Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

1979. JANUAR 18., CSÜTÖRTÖK sMlae A közületi személygépkocsik használatának új rendje Módosul a magángépkocsi-átalány ötezer szolgáltató kocsit i,leállítanak”, ezzel három­ezerrel csökken a közületi szervek személygépkocsi­állománya; szűkítik a nyuga­ti gyártmányú kocsik hasz­nálatának jogcímeit, anyagi­lag is ösztönzik a magánautók hivatalos célú felhasználását és szigorúbban büntetik a közületi kocsik jogtalan hasz­nálóit. Ezekben foglalható össze a Minisztertanács múlt év végi döntése, amely mó­dosította a közületi gépjár­művekről szóló korábbi jog­szabályt. A közlekedés- és postaügyi miniszter és a mun­kaügyi miniszter ezzel kap­csolatos, rövidesen megjele­nő rendeletét ismertette szer­dán Tőzsér István, a KPM főosztályvezetője. A Minisztertanács politikai és takarékossági meggondolá­sokból 1972-ben szabályozta a közületi szervek személygép­kocsi-használatát. Az akkori rendelet elérte célját, hiszen lényegében megszűnt az állo­mány indokolatlan gyors üte- tnű növekedése, s a közületi személyautók száma 7700-zaI csökkent. Ez másfél milliárd forinttal csökkentette az üzemeltetési költséget. Az intézkedés ezen­kívül lehetővé tette több ezer gépkocsivezető átirányítását más területre és megterem­tette a feltételeket a magán­gépkocsik hivatalos célú igénybevételére. Az 1972. évi rendelkezés elvei a gyakorlatban bevál­tak. A végrehajtásban azon­ban adódtak fegyelmezetlen­ségből és a szabályok meg­szegéséből eredő hiányossá­gok. Ezenkívül időközben a feltételekben is végbementek bizonyos változások, így szükségessé vált a korábbi rendelkezések módosítása, A módosítás most rendet teremt a szolgáltató gépkocsik körében. A jogszabály előírja: hagyományos szolgáltató gép­kocsit a jövőben kizárólag baleseti helyszínelés, egész­ségügyi ,‘ közegészségügyi ké­szenlét, gépjárművezető-kép­zés és közúti ellenőrzés cél­jából lehet tartani. Ezekhez a feladatokhoz a jelenlegi 7400 szolgáltató kocsiból 2400-ra lesz szükség. A fennmaradó ötezer hagyományos szolgál­tató személygépkocsiból két­ezer a már említett normamó­dosításra használható fel, il­letve miniszteri tartalékként áll rendelkezésre. A rendelkezés szerint háromezer hagyomá­nyos szolgáltató személygép­kocsi hatósági jelzéseit 1979. december 31-ig le kell adni; ezeket az autókat értékesítik.' Minden olyan leadott szol­gáltató kocsi helyett, amely a közületi szerv gépkocsiállo­mányát véglegesen csökkenti, az illetékes miniszter egy­szeri esetben soronkívül két személyautót utalhat ki olyan dolgozóknak, akiknek munkaköre szükségessé teszi személyi tulajdonú gépkocsi rendszeres használatát. Az eddiginél nagyobb érde­keltséget teremtenek a sze­mélyi tulajdonú gépkocsik nagyobb arányú közületi cél­ra való igénybevételéhez. En­nek érdekében az 1972-ben megállapított kilométeren­kénti 2 forintról 2,70 forintra emelték a kiküldetésre ma­gángépkocsival utazóknak já­ró térítési díjat. A megválto­zott körülményeket figyelem­be véve a felügyeleti szervek felülvizsgálják az eddigi átalánydíjak összegét is, ame­lyet ugyancsak rendeznek majd. A sok helyen eddig is alkalmazott gyakorlatot — amely szerint a hivatalos ki­küldetésre saját kocsival uta­zó dolgozó vasúti tarifa elszá­molására jogosult —, most az új rendelkezés is szentesíti, vagyis lehetőség van utazási térítésként a jegy csatolása nélkül a vasúti költség felszá­mítására. A módosított jog­szabályba ugyancsak beke­rült: közületi szerv lakásépí­téshez és költözködéshez saját dolgozói rendelkezésére bo­csáthat kedvezményesen üze­mi tehergépkocsit, azonban — a korábbiaktól eltérően —- a feltételeket és a használa­ti díj összegét kollektív szer­ződésben vagy belső szabály­zatban kell meghatározni. A, közületi gépjárműveze­tők létszámának további csökkentését szolgálja, hogy a vállalatok-? havi 1000—1800 forintos gépjárművezetői pótlékot rendszeresítenek azon dolgozóik — nem gép­kocsivezetők részére, akik a vállalati személygépkocsit, autóbuszt, tehergépkocsit ma­guk vezetik. Általános szabályként is­métli meg a rendelkezés azt az előírást, hogy közület üze­mi személygépkocsiként tő­kés országokból beszerzett, illetve szocialista országok­ban reprezentatív célokra gyártott autót nem tarthat üzemben, A, jogszabály sze­rint ilyen gépjárművek hasz­nálatára csak a Külügymi­nisztérium, valamint — állo­mányának felére — a Külke­reskedelmi Minisztérium jo­gépkocsi együttműködésbe. (Hazánkon kívül részt vesz a kooperációban Csehszlovákia, Bulgária, az NDK, Lengyel- ország, valamint Jugoszlávia is.) Magyarország az egyes tí­pusoktól függően 15—20 féle részegységet és alkatrészt ké­szít a Togliattiban működő üzem részére. Ezeknek a szál­lításoknak ellenértékeként kész Lada személygépkocsikat kapunk. A hazánkban is igen keresett kisfogyasztású autók­ból a mostani ötéves tervidő­szakban összesen 180—200 ezer darabot vásárolunk. Számítógépcsalád A szocialista országok gép­ipari együttműködésének egyik kiemelkedő programja a szá­mítástechnikai együttműködés. A növekvő információszükség­let elengedhetetlenné tette a korszerű számítógépgyártó bá­zis megteremtését a KGST- országokban. Hazánk ugyan­csak részt vesz ennek a prog­ramnak a valóra váltásában. A sokoldalú megállapodásnak megfelelően vállaltuk a szá­mítógépcsalád legkisebb tag­jának — az R—10-nek — ki- fejlesztését, sorozatgyártásának a megszervezését, majd folya­matos műszaki színvonaleme­lését. A vállalt kötelezettsé­geinknek megfelelően fejlesz­tettük ki a géphez tartozó pe­rifériákat és egyéb kisegítő berendezéseket is. Ezeknek a termékeknek szállítására sok­oldalú egyezményeket írtunk gosult, más minisztériumok, közületi szervek, vállalatok ilyen típusú általános célú gépkocsikat nem tarthatnak. Indokolt esetben egy-egy ilyen kocsi engedélyezhető olyan, a népgazdasági szinten legkiemelkedőbb állami intéz­ményeknek, trösztöknek, kül­kereskedelmi joggal rendelke­ző „A” kategóriájú vállala­toknak, szövetkezeteknek, amelyek tevékenységéhez az feltétlenül szükséges. A Mi­nisztertanács rendelkezése szerint mindazon szervek, amelyek a felsoroltak alapján nem jogosultak nyugati ko­csik üzemeltetésére, valamint, ha e gépjárműveiknek kora a kilenc évet meghaladja, ko­csijaikat 1980. december 31-ig kötelesek leadni. A nyugati gyártmányú kocsik helyett Lada 1500-as és 1600-as típusú autót vásárolhatnak az érin­tett szervek, vállalatok. A közületi személygépkocsi­állomány fenntartási költsé­geinek csökkentéséhez fűződő népgazdasági érdek érvénye­sítését is több rendelkezés szolgálja. Így például előír­ták, hogy a nagyobb gépko­csiállományt fenntartó közü­leti szerveknél a személygépkocsik taxi­rendszerű üzemeltetését kell megteremteni. Megvizsgálják azt is, hogy a lakás- és munkahely közötti kocsihasználatot milyen mó­don lehétne üzemi gépkocsik­ról taxira átváltani. A közületi szervek gépjár­műveiről szóló módosított jogszabály február 1-én lép hatályba. Egy émreB esz egyes iSSés ob tán Jó alap a további munkához Összevont beszámoló taggyűlés az Örkényi Béke Termelőszövetkezetben Az Örkényi Béke Termelő- szövetkezet — amely 1 évvel ezelőtt alakult a falubeli két tsz egyesülése nyomán — párt vezetőségének összevont beszámoló taggyűlésén a köz­ségi pártbizottság titkára, Laczkó János, az eredmények mellett gondokat is sorolt, vagyishogy a termelőszövetke­zet új vezetőségében még nem teljes minden esetben az együttműködés, és hogy még bőven akad tennivaló a párt irányító és ellenőrző szerepé­nek erősítésében, a fiatalok tá­mogatásában, de az indulás biztató. Céh 5000 liter Szabó Ferencné, a tsz párt­vezetőségének titkára is azt hangsúlyozta beszámolójában, hogy a tavalyi év jó alapot teremtett a későbbi munká­hoz. — Növekedett az egyesülés után gazdaságunk földterülete, anyagi és szellemi lehetősége — mondta. — Egy évvel ez­előtt gazdasági-politikai cse­lekvési programunkban a ter­melés gördülékenységének megtartását, az ésszerű taka­rékosságot, a munkafegyelem javítását soroltuk fő feladaT taink közé. Terveinket ösz- szességében teljesítettük. Ezt igazolja, hogy 204 millió fo­rintos árbevételi tervünket — az előzetes számítások szerint — 220 millió forintra teljesít­jük. Sikerült a szállító rész­Igazságügyi vezetők értekezlete Budapesten szerdán meg­kezdődött az igazságügyi veze­tők — két napig tartó — or­szágos értekezlete. Az értekez­leten dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter tartott tá­jékoztatót a jogalkotás és az igazságszolgáltatás időszerű kérdéseiről. A tanácskozáson megjelent és felszólalt dr. Korom Mi­hály, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. . légnél csökkentenünk a túl­fogyasztást, ami több tízezer­forintos megtakarítást jelent. Az ipari ágazatunknál úgy­szólván mindenütt hasonló a helyzet. Az egyesülés utáni első év természetesen sokszor nagy erőfeszítést követelt a vezetők­től, a gazdaság dolgozóitól.' A tejtermelésben például az egyesült két szövetkezetből az egyik, a Béke Termelőszövet­kezet néhány évvel ezelőtt ott volt az ország három legered­ményesebb gazdasága között. — A tejtermelésben az 5000 literes évi hozamot tűztük ki celunkkul — számolt be er­ről a pártvezetőség nevében Szabó Ferencné. — Tervünket nem sikerült teljesítenünk, 4200 literes tehenenkénti át­lagos hozamot értünk el. Má­sik gondunk, hogy az időjárás viszontagságai miatt alacso­nyabbak voltak a hozamok a vetőmagtermelésben. Ugyan­csak megemlíteném, hogy a cselekvési programunkban vál­lalt két iskolai tantermet fel­építettük Táborfalván, ám a tervezett 500 ezer forint he­lyett 1 millió forintért. Jobb takarmány — Miért van szükség az istállóépítésre — vetette fel a hozzászólások során Dobos István anyaggazdálkodási osz­tályvezető — amikor a gaz­daság — régről ráragadt név­vel — Jaj majorjában van egy istálló? A takarmánytermesz­tésben is nagyok a feladataink, ha növelni akarjuk a tejter­melést. Sztancsik József állatte­nyésztési főágazat vezető vá­laszolta meg e kérdést: — Ügy véltük, hogy az egyesüléssel megoldódnak munkaerőgondjaink. A feltéte­lek valóban javultak, de az alá. Az előzetes számítások szerint az 1976—80-as években a KGST-országok egymáskö- zötti számítógépíorgalmából hazánk mintegy tíz százalék­kal részesedik majd. Jelentősek a magyar nép­gazdaság szempontjából azok a sokoldalú , egyezmények is, amelyek a híradásipari termé­kek, mezőgazdasági, élelmi- szeripari gépek, orvostechni­kai készülékek termelését és kölcsönös szállítását szabályoz­zák. A már meglévő egyezmé­nyek továbfejlesztése mellett a szakemberek újabb megálla­podások kidolgozásán is fá­radoznak. Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően várhatóan rövidesen befejező­dik majd az atomenergetikai berendezések gyártásszakosí­tására szóló megállapodások kidolgozása. Ebben hazánk is érdekelt. Termelési hagyo­mányaink alapján néhány berendezés gyártásába bekap­csolódhatunk. Ugyanakkor a villamosenergia-termelő kapa­citás bővítésével párhuzamosan érdekeltek vagyunk a part­ner országokban gyártott be­rendezések vásárlásában is. Az együttműködés fejlesztésé­nek fontos területe lelhet a részegységek, félgyártmányok és alkatrészek szakosítására épülő kooperáció, ahol még vannak kihasználatlan lehető­ségek. Faragó András (Következik: Energiayálság nélkül) nnep volt ná- |J lünk az a nap. Korábban ké­szült el ilyenkor a va­csora, keresztanyám figyelmeztetőnek már reggel elővette a ropogósabbik kötényt. Estefelé összekapaszkodtak az asszonyok, kai, jó előre megbeszélték már a dolgot. Na, Nyáriné, eljön estére? — kérdezgette napokkal előbb a szomszédné. Ha maga ott lesz, én se maradok el, Vörössné — így ígérte keresztanyám. Ügy mentek a Hangya irányába, karéjban — jó ideje nem Hangya volt már, de a nyelvük csak nem állt rá a kultúrra —, előttük a fér­fiak csikorgatták a csizmát. A teremben mindenki megtalálta a he­lyét: elöl az emberek, hátul, az utolsó sorokban, az asszonyok. így volt a rendje ennek, nem az asszonyok dolga gyűlésre járni, vélték. Ha mégis ott vannak, akkor inkább maradjanak a háttérben. Onnan fi- gyelgették bíráló szemmel a népeket: ki milyen ruhát vett föl; ki hova ült a sor­ban; ki szólt, s ha szólt, jól beszélt-e? Tisztelettudóan hallgattak, szemük villa­nása volt csupán érzelmük fokmérője. Másnap aztán szabadjára indult a beszéd: kertajtóra könyökölve, tűz mellé kupo­rogva volt miveüelütni a fázós estéket. Keresztanyám hangadó volt az amúgy sem kevésszavú asszonyok között. Ö a falugyűlésre sem csupán hallgatni járt, s ha nem is beszélt, mindig volt véleménye. Ha ő jónak látta a döntést, nem volt gond a munka az utcában; de ha elgondolása ellenére történt a dolog — akadt ilyen is — kilincselhettek nála, amíg megfordítot­ta szavát! Igaza volt-e? Akkoriban nem dönthettem el. A maga részéig vállára vet­te faluja sorsát. Addig járt a gyűlésekre, amíg a lába bírta; aztán, hogy nem ment: otthon várta a híreket, nem győzve ele­get sopánkodni a hallottakon, kiváltképp azon: ki mindenki még csak a tájára sem ment a gyűlésnek. Ma is lenne mit sopánkodnia. Sok helyütt foghíjasak a gyűléstermek, s akik nagyon hiányoznak, azok a fiatalok. Tanácselnök panaszkodott tavaly: sok az eljáró, többségük fiatal, s a munka, a szórakozás idegenbe köti őket. Nekik a falun csak az alvásból jut, hajnalban indul­nak, éjjel jönnek, mit érdekelje hát őket az otthon gondja? Akik meg otthon van­nak, azok sem igyekeznek a gyűlésre. Az idősebbek jönnek. Igaz, itt élték le az éle­tüket, szeretik a falut, erejükhöz képest tesznek is érte. Dehát a falu a fiataloknak szépül, az ő dolguk is lenne gondolkodni, tenni érte. 1 Próbálkoztak réteg­gyűléssel az eljárók­nak, el is mentek né- hányan, de keveset tudnak a faluról, s ha akarnának is, ide­jükből kevés jutna a dologra. Akik meg eljönnek — mert mindenütt vannak,1 akik' magukra értik a meghívást — sokszor az unalomig ismerik egymást. Tudják, ki következik szólásra, s ha szól, miről indul a beszéd? Nem is közérdek mindig: egyéni sérelem, amiért ugyan kár is elfáradni a gyűlésre. Ismétlődnek a té­mák is: az út, a járda, az óvoda (iskola, vendéglő, sportpálya) gondja visszatér im­már harminc éve, s ha épült is ezer kilomé­terével út, járda, százával óvoda, nehéz belátni: ezekből sose elég. Ha ma beülhetne keresztanyám a gyű­léstermek utolsó sorába, azért örülhetne is. Annak, mondjuk, hogy megváltozott az ülésrend: elférnek egy sorban a férfiak és nők, s nem kárhozat immár, ha valaki föl­emeli szavát, legyen bár nő, s szóljon akár a vezetés hibáiról is. Átalakult a beszá­molók tartalma, rhangneme: az írásos anyag mind gyakrabban jó kerete a pár­beszédnek. Ahogy csökken az ígérgetés, úgy nő a valódi eredmények mutatója. A legfontosabb az, hogy ne ígérgessünk fe­lelőtlenül —•' mondta egy tanácselnök. — Mondjunk kevesebbet, de őszintén, azt in­kább elfogadják az emberek. Igaza lehet a tanácselnöknek, mert ép­pen az ő • falujának gyűlésén hallottam, amint a tanács a — gondokról beszélt. Őszintén, barátian, érthetően — a falu nyelvére fordítva a bonyolult tanácsi költségvetést —, s a beszéd nyitottsága le­hetett mozgatója az emberek kinyílásának is: annyi társadalmi munka felajánlása került ott papírra, ami két esztendőre is sok volna — másutt. Megsokasodott azoknak a száma, akik­nél az első a mi és a mienk, s mind köny- nyebben nyílik a pénztárca, mozdul a kéz, ha a közös gondokról van szó. 0 ** rülhetne keresztanyám egy-két ta­nácselnöknek is. Róluk úgy hírlik, ilyenkor év elején, jó időben meg­előzve a hivatalos meghívókat, végigjár­ják a falut. Bekopognak a házakba, be­szélgetnek az emberekkel, és személyesen adják át az invitálást: jöjjenek el a közös beszélgetésre. Mert ezek a párbeszédek, amelyek nap­jainkban a falugyűléseken zajlanak, kö­zösségi életünk legfőbb mozgatói lehetnek. De ahhoz, hogy beszélgessünk — találkoz­nunk kell. Major Árvácska állattenyésztésben ma is kere­sett a képzett munkaerő. A tej hozam visszaesésének egyi k oka az volt, hogy 1977-ben nem tudtunk megfelelő meny- nyiségü és minőségű takar­mányt termelni. Ismerve az ország gazdasági feladatait az eddiginél következetesebben kell törekednünk, jó minősé­gű takarmányunk legyen. Nem mindegy és nem is könnyen érthető, hogy két tanterem felépítése 100 százalékkal töb­be kerül a tervezettnél. Ér­vényes mindez az állattenyész­tésre is. Ha jobb takarmányt etetünk meg az állatokkal, kevesebbre van szükségünk. Hasonlóképpen foglalta ösz- sze a mondottakat Nádaski Pál, a gazdaság elnökhelyette­se is, azzal a különbséggel hogy hozzátette: részletesen utána kell nézni a gazdaság és a pártszervezet vezetőinek, a kommunistáknak, miért nö­vekszenek időnként aránytala­nul a termelés költségei. És, ha szükséges a felelősségre vonásnak sem szabad elma- radnia. Cselekvési programban Kulcsár István, a 3-as párt-- alapszervezet titkára a brigád­mozgalom helyzetét ismertet, te: — Eredmény, hogy immár 23 brigád tevékenykedik gaz­daságunkban. A kollektívák tagjainak többsége becsülete­sen ellátja feladatát. Az elkö­vetkező időszak egyik fontos célja azonban a helyi gazda­sági vezetők és a brigádok együttműködésének erősítése. Ehhez az kell, hogy a veze­tők minden alkalmat megra­gadjanak a találkozásra a kollektívákkal, s rendszeresen tájékoztassák a dolgozókat a közös tennivalókról. A további hozzászólásokból is ki érződött: a kommunisták ismerik a gazdaság feladatait, tenni akarnak a fejlődésért. Ez derült ki az idei, az 1979- es évre szóló gazdaságpoliti­kai cselekvési programból is, amelyet — a vita összefogla­lása után — szóban terjesztett elő a pártvezetőség titkára: — Termelőszövetkezetünk dolgozóinak feladata az el­múlt év eredményeinek meg­szilárdítása, a gazdálkodás színvonalának további javí­tása. Nélkülözhetetlen — a szellemi és az anyagi erőfor­rások ésszerű feltárásával — a termelés hatékonyságának növelése, a minőség javítása. A tavalyihoz képest termelé­sünket 5 százalékkal növeljük. Terveink között szerepel két 640 férőhelyes juhhodály épí­tése 3 millió forintért, amely­nek munkálatait 1979 végére ♦teli befejeznünk. A növényvé­dő szerek tárolására 2 millió forintért raktárai építünk. A takarmánytermesztésben — miként az a vitából is kide­rült — az a célunk, hogy meg­termeljük az állattartáshoz szükséges mennyiséget az or­szágos szabványnak megfelelő közepes, vagy annál jobb mi­nőségben. A többi között en­nek kell eredményeznie, hogy a tejhozarrtot 4200 literről 5000- re növeljük. Ugyanakkor a tej önköltségét 5 százalékkal csökkentjük. Az exportra ke­rülő vágójuh termelést a ta­valyi 450-ről, 575 mázsára emeljük. A további megtaka­rítás érdekében a gépkocsik kihasználtságát 60 százalékról 61,8 százalékra növeljük. Helyi tehetőségek Az Örkényi Béke Termelő- szövetkezet az idei évben is a lehetőségeket figyelembeve­vő, ésszerű fejlődés mellett döntött. A munkábai# a párt- szervezetnek, a 107 párttagnak kell az élen járnia. A közös gazdaság alapszervezeti tag­gyűlésein a későbbiekben a kommunisták megvitatják, me­lyek azok a helyi lehetőségek, amelyekkel a gazdaságpolitikai cselekvési programban fog­laltakat megvalósíthatják. Virág Ferenc Párbeszéd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom