Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-17 / 13. szám
1979. JANUAR 17., SZERDA ZZn fff, w Keresett cikk a tőkés piacon GaSambok a padláson Mintegy 90 tonna élő- és 500 tonna vágott galambot exportáltunk tavaly a tőkésországokba. A TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat illetékesei szerint a kereslet jóval meghaladja a kínálatot, a szárnyasnak éppen ezért jó ára van a nyugat-európai országokban. A kérdés: hogyan használjuk ki a kedvező lehetőséget. Foglalkozunk-e a tenyésztésével az igényeknek megfelelően, s ha igen, milyen eredménnyel ? Erre kerestünk választ az ócsai Vörös Október Tsz-ben, melynek nagy tapasztalatai vannak a kisállatok tartásában. Bevallom, nem ismerem eléggé, mire is használják manapság falvainkban a padlásokat. — Én már csak úgy vagyok, hogy minden ház padlásában egy-egy galambtartásra alkalmas. de kihasználatlan helyiséget látok. S ha arra gondolok, mekkora elszalasztott lehetőséget jelent ez az országnak, elfut a méreg — mondja Balogh Géza, az ócsai tsz szakcsoportjának galambfelvásárlója. Jövedelmező — Miről is van szó? A falusi ember megszokta, hogy a munkaidő nem nyolc órából áll, szeret otthon tenni-venni. De sokszor nem tudja, mi is legyen ez a plusz munka. A kertészkedés idényjellegű. Sertést, marhát tartani nincs mindenkinek kedve, különben is ahhoz pénz, sok hely kell. Hogy üzlet-e a galamb és miként válhat azzá, azt kevesen • ismerik. Elismerem, egy év alatt nem lehet belőle sarokházat építeni, autót venni, de aki komolyan csinálja, tisztességes jövedelemhez jut. — A baj az, hogy legtöbben nem értik pontosan az egész dolgot. Sokan a régi galambászok közül az állatot önmagáért tartják. Bár ők ismerik a tenyésztés csínját-bínját, de nem akarnak árut termelni. A másik csoport a nagy pénzt szimatolóké, akiknek tőkéjük van, s hirtelen szeretnének meggazdagodni, ezeket rövid idő elteltével csalódás éri. Sorra jönnek panaszkodni, hogy kár volt belefogni, sok a munka, márpedig a tsz nem dolgozhat helyettük. Fészekben a csipasz — A harmadik tábor, akiknek se pénze, se szakértelme. Elveszik az állományt, s aztán várják a csodát, ami nem jön olyan hamar, mint szeretnék. Szerencsére egyre szaporodik a reálisan gondolkodó, szorgalmas vállalkozók száma. A kistermelő száz pár galamb megvásárlását követően mintegy 25 ezer forintot költ el egy félév alatt, de az év végére ki- gazdálkodja adósságát. A második évben már 30—35 ezer forint a tiszta jövedelme, s ha ügyes, akár 50 ezer is. Mint Csendes Imre, aki hetente 800 —1000 forintot kap a felvásárlótól, s ezért naponta másfélkét órát kell a galambházban eltöltenie. — Gyakran előfordul, hogy az ól közepén találok egy kis galambot, vagy ahogy mi hívjuk: egy csipaszt. Ilyenkor keresek egy olyan anyát, illetve fészket, ahol a kettő helyett csak egy fióka van, lehetőleg fiatalabb az elárvultnál. Ha a tojó befogadja, megmenekült — mondja Csendes Imre, aki nemcsak a padlást, de a sertésólat is a madártartás céljaira alakította át. Mint kiderül, az ócsai Vörös Október Tsz például részletre adja a tenyészanya- got, egyedenként csak 100 forintot számol fel. Az első részlet a vétel után egy év múlva válik esedékessé, a további 60 százalékot két esztendő leforgása után kell kifizetni. A négy évre kötött szerződés előírja, 'hogy galambpáronként és évenként hat kilogramm galambhúst kell leadni, ami 300—600 forintos bévé telt jelent a termelőnek. A tartáshoz a takarmányt folyamatosan adják, a kezdőket szaktanáccsal látják el. Jövőre hét vagonnal — Szövetkezetünk 1976-ban tette meg az első lépéseket a galambtenyésztés érdekében, és tavaly már két vagon pecsenyegalambot vásároltunk fel a szakcsoportunkkal kapcsolatban álló kistermelőktől, jövőre 7 vagonnal termelünk — tájékoztat Nagy István, a tsz üzemágvezetője. A további terveik szerint 1982-re már 75 vagon húst adnak át a külkereskedelemnek. Ez csak úgy lehetséges. ha megépítik a tízezer férőhelyes tenyésztelepet. A beruházás megkezdődött. A jelek szerint tehát van fantázia a galambtenyésztésben: jól jár a termelő, haszna van belőle a népgazdaságnak is. S ami szintén nem jelentéktelen, a munka és a jövedelem arányban áll egymással. Valkó Béla Sikeres volt a centrifugában készült üvegek bemutatkozása a külföldi piacon, s ebben az évben már negyedmilliót exportál belőlük az Ajkai Üveggyár. Az új terméket nagy választékban gyártják: 70 mintát készítettek az ajkai iparművészek. A ritka, hazánkban egyedülálló üvegformálási technológia új lehetőséget adott a tervezőknek. A forgó formázóban Az összevonás előnyei Újjászületik az üzlethálózat A Nagykáta és Vidéke Áfész terveiből A Nagykáta és Vidéke Áfész 1977-ben egyesült a kókai, a tápiószecsői és a tápiószent- mártoni szövetkezetekkel, így ma már három helyett tíz községre terjed ki tevékenysége. Jobb választék Kezdetben inkább döcce- nőkkel járt az egyesülés, semmint szembeötlő előnyökkel: a munkaszervezés, az üzleti dolgozók hiánya okozott gondokat. Azóta nyilvánvalóvá vált: az árubeszerzés, szállítás jobban szervezhető így, a bolthálózat szakosodásával pedig megszűnik a korábban jellemző párhuzamos készletezés, s bővül a választék az üzletekben. A nagyobb ABC- áruházak hűtőkapacitása növelhető, így például az élelmiszerek közül többféle felvágottat, gyorsfagyasztott zöldséget, gyümölcsöt, húsárut, tejterméket tarthatnak, s kínálhatnak. Ebben az esztendőben csaknem egymillió forintot fordítanak hűtőgépek, hűtőpultok és áruállványok vásárlására. Az egyesülés másik előnye, hogy összevonhatták a fejlesztésre, fenntartásra szánt pénzeket, s lehetővé vált, hogy egyetlen esztendő alatt egy egész település üzlethálózatát felújítsák, bővítsék. Ehhez az első feltételt máris megteremtették: két esztendeje alakult meg a szövetkezet építőbrigádja, amely idén új munkaeszközöket, szállítószalagokat, teherkocsit, betonkeverőt, s esztergapadot kap. ABC-áruház Olcsóbbá vált az építőipari kivitelezés, s nem késlekednek a munkával: idén a tápiószecsői üzlethálózat újhódik meg. Háromszáz négyzetméteres alapterületű ABC-áruházat építenek 1,6 millió forintért, új helyre költözik a TÜZÉP- telep, s régi telkét — a község középső részén — lakásépítésre adják el. Az ABC-be összeköltöző három kis vegyesbolt egyikéből zöldségüzletet, a másikból vegytisztító felvevőhelyet, a harmadikból pedig háztartási kölcsönzőboltot alakítanak ki. A kisvendéglő konyháját újjáépítik, raktárát, mellékhelyiségeket kap a Napsugár cukrászda, a Vadkacsa italboltból pedig a felújítás után falatozó-bisztró lesz, ahol egytál ételeket is kap a vendég. E sokféle munkát, a 3,4 milliós beruházás-sorozatot egyidejűleg kezdik, amint az időjárás engedi, a tavasz elején. Most úgy tervezik: Tá- piószecső 6 ezer lakóját az év végén már a minden ízében megújhodott üzlethálózat fogadja. Nagykátán 3 millió forintért cukrász- és hidegkonyhai üzem épül; ez az Áfész ösz- szes vendéglátó üzletét ellátja majd ínyenc falatokkal, édességgel, süteménnyel. S amit tavaly kezdtek, idén bevég- zik: Szenti őrin ckátán még az esztendő első felében átadják az új bisztrót. V. G. P. különleges formájú, mintázott, csipkézett szélű termékeket állíthatnak elő az izzó üvegből. Az új technológiával egyebek mellett virágkehely formájú kompótos, gyümölcsös készleteket, sajtkínáló tálakat készítenek. Tizenegyezer tonnával növelik az idén a termelést a Sa- jószentpéteri Üveggyárban, ahol az elmúlt évben fejeződött be a százharmincmillió forintos költséggel megvalósult gyártásfejlesztés. Ennek során száztonnás kemencét, nagy teljesítményű automata fúvógépet, hűtőszalagot, osztályozósort, zsugorító kemencét és kiszolgáló létesítményeket helyeztek üzembe. A fejlesztés az eddiginél húszmillióval több különféle csomagolóüveg termelését teszi lehetővé. A termék iránti keresletre jellemző, hogy ez a mennyiség még mindig nem elegendő a hazai élelmiszeripar és a konzervgyárak szükségleteinek fedezésére. Sajószentpéteren a szocialista brigádok a hatékonyság javítását tűzték ki célul. 1979- ben a selejt visszaszorításával mintegy négy-hat százalékkal, a szállítás és a tárolás közbeni törési veszteség csökkentésével pedig további egy százalékkal növelik a kiszállított konzervüveg mennyiségét. Megjelenik: februárban A közületi telefonkönyv legutóbbi megjelenése óta számos hivatal száma megváltozott. Sok bosszúságot okozott a telefonálóknak, hogy többszöri hívás után csak a tudakezó révén jutottak hozzá az új hívószámhoz. Nagy várakozás előzi meg tehát az új kiadást. Az Athenaeum Nyomdában már készítik az új telefon- könyvet, ami februárban jelenik meg. Változik a példányszám és az oldalszám, az előbbi százhetvenezerről kétszáznegyven-ezerre, az utóbbi pedig háromszázhetvenhétről öíszáznegyvenre emelkedik. A diósát példa Üzemi étkeztetés — okosan „Nekem, nem olyan nagy gond a család ellátása. A férjem és én is bent ebédelünk a gyárban, a gyerekek meg az iskolában. Így aztán a vacsorát elütjük valahogy, ... Bezzeg az én párom meg nem eszi az üzemi kosztot. S hogy micsoda nagy munka naponta törni a fejemet: mit főzzek!? És beszerezni a lábasba valót! Fene nehéz dolog ez!...” Hányszor, de hányszor hallunk ilyen beszélgetéseket a HÉV-en, a metrón, vagy az élelmiszerüzletekben. Sok volt a panasz Szidják is gyakorta a gyári kosztot. Minőségét és meny. nyiségét egyaránt. Ám megoszlanak a vélemények. Az a törekvés azonban, hogy valamennyi vállalatnál biztosítsák a meleg ebédet, olyan szociálpolitikai kedvezmény ez napjainkban, mint a munka- ruha, a védőital, az üdülési lehetőség. Hogyan lehetséges elérni, hogy egyetlen év alatt szinte megduplázódik az üzemi étkezők száma? Mi lehet ennek a titka? Erre kerestünk választ Dió, 'on, ahonnan az MGM csapugygyárából kaptuk a jó hírt. Nézzük mit mondanak az érdekeltek! Szeibert László, volt üzemi bizottsági titkár, jelenleg a szociálpolitikai osztály veze. tője: Éveken keresztül rengeteget panaszkodtak az emberek. A Délbudai Vendéglátóipari Vállalat főzött; ízetlen, kevés ételt tettek a munkásaink elé. Nem is étkeztek többen, mint 200—250-en. Magunk is tarthatatlannak tartottuk a helyzetet. Régi, jó kapcsolatban volt gyárunk az érdi Áfész-szel, őket kerestük fel. nem tudnának-e segíteni nekünk. Nem hiába. Az Áfész vezetői — azóta Budai Járási Áfész-szé alakultak. — 1977, ^J^orreht munka A fogtechnikus, aki a napi laboratóriumi munkája után este, a lakásán pácienseket is fogadott, mindösz- sze nyolcszáz forintot kért a teljes műfogsorért, úgyhogy ezt az összeget még az olcsó munkát kereső Vasadi Győző is feltűnően alacsonynak találta. — Aztán jó lesz az a fogsor? — aggályoskodott. — Úgy fog rágni vele, uram, mint a saját fogával — nyugtatta meg a mester sokat ígérőén. A protézis gyorsan elkészült, s Vasadi legalább tíz évvel fiatalosabb külsővel, boldogan távozott a kétes tisztaságú magánrendelőből. Egy hét se telt bele, újból megjelent a fogásznál. Elpanaszolta, hogy egyáltalán nem tud enni az új fogsorral. — De kérem — mondta a fusizó —, ön talán túlzott reményeket fűzött ehhez a protézishez. Elvégre ez csak műfogsor, ez nem pótolhatja tökéletesen a valódit. Vasadi nagyot nézett. — Már bocsánatot kérek — tört ki belőle a méltatlankodás —, de hiszen maga azzal kecsegtetett, hogy úgy fogok rágni vele, mint a saját fogammal! — Na és? Ki is tetszett fizetni? — Mi az, hogy kifizettem?! — pattant fel Vasadi dühösen. — Nyolcszáz forintot fizettem érte! — Na látja! — zárta le a vitát a fusizó. — Ha kifizette, akkor már a magáé. Én pedig pont azt mondtam, hogy úgy fog vele rágni, mint a saját fogával!... Heves Ferenc január elsejétől vállalták, hogy az üzem konyhájába személyzetet adnak az ebédkészítés- hez. Szabó Lajosné, a köszörűüzem műhelybizottsági titkára: Mostanában nagyon elégedettek az asszonyok. Azt hiszem, már több, mint 450-en ebédelnek itt a dolgozóink közül. Ügy tudom sokan a környékről is bejárnak kosztért. A nyugdíjasok és a gyes-en levő kismamák 7,50 forintért vihetik haza, vagyis csak any- nyit fizetnek, mint mi. A lakosságnak is megéri azonban, ők 11 forintért juthatnak ízletes ebédhez. Tavaly, amikor építkeztünk, ugyancsak nagy segítséget jelentett nekem is. És tudja mi az érdekes? Azok is figyelik az étrendet, akik nem ebédelnek bent. Tippeket lesnek, hogy mit főzzenek otthon. A szakács dicsérete Mihalovics Béláné, a köszörűüzem adminisztrátora: Több mint két évtizede dolgozom a csapágygyárban. Ilyen jó kosztot, mint az utóbbi évben. soha nem kaptunk. Nekem itt van a férjem és a lányom is, ő még általános iskolásként is bejárt ebédelni. El sem tudom mondani, milyen segítséget jelent, hogy csak szombat-vasárnap kell főznöm. Így nincs hétközben bevásárlási gondom, nem kell naponta cipekednem a teli szatyrot. Nem hiszem, hogy találna a gyárban olyan embert, aki nem dicséri a konyhánkat. Bicskei Ilona adminisztrátor: Én csak három éve kerültem a diósdi gyárba, autóbusz hoz Ráckereszttúrról. Anyukám is dolgozik, így hát nagy tehertől szabadul meg, hogy nem kell ebédet készítenie. Sokszor főznek itt főzeléket és szerintem otthon ilyen változatosan nem is lehet ellátni a családot. És ami nem lényegtelen: nagyon olcsó. Jó, tudom, hogy a vállalat fizet hozzájárulást az ebédünkhöz, de így is őszintén csodálom a szakácsunkat. Skolnik Gyuláné, főbizalmi a köszörűüzemben: És, amit az embereink nagyon fontosnak tartanak: nálunk két óra után is ugyanazt kapja a munkás. mint fél egykor. Nem kell izgulnia annak, aki későn jut el az ebédlőbe, hogy csak maradék jut neki. Horváth Józsefné, finis-kö- szörűgépes: Állandó délelőttös vagyok, egy éve jöttem vissza gyes-ről, a második kisgyermekünkkel voltam otthan. Én régen is bent ebédeltem, kellemes meglepetés ért, amikor az első hétre befizettem. Ezért döntöttem úgy, hogy új alapokra helyezem a háztartásunkat. Férjem a százhalombattai DKV-ban dolgozik, 5 is bent ebédel. Így a hazavitt három adag ebédet, rendszerint vacsorára esszük meg. Elég négyünknek, olyan sokat adnak. Még gondolkodtunk is azon, vajon, hogyan csinálja a konyhánk, hogy ízletes, változatos ételt főznek, és eleget is kapunk belőle. Mindennap hús Balogh Mihály, konyhave• zető: Egy üzemi konyhán mindenesnek kell lennünk. Itt nem lehetek csupán szakács. Ha hiszi, ha nem, én Győrtől, Szegedig, szerte az országból szerzem be az ebédhez valót. Friss húst például hetente háromszor kapunk a Benta völgye Tsz-től. Bár Hónaponként tarthatnánk egy- egy hústalan napot, mi igyekszünk ilyenkor, is legalább körmöt, vagy valami egyéb húsféleséget juttatni a levesbe, a főzelékbe. Ezek az ételek egyébként a helyettesem specialitásai. Nekem az igazi magyaros ételek a kedvenceim. De sütök buktát, pogácsát, túrósbatyut, s egyszer-egyszer még piskótával is kedveskedünk az ebédelőknek. Most csak 900 ebédet főzünk, volt időszak, amikor több mint ezeregyszáz adag ételt készítettünk, A téli időszakban — disznóvágások, sok ünnep miatt — általában kevesebben étkeznek, vagy vásárolnak ebédet. Az a gyakorlat, hogy konyhai alkalmazottakat nemigen lehet találni. Nehéz és rosz- szul fizető munkának tartják. Diósdon is összesen heten dolgoznak azért, hogy naponta, időben asztalra kerüljön a meleg étel. Valamennyien szívvel, becsülettel, s nem egyszer a szabadságukat megszakítva, ha a szükség úgy kívánja. Munkájukat igyekszik a gyár is könnyíteni. Áprilisban egy új, univerzális robotgéppel egészítik ki a konyha felszerelését. S talán, talán, ha nem is a közeljövőben, de majd régi vágyuk is megvalósulhat: mosogatógép könnyíti a dolgukat. Dodó Györgyi Automata gépek Nagy teljesítményű automata gépek segítik a több tonna súlyú vas- és acélszerkezetek gyártását a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyárában. A két hegesztőfejes, svéd gyártmányú hegesztőautomata egy műszakban mintegy 20 szakmunkás munkáját végzi el. Az NSZK-ból érkezett Wagner típusú, programvezérlésű gép pedig a kellő méretre vágja a vázszerkezeteket, s az összeszereléshez szükséges lyukakat is elkészíti. / Üvegművészet — centrifugában Szállítás az élelmiszer- és konzerviparnak
