Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-05 / 3. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM. ÁRA 80 FILLÉR 1979. JANUÄR 5., PÉNTEK Megfizetik Ö tezer esztendeje termesztik legősibb ipari növényeink egyikét, a Linum usitatissimu- mot, azaz a házi lent. S mert régóta, bizonyos fogások, megszokások olyannyira természetessé lettek, hogy föl sem merült, lehetne másként ezt vagy azt csinálni. így valahogy jutott a legmostohább sorsra a lenfeldolgozás első szakaszának mellékterméke, a pozdorja: eltüzelték. A feldolgozó telepek kazánjait fűtötték a hulladékkal, mígnem ... valakinek eszébe jutott, a melléktermék nem okvetlen értéktelen szemét, hanem esetleg felhasználható. Így alakult ki azután a lenpozdorja bútorlappá történő feldolgozásának technológiája, s alkalmazták azt eredményesen hosszú évek óta — külföldön. A hazai lenfeldolgozás legjelentősebb cégénél, a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál — a vezetés fel- frissítése után — alapvető szemléleti változásoknak kellett végbemennie ahhoz, hogy napirendre kerülhessen o len komplex hasznosításának feladata, s azon belül a pozdorja ügye. Megmásítanánk a valóságot, ha olyasmit állítanánk, az elgondolásnak, a komplex hasznosítás tervének mindenki tapsolt. A vállalati közösség némely csoportja, tagja úgy vélekedett, ami jó volt addig, jó lesz a jövőben is, minek bíbelődik egy textilipari vállalat olyasmivel, ami nem vág a profiljába?! Bármennyire is nyilvánvaló volt a lenfeldolgozás teljes köre által elérhető eredmény, : feladat elfogadtatása .cemény küzdelemben történt meg. Igaz, lehetett volna puszta utasításokkal í hanőverezni érvek és ellenérvek között, csakhogy akkor kétségessé válik r cselekvés azonos iránya. í még kétségesebbé o kö; . eműködés elérése. Ezek pedig elengedhetetlenek, hiszen hazánkban ismeretlen technológiáról van szó, olyan berendezésekről, amilyeneket egykét szakember látott addig csupán külföldi kiállításokon és üzemekben. D ecember 19-i ülésén fogadta el az MSZMP Pest megyei Bizottsága azt a gazdaságpolitikai cselekvési programot, amelynek egyik feladatpontja a Lenfonó és Szövőipari Vállalat bútorlapgyártásában a termelés tervezett szintjének elérését szabja meg teendőként, azaz elkészült a pozdorját feldolgozó üzem, megkezdődött benne a termelés. Mondhatjuk: így zárult a vita, s jó, hogy ezen a módon történt a nézetek ütköztetése. Mert voltak a nyolcvanmillió forint értékű beruházásnak nehéz szakaszai, kisebb-nagyobb kátyúi, s akkor mutatkozott meg, szemben a korábbi tamáskodással, akarja-e a vállalat közössége az újdonságot; akarta, mert az első szóra mozdultak azok, akik tehettek valamit a nehéz helyzet megváltoztatásáért. Évente húszezer köbméter bútorlapot bocsát majd ki az új üzem — Sanopan védjeggyel kerülnek forgalomba —, s ennek kétharmadára hosszabb távon reális exportlehetőség mutatkozik. Hétezer köbméterre vevő az a belga Mar- recau cég, amely a kulcshelyet elfoglaló berendezéseket — kooperációs szerződés keretében — szállította, s úgy vevő, hogy a mindenkori világpiaci árat adja a termiékért. A 13—14 ezer köbméternyi pozdorja- bútorlap külföldön történő értékesítésének lehetősége egyben annak is ígérete, hogy a beruházáshoz igénybe vett tőkés import összege fél esztendő alatt megtérül! Hat hónap — mi tagadás, nagy ritkaság a dollár elszámolású behozatalit igénylő fejlesztések körében. Az sem mellékes tényezője ennek a beruházási példának, hogy utat nyitott a több irányú nemzetközi együttműködésre — mert a Lenfonó gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki a csehszlovákiai rokoncéggel, a sladkavicovói poz- dorjalapgyárral is, ott történt a kezelőik betanítása, s biztató megállapodások vannak a karbantartások közös elvégzésére. T úlzott jelentőséget tulajdonítanánk egyetlen beruházásnak? Természetesen aiz új üzem hatása nem akkora, hogy alapvetően befolyásolja a Lenfonó és Szövőipari Vállalat gazdálkodását, csakhogy éppen arról van szó: ami addig veszendőbe ment, az értékké válik. Olyan forrást nyitottak meg némi fejtörés árán, ami addig is rendelkezésükre állt, de észrevétlen maradt, észrevétlen azért, mert nem kedvezett feltárásának a vezetői, irányítási szemlélet és gyakorlat. Valójában tehát azt kell leírnunk a pozdorja ürügyén, hogy a vállalati gazdálkodásban rejlő lehetőségek nagyobbak, mint amennyit a termelőhelyek ténylegesen hasznosítanak. S a kettő közötti különbség egyben annak eléggé megbízható jelzője is, a vezetés mennyiben érzi kötelességének és jogának az ilyesfajta tartalékok kamatoztatását. Eddig ugyanis általában csaik a kötelességek oldaláról közelítettük a feladatot, most — nem véletlenül — az eltérő szedésmóddal a jogot tettük hangsúlyossá. Mert igenis, joga a vállalatvezetésnek, hogy új próbák elé állítsa a közösséget, addig ismeretlen feladatok elvégzésére bírja rá, ha ezek a próbált, feladatok egybevágnak az össztársadalmi érdekeltséggel, s ugyanakkor a cégnek sem előnytelenek. Az új bútorlapüzemben az egy foglalkoztatottra jutó termelés értéke fölötte áll az egymillió forintnak ' évente, ami a vállalati átlagnak az ötszöröse. Semmi hatásvadászat nincs tehát abban, ha azt állítjuk: a nehéz gazdasági körülmények között is megfizeti a piac a fejtörést, a tartalékok felkutatását, a vevők, a felhasználók megfizetik a gyártónak azt, ha töri magát. S itt ez történt; törték magukat. Megelégedni a megszokottal, a szokványossal annyi, mint föladni a lehetőségét annak, hogy új forrásokra leljünk. S lám, ezek a források olykor ott találhatók a — pozdorját tüzelő kazánházban. Mészáros Ottó Város lett Fehérgyarmat Legújabbkori történelmének legjelesebb eseményét köszöntötte csütörtökön a 9000 lakosú Fehérgyarmat: várossá avatták a szatmári síkság központjában fekvő települést. A Szabolcs-Szatmár ötödik városának avatása tiszteletére rendezett ünnepi tanácsülésen részt vett Trautmann Rezső, asz Elnöki Tanács helyettes elnöke, Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese és Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Az ünnepség helyszínén, a járási művelődési központ színház- termének széksoraiban helyet foglaltak a megye városainak, társadalmi szervezeteinek képviselői. Trautmann Rezső ünnepi beszédében szólt arról a töretlen fejlődésről, melyet az új város az 1970. évi nagy árvíz óta elért, majd az Elnöki Tanács megbízásából átadta a városi tanács elnökének a várossá nyilvánítást tanúsító okiratot, s a városi rangra emelt település jelképes kulcsát. Tar Imre, Szabolcs-Szatmár párt- és állami testületéinek nevében üdvözölte a megye legifjabb városát. Új anyagokból expertdeviza Ötvözetek, fényesőffogtók, ferrifek — Ifútról — Termékeinknek mintegy hetven százaléka olyan, amelyet csak tőkés importtal lehetne helyettesíteni. Nem véletlen tehát, hogy tavaly sem voltak értékesítési gondjaink, sőt több rendelést el kellett utasítanunk — tájékoztatott a Híradástechnikai Anyagok Gyárának igazgatója Vácott. Lágyferritből több mint 131 millió forint értékűt gyártottak, gondot fordítva a minőség javítására és a szállítási határidők betartására. Igazodva az igényekhez, új anyagot is kifejlesztettek, amely már világszínvonalú. Űj termékeik: az M 4000-es és az M 5000-es torroidgyűrű az export növelését is elősegítette. — A keményferrit készítését a technika fejlődése kényszeríti ránk. A múlt évben csupán a gyártás lehetőségét teremtettük meg — magyarázza ár. Koncz Károly. — A nyomtatott áramkörökből viszont az eredeti terveknek megfelelő mennyiséget tudtunk kiszállítani, 70 millió forint értékben. A vállalat szerelvénygyártó üzemét is a jól dolgozók közé sorolja az igazgató, Nem csupán azért, mert négy százalékkal túlteljesítették termelési előírásaikat. Jelentős lépéseket tettek a fénycsőfojtó gyártás továbbfejlesztése érdekében is. Bár sikerült csökkenteni a nehéz fizikai munkát, az idén tovább automatizálják a szerelősorokat. — összes termelési értékünknek több mint egyhar- madát a kohászati cikkek tették ki: egy újabb ötvözőtégely üzembe állításával 1000 tonnával növeltük a termelést — elemzi munkájukat az igazgató. — Kohászati üzemünkben javult az ötvözetek és a horganyhüvelyek minősége. Bár egy hónapig szünetelt a horganylemezgyártás — a kemence átépítése miatt —, mégis 348 millió forint értékű árut készítettek az üzemben, többet az előírtnál. Romhányban készülnek a higanygőzfojtók és a transzformátorok. Utóbbiak között már televíziókészülékhez alkalmasak is vannak, amelyek a népgazdaságot — közvetve — jelentős tőkés exporthoz segítik. December 23-án teljesítette tervét a HAGY munkásgárdája. Az évet több mint 945 millió forinttal zártuk — összegez Pádár Sándor, műszaki igazgatóhelyettes. Ahol lehetett, automatizáltuk a berendezéseket, a gyártósorokat. Ennek eredménye, hogy míg 1977-ben egy munkásunk 809 ezer forint termelési értéket termelt, tavaly már 936 ezer forintot. A termelést segítő ötvennégy elfogadott újításból ötvenöt szocialista brigádok nyújtottak be. Elsődleges feladatuknak a belföldi igények kielégítését tartották, de sikerült növelniük az exportot is. Háromszáz- ezer fénycsőfojtót szállítottak Csehszlovákiába — mintegy félmillió rubel értékben —, és kistranszformátorok, ferrit- termékek utaztak az NSZK- ba, Svédországba, Franciaországba. összesen 3 millió 385 ezer dollárral járulhattak az ország tőkésdeviza-bevételé- hez. D. Gy. Olcsóbb álSattelepek — változatlan tejtermelés Módosítottak több hatósági intézkedést Az állattenyésztés nehéziparában, a szarvasmarha-tenyésztésben idén a korábbinál jóval erőteljesebben bontakozik ki a költségtakarékos beruházási program. A gazdaságok a beruházásra fordított összegeket nem a telepek bővítési, építési munkáinak fékezésével, esetleg leállításával igyekeznek csökkenteni, hanem — értelemszerűen — a korábbinál lényegesen gazdaságosabb módszerek alkalmazásával. Az állattartókat erre a kényszer vitte rá; az elmúlt időszakban ugyanis túlságosan sokba kerültek a tehenészeti létesítmények, egy-egy állatra gyakran 90—100 ezer forintos beruházási költség jutott, ami azt jelentette, hogy a telep építéséSxéMharra — hóesés Kemény munkában a tél ellen A zordul kezdődött esztendő zordul folytatódik: a szélvihart a már előre jelzett hóesés követte. Nem könnyű ilyen időben helytállniuk a szél okozta károk kijavításán munkálkodóknak, s megsokasodott az útjainkat karbantartók dolga is. Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságáról, Kovács László osztályvezető-helyettes: — A szélvihar nyomán január 4-ig 716 káreset jutott tudomásunkra, s ezek közül 480-ról a budai járás küldött értesítést. Itt Érden volt a legsúlyosabb a kártétel, ezért az Állami Biztosító szakértői csoportja ezen a területen kezdte meg tegnap a kárfelmérést. Az Elektromos Művek délpesti üzemigazgatóságának vezetője, Müller István: — A szélvihar okozta hibák közül összesen kilencszáz a mi területünkön a dabasi, ráckevei és monori járás 3 ezer fogyasztóját érintette. A magas- és középfeszültségű hálózat sérüléseit még másodikán délutánra kijavítottuk, de több mint két és fél száz dolgozónk a jeges szélben, s a hóban is folytatta a kisebb szereléseket a szabad ég alatt. Jelenleg 50—60 — a hóesés okozta — biztosítékhiba és elromlott villanyóra ad munkát, nem több, mint máskor, havazás után. Sajnos a közvilágítás helyrehozatala marad utoljára. A Budapest-vidéki Posta- igazgatóság igazgatója, Szath- mári Géza: — Eddigi munkánkban nem jelentett rendkívüli gondot a hóesés, mert a lehullott csapadék mennyisége nem túl nagy. A váci kábelt a fagyott föld miatt csak ideiglenesen állítottuk helyre, de a telefon-összeköttetés így is zavartalan. A sérült kábeldarabot később cseréljük ki. Attól tartunk, hogy több munkánk akad majd, ha nem szűnik a havazás, ugyanakkor enyhébbre fordul az idő: a hó ilyenkor a légvezetékekre rakódik, odafagy, s a súlyától elszakadhat a huzal... A KPM Budapesti Közúti Igazgatóság Pest megyei főnökségének diszpécsere, Rosta Attila: — Az éjfélkor kezdődött hóesés óta elértük, hogy a megye főútvonalain száraz, rosszabb esetben nedves a burkolat, de a sózás után elolvadt a fagyott részeken a hó és a jég. A síkosság, a csúszás- veszély éjszaka és hajnalban várható, mert a hőmérséklet ekkor a napközbeni 0, —3 fok alá süllyed. Számolni kell a vízátfolyásokkal, helyi fagyá- sokkal is. A mellékutak némelyike még hókásás, tisztításukon tagnap reggeltől háromszáz ember, hetvenöt gép dolgozik. A KPM Közúti Igazgatóság tárnoki üzemmérnökségének vezetője, Balezer János: — A szentendrei járás északi részén éjfélkor kezdődött a havazás, s déli irányban haladva éjjel 2-re az egész budai járásban hullott már. A szakaszos hózápor változó vastagságú, 2—6 centiméteres hótakarót hozott, de a szél helyenként lefújta a havat az utakról, másutt pedig megduplázta rajtuk a hótakarót. Tizenkilenc szórókocsi, s négy hóeke segítségével kezdtük meg az utak tisztítását; a szentendrei és budai járás területén 100 tonna só került a főutakra, és kétszer ennyi a mellékutakra. Szili József gépkocsivezető hajnali öttől a budai járásban teljesített szolgálatot: — Bia- torbágy, Sóskút, Pusztazámor, Etyek, Érd-parkváros útvonalán kezdtünk ma, s a kiszórt sótól aránylag hamar kásáso- dott a hó. Kilenc órára — a forgalom sűrűsödésével, s a hóekék nyomán — már vizes volt az útburkolat. Azóta ellenőriztük a gépeket, leszereltük a hóekét, s most készenlétben várjuk: milyen meglepetést hoz az időjárás ... V. G. P. A MÁV vezérigazgatósága felhívja az utazóközönség figyelmét, hogy a mostoha időjárás miatt a nemzetközi vonatok több órás késéssel közlekednek, s Magyarországon néhány vonalon megrongálta a vihar a vezetékeket, automata berendezéseket, ezért egyes belföldi vonatok is késnek. A Budapestről külföldre utazók számoljanak azzal, hogy az előreváltott helyek nem állnak rendelkezésükre, s a MÁV kéri az utasokat: külföldre indulás előtt érdeklődjenek az utazás lehetőségeiről. A vasút műszaki dolgozói mindent megtesznek a zavarok elhárításáért. Addig ezúton kéri a MÁV az utazóközönség megértő türelmét. ★ Tiszafoecsnél több mint 4 méterrel, Vásárosnaménynál pedig 1 méterrel apadt a Tisza az árhullám tetőzése óta, s ennek megfelelően a vízügyi igazgatóságok ezen a szakaszon harmadfokúról másodfokúra mérsékelték a készültséget. re fordított összegek a gazdaságok számára 20 év alatt sem térültek meg. A beruházási költségek az elmúlt években egy állatra számítva átlagosan 75 ezer forintot tettek ki a korszerű tehenészetekben. Ahhoz, hogy ezt az összeget csökkenteni lehessen, egyebek között felsőszintű határozatokra, intézkedésekre volt szükség; változtatni kellett ugyanis több hatósági előíráson, amelyek indokolatlanul növelték az építési-szerelési kiadásokat. Az idevonatkozó rendeletek alapján a tervezők az új tehenészeti telepeken közelebb hozták egymáshoz az épületeket — erre korábban az előírások miatt nem volt lehetőség — s ezzel út-, csatorna- és vízvezetéképítési költségeket takarítottak meg. A tervezők változtattak az istálló külső megjelenésén is, az épületek egyik oldalát megnyitották vagy kisebb költségű szigetelést alkalmaztak. Az új telepek beruházási költsége 65 ezer forintra csökkenthető egy-egy állatra számítva, s ez nem jár azzal, hogy visszaesik az állomány tejtermelése, takarmányhasznosítása. Az idén várhatóan 15—18 nagyüzemi tehenészeti telepet adnak át. Az új létesítmények zöme már a takarékosság jegyében készült, _ ugyanúgy, mint a jövőre felépülő 15—20 új létesítmény, amelynek engedély okiratát a MÉM-ben folyamatosan bírálják el. Megemlékezés a Chilei KP évfordulójáról A hazánkban élő chilei hazafiak csütörtökön megemlékeztek a Chilei Kommunista Párt megalakulásának 57. évfordulójáról. Az ünnepségen az MSZMP Központi Bizottsága nevében dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a megjelenteket. Huszár István Komárom megyében Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön Komárom megyébe látogatott. A megyei pártbizottságon a megye vezetői tájékoztatták a megye gazdasági és politikai helyzetéről. Ezután a 81 ezer dolgozót foglalkoztató magyar szénbányászati tröszt munkájával ismerkedett. Huszár István ezt követően ellátogatott Oroszlányba, és leszállt az épülő Márkus-hegyi bányába. Megismerkedett azzal a munkahellyel, ahol néhány nappal ezelőtt — korszerű szovjet berendezés segítségével — kimagasló sikert értek el: fél évvel a határidő előtt lyukasztották össze a lejtős és a függőleges aknát. A bányalátogatás után Huszár István Tatabányán a megye több gazdasági vezetőjével folytatott eszmecserét az idei feladatokról. KÖZÉLET A Kubai Köztársaság magyarországi nagykövetsége hálás köszönetét fejezi ki azoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik és amelyek a kubai forradalom győzelmének 20. évfordulója alkalmából üdvözletüket küldték a nagykövetségnek. Jókívánságaikat nagyra értékelik. i é
