Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-17 / 13. szám
1979. JANUÁR 17., SZERDA Heti jogi tanácsok *sMdm Felmondási ügyekben kérték többen tanácsunkat. Egyik olvasónk gondnoki munkakört töltött be, másik olvasónknak pedig öt gyermeke van. Érdeklődnek, hogy a felmondási tilalmak, hogyan értendők, és mi az eljárás, ha a munkaviszony csak különösen indokolt esetben mondható fel. A felmondási tilalomnak a felmondás időpontjában kell fennállnia. A gondnoki munkakört betöltő olvasónk keresőképtelen beteg volt, amikor tájékoztatta munkáltatóját, hogy felgyógyulása után nyugdíjba szeretne menni. A munkáltató azonban egyhónapos felmondási idővel felmondta a dolgozó munkaviszonyát. Olvasónk panaszát a munkaügyi döntőbizottság is elutasította. Elmondása szerint, a múlt év december 28-áig keresőképtelén volt, és igaza van abban, hogy a keresőképtelenség megszűnésétől számított 15 napon belül, a dolgozó munka- viszonyát nem mondhatta volna fel a munkáltató, betegállomány idején, közelebbről október 31-étől számított egy hónapi időtartamra. Hasonló ügyben a Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy a felmondási határozat jogszabályai tilalomba ütközésén nem változtat az sem, hogy a munkáltató a november 30-ára szóló felmondási időt módosította, ez év 5-ére. Márpedig a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelkezésig. § (1) bek. szerint, a 26—27. §-okban felsorolt felmondási tilalmak és korlátozások szempontjából, a felmondás közlésének időpontja az irányadó. Az Mt. V. 28. §- ának (2) bekezdése úgy rendelkezik. hogy az Mt. V. 26. §-ában felsorolt felmondási tilalmak — többek között — az öregségi teljes nyugdíjra jogosult dolgozóra nem vonatkoznak, de miután olvasónk leveléből megállapítható, hogy résznyugdíjra lett volna jogosult, így a vállalat neki nem mondhatott volna fel. Olvasónknak azt tanácsoljuk, indítson keresetet a munkaügyi bíróságon. Az ilyen perekben a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a felmondás a megszabott módon történt-e, ütközik-e jogszabályi tilalomba vagy korlátozásba, és a felmondásban megjelölt ok valós-e vagy sem. A felmondás indokainak vizsgálata, ha a munkaviszony csak különösen indokolt esetben mondható fel. Másik olvasónk, többgyermekes apa. Az Mt. V. 27. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy csak különösen indokolt esetben mondható fel munkaviszonya annak a dolgozónak, akinek négy vagy több, általa eltartott családtagja van, és családjában más önálló keresettel rendelkező nincsen. A több gyermek persze nem lehet indok arra, hogy munkáját hanyagul lássa el, vagy történetesen jogos ok nélkül megtagadja a munkát Ez esetben a munkaügyi döntőbizottság nem vizsgálta, hogy MOZIMŰSOR 1979. JANUAR 18-TOL JANUÁR 24-IG ABONY 18: Négy testőr 19— 21: Booby Deerfield*0 22—24: Egyszeregy ABONY, Művész 20— 23: A bűn története I—II.** ABONY, Mese 20—23: A bűvös kő és a csodakút BUDAÖRS 18—21; Délutáni előadáson: Bogáncs 18—21: Sokat akar a szarka . . .* 22—24: Kockázat (újrakezdés) CEGLÉD, Szabadság 18—21; Délutáni előadáson* A kis Muck története 18—21: Egy lány Chicagóban* 22—24; Délutáni előadáson: Péntek a bennszülött 22—24: Az én tenger testvérem CEGLÉD, Kamara 18—24: Dorotka és a strucc CEGLÉD, Művész 18—21: Kopár sziget 22—24: Játék az almáért** DUNAKESZI 18—19: Ménesgazda* 20—21: Klein úr* 22—23: Booby Deerfield** DUNAKESZI, Vörös Csillag 18—21; Délutáni előadáson: Kék madár 18—31: B.U.É.K.* 22—24: Bocky* DUNAKESZI, Rákóczi 18—19: Kálvária 20— 21: A nagy Caruso 22— 23: Hyppolit a lakáj 18: Hét mesterlövész 21— 22: Robinson Crusoe 23— 25: Legato* FŐT 18—19: Szentimentális regény 2D—21: A hét mesterlövész 22— 23: Ménesgazda* GÖDÖLLŐ 18—21: Detektiv két tűz között* 22—24: Apacsok GYAL 18—19: 80 huszár 1—II. 20—21: A Scotland Yard vendége 22—23: A hét mesterlövész KISTARCSA 18—Í9: Férfiak pőráz nélkül** 20—21: Fekete rák ollójában 22—23: A nagy balhé MONOR 18—21; Délutáni előadáson: Egyszeregy 18—21: Kilenc hónap*** 22—24; Délutáni előadáson: Ütban az Atlantisz felé 22—24: Booby Deerfield** NAGYKATA 18—21: Kalózok Jamaicában 22—23: Olyan mint otthon* 24: Tizedes, meg a többiek NAGYKŐRÖS, Arany János 18—21; Délutáni előadáson: Ütban az Atlantisz felé 18—21: Az én tenger testvérem 22—24; Délutáni előadáson: A kis Muck története 22—24: Egy lány Chicágóban* NAGYKÖRÖS, Toldi 20: Az én tenger testvérem 22: A kis Muck története 24: Kálvária PILISVOROSVAR IS—19: San Babila egy napja*** 20—21: Nem elhetek muzsikaszó nélkül 22—23: Tappancsok, mancsok, állkapcsok POMÁZ 18—19: Szót kérek X—II. 20—21: Láncravert sofőrök 22—23: Férfiak póráz nélkül** RÁCKEVE 18—23: Pokoli torony I—II.* SZIGETSZENTMIKLÓS 18—19: A maláji tigris (Sandokan) 20—21; Délutáni előadáson: Az inkák kincse 20—21: Férfiak póráz nélkül** 22—23; Délutáni előadáson: Kétéltű ember 22—23: Szót kérek I—II. SZENTENDRE 18—21; Délutáni előadáson: Apacsok 18—21: Túl a félelmen*** 22—24: Detektív két tűz között* VÁ Pl GSZ ELE 18—19: Tecumseh 2ö—21: Olyan mint otthon* 22—23: Kalózok Jamaicában VÁC 18—21; Délutáni előadáson: Aladdin és a csodalámpa 18—21: Rocky* 22—24; Délutáni előadáson: Kék madár 22—24: B.U.É.K.* VcCSÉS 18—21: A nagy balhé 22—24: Sokat akar a szarka •. .* DABAS, Kossuth 18—19: Sólyom nyomában 21; Délutáni előadáson: Keménykalap és Krumpliorr 20—21: Spanyol táncosnő«* 22—23: Száguldás gyilkosságokkal • Csak 14 éven felülieknek! •• Csak 16 éven felülieknek ajánljuk! •*• Csak 18 éven felülieknek ajánljuk 1 a különös indokoltság megállapítható-e. Annak a megállapításához mindig olyan súlyos ok szükséges, amely szerint a vállalat részére tarthatatlanná válna vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. . Ezért ennek az olvasónknak is azt tanácsoljuk, forduljon a munkaügyi bírósághoz. A bíróság vizsgálja, hogy olvasónk a munkaviszonyából eredő kötelezettségeit olyan súlyosan szegte-e meg, hogy nem tarthat igényt a jogszabályban meghatározott védettségre. Mikor kezdődik a családi pótlékra való jogosultság? Egyik olvasónk azt panaszolja, hogy gyermeke 17 éves, nem tanul tovább és beszüntették a családi pótlékot. Másik olvasónk pedig arra kéri tanácsunkat, hogy az apa halála után jár-e a családi pótlék, és ha igen, mennyi időre. A családi pótlékra jogosultság annak a hónapnak az első napjától kezdődik, amelyben az összes feltétel bekövetkezett. Arra a hónapra, amelyben a gyermekre vonatkozó bármelyik jogosultsági feltétel megszűnik, az egyéb feltételek fennállása esetén még jár a családi pótlék. Például a gyermek betölti 16. életévét és nem tanul tovább, de az apa a hónap folyamán 21 napig biztosított volt, erre a hónapra a családi pótlékot megkapja. Arra a hónapra, amelyben a jogosult egyedülállóvá válik, családi pótlék már az egyedülállókra vonatkozó rendelkezések szerint jár. Ha azonban úgy válik egyedülállóvá, hogy erre a hónapra más személy részesült a gyermek után családi pótlékban akkor a következő hónapban illeti meg őt. A családi pótlék a jogosult halála utáni hat hónapra jár annak, akinek a háztartásában él az elhunyt gyermeke. Az utószülött gyermeket a születés hónapjának első napjától úgy kell tekinteni, mintha az a biztosított halála előtt született volna. Csáládi pótlék akkor is jár, ha a gyermeket a meghalt biztosított után árvaellátás illeti meg. A jogosult halálát követő hat hónapi időtartam az elhalálozás hónapjának első napjától, ha azonban erre a hónapra is járt a családi pótlék, a hat hónap a következő hónap első napjától számít. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Tartásdíj két anyának három gyerekre Egy magyar állampolgár az egyik szocialista országban megházasodott és két gyermeke született. Néhány évvel később azonban elvált, és az apát az ottani biróság gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. Később a férfi hazajött, egy asszonnyal élettársi viszonyt létesített, és ebből a kapcsolatból is gyermek született. Ez az együttélés két év múlva megszűnt, és az asszony gyermektartásdíj fizetéséért pert indított. A járásbírósági tárgyaláson a férfi azzal védekezett, hogy a házasságból született két gyermek után — a másik állam törvényei szerint hozott ítélet alapján — fizetése 50 százalékát levonják, és emiatt többet megélhetése veszélyeztetése nélkül nem tud fizetni. Végül a volt élettársak egyezséget kötöttek, amelyben az apa havi 450 forint fizetését vállalta. Az egyezséget a bíróság helybenhagyta, de a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt ellene. Az ügy ä Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a járásbíróság végzését hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A határozat indokolása szerint a bíróságnak a perben személyesen eljárt asszonyt figyelmeztetnie kellett volna, hogy a három gyermeket megillető arányos tartásdíj megállapítását kérheti. Így mód nyílik arra, hogy a házasságból született két gyermekért fizetendő tartásdíj megfelelő mérséklésével, mindegyik gyermek egyenlő összegű apai támogatást kapjon. A határozat ellen emelt törvényességi óvásra a döntést a Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa bírálta felül, amely mind a járásbíróság végzését, mind a Legfelsőbb Biróság határozatát hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította. Eljárási szabályt Sértett a Legfelsőbb Bíróság, amikor a legfőbb ügyész törvényességi óvását anélkül bírálta el, hogy az apát a tárgyalás kitűzéséről értesítette volna — mondta ki az Elnökségi Tanács. De törvényt is sértett, amikor a külföldi bíróság ítéletével megállapított tartásdíj mérséklésére iránymutatást adott. Az abban az ítéletben megállapított összeget ugyanis magyar bíróság nem szállíthatja le. Az apa a Magyar Népköztársaság területén lakik, tehát a vele szemben külföldön hozott ítéletet a magyar jog szerint kell végrehajtani. Ebből következik, hogy több gyermektartásdíj követelése esetén, ha a munkabér levonható része valamennyi igényt nem fedezi, bármelyik anya a végrehajtás iránt intézkedni jogosult bírósághoz fordulhat. Ebben az eljárásban a bíróság az azonos jogcímen alapuló követelések egymás közti sorrendjét szabályozhatja, és azt is megállapíthatja, hogy az apa keresetéből igénybe vehető 50 százalékot a három gyermek között milyen arányban kell megosztani. Tíz nap rendeletéiből A magán, társas és csoportos lakóház építésekről szóló 2/1964. (VII. 5.) ÉVM. számú rendelet, és az art módosító rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövege az Építésügyi Értesítő 36. számában jelent meg. A tájékoztatásról 35/1978. Eü.M. számú utasítást az Egészségügyi Közlöny 30. számából ismerhetik meg az érdekeltek. A műszakpótlék sokakat érint. Ezek egyes kérdéseiről az Építésügyi Értesítő 35. számában jelent meg 37/1978. ÉVM. szám alatt fontos közlemény. A beruházások rendjéről az e rendeleteket módosító és kiegészítő rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Tanácsok Közlönye 56. száma tartalmazza. A tanulók közhasznú munkájáról. egészségügyi feltételeiről kiadott 11/1978. Eü.M. számú rendelet a Tanácsok Közlönye 57. számában is megjelent. A mezőgazdasági nagyüzemek beruházási támogatásának átmeneti korlátozásáról a 39/1978. (XII. 29.) PM. rendelet intézkedik. (Tanácsok Közlönyé 58. szám.) A forgalmi adóról és árkiegészítésről a 40/1978, PM. rendelet intézkedik, amely a Tanácsok Közlönye 58. számában szintén megtalálható. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás képzésről a Kereskedelmi Értesítő 38. száma tartalmaz állásfoglalást. A tartásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyermekenként elérje az apa átlagos munkabérének és egyéb juttatásainak 20 százalékát. Azonban valamennyi tartási igény a kereset 50 százalékát nem haladhatja meg. Tehát mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a férflnalt mennyi a havi keresete. Enél- kül a járásbíróság nem lehet abban a helyzetben, hogy elbírálhassa, vajon az egyezség megfelel-e a jogszabályoknak, és a felek méltányos érdekeinek. Ezért a volt élettársak egyezségét jóváhagyó végzése megalapozatlan, s egyben, törvénysértő. Egy vidéki asszony azzal a kikötéssel adta el öröklakását, hogy cserébe megkapja a vevő tanácsi bérlakását. A szerződéshez azonban a városi tanács nem járult hozzá. Arra hivatkozott: saját rendelete úgy intézkedik, hogy tanácsi bérlakásra csak azok jogosultak, akiknek egy főre jutó havi átlagjövedelme a2 1500 forintot nem haladja meg és jelentős vagyonnal sem rendelkeznek. Az öröklakás-tulaj- donos havi keresete ezt az ösz- szeget meghaladja, ezenkívül vagyona is van, tehát tanácsi bérlakásra nem jogosult. Miközben a vita folyt, a vevő meghalt. Örököse: a fia, a lakáscsere jóváhagyását megtagadó államigazgatási határozatot törvénysértőnek találta, ezért hatályon kívül helyezéséért pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után a legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el. A határozat a lakáscserével kapcsolatban fontos álláspontot szögezett le. Lakáscsere-szerződés esetén a jogos igények társadalmi elbírálásáról, a lakások elosztásáról, és kiutalásáról szóló szabályokat nem lehet alkalmazni — mondta k! a Legfelsőbb Bíróság. A csere ugyanis nem jár valamely lakás bérleti jogának a lakásgazdálkodás köréből való elvonásával, hanem a már fennálló, s korábban szeretett használati jogok kölcsönös cseréjét jelenti. Azok a jövedelmi és vagyoni szempontok, amelyek a lakáskiutalásnál szerepet játszanak, csere esetén a jóváhagyás megtagadásának alapjául annál kevésbé szolgálhatnak, mert már megszerzett jog elvonásit eredményezné. A vonatkozó rendeletek sem tartalmaznak semmiféle ilyen megszorítást. Ezért az államigazgatási hatóságnak a cserét megtagadó határozata törvénysértő. Ezt az eljárt bíróságoknak meg kellett volna állapítaniuk. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a vevő halála után a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy nincs. Ezért a szóbanforgó lakás az illetékes hatóság rendelkezése alá kerül. Az elhúnyt fia ugyanis más városban laki]:, és ott megfelelő lakással rendelkezik. Ezzel a csere jóváhagyásának feltételei megszűntek, és így az örökös keresetét, mint alaptalant, el kellett utasítani. Használt autók értékelése Az egyik vállalattal egy tisztviselő bizományi szerződést kötött. Ebben a vállalat kötelezte magát, hogy harminc napon belül 44 ezer forintért megpróbálja a megbízó személyautóját eladni. Egyidejűleg a kocsi műszaki állapotáról részletes jegyzőkönyvet vettek fel. Az értékesítés sikerült, és az eladó a vételárat megkapta. Nem sokkal később a kocsi új tulajdonosa a vállalat ellen a vételár visszafizetéséért pert indított. A bíróság megállapította, hogy bár a jegyzőkönyv az autó műszaki állapotát 30 százalékosnak tünteti fel, ami 33 ezer forintos értéknek felel meg, mégis a 40 százalékos állapotnak megfelelő 44 ezer forintért adta eL A kocsi „kozmetikázott” volt. A vevőt az autó tényleges állapotáról nem tájékoztatták és így az tévedésben volt, amikor a valóságos értéknél nagyobb összeget fizetett érte. Ezért a szerződést érvénytelennek nyilvánította és a vállalatot kötelezte, hogy az autó kiadása ellenében a vételárat térítse meg. Ezékután a vállalat az aiifó volt tulajdonosa ellen indított pert és ugyancsak visszakövetelte a kifizetett összeget. Az alsófokú bíróságok, a keresetet elutasították. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős Ítéletet hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indoklása szerint a vállalat az autó árát saját szakembereinek véleménye alapján szabta meg 40 ezer forintban, tehát az értékesítés után az összeget az eladó jóhiszeműen vette fel, A kocsi tényleges értékéről azonban ellentétes szakvélemények vannak. Ennek megállapításánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy használt autók forgalmi értékénél nem lehet kizárólag a műszaki állapotból kiindulni, hanem, a kereslet éa a kínálat alakulásának is szerepe van benne. Tehát új szakértői bizonyítási eljárás lefolytatására van szükség. Egy személyautó vezetője kürtjelzéssel figyelmeztette az előtte menő motorkerékpárost, hogy előzni akar. A motorkerékpáros előtt három kerékpározó nő haladt, akik közül az egyik előzetes jelzés nélkül megfordult, s szabálytalan ka- nyárral, féktávolságon belül hirtelen az autó elé került. Az összeütközés elhárítása érdekében a vezető a kormányt félrerántotta és fékezett, de így sem tudta megakadályozni, hogy a kocsi első része a kerékpár hátsó kerekébe ütközzék. aminek következtében a rajta ülő nő az úttestre zuhant. Az illető oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy több mint fél évig táppénzes beteg volt. Az Országos Orvosszakértői Intézet szerint munka- képessége 35 százalékkal csökkent. A baleset miatt mind a? autóvezető, mind a sérült nő ellen rendőrségi eljárás indult. Az előbbivel szemben a nyomozást megszüntették, a2 utóbbit a Kresz rendelkezésébe ütköző közlekedési szabálysértés miatt figyelmeztetésben részesítették. Ilyen előzmények után a nő, a kötelező gépjármű felelősségi biztosítás alapján, a baleseti kár rendezésére hivatott Állami Biztosító megyei igazgatósága ellen pert indított. Nagyobb összegű kártérítést és havi járadékot követelt. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely az Állami Biztosítót a kár 38 százalékának megtérítésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a szabálysértési eljárásban felvett és a perben megismételt bizonyítási eljárás adataiból kiderült, hogy a gépkocsi vezetője csak a motorkerékpáros előzésekor adott hangjelzést, ezért lehetséges, hogy a kerékpárosok — köztük az a nő, aki megsérült — nem hallották. A vezetőtől elvárható volt. hogy nemcsak a motorkerékpáros, hanem a kerékpáros nők előzése előtt is dudáljon. Tehát a baleset nem volt elháríthatatlan. Mégis túlnyomó részben a sérült magatartása okozta, inert a Kresz ren- rendelkezéseit többszörösen megszegve, visszafordulás előtt nem húzódott az úttest felezővonalához, kanyarodási szán. dékát nem jelezte és anélkül fordult az előzésben lévő kocsi elé. Ezért kárníegosxtást kellett alkalmazni, mégpedig úgy, hogy a kár 70 százalékát a sérült nő köteles viselni. A lakáscseréről Kerékpárost gázolt
