Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

VI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1979. JANUÁR 27., SZOMBAT Költségvefés, fejlesztés Takarékosabban gazdálkodnak • • Ülésezett az aszódi tanács Az aszódi nagyközségi közös tanács e héten tartotta idei el­ső ülését, amelyen az 1979. évi költségvetés megtárgyalására, valamint a fejlesztési alap összegeinek megvitatására és elfogadására került sor. A tanácsülés első részében Kiss Károly elnök röviden ösz- szefoglalva ismertette a vég­rehajtó bizottság által elfoga­dott költségvetési és fejleszté­si tervet, amelyet a tanácsta­gok napokkal előbb írásban kézhez kaptak. Mint elmon­dotta: a végrehajtó bizottság messzemenően figyelembe vette a terv előkészítésénél azokat a körülményeket, ame­lyek miatt ebben az évben szi­gorúbban kell gazdálkodni a költségvetésre és a fejlesztésre rendelkezésre álló anyagiak­kal, s ami velejárója: a szelle­mi adottságokkal, emberi szor­galommal is. Ágazatok Megyei szinten mintegy 2,1 százalékkal csökkentették a költségvetési kiadásokra szánt összegeket, s ez érezteti hatá­sát községükben is, de koránt­sem annyira, hogy gazdálko­dásukban emiatt túl nagy gon­dok jelentkeznének. Annál ke­vésbé, mivel terveik elkészíté­sénél most igazán azokra a fel­adatokra irányoztak elő na­gyobb összegeket, amelyek végrehajtásával a leggyorsab­ban juthatnak előbbre: a meg­kezdett nagyobb beruházások­ra, a halasztást, nem tűrő szo­ciális és egészségügyi, közellá­tási gondok megoldására köl­tenek többet. Ezek mellett — bizonyítva, hogy a némileg csökkentett költségvetés miatt nincs ok ag­godalomra — már most körvo­nalazták a községek fejleszté­sének távlati terveit is, hozzá­téve, hogy mind az irányítás­ban, mind a társadalmi segít­ségben még hatékonyabban kell gazdálkodni. Sok munka vár azokra — Aszódon, Ikla- don és Domonyban egyaránt — akik a maguk, s közvetlen kör­nyezetük érdekében, a közös tanácsú települések fejlesztésé­ben tevékenykedni akarnak. A dicséret hangján különösen az ikladiakról szóltak, akik az épülő új. 75 személyes óvoda és utak, járdák építéséből vet­ték ki részüket. Adók A tanács költségvetési tervé­ben az idén 23 millió 503 ezer forint szerepel. A bevételi ol­dali egyik jelentős tétele a la­kosság által befizetett adó, amelynek összege 3 millió 451 ezer forint, ez azonban mint­egy 1,5 millióval kevesebb, mint azt a középtávú pénzügyi terv megszabta. A csökkenés oka, hogy a háztáji és kisegítő tazda^ágok, továbbá a kisipa- osok' és kiskereskedők időköz­ben adókedvezményben része­sültek. A községfejlesztés en­nek mégsem látja kárát, ami annak köszönhető, hogy a ki­esést az állami hozzájárulás el­lensúlyozza. Gazdasági, egészségügyi, kulturális és igazgatási ága­zatuk bevételét összesen 4 millió 324 ezer forintban álla­pították meg. A nagyközség területén működő vállalatok és az áfész-ek különféle adóiból egyaránt mintegy 550—550 ezer forint, a kisipari szövet­kezetekéből körülbelül 830 ezer forint, a mezőgazdasági közös gazdaságokéból majdnem 3 millió 800 ezer forint bevétel­lel számolnak. Központi támo­gatásuk 9 millió 992 ezer fo­rint. Mire költenek 23,5 milliót? A belvizek elvezetésére ebben az évben mintegy 2,5 millió fo­rintot használnak fel, ennek nagy részét a Balassagyarmat­ra vivő vasút környékén vég­zett munkákra, valamint az Ady Endre út átvágására, bur­kolására költik. A közvilágí­tásra, parkok fenntartására, köztisztasági és több más kom­munális tevékenységre 3,8 mil­liót kell költeniük. A szociális intézmények közül az egész­ségügyi ágazat majdnem 2,8, az oktatás, a közművelődés és a sport 11,9 millió forintot igé­nyel. Lakóházak tatarozására, felújítására 2,3 millió forintot irányoztak elő, amelyet a ta­nácsi kezelésben levő épüle­tekre fordíthatnak. Kisajátítás Ugyancsak megtárgyalta és jóváhagyta tanácsülésük a fej­lesztési alap keretszámait. Az alapot adó községfejlesztési hozzájárulás, út- és közműfej­lesztési díj, közterület-haszná­lati díj és egyéb bevételeket kitevő pénzek, valamint az ál­lami támogatás 15,6 millió fo­rintjához jön az idén az a csaknem 7 millió, amelyet az épülő 12 tantermes iskolára és az ikladi 75 személyes óvodá­ra költenek. A kiadási oldalra kerül 6 célcsoportos lakás megépítésé­nek költsége az aszódi Pesti úton, 6 pedagóguslakásé a Kossuth utcában, és egy orvosi lakásé Domonyban. Utak és járdák korszerűsítésére 300 ezer forintot, építési területe­ken szanálandó házak, telkek kisajátítására 870 ezer forin­tot költenek. E'helyütt most nem térhe­tünk ki azokra a hozzászólá­sokra, válaszokra, amelyek részben a tervek, részben a gondok megoldására elhang­zottak. Kövezett út, járda, vil­lanyvilágítás és persze új üz­letek, s a meglevőkben jobb áruellátás kell. Megannyi probléma Aszódon, Ikladon és Domonyban is akad. Minden­kit az feszít jobban, ami köze­lében vagy éppen a tanácstagi körzetében élőket bosszantja. A szolid ütemű fejlesztés köz­ben bizonyára ezek javítására is jut energiája a tanácsnak, és a holnapjukért is dolgozó ki­sebb, nagyobb közösségeknek. S arról az együttes munkáról sem szóltunk bővebben, amelyben a millió forintok mellett, talán még nagyobb energia szunnyad: a társadal­mi segítség, jól szervezett ki­használással a községek szá­mos problémáját megoldhatja. F. L Érvek és vélemények Ifjúsági klub a központban? A KISZ városi bizottsága mellett működő közművelődé­si bizottság legutóbbi ülésén megvitatta az Árammérőgyár KISZ-bizottságának közmű­velődési tevékenységét, majd a városi ifjúsági klub előkészí­tését tárgyalták meg. Fenyvesi László, a közműve­lődési bizottság vezetője is­mertette azokat a szemponto­kat és érveket, amelyek indo­kolják a klub létrehozását. Még a múlt nyáron megvizs­gálták, milyen lehetőségeik vannak a Gödöllőn élő fiata­loknak szabad idejük hasznos eltöltésére. A városban sokfelé működik intézményi, gyári if­júsági klub, de az egyetemit kivéve, sok rendezvényük nem elég látogatott. Ezért is vető­dött fel a gondolat, hogy a KISZ-bizottság felügyeletével valahol a városban, lehetőleg a központban teremtsenek lehe­tőséget klubfoglalkozásokra. . A közismerten szűkös mű­velődési ház sok rendezvény­nek ad otthont, ezért a fiatalok nem tudnak megfelelően kelle­mes helyet kialakítani ma­guknak. A városi tanács ígére­tet tett. hogy gondoskodik he­lyiségről. Mi mindennek adhatna ott­hont egy ilyen ifjúsági klub? I A szórakozáson kívül isme- I rett erjesztő előadásoknak, szakköröknek, vitaf órumok - I nak, vetélkedőknek, vetítések­nek. A tervek szerint a klub­vezetőség tagjai lennének az üzemi, intézményi ifjúsági klu­bok vezetői. A közművelődési munkabi­zottság tagjai, a terv megva­lósulása előtt saját vállalatuk­nál is körülnéznének, felmér­nék, mivel segíthetne a mun­kahelyi KISZ-szervezet. A tá­mogatás sokféle lehetne, anya­gi, társadalmi munka, techni­kai eszközök. A bizottság tag­jai felkutatják környékükön azokat a fiatalokat, akik von­zódnak valamilyen művészeti ághoz, szívesen zenélnek, éne­kelnek, mondanak verset és szeretnének részt venni ama­tőr művészeti csoportok mun­kájában. Fogd Mária Agrártudományi Egyetem ízletes étel, elégedett vendég A főzésben járatos, nagy családoknak ételt készítő há­ziasszonyok, vagy a kisebb üzemi konyhák szakácsai is minden bizonnyal elcsodálkoz­nak, ha leírjuk: az Agrártudo­mányi Egyetem éttermében ál­talában négyezer, de olykor még több emberre főznek. Az egyetemi városrész e kedvelt épülete már messziről illato­zik. Távolról is hallhatjuk a gőz sistergését, s a konyhába belépő idegen szinte legyöke­rezik a látványtól. Tizenkét hatalmas üstben rotyog a le­ves, puhul a hús. ottjártunk- kor például a magyaros zöld­bablevesből ezerhatszáz litert főztek. Utána marhatokány, bakonyi sertésszelet, hortobá­gyi rostélyos és leesés virsli közül válogathattak az étterem vendégei. S ha már a nagy számoknál tartunk, a második fogásokhoz 320 kiló húst, 430 kiló krump­lit főztek meg. s galuskából is készült majdnem két má­zsára való. Az egyetemi étte­rem egyszerre négyszáz em­bert fogadhat, tiszta, tnlágos. Az asztalokon mintás térítők, virágos kancsók, fűszeres tál­kák. Itt önkiszolgálás van, a különteremben huszonnégy asztalnál ehetnek azok. akik étlapról választhatnak. Az ebé­den kívül reggelit és vacsorát is főznek, az előbbit kilenc- százan. az utóbbit ezerkétszá- zan igénylik. Az étterem gaz­dája a Pestvidéki Vendéglátó­ipari Vállalat. Mint a vendéglátóiparban általában, itt is munkaerőgon­dokkal küszködnek. Enyhíté­sére mind több gépet kapnak; univerzális robotok, hatalmas dagasztók, darálók, szeletelők, mosogatógépek segítik a mun­kát. Elkelnek a masinák, hi­szen a konyhán nemcsak az egyetem hallgatóinak és dol­gozóinak főznek, ide jár leg­alább húsz vendég cég is, ift étkeznek a tanfolyamok, a konferenciák résztvevői is. A személyzet igyekszik mind változatosabban, ízletesebben főzni, bár ami azt illeti, az étkezési normák nem könnyí­tik meg dolgukat, hiszen mind­három tíz forint alatti. Az egyetemi büfébe és több váro­si üzletbe rendszeresen kül­denek vajas pogácsát, mákos- és almáslepényt, saját cukrá­szatukban készítik. Nincs szak­képzett cukrászuk, egyetlen ember dolgozik itt, ebben a jól felszerelt műhelyben, ahonnét sokkal több finom sü­temény is kikerülhetne. Gond a szállítás is. Különö­sen a Váci Füszért késik a ha­táridőkkel, ráadásul hiányosak a szállítmányok. Az épület felső szintjén főz­nek, itt találhatók a húselő­készítők, a cukrászat is. Az alsó traktusban hatalmas hű­tőkamrák vannak húsnak, tej­nek, felvágottnak. Külön rak­tárakban tárolják a nehéz, zsá­kos nyersanyagokat, a zöldsé­geket, s ha kellenek, liften vi­szik őket a konyhába, az elő­készítőbe. A szociális helyisé­gekkel is elégedettek a dolgo­zók, akiknek nevében az étte­rem vezetője, Sándor János nyilatkozott: — A megkérde­zettek többségének ízlik a főz­tünk, sok a visszatérő vendé­günk. Nyaranként rendszere­sen érkeznek ide az Express turistacsoportjai. Nyáron egyébként kevesebb a dol­gunk, hiszen oktatási szünet van. De olyankor sincs idő pi­henésre. Harmincnégyen dol­gozunk itt, s a nyári hónapok­ban kell felújítani az éttermet, a felszereléseket. Az étterem kollektívája bronzkoszorús szocialista bri­gád, tagjai közül többen tar­toznak a törzsgárdához. Az ét­terem vezetője is huszonhat éve dolgozik itt, ahol nincs hétköznap és ünnepnap, min­dig főzni kell. A szakácsok és a kisegítők minden elismerést megérdemelnek, hiszen nap­ról napra fél tizenkettőre kész az ebéd, amit jóízűen fogyasz­tanak a vendégek. Mitru Mihály Kézilabda Péceli siker a fővárosban A Péceli Spartacus kézilab­dacsapata is indult az Újpest Kupán, amelyet a budapesti IV. kerületi kézilabda-szövet­ség rendezett. A péceliek első ellenfele az Újpesti Gépelem csa at a volt. Péceli Spartacus—Újpesti Gépelem 13-12 (6-7) Pécel: Katona — Szabó S. (1), Bruder (1), Burai (4), Puskás (6), Cselőtei, Greszing. Csere: Szabó F., Suki, Szilágyi (1). A mérkőzés elején a Gép­elem volt a jobb, kihasználták helyzeteiket. A második fél­időben Puskás vezérletével fel­támadtak a péceliek, s a sport­szerű találkozón végül meg­érdemelt diadalt arattak. A Spartacus következő el­lenfele a Bányagépterv csa­pata, a mérkőzést január 28- án, vasárnap rendezik, kezdés délután háromnegyed négy­kor. M. J. Aszód Horgászok közgyűlése Közgyűlést tart ma, szom­baton délután öt órai kezdet­tel az aszódi horgászegyesület a helyőrségi klubban. A ta­nácskozás után rendezik meg a hagyományos horgászbált. Vasárnap téli spartakíád Zajlik a sportélet Galgamá- csán. A hét végén rendezték meg a termelőszövetkezet sportegyesületének tömeg­sport-aktívái az egyéni sakk- és asztalitenisz-bajnokságot. Az általános iskola tornater­mében huszonötén versengtek, Hiánycikk a nagy palack A rendőrség felhívása A járási-városi rendőrkapi­tányság kéri azokat a károsul­takat. akiktől ismeretlen tet­tes 1978-ban és 1979. első he­teiben óvodák öltözőjéből, üz­letekből, nyitva hagyott sze­mélygépkocsikból különböző értéktárgyakat tulajdonított el, | jelentkezzenek holmijaik felis­merése végett a bűnügyi osz­tályon, Gödöllő, Szabadság út 9. szám alatt. Ha elmegyünk a boltba, s visszavisszük az üres üvege­ket, legtöbbször gond nélkül átveszik. Ha kiürül a háztar­tási propán-bután gáz palack­ja, felkötjük a biciklire, mo­torra tesszük, csomagtartóba dugjuk és elmegyünk kicserél­ni, vagy ha a telefon is jó, be­szólunk, s kihozzák. Merőben más állapotok van­nak a nagyobb konyhák pa­lackos gázellátását illetően. Egyre több panaszt hallunk az óvodák, iskolák és gázzal főző vendéglátóhelyek konyháiról, hogv akadozik az ellátásuk. Hiába tesznek panaszt a for­galmazó Gödöllő és Vidéke Áfész-nak. a folyamatos gáz­ellátást nem biztosítja szá­mukra a nagy méretű palac­kokból. Mint megtudtuk, az ítésznek is gondja mindez, olyan probléma, amin nem tud segíteni, mert nincs elég tartalékpalackjuk. Nem ad a Tiszántúli Gázszolgáltató Vál­lalat. Nyilván a Tigáznak is van valami gondja, mert máskép­pen nem képzelhető el, hogy régi vevőit elhanyagolja. Be­látjuk: a palack nem filléres áru. mint a boltba visszavitt üveg, de hát azt a gyakorlatot sokáig nem lehet folytatni, hogy egy gépkocsizó azért jár­ja a járást, hogy figyelje: me­lyik nagykonyhán, mikor al­szik ki a gáz lángja. Némi túl­zással, most ennek a gyakor­latnak lehetünk szemtanúi, ami egyáltalán nem olcsó. A nalack sem az. de még mindig kifizetődőbb lenne inkább a tartós cikkből több, mint a hiánya miatt elfüstölgő ben­zin. F. felnőttek és ifjúsági korúak. Az utóbbiak között mindkét sportágban Majer Pál végzett az első helyen, a felnőtteknél a hét végén folytatják a ver­senyt, ekkor hirdetnek ered­ményt is. Vasárnap, január 28-án ugyancsak az általános iskola tornaterme ad otthont délelőtt kilenctől a falusi dolgozók téli spartakiádja döntőinek. A ter­melőszövetkezet sportegyesü- letánek tömegsportbizottsága a helybelieken kívül várja a társközségek, Vácegres és Vác- kisújfalu fiataljait, sportked­velőit is. Nevezni a helyszínen lehet, a győztesek könyvjutal­mat kapnak. Állatorvosi ügyelet Vasárnap (28-án): Gödöllőn és környékén: dr. Szőke Fe­renc, Gödöllő, Stromfeld sé­tány 16., VI. 3. Aszódon és környékén: dr. Ipacs Imre, Galgamácsa, Egre­si út 7/a. A gödöllői központi orvosi ügyeletet két napra, január 27-én és 28-án, szombaton és vasárnap áthelyezik a Strom­feld Aurél sétány 16. szám alatti körzeti orvosi rendelő­be. Telefonja: 82—95. Szombati jegyzet Hó Üjév óta telünk szabá­lyos. A hőmérséklet tartó­san nulla fok alatt, hava­zik, ónos eső szitál, időn­ként hófúvások keletkez­nek, a kisebb folyókon és a Balatonon beállt a jég. Sok-sok év után ismét zaj­lott a Duna. Nagy általa nosságban szabályszerű téli napokat élünk, nagyobb erőfeszítésekre csak né hányszor kényszerűéit a hóvihar és az utakat bo­rító jégpáncél. A mi vidékünkön eleddig jelentősebb fennakadást nem okozott a tél. Útjaink mindeddig járhatók voltak, a hópaplan éppen csak el takarja a vetéseket, inkább szépséges látványa mutat­kozik, mintsem zordsága. Ha emlékezetem nem csal, hazánkban utoljára 1962—63 telén volt szén­szünet, talán egy hétig. A felnőttség kapujába érke­zett tehát egy nemzedék amelyik jószerivel csak filmekről, idősebbek elbe­széléséből ismerte az igazi telet. Évekig hiába fohász­kodtunk fehér karácso­nyért, kérő szavaink nem találtak meghallgatásra. Caplattunk a latyakban, mert hó helyett eső esett, a sípályákra műhavat vit­tek. hogy megrendezhessék a bajnokságot. A téli spor­tok kedvelői külhonban találtak megfelelő terepet. Az újságok téli tavaszról írtak, a rádió reggelente közölte, hány fokkal va­gyunk magasabban a sok­évi átlagnál. Elszoktunk a téltől, s az ellene való védekezéstől is. Valaha a gondos házigazda ősszel, amikor még jó szá­raz a homok, fedél alá gyűjtött egy jókora kupac cal, ha majd tükrös lesz a járda, az udvar, legyen mi­vel felszórni. Kitisztította a folyókákat is, utat nyit­va az olvadó lének, ne gyűljön be a gyalogúira hiszen az első napokban még nem bírja magába szívni a vizet a különösen iszákos homok sem — ke­ményre van fagyva. Pókháló lepte be a hóla­pátokat, némelyik úgy el­keveredett a padlás Hm- lomja között, meg se talál­ták. S a régi, természetes­nek tartott kötelességér­zet is elunt, tudniillik: ha­vazáskor mindenki tisz­títsa el a havat portája előtt, minél többször és minél hamarabb. Ha pedig éjjel lep meg a hó. ne vár­juk, míg az ágy kidob, idejekorán fogjunk seprűt, lapátot, hogy a legkorábbi járókelőnek se kelljen tér­dig gázolni a szép, de fá­rasztó közegben. A középkorúak kezdték elfelejteni, az újak meg sem tanulták a téli felké­szülés ősi törvényét és szo­kását, s mit tesz a termé­szetanya? Talán ő is meg­unta a fekete karácsonyo­kat, a hótalan teleket, visz- szatért a régi kerékvágás­ba Neki sem lehetett köny- nyű, el is számíthatta ma­gát, a december úgy alakult, ahogyan hosszú esztendők óta. Januárban is hebehur­gyán cselekedett. Európa naqy részére ítéletidőt bo­csátott, megbénult az élet. sokan lelték halálukat a hótorlaszokban. Nálunk €ddig nem volt rendkívüli idő. eltekintve a Dunántúltól, de még ez a kis hóesés, síkosság, ónos eső is a kelleténél több ga­libát okozott. Talán még az erre hivatott városi vállalat sem készült elég alaposan, erre látszik utalni, hogy szénporral szórták fel az utakat. Szép számmal akadt por­tatulajdonos is, aki elfeled­kezett kötelességéről: egyetlen marék homokot vagy hamut sem terített a jeges járdára. Így volt a falvakban is, felszórt ré­szek váltogatták enymást jégtükrössel. S akik szór­tak. már hajnalok hajnalán — az idősebb generációk képviselői, ök még emlé­keznek a réoi nagy telekre, s kötelességükre. Emlékeik az övék, köte­lességérzetet azonban ta­nulhatunk tőlük. Kör Pál i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom