Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Együttműködés a népfront bízott sag gal 0 Családvédelem, gyermeknevelés A Vöröskereszt gazdag programja XXIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1979. JANUÁR 21., VASÁRNAP Szállítási gondok félen Jó minőségű tejtermékek Hajnalban érkeztem Kőrös- tetétlenre, az Alföldi Tejüzem­hez. — Itt mindig korán kezdünk — mondja Angyal Dánielné portás, miközben bejegyzéseit nézegeti —, egy órakor elin­dult három autónk Budapest­re. Valamivel később az abo- nyi, nagykőrösi, ceglédi és jászkarajenői boltokhoz indult szállítmány. Négykor a háztá­ji és gazdasági tejet kezdjük begyűjteni. Lassan kivilágosodott. Az ut­cákon nagyobb a forgalom, megérkezett a vállalat igazga­tója is, Bóbis Károly. — Változott-e az elmúlt években az Alföldi Tej termékeinek minősége? — A tejet 3.5 és 2,8 száza­lékos minőségben dolgozzuk fel, literes és félliteres csoma­golásban. A minőség nem vál­tozott. Tejfölt és túrót készí­tünk még, továbbra is szíve­sen veszik áruinkat... — Sokan panaszkodnak, hogy összement a tej, sá­vos a tejföl. — Ha gyártási hiba lenne, akkor az nagyobb területen jelentkezne. Évek óta nem ér­kezett hozzánk ilyen jellegű panasz. A minőség további ja­vítása érdekében a tejfölt ho­mogenizáljuk, ezzel a savóso- dás végképp megszűnik. Dolgozóink két műszakban váltják egymást. Éjfél után kezdődnek a szállítások, hisz legtávolabbra, a 90 kilomé­terre levő fővárosba is el kell juttatni termékeinket. — A felesleges tejjel mit kezdenek? — A kettős ünnepek alkal­mával gyűlik össze, annyi tej, amit nem tudunk feldolgozni, hisz ilyenkor nincs értékesí­tés. Ekkor más tejipari válla­latok veszik át a többletet. Mihály Ágnest, a KISZ- szervezet titkárát arról kérdeztem, milyen a moz­galmi munka? — Egy óvodát és egy isko­lát segítünk. Az abonyi József Attila Gyermekotthonnal is tartjuk a kapcsolatot. Vetél­kedőkön szerepelünk, legutóbb egy járási második helyet sze­reztünk meg. Jutalmul érté­kes sportfelszerelést kaptunk. — A munkában hogyan segítenek a fiatal kommu­nisták? — Aki az ifjúsági mozga­lomban részt vesz, a munká­ját is igyekszik lelkiismerete­sen végezni. Példánk nyomán azonban nemcsak 19 KISZ- tagunk teszi így: 1977-ben a KISZ KB dicsérő oklevelét kaptuk meg. A szövetkezetekben zár­számadásra készülnek. Az Alföldi Tej is elkészítette a tavalyi év mérlegét. — Űj gépeket vásároltunk, s a régieket felújítottuk — mondja Veres Zoltán főköny­velő. Felszerelésünk egyre kor­szerűbb, jelenleg 108 dolgozót foglalkoztatunk. Tavaly mint­egy tízmillió liter tejet vásá­roltunk. — Eredményes volt-e az év? — Négy éve még vesztesé­günk is volt. Azóta minden év­ben átlagosan kétmillió fo­rinttal emelkedik a vállalat haszna. Munka- és üzemszer­vezéssel, • hatékony gazdálko­dással, takarékossággal az idén is hasonló évet szeretnénk zárni. — Sok mindenen múlik, a dolgozókon is ... — Az üzemben tevékenyke­dők több mint fele nő. Közü­lük 30 éven aluliak, akik szak­mai oktatásban is részt vesz­nek. Legutóbb 15-en szerez­tek szakmunkás-bizonyítványt — mondta befejezésül Veres Zoltán. Közben visszaérkeztek az el­ső szállítókocsik. Nagykőrös­ről, Kőcserről, ahol szintén kedveltek az Alföldi Tejüzem termékei. Igaz, akadnak oly­kor szállítási gondok, de a tél mindenkit próbára tesz. Borzák Tibor Áramszünet A DEMÁSZ üzemigazgató­sága értesíti fogyasztóit, hogy január 23-án, reggel 7 órától délután 3 óráig áramszünetet tart a Regős utcában a Vásár­szél utcáig, a Mikes Kelemen, az Ádám László, a Puskás Ti­vadar a Fürj, a Teleki, a Hajnal utca és az Ifjúság út által határolt területen. Piaci jelentés Pénteken kis piac volt. Még a kiskereskedők se nyitottak ki mindnyájan, termelő alig árult, a vevő is kevés volt. A szemesterménypiacon a búza literje 4, a morzsolt ku­korica 3,50 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az almát 6—14, a körtét 12—15, a diót 30, a burgonyát 4, a kelkáposztát 5—6, a fe­hér káposztát 3,50—4, a sava­nyú káposztát 8, a karalábét 6, a zellert 10, a petrezselyem­gyökeret 8—10, a sárgarépát 5, a vöröshagymát 7—8, a fokhagymát 12—16, a száraz babot 22—26 és a köleskását 36 forintért árulták. A baromfipiacra kevés apró­jószágot hoztak. A tyúk párja 140—160, a vágócsirke 70—100, a tyúktojás darabja 2 forin­tért kelt. A halászati szövet­kezetnél az élő halat 25—35, az egész csirkét 39, a csirke­mellet 54, a májat 58, s az aprólékot 24 forintért mérték. A Magyar Vöröskereszt vá­rosi vezetősége a napokban kibővített ülésen vitatta meg az idei tennivalókat. A ta­nácskozáson a vezetőség tag­jai mellett ott voltak a szám- vizsgálóbizottság tagjai, s a vöröskeresztes munkabizott­ságok vezetői is. A tervekkel kapcsolatos élénk vitában ép­pen ezért nemcsak a központi városi feladatokról esett szó, hanem az egészségnevelési, a családvédelmi, az ifjúsági, a környezetvédelmi, az elsőse­gélynyújtási, a véradó felelő­si, a szervezési és módszerta­ni, valamint az alkoholizmus elleni munkabizottságok idei tevékenységéről is. Idős emberek gyámolítása Mint a hozzászólók elmon­dották, a családvédelmi mun­kában, a gyermekek nemzet­közi évének programjához kapcsolódva, nagyobb gondot kell fordítani a veszélyezte­tett gyermekek helyzetének javítására. Ugyanakkor több segítséget kell nyújtani a már állami gondozásba került gyermekek nevelésére vállal­kozó szülőknek is. A vöröskeresztes aktivisták azt is elmondották, hogy vá­rosunkban mind kevesebb a fiatal nevelőszülő. Azok az idős emberek, akik hagyomá­nyosan foglalkoznak állami gondozott gyermekek nevelé­sével, lassan kiöregszenek, s képtelenek vállalni ezt a munkát. Követőik pedig nin­csenek. A Vöröskeresztnek, bármennyire reménytelennek tűnik, vállalkoznia kell a fia­talabb szülők megnyerésére. Akad természetesen feladat az idős emberekkel kapcso­latban is. A családvédelmi munkabizottság az idén fel­kutatja a külterületen élő, magányos, támogatásra szoru­ló idős embereket. A város belterületén ezt a felmérést már elvégezték. E munkában a vöröskeresztes aktivistáikat tá­mogatta a városi tanács egész­ségügyi osztálya, a szociális otthon, valamint a lakosság egészéről igen jó egészségügyi adatokkal rendelkező tüdő­gondozó intézet. Természetesen folytatja a Vöröskereszt városi vezetősé­AIkalmazotf grafil:ák Plakátot, prospektust tervez Bemutatjuk Péczeli Margit grafikusművészt Nagykőrös kiállítótermei időről időre bemutatkozási al­kalmat kínálnak egy-egy fes­tőnek, grafikusnak, kera­mikusnak, fotóművésznek. A múzeum és a művelődési köz­pont szívesen fogadja a város szülötteinek munkáit, és a műbarátok érdeklődése kíséri szereplésüket. Ezek a kiállítá­sok jó alkalmat adnak a szű- kebb pátria közösségének, fi­gyelemmel kísérhetik a fiata­lok indulását, tehetségük ki- teljesedését, pályájuk alaku­lását, a kezdeti sikerektől sa­játos művészegyéniségük ki­alakulásáig. Péczeli Margit grafikusmű­vész szülővárosában eddig két önálló kiállítást rendezett, ám ezeken csupán tevékenysége egy részterületére pillanthat­tak a látogatók. A fővárosban élő grafikussal a közelmúlt­ban szülei Kölcsey utcai há­zában beszélgettünk eddigi életútjáról és munkájáról. Rácz József szakkörében — Hogyan került a pá­lyára? — Az Arany János gimná­zium diákja voltam, és ta­nulóéveim alatt Rácz József tanár úr rajzszakkörét láto­gattam. Szerettem rajzolni, rá­adásul abban az időszakban a gimnáziumi tantervben már szerepelt a művészettörténet, s ez is irányította érdeklődé­semet. Ennek ellenére csak negyedikes koromban érlelő­dött meg bennem az elhatá­rozás, hogy a Képzőművészeti Főiskolára küldjem a jelent­kezési lapom. Másodszori fel­vételim sikeres volt, tovább­tanulhattam. — Tanárai közül kik voltak önre nagyobb hatással? — A festő szakon Kádár György növendéke voltam. El­sősorban Barcsay Jenő keltett érdeklődést bennem, akitől anatómiát és tárgyábrázolást tanultunk. Ez a kiváló mű­vészpedagógus sok útravalót adott. Szívesen emlékezem Pogány Frigyes óráira, ame­lyek mindig látogatottak vol­tak. Építészettörténetet adott elő, és előadásait azzal tette vonzóvá, hogy széles körű át­tekintéssel érintette a témá­hoz kapcsolódó rokonterülete­ket is. — Mikor döntött a grafika mellett? — A főiskolán az ötödik évben kezdtem behatóbban foglalkozni a grafikai stúdiu­mokkal. Amikor végeztem, még egy ideig párhuzamosan műveltem a festészetet és a grafikát, majd a hangsúly fo­kozatosan az utóbbi felé toló­dott. Ez a műfaj beszédessé­gével, közvetlenebb megjele­nítési lehetőségével és irodal- miasságával alkalmasabb ki­fejezőeszköznek bizonyult szá­momra. Úgy éreztem, ezzel a jelrendszerrel mondhatom el mindazt, amit nem tudok sza­vakba foglalni. Kezdetben a grafikának a festészethez kö­zel álló formájával, a litográ­fiával próbálkoztam. Olvas­mányélményeim illusztrációk készítésére ösztönöztek, ezek főleg rézkarcok. Mostanában az új grafikai eljárások érde­kelnek, főként szitanyomato­kat készítek. Az emberi test és a drapéria problémái fog­lalkoztatnak a legtöbbet. . Többletet adni — Napi munkája kettős fel­adat elé állítja. Műalkotáso­kat készít, ám megélhetési forrása az alkalmazott grafi­ka. Zavartalanul megfér együtt a kettő? — Diplomásként ipari mun­kahelyen kezdtem dolgozni, és volt alkalmam megismer­kedni a nyomdai tipográfiá­val és az újságkészítés mű­helytitkaival is. Üzemi lapok számára terveztem fejléceket, korszerűbbé és igényesebbé formálva az újságok köntösét. Hosszú ideig együttműködtem a Ganz-MÁVAG Művelődési Központtal. Egy idő óta sza­badfoglalkozású vagyok, szer­ződéses kapcsolatban több vállalattal, intézménnyel, amelyeknek meghatározott rendeltetésű grafikai munkát végzek. — Plakátok, katalógusok, prospektusok és tárgyismerte­tők kerülnek ki a kezem alól. Ipari és művészi produktumo­kat mutatok be, vállalatok profilját, tevékenységi körét ismertetem. Főként a számí­tástechnikai vállálatoktól ka­pott megbízatásokat kedve­lem. Kiállításokon, bemutató­kon többen dolgozunk együtt kollégák, ezek a feladatok sok energiát lekötnek. — Szeretem az alkalmazott grafikát, szívesen foglalkozom vele. Addig nem tudok hozzá­fogni a munkához, amíg nem látom át a feladat egészét, az értelmét. Főleg olyan megbí­zásokat vállalok, amelyek megoldásánál valami többletet adhatok. Az az elvem, hogy minden munkából lehet jót ki­hozni, csak türelem, erős aka­rat, meggyőző erő kell hozzá. Megbízóimmal jó kapcsolat alakult ki az évek során. Szí­vesen dolgozom például a Víz­gazdálkodási Intézetnek, amely a környezetvédelemmel kapcsolatban adott feladatot. I A MEDIMPEX és a HUNG- EXPO révén külföldi kiállítá­sok előkészítésén is dolgoz­tam. Kedvező kölcsönhatás — Alkotóművészetét tehát nem szorítják háttérbe az ef­féle feladatok. — Ellenkezőleg. A napi munkámhoz kapcsolódó kiál­lítások, a színek, a tér kitöl­tése újabb vizuális élmények­kel gazdagítanak, s miután ebben a közegben élek, ezek­től a térbeli kompozícióktól kaptam indíttatást egyes anyagok és technikák alkal­mazására. A kiállítások álta­lában ötleteket adnak, és szí­vesen élek a felkínálkozó le­hetőségekkel. — Alkalmazott grafikai munkái széles körű nyilvá­nosságot kopnak. Rajzai, mű­alkotásai milyen kiállításokon szerepeltek? — Dolgaimból időnként vá­sárol a Kulturális Miniszté­rium, és ezeket hazai és kül­földi csoportos kiállításokon mutatják be. A már említett nagykőrösi tárlatokon kívül Kecskeméten, a fővárosban, a Ganz-MÁV AG Művelődési Házban volt önálló kiállítá­som és több országos tárlaton vettem részt. Tamasi Tamás ge a már korábban megkez­dett családvédelmi munkáját is. Támogatja a kismamák klubját, az iskolákban család- védelmi előadásokat tart s tanfolyamokat szervez e té­makörben. Tovább szélesíti a középiskolások idős embere­ket támogató mozgalmát. Kü­lönös gondot fordít a ci­gánycsaládok beilleszkedésé­nek megkönnyítésére. A véradó mozgalom kereté­ben a vezetőség és munkabi­zottsága 2 városi és 12 üzemi véradónapot szervez az idén. A hozzászólók a munkaterv vitájában javasolták, hogy a jövőben csökkentsék a kiszál- íásos véradások számát. In­kább a nagykőrösiek utazza­nak Ceglédre, ahol a véradó állomáson jó körülmények között adhatnak vért. Kevesebb kiszállás Nagy feladatokra készül a vezetőség és a felelős munka- bizottság az elsősegélynyújtá­si ismeretek terjesztésében. Céljuk, hogy az év végére a város lakosságának legalább 30 százaléka rendelkezzék az ele­mi, illetve az alapfokú első­segélynyújtási ismeretekkel. Első lépésként három oryos 16 órás foglalkozásokon meg­felelő számban oktatókat ké­pez ki, akik majd a városi, munkahelyi tanfolyamokat vezetik. Az alkoholizmus elleni küz­delemben a vöröskeresztes munkabizottság együtt dolgo­zik a városi, alkoholizmus el­len küzdő állandó bizottsággal. Mint a kibővített vezetőségi ülésen a hozzászólók elmon­dották, városunkban is fel­tétlenül szükség volna a gyó­gyulni vágyó alkoholistákat gondozó alapfokú apparátusra. Az átjárás Ceglédre egyes esetekben nehézkessé teszi a hatékony gondozói munka megszervezését. A környezetvédelemben a vöröskeresztes munkabizottság a tervek szerint folyamatosan együttműködik a Hazafias Népfronttal. Továbbra is szer­vezi a Tiszta, virágos udvar mozgalmat. Szélesíti s a lakó­telepekre is kiterjeszti a Tisz­ta, virágos utca mozgalmat. Törődnek a tanyasiakkal Az egészségvédelemben és az egészséges életmódra neve­lésben a Vöröskereszt folytat­ja megkezdett munkáját, előadások és tanfolyamok szervezésével. A korábbitól eltérően azonban nagyobb fi­gyelmet fordít a tanyai la­kosság és a városi, kedvezőt­lenebb körülmények között élő családok egészségvédelmé­re. A tervek vitájának befe­jezése után a kibővített veze­tőségi ülés a kerepestarcsai kórház takarításával kapcso­latos feladatokat beszélte meg. Az első nagykőrösi csoport február 24-án utazik majd Kereoestarcsára az Arany Já­nos Termelőszövetkezetből. F. P SPORT — SPORT— SPORT —SPORT— SPORT Több úttörő szeretne sportolni A napokban, a pártszékház­ban sorrakerüit városi uttöro- vezetói tanácsülésen Gernám Istvánné városi úttörőelnök tolmácsolta a nagykőrösi paj­tások kérését: ledettuszociat, korcsolyapályát és több sport- helyet kérnek. Az Edzett Hjú- ságért mozgalom keretében, több tömegsport-rendezvény re került sor, a legiialalaooak részvételével. A hozzászólók is foglalkoztak a sport-témával is: indulhasson több fiatal a városi úttörő versenyeken, jó lenne a balesetveszélyes Ceg­lédi úti lakótelepi kispályát minél előbb lebitumenezni, ne legyen csúszás az úttörő sport­naptárban — hangzott el töb­bek között. Figyelmet érdemel a tanácsi hozzászóló gondola­ta is, mely szerint az ifjúsá­gi sporttelepi létesítmények, valamint az ifjúsági park ko­sárlabda-pálya kihasználtsá­gával baj van, azokon a he­lyeken lehetne több sportren­dezvényre sort keríteni. Az NB III-as férfi asztali­tenisz csapatbajnoksíg Szaba­dos csoportjának 1978. évi végeredménye: 1. Hazai Fésüsfonó (Budapest) 18 14 2 2 198- 90 30 2. Vasas Ikarus (Bp.) 18 14 2 2 193- 95 30 3. Nk. Kinizsi 18 13 1 4 186-102 2. 4. Orosházi MTK 18 10 1 7 138-150 21 5. Békéscsabai TASK 18 8 4 6 167-121 20 6. Vasútépítők (Bp.) 18 6 2 10 139-149 14 7. Gyár- és Gépszerelő (Bp.) 18 5 2 11 126-162 12 8. Békéscsabai Konzerv. 18 4 3 11 118-170 11 9. Tiszaltécskei KSK 18 3 2 13 87-201 8 10. Honvéd Hunyadi SE (Hmv.hely) 18 2 1 15 90-198 5 A Sportotthonban 8 mérkő­zésből 14, idegenben 10-ból 13 pontot szereztek az egész év­ben jó teljesítm ínyt nyújtó körösi asztaliteniszezök. Kü­lönösen őszi szereplésük volt remek, akkor min lösszé 3 pontot vesztettek. Az egyéni összteljesítmény a csapatbaj­nokságban a következő volt: Mér- já- ftyfl- o/„ kő- ték ze- zés lem Varga Sándor 17 68 60 88 G. Bíró Albert 18 72 59 81 Erdei Pál 18 72 49 55 Pörge György 18 72 27 37 Horváth Endre 14 — — Az érmeket a kinizsisek még nem kapták meg, de ez nem újság, mert még az 1977. évi 3. helyért járó bronzérmeket sem kapták meg a rendező Csongrád megyei Asztalite­nisz Szövetségtől! A Zsámbékon megrendezett, gyér mezőnyű megyei egyéni- és páros asztalitenisz-bajnok­ságon az NB-s klubok zöme, így a körösiek sem vettek részt Havas túrán A szokatlanul hideg idő sem szegte kedvét a Toldi ország­járó diákköre húsz tagjának és téli túrán vettek részt a budai hegyekben. A pomázi HÉV-állomásról a lajosforrási Ságvári Endre turistaházhoz mentek, majd a kőhegyi tú-> ristaház után a végcéljuk a HÉV-állomás volt. Tizennyolc kilométeres gyalogtúrát tettek meg, húsz centiméter vastag­ságú hóban és az erős-hideg szeles időben is jókedvűen tú­ráztak. S. Z. Hétfői sportműsor Sakk Petőfi-iskola úttörő csapat, otthon, 15 óra: az 1978—79. tanévi úttörő-olimpia városi döntője. Moziműsor Útban az Atlantisz felé. Színes NDK-film. Előadás kezdete: 4 óra. Az én tenger testvérem. Szí. nes olasz film. Előadások kez­dete: 6 és 8 óra. Matiné Óz, a csodák csodája. Szink­ronizált amerikai mesefilm. Előadás kezdete: 10 óra. A kocséri Petőfi moziban Ahová lépek, ott fű nem te­rem. Színes, magyarul be­szélő francia filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadások kezdete: fél 4-kor és 6 órakor. Hétfői műsor A kis Muck története. Szí­nes NDK rajzfilm. Előadás kezdete: 4 óra. Egy lány Chicagóban. Szí­nes amerikai film. Előadások kezdete: 6 és 8 óra. Kiskörzeti mozi a Hangácsi úti iskolában Gyilkosság az Orient expresszen. Előadás kezdete: fél 7-kor. A kocséri Petőfi moziban Nápolyt látni és ... Színes magyar film. Előadás kezdete: 6 óra. I á * i <

Next

/
Oldalképek
Tartalom