Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-27 / 22. szám
Tovább javul az ellátás Több tej, zöldség A járás 167 különböző boltját ellátó Monor vidéki ÁFÉSZ az idén is jelentős mértékben növeli a kiskereskedelmi forgalmat. Jobb lesz az ellátás tejből, tejtermékekből, vágott baromfiból, zöldségből és gyümölcsből. Ruházati cikkekbő' több áru kerül az üzletekbe, mint tavaly. Nyáregyháza Korszerű áruház Az idén megkezdik a Monor- vidéki ÁFÉSZ új, 300 négyzetméter alapterületű ABC áruházának építését Nyáregyházán. A 2 millió 140 ezer forintba kerülő korszerű bolt átadását követően, a községben három kisebb üzletet megszüntetnek. Kábelfektetés az új lakótelepen A DEMÁSZ ceglédi művezetőségének Kossuth Lajos szocialista brigádja húsz kilowattos kábelt fektet le a Monoron épülő, új lakótelep erősítő transzformátorházához. A munkát az első negyedév végére fejezik be. Barcza Zsolt felvétele Összefognak a gazdák Villanyfény a Strázsahegyre A fővezeték majd meghosszabbítható Népszerű, egyre kedveltebb kirándulóhely Monoron a ’ átrázsahegy. Szaporodnak a hétvégi házak, a pincék, s ahogy nő az oda látogatók száma, úgy fokozódik az igény: villanyra lenne szükség. Módosított terv Az utóbbi hetekben két pincetulajdonos, Nagy Imre és Tönköly Imre kereste föl a monori, strázsahegyi pincegazdákat, hogy a villamosítás kérdésében szót értsenek. A korábban módosított tervet vitték magukkal, hogy meggyőzzék az embereket a villany bevezetésének fontosságáról. A költségek meghaladják a százezer forintot, de nem jut nagy összeg egy-egy pincetulajdonosra, ha az érintett területen minden gazda hozzájárul a költségekhez. — Eddig elég sokan jelentkeztek — mondja Nagy Imre. — Azok a pincetulajdonosok, akiket fölkerestünk, csaknem valamennyien egyetértettek a villamosítással, de a várható költségek tekintetében eltérőek a vélemények. Elmondtuk, hogy a legtöbb, amit fizetni kell, 1 ezer 500 forint. Ha minden érdekelt vállalná a költségeket, csak ezer forint körül lenne a fizetendő ösz- szeg. Sokféle véleménnyel találkoztunk, a kisebb jövedelemmel rendelkező gazdákat nem kellett meggyőzni, inkább a módosabb pincetulajdonosok kértek gondolkodási időt. — Egyesek arra gondolnak, hogy majd meglesz más pénzén a villanyvezeték, aztán szépen rákapcsoltatják a pincéjüket, minden hozzájárulás nélkül — veszi át a szót Tönköly Imre. — A többek igazságérzetével találkozik, ha nem engedjük el a hozzájárulási költségeket azoknak, akik később kötik a pincéjüket a meglevő hálózatra. Csekkszámla — Mi lesz a sorsa a később befizetett összegnek? — Természetesen, szétosztjuk azok között, akik az első vállalkozók voltak — mondja Nagy Imre. — Erre a lehetőségre számítunk, az évente összegyűlt összeget majd három tagú 'bizottság osztja szét. — Hogyan kell a vállalt összeget befizetni? — A községi takarékszövetkezetben csekkszámlát nyitottunk. A takarékszövetkezet csekkjét minden költséget vállaló pincetulajdonoshoz személyesen elvisszük és megkérjük, hogy az összeget a lehető legrövidebb időn belül fizesse be, mert a DÉMÁSZ csak akkor köti meg a szerződést, ha a pénzt átutaljuk a számlájára. — Mikor lesz villany a pincék között? — A szerződés aláírását követő fél éven belül. Minden aláíró jól felfogott érdeke, hogy segítse a terv megvalósítását a gyors befizetéssel. — Ügy hallottuk, közvilágítást is terveznek. — Felkerestük Jólesz Sándor községi párttitkárt és dr. Zimányi Gyula tanácselnököt, akik elmondták, hogy amíg a községben és Monori-erdőn az utcákban nem oldották meg a közvilágítást, addig nem lehet szó a strázsahegyi utcavilágításról. Ugyanis a közvilágítási lámpahelyek költségét és üzemeltetését a község vállalná, azzal nem tudjuk megterhelni a pincetulajdonosokat. Ha megépül... Megtudtuk még, hogy a terv szerint a villanyvezeték a A nap kulturális programja Gombán, 16-tól 20 óráig: sportdélután, ügyességi játékokkal. Gyömrőn, 13-tól: zene- és balett-tanfolyam. Menden, 18-tól: disco. Monoron, 18-tól: sportdisco, játékos vetélkedővel. Monori-erdőn, 18- tól: ismeretterjesztő előadás, Móricz írói munkássága címmel, előadó Szalontai Attila tanár. Nyáregyházán, 14-től 16-ig a gyermekklub, • 16- tól 18-ig a fiatal olvasók klubja, 18-tól 22-ig az ifjúsági klub foglalkozása, 19-től: ismeretterjesztő előadás a dohányzás ártalmairól, előadó dr. Dudás Jenő állatorvos, Péteriben, 20-tól 24-ig: az ifjúsági klub összejövetele. Pilisen 18-tól 23-ig: táncest, gép zenér fe. Üllőn, 16-tól: az MHSZ lövészklub foglalkozása, 19-tól 23-ig: disco, filmvetítéssel. Űribam, 19-től: disco. Vasadon, 17-től 20-ig: az ifjúsági klub összejövetele. Vecsésen, 15-től: a karateklub foglalkozása (a Petőfi téri iskolában.) Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy Zs. u. 3.), Gyömrőn és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton és Vasadon: központi ügyelet, dr. Óberle Lenke (Monoron, az új egészségházban). Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód). Mendén: dr. Farkas Anna, Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Üriban: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Németh Gábor tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Laczkó Pál, Maglód, Dózsa Gy. u. 7. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 16 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. strázsahegyi pincék alsó négy sorára terjed ki, fővezeték lesz, ami módot ad a további meghosszabbításra és a később jelentkező igények kielégítésére. így lehetővé válik, hogy villanytűzhelyet üzemeltessenek, vagy szüretkor villanydarálót használjanak. A tervezők úgy készítették el a tervet, hogy 20 év múlva se kelljen módosítani a hálózatot. Ha megépül a gerincvezeték, bizonyára azok is kedvet kapnak a villany bevezetéséhez, akik ma még feleslegesnek tartják. M. F. D, MONOMIDÍKt A P E STMEG Y-E I. H l R t A P K 0 L O N K I A .0 A S A., XXI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1979. JANUÁR 27., SZOMBAT Hasznos kezdeményezés Műsorok a gyermekév jegyében Minden hónapban jelentkezik az iskolarádió — Köszöntjük iskolarádiónk ■balamennyi hallgatóját! . Immár három éve hangzik ez a köszöntés Vecsésen, a Kun Béla téri iskola tantermi hangszóróiból. Látókör Mint Valentsik István iskolarádió-vezető és Szlahó József, az úttörő-természetjárók pedagógus vezetője elmondta, az eltelt időben kedvező tapasztalatokat szereztek e hasznos kezdeményezésről. Jóllehet, az előző tanévben átadott, új iskola hangosbemondóját, közérdekű közlemények propagálása céljából, a tanács is igénybe veszi, adásainak többsége a diákok nevelését, szórakoztatását szolgálja. — Rádiónk az úttörőmozgalmi, iskolai rendezvényekre való mozgósításban, a gyerekek látókörének bővítésében ma már nélkülözhetetlen. MinTérképet kémek a szerelők A Budapesti Elektromos Művek Délpesti Üzemigazgatóságának üllői kirendeltsége több község, egyebek között Gyömrő villanyhálózatára is ügyel. Nagyban nehezíti a dolgát, hogy a már megépült és az ezután megépülő elektromos hálózat vonalszakaszait átvéve, csupán villanyszerelőinek helyismeretére van utalva. A nagyközségi tanács ugyanis nem küld térképet, amelyre a trafókat bejelölhetnék. Egy- egy vezetékszakasz trafójavítása emiatt meglehetősen nehézkes. den hónapban egy alkalommal, tanítás előtt, 20 perces, ötletes, humoros formában szerkesztett műsorral lepik meg egymást a gyerekek. Mindig más-más, tíz-tizenkét gyerek közreműködésével szerkesztjük meg a forgatókönyvet, s ők lesznek egyben a rádióbemondók is. Hangot adun!? természetesen humoros formában számos diákcsínynek és az iskolai élet hétközi, napjaiból. merített témának. Például legutóbb a tisztasági versenyről, az ablakbetörésről, a tanulmányi eredményekről, a viselkedési normákról, úttörő programokról, szómagyarázatokról, az iskolai vöröskeresztes munkáról esett szó a műsorban. Szorítunk egy kis időt zongoramuzsikára, Abba-slá- gerekre®is — mondja Valentsik István iskolarádió-vezető. Önállóságra nevel Természetesen egy-egy műsor összeállításához a gyerekek és pedagógusok között kialakított, széles körű információs hálózat ad sok segítséget. Az összegyűjtött információk a klubszobában elhelyezett erősítők szomszédságában, az is- kolarádió vezetője és a gyerekek tolla nyomán válnak forgatókönyvvé. Nemcsak a diákönkormányzati megannyi kezdeményezés, de az iskolaA váci püspökség birtokában Sokan elköltöztek a faluból Adalékok Üllő helytörténetéhez Üllőt a XV. században szerezte meg a váci püspökség: 1528-ban már hozzá tartozott, ezt bizonyítja egy korabeli irat. Sanyarú élet Attól az időszaktól a török hódítás tette különösen sanyarúvá a falusiak életét, hiszen a váci püspökségen kívül, a töröknek is kellett adózni. A török adólajstromok (defterek) szerint, a török bevétele 1546—1562 között 170 aranyforintra (11 ezer 38 ak- csára) nőtt. Ez az összeg, az állami fejadón (dzsizije) kívül, még 11 adóféléből tevődött össze. A súlyos terhek a falusiak elvándorlásához vezettek, az elvándorlást a török defterek elhalálozásként jelölték. (A régi összeírtak száma 45, meghalt 20.) 1546— 1559 között tehát a lakosságnak majd fele tűnt el lakhelyéről. Növelték a terheket az egyházi uraság által követelt szolgáltatások is: 1578-ban az uraságnak 62 forintot fizettek, a terményből kilencedet adtak és nehéz munkákat teljesítettek. (A falu ekkor tizedet nem adott.) A nagy terhek a kibontakozó árutermelésnek s a paraszti bérletviszonyok kialakulásának is ösztönzői lettek. Üllő neve alatt 1578-ban hét (médiumot) pusztát tüntettek fel. (Lop, Hálom, Wechech, Maohlod, Gyömroe, Monor, Pethory.) Ezek a puszták az úrbéri állományon kívül esve. legelőként használva vagv . megművelve, szolgáltatásoktól mentes jövedelmet hoztak a falu számára. Ezek az okok vezethettek a parasztság differenciálódásához. Ekkor már, a 27 telkes jobbágy társaként, hat, házzal rendelkező, földte- len zsellért írtak ossz». Hosv az elnv'ama-odást elkerülték, többen elköltöztek a faluból. A jobbágytelkek egynegyede pusztatelek (deserta) volt. A pusztásodás folyamatát a török elleni hosszú háború — 16 évig tartott — tette teljessé. A falu 1683-ra teljesen néptelenné, pusztává lett. Körözvény A török kiűzése után, az uraság első számú érdeke volt a prédiummá vált falvak új- játelepítése. A hosszú háború okozta elnéptelenedésnek Dvornikovits Mihály váci püspök, a falu akkori földesura igyekezett gátat vetni, hiszen jövedelmeinek egy része a tulajdonában levő falvakból (ilyen volt Üllő is) került ki. 1693-ban kezdte el az újratelepítést, körözvényt bocsátva ki, hogy „oz kiknek az ott való lakásra kedvek volna”, visszatérjenek. A körözvényt Gáspár Gergely üllői telepesnek kellett körülhordoznia, hogy a pusztává lett helység régi lakói visszatelepüljenek és új telepesek érkezzenek. A sikeres újjáépítés érdekében, a püspök, hogy kívánatosabbá tegye, három évre a tizeden kívül minden egyéb szolgáltatás alól felmentette az új lakókat. Az akció eredményeként, 1699-ben már 60 régi és új telepest írtak össze a faluban, mely így nemcsak újjátelepült, de a püspök a jobbágyok számát is jelentősen növelni tudta. Az 1699-es részletes összeírás némi betekintést enged a falu életébe, gazdálkodásába. Az adatok feltűnően nagy állatállományról adnak számot. A szarvasmarhák nem csekély mennyisége tartásuk elsődlegességét, fontosságát mutatja. (Egj^ tulajdonosnak 13 iószágja volt!) Ez is bizonyítja azt — Szabó István megfogalmazásával —, hogy „a szarvasmarha — igavonó erejének és tejének értékén túl — vágóállatként, de egyáltalában, a jobbágy mozgo tőkéjeként is kivételes” szerepet játszott. At adatok szerint csaknem ezer legelőigényes állat (szarvasmarha, ló, juh, kecske, bárány) volt a falu birtokában. Az állatok ekkora bősége, az állattartás akkori technikáját ismerve, tetemes legelőterületet tett szükségessé. Ekkor négy, részben a hosszú háború idején elnéptelenedetl pusztát bérelt a falu. E pusztákat, az előbbiekből következően, a külterjes állattartás céljaira használták fel. A felszabadító háborúk után általánossá vált, hogy a „megmaradt falvak bérbevették a földesuraktól a puszta faluhatárokat legelőnek és kaszálónak”. A mezőgazdaság éppen „a földbőség miatt, külterjessé vált, s előtérbe nyomult az állattenyésztés.” így bérelték az üllőiek Halom-Egyháza, Lob, Vecsés és Farkasd pusztát. Árpakenyér A gazdálkodás más ágairól szintén fennmaradtak adatok, például nyolc méhkast írtak össze és kevés bort is (a szőlőművelés akkor még jelentéktelen volt). A búza „a kor legigényesebb gabonanövénye” mennyisége volt a legnagyobb. A termelt árpát kenyérnek is sütötték, de „elsősorban sörkészítésre és sertéstakarmánynak használták”. A kölest „ökörrel, sertéssel és baromfival. takarmányként etették, de meqhántolva, kásaként meg- őrö've, kenyeret sütöttek lisztjéből”. Ahhoz, hogy mélyebben bepillantsunk a falu életébe, az egyszerű adóösszeírások, sajnos, nem adnak segítséget. Kondás Imre rádió is sokat segít a gyerekek fegyelmezésében, s nem lényegtelen, hogy a műsorok szerkesztésében való részvétellel, a mikrofon előtti tevékenységgel önállóságra, önfegyelemre nevelik a kisiskolásokat. — Az első alkalommal nehezen tudtam a mikrofon előtt megszólalni, de ma már nem érzek gátlást, s a beszédtechnikám is javult — mondta a hetedikes Varga Katalin. Különkiadás Az úttörő kislány véleménye sokatmondó, s további ötletes műsorok szerkesztésére ösztönzi az iskolarádió aktivistáit. A gyermekek nemzetközi évének megünneplésére az Iskolarádió különkiadásával készülnek a Kun Béla téri Gold- mann György úttörőcsapat tagjai. Addig is rendszeresen felhangzik majd az adás kezdetét jelző szignál, s utána az ismerős dallam. O. K. Bővítik a napközi otthont Februárban kezdik meg az építési és kiviteli tervek elkészítését a vecsési Martinovics téri iskolához tartozó napközi otthon bővítéséhez. A kivitelezést a helyi költségvetési üzem vállalta. Az idős emberekért Vecsésen egyre kevesebb idős ember vár szociális otthoni beutalóra. A nagyközségből tavaly hatnak a kérése teljesült. Jelenleg egy sem akad olyan, akinek azonnali elhelyezésére lenne szükség. Átél sporteseményei A gyermekek nemzetközi éve alkalmából, a Gyere velünk, csináld velünk sportvetélkedő-sorozat első fordulóját nagy sikerrel bonyolították le Maglódon. Több iskola 58 versenyzője bizonyította tudását, birkózott meg a különféle tréfás ügyességi gyakorlatokkal. A közeljövőben hasonló versenyekre kerül sor a járás többi községében is. ★ A téli falusi sportesték részeként, ma, 18 órakor, a járási művelődési házban rendezik meg első ízben a sport- discót. A tánc közben elhangzó, sporttal kapcsolatos kérdésekre adott helyes válaszokat apró ajándékokkal honorálják a rendezők. ★ A héten befejeződtek a községi művelődési házak sakk- bajnokságának selejtezői. A döntőre február 4-én, 8 óra 30 perckor kerül sor, a járási művelődési házban. Hamarosan véget érnek a téli spartakiád községi sakk- és asztalitenisz selejtezői. A járási döntőt február 11-én, Mendén rendezik meg. K. L.
