Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-25 / 20. szám
mr MFC irr 4 4 1979. JANUAR 25., CSÜTÖRTÖK TÖBB HELY _ JOBB MŰSOR Fúvósoknak^ ezüstlant A SOLYMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Száz ország a cserepartner A magyar könyvtárak hírneve Világszerte érdeklődnek a magyar könyvtárügy eredményei iránt: újabban 42 ország — közitük angliai, NSZK-beli, kanadai, egyesült államokbeli, indiai, japán — tudományos, illetve könyvtároskópző intézmény igényelte a Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadványait. Ez ideig összesen lüO ország intézményei jelentkeztek cserepartnerként. A magyar szakirodalom orosz és angol nyelvű referáló folyóirata a szocialista országokba 162, a tőkés országokba 321 példányban jut el. Az Információ a könyvtári és információs munka eszközeiről, berendezéseiről című magyar, orosz és angol nyelvű tájékoztatót 25 külföldi intézmény kaoja rendszeresen. Viszonzásként _ tavaly 269 könyv és 115 féle időszaki kiadvány érkezett a magyar központba. A könyvtárosképzés, a könyvtárépítés és berendezés témáiról rendszeres a tapasztalatcsere. Solymárról, mint oly sok Budapest környéki településről, a munkaképes lakosság jo része a fővárosba jár dolgozni. Amennyiben azonban sajátos itt a helyzet, hogy budapestiek is szép számban utaznak ide, például a Pest megyei Műamjagipari Vállalathoz, vagy a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat helyi gyáregységéhez. Ez a permanens mozgás meghatározza a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház munkáját is. Tevékenységét a lakosok meglehetősen csekély szabad idejéhez kell igazítani. Így elsősorban a késő esti órák és a hétvégek alkalmasak a különböző közművelődési programok szervezésére. Szakkörök sikere A tavalyi esztendő eseményekben gazdagon telt a művelődési házban. Nagy sikerük volt azoknak az egészségügyi előadásoknak, melyeket az orvosi rendelővel közösen szerveztek. Természetszeretetre, környezetük megismerésére és főleg: gyakorlati tudnivalókra nevelték az érdeklődőiket a kertbarátkor foglalkozások. Kicsi, de lelkes gárda dolgozik a tavaly indított fotószaikkörben. A múzeumi és műemléki hónap rendezvényeinek, így például László Gyula professzor előadásának a kettős honfoglalásról, sok résztvevője volt. Számos helyi és fővárosi látogatta a helytörténeti gyűjteményt bemutató kiállítást. Tetszett a hangszerkiállítás is, melynek anyagát a Tudományos Akadémia Zenetörténeti Múzeuma adta kölcsön. ■ Zenei élet Ha már zenéről van szó: az énekes hagyományok őrzésében és életrekeltésében évek óta fontos szerepet kap a Hazafias Népfront helyi szervezete és a művelődési ház közös patronálását élvező férfikar és az asszonykórus. Mindkét csoport szerepelt a Röpülj páva! Tv-vetélkedő döntőjébe került Pest megyei csapatban. A Pilisvölgye fúvószeneker, mely a helyi tsz anyagi — és a művelődési ház módszertani segítségével működik, decemberben az országos fúvós- zenekari minősítő versenyen ezüstlant diplomát nyert. Mindhárom csoport aktív résztvevője volt a tavaly másodszor megrendezett solymári zenei heteknek. A hetek központjában nagyszabású kórushangverseny szerepelt, a Váci Vox Humana, a szentendrei Városi Kórus és a többiek felléptére, a helybelieken kívül, számos budapesti is kíváncsi volt. Különösen nagy sikert aratott az általános iskolásokból verbuvált gyermekkar, melynek kis tagjai ugyancsak a művelődési házban gyakorolnak, készülnek. Űj vezetővel ismét megindult az ifjúsági klub munkája, programjában vetélkedők, viták vetítések. Most, hogy elkészült az iskola 6 új tanterme és felújították az óvodát, ismét több helyhez jut a művelődési ház. Eddig ugyanis a gyerekek egy részét itt oktatták. Befejeződött *a ház udvari frontjának felújítása. Szerelik a korszerű központi fűtést is, a nagyközség üzemeinek segítségével. Aszfaltraj/verseny Az idei tervekben a már említett, jól bevált és sikeres programok folytatásán túl, újakat is szervez a művelődési ház agilis vezetősége. Előadássorozatot készítenek elő természettudományi kérdésekről. Több kirándulást indítanak. Újra lesz szabás-varrás tanfolyam. A községi könyvtárral karöltve Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója méltó megünneplésére készülnek. Idén május 20. és június 17. között tartják a zenei heteket, központjában ismét a kórusmuzsikával. Várják a Kolozsvári Akadémia Kórusát, a Liszt Ferenc Zeneakadémia kórusát. Hangverseny és operaelőadás is szerepel a műsoron, melyet a fúvószenekarok immár hagyományos találkozója zár majd. Együttműködési szerződést kötnek az Iparművészeti Főiskola KISZ-szervezetével. A művészjelöltek kamarakiállításokon mutatják be alkotásaikat, és az érdeklődőket egy-két gyakorlati tudnivalóra is megtanítják. Újjáalakul a nyugdíjasklub, a legkisebbeknek pedig aszfaltrajzversenyt rendeznek. Idén js több bál és táncdél- után várja majd a fiatalokat. Amint elkészül a színházterem fűtőberendezése, kellemes körülmények közé kerül a gyermektánccsoport, és az asztaliteniszezők is itt tarthatják edzéseiket. A solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház idén fokozottabb együttműködésre törekszik a nagyközség üzemeivel. Az igények gondos számbavételével közös rendezvényekre is sor kerül majd. A. Gy. A bécsi Hofkammerarchív- barf megtalálták a XVI. századi híres Telegdi-könyvtár eredeti katalógusát, amelyet a bibliográfusok rég 'elveszettnek hittek. Telegdi Miklós, az alföldi jobbágyfiúból lett író és tudós főpap 1579-ben foglalta el a pécsi püspöki széket. Pécs abban az időben már török megszállás alatt volt, ezért Telegdi a Pozsony melletti Nagyszombatban működött. Itt hozta létre nevezetes reneszánsz könyvtárát, amely a korabeli Magyarország egyik legnagyobb, legértékesebb bibliotékája volt. Dr. Tóth István pécsi irodalomtörténész, ismert Ba- lassi-kutató a költőre vonatkozó dokumentumokat keresett a bécsi levéltárakban és eközben bukkant rá a Hof- kammerarchivban — a,z Udvari Kamara egykori levéltárában — a Telegdi-biblioté- ka latin nyelvű katalógusára. A négyszáz évvel ezelőtt élt pécsi püspök halála után I mintegy félezer kötetnyi művet írtak össze. A katalógus eredeti példánya az Udvari Kamarába került, a másolata a Magyar Kamarába. Ez utóbbit a múlt században megtalálták és közzé is tették, A pécsi kutató xerox-másolatot készíttetett az eredeti katalógusról és itthon összehasonlította az Országos Levéltárban őrzött másolattal. Hetvennégy lényeges eltérést fedezett fel a két jegyzék között. A Telegdi-gyűjtemény pontos, hiteles feltárása irodalomtörténeti és művelődés- történeti szempontból egyaránt jelentős. A csaknem négyszáz esztendős könyvjegyzék több meglepetéssel szolgált Olyan magyarországi írókat is feltüntet, akikről eddig nem tudtunk, vagy csak kevéssé ismertük őket. Különös jelentőségűek a Cantiones Hun- garicae (Magyar Énekek), s a Psalterium Hungaricum (Magyar Zsoltároskönyv), című kötetek. Előkerült az eredeti katalógus A Telegdi-bibliotéka értékes darabjai Az elmélet és a gyakorlat egysége GAZDASÁGPOLITIKAI KÖNYVEK „Gazdasági körülményeink szükségessé teszik, hogy 1979. évi terv kialakításakor az eddiginél is alaposabban elemezzük a gazdasági folyamatokat, s reálisan jelöljük ki a követendő utat” — hangzik a többi között pártunk Központi Bizottságának múlt év december 6-i ülésén hozott határozata. Vagyis az eddiginél jobban kell dolgoznunk. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges a gazdaságpolitikai összefüggések jobb ismerete. Ehhez nyújtanak segítséget a Kossuth Könyvkiadó legújabb kiadványai. Belőlük ismertetünk néhányat. Tervezés, áru—pénz viszonya Újból megjelent a Szocializmus politikai gazdaságtanának története, mégpedig egyszerű és közérthető formában. A szovjet szerzői gárda azt tűzte ki célul, hogy megvilágítsa a politikai gazdaságtan néhány kérdését. A tanulmányírók tíz fejezetben foglalták össze mondanivalójukat. Az első fejezetben a szocializmus politikai gazdaságtanának a tárgyát vizsgálják, majd módszertani kérdésekkel foglalkoznak. Ezután a termelőerők fejlődésének történetét, a társadalmi munkamegosztást és a szocialista tulaidon kialakulását elemzik. A szerzők a szocialista tervezés, az áru—pénz viszonyait elemezve, azt vizsgálják, hogy miként érvényesül a mi társadalmunkban az értéktörvény, de foglalkoznak a termelés hatékonyságával, az elosztás problémáival, a kereslet és a kínálat törvényeivel, a szocialista kereskedelemmel. Tudjuk, hogy ezekben a kérdésekben a szocialista közgazdászok és teoretikusok között a múltban eltérő volt a vélemény, ma is sok vitára ad alkalmat ezeknek a törvényszerűségeknek az értelmezése. Kétségtelen, hogy a realizálás, mint élő kategória, a szocializmusban is létezik. Ezt a problémát megoldani csakis az arányos gazdasági fejlődéssel, a kereslet és kínálat összhangjával lehet. A szocialista világrendszert is elemzik, megállapítják, hogy a KGST fontos szerepet tölt bs a társult országok életében, szükségesnek tartják a szocialista munkamegosztást, az integráció bővítését. Eligazítás propagandistáknak A könyv a propagandisták tavalyi elméleti tanácskozásának anyagát foglalja egybe. Immár hagyomány, hogy ezt a tanácskozást a Kossuth könyvformában is megjelenteti. Ez érthető, mert nagyon fontos időszerű gazdaságpolitikai, elméleti és társadalmi kérdések hangzanak el az évről évre megismétlődő tanácskozáson. Szabó József azt fejtegeti, hogy a szocializmus építésének néhány kérdése miként jelentkezik propagandamunkánkban. A gazdaságpolitikai kérdésekről szól Hoós János előadása, amelyben mindenekelőtt azt emeld ki, hogy a munkaerő, a beruházási források, s a gazdaság eszközigénye tekintetében az utóbbi időben jelentős változás következett be. A jövőben már nem lehet újabb munkaerőt bevonni a termelésbe, ugyanakkor a társadalmi munkaidő csökkent. A beruházási és felhalmozási alapok, csak mérsékelhetően emelhetők, viszont a népgazdaság eszközigénye fokozódik. Tehát, a régi út nem járható, új módszerekre van szükség, hogyha növelni akarjuk a termelés hatékonyságát, konkrétan a munka termelékenységét kell fokoznunk. Ezzel párhuzamosan korszerűsíteni a gyártmányokat, bizonyos nem kifizetődő csoportjának a termelését meg kell szüntetni, az ezek által eddig lekötött munkaerőt és munkaeszközt, tervszerűen átirányítani korszerű, gazdaságos területekre. Decin József a gazdasági adottságokat és az ipar- fejlődés irányát vizsgálja, Kozma Ferenc pedig a szocialista integráció jövőjét jellemzi. Az ideológiai kérdések tárgykörében Nagy László azt fejtegeti, hogy a jelenlegi szakaszban előtérbe kerül a szocialista tudatformálás. Vizsgálja ennek lehetőségeit. Ugyanis a. társadalmi tudat egészen elmaradt a gazdaságban bekövetkezett változásoktól. Az erkölcs és az életmód rengeteget változott, de még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. Losonczi Ágnes, a szocialista életmód térhódításának feltételeit teszi bonckés alá. Az anyagiakban kifejeződő társadalmi különbségek még mindig nagyok, s ez sok esetben feszültségeket okoz, mivel egyes anyagi jólét mögött nincs megfelelő munka. Ferge Zsuzsa a még mindig meglevő műveltségbeli különbségeket elemzi. Az előadói névsor korántsem teljes, hiszen 28 előadás'hangzott el, amely lényegében átfogja egész társadalmunk problematikáját. Kérdés — felelet A közgazdasági kérdésekről igen nehéz valóban népszerűén írni. A gazdaságpolitikai fórum szerzői — Gadó Ottó, Gönczöl Ferenc, Kovács Árpád, Lendvai István, Osváth Lajos, Pongrácz Antal és Szlameniczky István — most mégis erre vállalkoztak, és nem sikertelenül. A tanulmányok kérdés—felelet formájában dolgozzák fel a mai gazdaságpolitikai kérdéseket. Elsősorban azt vizsgálják, hogy milyen előrehaladás történt az elmúlt években hazánkban a termelés növelésében és a korszerűtlen termékek visszaszorításában, s milyen eredményeket hoztak a központi fejlesztési programok, miként javíthatjuk termékeinknek minőségét és választékát. A mezőgazdaságról szóló részben azt vizsgálják, hogy az MSZMP agrár- és szövetkezetpolitikai elvei miként érvényesültek, hogyan ítélhetők meg mezőgazdaságunk fejlődési üteme a nem-* zetközi összehasonlításban. Foglalkoznak élelmiszeriparunk fejlődésével, valamint azzal, hogy a termelési rendszerek milyen eredményeket hoztak, és melyek a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének további feladatai. Elemzik a szövetkezetek szerepét, a háztáji fontosságát. A külkereskedelmi fejezetben a világkereskedelem helyzetét, ezen belül a KGST szerepét elemzik. Gáli Sándor HETI FILMJEGYZET Neked nem szól a lélekharang Jelenet a Neked nem szól a lélekharang című csehszlovák filmből Az 19S8 nyarán lezajlott csehszlovákiai események után tíz évvel több filmben is kísérletet tett a csehszlovák filmművészet, hogy felmérje, elemezze az évtizede történtek néhány vonását. E filmek sorába tartozik a jogászból lett rendező, dr. Vojtech Trapl első játékfilmje, a Neked nem szól a lélekharang is, (Színpadi. és tévéváltozat után került a filmvászonra is.) Trapl, aki filmjének írója is,, egy megtörtént eset — egy tragikus véget ért lincselés — valóságelemeire építi fel filmjét. Egy kommunista mérnök feleségét hajszolja kis híján a halálba — halál helyett „csak” az idegösszeomlásba — a felhecceit tömeg, s egy lelkiismeretes, ügyésznő úgy próbál vádat emelni az ügyben, hogy igyekszik megkeresni a bűnösöket. Ám ez nehéz feladat: akik tanúskodhatnának, nem mernek szólni, akiknek közük volt az ügyhöz, ködösítenek, s akik az események igazi mozgatói voltak, kevés híján megússzák a fele- lősségrevonást. Az ismert képletű „tárgyalási film” egy variánsával ismerkedhetünk hát Trapl filmjében? Igen is, nem is. Igen. annyiban, hogy a csúcspont itt is egy izgalmas tárgyalás, ahol minden vitás kérdésre fény derül. Nem viszont annyiban, hogy a film író-rendezője többet akar, mint egy bűnügy tisztázását. Traplt elsősorban az emberek cselekedeteinek belső rugói érdeklik. Azt kutatja, ki, mitől válik képlékeny anyaggá a hecclovagok kezében, ki miért nem mer kiállni az igazság mellett, kinek mi oka van ártatlan embereket megfélemlíteni, meg- hajszoini? Az okok — ne feledjük a történet időpontját! — természetesen politikaiak. Ott keresendők, ahol az 1968- as csehszlovákiai események okai és ezen okok következményei. Trapl vallottan és vállaltan politikai filmet készített, s ezt csak üdvözölni lehet. Éppen ezért nagy kár, hogy az — érthetően — nem eléggé gyakorlott filmíró és filmrendező Trapl nem tudta a kellő filmművészi hőfokra emelni elképzeléseit. A film meglehetősen nehézkes, itt-ott körülményes. A késleltetés dramaturgiáját túlságosan kijátssza ahhoz, hogy egy idő után, minden titokzatoskodás dacára, ne tudjuk, kiben, mi lakik. A film így elsősorban témája, s nem annak megvalósítása miatt figyelemre méltó. Játék az almáért Vera Chytilová csehszlovák filmrendezőnő filmje az 1978- as Karlovy Vary-i filmfesztiválon nem szerepelt a versenyfilmek között, információs vetítésen lehetett megtekinteni, de így is a fesztivál egyik eseménye lett. Most itt a film, s azok is megértheti!^ a siker okait, akik a nyáron csak a lelkes méltató sorokat olvashatták a fesztiválról tudósító újságírók tollából. Chytilová filmjének alig lehet elmondani a cselekményét, s talán nem is szükséges, mert ezzel az elmeséléssel édeskeveset mondanánk magáról a filmről. A Játék az almáért kiválósága ugyanis éppen abban rejlik, hogy minden lényeges értéke jellegzetesen filmes érték. Humora nem verbális, bár igen szellemes dialógusai vannak, s külön bravúr a fura, fanyar narrátor szöveg. Mégis, a film derűje, humora nem elsősorban ebből, hanem a látásmód iróniájából, a jelenetek beállításának mulatságosságából, a remek képi asszociációk, átváltások, vágások sziporkáiból ered. Chytilová nem álszent, nem szemforgató és nem is malackodik. — úgy mutatja meg az élet legintimebb pillanatait — a szerelmeskedést, a születést —, hogy semmit sem kendőz el, de nem is akar csámcsogni a „kényes” részleteken. Felnőtt, érett, őszinte és szókimondó filmet csinált, melyben szinte állandóan „arról" van szó, de soha, egy percig sem érezzük mesterkéltnek, kimódoltunk, sandának, szépelgőnek, netán feministának a legmerészebb képsorokat sem. A mama kedvence, félszeg, álmatag, ámde annál nagyobb szoknyabolond szülészorvos és a csúnyácska, ám. de annál belevalóbb kis ápolónő szerelmi históriája így válik egyszerre roppant komoly- lyá, s roppant mulatságossá. Chytilová gyakran megy el az érzelmeskedés, a megkönnyez- tetés, a pátosz vagy az ön- sajnálat határáig, de azt sosem lépi túl, sőt: amikor úgy érzi, már túl komoly, túl megható, ami a vásznon látható, egy fintorral, egy csavarással, egy meglepő, mulatságos ötlettel véget vet a ko- molykodásnak. Tiszta képletek az életben sincsenek, miért ne lenne hát a filmben is fény és árnyék, derű és ború, nevetés és sírás együtt, egyszerre jelen? A film egyik főszerepét — az orvost — az a Jiri Menzel játssza (kitűnően!), akinek pompás filmjét, a Szigorúan ellenőrzött vonatokat a magyar közönség is jól ismeri. Chytilová a csehszlovák film- művészetnek ezt a vonalát folytatja — s ez egyszerre jelenti az elismerést, és a rendezőnő helyének megjelölését is országa filmművészetében. Ritkaságok boltja Ódon ritkaságok boltja — i ez Charles Dickens egyik leg- | ismertebb regényének címe. | Mr. Quilp — ez a regényből készült zenés angol film címe. Érthetően: a megzenésített Dickens-mű főhőse a gonosz, púpos, csúf, aljas, csalárd, hazug, stb. Quilp úr, foglalkozására nézve uzsorás, zálogos, orgazda és mumus. Michael Turner rendezése kísérletet sem tesz az eredeti Dickensi mű színeinek visszaadására, j Ehelyett megelégszik az angol | music hall comedy, a mi fogalmaink szerint körülbelül a zenés bohózatnak megfelelő műfaj fogásainak alkalmazásával. Igénytelen, gyönge, az eredetiséget hírből sem ismerő filmecske ez, méltatlan mind Dickenshez, mind azok. hoz a kitűnő angol filmkomédiákhoz, melyekből mi is sokat láttunk. Takács István
