Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

Á , PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Készül a kanalas orvosság XXIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1979. JANUAR 21., VASÁRNAP Május 7. Ruhagyár Tovább bővül a tőkés export Sikeres év után - még nagyobb feladat Serényen dolgoznak a Má­jus 1. Ruhagyár ceglédi gyár­egységében, a szalagokon hol­land és nyugatnémet meg­rendelőknek blézereket és bal­lon anyagból sportos lember- dzseket varrnak. Az irodákban most öntik végleges formába az idei terveket. Eredményes évet zártak, ■ 228 ezer ruhadarabot állítottak elő, normaóra-előirányzatukat pedig túlteljesítették. Termé­keik 69 százaléka nyugat-eu­rópai, kanadai, kuvaiti meg­rendelőknek készült, a többit a belkereskedelemben értékesí­tették. A kiváló minőségű és mun­kaigényes áruk 98,6 száza­lékát első osztályúként vették át tőlük. A jó teljesítményt 4 százalé­kos béremelés követte, ame­lyet differenciáltan osztottak fel a napokban, a gazdasági, társadalmi és tömegszerveze­tek helyi vezetősége bevonásá­val. Februárban már ki-ki, ér­deme szerint, vastagabb borí­tékot kap fizetéskor. Az idén, a tavalyi évhez ha­sonlóan, alacsonyabb létszám­mal váltják valóra a rájuk há­ruló feladatokat. Tennivaló lesz bőséggel, elképzeléseik szerint a darabszám megköze- liti a 269 ezret. Megrendelésük többsége most is tőkésorszá­gokból ered, s várhatóan még az első negyedévben megkez­dik a szállítást legújabb part­nerüknek, az Egyesült Álla­mokba. Minimálisra tervezték a be­tegállomány, a törtnapok, a ta­nulmányi és egyéb szabadság folytán elvesző időt. Lénye­gesnek tartják, hogy a dolgo­zók fokozatosan szokják meg a gyorsabb tempót követelő ritmusváltást. Az ésszerű ter- mékelőáüítást szolgálta 1978- ban az, hogy a bevégző terem­ben nem kézzel, hanem úgy­nevezett felsőpályás rendszer­rel szállítják az árut. Bevezet­ték a különböző ragasztóbeté­tek használatát, s most a va­salók egy művelettel elvégez­hetnek olyan munkákat, ami­lyet régen csak varrógéppel volt lehetséges. Javítani akar­ják az előkészítő munkát, fo­lyamatosság és zökkenőmen­tessé téve a Budapestről ér­kező, összeállításra váró szab­ványok szállítását, továbbá még szervezettebb, pontosabb gyártáselőkészítésre töreked­nek. Meleg István, a gyáregység igazgatója szerint, nagy fel­adat hárul a művezetőkre, akik naponta gazdálkodnak a gondjukra bízott emberekkel. Az eredményesség érdekében, ha szükséges, napközben is át kell csoportosítani a dolgozókat a szalagon be­lül. A reszortok arányos elosztásá­éval csökkenthetők, megszün- tethetők az esetleges feszült­ségek. Különösen fontos, hogy a középvezetők vegyék figye­lembe a szocialista brigádok hasznos javaslatait. Az ered­ményességet javítja az is, hogy tavaly bevezették a gyártás közbeni minőségi ellenőrzést. A dolgozók szintén figyelem­mel kísérik egymás munká­jának minőségét, hogy idejé­ben ki- tudják javítani a hi­bákat. Gyakran a gyártási fo­lyamat során a megrendelő cég képviselője is ellenőrzi a minőséget. A hibamentességet szolgálja, hogy a művezetők Tízpróba a iáborban Szakszervezetek a tömegsportért Legnépszerűbb a kispályás labdarúgás A szakszervezetek városi szakmaközi bizottsága a mi­nap tartott ülésén tárgyalta meg a ceglédi, 1978. évi szak- szervezeti tömegsportról szóló beszámolót. Az értékelésből kitűnt, hogy a tömegsport­mozgalom folyamatosan fej­lődik, s mind szélesebb töme­geket nyer meg. Az Edzett ifjúságért mozgalomban né­pes mezőny vett részt a ver­senyeken. Asztaliteniszben több mint kétszázan mérkőz­tek, sokan tekéztek, sakkoztak, kézilabdáztak. örvendetesen növekedik a versenyző lövé­szek száma, a legkedveltebb sportág évek óta a kispályás labdarúgás, amelyben ötven­négy nő és tízszer annyi férfi vett részt. A szakmaközi bizottság anyagi és technikai támoga­tásban részesíti a tömegspor­tot Cegléd üzemeiben, intéz- I ményeiben és termelőszövet,- j kezeteiben. Tavaly a legna- i gyobb tömegeket a Ceglédi Állami Tangazdaságban von-1 ták be, ahol a sportprogra­mokban 2 ezer 751 ember vett részt, beleszámítva az építő­táborokban dolgozó diákokat is, akiknek a hagyományos sportágak, a labdarúgás, a tol­laslabda, és az asztalitenisz ki­egészítéseként, tízpróbát szer­veztek. A KÖZGÉP-ben egy­re többen érdeklődnek a sportprogramok iránt. Jók az eredményei a tömeges tested­zésben a 203. számú Bem Jó­zsef Ipari Szakmunkásképző Intézetnek is. A tanácskozáson megálla­pították, hogy korlátozottak a téli teremsportok lehetőségei, mivel kevés az alkalmas he­lyiség, de már tapasztalható javulás, amit a nemrég, nagy sikerrel megtartott városi kis­pályás teremlabdarúgó-baj­nokság bizonyít. Azóta több csapat jelentke­zett, és a korábbi rendezvényt hasonló követi majd február­ban. K. kötelesek a szalagról lekerült darabok zömét átnézni. Már eddig is haszonnal járt, s az idén jelentős eredményt várnak a két esztendeje beve­zetett Dolgozz hibátlanul mun­karendszertől, mellyel kapcso­latban az első évben elméleti képzés folyt, a másodikban feltárták a belső és külső hi­baforrásokat, továbbá az el­vesző idő okait, mértékét. A tapasztalatokat az idén akar­ják kamatoztatni, pontosabb, jobb és szervezettebb mun­kát várva a vezetőktől, beosz­tottaktól. A gyár főként nőket fog­lalkoztat. Jelenleg százhármán vannak gyermekgondozási se­gélyen. A gyes-ről visszatérők­nek, akiknek gyermeke még nem érte el az iskolás kort, ta­valy újra megszervezték a kismama szalagot, melyen egy műszakban dolgoznak. További segítséget ígér az ifjú anyáknak a vállalat várhatóan még ebben a félévben elkészülő Bat­thyány utcai óvodája. A gyermekintézményben, fi­gyelemmel a két műszakos termelésre, reggel 6-tól este 8 óráig lehetnek a gyerekek. Az óvoda átadása után több kis­mama munkába állhat, és vál­lalhatja a váltott műszakos termelést. Januártól tovább nőtt a gyáregység önállósága. A kol­lektíva maga határozza meg a szocialista munkaverseny fel­adatait. A terv túlteljesítéséért járó jutalmak‘felosztása és a jó minőség alapján fizethető mozgóbér felhasználása szin­tén a helyi vezetők hatásköré­be került. Céljuk, hogy anyagi ösztönzőkkel is hatékonyabbá és gazdaságosabbá tegyék a termelést. A megrendelések lekötik te­herbíró képességüket. Fontos feladatuk a megfelelő ármun­ka, a korrekt kapcsolat part­nereikkel, hogy termékeik megfelelő minőségben és ha­táridőre jussanak él megren­delőikhez. Ha a gyár teljesíte­ni tudja tervét, várhatóan 1980-ban a munkát könnyítő, gyorsító, korszerű gépekkel, eszközökkel gyarapodhat­nak. K. D. Piroska-nap, Sá- ra-nap, Vince-kö- szöntő: megany­nyi névünnep. Szép öltözékben, gondozott frizurá­val illik ilyenkor ünnepelni. A ceglédi fod­rászszalonban is nagy a forgalom, foglalt valamennyi bura, asztalka. Se­rényen dolgoznak a fodrásznök, a vendégek közül ki-ki kedve sze­rint igyekszik el­tölteni az időt. Ilyen hidegben? Egyik könyvet ol­vas, rejtvényt fejt a másik, van aki kötöget, más a színpompás kalo­csai hímzés ölté­seit szaporázza. A bura melegé­től szabadulva, fé­sülésre várva, két kipirult arcú is­merős beszélget. — Lakodalomba készülünk — me­séli a magas sző­ke. — Férjhez megy a legkedve­sebb unokahúgom. Tudod, a Sárika. A férjem lesz a násznagy. — Férjhez megy? — álmélkodik a másik . — Jól meggondolta? Ilyenkor, télen? Ilyen hideg idő­ben?! E. K. Influenzajárvány még nem volt ezen a télen, de városszerte sokan keresik fel a pati­kákat, hogy gyógyszert vásároljanak. A gyári készítményeket árusítva, több medicinát a gyógyszerészek állítanak össze. A képen: a Batthyány utcai patikában Dombi Éva és Tóth Mária kanalas gyógyszert készít. Apáti-Tóth Sándor felvétele Barátokra várva Kell az akarat, a fegyelem Egymásra és a csillárra vigyáznak A mozivásznon japán film pereg. Izgatottan, de behúzott nyakkal nézi a közönség az ádáz küzdelmet, amint az el­lenfelek ijesztő rikkantással egymásra rontanak. Az imént bambuszbotokkal hadakoz­tak, most öles óriások bir­kózását, a szumót láthatják. Változik a szín, dzsúdzsukura kelnek a bő ruhákba öltözött emberalakok, mozdulataik haj­lékonyak, fürgék. Emberfelet­ti erő és akarat rejtőzik a viaskod ókban. Könyvek és példaképek A messzi kelet hagyomá­nyaiban gyökerező sportok hí­re mostanában újra és új­ra szárnyra kap. Cegléden, az Esze Tamás utca környékének lakói, főként a fiatalok jól ismerik Plavecz Tamást. A vékony, izmos, szőke fiú ta­valy érettségizett az abonyi gimnáziumban és az idegen nyelvekkel épp oly mély ba­rátságot kötött, mint néhány érdekes sporttal, például a cselgánccsal és a karatéval. — Kisiskolás voltam — mondja —, amikor megismer­kedtem velük. A szolnoki kö­zépiskolába járt egy ismerős fiú, tőle hallottam, hogy ott a sportegyesületben cselgáncs­csal, dzsúdóval foglalkoznak. Mindenáron meg akartam is­merni én is. Boldogan és szor­galmasan jártam éveken át edzésre a Szolnoki MTE csel- gáncsozói közé. A szoba, amelyben beszél­Gyalu csusszan a falemezen Hentesboltok és élelmiszerüzletek hűtőberendezéseinek faváza készül a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet abonyi kirendeltségében. A képen: Tatár László az utolsó simításokat végzi a munkadarabon. Gyurákl Ferenc felvétele getünk, egyéni berendezésű legénylakás. Bútorzata egy­szerű. Szárnyas üvegajtaján mosolyogva lép be Plavecz Tamás édesanyja, üdvözölni a vendéget, majd nesztelenül visszavonul. A sport a fiú dolga. Előttünk karcsú lábú kis asztal, roskadozik az idegen nyelvű képes magazinoktól. A falakon neves sportolók, ter­mészetesen dzsúdó- és kara­te-bajnokok képei. Főhelyen a példakép, Bruce Lee támadó állásban. A könyvszekrény kötetek­kel teli, látszik valamennyin, hogy nem dísznek vásárolták. Seregnyi német és angol nyel­vű sport-szakirodalom, szótár, nyelvészeti mű, ott a magyar szinonima szótár is, germaniz- musok és anglicizmusok gyűj­teménye, megférnek köztük Nagy László versei. Plavecz Tamás, tréningruhában, a magnetofon körül matat. Meg­szólal a zene, Babylon folyóit hömpölyögteti a szobába a Bo- ney M. együttes. A fiú udvarias, jó modorú, fegyelmezett. Meggyőző sza­vait korához illő lelkesedése fűti. Jól tájékozott. Melléke­sen megjegyzi, hogy szereti a verseket, érdekli a műfordí­tás, fordított verset is, de most főként a sport és irodal­ma köti le. Szigorú szabályok — Alaposan meg akarok is­merkedni a cselgánccsal, a karatéval. Tízesztendős ko­romban kezdtem művelni ezt a sportot és minél többet tu­dok róla, annál jobban érzem, hogy tudásom még kevés. Az elméleti ismeretem is. Nálunk alig van magyar nyelvű iro­dalma a dzsúdónak, a karaté­nak és társaiknak. A külföl­dön megjelenő, róluk szóló könyveket az edzők, szakokta­tóik, sportolók sem olvassák kötetszám, a nyelvismeret hiá­nyában. Annyit igyekeznek elsajátítani, amennyit lehet Engem a dolog alaposabban érdekel, ezért vásárolok, ol­vasok, fordítok angol és né­met köteteket. Arra már rá­jöttem, hogy mindent tanulni kell. Tanulni és nem tanul­gatni! Kell az akarat, a fe­gyelem. A cselgáncs, a kara­te nem művészi torna, bár­mily szépek is a mozdulatai, szigorú, kötött szabályok sze­rint küzd az ember, ismerni kell a mozdulatokat, azok következményeit, ismerni a speciális technikát. Egyszer el­maradtam három hétig az ed­zésről. Félelmetes volt, hogy szinte újból kellett mindent kezdenem. Tisztelettel beszél oktatói­ról, edzőiről, példaképeiről. Elhivatottsággal szól ked­venc sportjáról: legjobban a dzsukadót szereti, mert az három sportág jellemzőit egyesíti. Most barátokat ke­res. Társakat, akiket érdekel ez a sportág, a vele járó sza­kadatlan kemény munkai Ákük szellemi és fizikai felkészülés­sel, rendszeres edzéssel, nyelv- tanulással akarnak mind több ismeretre szert tenni. Olyan baráti kört szeretne kialakí­tani, amelyben mindennel fel­ér a közös érdeklődés és akarat. Hirdetést is közzétett az újságban. Bízik benne, hogy csatlakoznak hozzá. Tavasztól a szabadban — Ezerszer támadsz, ezer­szer győzöl! — mondja az ősi jelszót. Lelkesedik, lesz elég hely a szobában, pillanatok alatt ar­rébb lehet tenni a bútorokat, azt így is, úgy is meg kell ta­nulni, hogy minden mozdulat­ra vigyázni kell. Tavasztól még ott a szabad tér, a Vá­rosszéli gyep. A nyelvtanulás, a szakirodalom olvasása köz-, ben lehet lazítani. Mutatja a karate-öltözéket.' Puha szövésű, sötét vászon az anyaga, lágyabb tapintású, mint a dzsúdó ruha fehér vászna. — Jól lehet benne mozogni — simít végig rajta. — Ha többen vagyunk, pillanatok alatt felfordítjuk a szobát, de egymásra, az ajtóra meg « csillárra vigyázunk. Eszes Katalin Taps után ráadás Zene, irodalom Téli esték Kocséron Mozgalmas az élet estém ként a kocséri művelődési házban. Legutóbb például egy jól sikerült műsoron szórakozhattak a betérők: Garas Dezső és Kovács Apol­lónia járt itt. A fellépésük előtt bűvészmutatványokat láthatott a közönség. A kétsze­res Jászai-díjas színművész, Garas Dezső színházi élmé­nyeit elevenítette fel. A műsor befejeztével pedig a népszerű cigánydalokat előadó Kovács Apollónia hozta jó hangulatba a közönséget. A taps jutalom a művésznek, s ha nem akar szűnni ráadás következik. így voll ez az énekesnő esetében is. Végezetül egy Garas-szto­ri következett, amelyen jót derültek a kocséri nézők. A színésznek olykor igen nehéz eljátszani valamit, Garas De­zsőnek például Gobbi Hildát kellett volna egy színdarabban arcon ütnie, de semmiképpen nem állt rá a keze. Már két­szer nem csattant el a pofon, mikor Gobbi az öltözőjébe hí­vatta: — Ha nem fog igazából üt­ni, megvonom magától a va­csorajegyét — mondta a fiatal színésznek. Harmadszorra a pofon na­gyon is jól sikerült, melyet a művésznő nem is hagyott szó nélkül: — Látja, így kellett volna csinálnia — mutatott dagadt arcára —, az előző két alka­lommal is. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom