Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-26 / 21. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM 1979. JANUÁR 26., PÉNTEK Késői riasztás, pontatlan információk fi Megelőzés a legfontosabb Jó kapcsolatban az üzemekkel, vállalatokkal A gyömrői önlkéntes tűzoltóegyesület a századforduló első évében alakult meg, de igazán tevékennyé csak az 1958-as újjászervezés után vált. A felszerelés — Milyen eredménnyel dolgozik az egység? — Gondjaink ellenére jó a teljesítménye. Egyetlen tűzoltásból sem maradtunk ki, pedig gyakran sokat késik a riasztás, néha pontatlanok az információk, ha idejében érünk is a helyszínre. A portások, éjszakai őrök, helyszínt biztosító személyek helyismeretétől ugyancsak függ közbeavatkozásunk sikere. Természetesen, a jo munka egyik alapfeltétele a megfelelő fölszerelés — tájékoztat Szabó Sándor parancsnokhelyettes, gépkocsivezető. — Tíz éve, 1958 óta már a második vonulókocsit használjuk. Az is régebbi típusú, de egészen jól működik, egyszer sem hagyott cserben — hangsúlyozza a parancsnokhelyettes, közben sorra nyito- gatja a tűzoltóautó szerajtajait, melyek mögött kéziszerszámok, olasz import tömlők, védőfelszerelések sorakoznak példás rendben, s büszkén mutatja a 800-as kismotor- pumpát, ami becses szerszám, az éles felszerelés egyik fontos tartozéka. Egyelőre azzal gyakorolnak a fiatalok is, amíg külön gyakorlókészüléket nem kapnak. A víz — Az oltáshoz honnan veszik a vizet? — A strandfürdőből. Ciszternából egyelőre csak a PEVDI- ben, de rövidesen az egész község területén a megépült vezetékrendszerből, tűzcsapról. — Milyen a kapcsolatuk a helyi gazdálkodó egységekkel? — Több évtizedes múltja van kapcsolatunknak — mondja Nemes Árpád, rendőrszázados, a tűzoltóegyesület elnöke. — A mi feladatunk a gyömrői üzemek, vállalatok tűzrendészed felügyelete, ezért tulajdonképpen vállalati tűzoltók is vagyunk. — A megelőzés a legfontosabb — hangsúlyozza Nemes Árpád. — Főleg a nyári hónapokban, aratás idején lenne szükség tűzvédelmi ügyeletre, melyhez, persze, a riasztást kellene tökéletesíteni, egykét hordozható URH adó-vevő berendezéssel. Az utánpótlás — Hogyan lehet valaki önkéntes tűzoltó? — Minden évben két közgyűlés dönti el, hogy fölvesz- szük-e sorainkba a vállalatok által javasoltakat. A tűzoltóegyesület várja a fiatalokat. A. L. A. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Kosárlabda A megye első helyezettjei Hol készüljenek az országos területi döntőre? Kellemes meglepetés érte azokat a kosárlabda-szurkolókat, akik végignézték a Nagykőrösön megrendezett férfi ifjúsági kosárlabda kupa megyei döntőjét. Nekünk ugyanez a meglepetés nem is jött olyan váratlanul, hiszen a monori József Attila Gimnázium és Szak- középiskola csapata megverte már hazai és idegen pályán is szinte minden ellenfelét, mégis nagy örömmel vettük tudomásul, hogy fiaink megyei első helyezést értek el. A döntőt körmérkőzéses alapon bonyolították le, a monoriak ellenfele a váci Sztáron és a ceglédi Kossuth Gimnázium csapata volt. Az első fordulót Vác ellen játszották. Elég magabiztosan kezdtek, de az első percekben még nem ők vezettek. Fokozatosain feljöttek, a szünet után már megszerezték a vezetést és meg is tartották. Mindvégig gyors támadójátékot alkalmaztak. A vezetéshez nagyban hozzásegítette a csapatot Kerepeszki robbané- konysága, amelyet igen jól ki is használtak a hirtelen indítások alkalmával. Szép játékkal, biztos előnyüket megtartva, 72:58-ra győztek.' A második fordulóban Cegléd csapatával küzdöttek a bajnoki címért. Kissé fáradtan kezdték a játékot, ami nem csoda az előző kemény harc után, de egyre' jobban belelendültek, ellenfelüket egy pillanatig sem hagyták vezetni. Kitűnően védekeztek és ugyanolyan jól támadtak. Kimagaslott Czinege irányító játéka, valamint Horvát és Torda v teljesítménye. Alsó •centerként viszont Magyar dolgozott kiválóan és szerzett értékes pontokat csapatának. Nagyszerű teljesítményéért meg kell dicsérnünk a csapatot, amelynek tagjai: Magyar László, Földesi Zoltán, Magó- csi Sándor, Pergel László, Torda Balázs, Kerepeszki Károly, Horváth József, Hanák Csaba, Czinege István, Lévai Zoltán, Bíró László és Illési Tibor. 1 Szólnunk kell arról is, hogy az oly fontos országos területi döntőre nem tudnak készülni, mivel az építő vállalat nyáron nem vállalta a veszélyessé nyilvánított gimnáziumi tornaterem átalakítását. Az sem mellékes, hogy a testnevelők szinte nem tudnak hol oktatni, csaknem 500 tanulótól elvonják a mozgási lehetőséget, nem beszélve arról, hogy a különböző sportágak versenyzői — a kosarasok és a tornászok — egyáltalán nem tudnak edzeni, nincs lehetőségük a felkészülésre, anélkül pedig a megyei és országos versenyeken nem tudják öregbíteni az iskola és vele együtt a község hírnevét Nagy Mária A nap kulturális programja ■ Gombán, 16-tól 20 óráig: szabás-varrás tanfolyam, 18- tól: az ifjúsági klub foglalkozása. Gyomron, 15-től a rajz- szakikor, 18-tól a fotószaiklkör, a magnós és ifjúsági klub foglalkozása. Mendén, 17-től: az ifjúságii klub összejövetele. Monoron, 14-től: ismeretterjesztő előadás, Korunk betegségei az általános orvos gyakorlatában címmel (a Vető- miagtenmeltető Vállalatnál), 18- tól: kismotorveaetői tanfolyam. Pilisen, 10-től 11.45-ig: logopédia-tanfolyam (a Kávai úti óvodában), 18-tól: a magnós- és ifjúsági klub foglalkozása. Üllőn, 14-től az ének-zene szaikkör, 18-tól a szakmaközi klub foglalkozása és ismeretterjesztő előadás, Sertéshizlalás a háztájiban címmel. .Úriban, 14-től: a gyermek sportszak'kör összejövetele, 16- tói: a gyermek népi tánccsoport próbája. Vasadon, 15-től 19- ig: a sportklub foglalkozása. Vecsésen, 19-től: a honismereti és galambász szakkör foglalkozása. Vásárlók, könyvtárba járók Akik szeretik az irodaimat Míg mások kártyáznak a vonaton... A vecsési kölcsönzőboltban könyvet is lehet vásárolni. — Tavaly mennyi könyvet értékesített? — kérdeztük Dombai Oszkárné eladót. — Kétszázezer forint értékben — válaszolt. Wágner János könyvterjesztő mar több éve jár Vecsésre. — A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat megbízottjaként, évente háromszor-négy- szer felkeresem a' községet. — Házakhoz is jár? — Nem, csak közületekhez. — Mi a véleménye, szeretnek olvasni Vecsésen? — Igen. ★ Csorna János húsz évvel ezelőtt — ma ötvenéves — sem írni, sem olvasni nem tudott. — Tanyán laktunk, Vas megyében. Apám cseled volt, késoob az állami gazdaságban dolgozott, csakúgy, mint én, amiKor munkaképes lettem. Ott kezdték mondogatni, hogy tanuljak, 'tanuljon az, aki olvasni akar, mert én nem akarok, feleltem. Ha apámnak nem kellett a könyv, nem is volt nálunk egy kötet sem, sona, minek kellene nekem? Húsz éve költöztem ide, Vecsésre és építettem meg itt, Halmy-telepen, ezt a kis házat. A BKV-nál dolgoztam, ott vettek rá a tanulásra. Az általános' iskola alsó osztályait Pesten végeztem el, de a felső osztályokat már itthon, Vecsésen. Itt kaptam rá a könyvre is. A kezét mutatja: — Nézze, milyen durva. Ügy beleitta magát az olaj, hogy már lemosni sem tudom. Betanított munkás vagyok az egyik angyalföldi javítóüzemben. Igen, megszerettem a könyveket, nincs olyan nap, hogy a kezembe ne vennék egyet. A könyvespolchoz lép: — Ezeket már mind kiolvastam. Százhetvenhat kötet. Szabályosan elosztva, külön a szép- irodalom, külön a politikai, ismeretterjesztő kötetek és az útleírások. ★ — Engem — mondja Bartos János vecsési, Dózsa György úti lakos, a helyi járatú buszban —, szinte bolondnak tartanak a társaim, mert amíg ők kártyáznak a vonaton, én olvasok. A táskájába nyúl és Ráth- Végh István A könyv komédiája című művét veszi elő. — Van otthon könyvtára? — Negyven kötetem van, de .őszintén megmondom, én nem sokat költők olvasnivalóra. Minek, amikor ott a könyvtár? Annyi könyvet úgysem vehetek. — Mikor volt utoljára a könyvtárban?' — Tegnap. Az orvostól egyenesen oda mentem, ugyanis most betegállományban vagyok. Négy kötetet hoztam ki. Még csak januárban járunk, de már ebben a hónapban is elolvastam tíz-ti- zenkét regényt. K. Gy. Üllő Jelentős társadalmi munka Az üllőiek tavaly két és fél millió forint értékű társadami munkát végeztek községükben, az egy lakosra jutó társadal- mimunka-érték 226 forint. A Tiszta, virágos községért mozgalomban a nagyközségek között Üllő az első helyezett, Átalükííéák a régi rendelőt A volt monori rendelőintézetben a Rákosmezeje Tsz építőbrigádja dolgozik, a járókelők munkája külső jeleit is látják már. A tervek szerint az ernyő- fénykép-szűrőállomás, az ideggyógyászat kap majd helyet az újjáalakított épületben, s a védőnők is visszaköltözhetnek. A felújítás előreláthatólag 2 millió 100 ezer forintba kerti]. Az egészséges táplálkozásért Elnyerték a vásárlók tetszését — Melyiket kóstoljam meg? Barcza Zsolt felvétele Egy kiállításra csak egészen kivételes esetben Illik rá a jelző, hogy gusztusos. A monori cukrásztermelő üzem azonban valóban ínycsiklandozó bemutatót rendezett a főtéri Hangulat eszpresszóban. Legújabb termékeit mutatta be az érdeklődőknek, akik megvásárolhatták, megkóstolhatták bármelyik süteményt. Első látásra csupán annyi újdonságot fedezhettünk fel, hogy nem agyoncukrozott, agyondíszített torták kerültek az asztalokra. Mint Szlifka István, a cukrászüzem vezetője mondja:. — Táplálkozás-élettani szempontból érezzük fontosnak az új termékeket. Ege» szén más alapanyagból készültek ugyanis, mint a régiek. Ezek a sütemények nem tartalmaznak nehezen emészthető zsiradékot, kalóriaszegények, de nagyon finomak, könnyűek, habosak. Ügy tapasztaltuk, elnyerték a vásár» lóik tetszését. Az árkülönbség jelentéktelen, s amennyivel többe kerülnek az új ízek, annyival a sütemények is nagyobbak a megszokottnál. Remélhetőleg, egyre többen keresik, vásárolják ezeket a? egészséges termékeket Mono- ron. K. Zs. FELNŐTTEK ES GYERMEKEK Otthon, óvodában,iskolában A gyermekek 1 nemzetközi éve lévén, fokozott figyelemmel fordulunk a most növekvő ifjú nemzedékek felé. H Balázs játszik. A műanyag lovas kocsit megrakja kockákkal. s a szoba egyik végéből a másikba szállítja, hogy világítótornyot építhessen. Szoka fanul csendes, nem kérdezi, milyen magas igazából egy világítótorony, milyen mély a tenger, mi hajtja a tengeralattjárót, egyszóval — gyanús. Hirtelen ezt mondja: — Anya, ha neked lenne egy lovad és nem lenne itthon vizünk, elküldenél az erdőbe este, hogy hozzak egy vödörrel? (Te jó ég, ide még egy ló hiányozna!... De, hogy juthatott ez az eszébe?) — Dehogy küldenélek! — De akkor, mit inna a ló? — Reggelig nem inna, reggel aztán hoznánk neki vizet. — Szegény ló ... Én sajnálnám. De. ha ketten mennénk este az erdőbe, nem félnénk, igaz? Még megbeszéljük, mit vinnénk a vízszerzéshez az erdőbe, például két jó zseblámpát, és megnyugszik. Zörög, zakatol, csörömpöl, épít, újra a régiPersze, jó azt biztosan tudni, hogy nem küldik az embert éjszaka az erdőbe, vízért a lónak, ami nincs ugyan, de lehetne. m Dr. Egyed Erika, Monor egyik körzeti gyermekorvosa, nevelőszülőknek tartott előadást nemrég, a leggyakrabban előforduló gyermekbetegségekről, otthon is orvosolható gondokról. A hallgatók sűrűn bólogattak, igen, ez vagy az nálunk is előfordult, és milyen jó, hogy a doktornő említi. Apróbb gyerekekről is szó lévén, az éjszakai bepisilés szintén téma volt. — Kamilla és petrezselyem! — emelte fel az ujját egy idős asszony. — Én mondom, az a leghasznosabb, én minden gyermekemet, akivel előfordult. azzal gyógyítottam kit Mosolygás, csend fogadtá a közlést. Hiszen tulajdonképpen ártatlan gyógymód. De másmilyen is akad. — Lányával jött a rendelőbe egy apuka, a gyereken csúnya seb, a tetanuszinjekció elkerülhetetlen volt. Ám a kislány zokogott, a papa sajnálta, s nem engedte, hogy egy- szem gyermekét szurkálják. Magyaráztam, ha vérmérgezés lesz a dologból, már nincs segítség. de hajthatatlan volt. NTem maradt más hátra, mint a lélektani ráhatás! Megszövegeztem egy papíron. hogy :— Az alkohol..'. Az. igazgató még hozzáteszi, az iskola háromszázhúsz tanulójából negyvennégy a narányos helyzetű, tizenhárom a veszélyeztetett. Rendszeresen látogatják, nevelési segélyben, ingyenes étkeztetésben részesítik a rászorulókat, számúig mégis, évről évre nő. . [Tj Tiporják egymást a várakozók a monori főtéri ^.olajkút előtt. Műanyag kannákkal, öttíz literesekkel, a Schönmann utcai lakótelepről jöttek, ők a mindennap itt ácsorgók. A lovas kocsin hordók, a fuvarosok a kannásokkal vitatkoznak, ki jött előbb, ki áll itt már hajnal óta, s miért kellene a kannákat előbb megtölteni, mint a hordókat? Szócsata dúl. Rohanvást jön egv kislány, várakozó anyja kezébe nyomja a műanvag edényt. — Három gyerek meg otthon van — mondja a mama. — Kicsik má“, becsuktam őket a lakásba. Hová is engedném őket? A ház körül az a baj, ha ricsaioznak. A szobában traonolni. zaiosabb játékot játszani nem lehet, mert felszólalnak az alattunk lakók. A léocsőház nem iátszfjtér. így hát rámolnak. Mire hazame- gvek, a ruhásszekrénv tartalma kint lesz a smba közenén. De hát mit csináljak vel"k? Redolgozó va^vok. íab^ahálő- knt nemoiek. K°n a ^énz. nem ülhetek 1“ közáiök látszani. Lemondóan -legyint, s még megkérdeni. nem tudok-e olyan intézményről, amelyik esti takarítási»' keres valakit? Koblencz Zsuzsa egyedül ő vállalja a felelősséget az esetleg bekövetkező tragédiáért. Nem tudta rászánni magát, hogy aláírja. H Monori-erdő lélekszáma egyre nő, az óvoda, iskola egyre szűkösebbnek bizonyul. Az iskolaigazgatóval, néhány pedagógussal beszélgetünk a tanári szobában, gondokról, jó kezdeményezésekről, mindarról, ami egy iskolában szóba jöhet. — Nagyon kevés a tanterem — mondja Dallos Kornél igazgató. — Most is huszonegy gyerek jár iskola-előkészítőre, az óvodából huszonkét új elsőst várunk. Hogy hol is oktatjuk majd őket? Hiszen akad olyan harmadik osztályunk, amelyben negyvenhárom a létszám, s tanterem híján, nem tudjuk megosztani. Három csoport, harmincöt tanuló kisegítő, gyógypedagógiai osztályba jár. Ezeket a csoportokat végképp nem lehet összevonni, hiszen olyan alapos az ok a kisegítő oktatásra, hogy még az ellenőrző vizsgálat sem talált egyetlen olyan gyereket sem közöttük, akit normál osztályba helyezhettünk volna. — Mi lehet a megdöbbentően nagy szám oka? A nevelők egymásra néznek. Szomorúan. Egyikük széttárja a kezét: A csapat tagjai, Zátrok Károly edzővel. Jagyugya István felvétele i k I
