Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-20 / 16. szám
PEST MEGYEI VOÄfi PROLETÁRJAI, esyesűuhek AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS: LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ÁRA «0 PILLÉI! 1979. JANUÄR 20., SZOMBAT Szám o/ tva E gyetlen teendőben sincs könnyű dolga a döntést hozó, a végrehajtást ellenőrző tanácsnak. A település: bonyolult szervezet, sokszoros összefüggésekkel, ha egyik pontján hozzányúlnak valamihez, akkor szinte bizonyos, hogy egy távoli, addig különösebben számításba sem vett ponton szintén mozdul valami; előre, hátra. S mert az a cél, hogy minden előbbre mozduljon, valóban felelősséget, megfontoltságot követel a döntés, a következmények alapos mérlegelése után. Igen ám, de lelni szép számban olyasmit, amiben bizonytalan a holnap, megállapíthatatlan, hogyan alakul a holnapután. Ilyen teendő — hosszú távra előre tekintve — a gyermekintézmények fejlesztése. Az ugyanis vitathatatlan, hogy ma égető szükség van bölcsődékre, óvodákra, ámde — mondja a szakemberek egy része — holnapután, amikor a hatvanas években napvilágra jöttek szülőképes korba jutnak, lesz-e elegendő gyermek ezekben az intézményekben, hiszen ismeretes: a hatvanas évek demográfiai mélypontot jeleztek. Kemény lecke! Csakhogy: jelenleg, 8 még hosszabb ideig az a gond, nem sikerül mindazokat elhelyezni a szóban forgó gyermekintézményekben, akik fölvételüket kérik. Azaz: bővíteni kell a bölcsődék, óvodák hálózatát. Utóbbiban — a nagyarányú társadalmi ösz- szefogásnak köszönhetően — jelentős a haladás a hetvenes évek második felében. Ami viszont a bölcsődéket illeti, ott akad mit pótolni. Csupán hivatkozás- nyi értékű példát említve most: az agglomerációs övezet településeinek több, mint a felén nem működik bölcsőde! Ennek ismeretében már nem meglepő, hogy száz bölcsődés korú gyermekre a negyvennégy települést összefogó övezetben öt bölcsődei hely jut, ami az országos átlagnak kereken a fele! S ahol működik ez a gyermekintézmény, ott növekszik a zsúfoltság; száz helyre ma már 140 gyermeket kénytelenek fölvenni, jóval többet, mint 1975-ben, pedig már akkor is kedvezőtlenek voltak a gondozási körülmények. N em alaptalanul mutatják meg az idegennek a ceglédiek a Lövész utcai bölcsődét. Igaz, a szemre tetszetős épületnek akad párja másutt is, s a hatvan gyermeknyi létszám sem különlegesség. Csakhogy: ezt az intézményt nyolc hónap, igen, nem tévedés, nyolc hónap alatt készítették el, olyan társadalmi összefogással, amilyenre még nem volt példa a városban az óvodák, bölcsődék építésénél, bővítésénél, átadás utáni fenntartásánál. Holott a városban nemes hagyományai vannak a munkahelyi kollektívák ilyen célú felajánlásainak, ahogy a termelőegységek nyújtotta hozzájárulásnak szintén. A nyolc hónap nem a rekordnak beillő idő miatt a fontos, annál sokkal lényegesebb maga a példa, annak tanúsítása, hogy igenis lehet célratörően cselekedni. A szó nemes értelmében mozgósítani, megnyerni a város közvéleményét olyan feladatnak is, ami látszatra kevesek érdeke, hiszen a társadalmi munkát végzők között alig akadtak olyanok, akik kisdedet nevelnek, azaz arra számíthattak, esetleg nekik, nekik is épül az új bölcsőde. A közfelfogás, a cselekvőkészség e pártatlanságát, önzetlenségét fontos erkölcsi, anyagi alapnak tartja az MSZMP Pest megyei Bizottságának 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési programja, amikor a kommunális beruházások kiemelt feladatainak egyikeként a tervezett 385 bölcsődei hely átadását jelöli meg. A szám nem valami meghökkentően nagy, ám ne feledjük: voltak olyan évek, nem is olyan régen még, amikor mindössze hatvan-nyolcvan új bölcsődei hely jelezte a gyarapodást. Ahhoz képest jelentősen gyorsabb a fejlesztés ritmusa, az igényekhez mérten viszont még mindig lassú. Jó lenne egy csapásra megoldani a bölcsődei elhelyezés valameny- nyi gondját, ám ehhez nemcsak a jelenleg rendeike-. zésre álló pénz többszöröse szükségeltetne, hanem olyan biztonsággal összeállított területi program is, mely . szavatolja: az új intézmények tíz, tizenöt esztendő múlva sem liéptelehednek el. T ervezni és jósolni egészen más dolog, s utóbbiakra a tanácsok nem hagyatkozhatnak. A holnap sokféle tényezőjének mérlegelése éppen ezért csak ésszerű megalkuvásokkal együtt vezethet el a döntésig, s ezt belátni nem köny- nyű. A mérlegelések s a megalkuvások adta közös nevező például, hogy a városokban hosszú távon is nagy szükség lesz a legkisebbeket befogadó intézményekre, s éppen ezért az új bölcsődei helyek többsége — nem először, s nem másodszor — a városokban kerül tető alá. A 355 helynyi bővítésből háromszáz jut öt városra, Ceglédre, Dunakeszire, Érdre, Nagykőrösre és Vácra. Ne kerüljük meg a kézenfekvőnek látszó ellenvetést: a városok ebben is kivéte- lezettséget élveznek. Csakhogy az igazság nem az elsőbbség megadásában, hanem indokoltságában rejlik; az említett városokban a bölcsődei ellátottság sokkal kedvezőtlenebb —mind a jelentkezett, de elutasított gyermekek számát, mind a száz bölcsődés korúra jutó helyeket tekintve — a bölcsődével rendelkező egyéb településeknél. Amikor tehát a fejlesztési tervek súlypontja ilyen értelemben a városokban van — volt és lesz is —, akkor egyszerre érvényesül az ésszerűség és az igazságosság. Számolgatni kell, a szűkösen rendelkezésre álló forintok hol hajtják a legnagyobb közös hasznot, s ennek a számolgatásnak a végeredménye a városok említett részesedése a fejlesztésekből. S ha számolgatni kell is, azzal az érzéssel tehetik ezt az érintettek, hogy ma — az ötödik ötéves terv egy-egy esztendejében — háromszor, négyszer annyi új bölcsődei hely épül meg évente, mint a negyedik ötéves tervbgn. Mészáros Ottó Több éves szerződések Egyenlsfes a felvásárlás A Pest—Nógrád megyei Ál- latforgalmi és Húsipari Vállalat, közismert rövidítéssel a PENOMAH, a nevében foglalt két megye húsellátásáról gondoskodik. Pestben és Nóg- rádban, sőt Nagy-Budapest területén tíz kirendeltségük vásárolja fel a sertéseket, marhákat. A ceglédi, a váci és a balassagyarmati gyárakban nemcsák a felvásárolt jószágokat dolgozzák fel, hanem a 39 ezer férőhelyes pilisi hizlaldában nevelt sertéseket is. Tatár Sándor kereskedelmi igazgatóhelyettes és Terék János főmérnök igazgatóhelyettes elmúlt évi tevékenységüket értékelve elmondta, hogy a vállalat bruttó termelési értéke 3 milliárd forint volt. Ebben nagy szerepük volt a mintegy 1500 dolgozót tömörítő szocialista brigádoknak. Valóra váltott felajánlásaik körülbelül négymillió forinttal járultak hozzá az eredményekhez A felvásárlási szerződéseket nemcsak a mennyiséget tekintve teljesítették, hanem a szerződésekben megállapított időben át is verték az élő állatokat. Ezt segítette az is, hogy a több éves szerződésekkel járó kedvezményes felárak miatt megnövekedett a két megyében a sertéstenyésztési kedv, s a korábbi hullámzó kínálat egyenletesebbé vált. Szarvasmarhából a korábbi évekhez hasonló mennyiséget vásároltak fel 1978-ban. A feldolgozásnál a tervezett mennyiséget, az előírt kereteket teljesítették, húskészítményekből — hurkából, szalonnából, disznósajtból, kenőárukból — viszont az előző évinél lényegesen többet szállítottak a két megye üzleteibe. A lakossági ellátás zavartalanságát szolgálja, hogy a regionális húsüzemekkel jó kapcsolatot alakítottak ki. Az elmúlt évben Cegléden felépült kétszáz vagonos mélyhűtőház a hazai ellátásban, s az export kötelezettségek teljesítésében is jelentős szerepet játszik. A PENOMAH váci és ceglédi gyárában feldolgozott húsokat elsősorban külföldre szállítják. A vállalat gyáraiban és a hizlaldában a hónap hátralevő napjaiban nagyaktíván vitatják meg a dolgozók az elmúlt év eredményeit és az idei tennivalókat. G. M. A Kubai Köztársaság magyarországi nagykövetsége és a termelő- szövetkezet közötti gazdasági és kulturális egyezményt , Jósé Antonio Tabares nagykövet és Lévai Ferenc, a termelőssDvetkezet elnöke írta alá. A Gafgamenti új ne&e: P Magyar-Kubai Barátság Tsz Kubai vendégek Tudást Két dátum: 1945. április 4. Magyarország felszabadulása és 1959. január 1., amikor Kubából elűzték a gyűlölt diktátort, Batistát. Egy interjú során a napokban mondta e két nevezetes időpontról Armando Hart Davalos kubai kulturális miniszter; ha a történelem kereke nem így fordul, e két kis nép fiai valószínűleg édeskeveset tudnának egymásról. Felszabadulásunk és a kubai forradalom győzelme, mint a ma példája bizonyítja, áttörte a távolságokat, kibővítette ismereteinket egymásról, sőt testvéri szálakat szőtt a két ország között. Ezt bizonyítja az a tegnapi túrái eseménysorozat is, melynek házigazdája a helyi termelőszövetkezet volt, s amelyre a Kubai Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Jósé Antonio Tabarest, Miguel Angel Reguero tanácsost, Manuel Dominguez Montaner első titkárt és Bartalomé Leyva harmadtitkárt hívták meg. Délelőtt Lévai Ferenc, az eddig Galgamenti nevet viselő termelőszövetkezet elnöke fogadta a kubai vendégeket, valamint Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest. A vendégek között volt Furulyás János, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja, a vácszentiászlói Zöld Mező Termelőszövetkezet elnöke, Bállá János, a gödöllői járási pártbizottság első titkára és dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke. Az üdvözlő szavak után elkezdődött a beszélgetés a termelőszövetkezet életéről. A vendégeket szemmel láthatólag érdekelte a szövetkezet múltja, jelene, s újabb tervei. Hogy miért, arra hamarosan a nagykövettől kaptunk választ. Kubában ma körülbelül 100 ezer család dolgozik hagyományos módszerekkel a saját farmján. Természetes, hogy ily módon a mezőgazdasági termelés .korántsem olyan hatékony, mint a jói szervezett, gépesített szocialista nagyüzemekben. Két évvel ezelőtt ezért határozta el a Kubai KP első kongresszusa, hogy hozzákezdenek a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. Ezért érdekli őket a magyar mezőgazdaság fejlődése, s az is, hogyan alakult például a túrái és a galgahévízi parasztok sorsa az elmúlt évtizedekben. Csak egy adat a fejlődésről: a tsz dolgozói havi átlag- keresete majdnem négyezer forint, nem számítva természetesen a háztájiból származó ugyancsak jelentős jövedelmet. A szövetkezet vezetői elmondták, hogy minden lehető területen gépesítették a nehéz fizikai munkát, a korszerű követelmények szerint használják a műtrágyákat és a növényvédő szereket, igen sok diplomás, érettségizett, illetve szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező tagjuk van. Sok szó esett a tájékoztató és a későbbi majorlátogatás során is a sióvetkezet egyik korszerű főágazatáról, az állattenyésztésről. Az egy tehénre jutó évi fejési átlag 3 ezer 866 liter, de vannak olyan istállóik is, ahol az európai lapály fajtájú tehenek átlagosan 4 ezer 817 liter tejet adtak tavaly. Ezért látják érdemesnek továbbfejleszteni ezt az ágazatot, s kezdenek hozzá még az idén egy 728 férőhelyes új telep építéséhez. A vendégeket különösen érdekelte, hogyan segíti a termelőszövetkezet a háztáji termelést. Példaként elhangzott, hogy a szövetkezet sertéstelepén 2 ezer 500 állatot hizlalnak évente, mégis 5 ezer 500-at adtak el. Ök értékesítik ugyanis a háztájiban nevelkedett jószágokat is. Ehhez segítséget adnak azzal is, hogy a háztáji földeken a munka nagyját a szövetkezet gépei végzik, és jutányos áron is juttatnak takarmányt a tagoknak. A délelőtti üzemlátogatáson a kubai vendégek kellőképpen megismertéit: a termelőszövetkezet tagjainak, dolgozóinak munkáját. Az újabb találkozásra a délutáni ünnepélyes küldöttgyűlés adott alkalmat, amelyet a község művelődési házában tartottak. (Folytatás a 3. oldalon.) Indulnak a fekvőhelyesek Februártól közlekednek az új vasút: kocsik A MÁV a múlt év végén 30 másodosztályú fekvőhelyes kocsit szerzett be az NDK baut- zeni vagongyárától. Ezeket a kocsikat — a partner vasutakkal egyeztetve — február elsejétől folyamatosan helyezik üzembe a vasút nemzetközi forgalmában. Fekvőhelyes kocsik közlekednek majd Budapest—Bukarest között az Orient és a Bait-Orient expresszben, a Budapest—Berlin vonalon a Meridián expresszben, a magyar és lengyel főváros között a Polonia és a Báthori expresszben, valamint Budapest —Belgrád között a Puskin vonatban. A korszerű személy- kocsikban nappal 72 utasnak jut ülőhdty, éjszakára pedig 54 utasnak tudnak megágyazni. Akárcsak a hálókocsikban, itt is külön utasellátó-kalauz gondoskodik az utasokról, akiknek állandóan melegvíz, másodosztályú büfészolgálat — reggeli, büféáru, üdítő ital — áll rendelkezésére. Egyelőre tizennégy fekvőhelyes kocsit helyeznek üzembe, a többit az igényektől füg. gően használják fel, illetve | nemzetközi tárgyalások után sorolják be más vonalakra is. Tárgyalnak a hazai utazási irodákkal arról is, hogy külföldi túrákra kizárólag fekvőhelyes kocsikból álló különvo- natokat is szerveznek. A hazai mezőgazdasági gépgyártás új területe a háztáji kisgépek előállításának megSzörpok, teák, faáruk Erdők-mezők kincseit exportálják Az Erdei Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Vállalat tavaly a nyersáruk feldolgozása, belföldi értékesítése, illetve exportja révén 750 millió forint forgalmat bonyolított .le. Ehhez nagymértékben járultak hozzá a Pest megyei átvevőhelyek és feldolgozóüzemek. Dr. Ébli György igazgatói tájékoztatójából megtudtuk, a megyéből tavaly 15 millió forint értékű háztartási faárut exportáltak tőkés államokba. A termékskála széles, favillától a fakanálig, konyhai ülőkétől a virágállványig, s a krikettütőig terjed. A faárukat Szokolyán, Veresegyházon és Gödön készítették ügyes kezű mesteremberek, bedolgozói rendszerben. Nagy keletje van külhonban a gyógynövényeknek, amelyekből tavaly 25 millió forint értékűt szállítottak Észak- és Nyugat-Európába a nagymarosi és váci átvevőhelyről. Jutott hazai piacra is: csomagoltak például csipkebogyó és kamillateát, kétfajta módon. Hagyományos formában, tasa- kokba, s tavaly augusztustól a Compack Vállalattal kötött szerződés keretében filteresen. Sajnos, ebből a kapós, praktikus filteres teából kevés került a boltokba, mivel az importból származó filterből nincs elegendő. Biztos külföldi piaca van a természetes ízeket konzerváló erdei gyümölcsszörpöknek, szénsavas üdítő italoknak. A nagymarosi feldolgozóüzemben töltik ezekből a legtöbbet, tavaly például összesen 400 vagonnyit. Felét tőkés és szocialista országokba exportálták, a többit belföldön értékesítették. A már ismert ízek mellett újakkal jelentkeznek, a vállalat különlegessége, az úgynevezett Etüd-család egyre gyarapodik. S hogy nemcsak a fogyasztók, hanem a szakma is elismeri, igazolja: az 1978- ban Kecskeméten rendezett országos versenyen a málnaízű Etűd arany, a narancs pedig bronz érmet nyert. Végül egy ígéretes újdonságról hallottunk. Január elsejétől Vácott, a szörpüzemben megkezdték egy különleges üdítő ital, az Arany Gyömbér gyártását. A Nyugat-Eu- rópában közkedvelt gyömbérsör hazai változatáról van szó. A New Yorkban működő Canada Dry Corporationtól a gyártó cégtől kapták az alapanyagot, a gyömbérből készített koncentrátumot, s a technológiai leírást. A tervek szerint idén 3 millió 2 és fél decis palackot töltenek meg ezzel a szénsavas frissítővel. Ha beválik, még többet küldenek hazai piacra, elsősorban Budapest, Pest megye üzleteibe. honosítása. A kistraktorok, s a hozzácsatolható munkaeszközök Lránt ugyanis egyre nagyobb itthon is az igény, amelyet eddig több millió dolláros importtal tudtak csak kielégíteni. A tervek szerint az idén, de legkésőbb jövőre már forgalomba kerülnek az első magyar gyártmányú három, hét’ és kilenc lóerős kistraktorok, az ezekhez szükséges munkagépek, kapák, kaszák, ekék és pótkocsik. A MEZÖGÉP-tröszt a traktormotorokat kooperáció útján kívánja beszerezni —, hiszen kis sorozatok előállítása gazdaságtalan lenne —, s a motorokért munkaeszközöket szállítanának a külföldi partnernek. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Hackler Károlyt, hazánknak a Szudánt Demokratikus Köztársaságban akkreditált rendkíviili és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. f Kooperátió keretében Meghonosodik a kisgépgyártás