Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

1979. JANUÁR 16., KEDD Polgári védelmi fogalmak VÍZSZINTES 1. A gázálarc egyik tartozéka (nyolcadik kockába kettős betű). 13. A vegyi harcanyagok egyik csoportjának elnevezése. 15. L. V. 17. M. ü. Ö. 18. Énekhang. 19. Téli sport. £0. Ö. E. D. 22. Az atom­mag egyik alkotórésze. 25. Ürmér- ték-rövidítés. 26. Révai Dezső és Övári Mihály névbetűi. 28. Görög­keleti szentkép. 23. Sura betűi, ke­verve. 30. Vissza: női név. 32. Te­lek szélei. 33. Kevert fogak. 34. C. R. 35. Hangtalan kerék. 36. M. E. ó. 37. Súly rövidítése. 38. A lélek mérnöke. 39. Lángol. 41. Központi sportiskola. 43. Gyer­mekvárosunk. 44. Folyadék. 45. Mondatrész. 46. O. T. 48. Viadukt­járól nevezetes község. 49. Nyelv­tani fogalom. 50. E. M. 51. Erdélyi edény. 53. Kicsinyítő képző. 55. Vénusz betűi, keverve. 60. Kevert nász. 61. N. U. A. 62. Régi, hagyo­mányos harcgáz. 64. Szegecs. 65. Nehézfém. 66. Vágóeszköz. 67. Fe­rencvárosi labdarúgó. 70. ... sze­lence. A vegyi védelmi eszközök egyikének fő tartozéka (hatodik kockában kettős betű). 74. A hó­lyaghúzó harcanyagok egyike. FÜGGŐLEGES 2. Indulatszó. 3. Kacat. 4. Pléd betűi, keverve. 5. Egyik nagyváro­sunkba való. 6. A szélei nélkül szab. 7. Szög felé. 8. Haszon be­tűi, keverve (az első kockába kettős betű). 9. Erdei Ulrik és Lajtai Nándor névbetűi. 10. Hang­talanul lazít. 11. E. O. 12. Álta­lános hatású vegyi harcanyagok egyike. 14. A hólyaghúzó típusú mérgező harcanyagok egy másik fajtája. 16. A tűzoltás egyik esz­köze. 19. Gázálarcfajta. 21. Nagy templom. 23. Hónaprövidítés. 24. Tartó. 25. Maró anyag. 27. A leg­kisebb egysejtű növényi vagy ál­lati szervezetek (baktériumok, ví­rusok stb.), amelyeket bioldógiai fegyverként is felhasználnak. 29. Névelővel: igen nagy hatású, fojtó vegyi harcanyag. 31. Sárga színű, erős robbanószer. 33. Színtelen, keserűmandula illatú, vegyi anyag. 38. Monte Cristo várbörtöne. 39. Létezik. 40. Mássalhangzó kiejtve. 42. I. O. 47. Az idegmérgek egyik leghatásosabbika. 50. Erjesztő ha­tású szerves vegyület. 52. Kitűnő ital. 53. Gyakori családi név. 54. Naplemente. 56. Téli sporteszköz is (első kockába kettős betű). 58. Fennsík Kínában. 59. Csukta (éke­zetfelesleg). 62. Mezei Éva és Gu­tái Margit névbetűi. 63. Rájegyez. G6. Vegyi anyag. 68. Hangtalan beteg! 70. L. É. 71. Szintén. 72. Sz. T. 73. Babasírás. BEKÜLDENDŐ SOROK: Vízszin­tes 1., 13., 22., 62., 70., 74.; függő­leges: 12., 14., 16., 19., 27., 29., 31., 33., 47., 66. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 1979. február 1. Kérjük, a megfejtéseket a Pest megyei Polgári Védelem Parancs­nokság, 1052 Budapest V., Város­ház u. 5—7. címre beküldeni. A keresztrejtvényt helyesen megfej­tők között könyveket sorsolunk ki. A legutóbbi polgári védelmi ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: légi riasztás, mente­sítés, kötszer, sokk, mentődoboz, segélynyújtás. Függőleges: Varsói szerződés, bőrvédő eszközök, dózis, a kötö­zés, arabu baba, ivívóz, kolera, fólia, szarin. A megfejtők közül sorsolás út­ján egy-egy könyvet nyertek: Prokopp Pál, Nagykovácsi; Varga Alajos, Vác; Kovacsovszki Mi­hály, Aszód; Snotzer Anikó, Gö­döllő; Nagy Dezső, Kistarcsa; Hu- szárik Mihály, Ácsa; Ladányi Gé- záné, Tápiógyörgye; Fekete Ist­vánná, Vác; dr. Varga Andrásné, Nagykőrös, Szatmáry Viktor, Aszód. A nyerteseknek a könyveket postán küldjük meg. A keresztrejtvényt készítette: Gémes István Polgári védelmi filmek TÜZEK — TÜZKATASZT- KOfAK. Tíz perces, a MOKÉP részére készült kísérőfilm: Ké­szült: 1977-ben. Az energia és a műanyagok fokozott felhasználása szinte az egész világon megnövelte a tűzveszélyt. Emellett az em­berek figyelmetlensége, az elő­írt biztonsági rendszabályok be nem tartása következtében a kialakult tüzek nyomán mind emberéletben, mind anyagi javakban jelentős veszteségek keletkezhetnek. A film (sok archív anyag felhasználásá­val) mutatja be, hogy milyen következményekkel jártak a tüzek, tűzkatasztrófák. Mint ismeretterjesztő film, jól szol­gálja .mind a lakosság általá­nos polgári védelmi, mind a szakszolgálati és önvédelmi beosztott állomány felkészülé­TÜZMEGELŐZÉS. Tíz per­ces, a MOKÉP részére készült kísérőfilm. Készült: 1977-ben. Amíg az előző film a tüzek pusztító hatásait mutatja be, addig ez, a megelőzés alapve­tő szabályait dolgozza fel mind az üzemekben, mind a lakóházakban. Képsorai meg­győzően bizonyítják, hogy a biztonsági előírások betartása, a figyelmesség, az óvatosság nemcsak jelentős anyagi javak pusztulását előzheti meg, ha­nem az emberi életet is védi. TÜZEK OLTÁSA, MAGA­TARTÁSI SZABÁLYOK. Tíz perces, a MOKÉP részére ké­szült kísérőfilm. Készült: 1978- ban. A film az előző két film ta­nulságainak összefoglalásán túl hasznos ismereteket ad arra az esetre, ha otthonunk­ban, munkahelyünkön tűz keletkezik. A kellő hozzáértés és határozottság adott eset­ben katasztrófákat előzhet meg. A film számtalan, a la­kóházakban és a családi ott­honokban keletkezett kisebb tüzek oltásának módszereit és eszközeit mutatja be. A tűzvédelemmel összefüg­gő három film jól szolgálja a lakosság általános polgári vé­delmi ismereteinek fejleszté­sét. MINDENKI EGÉSZSÉGÉ­ÉRT. Tizenkét perces, á MOKÉP részére készült kísé­rőfilm. Készült: 1978-ban. Az alapvető higiéniai sza­bályok betartása békés körül­mények között is nagyon fon­tos feladat. A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás — is­mertebb nevén, a KÖJÁL — az egész országot átfogó há­lózattal rendelkezik, szakem­berei naponta ellenőrzik, vi­gyázzák a lakosság egészségét. Munkájuk azonban csak akkor lesz eredményes, ha azt min­den állampolgár támogatja. Az egyik döntő teendő a megelő­zés. Különösen fontos ez ka­tasztrófahelyzetben, amikor — hosszabb-rövidebb ideig — csökken, esetleg átmenetileg megszűnik bizonyos szolgálta­tás, mint pl a víz, elektro­mos áram stb. Ilyen helyzetben ugrássze­rűen megnő a járványok ve­szélye. A film azokat az alapvető megelőző közegész­AM/TA POLGÁRI VÉDELEMRŐL MINDENKINEK TUDNI KELL A jogi szabályozás rendszere Tájékoztatós sorozatunkban — a Polgári Védelem című folyó­irat cikke alapján — ezúttal arról szólunk, mik a polgári védelmi szervezet, felkészülés, intézkedések jogi alapjai, mi­lyen fejlődésen mentek keresz­tül a törvények, rendelkezések a felszabadulástól napjainkig. Történeti előzmények A népi demokratikus állam fejlődésének korai szaka­szában a honvédelem — fő­ként a demokratikus fegyve­res erők, a légoltalmi szervek, szervezetek stb. — létrehozá­sának és fejlesztésének alapja még lényegében a letűnt horthysta uralkodó rend által alkotott jogi felépítmény, il­letőleg hagyaték, az 1939. évi II. törvény, valamint az en­nek módosításáról szóló 1942. évi XIV. törvény volt. Bár az említett törvényeknek és a második világháború során megjelent végrehajtási jogsza­bályaiknak az állampolgáro­kat érintő hátrányos — faji, vallási, nemzetiségi stb. — megkülönböztető rendelkezé­sei az ország egyes területein már a felszabadulással egy­idejűleg fokozatosan hatályu­kat vesztették, a honvédelmi kötelezettségeket szabályozó alapvető törvényi rendelkezé­sek jelentős része még sokáig t— mintegy 15 évig — hatály­ban maradtak. A fejlődő'szocialista állam biztonságának és függetlensé­génei: a korszerű támadó fegyverek hatásaival szembe­ni védelméhez azonban ezek a jogszabályok — az évek mú­lásával egyre nyilvánvalóbban — már kevésbé jelentettek megfelelő alapot. Ez az objek­tív szükségszerűség, a szocia­lista honvédelem és jogrend kiépítésének követelménye vezetett el a szocialista állam és társadalmi rendünknek megfelelő első szocialista hon­védelmi törvény, a honvéde­lemről szóló 1960. évi IV. tör­vény megalkotásához. A törvény által lerakott jo­gi alapokon épült ki és fejlő­dött másfél évtizeden át ha­zánkban a honvédelem — és a polgári védelem — rendszere. Az időközben végbement ál­talános fejlődés, továbbá a honvédelemmel szemben tá­masztott követelmények, ille­tőleg igények fokozódása azon­ban a törvény többszöri mó­dosítását és kiegészítését von­ták maguk után. Az egyre gyakrabban jelentkező módo­sítási igények, a megnöveke­dett államigazgatási és gazda­sági feladatok, valamint azok teljesítésének és ellátásának új ségügyi és járványügyi intéz­kedéseket dolgozza fel, ame­lyek végrehajtása minden ál­lampolgár részére kötelező. ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK ESE. TÉN. Tíz perces, a MOKÉP részére készült kísérőfilm. Ké­szült: 1978-ban. Hazánkban az utóbbi tíz esztendőben emelkedett az égésből származó sérülések száma. E balesetek megoszlá­sa 50—50 százalékos a mun­kahely és a háztartás között. Ezért különösen fontos, hogy mind többen ismerjék meg azokat a módszereket, ame­lyekkel eredményesen tud­juk elsősegélynyújtásban része­síteni az égett sérülteket. HADGYAKORLAT FEGY­VER NÉLKÜL. Tizenkilenc perces, a MOKÉP részére ké­szült kisérőfilm. Készült: 1978- ban. Az ivóvíz, az állatállomány és a takarmány védelme min­den országban alapvető fel­adat, amelynek megoldása nem csupán a polgári védelem, ha­nem az egész társadalom ügye. N Az elmúlt esztendőben ha­zánkban rendezte meg első íz­ben a Varsói Szerződés tagál­lamai polgári védelmi vezetői részvételével „Az anyagi ja­vak radiológiai, biológiai, ve­gyivédelme” tárgyú rendez­vényt. E rendezvény főbb mozzanatait örökítette meg a dokumentumfilm. GYAKORLATOZÓ LAKOS­SÁG. Tíz perces, a MOKÉP részére készült kísérőfilHi. Ké­szült: 1978-ban 1977-ben országszerte meg­kezdődtek a járási, városi és megyei polgári védelmi gya­korlatok. E gyakorlatok egyi­rendje, valamint a haditechni­kában végbement fejlődés egyre elkerülhetetlenebbé tet­ték azonban a korszerűbb jogi alapok megteremtését. Ilyen megfontolások nyomán született meg a honvédelem­ről szóló második szocialista jogszabályként az 1976. évi 1. törvény (a továbbiakban: Hvt.). Ez az ország fegveres védelméhez legközvetlenebbül kapcsolódó állampolgári köte­lezettségek — hadkötelezett­ség, polgári védelmi kötele­zettség stb. — szabályozásán kivűl már tartalmazza a szo­cialista államra, a népgazda­ságra, az egész társadalomra háruló honvédelmi feladatok együttes és átfogó meghatáro­zását, különösképpen a hon­védelmi irányítás rendszerét, a népgazdaságot érintő honvé­delmi kötelezettségeket, az if­júság honvédelmi oktatását, a polgári védelem fejlesztését stb. Ennek megfelelően a Hvt- ben foglalt és az annak alap­ján végbement végrehajtási jellegű jogi szabályozás lénye­gében a polgári védelem mű­ködésének és továbbfejleszté­sének korszerű jogi alapjait teremtette meg. Alkotmányos alapok « A polgári védelemmel kap­csolatos új jogi szabályozás — a honvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás részeként —a Magyar Népköztársaság Al­kotmányára .vezethető vissza. Alkotmányunk — az 1972. évi I. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe, illetőleg törvénybe foglalt 1949. évi XX. törvény — rögzíti a vív­mányokat („Magyarország: népköztársaság” 1. § „A Ma­gyar Népköztársaságban min­den hatalom a dolgozó népé” 2. § (2) bek.), másrészt azért, hogy rendelkezései egyre ma- radéktalanabbul megvalósul­janak és teljesüljenek, a jö­vőbe is mutat. („A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadsá­gát és hatalmát, az ország füg­getlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a tár­sadalom erőit a szocialista épí­tésre” 5. § (1) bek.). Rendel­kezései falójában tehát, bár látszólag „megállapító” jelle­gűek, egyben „elrendelnek” valamit. Ez a jövőbe mutatás különösen kitűnik az alkot­ke új vonása, hogy a( szak-, szolgálatok és önvédelmi szer­vezetek állományán túj a fel­adatok megoldásában a la­kosság is nagy létszámmal vesz részt, s gyakorolja azokat a tennivalókat, amelyek ka­tasztrófahelyzetben a túlélést biztosítják. így többek között: — a radioaktív kiszóródás elleni védelmet, — a háztartás és a háztáji gazdaságok RBV-védelmét, — a kitelepítés és a befo­gadás alapvető szabályait stb. ŐEMENC — ’78. A MOKÉP részére készült kísérőfilm. Készült: 1978-ban. 1969 óta az első ízben került sor hazánkban megyei polgá­ri védelmi nagygyakorlatra. Az 1977 augusztusában meg­tartott Tolna megyei mód­szertani gyakorlatról készült 18 perces dokumentumfilm hűen tükrözi közel 10 ezer ál­lampolgár fegyelmezett, pél­dás munkáját. Az eddig ismertetett filmek műfajukat tekintve ismeret- terjesztő, illetve dokumentum­filmek, amelyek elsősorban a munkaviszonyban nem álló la­kosság polgári védelmi fel- készültségét szolgálják, de jól tudják hasznosítani a szak- szolgálati és önvédelmi szer­vezetek, továbbá a munkavi­szonyban álló dolgozók diffe­renciált felkészítésénél is. OKTATÓFILMEK: ELSőSEGÉLYNYŰJTAS A TÖMEGSÉRÜLÉSI GÓCBAN. Tizenhét perces, készült: 1977- ben. A film az egészségügyi sza­kaszok és az orvosi segély­helyek személyi állományának mánynak a honvédelemmel kapcsolatos rendelicezeseioói, amelyek közül a Hvt. tóDbet szó szerint átvesz, s ezáltal lé­nyégében a honvédelem álta­lános köteiezettségeneK alkot­mányos elvéből kiindulva rög­zíti a /laza védelmével kapcso­latos kötelezettségeket, illető­leg feladatokat, és az azok tel­jesítésevei összefüggő jogokat. A honvédelem jogi szabá­lyozásának rendszerében ter­mészetesen nagy jelentőségűek a Hvt. rendelkezései véreaaj- tásanak szabályozására ki­adott honvédelmi, illetőleg pol­gári védelmi jellegű miniszter- tanácsi, majd miniszteri szin­tű jogszabályok, amelyek ré­vén a szabályozás egységes és átfogó rendszerré vélik. A második törvény A Hvt. — amint szó esett róla — meghatározza a véde­lem alapvető kérdéseit, neve­zetesen a polgári védelem cél­ját, tartalmát, irányításának rendjét, az állampolgárok pol­gári védelmében való részvé­telével kapcsolatos kötelezett­ségeit és jogait, az egyes szer­vek vezetőinek polgári véde­lemmel kapcsolatos alapvető feladatkörét, illetőleg jogkö­rét. Rendelkezik továbbá fő­leg felhatalmazások formájá­ban a polgári védelemmel kapcsolatos egyéb alapvető kérdések — így az irányítás, a működés stb. — részletes, al­sóbb szintű szabályozósáról is. Mindezzel összhangban és jogrendszerünk felépítésének, illetőleg szerkezetének meg­felelően a Hvt. rendelkezései­nek a részletes végrehajtási szabályait általában minisz­tertanácsi, illetőleg miniszteri szintű jogszabályok tartalmaz­zák. Ennek megfelelően a Hvt. általános végrehajtás jogsza­bályaként megjelent 6/1976. (III. 31.) MT számú rendelet tartalmazza a polgári védelmi kötelezettség legfontosabb sza­bályait, köztük több olyan sza­bályozást is — például a pol­gári védelmi kötelezettség aló­li mentesség eseteit —,-amely korábban a törvényi szintű szabályozásban szerepelt. Ugyancsak minisztertanácsi szintű jogszabály — a polgári védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) Mt, h. számú hatá­rozat — tartalmazza a polgári védelem irányításának, műkö­désének és anyagi-pénzügyi el­látásának részletes szabályait. tevékenységét mutatja be egy feltételezett tömegsérülési gócban. Ha nem is a teljes­ség igényével, de a, film fog­lalkozik az egyes szakszolgá­latok együttműködésével is. VÉDEKEZÉS A GYŰJTŐ­ESZKÖZÖK HATÁSA ELLEN. Tizenkét perces, magyarra szinkronizált szovjet oktató­film, amely áttekintést ad a napalm és a különböző gyúj­tóeszközök hatásairól és oltá­suk módszereiről. Színes. Ké­szült: 1978-ban. KÖZEPES ERŐSSÉGŰ RÁ­DIÓÁLLOMÁSOK TELEPÍ­TÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSE. Tizenhat perces, magyarra szinkronizált szovjet oktató­film. A film — témájánál fogva — elsősorban a rádiósok kiképzését segíti. BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK RÁDIÓÁLLOMÁSOK ÜZE­MELTETÉSÉNÉL. ■ Tizenöt perces, magyarra szinkroni­zált, szovjet oktatófilm. Az előző filmhez hasonlóan a rá­diósok kiképzésénél célszerű felhasználni. Készült: 1978- bah. RADIÓTAVÍRASZOK KI­KÉPZÉSE. Tizennyolc perces magyarra szinkronizált szovjet oktatófilm. Mint oktatófilm ki­tűnően felhasználható a rá- diótávírászok kiképzésénél. Ké­szült: 1978-ban. Valamennyi felsorolt film 3S és 16 milliméteres változatban megrendelhető a Sportfilm Stúdiónál (Bp., Xin., Margit­sziget, Hajós Alfréd sétány. Telefon: M9—951), illetve köl­csönözhető a Polgári Védelem megyei Parancsnokságán, il­letve a filmtárakban. Plávits Ferenc De lehetne még tovább is so­rolni a minisztertanácsi szintű polgári védelmi vonatkozású jogszabályokat. Jogrendszerünk hierarchikus rendjének megfelelően a to­vábbi, illetőleg következő vég­rehajtási szintet — a polgári védelem tekintetében is — a miniszteri jogszabályok jelen­tik. E tekintetben különösen alapvetőnek kell nyilvánítani a Hvt. és a minisztertanácsi jogszabályok ./végrehajtására kiadott 2/1976. (VI. 17.) HM rendeletet, továbbá a 2041/ 1974. (XII. 11.) Mt. h._ számú határozat végrehajtására ki­adott 4/1974. (XII. 11.) HM számú rendeletet. A honvédelmi miniszter (aki egyben a polgári véde­lem országos parancsnoka) ál­tal kiadott polgári védelmi jogszabályok mellett — a jogi szabályozás rendszerében —• jelentősek a más mindsztérek által kiadott- polgári védelmi jogszabályok is. Ezek rend­szerint az ágazati, illetőleg a felügyeleti irányítás alatt állói szakterület tekintetében ren­delkeznek a polgári védelem valamely kérdéseiről. A jogügyi szabályozás rend­szerében természetesen helyet kapnak végül a polgári véde­lem egyes részletkérdéseinek szűkebb területre (egy-egy ta­nács működési területére) ér­vényes jogszabályai is. Ennek megfelelően kerül, illetőleg kerülhet sorra a polgári vé­delem bizonyos kérdéseinek az illetékes tanács rendeleté­ben, az ún. „tanácsrendelet”- ben történő szabályozása. Ily módon lehetséges — többek között — a kitelepítés több részletkérdésének, a lakóhá­zak rendjének szabályozása keretében az életvédelmi he­lyiségek tisztán tartásának, karbantartásának szabályo­zása stb. d A rendelkezések csoportosítása A polgári védelemmel kap­csolatos jogszabályok csoporto­sítására — az egyéb jogszabá­lyokhoz hasonlóan — többfé­le lehetőség kínálkozik. En­nek megfelelően a polgári vé­delmi jogszabályok lehetnek: a) a jogalkotó szerv szerint: törvények (Hvt. stb.), tör­vényerejű rendeletek, minisz­tertanácsi határozatok és ren­deletek, miniszteri rendele­tek és utasítások (államtitká­ri rendelkezés) és tanácsren­deletek; b) alanyaik szerint: a la­kosságot, az állampolgárok bizonyos körét (polgári védel­mi kötelezetteket) az állami szerveket, a szövetkezeteket és a társadalmi szervezeteket (külön-külön vagy együttesen stb.) érintő jogszabályok; c) hatályuk (érvényük) sze­rint: béke idején, háború ide­jén, továbbá béke és háború idején egyaránt érvényes jog­szabályok; d) jellegük szerint: anyagi­jogi szabályok, amelyek jogo­kat és kötelezettségeket álla­pítanak meg (keletkeztetnek, változtatnak, megszüntetnek) és az állami, társadalmi stb. szervek, a különféle polgári védelmi szervek, illetőleg szervezetek feladat- és hatás-, illetőleg jogkörét állapítják meg; alaki jogszabályok, amelyek eljárási szabályokat tartalmaznak, a szervezeti ta­gozódást, felépítést határoz­zák meg stb.; e) az érintett jogterületet tekintve: az államjoggal (al­kotmány honvédelmi vonat­kozási rendelkezései), a bün­tetőjoggal (a polgári védelmi bűncselekményi tényállás megállapítása), az államigaz­gatási joggal (az államigazga­tási eljárás általános szabá­lyainak a polgári védelmi kö­telezettséggel kapcsolatosan ér­vényesülő rendelkezései, a szabálysértésekkel kapcsola- - tos általános rendelkezések és a polgári védelmi szabálysér­tési tényállások), a munka­joggal (polgári védelmi köte­lezettség teljesítésével össze­függő átlagkereset, baleseti és nyugellátás stb.} összefüggő jogszabályok. Dr. Szalai László L l 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom