Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

VI. ÉVFOLAM, 10. SZÁM 1979. JANUÁR 13., SZOMBAT S' Árammérőgyár Matrica, gomb, meghívó készül A galgamácsai összefogás Termelőszövetkezet ipari tevé­kenységet folytató üzemei 118 százalékra teljesítették elmúlt évi tervüket. Ezt az eredményt jobb munkaszervezéssel és különböző újítások bevezetődével érték el. A tsz nyomdaüze­mében termegráf eljárással készítik az üdvözlőlapokat, meg­hívókat. Másik tevékenységük a fényvisszaverő és öntapadó matricák gyártása. A képen: Piri József percenként ölven matricát készít a három színnyomású automata berendezéssé;. Több mint 6 millió forintért készítettek gombokat tavaly. Egyik legnagyobb megrendelőjük a Vörös Október Férfi Ru­hagyár. Felvételünkön: Mersva Rózsa és Szokol Katalin gom­bokat formál az esztergán. ...... Barcza Zsolt felvételei Kedvező lehetőség Szerződéses állattartók Pécsien Gyógyszer, táp a tárolóban A Pest megyei Tanács is fog­lalkozott legutóbbi ülésén a kiemelt mezőgazdasági ágaza­tok fejlesztésére hozott kor­mányhatározatok végrehajtá­sának tapasztalataival. Az elő­terjesztést a gödöllői járási- városi tanácstagi csoport is megtárgyalta. Az egész me­gyére érvényes megállapítás, hogy a sertéstenyésztés felté­telei a háztáji és kisegítő gaz­daságokban javultak, járá­sunkra is igaz. A szervezett intézkedések eredményeként községeinkben is nagyobb az állattartási le­hetőség. Példaként elég a Rá­kosvölgye Termelőszövetkeze­tet említeni, amely háztáji ser­téshizlaló üzemágat hozott létre, különböző kedvezmé­nyekkel segíti az állattartókat. Jelentős vágósertést előál­lító kisgazdaságok vannak Pé- celen is. A múlt évben a szak­csoportok különösebb zökke­nők nélkül látták el takar­mánnyal a szerződőket. Van­nak termelők, akik évek óta foglalkoznak sertésekkel, ezek közé tartozik Ducza Balázs pécel'i lakos is. Miközben né­zegettük szép állományát, a tartás dolgairól beszélgettünk. Ducza Balázs az ólakat a kert végében építette fel, meg­tartva az állattartással kapcso­latos különböző rendelkezése­ket. Sok-sok kismalac társa­ságában külön van a helyük az anyakocáknak, külön a sül­dőknek. A takarmánytároló­ban különféle távok, gyógysze­rek találhatók. Felhasználja a jószág etetéséhez a néha-né­ha kapható melléktermékeket, amiket saját darálójában dol­goz fel. Ekörül nincs minden a legnagyobb rendben, noha a daráló és felszerelése nem kis összegbe került, havonta külön árszámlát is kell fizet­nie. akár használja, akár nem Ezzel kapcsolatban még a nyáron hangzott el interpel­láció a megyei tanács ülésén, s mint később kiderült, nem hiába. A szerződéses állattar­tás esetén kérhetik a külörudíj elengedését. Ez egyébként lo­gikus. hiszen a kisterme1 ők elsősorban vévnazdasági érde­keld szolgálnak. Sok munka van az állatok­kal, de a haszon sem kicsi. Ducza Balázs az éjszakai szol­gálat után nem pihen le, ha­nem eteti állatait, takarmány után jár. Ugyanígy vasárnap és ünnepnap. A munka java része még így is feleségére marad, de segítenek a család tagjai is. Kíváncsi voltam, hogy van­nak-e irigyei. Hát ilyen is akad. Némelyek azit hiszik, az állattartás nem jár koc­kázattal. pedig éppen fordít­va áll. Hetek, hónapok mun­kája veszhet kárba, ha nem ügyel rájuk, ha nem gondos­kodik róluk rendesen, nem ete­ti, itatja őket a megszokott idő­ben. Szó került persze, a társak­ra is, hiszen Pécelen nemcsak Ducza Balázs ■ foglalkozik szer­ződéses sertéstenyésztéssel. Se­gítik egymást, a tapasztaltabb átadja tudását, s a bajban is megtalálják a más;kat. Ács István ÁLLATORVOSI ÜGYELET Gödöllőn és környékén: dr. Békési Béla, Pécel, Isaszegi út 24. Aszódon és környékén: dr. Soós Endre, Aszód, Kossuth u. 51. Növelik a termelékenységet Munkafegyelmet javító intézkedés Akik ott voltak az Áram- mérögyároan, az év eleji szo­kásos munkásgyűlésen és fi­gyelmesen haliigiitták az igaz­gató beszámolóját, amely oen a tavalyi eredményekét, gon­dokat összegezte, s ismertette az új' feladatokat, úgy gondol­hattak, csupa régi dologról volt szó. Mert aligha aacad olyan, aki az elmúlt években így vagy úgy ne találkozott volna például a hatékonyság, a termelékenység kifejezések­kel, vagy a gazdasági körül­mények rosszabbodásának emlegetésével. Ne tagadjuk, néha már a könyökűnkön jön­nek ki a belső tartalékok fel­tárásáról, a munkaidő jobb kihasználásáról szóló tanme­sék, néha unjuk már a felhí­vásokat, az erről készült elem­zéseket. Pedig annak, hogy a gazdaság irányítói, vezetői vagy éppen a kiadott utasítá­sok, irányelvek ismétlésekre kényszerülnek, annak okai vannak. S amíg az a bizonyos hatékonyság nem javul, amig a termelékenység nem nő kel­lő mértékben, amíg a munka­időnket nem használjuk ki tel­jesen, visszatérően kell fog­lalkozni ezekkel a dolgokkal. Eltávozás Ügy, ahogy az árammérősök igazgatója tette: konkrétan. S ami azt illeti, ez a konkrétság szolgáit néhány új szempont­tal is. Már januárban várha­tók a létszámmal kapcsolatos intézkedések, amelyek a bér- fejlesztés szempontjából nagy fontosságúak, de egyúttal a munkafegyelem megszilárdítá­sára is alkalmasak. Nyugdí­jaztatásokra gondolnak, s ar­ra, hogy akik nem illeszked­nek megfelelőképpen a kollek­tívába, nem elég dolgosak, azoktól megválnak. Ezzel a gyár erősödik, mert. eddig a fegyelmezetlen dolgozókhoz való ragaszkodás csak rontot­ta a munkaerőhelyzetet. A gyárvezetés tisztában van ve­le, hogy ez igen nehéz és nép­szerűtlen feladat, de az egyik leglényegesebb ebben az esz­tendőben. A munkaidő teljesebb ki­használásáról sem csak álta­lánosságban esett szó a mun­kásgyűlésen. A munka közbe­ni hivatalos és nem hivatalos eltávozásokat szigorúan csök­kentik, ami szintén szervezés és fegyelem kérdése. A többi között tervezik, hogy megvál­toztatják a büfészolgálatot. A műhelyek, osztályok bevá­sárlókat jelölnek ki, és dél­előtt csak ők mehetnek a bü­fébe. Arról is intézkednek, hogy a bevásárlókkal a büfé­ben előzékenyen bánjanak, ne éljenek vissza azzal, hogy egyszerre több mindent vesz- i nsk, a számolás és a mérés legyen pontos. Készletek Persze ezek az intézkedések önmagukban még nem ele­gendők. Hiszen hiába marad­nak többségben a szorgalmas, jól dolgozó munkások, hiába töltenek ed több időt a mun­kapadok mellett, ha például hiányzik az anyag. Minit | ahogy az tavaly megtörtént: több mint egy hónapig nem volt festék, s a hagyományos módon nem tudták befesteni a sok alkatrészt. Ez hátráltat­ta a fogyasztásmérők szerelé­sét, elkészültét. A festék­hiány oka: szervezetlenség. Sok bosszúságot okozott az is, hogy a próbatermi hitelesítő­sor, amely a gyártás utolsó fázisának elengedhetetlen esz­köze, többször meghibásodott, s kijavításával késlekedtek. De nemcsak ezzel volt baj, a korszerű gépek, berendezé­sek karbantartására, javításá­ra szakmailag nem készültek fel idejében; hiányos a rajz­dokumentáció, akadozik az al­katrész-utánpótlás, máskor vi­szont felesleges készletek hal­mozódnak fel. Még folytathatnánk. Pedig, s ez lényeges, az Árammérő- gyár a magyar vállalatok kö­zött előkelő helyen áll. Elég, ha csak egy dologra figyelünk, : tőkés exportra, amelyből ki­világlik, a gyár tervei meg­egyeznek a népgazdaság cél­jaival. s az eredményeik is. Kivitelük rohamosan növeke­dett az elmúlt években, az 1979. év végére esedékes ex­portterveiket már tavaly de­cemberben teljesítették, s most azért fáradoznak, hogy az idén, az V. ötéves terv vé­gére előirányzott színvonalat elérjék. Még nincsenek végső mérlegszámok, de annyi bizo­nyos, hogy több mint hatmil­lió dollárnyi árammérő-kap­csolóórát exportálltak, s majd­nem egymillió volt a rubelbe- vételük. Selejtmentes Az igazgatói beszámolóból, majd a dolgozók hozzászólá­saiból kiderült, vannak még belső tartalékok, amelyek fel­tárásával meggyorsíthatják a rekonstrukciót, a gyártmány- fejlesztést, s az eddigieknél is piacképesebb, jobban érté- kesithető termékeket állíthat­nak elő. Fokozhatják a terme­lékenységet is, hiszen az idén például a szerelésben új asz­talokat állítanak be. Legyen bármilyen élenjáró a vállalatok között az Áram- mérőgyár, tennivaló is akad bőven, hogy még jobbak le­gyenek. A vezetőknek, s ezt várják a dolgozók is, az eddi­gieknél is jobban kell szer­vezniük a munkát, az anyag­ellátást. A műhelyek, osztá­lyok dolgozói pedig a munka­idővel való takarékos gazdál­kodással, a selejtmentes ter­meléssel, a minőség javításá­val járulhatnak hozzá ahhoz, hogy 1979 végén, akárcsak ta­valy, jelenthessék: tervüket túlteljesítették. Akkor elmondhatjuk: a munkásgyűlésen a termelé­kenységről, a hatékonyságról, a munkaidő jobb kihasználá­sáról, s a többi dologról nem beszéltek hiába, s foganatja lett az ismétléseknek. G. Z. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Kézilabda Kuparajt - győzelemmel PIACI KORKÉP Bő kínálat káposztából MEGÉRKEZTEK A KERTI MAGVAK Az év első piaci kőrútján a város üzleteiben 1978 utolsó hetéhez hasonló volt az álta­lános kép. A rózsakrumpli kilója 4,70, a zöldség 8 forint, a sárgarépa 4,60. Kilenc forintot kérnek a zeller kilójáért. A karfiolt 12-ért árusítják, 7 forint a vö­röshagyma, 24 a fokhagyma. A lilahagyma kilójáért tiz fo­rintot kérnek. Változatlanul nagy a válasz­ték káposztából: a kel 5.60, a vörös 5, a fehér 4 forint. A cékla 6 forint. Bőven van sa­vanyított káposzta, uborka és paprika, 8—16, illetve 30 fo­rintos áron. Mint hónapok óta, a mák 38 forint, jóval drágább a dióbél: 120—130. Kapható citrom, narancs, mandarin és kubai narancs. Megérkeztek a Pest megyei Zöldért üzletei­be is a kerti magvak, a vető­borsó. A tojás darabja 1,90—2,20, aszaltszilvát kimérve is kínál­nak a 20-as számú üzlet zöld­ségesboltjai, 40 forintos áron. A piacon egyetlen a hideg­gel dacoló árust láttunk. Ba­bot, zöldséget, sült tököt kí­nált. M. Rövid pihenő után ismét pontokért mérkőznek a GSC kézilabdázói. Hatvanban meg­kezdődött a teremtorna, ame­lyen Pest, Nógrád, Heves és Szolnok megye egy-egy csapa­ta vesz részt. Az első fordulók összecsapásain a gödöllőiek kitűnően szerepeltek, két győ­zelmet arattak. A jó teljesít­ményt az átigazolások miatt és révén átszervezett gárda ér­te el. Játszott a Fótról igazolt Kontra György és Tóth Gábor, valamint a tavaly még az if­júsági csapatban szereplő Cser­ven József. GSC—Füzesabonyi Vasas 30-29 (14-16) GSC: Balogh — Sasvári (2), Szabó (6), Szlifka (16), Hor­váth (5), Bede (1). Csere: Tóth, Cserven, Pozsonyi. Az első félidőben még kiüt­között az összeszokottság hiá­nya és az, hogy néhány hétig nem játszottak. Sem huzamo­sabb fölényről, sem szebb ak­ciókról nem beszélhetünk. Nagy küzdelemben és néhány bosz- szantó hiba közepette szerez­te meg csapatunk a győzelmet. Jó: Szlifka. Szabó, Balogh. Tóth. GSC—Nagybátonyi BSC 24-21 (11-10) GSC: Balogh — Kontra (2), Szlifka (5), Horváth (1), Sza­bó (5). Sasvári. Csere: Tóth L., Tóth G. (8), Pozsonyi. Be­de (3). A vendégcsapat első góljá­ra gyorsan válaszolt a GSC. Ezután ismét a nagybátonviak értek el gólt, de a válasz sem váratott magára sokáig, sőt, a negyedik percben már a gö­döllőiek vezettek 3-2-re. A fél­idő végéig, ha csak egy-két góllal is. de végig csapatunk volt előnyben. Egygólos előny­nyel fordultak, majd még job­ban elhúztak. Végeredmény­ben jó iramú, szoros mérkő­zésen érte el második győzel­mét csapatunk. Jók: Tóth Gábor (a mezőny legjobbja). Kontra, Szabó. A kupaküzdelem a hét vé­gén folytatódik, és valószínű, hogy a GSC kézilabdázói a Dunakeszin rendezendő terem­tornán is részt vesznek. Mitru Mihály Galgamácsa Tömegsportversenv Rövid pihenő után ismét megindult a sportgépezet Gal- gamácsán. Januárban tömeg­sportversenyekre, asztalite­nisz- és sakkcsatákra kerül sor. Az első versenyt vasár­nap, 14-én délelőtt fél kilenc­től bonyolítják le. Akik kedvet éreznek hozzá, asztalitenisz­ben és sakkban mérhetik össze tudásukat az általános iskolá­ban. — Asztaliteniszverseny lesz vasárnap, január 14-én, dél­előtt 9 órától az aszódi fiú­nevelő intézetben; a nagyköz­ségi tömegsportbizottság és az intézet rendezésében. A PEST MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szombati jegyzet Ekevas Fényképet közöltünk, még a múlt tavasszal. Traktor (a Kresz szerint mezőgaz­dasági vontató) volt látható rajta, nyolc vagy tíz ekét húzott maga után. A kép­aláírás: egy traktor — tiz eke. Szakemberek néhány napig ezen kuncogtak. Hely­telen, téves volt az aláírás, állították, az a traktor nem tíz ekét, hanem csak egyet vontatott, amelyen tíz eke­vas volt. Meglepődtek, ami­kor megtudták, nem téve­désből, szándékosan írtuk, amit írtunk. Szakértelmet­lenségünket ezek után ter­mészetesen még mélyebb­nek vélték. Az újkorban hazánkban hosszú-hosszú ideig hasz­nálatos földlazító eszköz a következő alkatrészekből tevődött össze: ekeszarv, kormánylemez, eketalp, ekevas, csoroszlya, geren- dely és a kétkerekű eketali­ga. Tudnivaló, minden esz­köz, szerszám, gépezet ak­kor használható a legtöké­letesebben, ha minden eresztéke, része, eleme, kel­léke a helyén van, hibátla­nul funkcionál. Akadnak azonban olyan alkatrészek, amelyek hiányában, ha ne­hezebben is, de még műkö­dik az eszköz. Mitől eke az eke? Mi ad­ja eme talajforgató eszköz lényegét? Minden bizony­nyal azok az alkotóelemei, amelyek nélkül szántani le­hetetlen. Az első számú kellék nyilvánvalóan az ekevas. Gerendely és eke­szarv nélkül se nagyon bol­dogulunk, habár fél szarv­val már láttam úgy ahogy elbajlódni szántóvetőt. Lét- fontosságú a kormányle­mez is, a csoroszlya már nem mondható meghatá­rozónak. Es az eketaliga? Ismerek szekérfuvarost, aki néhány tucat négyszög­öllel bíróknak vállal szán­tást is. összevissza dróto­zott ekéjén csak a legszük­ségesebbek: a gerendely, az ekevas a kormánylemezzel, ekeszarv — és kész. Az eke­taligát vagy földobja a sze­kérre, vagy nem. És szánt. Egy termelőszövetkezet meósa minden bizonnyal ki­fogásolná a szántás minő­ségét, de a föld azért meg van forgatva, lehet bele vetni, a mag kikel, termést hoz. Gondolkodásunk szoká­sos művelete, hogy vala­mely dolgot, jelenséget an­nak lényegével azonosítunk. Az ember gondolkodásra képes észlény. Nehezen, ke­servesen, de kéz, láb, fül, szem nélkül megél, agy nél­kül azonban aligha. Így va­gyunk a tárgyakkal is. Az eke lényege az ekevas. A gépi eke sem csak ebből áll, de már szarv, eketaliga nem szükséges. Nézhetjük a dolgot a használat oldaláról is: egy eke az a szerszám, amelyik egy barázdát vág. Summa summárum: a traktor vontatta nyolc eke­vas annyi barázdát forgat meg, mint régebben ugyan­annyi eke. Ezért gondoltuk, hogy nem követünk el hi­bát, ha a fentebb idézett képaláírást közöljük. S ami mindennek az igazi veleje, amiért ez a jegyzet íródott, az annak hangsúlyozása, hogy a nyelv igen logikus szerkezet, de logikája más, mint a természettudomá­nyos vagy a műszaki. Pon­tos, ugyanakkor árnyalt és változatos kifejezésekre tö­rekszik. Irtózik az egyhan­gúságtól. Az erre való tö­rekvés azonban nem fajul­hat következetlenséggé, még kevésbé felszínességgé. El­vonatkoztató és tömörítő képessége úgyszólván ha­tártalan. Az egy eke tíz eke­vassal csak látszólag pon­tosabb, mint a mi egysza­vas kifejezésünk.’A való­ságban csupán terjengő- sebb. Az eke szó, mint lát­tuk, magában foglalja min­den szempontból ennek a szerszámnak a lényegét. Kör Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom