Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
1979. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK «*«•« 'ÜJßf Tf xsímffl) Korszerű gépekkel A Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei üzemében mind korszerűbb gépek segítik a termelést, és könnyítik a dolgozók munkáját. 'Az acél- és vasszerkezetek gyártásában fontos munkafolyamat a he' gesztés. A nagy teljesítményű két hegesztőfejes, svéd gyártmányú automata mintegy húsz jól képzett szakember munkáját helyettesíti egy műszakban, meggyorsítja és megkönnyíti a több tonna súlyú acél- és vasszerkezetek összeállítását. Bozsáii Péter (elvétele Közérdekű fórum - fiataloknak Az ifjúsági parlamentek Pest megyei tapasztalatai Országszerte befejeződött az egy hónapig tartó számadás: üzemek, intézmények fiatal dolgozói, szakmunkástanulók és középiskolások az ifjúsági parlamenteken megvitatták az ifjúsági törvény végrehajtásának helyzetét, s egyúttal lehetőséget kapott e korosztály közéleti aktivitásának kibontakoztatásához. S bár a végleges statisztikák még nem készültek el, annyi máris bizonyos; a szocialista demokrácia e sajátos ifjúsági fórumai elsődlegesen a közérdekű, a munkahelyi-iskolai kollektíva egészét érintő problémák megoldásának színtereivé váltak, s jól szolgálták mind a fiatalok érdekeinek képviseletét és védelmét, mind a társadalom által az ifjúsággal szemben támasztott követelmények ismertetését, tudatosítását. Nem kampányszerűen Elöljáróban érdemes leszögezni: tapasztalataink összességében kedvezőek. Pest megyében csaknem százezer dolgozó és tanuló 30 éven aluli él. Döntő többségük valóban olyan fórumnak tekintette az ifjúsági parlamenteket, amelyeken érdemi tájékoztatást kaptak a pályakezdők beilleszkedésükről, továbbtanulásukról, s őszintén kifejtették véleményüket a családalapítók. Okos ötletek hangzottak el arról miként lehetne gazdaságosabban dolgozni. Az elmúlt hetekben magunk is részt vettünk több ilyen fórumon, s észrevételeinket szeretnénk összegezni. Ismeretes, hogy az ifjúsági törvény végrehajtását jogszabályok biztosítják. Mindez önmagában még nem elegendő. A fiatalokkal törődni, foglalkozni kell, rendszeresen, s nem kampányszerűen. Összehangolt cselekvésre van szükség, s azt talán felesleges bizonygatni, hogy ez a gondoskodás — vagy adott esetben a közömbösség problémáik iránt —, nap mint nap kihat a termelésre. S mindezt azért mondtuk el. hogy érzékeltessük: a kétévenként megrendezendő ifjúsági parlamentek nem helyettesíthetik a mélyreható foglalkozást a fiatalokkal. Az ifjúsági parlamentek ténylegesen azokon a helyszíneken váltak a fiatalok demokratikus fórumaivá, ahol az érdekeltek a hétköznapokon sem maradnak magukra gondjaikkal. Rendkívül találóan jegyezte meg Czinczok György, a Sasad Termelőszövetkezet elnöke a gazdaság fiataljainak ifiúsági parlamentjén: — Mi akkor is rendszeresen találkoznánk egymással, ha nem lenne ifjúsági törvény. A jövőnkért ugyanis együttesen felelősek vagyunk... Ahol partnerek voltak S természetes, hogy ilyen körülmények között a Hozzászólók is megvalósításra érdemes ötletekkel álltak elő. Az ehhez hasonló alkotó légkörű ifjúsági parlamentek középpontjába pedig minden esetben a napi munka került Ahol a gazdasági vezetők őszintén és köntörfalazás nélkül beszéltek a gondokról, a sürgős és halaszthatatlan feladatokról — mintegy beavatva az ifjú generációt a tennivalókba. — Ahol a harminc éven aluliakat felnőtt embernek, egyenrangú partnernak tekintik, ott számíthatnak tenni- akarásukra is. Ezt érezhettük például a Pest megyei Műanyagipari Vállalat ifjúsági parlamentjén csakúgy, mint a Csepel Autógyárban. S ilyen körülmények között nem meglepő az olyan felajánlás sem, amely a