Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VAC I JA R A SE S VÁC VAROS RE S Z E RE 9 XXIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1979. JANUÁR 20., SZOMBAT A szennyeződés is elég Szívesen veszik a bejelentést Mit visznek a gyerekek a MÉH-be? „Minden ellenkező híresz­teléssel szemben: az áramki­maradást a DCM pora okozta. Azokon a helyeken, ahol na­gyobb a szennyeződés, elég egy kisebb ónosesö, mely rá­rakódik a szigetelőkre, azok nagy detonációval felrobban­nak, rövidzárlat lesz, kialszik a villany. Az egyik helyen megjavítják a hálózatot, a másik helyen felrobban. És ez így megy.” Ezt a nyilatkozatot az ÉDÁSZ egyik szerelője adta, amikor már ötödször telefo­náltam egy órán belül, hogy miért aludt el a villany? Csak tizenegy Késő délután aludt ki a fény. Kinéztem az ablakon: — A városban sem ég — mondtam és mi sem volt ter­mészetesebb, vettem a tele­font, hívtam az ÉDÁSZ-t. Majd negyedóránként ismét, hogy mikorra javítják ki a hibát. Akkor, ötödszöri tele­fonhívásomra kaptam ezt a nyilatkozatot, melyre szó nél­kül tettem le a kagylót. Ekkor döbbentem rá: ebben az ud­variashangú férfiban, ott a te­lefon túlsó végén már meny­nyi idegcsillapító lehet? Há­nyán telefonálhattak neki így vagy úgy, kérve vagy követe­lőzve, csendesen, vagy kiabál­va, miközben értesítenie kel­lett a kórházat, az intézmé­nyeket, a vállalatokat és köz­ben fáradhatatlanul dolgozni talán a hiba kijavításán is. Másnap találkoztam a főnö­kével, akinek vöröskarikás szeme negyvennyolc órás ébrenlétről, munkáról, feszült­ségről árulkodott. Aztán kigyulladt a fény és ez is olyan természetes volt. Majd leveleket olvastam, hogy Vácott rossz a közvilágí­tás, nincsenek kijavítva a kandeláberek, hogy Lajos-te- lepen sokan kaphattak kará­csonyra légpuskát, v%gy csak valaki, aki naponta lövi ki a deákvári hatezer forintos lámpatesteket. Utána kell járnom. így kopogtattam be az Észak-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat váci kirendelt­ség-vezetője, Szalay István irodájába, ahol kézfogás és helytessékelés közben kétszer csörgött a telefon. Itt tudtam meg, hogy színigaz az előbb említett nyilatkozat minden szava, valóban a gyárak okoz­ta szennyeződés és az ónos eső elég a rövidzárlathoz. Szalay István első monda­tai után minden mindjárt tisztább lett. — Mi tartozik ránk? — kér­dezett vissza. — Üzemeltetés, karbantartás, hibajavítás, új fogyasztók bekapcsolása, épí­tés, rekonstrukciós munkák elvégzése. Múlt évben kétmil­lió forint értékben végeztünk rekonstrukciós munkát, idén sem lesz kevesebb. Nemrég fejeztük be Zsobrák dűlő vil­lamosítását. Hányán vagyunk hozzá? Hát én és a technikus. Ez a műszaki állomány. Van egy főszerelő, két fűtő, egy raktáros és tizenegy szerelő. — Mennyi?! — Tizenegy. — S ellenőrzik a közvilágí­tást, bejelentésekre a hely­színre mennek!? — Igen. Ismeretlen tettesek Volt olyan hely, hallottam, ahol csak egy új izzót kellett becsavarni, de előfordult, hogy j a telefonáló ezt mondta az odaérkező szerelőnek: „Csak a vasalóm égett ki, gondoltam megcsinálják egy kis borra­valóért.” Csodálkozott, hogy nem ja­vították meg, de átnyújtottak egy számlát a hiábavaló riasz­tásért. Aztán megmagyaráz­ták : lehet, hogy egy másik címen ugyanakkor egy üzem leállását akadályozhatták vol­na meg, ahol a kihűlő kemen­cében százezer forintos kár keletkezett. — Ez mind igaz, de ettől még mindig sok helyen nem égnek az utcákon a lámpák. — Jogos a panasz — mond­ja Szalay István —, és amint tudunk segíteni, meg is tesz- szük. Panaszkodott a garázdákra. Valószínű, ugyanazokra a még „ismeretlen tettesekre”, akikre másutt is, akik letapossák a frissen kiültetett virágokat, letördelik a facsemetéket, be­lekötnek a járókelőkbe. Egy lámpatest megrongálása hat­ezer forint kárt okoz. És nemcsak az anyagiak. Éppen ezek a lámpatestek azok, me­lyekhez hozzá sem kellene érni és három évig üzemelné­nek, éppen ezek a lámpates­tek azok, melyekből nem tud eleget gyártani az ipar, nem a rongálás, de az új lakótelepek bekapcsolása miatt, és csak egy-két évre igazolja vissza a rendelést. Tehát, ha ma szét­zúzza valaki a lámpatestet, rendszerint csak hosszú idő után tudják kicserélni. Hova lett az ajtó? Panasz érkezett több felől, hogy hiányoznak a kandelábe­rekről az ajtók. Külön ajtót nem gyártanak, csak a kan­deláberrel együtt lehet meg­venni. Itt, az ÉDASZ-nál szinte félnek, amikor vasgyűj­tési akciót hirdetnek, mert a gyerekek leszerelik az ajtókat és viszik a MÉH-nek. Már szóltak az iskoláknak is: fi­gyelmeztessék a gyerekeket, milyen életveszélyes dolgot művelnek. Szóltak már a MÉH-nek is, hogy adják visz- sza nekik az ajtókat, duplán megfizetnek értük, mert azo­kat csak vissza kellene sze­relni és rendben van megint minden. Rendben? Jó lenne erről az iskolában külön előadást tartani. — Mennyi a rongálás? — A munkánk felét amiatt végezzük. Csak egy példa. Egy kandeláber élettartama 15 év. Az egész városban ha három olyan akad, mely ezt az időt megérte. Ha országosan helye­zést állítanánk fel a rongálás­ban: bizony városunk az el­sők között végezne. Példák: 1977. november 7-re a Csikós József utcában mindent hely­reállítottunk. Egy héten belül két armatúrát szétvertek. Fel­állítottuk az Erzsébet utcában az új lámpatesteket. Másnap egyet leütöttek. Válogatott gárda Kevesen vannak, nem tud­nak mindenhova mindennap kijutni ellenőrizni a közvilágí­tást, de minden bejelentést szívesen vesznek. Az ő feladatuk, hogy ki­menjenek a fogyasztóhoz is, ha valamelyik lakásban nin­csen villany, de kérik, hogy előbb nyomják be az automa­tát, nézzék meg a biztosítéko­kat, s ha akkor sincs áram ~sak akkor értesítsék őket. Kérik, ne tévesszék össze őket az iparosokkal, akik megjavít­ják a villanyvasalót, a resót, vagy bekötik a csillárt. Még két adatot írtam a jegyzetfüzetembe: idén re­konstrukciós munkát végez- j nek Deákváron a Lajostelepen és a Vörösmarty téren. A Csikós József utcában és a DCM lakótelepen fokozatosan kicserélik a régi rossz arma­túrákat, kandelábereket és olyanokkal cserélik fel, mint amilyenek az Erzsébet utcá­ban vannak. Jövőre lesz hetvenöt éve annak, hogy megépült az első váci villanytelep, akkori ne­vén villanygyár, a HAGY mai központi irodája és személyi portája között, homlokzattal a Zrínyi utca felé, és kigyúlt az „elektromos fény” a városban. Jelenleg 480 kilométer hosszú hálózatra, 150 trafóházra, 5400 közvilágítású lámpatestre és 18 ezer fogyasztó elektromos árammal történő ellátására őrködnek. Hozzájuk tartozik Vác város, öt külterületi lakó­hely és tizenöt község. Válo­gatott, tizenhét tagú gárda. Szeretik munkájukat, szép is ez a foglalkozás. Mégis hiány­zik hét ember a létszámból. Búcsúzásnál a váci kirendelt­ség vezetője utánam is szólt: — Ne felejtse el. Ha tud valahol akár szakembert, akár segédmunkást... Hét embe­rem hiányzik. Hazamentem, felkattintot­tam a kapcsolót. Fény öntötte el a szobát. Olyan természetes volt. Mészáros Gyula HÍREK - HÍREK - HÍREK — Havanna címmel tart élménybeszámolót a tavalyi Világifjúsági Találkozóról Ja­kab Nándor, a Lenin úti mű­velődési központban, január 20- án, ma, délután öt órakor. — Járási-városi sakkver­seny kezdődik holnap, január 21- én, a Hajós Alfréd Űttö- rőház Lenin úti székházában. A benevezettek délelőtt ki­lenc órától mérik össze tudá­sukat. A tudatformálás összehangolt rendszere Hatszázhatvasan továbbtanulnak Áprilisban: Illyés Gyula-est a HAGY-ban A csaknem 1300 dolgozót foglalkoztató váci Híradás- technikai Anyagok. Gyárában is jelentős változások követ­keztek be 1978-ban a kulturális életben. E változások 'elsősor­ban az anyagi és szellemi fel­tételek továbbfejlesztésében, a tervszerűség fokozásában, va­lamint a munka szervezettsé­gének növelésében mutatkoz­tak meg. A tavalyi közművelődési munkaterv elkészítésekor első ízben fogalmazták meg tenni­valóikat úgy, hogy azokat konkrét nevelési elvek köré csoportosították. A múlt esz­tendő volt a közművelődési bi­zottság próbaéve. Az általános és a politikai ismeretek bőví­tését helyezték előtérbe, kü­lönös hangsúlyt kapott a mar­xista világnézet terjesztése, az erkölcsi és az esztétikai neve­lés, a természettudományos ismeretek elmélyítése, amit folytatnak a következő évek­ben is. Az idei közművelődési tervben megfogalmazott célok azonosak az 1980-ig szóló középtávú közműve­lődési elképzelésekkel. A közművelődési bizottság arra törekedett, hogy össze­hangolja a különböző tudat­formálási módokat. Kevesebb rendezvényt szerveznek, de azokat egybekapcsolják a ne­velési feladatokkal. A kulturális szükségletek, a tanulásra és a szakmai to­vábbképzésre ösztönző motí­vumok kialakulásában lénye­ges szerepe van annak, hogy a munkavállalás együtt jár-e a magasabb szakmai követel- f menyekkel, a nagyobb mun­ka- és technológiai fegyelem­mel, a kvalifikáltabb munkára való erkölcsi-anyagi ösztön­zéssel és a jobb munkakörül­mények megteremtésével. Felülvizsgálják a vállalat dolgozóinak képzettségét, és annak ismeretében ösz­tönzik a továbbtanulást, ötvenhárom fizikai munkás és 21 alkalmazott kezdte meg ta­nulmányát legutóbb az állami oktatásban. Kihelyezett álta­lános iskolai osztályt is szer­veztek, biztosítják az oktatás­hoz szükséges feltételeket. Nagy jelentőségű a Lőwy Sándor Gépipari és Gápgyár- tásfechnológiai Szakközépis­kola ’al kötött, öt évre szóló együttműködési szerződés, amelytől elsősorban azt vár­ják, hogy enyhítse a szakem­ber-utánpótlás gondjait. Poli­tikai képzésben — párt-, szak- szervezeti és KISZ-oktatásban — összesen ötszáznyolcvanöten vesznek részt. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában tapasztalt művelő­dési tevékenységnek ma már országos híre van. A könyvtár a vállalat művelődési alapin­tézménye. Az olvasók számát, a brigádokkal kötött szerződé­sek kapcsán, 325-ről 350-re növelték. Az Olvasó munkásért pályázat értékelésekor dicsé­retet kaptak a könyvtárosok a megyei szakszervezeti fóru­moktól. Jelentős irodalmi ren­dezvényük volt a Váci Mt- íiály-emlékest és az Adyra va­ló emlékezés a romhányi te­lephelyen. Az ifjúsági klub rendezvé­nyei közül kiemelkedtek a TIT-előadások, a klubestek és a filmvetítések. A brigádok művelődését elősegíti, hogy to­vábbi két évre meghosszabbí­tották az együttműködési szer­ződést a Madách Imre Műve- ' lődési Központtal. Kilencven fővárosi és váci színházbérlet talált gazdára a HAGY-ban. Jó visszhangja volt a Vox Hu­mana jubileumi hangversenyé­nek. Tavaly 120 ezer forintból gazdálkodtak, s az összeg — ha szűkösen is — elegendőnek bi­zonyult. Az idei közművelődési ter­vet dr. Koncz Károly igazgató és Kopal Gyula, a vállalati szakszervezeti tanács titkára írta alá. Nagy részt kapott benne az oktatás, a szocialista ha­zafias és internacionalista nevelés. Megemlékeznek a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 60. év­fordulójáról, mozgósítják a dolgozókat a városban rende­zendő politikai jellegű kultu­rális rendezvényekre, látoga­tásokat szerveznek a budapes- j ti Munkásmozgalmi Múzeum­ba. Februárban ismét hangver­senyt ad náluk a Vox Huma­na Kórus. A hagyományos iro­dalmi estek folytatásaként, áprilisban Illyés Gyula életét és munkásságát ismerik meg a Zrínyi utcai üzem dolgozói. A szomszéd népek irodalma, a műszaki könyvnapok, a mú­zeummal közösen rendezett kiállítások, valamint a gyer­mekek nemzetközi éve rendez­vényei szintén helyet kaptak az idei tartalmas és gazdag közművelődési munkaterv­ben. Papp Rezső A tanácstagok kérésére Utak, gyalogjárók épültek Társadalmi munkával segített a lakosság Kézilabda Még csak idényeSeji formában Holnap: egri és budapesti mérkőzés December 11-e óta foly­tatja felkészülését az idei bajnoki szezonra a FORTE NB Il-es női kézilabdacsapata, mely vasárnap Egerben, a Népújság Kupa első forduló­jában, a vendéglátó Eger SE csapatával játszott és döntet­len eredményt ért el. Mindkét csapat tartalékosán állt fel, s igencsak idény eleji formát mutatott. FORTE—Eger SE 16-16 (7-8) FORTE: Békési — Polacsek (3), Oláhné (2), Sulyánszki (6), Szűcs, Czenczik (3), Brezovszki (1). Csere: Lukács, Lánczi (1). Érdekességként említhető, hogy szerepelt a csapatban a Salgótarjáni TC csapatától át­igazolt Oláhné és a Fóti VSE- től Vácra került Lánczi. Raj­tuk kívül még öt játékost iga­zolt az egyesület: Fehérvári­nét Salgótarjánból, Szalmát Fótról, 6 az ifi csapatban mu­tatkozott be, valamint Sándort, Sasst és Helmet, Nagymaros­ról. Egerben szerepelt az ificsa­pat is, mindkét mérkőzésén fölényes' győzelmet aratott. FORTE ifi—Eger SE ifi 19-9 (10-4), FORTE ifi—Füzesabony 24-8 (15-4) Góllövők: Farkas E. (16), Farkas 1. (10), Oláh (10), Aradi (3), Bagi (2), Mogyoródi (2). Holnap, január 21-én, a fel­nőtt csapat Égerben az Ózdi Kohász NB I B-s csapata el­len, az ifi pedig Budapesten, az Iklad ellen áll ki. A két csapatban szereplő­kön kívül, hét játékos a Pest megyei ifi válogatottban ját­szik, a Kerék utcai csarnok­ban, a Vasas Sí ellen. Ny. Azok a tanácstagok, akik szoros, mondhatnók, napi kapcsolatot tartanak fenn vá­lasztóikkal, nyugodtan tekint­hetnek a tanácstagi beszá­moló elé is. Bízhatnak benne, hogy választóik kíváncsiak a testületben végzett s a lakó­körzet fejlesztését szolgáló munkájukra. A tanácsülésen elhangzott interpellációk rendszerint a választókörzet gondjait tükrözik, melyek közül tavaly sok megszűnt. A tavaly májusi tanácsülésen kérték, hogy a Rádi úti gya­logjárót hozzák rendbe: száz- ötvenezer forintos beruhá­zássá). a kérés teljesült. A 76- os számú körzet tanácstagja, Zopcsák Józsefné javasolta, hogy a Bokor utcában építse­nek járdát, illetve a Sövény és a Cserje utca között lép­csős lejárót. Azóta ez a ja­vaslat is megvalósult. A har­madik tanácstagi kérést, a Nagykörút rendezését, pénz hiányában most nem lehetett teljesíteni, de szerepel a hato­dik ötéves terv fejlesztési cél­jai között. A 60-as körzet tanácstagja, Almás Zoltán azt szorgalmaz­ta, hogy épüljön gyalogjárda a Nagykörút mellé és kapjon szilárd burkolatot a Mályva utca. A járdaépítéshez a ta­nács adta az anyagot, a lakosság társadalmi munkával segítette a gya­logjárda elkészültét. A Mályva utcában is elké­Válaszolt: a pszichológus szült a 175 méter hosszú, négy és fél méter széles úttest. A 49-es körzet tanácstagja, Csil­lag Károly kérte a Haraszti Ernő utca, Vám és Kölcsey utca közötti szakaszának fel­újítását. Hétszázötvenötezer forintos költséggel, elkészült a felújítás. Gyetván János, a 61-es körzet tanácstagja, az Alsó út kiépítését szolgalmaz- ta, ’ melyhez választói jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel, s amit''elvégeztek, mint­egy 100 ezer forintot ért. Papp Sándor, a 2-es körzet tanácstagja, a Gombás-Csip­kés csapadékvíz elvezetését kérte választói nevében. A ké­résnek eleget tettek. A 3-as számú körzetben Hajdú Pi­roska tolmácsolta a lakók ama kérését, hogy építsék ki a Szent Mihály utat. A 475 méter hosszú, há­rom és fél méter széles úttest 760 ezer forintba került. Ezeknek a teljesítmények­nek értékét növeli, hogy a ta- mácstagi körzetekben lakók két kezük munkájának fel­ajánlásával adják elő kéré­seiket. M. Gy. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyát 4,70—5 forintért mérték. A fehér babért 20—25, a tarkáért 30—35 forintot kér­tek. Lencsét 40 forintért lát­tunk. Zöldséget 8,80—10, sár­garépát 8—10 forintért árul­ták. A zellergyökérért 12, a cékláért 7 forintot kértek. A vöröshagyma 7—10, a lila 12 forintba került. A kelkáposzta 7, a fejes 4,80, a savanyúká­poszta 8 forintért kelt el. A vecsési káposztát 12, az elké­szített céklát 20 forintért adta az őstermelő. Házi savanyí- tású paprikát 30 forintért kínáltak. Kukoricalisztet és kását 10 forintért mértek. A házi disznótorosból a füstölt szalonnát 50—55, a tö- pörtyűt 35 forintért kínálták. A tisztított kacsákat 200—280 forint közötti áron adták. A tojás ára 2,—2,20 volt. Almát 13,60—20, körtét 16— 20 forint körüli áron mértek. Szilvalekvárt 40 forintért ad­tak. A dióbél ára 120 forint volt. A televízió Hogy nálam különb legyen című, népszerű so­rozatához kapcsolódóan tartottak fórumot az Egyesült Izzó váci gyárában. Az üzemi Vöröskereszt-szervezet és a közmű­velődési bizottság rendezvényén Flamm János pszichológus, a váci nevelési tanácsadó vezetője válaszolt az érdeklődők kér­déseire. Simon Zoltán felvétele — Moziműsor. Január 22- től 24-ig a váci Madách Film­színházban, délután 4 és 6 órakor A kék madár című színes szovjet—amerikai fil­met játsszák; este 8 órakor a BŰÉK című új magyar filmet vetítik, 14 éven aluliaknak nem ajánlva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom