Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

Egy, két és öt kilogrammos csomagokba, naponta 120—160 mázsa lisztet csomagolnak a ceglédi, Körösi úti malomban a Mészáros brigád tagjai. Apáti-Tóth Sándor felvétele Téli körkép Zavartalan volt az ellátás Helytálltak a pékek, postások, vasutasok A mínusz tízfokos ziman­kót követően, kellemetlen meg­lepetést hozott a várva várt enyhülés, szerda hajnalra jég­páncélba burkolta a várost az ólmos eső. Az utakon az egy­mást bíztató, csoszogó embe­reket, gyermekeket kerülget­ték óvatosan az autók, kerék­párosok. Az ügyesebbek szö­vetdarabot kötöttek vagy rossz zoknit húztak a lábbelijükre, hogy biztonságosabban közle­kedjenek a csúszós terepen. Csak késéssel A vasútállomáson még ne­gyed nyolckor is jókora tö­meg várta a busz érkezését, A mozgóárus most nem járt­kelt a jó falatokkal, az ön- kiszolgáló büfé szintén zárva volt, pedig reggel ötkor kel­lett volna nyitnia. Állítólag nem érkezett meg a pénztáros. Az Utasellátó éttermében a felszolgáló mentegetődzött, saj­nos, csak kólát vagy teát tud adni, mert nem érkezett még weg a konyhai személyzet. A 2Q-as Volán távolsági­busz pályaudvaráról a ceglé­di kirendeltség vezetője, Gál Andor elmondta; a rendkívül rossz útviszonyok miatt, az első vidéki járatok csak ne­hézségek árán, nagy késéssel érkeztek Ceglédre. A KPM Budapesti Közúti Igazgatósá­ga tájékoztatása és tapasztala­taik alapján, mihelyt meg­győződtek az utak járhatósá­gáról, elindították a buszokat, még ••eggel nyolc óra előtt. Sok volt a várakozó, hiszen az éjszaka közepétől egyetlen jár­mű sem indult az állomásról. — Hogyan tudtak a város ellátásáról gondoskodni? A PENOMAH ceglédi gyá­rában Kiszely István igazga­tó válaszolt a kérdésre. — A kellemetlen időjárás az átlagosnál nehezebb feladat elé állította a gépjárművezető­ket és a szállításban foglal­koztatottakat, mégis a szoká­sos időben kigördültek a ka­pun áruszállító autóink. Pintye Attila, a Ceglédi Tejipari Közös Vállalat igaz­gatója : — Minden gépkocsink elin­dult, hogy a körzethez tarto­zó mintegy négyszázötven egy­ségének kiszállítsa a tejet, tej­terméket. A csúszós úton,saj­nos, egyik pótkocsis teher­autónk karambolozott, Gyümrö térségében. Mentesítésére hiá­ba kértünk segítséget a Vo­lántól és a tehertaxitól, ezért a tartalékban lévő, ám jóval kisebb járművünket kellett kiküldenünk. Emiatt néhány bolt késve kaphatott árut. A délután beérkezett já­ratok vezetői elmondták, hogy mindössze egy-két órás késés­fel jutott a tej az üzletekbe. Az oszlopokon Andó Antal, a Dél-Pest me­lyei Sütőipari Vállalat igazga­tója: — A termelés is elhúzódott kicsit, mert voltak, akik ön­hibájukon kívül egy-két órát késtek. A bent lévők megol­dották a problémát. A kiszál­lítás során legfeljebb más­fél órát késett a friss kenyér, péksütemény. A vásárlók min­denütt megértők voltak. Fazekas István, a DÉMÁSZ ceglédi kirendeltségének veze­tője: — A jeges, csúszós út még a terepjáró gépjárművek moz­gássebességét is korlátozza. Az oszlopokon dolgozók munkája különösen nehéz és veszélyes a mostoha időjárási viszonyok között. Az embereknek kö­szönhető, hogy most is tartani tudjuk a javításra előírt ha­táridőt, ami vidéken négy, a város belterületén egy nap. Nagy Sándor, a MÁV ceg­lédi állomásfőnöke: — Egész éjjel megfeszített munkával dolgoztunk, hogy ne okozzanak fennakadást az el­jegesedett biztosító berende­zések. Homokkal szórtuk a ko­csik lépcsőit meg a peronnak az utazó közönség által hasz­nált részeit. Rendkívül meg­nehezíti a kocsirendezők dol­gát a vágányok közti jég, de becsülettel helytállnak. Folya­matos, zavartalan a teherfor­galom, csak jelentéktelen ké­sés fordulhat elő a személy- forgalomban. Igen nehéz fel­adat hárult az éjszakai műsza­kosokra. Többségük csak dél felé kapott váltótársat, mert a rossz útviszonyok miatt kés­tek a környező helységekből jövők. Sózott homok Rátóti István, a városgaz­dálkodási vállalat igazgatója: — A KPM Budapesti Köz­úti Igazgatóságának dolgozói­val együtt, hajnal óta sóztuk az utakat. A vállalat több mint száz mázsa kálisót szétterí­tett a Lenin Termelőszövetke. zettől bérelt géppel, amely egyébként műtrágyaszóró. Az úttisztító munkások és a köz- tisztasági alkalmazottak só­zott homokkal hintik be a járdákat a lakótelepen, a vá­rosközpontban és a parkok át­járóiban. Valamennyi házfel­ügyelő felhívást kapott, hogy tegye meg a szükséges intéz­kedéseket. Ellenőrzésük sem maradt el. A rendkívüli idő megfeszített munkát kíván. Nagy László, a posta kéz­besítő osztályának vezetője: — Feladatainknak eleget tudtunk tenni, igaz. nehézség árán. Postásaink a kerékpárt ezen a reggelen inkább csak szállítóeszközként használhat­ták. ezért az előfizetők kisebb- nagyobb késéssel kapták meg az újságokat, leveleket. Ta­pasztalták a kézbesítők, hogy a mellékutcák napközben is járhatatlanok maradtak és a járdákat kevés helyen takarí­tották vagy salakozták a há­zak előtt. Délutánra az utak járhatók­ká váltak, estére azonban új­ra havazott, fagyott, s hóta­karó borította be a várost. A következő napok sem lesznek sokkal könnyebbek, jól tudja ezt mindenki, meg­értőén, segítőkészen igyekez­ve áthidalni a nehézségeket. K. D. Tanácsok fóruma Ankét a rovatról Közeledvén a falugyűlések és a tanácstagi beszámolók idő­pontja, az érdeklődés közép­pontjába kerül a tanácsok és a tanácstagok munkája, a la­kossággal kialakított kapcso­lata. Ma már a tanácsok füg­getlenített vezetőinek, az ap­parátus tagjainak sokoldalú tájékozottságra van szükségük, az ismeretekhez részben a napilapokat olvasva juthat­nak. A járási hivatalban — a községi pártvezetőségek, párt- bizottságok titkárainak és a községi tanácsok elnökeinek részvételével — a Magyar Hír­lap szerkesztősége tartott e héten ankétot, amelyen első­sorban a Tanácsok fóruma cí­mű rovattal kapcsolatos ész­revételeket vitatták meg. Á , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA rí jtmm XXIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM BŐS RESZfeRE 1979. JANUÁR 13., SZOMBAT Készül a mezei leltár Javítják a gépeket, metszik a fákat Hófehér vidék, a kanyargó úthoz közel s távolban néhány tanyabokor, füstölgő kémé­nyek. Amott, fénylő ablakok­kal, mint ha vonat zakatol­na, de nem zakatol, s nem is vonat: az istállósor épülete. Téli alföldi táj. Mintha Pe­tőfi Sándor gyönyörű költe­ménye elevenedne fel. A pusz­ta télen. „Üres most a halász­kunyhó és a csőszház,/ Csende­sek a tanyák, a jószág benn szénázil Mikor vályú elé 'Hajt­ják este feléj Egy-egy bozon­tos, bús tinó el-eibődülj Jobb szeretne inni kinn a tó vizé- bül.” A látvány most is ilyesféle, de minden más, ha az ember betoppan hajnalok hajnalán a jószágnevelő telepre, vagy a termelőszövetkezeti irodá­ba. A korszerű szarvasmarha­istállókban zsebrádió muzsi­kál. a fehér köpenyes gondo­zóknak és a csendben megfé­rő jószágoknak. Munkában a fejőgép és a csővezetékeken lüktetve folyik a tej a tartá­lyokba. A széles határ valóban árva, de naphosszat kihal­lik a munkazaj a gépmű­helyekből. Az irodákban pedig • sebe­sen kattognak a villany szá­mológépek az asztalon. A leltározás gyakorlatilag már januárra befejeződött, az adatokat összesítik. Most ké­szül a mezei leltár, a közelgő zárszámadások egyik fontos szükségleté. Sűrűn rótt sorok a papíron, megannyi szám­adat: mekkora területre, hány mázsa magot vetettek, milyen vegyszereket használtak a ta­laj erősítéséhez, a gyomtala­nításhoz? Miből, mennyit? Sorakoznak természetesen, az idei tervek is. Felkészül­nek több termelőszövetkezet­ben a repülőgépes fejtrágyá­zásra. melynek — a számí­tások szerint — februárban érkezik el az ideje. Ahol nem a gépmadár se­gít. ott végzik dolgukat a mun­kagépek. alaposan elő kell ké­szíteni őket, bármikor indul­hassanak, legyen pótalkat­rész kéznél, ne kelljen segít­ségért fűhöz-fához szaladni, ha valamelyiknek baja esik. A melléküzemekben szintén sok a tennivaló. Dánszentmiklóson, Cse- mőben, a Ceglédi Állami Tangazdaság gyümölcsö­sében javában metszik a fákat. Felmelegedni a sietség és né- í hány korty forró tea segít a szabadban dolgozóknak. A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezetben és az abo- nyi Űj Világ Termelőszövet­kezetben a saját termésű, fagytól óvott zöldséget készí­tik elő a konzervipar számá- j ra: répát koptatnak. A nyárs­apáti határban vagy három­száz vagonnyi van belőle, ' akár három műszakban is dol­gozhatnak. A ceglédi járás és Nagykő­rös közös gazdaságai hamaro­san nehéz, de eredményes év­ről számolhatnak be a január 26-a és február 17-e között sor­ra kerülő zárszámadási és terv­tárgyaló közgyűléseken. A termelőszövetkezetek A szolnoki rádió műsora Január 15-től 21-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Pályaválasztási fórum. Tele­fon: 12-959, 11-083. (Válaszol­nak: a Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet munkatársai.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. Tánczene, pepita lemezekről. Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. Délutáni minikoktél. Űttörőhíradó. (A tartalomból: Barátunk, a könyv. Példaképeink nyomá­ban. A mi évünk. A török­szentmiklósi Bethlen úti isko­la.) Szolnoki prímások felvé­teleiből. Lukács József zeneka­ra játszik. Lakásépítés, akadá­lyokkal. Fúvóspolkák. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Híres énekkettősök. Simon és Gart- funkel énekel. Hírösszefoglaló, lao- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsá­gi magazin. (A tartalomból: Egy fecske nem csinál nyarat. Hírek, tudósítások négy me­gyéből. Vizsgák után, pálya­kezdés előtt.) 18.00—18.30: Al­földi krónika. A tegnap slá­gereiből. Hírösszefoglaló, lap- °s műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. Ze­nekari beat. Georgio Moroder együttese játszik. Értéktelen földdarabok? A szolnoki Bar­tók kamarakórus énekel. 17.25: Alföldi folyóiratszemle. Örök­zöld melódiák. Ungár István quartettja játszik. Szolnok me­gye 2000 körül. Palatínus Ist­ván írása. Híres operakórusok. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Beatparádé. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Yves Montand sanzonfelvételeiből. Az ellenőr mondja. Üj felvé­teleinkből. A kecskeméti Ko­dály Ének- és Zeneiskola kó­rusa énekel. 17.35: Kulturális figyelő. (A tartalomból: Tár­latról tárlatra. Színházi levél. Munka és művelődés Mart­fűn.) Könnyűzene, vonósokra. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Ritmikus percek. Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 17.00: Hírek. 17 05: Ritmusrodeó. 18.00—18.30: Hétvégi kaleidoszkóp. (A tar­talomból: Hírek, információk. Hétvégi programajánlat. Szemle a vasárnap megjelenő alföldi napilapokból. Műsor- ismertetés.) Vasárnap, 17.00: Él a mikro­fon Törteién. Zenés, szórakoz­tató műsor a községi művelő­dési házból. 18.00—18.30: Sport és muzsika. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. várhatóan az 1977. évinél hét és fél, nyolc százalék­kal több termelési érté­ket tudnak felmutatni. Mérleg szerinti eredményük meghaladja a kétszázhetven­millió forintot. Lesz, ahol majd. elmondhat­ják, sikerült a tehenészetet fel­lendíteni. Mások — a tetemes kárt okozó tavalyi időjárási viszontagságok ellenére — be­számolhatnak arról, hogy ga­bonájuk szépen termett. Gaz­dag burgonya-, illetve zöldség- termésről szólhat néhány já­rásbeli termelőszövetkezet. Si­keres gépvásárlásokról és az eredményes brigádmozgalom­ról szintén említést tesznek a zárszámadások alkalmával. A hó alatt pihen a vetés. A szakemberek tudják, hogy nem reit titkokat a hómező: mi­helyt kitavaszodik, lesz bő­ven tennivaló, mert gyengék a vetések, sokfelé a talajmun- kát is elölről kell kezdeni. Ar­ra készülnek fel most. idejé­ben. Zárszámadás és tervtár­gyalás között E. K. Munkásőrök egységgyűlése jól teljesítették feladataikat Nagykőrösön tartotta meg tegnap, pénteken délután évi ünnepélyes gyűlését a ceglédi városi-járási Mészáros János munkásőregység-. v • Az ünnepségen részt vett Győré Sándor, az Elnöki Ta­nács tagja, országgyűlési kép­viselő, az abonyi Ságvári End­re Termelőszövetkezet elnöke. Évin Sándor honvéd vezérőr­nagy, Gyigor József, a ceglédi városi pártbizottság első titká­ra, Fekete Antal, a ceglédi já­rási pártbizottság első titkára, Pásztor István, a nagykőrösi városi pártbizottság első titká­ra, Bállá János, a gödöllői já­rási pártbizottság első titkára, Kocsis Jánosné, Nagykőrös vá­ros tanácselnöke, dr. Faragó Elek, a munkásőrség országos parancsnokságának osztályve­zetője és Kovács Sándor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Nagykőrös város országgyűlési képvisel­je is. Kása Sándor, az egység pa­rancsnoka értékelte a tavalyi munkát, a kiképzési terv vég­rehajtását, s beszélt az idei feladatokról. — Tovább javult a parancs­noki állomány felkészültsé­ge. vezetési készsége, erősödött az egységek kollektív szelle­me. A személyi állomány jól hajtotta végre a karhatalmi és a meghatározott iskolai lőfel- adatot. a harcszerű lőgyakor- latot pedig kiváló eredmény­nyel végezte el — mondta a parancsnok, maid így folytat­ta: — Munkásőreink bebizo­nyították. hogy az elméletben tanultakat iól sajátították el. s azokat a gyakorlatban is he­lyesen alkalmazták. A szemé­lyi állomány csaknem 90 szá­zaléka tagja a pártnak. ta­valy is több munkásőrt vettek fel a párt tagjainak sorába. Beszélt a parancsnok arról s hogy az alegységek tavaly, a hagyományoknak megfelelő­en. részt vettek a szocialista versenymozgalomban Rajok, szakaszok, alegységek verseng­tek a kiváló cím elnyerésé­ért. Az abonyi alegység oél- dául a salgóbányai úttörőtá­bor. a ceglédi pedig egy óvo­da építésében segédkezett. Va­lamennyien közreműködtek a pándi lőtér korszerűsítésében, munkájuk értéke 270 ezer fo­rint volt. A jövő tennivalóiról szólva, megállapította, hogy el keli mélyíteni a parancsnoki, veze- i tési, szervezési ismereteket, to­vább kell szilárdítani a fegyel­met. eleget kell tenni a káder­munka feladatainak. Köszönetét mondott a pa­rancsnok a munkájukat tá­mogató pártszerveknek, gaz­dasági vezetőknek. Külön az abonyi termelőszövetkezetek­nek, amelyek hathatósan hoz­zájárultak a kiképzés eredmé­nyesebb végrehajtásához. Meg­köszönte a munkásőrök csa­ládtagjainak is, hogy segítik a fegyveres szolgálat ellátá­sát. Az egység parancsnokának szavai után Pásztor István mondott ünnepi köszöntőt, majd a kiképzési feladatok végrehajtásában élenjáróknak kitüntetéseket adtak át. Húszéves szolgálatáért ér­demrendet vehetett át Danka László, a 21-es Volán nagykő­rösi üzemegységének raktáro­sa. Bucsás János, a ceglédi KÖZGÉP lakatosa. Mikuska Péter, ugyancsak a KÖZGÉP szerelője. Tizenöt éves szolgálatáért ér­demérmet kapott Lestyán Bé­la, a DÉMÁSZ nagykőrösi mé­rőállomásának vezetője, Lugo­si László nagykőrösi kisiparos és Sági László, a ceglédi tégla­gyár csoportvezetője. Tízéves szolgálatukért har- minchatan kaptak érdemér­met. a kiváló parancsnoki cí­met öten. a kiváló munkásőr kitüntetést pedig tizenöten ér­demelték ki. Az egység leg­jobb alegysége az abonyi lett, parancsnoka Földi László, az abonvi Áfész rendésze. Az abo­nyi alegység immár harmadik alkalommal bizonyult a leg- iobbnak. ismét elnyerte a vándorzászlót, mely vég'ege- sen a birtokában marad. Az egység legjobb szakasza címet és a vándorzászlót a jászkara- jenői szakasz nyerte el. pa­rancsnoka Gulyás Pál. a iász- karaienői Árpád Tsz gépmű­helyének vezetője. Munkásőr emléklapot és emlékérmet a leszerelők közül nyolcán kap­tak. A továbbiakban az előkép- zős munkásőrök esküt tettek, majd ünnepélyes és jelképes fegyverátadásra került sor: a leszerelők nevében Mala Sán­dor, a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság Tsz traktorosa adta át a fegyvert dr. Szabó Sándor abonyi körzeti orvos­nak, a fiatal munkásőrök kép­viselőjének. Khim Antal i I A i Liszttel felül meg a tasakok

Next

/
Oldalképek
Tartalom