Pest megyei Szolgáltató- és Csomagoló Vállalat fórumán hangzott el: a KISZ- fiatalok védnökséget vállaltak a nagykőrösi mosoda idén kezdődő tízmillió forintos rekonstrukciója felett. Lerázni a gondot S vajon mi volt a jellemző azokra a fórumokra, amelyeken a harminc éven aluliak meglehetősen szófukarok voltak, avagy a kézbe kapott meghívót a papírkosárba dobták? A válasz nem egyszerű. A rendszeres törődés fontosságáról már korábban szóltunk. Akik pedig eleve pasz- szívak egy kollektíva gondjai iránt, azok körében az ifjúsági szervezetnek még jócskán van tennivalója. De e közömbösségért, zárkózottságért olykor nemcsak a fiatalok a felelősek. Szerencsére kevés helyen fordult elő olyan mulasztás, mint amilyen például a Cement- és Mészművekben történt: a hozzászólók joggal kifogásolták, hogy nem kapták meg időben a beszámolót és az intézkedési tervet. Ennél sokkal lényegesebbnek tartjuk az egyik jelentős Pest megyei nagyüzemünk ifjúsági parlamentjén tapasztaltakat. Az egyik szakmunkás felszólalásában azt kifogásolta: a gyári munkásszállón — ahol ötven fiatal él —, gyakorta akadozik a melegvíz-szolgáltatás, nincs kulturált éttermük, s az ágyakat, berendezéseket maguk javítják. Egyúttal segítséget kértek az üzem vezetőitől mostohá körülményeik megváltoztatására. A műszaki igazgatóhelyettes válaszából kiderült, hogy a munkásszálló az úgynevezett harmadik — ez a legalacsonyabb — komfortkategóriába tartozik, így bővítésére nincs lehetőség. Űj szállót pedig azért nem építenek, mert az erre fordítható pénzösszeggel is dolgozóik lakásépítkezését támogatják. A műszaki igazgató- helyettes a megoldás lehetőségét ecsetelve megjegyezte: a munkásszállón élő fiatalok a kollektíva erejére támaszkodva próbáljanak javítani kétségkívül rossz helyzetükön. De úgy, hogy ezzel az üggyel a gazdasági vezetőknek többé ne kelljen foglalkozniuk... Törődnek a megoldással A válasz közérthető volt. tartalmával viszont — s legfőképpen utolsó mondatával — mindenképpen vitatkoznánk. S tesszük ezt, azért, mert ismerjük a szentendrei városi tanács munkásszállójának — ahol a karbantartók, kertészek laknak —. hasonló gondját. S tudjuk azt is. hogy a Du- na-parti városban lezajlott ifiúsági parlamenten más megoldás született. Nevezetesen az. hogy az intézkedési tervben pontosan szerepel azoknak a neve, akik felelősek az itt élő fiatalok kulturált életkörülményeiért. Ha mondjuk nincs meleg víz a szállón, azonnal kötelesek intézkedni. A legrövidebb időn belül... Azt nem vitatjuk, hogy jegy harmadik komfortkategóriás munkásszállóra felesleges sokat költeni. Az is természetes, hogy az erre fordítható pénzzel a dolgozók lakásépítését segítik. A konkrét intézkedések hiánya viszont szemléletbeli hibát takar: a fiatalok egyetlen pillanatig sem érezhetik, hogy magukra maradnak gondjaikkal. Ilyen körülmények között, akik nem vállalják a rossz életkörülményeket, kikérik a munkakönyvüket, s másutt próbálnak szerencsét. S a gazdasági vezetők egy része manapság szívesen hivatkozik arra a nehézségek magyarázatakor, hogy kevés a szakképzett munkaerő. .. Meghallgatásra találtak Az ifjúsági parlamenteken Pest megyében több tízezer fiatal kért szót. Megalapozatlan, a realitást nélkülöző hozzászólásokkal alig találkoztunk. S akik úgy érezték, hogy mondandójuk valóban meghallgatásra talált az érdekeltek — mindenekelőtt a gazdasági vezetők — körében, azok minden bizonnyal a két év múlva megrendezendő fórumokon is kifejtik véleményüket. Falus Gábor Négy törvény, kormánybeszámoló Az országgyűlés tavalyi munkájúnak mérlege Négy törvényt hozott, kormánybeszámolót fogadott el plenáris ülésein az országgyűlés — ezt tartalmazza a törvényhozásunk tavalyi munkájáról az új év első napjaiban elkészült mérleg. A 352 tagú parlament amellett az ülésszakokon több miniszteri beszámolót is megvitatott, s a képviselők 13 alkalommal éltek interpellációs jogukkal. Módosító javaslatok Az országgyűlés márciusban tűzte napirendjére — az alapelvként a fogyasztói érdekvédelmet szem előtt tartó —■ belkereskedelmi törvényjavaslatot, amely még a múlt században készült régi törvényt és számos kiegészítő rendelkezést, váltott fel. A javaslat előkészítése — ahogy azt a parlamenti állandó bizottság előadója is megállapította — jól jellemezte közéletünk és törvényhozásunk szüntelenül erősödő demokratizmusát. A tervezetet 19 megyében és a fővárosban 28 társadalmi fórumon vitatták meg a népfront szervezésében. A lakosság véleménye alapján került például a javaslatba az idegenforgalmi szolgáltatásokról szóló rendelkezés, s ugyancsak a társadalmi rétegek képviselői szorgalmazták az alkatrészellátás, valamint a karbantartás és a javítás kötelezettségeinek erősítését. A tervezethez az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésén megfogalmazott 11 módosító javaslatot is benyújtottak. A törvényt és a változtatásokat a tavaszi ülésszak részvevői egyhangúlag elfogadták. Ugyancsak alapos előkészítő munka, a jogászok és a társadalom képviselőinek széles körű vitája jellemezte az új Büntető Törvénykönyv kimunkálását is. A szocialista Magyarország a társadalom érdekeit szolgáló, a törvényeinket tiszteletben tartó állampolgárok biztonságát tovább erősítő javaslathoz több módosító indítványt terjesztett elő a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, s ezeket a T. Ház tagjai ugyancsak megszavazták. A miniszteri expozéhoz kapcsolódva szólalt fel a legfőbb ügyész, rámutatva, hogy az új törvény helyes végrehajtását csak valamennyi bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervezet Folyamatos árukínálat Kereskedelempolitikai irányelvek 1979-re „A lakosság áruellátása 1978-ban egészében kiegyensúlyozott volt. Élelmiszerekben, iparcikkekben a kereslethez jobban igazodva, a terveknek megfelelően sikerült biztosítani az árualapokat. Azonban időnként egyes termékekből nem lehetett minden igényt kielégíteni. Nem mindig állt rendelkezésre kellő mennyiségben tőkehús, esetenként nem volt folyamatos az építőd anyag-ellátás és néhány árucsoportban kedvezőtlen volt a választék” — állapítja meg egyebek között a Belkereskedelmi Minisztérium értékelése a tavalyi tapasztalatokról, és megfogalmazták az idei kereskedelempolitikai irányelveket. A belkereskedelem, a fogyasztási cikkek zöméből 1979- re a tavalyi, illetve egyes árucsoportokban annál magasabb színvonalú áruellátást tervez. Az ehhez szükséges alapok megteremtésére az érdekeltek egyeztették a tennivalóikat. Az árufedezet 80 százalékát hazai, húsz százalékát pedig importból szerzik be. A Belkereskedelmi Minisztérium irányelvei hangsúlyozzák: a kereskedelmi vállalatoknak és szövetkezeteknek fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk az áruk minőségére. Az utóbbi időben egyre több ás indokolt kifogás merült fel ugyanis a fogyasztási cikkek minősége, élettartama és gyakori meghibásodása ellen. A vásárlók jogos követelése arra kötelezi a kereskedelmi szerveket — ahogy ezt a belkereskedelemről szóló törvény is előírja —, hogy az eddigieknél következetesebben érvényesítsék a fogyasztók érdekvédelmét. Az egyes kereskedelmi szakmák feladatai közül — az irányelvek szerint — a legfontosabb: az alapvető, úgynevezett napi cikkekből az egész ország területén, a helyi keresletet figyelembe vevő, folyamatos kínálatot kell biztosítani. A tej- és tejterméket árusító boltokban nyitástól zárásig a teljes ipari kínálatot tükröző választékot kell tartani. Szükséges fejleszteni a sütőipari szakboltok hálózatát, s lehetőleg mindenütt növelni kell a termékek kínálatát. A vendéglátó vállalatok kiemelt feladatai között szerepel hogy erőteljesebben növekedjék az étel, valamint az alkoholmentes italok forgalma, és az emelkedés üteme haladja meg a szeszes italokét. Az a cél, hogy valamennyi vendéglátó egység szolgáltatásában szerepeljen étkezési lehetőség, s a délelőtti nyitvatartás idején bővítsék a zőnaételek választékát. Javítani kell a vevők és az eladók kapcsolatát — fogalmazzák meg a kereskedelempolitikai irányelvekben. Az eladói munka fontos értékmérője a körültekintő, udvarias kiszolgálás. és a társadalom együttműködésével lehet biztosítani. Külpolitikánk eredményei Két, a gazdálkodásunkat meghatározó javaslatot is törvényerőre emelt az országgyűlés. Elfogadta az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és december végén jóváhagyta az idei állami költségvetést. Nagy érdeklődés és számos hozzászólás kísérte az államháztartás 1979. évi terveinek kimunkálását, jóváhagyását. A plenáris ülésen felszólaló képviselők, valamint a terv- és költségvetési bizottság tagjai egyaránt egyetértettek abban, hogy a népgazdasági egyensúly javításához elengedhetetlen a Központi Bizottság ülésén elfogadott gazdaságpolitikai koncepció végrehajtása. Fontos állomása volt a parlamenti munkának az 1975-ós országgyűlésen elfogadott kormányprogram végrehajtásának megvitatása. A Minisztertanács elnöke expozéjában ismertette bel- és külpolitikánk eredményeit, az V. ötéves terv végrehajtásának főbb tapasztalatait, a gazdaság és a társadalom fejlődésének jellemzőit. A kormány munkájáról készített számvetéshez a Miniszter- tanács több tagja ágazatának eredményeiről és gondjairól készített beszámolóval adott kiegészítést. Külügyminiszterünk szocialista építőmunkánk szemszögéből elemezte a nemzetközi feltételeket, ismertetve Magyarországnak a békét, a biztonságot, az enyhülést és a nemzetközi együttműködést szolgáló külpolitikáját. Diplomáciánk vezetője és a felszólaló képviselők is aláhúzták : Magyarország növekvő nemzetközi tekintélyét a belpolitikában és a gazdaságban elért eredmények alapozzák meg a világban. Tizenhárom interpelláció Az országgyűlésnek adott beszámolójában hosszabb időt tekintett át a közlekedés- és postaügyi, valamint az oktatási miniszter. A közlekedés- politikai koncepció végrehajtásának tapasztalatai és továbbfejlesztésének tervei, valamint oktatáspolitikánk tizenhárom évének eredményei nagy visszhangot váltottak ki az őszi ülésszakon. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a jogalkalmazási gyakorlatról, az 1975-től végzett munka tanulságairól tájékoztatta törvény- hozásunk tagjait. Az ülésszakok munkáját, a termékeny vitát jellemzi, hogy a hozzászólásokban mintegy 130 javaslat hangzott el, amelyeket a Minisztertanács a kormány tagjainak elemzésre ajánlott. Ezt követően a képviselők a törvényes határidőn belül választ kaptak a választókerületüket vagy a nagyobb közösséget, az egész országot érintő indítványaikra. összesen 13 interpellációt nyújtottak be a miniszterekhez a plenáris üléseken: a képviselők többek között Debrecen, Komló vízellátásának jövőjéről kérdezték az illetékes tárcák vezetőit. Interpellációt nyújtottak be a kedvezményes MÁV-igazolványok érvényesítésének egyszerűsítésére, a környezetvédelmi törvény gyorsabb végrehajtására, a Pest megyei villanyhálózat fejlesztésére, és a közüzemi díjak számlázásának, beszedésének korszerűsítésére is. A megoldást jelző válaszokat az interpellálok és az országgyűlés egyaránt tudomásul vette. Bizottsági munka Az év krónikájához tartozik, hogy az időközi választásokon négy új képviselőt, két új állandó bizottsági elnököt és egy titkárt választottak. Az állandó bizottságok 64 ülést tartottak a két ülésszak között. Harminchat tanácskozáson éltek ellenőrzési jogukkal, saját kezdeményezésű napirendi pontként vitatták meg területük aktuális kérdéseit, 28 eszmecserén pedig a plenáris ülésszak előkészítésével foglalkoztak. Áz 1978. évi 14 kihelyezett ülés közül tízet vidéken tartottak, s ezeken a tanácskozásokon a képviselők az országos tapasztalatokkal vetették egybe a helyi eredményeket és gondokat. A jogi; igazgatási és. igazságügyi bizottság például a tanácstörvény Bács-Kiskun megyei tanulságait vette górcső alá, a mezőgazdasági bizottság tagjai pedig Pápán tárgyaltak a hústermelés, -feldolgozás és -forgalmazás kérdéseiről Több együttes ülésre is sor került. Egyebek között a jogi és a kereskedelmi bizottság a belkereskedelmi törvényt, az egészségügyi és szociális, valamint a terv- és költségvetési pedig az egészségügyi ellátás helyzetét tűzte napirendre együttes ülésén. A tanácskozásokon a lakosságot közvetlenül is érintő legfontosabb kérdések kapcsán az állandó bizottságok tagjai számos javaslattal segítették a kormányzati munka formálását. Az eredményes törvényhozói tevékenységet, a választókerület és az ország érdekeinek előrevivő egyeztetését jól szolgálták a megyei képviselőcsoportok tanácskozásai, helyi tapasztalat- cseréi is. Egyetlen vállalat kezében Tervezés és a beruházásszervezés Az Agrobeihez csatolták az Élt érvét A tervezői és a beruházásszervezői munka január 1-től egyetlen vállalat keretében összpontosul a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban; a MÉM jóváhagyásával az Ag- roberhez — a Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalathoz — csatolták az Éltervet, az Élelmiszeripari Tervező Vállalatot. Ily módon kialakult a mezőgazdasági tervezés, valamint az élelmiszer- ipari feldolgozó tevékenység egész folyamatát végigkísérő műszaki tervezői és szervezői vállalati központ, amely kibővített tevékenységi körénél fogva képes lesz arra, hogy egységes szemlélet alapján nyújtson segítséget az élelmiszertermelés valamennyi fázisának fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez. A két vállalat egyesítését egyebek között az indokolta, hogy a mezőgazdasági termelést mind több gazdaságban egészíti ki az élelmiszerfeldolgozó tevékenység és az élelmi- szeripari üzemek is egyre gyakrabban telepítenek előfeldolgozó létesítményeket a helyszínre tsz-ekbe, állami gazdaságokba. Másfelől felesleges egyidőben két vállalatnál olvan tervezői gárdát fenntartani, amely egymagában próbál több-kevesebb sikerrel megbirkózni a mezőgazdasági, illetve az élelmiszeripari tervezés és szervezés sokrétű, de gyakran egymást átfedő feladataival. Ezeket az átfedéseket igyekszik fokozatosan megszüntetni az új nagyvállalat, amely több mint 4000 dolgozót foglalkoztat és magas szinten képzett műszaki gárdával rendelkezik. Az új szervezeti keretben várhatóan nagyobb hatékonysággal lehet foglalkoztatni a műszakiakat. Az összevonással szabaddá tett mérnököket, technikusokat a beruházási tevékenység jelenleg legtöbb gondot okozó területén, a beruházás-szervezésnél foglalkoztatják majd. Az Agrober fokozatosan to^ vább bővíti a típusterveken alapuló műszaki fejlesztés egész rendszerét. Olyan új megoldást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a kivitelezők számára az adott lehetőségekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. Ennek lényege: nem magát az építményt, hanem a felhasználásra kerülő szerkezetet tipizálják. Később lehetőség lesz arra, hogy a beruházó egyetlen kódszám lehívásával rendelje meg az új létesítményhez szükséges szerkezetet. A
