Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

APE S T ' M E G Y E I H í fi L A P K 0 I O N K I A D A S. AC XXI. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM 1979. JANUÄR 19., PÉNTEK Eddig sem volt gazdátlan Önálló tanácskirendeltség Monori-erdei beszélgetések — Ez a vakvezetés — csó­válja a fejét a volán mögött Újlaki Ferenc, a monori-er­dei tanácskirendeltség veze­tője. Kápráztató fénnyel tűz sze­münkbe a nap a 4-es műúton, pedig sietnünk kellene, Mono- ri-erdőn a hivatalos ügyfél- fogadás már megkezdődött volna, ha a kirendeltségveze­tő ott lenne. Csakhogy — bár január elején meg kellett vol­na kezdenie a folyamatos munkát — megmaradt az író­asztala s tennivalóinak egy része is a monori nagyközségi tanács igazgatási irodájában, nincs még helyette lakásügyi előadó, továbbá Péteribe is át kell járnia, az ottani tanács­kirendeltség megbetegedett vezetőjét helyettesíteni. (Ez átmeneti állapot, a közeljövő­ben megszűnik, dr Zimányi Gyula tanácselnök tájékozta­tása szerint.) Társadalmi munka Kanyar, jégpáncél a mel­lékutcában, feltúrt, dermedt rögök, a postai kábelfektetés nyomai — megérkeztünk. Az ajtóban Újlaki Ferencet hárman is várják. S bár az első kérdést már indulásunk előtt feltettem — tulajdon­képpen miért van szükség Monori-erdőn önálló kis ta­nácsra? —, az igazi válasz most érkezik. — Nagyobbik fiam iskolás már, a kicsit nem vették fel az óvodába — mondja Szabó Sándorné. — Itt építettünk, Monori-erdőn, a Rezeda utcá­ban. Nagy szükségünk lenne az én keresetemre is, de csak bedolgozói munkát tudok vál­lalni. Ehhez kérek igazolást. Nincs kire hagynom a kicsit. Túlzsúfolt az óvoda, nagyon sok gyereket elutasítottak ta­valy is. Újlaki Ferenc az óvodabő­vítés tervét mutatja: két fog­lalkoztatóteremmel bővül a gyermekintézmény még az idén, s a tervező, előrelátóan, a tetőtér jövendő beépítésére is számított. Arra most nincs ugyan anyagi fedezet, de előbb-utóbb mindenképp sort kell keríteni rá. Hogy őszre legalább ötvennel több cse­metének jusson hely, már kétezer társadalmi munka­órát ajánlottak fel a monori- erdeiek. Szabóné is ígéri, ott lesz­nek, ha szükség lesz rájuk. S ha már belekezdett, elmond­ja még régi panaszukat is: a házukkal szomszédos üres tel­ket szemétlerakónak használ­ják a környékbeliek. A telek tulajdonosa ismeretlen, a be­kerítetten területre mindenki azt dobál, cipel, amit akar, ők pedig gyönyörködhetnek a szaporodó hulladékban. — Arrafelé is jár már a hulladékgyűjtő kocsi — mondja Újlaki Ferenc, ám. mint kiderül, a nemrég beve­zetett szolgáltatás még aka­dozik. — Régi, nagy gondunk az orvoshiány is — említi Szabó­né. — Éjszaka csak a segély­kérő telefonhoz futhatunk, ha baj van, hiszen Monor rende­lőintézetét másképp nem tud­juk elérni. A következő ügyfél is sze­métügyben panaszkodik, s szóvá teszi az elhagyott, gaz­dátlan telkek dolgát, a hiá­nyos kereskedelmi ellátást is. Hogy mennyire szükség volt a tanácskirendeltség megre­formálására, arról a panaszok is meggyőznek. Eddig egy tanácsi ügyintéző járt át a hét bizonyos napjain a tele­pülésre, idejéből csak egy­két, jószerivel formális hiva­talos ügy elintézésére futotta, s a monori-erdei panaszok jó része nem nyert orvoslást. Névtelen utcák Kerekes Ferenc, a helyi pártalapszervezet titkára ér­kezik. A változásról beszé­lünk, amelynek mindenki örül, hiszen máris érezhető. Héttagú tanácstagi csoport alakult, rendszeresen össze­ülnek, megbeszélik a tenniva­lókat, elkészítették az idei munkatervet is, hol, mi vár megoldásra, szervezésre ? — Sokáig egyedül éreztem magam — mondja Kerekes Ferenc. — Pártalapszervünk jórészt idős tagokból áll, s több terhet vállaltunk volna, mint amennyit bírtunk, ha nem sorakoznak fel mellénk a többiek. — Tennivaló pedig, amely itteni intézkedést igényel, bő­ven akad — folytatja Újlaki Ferenc. — Hogy csak néhá­nyat soroljak, nagyon sok a névtelen utca, a házszámtábla nélküli épület, az elhagyott telek, jövőre kezdődik a nép- számlálás, addig rendeződnie kell a zűrzavaros állapotnak. Valóban zűrzavaros: akad ut­ca, ahol az 52-es számú ház­nak a kilences a közvetlen szomszédja. Megnyugtatóan rendezni kell a hulladék- szállítást, intézkedni a keres­kedelmi ellátás ügyében. Emiatt egyébként már meg­kerestük a Ceglédi Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat ve­zetőit, s jeleztük, a monori- erdei boltokkal kapcsolatos problémák megoldása meg­haladja a mi tudományunkat, hatáskörünket, intézkedjenek mielőbb. Nagy munka lesz az óvodabővítés is. Az építő­anyag egy része már a hely­színen, folyamatosan szállít­ják, s amint tavasszal az idő engedi, hozzá kell látni az építkezéshez, hogy őszre át­adhassuk az új foglalkoztató termeket. Ha rossz a zár... Sétára indultunk. A több mint kétezer lelket számláló település, Monor külső kerü­lete, ■ látszólag téli álmát alussza. Az élelmiszerboltban kevés A nap kulturális programja Gombán, 16-tól 20 óráig: sza­bás-varrás tanfolyam, 18-tól 21-ig: ifjúsági klubfoglalkozás, Gyömrőn, 15-től a rajz szak­kör, 18-tól a magnós, az ifjú­sági klub és a fotószakkör fog­lalkozása. Mondén, 17-től: az ifjúsági klub összejövetele. Monoron, 18-tól: kismotorve­zetői tanfolyam. Pilisen, 10-től 11.45-ig: logopédiai tanfolyam (a Kávai úti óvodában), 18- tól: az ifjúsági és a magnós klub összejövetele. Üllőn, 14- től: az ének-zene szakkör fog­laltozása, 18-tól 21-ig: a szak­maközi klub összejövetele. Úriban, 14-től: a gyermek sportszaíkkör foglalkozása, 16- tól: a gyermek népi tánccso­port próbája. Vasadon, 15-től 19-ig: a sportklub összejövete­le. Vecsésen, 18-tól: a galaon- bász szakkör foglalkozása. — Fotószakköri, jóga- és szabás-varrás tanfolyamot szerveznek az üllőd művelődé­si házban. Az érdeklődőket na­ponta várják, a nyitvatartási időben. a vásárló, csendes az iskola is. — Egyik termünkben kabát­ban ülnek a gyerekek — mondja Dallos Kornél iskola- igazgató. — Nem jó az olaj­kályha, amit a monori gazda­ságtól kaptunk. Néhány szó, s máris a gon­dok sűrűjében gázolunk. Szűk az iskola, a harmadik műsza­kos tanítás veszélye fenyeget, pedig tanteremmé alakították már az úttörőszobát is, amely társadalmi munkával, a szü­lők segítségével készült. Az intézményhez vezető út, a Nefelejcs utca állapota olyan, hogy az olajszállító kocsik csak nagynéha jutnak be. Az összevont gondnokság, amely Monoron székel, s a monori- erdei gyermekintézmények ügyeit is intézni hivatott, nem tudja ellátni feladatát a tele­pülésen. A pedagógusok in­tézkednek, ha kiég a villany- körte, ha rossz a zár. Ha kü­lönféle eszközöket kell vásá­rolniuk, zsebből fizetnek, amíg az ellátmány megérke­zik. , — Annak, hogy tanácski­rendeltséget kapott Monori- erdő, nagyon örülünk. Nem­csak az iskolai gondok meg­szüntetését érezzük biztosabb­nak — mondja Dallos Kornél —, hanem sok más probléma megoldását is. Például a köz- művelődését. Hiányzik a rendszeres filmvetítés, hiá­nyoznak az író—olvasó talál­kozók. Szükséges Monor és Monori-erdő nincs messze egymástól, ám aki gépkocsival nem rendel­kezik, nem' tud bármikor át­ruccanni a szomszédba, a vo­natok indulásához kell igazí­tania elintéznivalóit. S lehet-e igazítani az élelmiszervásár­lást, áz orvos hívását, a gyógyszerkiváltást? Nagy szüksége van a településnek sok tekintetben az önellátás­ra. Eddig sem volt gazdátlan. bizonyítja a nem is oly rég létesült TÜZÉP-telep, a gáz­cseretelep, a nyári kertmozi, a most még néptelen kem­ping. Hogy a többi égető és kevésbé súlyos gond is meg­szűnhessen, ahhoz az önálló tanácskirendeltség, a tanács­tagi csoport szervező, segítő munkájára nagy szükség lesz a jövőben. Koblencz Zsuzsa Fontos szakasz kezdődött a héten a pártalapszervezetek munkájában: beszámoló tag­gyűléseken értékelik múlt esztendői tevékenységüket, a pártmegbízatások teljesítését, valamint a működési terüle­tük fejlődését szolgáló gazda­ságpolitikai és községpolitikai feladatok végrehajtását. Az elsők között tartotta meg összevont taggyűlését a gombai közös tanácshoz tar­tozó községek pártvezetősége, amely négy — a Fáy András termelőszövetkezeti, a gombai, bényei, valamint a kávai köz­ségi — alapszervezet tevékeny­ségét irányítja. A tanácskozá­son jelen volt Várszegi György, az MSZMP monori járási bizottságának tagja is. Racskó Károly, a pártveze­tőség titkára, a beszámoló be­vezetőjében hangsúlyozta, hogy a három község terüle­tén gazdálkodó Fáy András Tsz a tavalyi cselekvési prog­ramban előirányzott hozamo­kat a terveknek megfelelően elérte, illetve túlszárnyalta. Köztudott, hogy az idén a járásban a gombai kö­zös gazdaság földjein ter­mett a legtöbb búza: hek­táronként, a tervezett 40 mázsa helyett, 51 mázsa szem érett be a kalászok­ban. Nem kedvezett viszont a nyári csapadékos időjárás a szőlő­nek. Huszonkét hektáron el­végezték ugyan a tervezett rekonstrukciót, de a várt 75 mázsa helyett, csupán 57 má­zsás átlagtermést adtak a tő­kék. Tavaly a Fáy András Tsz-ben, a népgazdaság érde­keinek megfelelően, növelték a kukorica vetésterületét, és sikerült kiváló, 58,7 mázsás hektáronkénti átlagtermést el­érniük. Ismeretes, hogy a gombai közös gazdaság vezetésével alakult meg a járásban a Te- nyészüsző Nevelési Együttmű­ködés, amelynek tavalyi mun­kája eredményes volt. Határ­időre elkészült a 2 ezer férő­helyes üszőnevelő telep beru­házási alapokmánya. Bényén olcsó, szerfás, úgynevezett szükségistállót is kellett épí­teni, mert a vártnál lényege­sen több tenyészüsző érkezett a közös gazdaságba. A meg­levő gyepterületek intenzív hasznosítása érdekében, ta­valy nyáron, a Zagyvarékasi Gyepgazdálkodási Rendszer technológiája alapján, 34 hektár gyeptelepítés előkészí­tését kezdték el. Megtisztítot­ták a legelőt, kiirtották a fe­lesleges bokrokat, fákat. Ma­gára a telepítésre az év tava­szán kerül sor. A háztáji gazdálkodás fej­lesztése érdekében, javítaniuk kellett a közös gazdaság in­tegrációs tevékenységét. Az ígért 30 anyakoca he­lyett 63 került a kisgaz­daságok óljaiba. Lehetővé tették a hízóbikák értéke­sítését is a termelőszövet­kezet közvetítésével. Az üzem- és munkaszerve­zés további javítása érdeké­ben, a gazdaság üzemegységé­nek, profiljának, szerkezeté­nek, tevékenységének és fel­szereltségének jobban megfe­lelő vezetési szervezetet alakí­tottak ki, amely 1978. május 1. óta egyre hatékonyabban tölti be feladatát. A pártvezetőség beszámoló­ja elemezte a községpolitikai tennivalók végrehajtását is. Tavaly a gombai közös ta­nácsnak 7 millió 762 ezer fo­rint állt rendelkezésére, ebből 1 millió 67 ezer forintot for­díthatott fejlesztésre, 6 mil­lió 690 ezer forint volt a költ­ségvetés összege, amelynek nagy részét bérjellegű, fenn­tartási és felújítási kiadások fedezésére használták fel. A fejlesztésre és a felújí­tásra szánt pénz egy részéből Gombán felújították a Köl­csey utca 575 méter hosszú Út, ingatlan, belvíz A korszerű lakásépítésért Tervezői fórum alakul Gyömrőn A községi tanácsok végre­hajtó bizottságai minden esz­tendőben megtárgyalják az építési szakigazgatási munká­val kapcsolatod feladatok tel­jesítését és a soron következő tennivalókat. Gyömrőn az év első tanácsi vb-ülésén Lázár Éva építési főelőadó tájékoz­tatta a testületet munkájuk­ról. Az építési szakigazgatási szervre hárulnak az építés, a városfejlesztés, a kom­munális, a közlekedési és a vízügyi igazgatás felada­tai. Tavaly 612 határozatot ad­tak ki, ebből 130 építési, 75 használatbavételi engedély volt. Hatvanan telekmegosztá­si kérelemmel fordultak a ta­Népszerű az ifjúsági kiubház Népszerű a fiatalok körében a pilisi ifjúsági klubház, melynek falai közt esténként hasznos programok várják őket. Képünk az izgalmas házi sakkbajnokság egyik pillanatát örö­kítette neg. Haluszka Mihály felvétele nácshoz, illetve a járási föld­hivatalhoz. A magánlakás-építés kor­szerűsítése országosan is a ki­emelt feladatok között szere­pel. Az építtetőknek is érde­kük, hogy korszerű lakásokat hozzanak tető alá. Ma már el­mondható, hogy sok esztétikus típusterv között válogathat­nak a megrendelők. Az építési telkek iránt to­vábbra is nagy az igény Gyöm­rőn. A Bimbó utcai parcellázás csak részben oldotta meg a problémákat, a jövőben szükség volna az elhagyott ingatlanok felkutatására, azok állami tulajdonbavé- telének megkezdésére. Ez az intézkedés javítaná az állami telekellátást, az elha­gyott belterületi ingatlanok művelése pedig községrende­zési és népgazdasági érdeke­ket szolgál. A szakigazgatási szerv 54 és fél ezer forint építésrendészeti bírságot szabott ki. A közelmúltban forgalom- technikai szempontból felül­vizsgálták a KPM és a tanácsi utak forgalombiztonságát. Az illetékesek javaslata nyomán került sor a mendei, üllői, gyömrői útelágazás forgalmi rendjének megváltoztatására. Előreláthatólag még eb­ben az esztendőben sűríti a járatbuszokat a Volán 20. számú Vállalat a Mo­nor—Rákoskeresztúr útvo­nalon, szintén a gyömrői tanács kezdeményezésére. A belvízrendezésre évek óta nagy gondot fordítanak Gyöm­rőn is. A Tápió—Hajta Vízgaz­dálkodási Társulat az idén megkezdi a Klotild-telep és az Öfalu belvízrendezési munká­latait. Javaslatot tettek egy terve­zői fórum létrehozására; a csoportot még az idén összeál­lítják. G. J. szakaszát. Ez a munka 1 mil­lió 53 ezér forintba került. Folyamatosan érkeznek a helyszínre a leendő, 6 tanter­mes gombai FORFA iskola elemei. A beruházás terveit a gyömrői TÖVAL készítette el. Lebontották a régi épületet, amelynek helyére az új tan­termek kerülnek. Tovább épült az ivóvízháló­zat is Gombán és Bényén. A munkák azonban nem a terveknek megfelelő ütemben haladtak, ezért a községi tanács az elő- . irányzott 600 ezer forint­nak csak egy részét utal­ta át a vízmütársulat számlájára. A visszatartott összegből 207 ezer forintot fordított a kávai ifjúsági ház végszámlájának kiegyenlítésére, 83 ezer forin­tot pedig a FORFA iskola ter­vezése többletköltségének fe­dezésére. A Tiszta, virágos községért mozgalomban részt vevő ká­vaiak csaknem 2 ezer négy­zetméternyi területet parko­sítottak és több mint 200 fa­csemetét ültettek el. Gombán és Bényén a vízműépitési munkák hátráltatják a köz- ségszépítési akciót. Mindhárom községben kijelölték tavaly a szemétlerakó helyeket. A cselekvési programban nem szerepelt, de a pártveze­tőség beszámolója megállapí­totta, hogy Gomba és Bénye között 92 ezer forintos költ­séggel bővítették a villany- hálózatot, 127 ezer forintba került a gombai művelődési ház felújítása, a kávai ifjú­sági ház felszereltségének bő­vítésére pedig 109 ezer forin­tot költöttek. A pártvezetőség tagjai az , előző évben nagy gondot , fordítottak a cselekvési , programban meghatáro- , zott feladatok végrehajtá- , Sára és ellenőrzésére. Év közben foglalkoztak egye­bek között a községi, üzemi, iskolai könyvtárakkal. Testü­leti ülésükön értékelték a politikai oktatást és meghatá­rozták a feladatokat. Gombán emeltszintű politikai oktatás kezdődött, a termelőszövetke­zeti dolgozóknak a közös gaz­daság alapszervezete, a közsé­gekben tanító pedagógusok­nak pedig a bényei alapszer­vezet indított tanfolyamot. Tavaly a három községben tevékenykedő KlSZ-alapszer- vezetek munkájának irányí­tására Gombán KlSZ-bizott- ságot hoztak létre, viszont Káván nem sikerült megala-i kítani az alapszervezetet, A tervezett négy helyett, 1978- ban csak egy személyt vettek fel a párttagok sorába s há­rom felvételét «készítették elő, a fiatalításra pedig minden­képp szükség lenne, hiszen mind a négy alapszervezetben viszonylag magas a párttagok átlagéletkora, sőt Káván az alapszervezet tagjainak több mint fele felmentést kapott — ma­gas kora miatt — a kö­zös feladatok teljesítése alól. Az összevont taggyűlés résztvevői a beszámoló utáni vitában elemezték á hiányos­ságok, hibák okait, egyúttal meg is határozták az idei fel­adatokat, amelyek végrehaj­tása nyilván még jobb ered­ményekkel jár majd. V. J. Egyesületi sorrend A tömegsport-jelentések alap­ján, a járási testnevelési és sportfelügyelőség elkészítette a sportegyesületek sorrendjét, amelynek élcsoportja a követ­kező: 1. Vecsés, 2. Pilis, 3. Gyömrő, 4. Sülysáp, 5. Ecser, 6. Gomba. Köszönetét mondunk mindazo: nak, akik január 17-én 14 óraki Pilisen Kurtán János elvtárs t metésén részt vettek, sírjára k szőrűt, virágot helyeztek, részv tűkkel bánatunkat enyhítették, gyászoló család. I Három község kommunistái Gazdasági eredményeik kiválóak Összevont taggyűlésen értékelték a munkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom