Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

1979. JANUAR 20.. SZOMBAT CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Hideg napokon Fagyártalom — fagyhalál Hajdanában valaki megkér­dezte a palócot, hogy őfeléjük milyen idők járnak: mi na­gyobb, a meleg vagy a hideg? A palóc elgondolkodott, aztán megnyilatkozott: — A hideg! — No, de miért?... — tu­dakolta a kíváncsi. — Hát, azért, mert az Xpolyt befagyni már láttam, de fölforrni még nem. Micsoda különbség Az ellentétes hőhatások kézzelfogható, vitathatlan ér­téke az egyszerű ember sze­mében a felforrás és a befa-' gyás. Sok mindent meg lehet ezekkel magyarázni, de nem eleget. Például azt, hogy a magyarnak még mindig nincs tökéletes szava, ami a fagyás és a megfagyás közötti szédü­letes különbséget kifejezné. Pedig mindenki érzi, hogy a kettő nem azonos, mert más az, ha valakinek már a hű­vösebb idő közeledtére is ki­újul sarkán a fagydaganat és más, amikor valakinek lefagy a füle vagy az orra, vagy — hogy a legrosszabbra gondol­junk — amikor a 20—25 fo­kos hidegben megfagy az árokparton a magatehetetlen tökrészeg ember. Mert — ha ritkán is —, de néhanapján előfordulhat ez is. A hidegártalom — a hő­mérséklet fagypont körüli vagy alatti hatása — külön­féleképp károsíthatja a szer­vezetet. A legegyszerűbb az, amikor az amúgy is silány vérellátá­sú szövetek vérkeringését még jobban károsítja az érössze­húzó hideg és ennek hatásá­ra még jobban érvényesül a sejtközötti állomány folyadék- egyensúlyának a zavara. A beszűkült erekben meglas- súbbodik a vér, az így megfa­gyott szövetek — talán túl- érzékeny, allergiás alapon — elveszítik ellenálló-képességü­ket és a hideg idő újra jelent­kezésekor — a legközelebbi télen, amikor még nincs is fagy — már kellemetlenked­ni kezdenek: a bőr vörösödik, duzzad, viszket, néha kifeje­zetten fáj. Ez a fagydaganat. A fagydaganat esztendők so­rán rendszerint kiújul és az ősz beálltával kellemetlén- kedhet az embernek. Törékeny testrészek A fagydaganat elég gyako­ri. Oka a hiányos öltözet, a vérkeringést csökkentő szűk vagy átázott ruha, cipő, kesz­tyű, vagy az ácsorgás. Meg­előzése tehát a réteges, bő öltözet, a vérkeringést fokozó mozgás,' a bőrfelület bezsíro- zása és szél elleni védelme. A már meglevő panaszt a „fagybalzsam” enyhíti. A fagydaganat tulajdonkép­pen az elsőfokú fagyás kö­vetkezménye. Ha a hideg a bőrön hólyagot húz, ha sebet mar, akkor már másodfokú fagyásról beszélünk. Harmad­fokúvá a fagyártalom akkor válik, ha a szövetek jéggé fagynak, fehérré, hideggé, ér­zéketlenné, törékennyé vál­nak, úgy, hogy a megfagyott orrhegy, fül, lábujj le is tör­het. Sőt, felolvadás után igen fájdalmas seb keletkezik az ilyen megfagyás helyén. A legsúlyosabb hidegárta­lom a fagyhalál, amikor a hosszan tartó hidegártalom az életműködéseket folyama­tosan csökkentve, a szervezet életműködését lehetetlenné teszi. Ez természetesen csak rendkívüli körülmények kö­zött fenyegeti a mi égövünk alatt lakó embert. A súlyos fagyártalmat szen­vedettet mérsékelten fűtött helyiségbe szabad csak vinni és fokozatos, lassú felmelegí­téssel, dörzsöléssel, vérkerin­gést fokozó helyi és általános gyógyszerekkel kell segítséget nyújtani. 1 A hidegártalom jelentősége a mindennapi életben állan­dóan csökken, mert mindenki tudja, hogy hogyan lehet megelőzni, de azt már keve­sebben tudják, hogy a test egyes részeinek lehűlése — nem megfagyása, hanem csak megfázása — a vérellátás megzavarásával reflektorikus úton kellemetlen — főleg hu- rutos — betegségek okozójá­vá válhat. Okozójává és nem okává, mert az ilyen úgyne­vezett megfázás útján szer­zett betegségek oka is rend­szerint valamilyen kórokozó és a megfázás csak a körül­mények megteremtésében lu­das. Derűre borii Az idei tél komoly gondot okoz az embernek. A sok­éves átlagnál hidegebb és az ugyanilyen jellemzővel érke­ző szeszélyes »meleg napok nemcsak a természet bioló­giai feladatait zavarják, ha­nem az ember alkalmazkodá­sát is. Az ősi tapasztalatok, például az, hogy aki subában arat, az gatyában szüretel, te­hát hogy a hűvös nyárra me­leg vénasszonyok nyara vár­ható, mintha bukfencet vetett volna az idén. Derűre ború, borúra derű minden külön bevezetés és magyarázat nél­kül. Sajnos úgy, hogy az utas sohasem tudhatja, hogy mi­lyen lesz a hazaérkezése. Ez a bizonytalanság teszi kétsze­resen fontossá a helyes öltöz­ködést, a szükséges táplálko­zást és a meggondolt magavi­seletét. Vigyázat: A borús télben a nappali napsütés hideg éjsza­kát, fagyot jósol. A téli nap­sütés elszomorodása kisfokú felmelegedésnek, esetleg ha­vazásnak lehet az előfutára. Egy szó, mint száz: az ember nem bízhat a télben, nem bíz­hat az időjóslásban, de még a kalendáriumban sem. No, de bízzék önmagában, a megfele­lő helyes öltözködésben és a tél ártalmait ellensúlyozó ész­szerű magatartásban. ... hogy egészségesen várja a tavaszt Dr. Buga László Tavas zváró Ha esik az eső, A szűnni nem alkaró esőben igen jó szolgálatot tehet a kabátot védő burkolat. Kicsi­nek, nagynak 1—2 órai mun­kával egyaránt könnyen elké­szíthető. i Alapanyagnak legmegfele­lőbb a Graboplaszt vékony, gyűrhető fóliázott vászon, de felhasználhatunk mindenfajta vékony, vizet át nem eresztő esőkabátanyagot, sőt, fiatalok részére ajánljuk a régi esőka­bátok jó darabjaiból összeállí­tott lapot. Az anyagszükséglethez le­mérjük a vállmagasságtól a (készítendő) hosszúságot, s en­nek a kétszeresét számoljuk. A szélességhez a kitérj eszitett karok csuklótól csuklóig mért számadata szükséges. A szél­részeket 1 cm szélesen alá­hajtjuk, s varrógéppel körbe- varrjuk. A nyakbebújó nyílás részére a középhajtásnál rést vágunk, majd az eleje részén behajtjuk. A vágás-végződése- ket a belső oldalon 4—4 cm nagyságú merevítőlapokkal alábéleljük, hogy megakadá­lyozzuk a továbbszaikadást. Végül a nyakbebújó nyílás szélrészeit 2 cm széles szegő- szalaggal körbevarrjuík. A derékrészt 8—10 cm szé­les, duplán szabott övvel fog­juk össze. Szórakozás utáni kozmetika összejövetelek, bálok, ren­dezvények után fáradtan érke­zünk haza. A tánc, a cigarettá- zás, a szeszes italok fogyasztá­sa, a zárt levegő, a beszélge­tés, a különböző zajok megvi­selik az egész szervezetet és ez kiül az arcra, „gyűrött”, megviselt lesz másnap. Né­Egy kis torna Szánjunk naponta 10—15 percet egy kis frissítő, karcsú­sító testmozgásra. Nyáron, szabadságunk alatt is, ehhez az akaraterőn kívül csak egy összesodort kendő szükséges. X. Fogjuk meg a kendő két végét a magasra emelt térd alatt. Amilyen távolra csak bírjuk’, húzzuk jobbra-balra a kendőt, majd lábcserével is­mételjük meg. 2. Üljünk le a földre, a kendőt magasba emelt lábunk alatt fogjuk meg. Lassan emeljük fel a lábunkat, vele a kendőt, s dőljünk hátra fek­vőhelyzetbe, a lábunk derék­szögben legyen. Lassan emel­kedjünk alaphelyzetbe. Láb­cserével ismétlés. 3. Álljunk terpeszbe, a ken­dőt hátunk mögött fogva, las­san hajoljunk le, kendő a ma­gasban. 4. Guggoljunk le, a kendőt emeljük magasba, s ezzel együtt hirtelen álljunk fel. 5. Térdeljünk le, a kifeszí­tett kendő egyik sarkával érintsük meg előbb a jobb, majd a bal talpunkat há­romszor. 6. Terpeszbe állva, a kife­szített kendővel végezzünk törzshajlítást háromszor jobb­ra, majd balra. hány tanács arra, hogyan hoz­hatjuk magunkat minél gyor­sabban rendbe, hogy ismét frissek legyünk. Hazatérés után vetkőzzünk le, ruhánkat akasszuk váll­fára, tegyülk sziellős heiyre, hogy jól átjárja a levegő. Nyissuk iki néhány percre a hálószoba ablakát, hogy friss levegőben aludjunk. Következzék az arc és a nyak lemosó kozmetikummal történő letisztítása, amelyet gondosan végezzünk el, hogy a kikészítésre használt fes­tékek maradványaitól tökélete­sen megszabadítsuk bőrünket. Aztán mossuk le arcunkat langyos, majd hideg vízzel. A száj és fogak ápolása se ma. radjon el, a szájüreget öblít­sük ki mentolos szájvízzel. Utána keféljük ki hajunkból a hajlakkot, majd zuhanyozzunk le. Ha erre nincs mód, tetőtől talpig mosadokjunk meg, köz­ben egy kefével vagy fürdő- keSztyűvel alaposan dörzsöl­jük meg a bőrünket, hogy a vérkeringést elősegítsük. Ezután kenjük be arcunkat és nyakunkat a megszokott éj­szakai krémmel. Igyunk egy pohár citromos limonádét. Le­fekvés előtt vegyünk néhány mély lélegzetet a jól kiszellőz­tetett szobában és gyorsan búj­junk be az ágyba, nyújtózkod­junk néhányszor, ez pihenteti a szervezetet. Pár órai alvás után felfrissülve ébredünk fel, arcunkon, kedélyállapotunkon nyoma sem látszik majd az éjszakázásnak. Reggel a felkelés után, jól kiszellőztetett szobában vé­gezzünk néhány perces köny- nyű tomagyakorlatot. A reg­geli mosakodás után is masz- szírozzuk végig az egész tes­tünket dörzstörölközővel, majd fogyasszunk el egy csésze cit­romos teát. A késő éjszakába nyúló szórakozások utáni gyors „visszaépülésnek” ez az egy­szerű módja. Próbálják ki. Ér­demes. 7 a .V. ,1‘íj. i, : <£v : í»v -.W' I ja ' ‘ ,1 "T f L j CT­V/ c t H I u v A 1 A k í j 7 ■;•• • i "*/■■■ • 1 El I V t v J 1 p Ö>‘ ­/ -/.í-iv.öv.. Kiállítások Szentendrén, a Pest megyei művelődési központban hol­nap délelőtt 11 órakor nyitja meg Platthy György festőmű­vész kiállítását Pogány Ö. Gá­bor, a Magyar Nemzeti Ga­léria főigazgatója. A kiállítást február 12-ig tekinthetik meg az érdeklődök naponta 10 és este 6 óra között. Bíró Ádám kiállítását teg­nap délután nyitotta meg ar. Hann Ferenc művészettörté­nész a váci Madách Imre művelődési központ 40-es ter­mében. Bíró Adára váci amatár kép­zőművész így vall önmagáról: 1334-bén születtem Budapes­ten. 1953—56. között végeztein el a budapesti Tanárképző Fő­iskola rajzszakáí. 1960-tól — 11 éven keresztül — a váci Kereskedelmi és VendCgláió- ipari Szakmunkásképző Iskolá­ban dekorációt tanítottam. 1955. óta állítok ki rendszeresen. Csoportos bemutatkozásaimat .követően az első önálló kiállí­tásom 1961-ben volt Vácott, a Vak Bottyán Múzeumban. 1957-töl dolgozom a váci Élel­miszerkiskereskedelmi Válla­latnál, mint a reklámpropagan­da és dekoráció vezetője. Munkámból következik, hogy többnyire ai) alkalmazott grafi­kával foglalkozom <kutalógu- sok, plakátok tervezése). A legszívesebben akvarelleket és lavírozott tusrajzokat készítek emberekről és tájakról. Ugyancsak a váci kultúrköz- pont ad otthont az Ilku János fotóiból összeállított kiállítás­nak. Az amatőr fotós képeit az emeleti galérián naponta 10 órától este 6 óráig láthatja a nagyközönség. A Textil a textil után cím­mel megrendezett kiállítás Budaörsön, a Jókai művelődé­si központban szerda és szom­bat kivételével délután 3 órá­tól este 7 óráig látogatható. Szigetszentmiklóson, a Cse­pel Autógyár művelődési köz­pontjának kiállítótermében e hónap 25-ig tekinthető meg a Bazsonyi Arany 'éS' Vecsési Sándor festőművészek alkotá­saiból rendezett tárlat. Herényi Múzeum Üj múzeummal gazdagodott az elmúlt évben Szentendre. A Kerényi Jenő Múzeum az Ady Endre utca 6. számú ház­ban található. A XX. századi magyar és egyben egyetemes szobrászmű­vészet egyik legmarkánsabb képviselője — kétségtelenül — Kerényi Jenő volt. Már fiatal­kori szobraira is felfigyeltek, alkotó tevékenysége a közön­ség körében és a szakmában egyaránt erős visszhangot kel­tett. Életművének legfőbb is­mérve a drámaiság. A1 sátor­aljaújhelyi partizánemlékmű, a Bunk ócska, a Paraszt kaszával, minden felszabadulási emlék­műve, a Mózes-soroztot, a kü­lönböző nagyságú Lovas, a 1 Dante és Vergilius és utoljára Domanovszky Endre síremlé­kének terve, mind-mind meg­rendítő felhívás arra, hogy a szobrok nézője elgondolkozzék a világban végbemenő esemé­nyek, cselekmények kikerülhe­tetlen tanulsága felől, megke­resse az okok és okozatok ösz- szefüggéseit, megértse az élet múlandósága és a művészet állandósága közti szükségsyierű kapcsolatot — olvashatjuk a katalógusban, melyet Pogány ö. Gábor írt. Szönyi Emlékmúzeum Szönyi István, a XX. száza­di magyar festészet kiemelke­dő egyénisége 85 évvel ez­előtt született. Lakóházát és műtermét a zebegényi Em­lékmúzeumban láthatják a képzőművésze^ barátai. A múzeumban, látható kének eredeti környezetükben híven tükrözik a csendet, a békes­séggel teli légkört, melyben születtek. A múzeum parkja a művész számtalan alkotásának témáját tárja elénk, a Duna­kanyar csodálatos panorámá­jával. Az emlékmúzeum na­ponta 10 órától délután 6 órá­ig tart nyitva. Előzetes beje­lentésre csoportoknak tárlatve­zetést tartanak, valamint ké­résre a művészről készült fil­meket vetítenek le. Hangversenyek A túrái művelődési ház színháztermében ma, valamint holnap délután 5 órakor kez­dődik a Muzsika szárnyán cí­mű hangverseny. A túrái általános iskolában a 13 év alatt 1965-től 1978-ig végzett énekkaros tanulóit adnak műsoros hangversenyt. Az esten fellép a végzettekből alakult 200 tagú vegyeskar, az úttörő, a kisdobos kórus, va­lamint a népi zenekar együt­tese. A táncokat Szilágyi Má­ria, Tóth István és Peczc László tanította be, a díszle­teket Pataki Tibor festette, zongorán Duffek Mihály köz­reműködik. A hangverseny rendezője és kórusvezetője Fe­kete László tanár. Ma este 7 órakor a váci zeneiskola hangversenytermé­ben kezdődik Bisztriczky Ti­bor és Hantó Erika hegedű­estje. Zongorán kísér Szabó Katalin. A műsorban Takács Jenő, valamint Liszt Ferenc művei hangzanak el. Jazz A váci Madách Imre mű­velődési központ egyre népsze­rűbbé váló jazz-klubjában m3 este 6 órakor Jazz-duetiek címmel kezdődik műsor. A növekvő népszerűség egyik okára mutatunk rá akkor, ha felsoroljuk a közreműködőket. Másik János zongorán. Dés László szaxofonon, Szakcsi La­katos Béla ugyancsak zongo­rán, Kőszegi Imre pedig do­bon játszik. A jazz-klub elő­adására nemcsak bérletesek juthatnak be. Jegyek a hely­színen válthatók. A hazai jazz-élet újdonsága egyébként az idén megjelenő Zene című folyóirat, a Buda­pesti Műszaki Egyetem kiadá­sában. A kéihavonként napvilá­got látó kiadvány a magyar és nemzetközi jazz-élet legfrissebb eseményeinek kommentálása mellett arra is vállalkozik, hogy nagyobb lélegzetű, elem­ző cikkekben a témájául vá­lasztott zenei irányzat nevesebi» művelőit is bemutassa, lemez- kritikákat közöljön, valamint ismertesse a külföldi sajtóba* megjelenő irodalmat. A lap, melyet Tóth István szerkeszt, szívesen fogad cikkeket a ha­zai j* zz-eseményekkel kapcso­latban. Csengő-bongó Dunakeszin, a József Attila művelődési házban a nemzet­közi gyermekév helyi prog­ramsorozatának megnyitója lesz holnap délelőtt 10 óra­kor. Ekkor Csengő-bongó nap­raforgó címmel Gyimesi Pál­ma, Herceg Mária és Pádu* Ildikó műsorára kerül sor. Szentendrén holnap délelőtt az Astra bábegyüttes szóra­koztatja a gyerekeket. A ven­dégművészek a Hét királyfi című bábjátékkal lépnek fel, az előadás 10 órakor kezdő­dik. Az emlékezetes 6:3 Az érdi művelődési központ vendége lesz ma este Sebes Gusztáv, az egykori labdarú­gó aranycsapat szövetségi ka­pitánya. Sebes Gusztáv film­vetítéssel egybekötött élmény­beszámolót tart, mely este 6 órakor kezdődik. Már a fil­mek címei is ígéretesek: Ma­gyarország—Anglia 6:3, Ma­gyarország—Anglia 7:1, vala­mint filmösszeállítás az 1954- es világbajnokságról. Az él­ménybeszámoló és a vetítés után Sebes Gusztáv kérdések­re válaszol. Az előadásra je­gyek a helyszínen válthatók; Tarkabarka Holnap délután 5 órakor a pándi művelődési házban a tápiószecsői népi együttes ad műsort Jegy kendő címmel. A Tápiómente szövetkezein együttes ma délután 5 órakor a dabasi művelődési házban lép fel. A Csepel Autógyár művelő­dési központjában ma este 7 órakor kezdődik a Vidám Szín­pad vendégjátéka. Az érdek­lődők a Kölcsönlakás című bohózatot tekinthetik meg. Budaörsön, a Jókai művelő­dési házban, holnap este 6 órakor kezdődik a disco-mü- sor. Vácott a Madách Imre mű­velődési központban holnap este 6 órától az Anonymus együttes játszik. összeállította: Koffán Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom