közös éneklést, ugyancsak az ő gondolata volt. A kórus ma már száznál is több tagot számlái, a dalkör egyharmada fiú és kétharmada lány. A teljesítményük mércéjeként elég megemlíteni, hogy ezen a hangversenyen oratórium előadására is vállalkoztak, s futotta erejükből az országos hírű szólisták egyenrangú partnereként megszólaltatni Händel Béke-ódáját. Az esti díszhangversenyre eljött dr. Pesta László, aki a gyermekév nemzetközi bizottsága magyar tagozata elnökségének nevében köszöntötte a megjelenteket. A műsor első számaként Kodály: Nagyszalontai köszöntőjét hallhattuk, majd a Norvég lányok és az öregek című művek következtek. Az Arany János soraira komponált köszöntő és a két Weöres Sándor szövegű Kodály-kórus után, Bárdos Lajos: Szeged felől cimű népdal ihletésű műve szólalt meg. Olyan szeretettel, ahogyan az csak a közös éneklést igazán élvező kórusok előadásában lehetséges. Bár az észak-amerikai indiánok messze vannak Vác- tól, a Weöres-vers köré épített népdalmotívációjú Elmúlt a tél, Bárdos feldolgozásában és a KISZ-kórus előadásában hitelesen elénk varázsolta életük néhány pillanatát. Dr. Vargha Károly szövegére ültette át a Régi táncdalt Bárdos Lajos, s a vidám magyar tánc előadása vastapsot kapott. A ráadásként előadott Tormis: János-köszöntő az észt kóruskultúrából adott remek ízelítőt. Dr. Baksai László gyermek- orvos, de szabad idejében orgonái. Előadásában Bach: Gdúr prelúdium, és fúga, valamint Bach: C-dúr Concerto című műveket hallhattuk. A mesterhez méjtó interpretálásban szólaltatta meg a műveket. A szünet után a szolnoki szimfonikus zenekar Báli József vezényletével elsőként, mint vonóskamarazenekar mutatkozott be, Vivaldi: D-moll Concerto grossójának előadásával. A hegedűszólókat: Sűrű Erzsébet és Szabó Katalin, a gordonkaszólamot Kőműves Miklós játszotta. Ezután a zenekar kibővült a fúvósokkal, és újból felsorakozott a színpadra a Vác városi KISZ-kórus Cscrni Péter felvétele is. Händel: Béke-ódájának szopránszólóját Moldován Stefánia érdemes művész, az altot Mészöly Katalin, az Operaház magánénekesei, míg a tenort Szabó András kamaraénekes, a basszust Vághe- lyi Gábor, a szegedi Nemzeti Színház magánénekese interpretálta. A magánénekesek, a kórus, a zenekar és a vezénylő Bogányi Tibor egyenrangú előadásban tolmácsolta a ki" lenctételes művet. A délutáni koncerten Kuti Tamás, az estin Lukin László ismertette és méltatta a műveket, valamint szerzőiket. Pintér Emőke Ez a műsorforma olyan mint a reklám — nem valószínű, hogy valaki ezért kapcsolja be rádióját, de ha már meghallgatta a híreket és majdan meg akarja hallgatni a tánczenei koktélt, talán nem kapcsolja ki közben a rádiót, s hátha fölkapja a fejét, mondván: „nicsak, milyen jó költő ez a Nemes Nagy Ágnes” avagy „egész jó dolog a költészet”, s talán kezébe vesz egy verses kötetet. Ez persze a legjobb eset; amint a reklám-műsorok is többnyire csak háttér-zajként funkcionálnak, s csak akkor figyelünk oda, ha egy reklám különösen ügyesre, szellemesre sikerül, ezek a rövid költészeti „reklám-műsorok” is megérdemelnének néhány jó ötletet, — . valamit, ami felhívná, odaterelné a rádióhallgató figyelmét. Elképzelhető például olyan színész, akinek személyes viszonya van ahhoz a néhány vershez, amit elmond, s aki tudna néhány szót mondani arról, miért éppen ezeket a verseket választotta. Éppen csak néhány szót, s ez talán elég is lenne ahhoz, hogy többen odafigyeljenek. A jó irodalmat, jól „eladni” igazán nem szégyen. ZSEBRADIOSZINHÄZ. Hétfőn a Zsebrádiószínház bemutatója: Ady Endre egy jelenetének rádióváltozata, A műhelyben. A műhely a szerkesztőség, egy napilap szerkesztősége, ahol ugyanolyan lélekölő robot folyik, mint egy suszterműhelyben. Nem a kultúra felkent papjai dolgoznak itt, hanem álmaikat, vágyaikat kis pénzre felváltani kényszerülő hírlapírók, akik ifjúságuk nagy tervei, versek, drámák, nagy, igazmondó művek helyett társasági pletykákat, üres vezércikkeket gyártanak, nap mint nap megtöltik a lapot mindazzal amit az előfizető hajlandó megvenni. A szerkesztő, aki egy pillanatra szembekerül ifjúsága nagy hitével (mint Karinty csodálatos novellájában a fiatalemberrel, ifjúkori önmagával), kénytelen félbeszakítani a nagy drámáról való álmodozást, mert csörög a szerkesztőségi telefon: a bank- igazgató úr telefonál, hogy megérkeztek a húsvágó-gépek, s erről azonnal írni kell. A Zsebrádiószínháznak már sok „fölfedezést” köszönhetünk — az Ady jelenet rádióváltozata is ezek közé tartozik. Mosonyi Aliz
