Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-03 / 1. szám
1979. JANUÁR 3., SZERDA A kutatás műszerei Harminc féle műszert szerel össze az ATOMKI elektronikus osztálya. A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének elektronikus osztályán harminc féle műszert gyártanak. A műszerek a tudományos kutatómunkában és az iparban egyaránt alkalmazhatók. A műszerek modul rendszerben készülnek, így az egységek csoportosításával különféle céloknak megfelelő berendezéseket lehet összeállítani. A képen: előkészületi munkák a nyomtatott áramkörök gyártásához. Oláh Tibor felvétele Misádén tizedik ember Messzebb látni a tanyahatárnál Ha a tanyásgazda már sző- váteszi, hogy a szomszédgyerekek fejlődését veszélyezteti az apjuk iszákossága; ha felforr benne a méreg, mert a közös gazdaságban a betakarítás után a táblán maradt kukoricacsöveket nem szedik össze; ha több helyen veszekszik, hogy sok napi késéssel kapja meg kedvenc újságját, akkor már jóval messzebb lát a tanyája határánál. S ha a tanácsok, a termelőszövetkezetek és a társadalmi szervek vállukra veszik a tanyaiak gondját, akkor ez jelzi, hogy kívülről is tovább látunk már a tanyahatárnál. Kezdeményező lehet a néphont Ennek a kölcsönös egymás- rafigyelésnek a bizonyítása tette igazán jelentőssé a Közép-Pest megyei tanyán és külterületen élők dabasi fórumát. Három járás — a nagykátai, a monori és a dabasi — képviselői: kérdezők és válaszadók közösen keresték, hogy merre és hogyan tovább a tanyai életmód gondjainak csökkentésében. Rétvári Sándor, a népfront megyei bizottságának főelőadója elmondta, hogy lelassult a tanyai lakosság létszámának, csökkenése. Ezért az eddiginél is sürgetőbb, hogy legalább a 14 tartósan fennmaradó tanyás terület egészségügyi, infrastrukturális és kulturális ellátását megoldjuk. Mint mondta: ehhez nagy segítséget adhat a tanyákon működő tiz népfrontszervezet, mert kezdeményezője, összefogója lehet a helybeliek cselekvőkészségének. Mintha csak ezt akarta volna igazolni Lakos Mihály, aki a tatárszentgyörgyi tanyaiakat képviselte: örömmel mondott köszönetét az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet vezetőinek és dolgozóinak, mert áldozatkész munkával a sarlósári körzetben tanyai .klubot létesítettek. A gondok csökkenéséről számolt be Tóth János, a monori járási párt- bizottság osztályvezetője is: Vasadon a közelmúltban tanyai diákotthont avattak, s Nyáregyházán immár hagyománya van a kulturális és sportműsorokkal színesített tanyai napoknak. Berényi György, a nagykátai községi népfront titkára — a gondok ' mellett — arról is beszélt, hogy az egyre erősödő házi szociális ellátással számottevően sikerült javítani az egyedül élő öregek helyzetén. Kerü'ni a látszatmegoldásokat Mitagadás, elenyésző kisebbségben maradtak a kellemes hírek, talán a fórum természetéből, lényegéből adódóan szinte valamennyi tipikusan tanyás probléma szóba került. Füzessy István, a dabasi járási hivatal elnökhelyettese bizony nem ritka hibára figyelmeztetett: a településrendezési tervekkel látszatmegoldásai cat keresnek a helyi tanácsok, Inárcson pél| dául néhány utcát egyszerűen kizártak a belterületből, hogy a problémák számszerűségét csökkenthessék. Hasonló esettel a monori járásban is találkozhatunk. Halupka József, az újszil- vási körzetből, az egyik legjellegzetesebb problémát tette szóvá: a tanyák kereskedelmi ellátását. A községtől 5 kilométerre élők immár két évtizede nem vásárolhatnak helyben sem tejet, sem húst, semmilyen romlandó árut, mert a boltban nincs villany, s így hűtőgép sincs. Több mint egy éve kínálkozik az egyszerű megoldás: a bolttól alig száz méterre a megüresedett iskolát felajánlotta a tanács az Áfésznek, üzlet céljára. De azóta sem történt semmi. Az Áfész jelenlevő képviselője semmilyen elfogadható magyarázatot nem tudott adni, csak türelmet kért és ígérte: meglesz a bolt. Hogy mikor? Nem akart felelőtlen ígéretet tenni... Sokan panaszolták — mindhárom járásból —, hogy a tanyai élelmiszerüzletek az eladók betegsége miatt hónapokig zárva vannak. Néha csak métereken múlik Erdőszőlős tanyavilágából keltezte levelét a kisiskolás Lévai Judit: petróleumlámpa melletti tanulásról, hátat görbítő teknőben mosásról írt, s a villanyoszlopról, amely alig kilométernyire a házuktól olvasást, tévéműsort, köny- nyebb életet és a világ iránti kitárulkozást ígéri. De a villany bevezetésére várni kell és nemcsak a Lévai családnak. A fórumon részt vevő egyik asszony elmondta: a monori camping fénye megvilágítja a háza falát, de a lakásában nincs villany. Egy másik felszólaló kérte, hogy a házától alig száz méterre lévő juhhodályból vezessék át az elektromos áramot. Válaszában Füzessy István csak magyarázatot adhatott: más költségvetési keretből építik ki a közületi, és megint másból a háztartási hálózatot, így jelenleg nincs lehetőség az ötven—száz méterek áthidalására. Sok gondot okoz, hogy a háztartási hálózat bővítésére szolgáló nehézipari minisztériumi keretet évente kapják meg a járások és a községek. S mivel sok helyen nem tudják rövid idő alatt a beruházást műszakilag előkészíteni és kivitelezni, így a fel nem használt pénz elvész, azaz visszakerül a központi keretbe. A következő évben viszont már csekély az esélye annak, hogy ugyanaz a település ismét kap pénzt fejlesztésre. Hasznos lenne, ha a NIM-keretet legalább két- három évente osztanák fel. Vége-hossza nem volna, ha csak a reális kéréseket akarnánk is felsorolni. Mégis — fontossága miatt — a tanyaiak két gondját érdemes felidézni: sok településen gyakran napokig, néha egy hétig is hibás, vagy egyáltalán nincs segélykérő telefon. Belegondolni is rossz, mit kezdhetnek a tanyán ilyen körülmények között egy balesetkor, vagy tűzesetnél. Pedig a posta jelenlévő képviselője szerint, ha az illetékes községi tanácsok megrendelik, nincs akadálya a segélykérő állomások felszerelésének. A másik probléma létezése is meglepő, hogy egyáltalán van ilyen gondunk, az csupán egyszerű tévedésen múlik: a közművelődési autók télen alig tudják megközelíteni a tanyákat, terepjáró és nem városi autókra lenne szükség. A megoldást segítik a fórumok Rácz Sándor, a dabasi járási pártbizottság titkára fórumvégi összefoglalójában indokoltan minősítette hasznosnak a találkozást. Hiszen kérdések tucatjaira kaptak választ a tanyaiak képviselői, ugyanakkor számtalan megoldásra váró probléma került, az intézkedésre hivatott tanácsi, kereskedelmi, egészségügyi és rendőrségi vezetők jegyzetfüzetébe. De a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának, a fórum kezdeményezőjének, további következtetéseket is le kell vonnia. S jeleznie kell a megye párt- és állami vezetésének: a tanyai gondok csökkenését gátolja, hogy a községi szervek intézkedései nincsenek mindig összhangban, hogy egy-egy probléma viszonylag egyszerű, helyi megoldása is lassabban mozdul előre a kelleténél, hogy a tanyai lakosság informálása az őket közvetlenül érintő kérdésekben sem kielégítő. Kriszt György Zárszámadási prognózis Több a közösnek, több a tagságnak Eredményes évet zártak a Pest megyei termelőszövetkezetek Színvonalas agrotechnika, stabil pénzügyi - alapok, bővülő műszaki és szellemi bázis — címszavakban így jellemzi a Pest megyei termelőszövetkezetek helyzetét a megyei tanács mezőgazdasági osztályán készült zárszámadási prognózis. Veszteséggel, alaphiánnyal sehol sem zárnak. Némelyik gazdaságban ugyan kisebb összegű hiányt lehetségesnek tartanak, de ezt a belső alapok felhasználásával rendezni tudják. Tallózzunk a jelentésben. A legfontosabb megállapítás: a megyei V. ötéves terv tavalyi feladatait sikeresen megoldották, termelési tervüket ösz- szességében teljesítették a közös gazdaságok. Egyes ágazatokban túl is szárnyalták a tervezett szintet. Nem kevés része van ebben az alaptevékenységhez szorosan kapcsolódó melléküzemágaknak, amelyeknek termelése tavaly nagy mértékben emelkedett, s amelyek szép jövedelemhez segítették a szövetkezeteket. A megyei tsz-ek termelési értéke 15 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit, s elérte a 19 és fél milliárd forintot. Az árbevétel 7, a szövetkezeti nyereség 6 százalékkal emelkedett. Fontos adat még, hogy a tsz-ek bruttó jövedelme 6 milliárd forinttal gya- rapodott tavaly. Felmérték a tagság jövedelmének alakulását is: a számítások szerint a jövedelemszint 9 százalékkal volt magasabb, mint 1977-ben. A száraz pénzügyi mutatók után következzenek a beszédesebb adatok. A megyei szántóterületek egyharmadát elfoglaló búza az országos átlagot túlszárnyalta. A szemeskukorica megyei átlaga 48,8 mázsa hektáronként. Gazdagon fizettek az ipari árunövények is, például a pár éve még ráfizetéssel termesztett napraforgót tavaly már jövedelmezően állították elő a megyében. Mindez jelzi, a termőhelyi adottságokhoz és a piaci követelményekhez igazodó termékstruktúra »biztonságos, gazdaságos. Nem véletlen, hogy a jól megválasztott vetési szerkezet révén a növény- termesztési ágazatban 20 százalékos nyereséggel dolgoztak a mezőgazdasági üzemek. Tavaszi fagykár sújtotta viszont a kertészeteket, a szőlő- és gyümölcsültetvényeket, így zöldpaprikából, paradicsomból, csemege- és borszőlőből, valamint több féle gyümölcsből jóval kevesebb és gyengébb minőségű áru termett a vártnál. Az állattenyésztési ágazat eredményei kárpótoltak a kiesésért. A szövetkezeti és állami fel- vásárlási szektor 1977-hez képest 13,6 százalékkal több marha- és sertéshúst vett át a megye közös gazdaságaitól. A nagyüzemi állattartó telepeken 4,1 százalékkal nőtt a szarvasmarha, s 5,8 százalékkal gyarapodott az anyakocaállomány. A tejtermelő ágazat kiemelkedő eredményt produkált: egy tehén átlagosan 3700 liter tejet adott tavaly év végéig, s ez már 300 literrel több annál, mint amennyit a tervidőszak utolsó évében, 1980-ban kívántak elérni. A beruházásokat a tervezéskor a jobb előkészítés, a kivitelezés időszakában a hatékonyabb munka jellemezte. Főképpen a műszaki színvonal, a megalapozott technikai háttér dicséretes. Egyes beruházások költségmegtakarítással, határidő-gyorsítással készültek el. A már átadott létesítmények értéke 1,1 milliárd forint, gépekre, technológiai berendezésekre pedig 790 millió forintot költöttek. Ami lényeges: a beruházások 60 százalékát az üzemek saját erőből valósították meg. A meglevő, s a közeljövőben átadásra kerülő létesítmények. a nagy kapacitású és modern géppark, a felhalmozódott műszaki ismeretek és a hatékony üzemszervezés lehetővé teszik, hogy agrotechnikai feladataikat eredményesen oldják meg a közös gazdaságok, s rugalmasan lépést tartsanak az egyre nagyobb követelményekkel. A műszaki és szellemi bázis, a kedvező állóeszköz-ellátottság, a hitelképes, kiegyensúlyozott pénzügyi helyzet lesz az alapja az idei gazdálkodásnak. Az éves tervek már készülnek, a zár- számadási közgyűléseken is-, mertetik majd a tagsággal. K. M. EfäSZ-pr® grtsm keretéhen Gödit fiait vizsgálják, gyártják az oltóanyagokat A százezrek életét követelő | járványok kora elmúlt. Az orvostudomány mind sikeresebben veszi fel a harcot a pusztító népbetegségek ellen, s mégis vannak a világnak olyan pontjai — főként a fejlődés útjára csak napjainkban lépő ázsiai, afrikai országokban — ahol ma is járványos betegségek tizedelik a lakosságot. Az ENSZ keretében tevékenykedő Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) az egész Földet átfogó hálózat megteremtésével igyekszik mind eredményesebben fellépni a járványok ellen. A szervezet egyik nagyon fontos, úgynevezett. referencia központja megyénkben, Gödöllőn van. A Humán Oltóanyag Termelő és Kutató Intézet az, amelyet jelentős feladatokkal bízott meg a világszervezet. Dr. Vető Iván, az intézet igazgatója tájékoztatása szerint, öt esztendeje részesei e nemzetközi jelentőségű munkának. FelÚj boüiok, vendégiék Vezet a Dunakanyar-vidéke, lemaradt a mmmi járás Az óévben csaknem 13 ezer négyzetméter alapterülettel bővült Pest megye kereskedelmi hálózata. Ez a növekedés hasonló az V. ötéves terv első két évének üteméhez, de nagyobb a tervezett (10 800 négyzetméter) fejlesztésnél. A túlteljesítés oka: év közben derült ki, hogy több bolt, vendéglő felújítását nem szabad tovább halogatni. A hálózatfejlesztésből az Áfészck jobban kivették részüket a tanácsi kiskereskedelmi vállalatoknál. Összesen 8500 négyzetméterrel növelték a szövetkezeti boltok, bisztrók, vendéglők alapterületét. Ebből 4970 négyzetméteren tizenegy új üzletet és vendéglőt hoztak létre. Legnagyobb a több mint ezer négyzetméteres dabasi ABC-élelmiszer-áruház, amit a veresegyházi, a vecsé- si és a kartali ABC-k követnek. A Pest megyei kiskereskedelmi vállalatok 1978-ban nyolc új boltot építettek. Közülük a gödöllői, a váci és a dunakeszi ABC-k a legnagyobbak. A kereskedelmi hálózat nagyságában, fejlettségében azonban változatlanul az országos átlag alatt van Pest megye. A városokban jobb a helyzet. mint a kisebb településeken. A városi átlag 621, a járási 418 négyzetméter volt egy évvel ezelőtt, az esztendő végén. A járások közül legjobban ellátott a szentendrei, majd a ráckevei, s legkevésbé a monori és a budai. (A viszonylag nagy különbségeket az idegenforgalomra való felkészülés, illetve az agglomerációs terület lakosságának szinte kiszámíthatatlanul gyors növekedése okozta.) A Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályától kapott, tájékoztatás szerint 1979-ben az eddigieknél mérsékeltebb ütemben, a népgazdasági és a vállalati, szövetkezeti teherbíróképességtől függően fejlesztik a kereskedelmi hálózatot. A már meglevő boltok bővítése, rekonstrukciója, technikai, műszaki fejlesztése viszont várhatóan gyorsabb lesz. Az 1978-ban elkezdett hat üzlet, közöttük a tápiószelei 1100 négyzetméteres és a zsám- béki 663 négyzetméteres ABC- áruházak építése, illetve berendezése és átadása áthúzódik erre az évre. Befejezik a pilisborosjenői vegyesbolt, a mag'ód'i cukrászati-termelő, valamint a váci, a zsámboki és a nagykőrösi felvásárlótelep építését. Az idén kezdik el a gyáli ABC-áruház, az albert- irsai vendéglátóegység, a túrái cukrászati-termelő, a kartali, a vámosmikolai és a ver< ^egyházi felvásárlótelepek. valamint a nagykátai és a monori gazdaboltok építését. Sz. P. adatuk az, hogy a Föld bár- mely országában készített oltóanyagokat megvizsgálják, azok hatásáról, felhasználhatóságáról a világszervezetet tájékoztassák. Egy-egy nagy oltási kampány idején különösen nagy jelentősége van annak, hogy c leghatásosabb, és a kellő mennyiségben rendelkezésre álló oltóanyaggal végezzék el a megelőző munkát.’ Mert a legfontosabb tennivaló az Egészségügyi Világszervezet számára is az, hogy a járvá-. nyok kialakulását megelőzzék, a megbetegedéseket megakadályozzák. A gödöllői intézetben azonban nem csak vizsgálják a tífusz, a kolera, s más betegségek megfékezésére szolgáló oltóanyagokat, hanem elő is állítják azokat. így például kidolgozták a Humán szakemberei az abszorbeált kolera vakcinát, amelyet a hasonló készítmények között a legjobbnak ítélt a világszervezet, s ezt alkalmazza a védőoltá- soknál. Az időnként fel-fel- bukkanó himlő ellen is készül oltóanyag Gödöllőn. Az elkövetkező évben is számos jelentős, megoldást igénylő probléma foglalkoztatja az intézet munkatársait. Ezek között meg kell említeni, hogy a melegégövi országokban súlyos gond az oltóanyagok tárolása. A nagy hőségben ugyanis hamar, elveszíthetik hatásosságukat. A biztonságos tartósító eljárás kikísérletezése a jövő év feladata lesz. Kutatásokat folytatnak annak érdekében is, hogy a védőoltások a szervezetben minél kisebb kellemetlenségekkel járó hatást váltsanak ki. Az intézetben egyébként a nemzetközi kutatásokhoz kapcsolódva harmincegy fő témát határoztak meg. Szép eredményeket értek el a terhesség korai szakaszban történő megállapításában, s japán szakemberekkel közösen életmentő aminó sav-infúzió készítményt dolgoznak ki majd. Idéntől új feladatot is kapott az intézet a világszervezettől. Bekapcsolódnak a fejlődő országok oltóanyag-kutató, előállító szakembereinek képzésébe. Az elméleti oktatás Gödöllőn történik majd, a gyakorlati ismeretekre pedig ‘ az érintett országokban tanítják a külföldi szakembereket az intézet kutatói. Gáspár Mária I I 1
