Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
VI. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1979. JANUÁR 21, VASÁRNAP Húsz éve a TIT-ben V Látogatott községi rendezvények Megyei keretből Forfa-tantermek Pécelen Szeptemberben megkezdődhet az oktatás? A közelmúltban a péceli általános iskola egyik épületszárnyának felújítására készültek, amikor a szakértői véleményből kiderült: kilenc tanterem tetőszerkezete olyan rossz állapotba került, hogy életveszélyessé kellett nyilvánítani. Az oktatást csak úgy folytathatják ezekben a tantermekben, ha átmeneti megoldásként aládúcolással megszüntetik a közvetlen életveszélyt. Tekintettel arra, hogy az Iskola egyébként sem áll jól tanterem dolgában, ezt az evet még a régi épületszárny használatával húzzák ki. Gondjaikat a járási hivatalban és a megyei tanácsnál is ismerik, így az idén a megyei költségvetési keretből nyolcmillió forintot irányoztak elő a nyolc Forfa-elemes tanterem megépítésére. A péceli iskolában nagyon szeretnék, hogy a létesítményt már a nyáron elkészítené számukra valamelyik építővállalat, hogy szeptemberben megkezdhessék bennük az oktatást. Pódium Népszerű előadók estje A Pódium rendezvénysorozat következő előadásán, január 22-én, hétfőn este hatkor népszerű művészekkel találkozhatnak az érdeklődők a gödöllői városi-járási Petőfi művelődési házban. Vendégek lesznek Baranyi Ferenc költő, Merényi Judit előadóművész és Szersény Gyula színművész, a budapesti Nemzeti Színház tagja. A népszerűség több formában jelentkezhet. Apróságokból épül fel, s többnyire tartós azoknál, akik rászolgálnak. Ilyennek gondolom Le- hoczky Endrét, a péceli általános iskola igazgatóját, aki egyben a négy éve alakult nagyközségi TIT-csoportnak a vezetője. Munkahelyi elfoglaltsága mellett régóta szakít időt rá, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban is hasznosan tevékenykedjék. Tavaly volt húsz esztendeje, hogy belépett a társadalmi szervezetbe. Nem véletlen tehát, hogy rábízták a csoport vezetését. Egészségügy, pedagógia — Csoportunknak nem sok, mindössze 20—22 tagja van, annál nagyobb öröm, hogy a legtöbbjük rendkívül tevékeny. Nekünk nincs gondunk akkor, ha valamilyen előadássorozatot akarunk tartani. Pedagógusok, orvosok, jogászok, agrármérnökök és műszaki értelmiségiek alkotják helyi csoportunkat, úgyszólván nincs olyan előadás, amelyre külső előadókat kellene hívni, bár gyakran ilyeneket is meginvitálunk. — Jól bevált szokásunk szerint három-négy TIT-ta- gun'k tart rendszeres kapcsolatot a maga szakterületén működő intézményekkel: iskolákkal, szövetkezetekkel, ipari üzemekkel. E kisebb csoportok gyakran kész programmal keresik fel a munkahelyeket, felsorolva, hogy előadóink milyen témákban tudnának előadásokat tartani. Javaslatukhoz azután az illető üzem vagy intézmény képviselője is adhat tippeket, s ha tudjuk, azokat is teljesítjük. — A TIT-munkában az iskolai évvel párhuzamosan futtatjuk különféle programjainkat. Egyik népszerű sorozatunk a szülők akadémiája. Ezt az idén lényegében egyedül dr. Varga László körzeti orvos, a Vöröskereszt helyi elnöke vezeti. Nyolc előadást' tart az alsó, nyolcat a felső tagozatra járó gyerekek szüleinek, egyebek közt fejlődéslélektani, egészségügyi és pedagógiai problémákról. Nagy a látogatottsága, még egyetlen előadást sem kellett elhalasztani. szervezésében, ahol dr. Mihályi János péceli gyermekorvos a kismamákhoz szól a harmonikus házasság, a terhesség és a gyermeknevelés kérdésedről. A szakmunkásképző intézetben külön sorozatot indítottak, amelyben egyebek között a Föld történetével, az élet és az élővilág első formáival, naprendszerünk kialakulásával foglalkoznak. Bevonják a szövetkezeteket A kissé részletes felsorolás talán önmagában bizonyíthatja, hogy a TIT-munka Pécelen nem önmagáért való cselekedetek sora. Megfelelő érdeklődés hiányában eleve nem tűznének maguk elé ennyi feladatot. További bizonyíték rá, hogy — mint Le- hoczky Endre TIT-csoport- vezető elmondotta — ők maguk még tovább szeretnének lépni. Szándékuk szerint hamarosan be kívánják vonni munkájukba a négy ipari és az egy mezőgazdasági szövetkezetüket, mivel azok eddig kevésbé működtek velük együtt. Közös szellemi munkálkodásuk hasznos lehetne. Calgaparti Termelőszövetkezet Gondolnak a nyugdíjasokra Új kártoló- és fésiilőüzem A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárában ismét új üzemrészben kezdődött meg a munka. A kártoló- és fésülőüzemben a termelés felfutása októbertől kezdődött meg. Az itt készülő anyag a fonalgyártás alapja. Az új kártológépek teljesítménye ötször-hatszor magasabb a régi gépekénél. A fésülő berendezések több mint kétszeresét teljesítik a régieknek. Az üzemrész új gépparkjának értéke meghaladja a 100 millió forintot. A képen: Varga Józsefné ellenőrzi a kártológép működését. A fésülőüzem új gépparkja. Barcza Zsolt felvételei Ady Endre sétány Ismét veszélyben a fasor Éppen egy évvel ezelőtt adtuk hírül, hogy elkészültek a tervek a gödöllői Ady Endre sétány rendezésére. A nem odavaló nyárfákat és azokat, amelyek cementtöméssel sem menthetők meg, kivágják. Helyükbe platánokat ültetnek. Mindenki megértette, hogy a nem odavaló és a menthetetlen fákat kiszedik. A természetbarátok és a város szépségét féltők örültek, hogy az illetékesek mindent megtesznek a fasor megóvására. A fa nem egynyári növény, egynémely fajtájának évtizedekre van szüksége ahhoz, hogy terebélyes egyeddé fejlődjék. Igaz, amilyen hosszú a fejlődésük ideje, olyan hosszú az életük is. Gödöllőn még a fel- szabadulás után is állt a Mária Terézia idejében ültetett szilfasor. S még akkor sem kellett volna elpusztulnia, ha meg lett volna a jóakarat, és nem ítélték volna ipari fának. Ezért is olvastuk irigykedve egyik múlt októberi számunkban az isaszegiekröl, akik a Rákóczi korában ültetett fasort ma is szeretettel gondozzák és ápolják. Ilyen is van. Gödöllőn azonban sokakban él egy téves nézet, ami talán azért is alakulhatott ki, mert környékünkön van fa és erdő bőven. Ezért is furcsállják, ha valaki egyetlen fáért hadakozik. E nézettel nem értünk egyet, s mindig szóvá tesszük, ha megmentésre érdemes fára emelnek fejszét. Sajnos többször már csak a kivágás tényét rögzíthetjük szomorúan, mint ezúttal is, hiszen az Ady Endre sétányon szinte válogatás nélkül döntötték ki a fákat. A meglepő az volt az egészben, hogy az akciót a nálunk szokásosnál sokkal szervezettebben és gyorsabban hajtották végre. Szerencsére mégsem maradéktalanul, mert a pusztítás híre eljutott az illetékesekhez, a fák szerelmesei tájékoztatták őket, s a városi tanács műszaki osztályán Molnár Lajosné gyorsan intézkedett, leállította a munkát. A pusztítás, a fák kivágása egyelőre szünetel. A kivágás tényén már nem lehet változtatni, most már azon kell gondolkodni, hogy mihamarabb pótolják a kidöntött fákat. De még ez is kevés, hiába ültetünk újakat, ha a gondozás elmarad. Rossz példaként állnak előttünk a Rét utcában, a Blähet Lujza úton és a Csehszlovák—Magyar Barátság útján tavaly történtek. Szorgos kezek elültették a suhángokat, de a nyári forró napokon senki sem öntözte őket. Költők foglalták rímekbe, zeneszerzők megénekelték a gödöllői fák dicséretét. Ideje lenne, hogy felelőseik, védelmezői legyenek, de ne csak papíron, hanem a valóságban is. Akkor majd az építkezések színhelyén palánkkal veszik körül a veszélyeztetett fák törzsét, az új ültetésűeket pedig nem hagyják szomjazni. Hiszen értünk vannak, minket szolgálnak szépségükkel, hűsítő lombjukkal. Csiba József Téliesített munkahelyek Folyamatosan költöznek a lakók A gödöllői Szabadság téri lakótelep Kossuth Lajos utca felőli részén a városi építőipari szövetkezet által készített hatvanhat ^kás műszaki átadása decemberben megtörtént. Az első huszonkét lakó azóta már be is költözött, a többi lakásban hiánypótló munkák folynak, illetve beszabályozzák a víz- és fűtés- hálózatot. A következő huszonkét tulajdonos e hónap végén, a többiek február 10-ig vehetik birtokukba új otthonukat. Amint a szakiparosok a Szabadság téren befejezik munkájukat, áttelepü'nek Aszódra, a fiúnevelő intézetbe. Itt téliesítettek a munkahelyeket és nyolcvan szakember dolgozik a belső átalakításon, tapétáznak, festenek, mázolnak. Jól funkcionál a péceli általános iskolában a választmányi szülők rendszere, vagyis a Szülői munkaközösségek kiscsoportja. Osztályonként általában három szülő tart közvetlenebb kapcsolatot az osztályfőnökkel és a tanárokkal. Nekik külön előadásokon magyaráznak meg sok mindent, amivel az iskola és a szülők közötti jó kapcsolat fokozható. Például az új matematikatanítás lényegéről, szükségességéről, részletezve, hogy ebben hogyan segíthetnek a gyerekeknek. Itt foglalkozik egy-egy előadó a családi világnézeti nevelés, illetve a család szabad idejének hasznos eltöltésének kérdéseivel. Előadás kertbarátoknak A szülők akadémiáját nemcsak az iskolás, hanem az óvodás gyerekek szüleinek is megszervezték, amelyben dr. Jávor Zsuzsa gyermekorvos, Juhász Jenőné, az általános iskola igazgatóhelyettese és Lehoczky Endre foglalkozik például az egészséges és a beteg csecsemő táplálkozásával; az apa és a gyerek kapcsolatával, a helyes mozgáskultúrával, az iskolai életre való felkészüléssel. Pécelen sok a kisállattenyésztő és a kertbarát. Róluk sem feledkeztek meg, s a patronáló Pécel—Isaszegi Áfésszel közösen kilenc foglalkozást tartanak a kertbarátesteken, amelyeken dr. Póka Géza, Borsi János, Jenéi Istvánná, Iglói László és Gyerő János előadásait hallgathatják az érdeklődők. Ebben a TIT-csoportban az egészen fiatalokra ugyancsak gondoltak. A hetedik és a nyolcadik osztályosoknak állítottak össze környezetvédelmi témájú sorozatot. A gyerekeknek Hámori Imre és ifjú Lehoczky Endre tanár beszél a létfeltételükhöz szükséges vizek és a levegő tisztaságáról, a technika szerepéről jövőnk kialakításában, a nagyvárosok, s persze a községek környezetvédelmének jelentőségéről. A népfrontestek programjában öt előadást tartanak, ugyanennyi hangzik el a Hazafias Népfront nőbizottsága Jó ellenpélda ugyanis van: működik Pécelen nyugdíjasok klubja. A nyugdíjasok hét előadást emeltek, ki a TIT- csoport idei programjából, s azt kérték, hogy azokat egy- egy klubfoglalkozáson ők is meghallgathassák. Kérésüknek eleget tesznek a TIT-ta- gok, társadalmi munkában vállalták az előadások megtartását F. I. Eredményes évet zárt a Vöröskereszt péceli szervezete. A legutóbbi taggyűlésen mintegy kétszázan voltak kíváncsiak a tavalyi munka ösz- szegezésére. Az összejövetelen dr. Pethö Ede, a gödöllői Vértranszfúziós Állomás igazgató főorvosa méltatta a péce- liek tevékenységét, dr. Cseri Lászlóné, a Vöröskereszt gödöllői járási szervezetének titkára tolmácsolta, az elismerést, a Vöröskereszt péceli szervezetének elnöke, dr. Varga László és titkára, Kapró- czai Zoltánná pedig részletesen ismertették az eredményeket. A tizennégy alapszervezetben több mint hétszáz tag tevékenykedik rendszeresen, s mindenütt ott vannak. ahol segítségre van szükség. Tavaly hetvenegy liter vért adott a mintegy kétszáz önkéntes véradó. ötezren vettek részt a kilencvennégy egészségügyi előadáson, nagy sikerrel rendezték meg a nyugdíjasok napját, s a nagyközségi tanács szociálpolitikai tennivalóiban is segédkeztek. A vöröskeresztes aktívák dolgoztak a környezetvédelem és a köztisztaság érdekében, vendégül látták az állami gondozottak nevelőszüleit, s ezek csak a legnagyobb események. Sok az apró munka is, amit szintén nem hanyagolnak el. Dr. Varga László körzeti főorvos nagy hozzáértéssel, lelkesen irányítja a szervezetet Munkája mellett Az ikladi Galgaparti Termelőszövetkezetben két éve hozták létre az öttagú közművelődési bizottságot amelynek feladata, hogy különbö- ző_ programok szervezésével előmozdítsa a tagság kulturális igényeinek kielégítését, felkeltse és növelje érdeklődésüket a közvetlen környezetükben és másutt meglevő értékek iránt. Tavaly 154 ezer forintos kulturális alappal gazdálkodarra is jutott ideje, hogy kisebb kiállításokat szervezzen, s a szakfolyóiratokban tanulmányokat jelentessen meg. A község gazdasági szerveiből, intézményeiből kettenketten elsősegélynyújtó ismeretekre tesznek szert, hogy ha szükséges szakszerűen lássák el a rászorulókat. Segítettek a vöröskeresztesek abban is, hogy hamarosan átadhatják a községben az új körzeti orvosi rendelőt. Jó az együttműködés a vöröskeresztes szervezet és a Hazafias Népfront helyi bizottsága között. A legtöbb rendezvényt közösen szervezik. A szövetkezeti tanács is támogatja a munkát, tavaly 10 ezer forintttal járult hozzá a szervezet eredményesebb működéséhez. Az idén is lesz tennivalójuk bőven. Az egészséges életmódra való nevelés, a környezet- védelem. a családvédelem, az alkoholizmus elleni küzdelem megannyi munkát ad. A vöröskeresztesek' kezdeményezték a köztisztasággal kapcsolatos tanácsrendelet kiegészítését, amit hamarosan a tanács is megtárgyal. Ebben szó van az italboltok előtti italozások megszüntetéséről, újabb fateleoítésekről. A taggyűlésen több véradó és vöröskeresztes aktíva részesült elismerésben, s minden bizonnyal egv év múlva is sokan lesznek, akik áldozatos munkájukért dicséretet kaphatnak. Ács István tak, amelyből 30 ezret adtak a nagyközségi művelődési háznak, 10 ezer forinttal járultak hozzá a szakszervezeti bizottság kirándulási programjának anyagi fedezetéhez, aminek révén jó néhány termelőszövetkezeti tag vehetett részt az Esztergom környéki csoportos utazáson, ismerkedhetett meg a történelmi nevezetességű helyekkel és tekinthette meg a város kiállításait. A KISZ nagyközségi bizottságának 6500, a járásinak 10 ezer forintot utaltak át. Ez utóbbi összeg jelentős hányadát a balatonlellei úttörőtábor fejlesztésére szánták. A községi sportkört 12 ezer forinttal támogatták, a helyi ifjúsági politikai vetélkedők rendezésére, díjak vásárlására 5 ezer forintot ajánlottak fel. A szorosabban vett kulturális programjuk nagy részét budapesti színházak előadásainak megtekintése, múzeumok, kiállítások látogatása teszi ki. Figyelemre méltó törekvésük, hogy ha egy-egy színházi előadásra a fővárosba utaznak — általában 20— 20 fős csoportban a téesz autóbuszával —, akkor előtte valamelyik múzeumot is felkeresik. Gyakori vendégek a népligeti Planetáriumban. A másik lényeges vonás a közművelődési bizottság munkájában, hogy minden jelentősebb alkalmat megragadnak arra, hogy a községből csoportosan kimozduló téesz- tagok meglátogassák az úticéljukhoz közeli nevezetességeket. Például azok számára, akiket a szövetkezet Hajdúszoboszlón üdültet, ha az ottani programban nem szerepel, mindig szerveznek kirándulást Hajdú-Bihar megyében. Igen jó a kapcsolatuk a fővárosi színházak központi jegyirodájával, amely a telefonon vagy levélben megrendelt jegyeket utánvéttel küldi el nekik. A közművelődési alapból újságok vásárlására is futja. Az Aszódon, Domonyban és Ikladon élő hatvan nyugdíjasnak 1978 második felétől előfizetik a Pest megyei Hírlapot. F. I. Vöröskereszt Az egészséges életre nevelnek Hetvenegy liter vért adtak
