Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-19 / 15. szám
Tegnap befejeződött a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése Moszkvában csütörtökön véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 88. ülése. Az ülésen a tagállamok miniszterelnök-helyettesei vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohli- cek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Franciszek Kaim, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szovjetuniót Konsztantyin Katusev, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti megállapodás alapján résztvett a munkában Sz. Gli- gorijevics, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja. Az ülésen részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülés résztvevői megvitatták a komplex program, a I dén 11 600 önjáró autóbusz padlóvázat készítenek a Csepel Autógyárban. Ennyi a felhasználó szükséglete. Ha több padlóváz hagyná el az autógyári szerelőcsarnokot, akkor fölösleg keletkeznék, kétséges értékesítési lehetőséggel, ha meg a tervezettnél kevesebb, akkor az Ikarus termelésében mutatkoznának zavarok, kényszerű pihenők. Csupán az emlékeztetés kedvéért: 1970-ben még egyetlen darabot sem állítottak elő ebből a termékből az autógyárban, 1975-ben viszont már 10 251-et. Amihez képest a mostani 11600 nem szemkápráztató fejlődés, csakhogy pontosan erről van szó; a szükségletekhez igazodva termelni, ez a feladat. S mert ez, nem a folyamatosan gyarapodó mennyiségi többre helyeződik a hangsúly, hanem az egyenletes árukibocsátásra, arra tehát, hogy a fenékvázak havi, tíznaponkénti mennyisége megegyezzék a fölhasználó kívánta darabszámmal. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a Csepel Autógyár is a szükségleteinek megfelelően kapja a részegységeket és az alkatrészeket kooperáció ós partnereitől, s mert azok például tavaly gyakran késtek, az autógyár sem volt képes minden dekádban — tíz napban — azt szállítani az Ikarusnak, amit vállalt. Egyetlen példát vázoltunk csupán, mégsem túlzott merészség annak a következtetésnek a levonása, hogy az MSZMP Pest megyei Bizottságának 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési programja a hatékonyság lényeges elemét ragadta meg, amikor kiemelte: a termelést — az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt — még jobban a szükségletekhez kell igazítani. Amiből logikusan következik: ma még nem mindenkor igazodik a szükségletekhez a termelés. S természetesen, nemcsak az áruk időszakonkénti mennyiségét tekintve. Ugyanezt mondhatjuk el a termékek összetételére, sőt továbbmenve, a termelési szerkezetre is, azaz a haladásnak alapvető pontja, miként vagyunk képesek a termelést a szükségletekhez alakítani. V annak biztató lépések. Hosszú évek óta erőteljesen visszafogja a kárpitozott ülőbútorok termelését, kivitelét, hogy nem , volt kellő mennyiségben székelem. Ezt a szükségletet fölismerve fejlesztette ki a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat a ceglédi gyárában az új üzemet, ahol most folyik a próba- termelés, s a finn berendezések rövidesen megkezdik a székelemek folyamatos előállítását. A beruházás időigénye hazai körülményeink között meglepően rövid: két esztendő volt, s a költség, az eredeti előirányzat szerint 198 millió forint. Azaz, ennyibe került az igazodás a szükségletekhez. S az utalással arra célzunk: legtöbbször nem puszta elhatározások következménye a változás. Forintmilliók kellenek hozzá. Vannak? Igen! Hiszen forintmilliókat költenek a megye termelőágazataiban naponta fejlesztésre! Egyetlen területet, a mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást kiemelve: itt a naponta kiadott beruházási összeg 5,8 millió forint, pedig ebbe beleszámítottuk a vasár- és ünnepnapokat is! Ha a fejlesztési összegeket valamennyi anyagi ágra kiterjedően figyelembe vesz- szük, akkor kiderül,, a megyében egyetlen nap alatt — de az év 365 napján! — 26—26 millió forintot költöttek el a legutóbbi esztendőkben arra, hogy a termelés és a szükségletek összhangja jobb legyen. Kétségtelen: jobb, mint volt évekkel korábban. Kétségtelen: nem olyan jó, mint amilyen — a kiadások, a lehetőségek szerint — lehetne. Ellentmondás? Igen. Annak a szemléletnek a következménye, amelynek gyökerei mélyre nyúlnak, a mennyiségi eredmények hosszú ideig fennálló világába, amikor maga a fejlesztés ténye, s az általa elért árutöbblet látszott a fontosnak, s mellékesnek az, találkoznak-e a szükségletek s a megteremtett termelői képességek. T ekerve egyet a nézőke gombján: a kereskedelmi vállalatok éppúgy, mint a termelőüzemek raktárai, nagy hegyeket őriznek — őrzik? nem tudnak szabadulni tőle! — olyan árukból, melyek nem kellenek senkinek. A szakemberek által immobil készleteknek nevezett árutömeg csalhatatlan jelzőműszere annak, mekkora a rés a szükségletek és a termékkibocsátás között, s hogy ez a rés szűkül-e, vagy marad olyannak, amilyen hosszú esztendők óta. Sem egyiket, sem másikat nem állíthatjuk teljes biztonsággal, mert bizonyos területeken sikerült közeledni a szükségletekhez — a megyében maradva: például a gépipari vállalatok termékszerkezetének változtatásában —, másutt viszont nem. Ez utóbbira nemcsak ipari tapasztalatok adnak bizonyságot, hanem mezőgazdaságiak is, így a megyében a zöldségtermelés áruösszetétel szerinti elmaradása a piac igényelte mennyiségektől, paprikában, paradicsomban, uborkában, de primőr árukban szintén. Különösebb éleslátás nem kell annak fölismeréséhez: tökéletes összhang a termelés és a szükségletek között nem létezik, hiszen ahogy a szükségletek visszahatnak a termelésre, úgy a termelés is hat a szükségletekre, azzal például, hogy új szükségleteket teremt. Az összhang hiányozhat átmenetileg egy-egy kisebb részterületen — mert egyik tényező a másik előtt jár —, ám nem hiányozhat a termelés és a felhasználás egészében. Éppen ezért valójában akkor eldől, miként képesek a termelők kielégíteni a holnapi szükségleteket, amikor elhatározzák, milyen irányba lépnek fejlesztéseikkel. Abban, hogy ma sok tekintetben gondjaink vannak a termékkibocsátás és a szükségletek összhangjával, alapvetően a tegnapi fejlesztési döntéseknek van része. Az örökös toldás-foldás helyett tehát azt kell a középpontba állítani, ami ténylegesen meghatározó a szükségletek kielégítésében: a fejlesztési döntéseket. Mészáros Ottó hosszútávú együttműködési célprogramok megvalósításával összefüggő kérdéseket, valamint a KGST-tagállamok sokoldalú gazdasági együttműködésének más kérdéseit. Több megállapodást is aláírtak az együttműködés egyes feladatairól. A Végrehajtó Bizottság üléséről részletes közleményt adnak ki. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, csütörtökön hazaérkezett Moszkvából, ahol a KGST Végrehajtó Bizosttágá- nak 88. ülésén vett részt. Huszár István hazaérkezett az NSZK-ból Helmut Schmidt kancellár csütörtökön Bonnban fogadta Huszár Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyettes, és Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete. Huszár István csütörtökön este visszaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Johannes Balser, az NSZK budapesti nagykövete. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! «AZ MSZMP PEST MÉGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM ARA 80 FILI.EIt 1979. JANUÄR 19., PÉNTEK Miért kiírató áru ? Megyénk termékei emblémával Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy terméknek ahhoz, hogy megkapja a kiváló áru emblémát. Erről érdeklődtünk Varga Ferenc- nétöl, a KÁF titkárságának helyettes vezetőjétől. — A pályázott cikkeknek meg kell felelniük a magyar szabvány előíiásainak, az életbiztonsági, higiéniai, környezetvédelmi követelményeinek. — Milyen előnyöket jelent a gyártónak, ha terméke megkapja a Kiváló Áruk Fóruma védjegyet? — Vizsgálataink szerint az emblémákat viselő áruk iránt fokozott az érdeklődés. Ez természetes is, hiszen a jó minőségű portéka belföldön, külföldön egyaránt keresett. A megkülönböztető jelünket elnyert termékek értékesítését titkárságunk — a gyártJó ütemű építkezések Eredmények és tennivalók a Pest megyei Beruházási Vállalatnál mányok reklámozásával, a kereslet felkeltésével segíti. — Hány vállalat él ezzel a lehetőséggel ? — Az országban még sok gyártmány elnyerhetné védjegyünket. Gyakran keresnek fel bennünket olyan érdeklődők, akik megígérik, hogy ha! marosan áruval térnek visz- sza, és azután sohasem látjuk őkel viszont. — Ennek mi lehet az oka? — Valószínű, hogy a magas követelményeinktől megijednek és jobbnak tartják, ha elfelejtik az egész minőségellenőrzést. Pedig ha gyártmányukat megvizsgáltatnák, a hiányosságok feltárását azonnal követhetné a minőségjavítás. — Pest megyében milyen a pályázati terv? — Az utóbbi években több Pest megyei termék elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma minősítést. Védjegyünk megtalálható a szobi Jaffa szörpön, az ikladi Ipari Műszergyár kézszárítóin, a pomázi Írószer Szövetkezet kisirodagéA beruházók állapodnak meg a helyi tanácsokkal az építési terület kijelölésében; bonyolítóként megbízási szerződéseket kötnek; gondoskodnak a kiviteli terveik készítéséről, majd megkötik a konkrét szerződéseket az építőanyaggyártó vállalatok és kivitelezők között. A Pest megyei Beruházási Vállalat főmérnöke, Hankó Pál tájékoztatott eredményeikről és idei terveikről. — Közreműködésünkkel több mint 2 és fél milliárd forint értékű épület készült el. Fő feladatunk a lakásépítés. A tervezettnél jobb eredményeket értünk el. Az év végéig 1824 lakás átadását terveztük, ebből 1035 volt tanácsi és 789 OTP-s magánerőből létesített. Ezzel szemben 2227 lakás készfiit el. És amit mi ugyancsak pozitívumként értékelünk: 1233 közülük többszintes, telepszerű tanácsi lakás. Gödöllőn 337, Budaörsön 300, Cegléden 240, Százhalombattán 236, Nagykőrösön 163, Érden 120 család lakásgondja oldódott meg. Megalapozták az idei ütemes munkát is s azt is joggal reméljük, hogy az ötéves terv végére is elkészül a tervezett lakásszám. A vállalat nagymértékben közreműködik a megye iskolaépítési programjának teljesítésében is. Tizenegy településen építettek, illetve bővítettek oktatási intézményt. Nyolcvankét általános iskolai tantermet vehettek birtokba a tanulók. Így többek között Szentendrén és Százhalombattán 16—16, Dunakeszin pedig 12 tantermes iskola készült el. Utóbbi fiatal városunkban öt tanteremmel egy régi oktatási intézményt is bővítettek. Szi- getszentmiklóson a közeljövőben adnak át egy nyolctantermes iskolát, Nagykőrösön pedig terven felül szaporították öttel a korábban meglévő iskolai tantermeket. A lakásokhoz hasonlóan több helyen hozzáláttak az idei átadások elkészítéséhez is: iskola készül Gödöllőn, Szentendrén és Aszódtól Dunaharasztiig számos községben enyhítjük a tanulási gondokat. Bekapcsolódott a Pest megyei Beruházási Vállalat a megye FORFA-programjába is: 1979—80-ban nyolcvan tanterem készül az újfajta építési módszerrel. Négy új tantermet terveznek Gyálra és nyolcat Kistarcsára. Gombán pedig hat tanteremmel többen tanulhatnak a kisdiákok, remélhetőleg szeptembertől. Lehetőséget teremtettek Szentendrén és Ráckevén 100 —100, Vecsésen 175, valamint Öcsán 75 kisgyerek óvódai elhelyezésére. FORFA óvoda létesült közreműködésükkel Budaörsön. Idén Dunakeszi és Érd kap óvodát, mindkettő százszemélyes. Ezek előkészületei, építése is megkezdődött. Gondoltak a legkisebbekre is: 140 bölcsődei hely készítését tervbe vették. Jelenleg Halásztelken, Dunakeszin és Százhalombattán építenek bölcsődét. Szaporodtak megyei beruházás által a kereskedelmi és különféle szolgáltató létesítmények is. Ám legnagyobb vállalkozásuk a kistarcsai kórház. D. Gy. pein, egyes golyósirónjain. A Budaflex Lenfonó és Szövőipari Vállalat napellenző ponyváin, a lángálló védőruhák anyagán és az egyre népszerűbb farmeranyagon, a Trapperen. Keresett emblémás cikkek a váci fotópapírok, rollfilmek, a Szigethalmon készülő olajégők. Közkedvelt a Szilasmenti Tsz ka- millacseppje és paprikacsepp- je, valamint a Pest megyei Pincegazdaság több vermutfajtája. A Nagykőrösi Konzervgyár is rendelkezik a megkülönböztető minőségjelzést viselő árukkal. Érdemes megemlíteni, hogy egy időben a gyár kérésére szüneteltettük egyik termékükön — zöldborsófőzelék sertéshússal — az emblémaviselést. A konzervgyár ugyanis jelezte, hogy gyengébb minőségű zöldborsót kapott, így nem tudta az addigi színvonalat garantálni. Ma már azonban ismét a régi minőségben készítik az említett konzervfajtát, így természetesen a védjegy ismételten felkerült a dobozra. S. J. A főváros és a szomszéd megyék együttműködése A jószomszédi viszonyt meghaladó partneri kapcsolatot alakitanaik ki a közművelődésben — határozták el csütörtökön Tatán rendezett tanácskozásukon hat dunántúli megye és a főváros képviselői. A közigazgatás határait átlépő megyék — Fejér, Győr- Sopron, Komárom, Pest, Vas, Veszprém, valamint a főváros — -tanácsának vezetői a múlt év decemberében írták alá az élet minden területére kiterjedő együttműködési szerződésüket. E szerződés alapján beszélték most meg első ízben az érintett megyék köz- művelődési vezetői, hogy saját területükön milyen rendszeres és tervszerű együttműködést valósítanak meg. Elhatározták például, hogy közös így varrják a furnériemezt anyagi teherviseléssel gondoskodnak a közművelődési szakemberek továbbképzéséről. A komáromiak a színjátszó és képzőművészeti szakkörvezetők, a veszprémiek a film- tárvezetők, a Fejér megyeiek az ifjúsági klubtanácsok vezetőinek továbbképzését, tapasztalatcserét vállalták magukra. Rendszeresen tájékoztatják egymást azokról az új módszerekről, amelyek a legjobban szolgálják a lakosság művelődését. Ilyen célból szervezik meg rövidesen Veszprém megyében a . felnőttoktatási stúdiók vezetőinek első tapasztalatcseréjét. Megegyeztek abban is a szomszédos megyék képviselői, hogy lehetőséget teremtenek képzőművészeik, amatőr művészeti csoportjaik kölcsönös bemutatkozására is. A Komárom megyei képzőművészek például dunaújvárosi bemutatkozásra készülnek. Meghívást kaptak a szomszédos megyék művészeti csoportjai a tatai megyei népi táncfesztiválra és az Oroszlányban megrendezésre kerülő bábjátékosok találkozójára. Az időszakosan megjelenő megyei kiadványokban a társmegyék szerzői is lehetőséget kapnak publikálásra. A Pilisvölgye Tsz solymári fűrész- és furnérüzemében mintegy másfélmillió négyzetméter réteglemezt készítenek évente, a hazai bútoriparnak. A képen: Koscin Istvánné ösz- szevarrja a furnérlemezeket. Király Krisztina felvétele Borbély Sándor Csongrádiján Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön Csongrád megyébe látogatott. Szegeden a megyei pártbizottság épületében a terület párt- és állami vezetői fogadták és tájékoztatták az 1979. évi helyi feladatokról, a fejlesztés terveiről. A Központi Bizottság titkára ezután Makóra utazott. Itt részt vett a városi múzeum új állandó irodalmi kiállításának megnyitásán. Borbély Sándor délután részt vett és felszólalt a makói pártbizottság kibővített ülésén. Szükséglet
