Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS XXIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1979. JANUAR 27., SZOMBAT Kevésből — sokat Összefogással fejleszteni Víz, Járda, könyvtár Mikebudán Járásunk egyik legkisebb, de — kertes házaival, széles, tá­gas utcáival — egyik legba­rátságosabb községe Mikebu- da. A télen-nyáron szép er­dőkkel körülvett, csendes kis faluban vannak még megol­datlan problémák, és van mit tennie a községi tanácsnak. A testület a napokban tár­gyalta meg az idei költségve­tést. A lakosság alacsony szá­ma miatt, kevés saját bevétel­lel számolhatnak. Az eredményes gazdálko­dás, a feladatok megvaló­sítása érdekében szükséges a megyei tanács támoga­tása. az 1 millió 200 ezer forint. Nem szenvedhetnek hiányt az óvodások, akik egyre többen vannak. Nem juthat kevesebb a kisiskolásoknak sem. A ma­gasabb színvonalú egészség- ügyi ellátás megteremtése fon­tos feladat, 230 ezer forint jut rá. A klubkönyvtár fejleszté­sét sem halogathatják, mivel a tanyán élő fiatalok és idős korúak közművelődését, szó­rakozását, nevelését szolgálja. A fejlesztésre még kevés is a 130 ezer forint, szükséges a helyi termelő egységek anya­gi támogatása. Mikebudán sok a szociális segélyre szoruló, ta­nyán élő idős ember. A közsé­gi tanács 230 ezer forintot szán segélyezésükre, szociális kö­rülményeik javítására. A községi tanács felmérte anyagi lehetőségeit, és figye­lembevételükkel határozta meg Mikebuda gyarapítását, a lakossági igények kielégítését szolgáló feladatokat. Akinek már sikerült Biztos hely az egyetemen Tanulmányi versenyre készülő diákok Szorgos munkával kezdte az új évet a ceglédi Kossuth Gimnázium tanuló ifjúsága. Nagy az izgalom, az igyeke­zet: ezekben a hetekben zaj­lanak le az országos középis­kolai tanulmányi verseny he­lyi fordulói, amelyekre bene­vezett 136 fiatal, harmadiko­sok, negyedikesek, vagyis szinte minden negyedik gim­nazista. Matematikából, fizi­kából, biológiából, földrajz­ból, történelemből, magyar nyelv- és irodalomból, vala­mint idegen nyelvekből mér­hetik össze tudásukat, válasz­tásuk szerint. A versenyt féléves felkészü­lési idő előzi meg. Az elért pontszámok alapján, csak a legjobbak juthatnak tovább, a megyei, majd utána az or­szágos döntőbe. Nagy a tét, hiszen az, aki az országos döntőn bejut az élvonalba, az első tíz közé, pontokat vihet magával, ha főiskolára, egye­temre jelentkezik. Sokat szá­mít ez a felvételi vizsgán, hiszen matematikából, fiziká­ból tíz pont kezdeti előnyt je­lent, a többi felvételivizsga­tárgyban ötöt. Az utóbbi két évben négy ceglédi gimnazista szerzett magának ilyen dicsé­retes, tízpontos előnyt. Jó erőpróba a verseny, elő­segíti az érettségi és a felvé­teli sikerét is. Mala József IV. D osztályos tanuló már bizonyított: a Kürschák József matematika- versenyen nyolcadik helyezést ért el, tehát felvételi vizsga nélkül felveszik az általa vá­lasztott egyetemre. Eredmé­nye azért is kiváló, mert a matematikaversenyen első­éves egyetemisták is részt vettek. Ötvös Csilla A szolnoki rádió műsora Január 29-től február 4-ig Hétfő, 17.00: Hírek. Operett­kettősök. Tisza-parti emberek. Tiszai népdalok. Biztos bi­zonytalanság. Palatínus István gazdaságpolitikai jegyzete. Spanyol ritmusok. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Film- slágereik. Hírösszefoglaló, lap- és műsor előzetes. Kedd, 17.00: Hírek. Deseő Csaba dzsessiarr.elódiákat ját­szik. Űttörőhíradó. (A tarta­lomból: Anyutól távol. Bará­tunk, a film. Zagyva-parti pil­lanatok. Zsebben van-e a zséokönyv?) A szolnoki Ság- vári körúti iskola kórusa éne­kel. 17.30: Intermezzo. (A tar­talomból: Franki Péter kecs­keméti hangversenyéből. Ku­bai kórus Karcagon. Zeneok­tatás falun. A jászberényi Palotásai kórus idei tervei.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. A Humpries Singers régi és új felvételeiből. Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Híréit. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazinműsor. (A tartalom­ból: Épül KISZ-védnökséggel. Kisköre. Megy a gőzös... Hírek, tudósítások. Belváro­siak. Társadalmon kívül. Há­zassági jogosítvány. Sport, szövetségben.) 18.00—13.30: Alföldi krónika. Örökzöld melódiák. Hírö'--zzforlaló, lap- és Tr’"=nr-’ "-’stes. Csütörtök, 17.00: Hírek. Ebben az évben fejlesztés­re több mint 600 ezer fo­rint jut. A felújításra, alapos karban­tartásra szoruló óvodára, saj­nos. az idén nem tudnak köl­teni, bár a tanács is tudja, megérti, hogy fontos volna, hiszen rossz körülmények közt végzik felelősségteljes munká­jukat az óvónők, szűkösen vannak a gyerekek. A községnek nagy szüksége volna jó ivóvízre. Az idén el­készülnek a kiviteli tervek, és 1980-ban már egészséges ivó­víz folyhat a közkutakból. Jár­daépítésre is jut valamennyi, de a kevés pénzhez hozzá kell számítani a lakosság társa­dalmi munkáját: eredményt csak úgy lehet felmutatni. A fiatalok régi álma való­ra válik, befejeződik a községi sportpálya építé­se. Az idén, a sportszerető fia­talok örömére, Mikebudán ren­dezhetik meg a járási sparta- kiádot. Sok feladat — kevés pénz­ből. Ez azt jelenti, hogy a la­kosságnak minden terv való­ra váltásához hozzá kell já­rulnia munkájával. Bizonyá­ra megértik ezt a fejlődő, épü­lő kis község összetartó, dol­gos lakói. Molnár Tibor Holnap Piroska és a farkas Holnap, január 28-án, dél­előtt fél 10 és délután fél 2 órai kezdettel, gyermekelőadás lesz a ceglédi Kossuth Műve­lődési Központban: a Piroska és a farkas című mesejátékot mutatják be, az emeleti nagy­teremben. Cselekvő ifjúkommunisták Védnökség a gyártmányok lelett Beszámoló és vezefőségválasztó taggyűlések A ceglédi munkahelyeken február 15 és március 15 kö­zött zajlanak le a beszámoló és vezetőségválasztó KISZ- taggyűlések. Április 1-től 10- ig minden alapszervezetben megtartják a mozgalmi év feladatait meghatározó ülése­ket. A tanintézetekben április első felében adnak számot a KISZ-szervezetek tevékenysé­gükről, s ugyanakkor kerül sor a választásokra is. Az ösz- szevont taggyűlések és kül­döttgyűlések április végén zajlanak le városszerte. A KISZ városi bizottsága és az alapszervezetek vezetősége már 1978 végén hozzálátott a KISZ KB káderpolitikai cél­jaiból adódó feladatok meg­valósításához. Az a törekvé­sük, hogy a KISZ-funkcióban tevékenykedők legalább há­rom évet dolgozzanak az ifjú­sági mozgalomban. Simon István, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára el­mondta, hogy a testület érté­kelése szerint, az elmúlt ti­zenkét hónapban Cegléd KISZ alapszerve­zetei a feladatoknak ele­get téve dolgoztak és ká­derelőkészítő munkájuk is megfelelő. Az ifjúsági közösségek nagyban hozzájárultak a tö­megeket megmozgató rendez­vények szervezéséhez. Sikerük volt a látogatott VIT-esteknek és a világifjúsági találkozóhoz kapcsolódó vetélkedőnek. Szí­nes, változatos programot ál­lítottak össze a Dél-Pest me­gyei kis--VIT alkalmával. Di­cséretet érdemelnek az ifjú­gárdisták, csapatuk — me­gyei legjobbként — eljutott az országos szemlére, ahol be­csülettel helytállt. A gazdasági építőmunkában szintén eredményesen tevé­kenykedtek a KISZ-tagok. Nagy erőket mozgatott meg a Cegléd—Hantháza közötti vas­út bontása: ezer helybeli fia­tal hatezer óra társadalmi munkát végzett. A város ifjúkommunistái részt vettek a kistarcsai kórház építésében, bekap­csolódtak a Béke téri böl­csőde kivitelezésébe és a Putrisarki erdő rendezé­sébe. Az alapszervezetek akció- programjukba belefoglalták a helyi pártszervezetek éves gazdaságpolitikai cselekvési programjából az ifjúságra há­ruló feladatokat. A dolgozó fiatalok többsége részt vesz a munkaversenyben.. A nagyobb gazdasági egységekben folya­matosan végrehajtották a Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg! jelszóban foglaltakat. A vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen a szakmai műveltség gazdagí­tása, ezért a városi KISZ-bi- zottság több szakmában meg­hirdette a Ki, minek mestere? versenyt. Több munkahelyen a KISZ-alapszervezetek véd­nökséget vállaltak egyes gyártmánytípusok, új gyártási módszerek fölött. Céljuk az ésszerűsítés és az esetleges konstrukciós hibák megszün­tetése. Szép eredményeket ér­tek el ezeknek a vállalások­nak a teljesítésében az ifjú- kommunistáik, egyebek között a PENOMAH-ban, a MEZÖ- GÉP-nél és a KÖZGÉP gyá­rában. A szocialista brigád- j mozgalomban a város huszon- egy ifjúsági közössége vesz A KISZ KB iránymutatása és a helyi sajátosságok alap­ján, a KISZ városi bizottsága legutóbbi ülésén akcióprogra­mot fogadott el az 1979—80- as mozgalmi év fő tenni­valóira. Hatékonyság, minőség jel­szóval hívják fel a fiata­lokat a gazdaságpolitikai követelmények érvényesí­tésére, az ötödik ötéves terv előirányzatainak valóra váltására, részt vállalva a pártszerveze­tek cselekvési programjának végrehajtásából. Az eszmei, politikai nevelő­munkában kapjanak megha­tározó szerepet a fiatalokat érintő időszerű ideológiai, po­litikai és társadalmi kérdések. A szervezeti élet keretei közt mind szélesebb lehetőségeit és változatosabb formáit kell megteremteni a közösség mű­velődésének, tartalmas szóra­kozásának. Továbbra is meg­különböztetett figyelmet kell fordítani az ifjúsági tömeg­sport kibontakoztatására, az Edzett ifjúságért mozgalom­ban résztvevők számának nö­velésére, a rendszeres és fo­lyamatos sportolás lehetőségei­nek megteremtésére. Kőhalmi Dezső Gázcserefelep PánszeHtmakSéson Dánszentmikléson megnyílt az ÁFÉSZ új gázcseretelepe, amelyet a TTGÄZ-zal kö­zösen építettek s amely várhatóan jelentős változást hoz a lakosság ellátásában. Horváth Ferenc felvétele A túri ni út jubileumán Emlékezünk, tanulunk a múltból Kárpáti Ferenc vezérőrnagy előadása 17.05: Fórum a tömegszóra­koztatásról. Az adás telefon­száma: 12—959. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Piaci jelen­tés. 'Beat parádé. Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Meg­zenésített versek, a Kaláka együttes műsorából. 17.15: Grafikon. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: őszintén a kockázatról. Kell-e munkapszichológus? Cseléd­sors? Vándormadarak figyel­mébe. Jagyzetíróniké a szó.) Délutáni minikoktél. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Nép- dai csárdások. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzates. Szombat, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 18.00—18.30: Hétvégi kaleidoszkóp. (A tar­talomból : Hírek, információk. Hétvégi programajánlat. Szemle a vasárnap megjelenő alföldi napilapokból. Műsoris­mertetés.) Vasárnap, 17.00: Nyugdíja­sok magazinja. (A tartalom­ból: Veteránportré. A nyugdí- jasélet hírei. Hogyan táplál­kozzék az idős ember? Dr. Ko­csis Károly előadása. Jogász a nyugdíjemelésről. (Dr. Cser- nai István írása.) 18.00—18.30: Sport és muzsika. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang- j zanak el. i Százkét éve járt a Torinó melletti Bdracconeoan, az emigrációban élő Kossuth La­josnál a ceglédiek, abonyiak es nagykőrösiek küldöttsége. A városban évszázados hagyo­mány a látogatás jubileumá­nak megünneplése. E héten a városi tanács dísztermében tartottak megemlékezést, ame­lyen a városi tanács és a Kossuth Múzeum Turini Szá­zas Küldöttség Baráti Köré­nek meghívására, részt vett és előadást tartott Kárpáti Fe­renc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcso­portfőnöke, honvédelmi mi­niszterhelyettes, a város or­szággyűlési képviselője. Történelmi sorsfordulók A Kossuth Lajos és Cegléd szerepe a népi hadsereg meg­teremtésében 1848-ban című előadás széles ívű áttekintést adott a magyar nép haladó mozgalmairól, Dózsától, egé­szen napjainkig. — Cegléd neve a közvéle­ményben két történelmi ese­mény, Dózsa ceglédi beszéde és Kossuth toborzó felhívása alapján, ma is frissen él. Rit­ka dolog, hogy egy városhoz több alkalommal kapcsolódja, nak a történelem sorsfordulói. Ennél az alföldi teleoülésnél IBM és 1848 szorosan össze­kapcsolódik. és népünk törté­nete példázza a törvényszerű­séget: egymásba fonódtak az események és eleven moz­gósító erővé tették azokat az eszméket, amelyek népünk fel- emelkedését szolgálták — mondta Kárpáti Ferenc, majd az 1918—19-es eseményekről szólt, amelyek történelmünk­ben elválaszthatatlanok 1848- tól. A fasizmus elleni harc­ban is éltető forrás volt a szabadságharc eszméje. — A küzdelmek, a kudar­cok ellenére, mindig előremu. tatók voltak, mozgósították a nemzedékeket és 1945 óta el­mondhatjuk, hogy az egész nép felemelkedéséért dolgo­zunk a szabad hazában. Nem elnyomottként vagyunk szoli­dárisak a szabadságukért küz­dő népekkel, hanem a hata­lom birtokosaként. Emléke, zünk, de tanulunk is a múlt­ból. A magyar néphadsereg­ben fiataljainkat ebben a szel­lemben neveljük szocialista hazafiságra és proletár nem­zetköziségre. Örököse a munkásosztály Az előadó 1848. szeptember 24-ét idézte fel, amikor Kos­suth a város főterén elmond­ta híres toborzó beszédét, és hívó szavára, háromezer ön­kéntes fegyverbe állt. Akkor Cegléd népe a forradalom fegyveres védelmét vállalta. A toborzóút sikere nélkül gyor­san lehanyatlott volna a for­radalom csillaga. A toborzott katonák nem lehettek ott Pá- kozdnál, de az Alföld népének lelkes megmozdulása hatalmas erkölcsi, politikai hátteret je­lentett. Cegléd 1849 nyarán találko­zott ismét Kossuthtal. A város egy hétig otthont adott az ál­tala vezetett kormánynak. A harmadik találkozásra 1877 januárjában került sor, Turin- ban. — A turini százak testüle­té fennmaradt, és kifejlesztet­te a Kossuth-kultuszt. Később sokan igyekeztek 48-at kisajá­títani és meghamisítani. Igaz örökösként a munkásság őriz­te meg, és folytatói mi va­gyunk, a szocialista Magyar- ország építői. A szabadság és a függetlenség gondolatának hordozója a magyar munkás- osztály, a munkásmozgalom lett. Küzdelmeiben sohasem feledkezett meg a haladó ha­gyományokról. A munkásmoz­galom legjobbjai látták 1848 előremutató vonásait, amelyek a társadalmi haladás érdekeit szolgálták. 1848—49 a világ­szabadság, az internacionaliz­mus kifejezése is volt, felis­merve. hogy a más néraekkel való összefogás, a szolidari­tás, lehet csak eredményes. — Mi a felelősségünk ma a kossufhi hagyomány ápolásá­ban? — tette fel a kérdést Kárpáti Ferenc, — A múltat azért akarjuk megismerni, fel­tárni. a haladó hagyományo­kat őrizni, mert tanulni aka­runk belőlük. A fejlett szo­cialista társadalom ügyéért va­gyunk felelősek. A társadalmi haladás eszméje és gyakorla­ta a szocializmus építését je­lenti hazánkban. Cegléd akkor őrzi és ápolja híven 1848 ha­gyományait, ha abból a ma építőmunkájához merít erőt, a köz javán fáradozik. — Nemrég a Kommunisták Magyarországi Pártja megala­kulásának 60. évfordulóját ünnepeltük. A felszabadulás után, mint kormányzó párt, magára vette a népért való fe­lelősséget, és a haza felvirág­zását szolgálja. Katonáink kötelessége — Ennek a múltnak része­se Cegléd népe is, amely ott volt az agrárszocialista moz­galmakban, részt vett a Ta­nácsköztársaság eseményeiben, a fasizmus elleni harcban. A történelmi változások a ceg­lédi népet is átformálták, a maga javára. Egy szorgalmas nép fejlődő városa tárul ma elénk. — Eredményeinket védel­mezni kell, erre tanít Kossuth és 1848 példája. A hadsereg és a nép elszakíthatatlan kap­csolata, a szocialista haza vé­delme ma a legszentebb köte­lesség. Katonáinkat arra ne­veljük, hogy kötelességüket ha­zaszeretettel és proletár nem­zetköziséggel átitatva teljesít­sék — fejezte be nagy táras­sal kísért, figyel emkeltő elő­adását városunk országgyűlési képviselője. Tamasi Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom