Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-26 / 21. szám

1979. JANUÁR 26., PÉNTEK %miap Nem jobban — hanem másképpen Rossz földeken is jó eredmények Pest megyében Tegnap befejeződött a Pest megyei vezető mezőgazdasági szakemberek háromnapos ta­nácskozása, Csütörtökön dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei bizottságának osz­tályvezetője tartott előadást a tudományos eredmények gya­korlati alkalmazásáról, ezt kö­vetően korreferátumok hang­zottak el a megyei termelési rendszerek munkájáról. Dél­után Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizottságának tit­kára, a megye mezőgazdaságá­nak tavalyi eredményeiről és idei feladatairól beszélt. Nyílt titok: kitűnően vizs­gázott Pest megye mezőgazda­sága tavaly. A termelési érték például 14 százalékkal nőtt, nagyobb mértékben az orszá­gos átlagnál. Búzából 45, ku­koricából 52 mázsát, rekord- termést takarítottak be a gaz­daságok. A tehenenként! fejé- si átlag elérte a 3800 litert, ho­lott az évtized végére is csak 3400 litert terveztek. Tavaly egy liter tej előállításához 5 dekával kevesebb abrakot használtak fel, ami félmillió dollár kiadástól mentesíti a népgazdaságot. Megyénkben a fagyok, és a jégverés miatt több mint 2 ezer vagonnal ke­vesebb zöldség termett, összes­ségében azonban a gazdálkodás meg erőnkhöz, képessé­geinkhez mérten együtt és egyedül mindent, amivel javíthatjuk a népgazdasági egyensúly helyzetét. Mert az igaz, hogy Pest me­gyében például nincs vesz­teséges üzem, sem az ipar­ban, sem a mezőgazdaság­ban. Ám az is igaz, hogy kétezer vagonnal kevesebb zöldséget, húsz százalékkal kevesebb szőlőt termeltünk — összesen — a tervezett­nél, magas költségekkel. S nem foghatunk mindent az időjárásra. Mi magunk is felelősek vagyunk ebben: a munka szervezői, a ter­melési technológia kimó- dolói, a gazdálkodási hiá­nyosságok elnézői — s a kétkezi munka hanyagolói. Erről van szó. Nem arról, hogy nem dolgoztunk, hi­szen Pest megye az orszá­gos átlagot tekintve ki­emelkedően teljesítette ter­vét. Csak itt-ott ludasak vagyunk. S ha ezt beismer­jük, megvitatjuk szűkebb körben is, kiviláglanak eredményeink — egyébként biztató — hátteréből a ja­vítanivalók, amelyek hatá­rozottan mutatják a továb­bi teendők irányát. Felada­taink megoldását hiába is várnánk központi intézke­désektől. Azok csak segíte­nek. Meg kell teremtenünk a határozatok, szabályozók — és a végrehajtás össz­hangját. Ránk legnagyobb szerep a végrehajtásban vár. De nem szolgai módon. A népfront lakóterületi testületéi is számos alkal­mat adnak arra, hogy élve a szocialista demokrácia adta lehetőségeinkkel, kü­lönböző fórumokon szót kérjünk. elmondjuk, ho­gyan lehetne jobban. A munkástömegek, a paraszt- emberek. az értelmiség ta­pasztalataira, tudására és jószándékára mindig szá­mít a közösség. Az áldozat­kész milliók, az értelmes célokért kockázatot vál­lalók továbbra sem nél­külözik a politikai támoga­tást. Ezeken a fórumokon azonban — és nemcsak a párttaggyűléseken — az eddigieknél fokozattabban jusson kifejezésre a sze­mélyes felelősségérzet, az öntevékeny kezdeményezés. S ami még idekívánkozik: a fegyelem. A LAKÓTERÜLETI be­szélgetések, körzeti össze­jövetelek alkalmával egy­más mellé kerülnek azok, akik a munkapadok mel­lett állnak napközben, s akiké az irányító, szervező szerep. Hamarabb jut szó­hoz mindenki, meg köny- nyebb is a beszéd, valljuk be, ha nem munkahelyünk vezetőjéhez címezzük, ha­nem szomszédunkhoz, ak­kor is, ha az történetesen igazgató. Ha sokszor mond­juk egymásnak, miben lát­juk a hibát, mi az a jó. amit követhetnénk, végül az egész megye, az egész ország lesz a nyertes. Ez­zel: mi magunk. Ezekhez a beszélgetések­hez kapott tegnap fogód­zót, alapos tájékoztatást a megyei népfrontbizottság. Minden bizonnyal élnek is vele tagjai. Bálint Ibolya A NÉPFRONTBIZOTT- SÁGOKAT — szerbe az or­szágban, Pest megyében is — a lakóterületekhez kötik feladataik. Különösen nap­jainkban, amikor a telepü­lések fejlődése meggyor­sul, az átalakulás folya­matában a lakosság a szo­cialista együttélés új for­máit igyekszik kimódolni, megnövekedett társadalmi, politikai — közéleti — ér­deklődéssel. A lakóterületi népfrontmunka elsősorban a cselekvési egység meg­erősítésére törekszik. Ter­mészetesen nem öncélúan, hanem legfőképpen azért, hogy a megértésre talált politikai irányelvekhez sza­bott gazdasági elképzelé­seink minél közelebb ke­rüljenek a tömegekhez. A népfrontbizottságok szám­talan eszközzel mozgósít­hatnak a tervek megvaló­sítására, s teszik is ezt Pest megyében. Valamennyiünket érzéke­nyen érint, hogy mi lesz a társadalmi kiadásokra for­dítható államháztartási milliárdok sorsa. Ugyanak­kor mindannyitink közi«' kötelességé gyarapítani a forintokat, kinek-kinek a saját posztján. Érdemes te­hát múlt évi gazdálkodá­sunk, esztendős munkánk tanulságain elmélkedni, ta­pasztalatokat cserélni or­szágos ügyekben, de szű­kebb körben, házunk táján is. Ezt tette a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizott­sága is, tegnapi ülésén. Az elmélkedéshez Balogh László, a Pest megyei párt- bizottság titkára nyújtott nagyon is gyakorlati fo­gódzkodót. Mert miről is van szó tulajdonképpen? A népgazdaság tavalyi eredményei — az ipar, az építőipar és a mezőgazda­ság termelése, a termelé­kenység emelkedése — el­érték, illetve megközelítet­ték azt, amit terveztünk. Gyarapodtak és korszerű­södtek a termelő alapjaink. Javulnak a lakosság élet- körülményei, életszínvona­lunk fokozatosan emelke­dik. Ugyanakkor — amint azt az MSZMP Központi Bizottsága december 6-i ülésén megállapította — az intenzív gazdasági fejlődés minőségi és hatékonysági követelményei még nem érvényesülnek megfelelően, a gazdálkodás színvonala nem követi kellőképpen a megváltozott és lényegesen magasabb mércét állító kí­vánalmakat, a népgazdaság egyensúlya kedvezőtleneb­bül alakul, mint ahogyan terveztük. Lassan szálló­igévé válik a mondás: Bár úgy élhetnénk, ahogy élünk! Magyarázat: a nem­zeti jövedelem emelkedésé­nek üteme tavaly fél száza­lékkal volt alacsonyabb a tervezettnél, ugyanakkor határainkon belül annyit használtunk fel, amennyit legfeljebb 1980—81-ben le­hetne. A különbséget elő kellett — és kell — terem­teni. Miből? Hitelből, vagy munkával? ORSZÁGOS ÜGYEK. De minket érintenek. Közössé­geket és egyéneket. Egy­formán. Akkor tegyünk is sikeres volt, és ebben a felvá­sárló és ellátó vállalatoknak is fontos szerepe volt — mondta Balogh László a tavalyi ered­ményeket összegezve. Az idei feladatokról szólva megállapította, ez évben sincs okunk lemondani a dinamikus fejlődésről. A megye sajátos gazdálkodása megfelelő alapot nyújt az országos­nál gyorsabb ütemű terme­lésnövekedéshez : fejlettebb az infrastruktúránk, jobbak a közgazdasági adott­ságaink, a fejlesztési források sem apadtak el oly mértékben, mint az ország más megyéi­ben. Nagy tartalékok vannak abban a szellemi tőkében is, ami szűkebb pátriánkban fel­halmozódott. A nagyobb lehetőségek azon­ban csak viszonylagos előnyt jelentenek. Csak azokba a be­ruházásokba szabad belefogni, amelyeket alaposan előkészí­tettünk, és befejezésük után hatékony működésükre lehet számítani. Azokat a fejleszté­seket, amelyeknek megvalósí­tását az állam anyagilag nem támogatja, célszerű későbbre halasz­tani. Ismeretes, hogy a fokozott iparosodás miatt gyorsabban fogynak földjeink, mint má­sutt. Olyan növények, amelyek csak átlag-, vagy még annál is alacsonyabb hozammal ter­meszthetők, célszerű, ha más jövedelmezőbb kultúráknak adják át helyüket A szövetkezetek fejlődéséről szólva Balogh László elmond­ta. hogy a termelés színvona­lát illetően csökkent a gazda­ságok közötti különbség, de a gazdaságosságuk még koránt­sem egyforma. A kérdés most az, az erősebb gazdaságok kap­ják-e a több központi támo­gatást. vagy a gyengébbeket segítsük? Itt Pest megyében az eddigi gyakorlat folytatása látszik indokoltnak. Továbbra is részesülnek az állami eszkö­zökből a jó termelőszövetkeze­tek, de a kedvezőtlen adottságúa- kat sem hagyják maguk­ra. Fontos, hogy ezek mielőbb megtalálják a számukra leg­megfelelőbb termelésszerke­zetet, megerősítsék vezető­gárdájukat. E vonatkozásban követendő például szolgál a kerepest Szilasmenti Tsz vagy a hernádi Március 15. Tsz. Ezek a közös gazdaságok ma már sikeresen tevékenyked­nek, pedig köztudott, hogy ha­tárukhoz a legrosszabb minő­ségű talajok tartoznak. A feladatok sorát áttekintve Balogh László végezetül a gö­döllői országos tanácskozást idézte: 1979-ben nem egy ki­csit jobban, hanem másképpen kell dolgoznunk. V. B. A magyar békemozgalom nemzetközi elismerése Budapesten tartja alakufó ülését a B VT fejlődési munkabizottsága Hétfőn Budapesten tartja alakuló ülését á Béke­világtanács fejlődési munka- bizottsága. A bizottság meg­alakulását a fejlődő világ egy­re növekvő jelentősége is in­dokolja, ugyanakkor Budapest kiválasztásával a magyar bé­kemozgalom képviselőinek több évre visszanyúló jelentős szerepét is elismerik. A nemzetközi békemozga­lom az új munkabizottság megalakításával még inkább össze kívánja fogni az erőket a függetlenségért és önálló­ságért küzdő országok, moz­galmak támogatására, a po­litikai és a gazdasági fejlődés segítésére. A BVT és a fejlő­dési munkabizottság továbbra is mozgósítja a nemzetközi közvéleményt a nemzetek kö­zötti igazságos, kizsákmányolás nélküli gazdasági kapcsolatok megteremtéséért, és igyekszik erősíteni a fejlődő országok közötti szolidaritást. A nemzetközi békemozga­lom fontos eseményét jelentő alakuló ülést követően — ked­den és szerdán — az OBT fej­lődési munkacsoportja, a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­val együtt, kétnapos szeminá­riumot tart. A béke, a harma­dik világ fejlődése, és egy de­mokratikus nemzetközi gazda­sági rend megvalósulásának akadályai címmel megrende­zendő tanácskozáson részt vesznek a BVT leendő fejlő­dési munkabizottságának Af­rikából, Ázsiából, Amerikából és Európából várt tagjai. A szemináriumra meghívták a nemzetközi újságíró-iskola Ma­gyarországon tanuló, fejlődő világbeli hallgatóit is. Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intéze­tének igazgatója mond meg­nyitót. A legfontosabb kérdé­seket a szeminárium két szek­ciójában vitatják meg, s a vi­ta tapasztalatait plenáris ülé­sen összegzik. Ácséi Gyifrgy interjúja a l'Humaniféban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes in­terjút adott Max Léonnak, a L’Humanité szerkesztőjének, a Francia Kommunista Párt lapja csütörtökön közölte az interjú szövegét. A szolidaritás szellemében Béke- és szolidaritási nagy­gyűlést rendeztek csütörtökön a MÁV Budapesti Igazgatósá­gának székházában. Az igaz­gatósághoz tartozó 37 ezer vasutas képviselői előtt Se­bestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács elnöke mon­dott beszédet, majd Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság budapesti nagyköyete szólt a résztvevők - höz. A nagygyűlés végezetül egy­hangúlag elfogadott állásfog­lalásban erősítette meg: a jö­vőben is töretlenül szolidari­tást vállalunk a h"s vietnami nép harcával, elítéljük az im­perialista agresszorokat. For­ró üdvözletünket küldjük a felszabadult kambodzsai nép­nek. A Kambodzsai Népköz- társaság megalakulása jelentős hozzájárulás Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjéhez. Vizsgálatok, bejelentések Pest megye népi ellenőrzési bizottságainak egy éve A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság tegnapi ülé­sén értékelte a megye népi ellenőri hálózatának elmúlt évi munkáját. Több értékelni való is volt most, mint az el­múlt év elején, mert 1978- ban kilenc százalékkal több vizsgálatot folytattak, mint 1977-ben. Ráadásul másfél százalékkal kevesebb népi el­lenőrrel tették mindezt, tehát valamennyiüknek több munka jutott. Jó együttműködés A megyei NEB és a járási, városi bizottságok tovább erő­sítették kapcsolataikat a párt- és tanácsi szervekkel, együtt dolgoztak a munkaterv kiala­kításától az utóvizsgálatok le­zárásáig. Vizsgálati jelentései­ket három esetben önálló na­pirendi pontként tárgyalták meg a pártszervek, s 23 al­kalommal tűzték napirendre jelentéseiket a tanácsi vég­rehajtó bizottságok. Volt rá eset, hogy a bizottságok kö­zösen végeztek vizsgálatot a tanácsi szakigazgatási szer­vekkel. Javult a NEB-ek együtt­működése a társadalmi és tö­megszervezetekkel is; ülései­Februárban elkészül Februárban befejeződik a PEVDI pilisszentiváni bőr­díszmű gyáregységének rekonstrukciója. A régi földszintes épületre két emelet került. Korszerű körülmények között dol­gozhatnak majd a második emeleti mintázóban és a szabászat­ban, az elsőn pedig ebédlő, mosdók és irodák kaptak helyet. Bozsán Péter felvétele ken ezek a szervek 15 vizsgá­lati jelentést tárgyaltak meg. Mindez mutatja, hogy fontos népgazdasági, társadalmi je­lentőségű kérdésekkel foglal­koztak a népi ellenőrök 1978- ban is; megállapításaikat a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti szervek mun­kájuk során jól tudták hasz­nosítani. Mindenkit érdekel A NEB-vizsgálatokról la­punk hasábjain rendszeresen beszámoltunk, így olvasóink ismerik megállapításait. Szá­mos olyan témát vizsgáltak meg tavaly is, amely a la­kosságot közvetlenül érinti. A tejtermelés, feldolgozás és a fogyasztás helyzetét vizs­gálva megállapították példá­ul, hogy a feldolgozóipar nem rendelkezik kellő számú szak­munkással; továbbá: a tehén­állomány növekedésével egy­re több tejhez jut az ország, de a lakosság nem fogyaszt eleget Nem tudott még ki­bontakozni az iskola tej-akció sem. Rendkívül fontos kérdés­hez nyúltak a járási bizottsá­gok és a megyei NEB, ami­kor az öregek házigondozói rendszerét vizsgálták meg. A házigondozás továbbfejleszté­sére azért is szükség van, mert az emberi életkor hosz- szabbodásával egyre nő a ma­gukat ellátni képtelen idős emberek száma. A megyei NEB több orszá­gos vizsgálatba is bekapcso­lódott. Így tárták fel például az újítómozgalom továbbfej­lődésének útjában álló aka­dályokat. A megyei bizottság több önálló vizsgálatot is foly­tatott; közülük emlékezetes a megye ásványvagyon helyze­téről, az építőtáborokról, az építőipari szövetkezeti közös vállalatok munkájáról készí­tett jelentés. A vizsgálatok minőségének próbaköve az, hogy a jó ja­vaslatokból mennyi haszno­sult a gyakorlatban. Három­százhetvennyolc szerv kapott javaslatot a NEB-től, ezeket — egy kivételével — elfogad­ták. Büntető feljelentést nem tettek 1978-ban, egy vezető beosztású dolgozó ellen fe­gyelmi eljárást kezdeményez­tek, az eljárást le is folytat­ták. Egyharmad névtelen Hasonló ügyszeretettel fog­lalkoztak a megyei népi el­lenőrzési szervek a lakosság­tól érkező közérdekű bejelen­tésekkel és panaszokkal. 1977- ben 245, tavaly 253 bejelentést vettek kézbe. A megyei bi­zottsághoz az előző évinél ke­vesebb lakossági bejelentés érkezett, a váci járásban meg­duplázódott a bejelentések száma, s emelkedett a gödöl­lői, a szentendrei, a ráckevei és a nagykátai járásban. Ke­vesebb volt a bejelentés a ceglédi, a monori, a nagykő­rösi és a budai járásban, a dabasiból mindkét évben ugyanannyi futott be. Nem számottevően, de nőtt a név­telen bejelentők aránya, 32,4- ről 33 százalékra. __ A bejelentők legnagyobb ré­sze — tavaly éppúgy, mint ta­valyelőtt — a jogszabályok­kal, illetve a szocialista gaz­dálkodás elveivel ellentétes magatartást tapasztalva for­dult a NEB-hez. Sokakat a ke­reskedelem részéről ért sére­lem. Az ügyek háromnegyed részét 30 napon belül sikerült lezárni. A saját hatáskörben vizs­gált közérdekű bejelentések 64 százaléka alaposnak bizo­nyult; és orvosolható is volt. Alapos volt, de nem lehetett orvosolni a bejelentések 12 százalékát, 24 százalékuk nem volt megalapozott. A névtelen bejelentők 53 százalékának volt igaza. A bejelentések kapcsán a bizottságok 140 vizsgált és felügyeleti szervnek tettek ja­vaslatot az orvoslás érdeké­ben, 133 javaslatukat fogad­ták el. ötven esetben fegyel­mi. 34 alkalommal kártérítési eljárás lefolytatását javasol­ták, 14 személy ellen büntető eljárást kezdeményeztek. Saját hatáskörben A panaszok száma számot­tevően emelkedett, egyik év­ről a másikra 115-ről 149-re. A legtöbb — akárcsak tavaly­előtt — a megyei bizottság­hoz, valamint a budai, a váci és a ráckevei járásból érke­zett. A panaszosok egyharma- da azért fogott tollat, mert elégedetlenek voltak állam- igazgatási hatósági eljárások­kal, 27-en munkaügyi prob­lémákkal fordultak a NEB- hez. Sok volt a magánszemé­lyek közötti vitás ügy is. A panaszok nagyobb részét saját hatáskörben intézték el a bizottságok; ezeknek 72 szá­zaléka volt megalapozott. A vétkesek közül húsz személy ellen fegyelmi, kártérítési, vagy egyéb eljárást kezdemé­nyeztek és folytattak le az illetékes szervek. Hatos Erzsébet I • • Összhangot teremtve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom