Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

Kenderből — bútorlap A nagyüzemi iermssztés gépei A természetes anyagok k8 zül egyre többet szorítanak ki a műanyagok. A természete­set gyakran azért cserélik fel vele, mert a helyébe lépő mű­anyag tartósabb, olcsóbb, vagy mert a kényszerűség, az ész­szerűség ezt diktálja. Az el­múlt években ilyen sorsra ju­tott részben a kender is, amelynek termelésében és fel­dolgozásában évszázados ha­gyományaink voltak. A ken­dert elsősorban rostjáért ter­melte a gazda; belőle azután annyi mindent készítettek, hogy azt ma felsorolni is sok lenne: kötelet, zsákot, pony­vát, szőnyeget, s az uraknak vitorlavásznat... S vajon há­nyán tudják ma még, hogy mi az a lcóc? A kender fel­dolgozásánál nyert egyik igen hasznos termák: két marok­nyi kóccal tíz lakás vízveze­tékének tömítését meg lehet oldani. Megújítás Mivel a kender termelése, betakarítása és feldolgozása a nagyüzemi gazdálkodásra tör­tént áttérés idején technikai nehézségekbe ütközött, a kézi erőt sok egyéb lekötötte, egy ideig rohamosan csökkent a termelése. Az elmúlt években változott a helyzet, amint megkezdődött a munka gépe­sítése. Ma már nem lehet ar­ra számítani, hogy a kender nyűvését emberekre, kézi erő­re bízzuk, mert egyszerűen nincs hozzá elég munkás a mezőgazdaságban. A nagyüze­mi fejlesztés tehát csak akkor kezdődhetett a kender ter­mesztésében, amikor a legin­kább munkaigényes művelete­ket gépekkel végeztették. A MÉM Műszaki Intézet­ben több éve folyó nagyüzemi gépesítési kísérleteket zártak le az elmúlt évben, amelyek­ben, úgy látszik, sikerült azt a gépsort — s a termelés teljes technológiáját — összeállítani, amelyet már bátran ajánlhat­nak bevezetésre nagyüze­meinknek. Érdemes volt a rostkender termesztésének korszerű nagyüzemi eljárását kidolgozni, az eredmények a kutatókat igazolják. A feldolgozó ipar felkészült a feladatokra. Évente mintegy 85 ezer tonna nyers kender- kórót vár, ez a hazai terme­lésből kielégíthető. Ebből 17 ezer tonna rost és körülbelül 50 ezer négyzetméter bútor­lap állítható elő. Ez utóbbi a kender hasznosításának új formája, tehát a növény nagyüzemi termelésének szor­galmazói okkal töprengtek el annak megújításán. Fölösleges lomb Az intézet munkatársai több úgynevezett vezérgépet is próbára tettek, amíg a leg­fontosabb munkához, a beta­karításhoz megfelelő berende­zést találtak. A talajelőkészí- tást a más növényi kultúrák­hoz is használt gépekre bíz­ták, az aprómagvú kender ve­tését a Lajta—32-es vetőgép­pel végezték a kísérletekben. A növényvédelem a Kertitox- Tájfun permetező és a KR— —10—U porozóval oldható meg eredményesen. Teljesen új vonása a ken­dertermelésnek, hogy a lomb- talanítást repülőgépre vagy helikopterre lehet bízni. Ez a művelet, mivel a kender szá­rában levő rostrész betakarí­tása a legfontosabb, tulajdon­képpen minden korábbi mód­szernél jobban gyorsítja, ha­tékonyabbá teszi a munkát. A lomb tehát fölösleges, de a gyökeret sem dolgozzák fel, mert olyan gépet sikerült a -termelésbe fogni, amely nem nyűvi, hanem levágja és ké­vébe köti a kendert. Négy éve folytak kísérletek a szovjet gyártmányú kenderarató-ké- vekötővel hazánkban. Ez a gép, legújabb változatában, jól kielégíti a követelménye­ket, s mint speciális vezér- gépre mostanra ki lehetett dolgozni a kendertermesztés technológiáját. Műveleti költség A learatott kendert, szára­dásra, változatlanul kúpokba kell rakni, ez még igényel bi­zonyos kézi munkát, de már korántsem annyit, mintha a nyűvést is emberekre kellene bízni. A betakarítási eljárást annyiban is fejlesztették a MÉM Műszaki Intézetben, hogy a további munkálatokat, elsősorban a szállítást, az Üze­mekben és a feldolgozó ipar­ban megkönnyítsék: kender­tömörítőt és bálakészítőt szer­kesztettek. Ez közel egyhar- madára tömöríti az eléggé terimés anyagot, a bálát át­köti, így is elősegítve a gaz­daságos szállítást. Ezt a gép­újdonságot már gyártja a ka­posvári MEZŐGÉP Vállalat. A kenderbálák rakodását is gépesítették. Az intézet o hódmezővásár­helyi Dózsa és a mártélyi Fürst Tsz-ben végezte a nagy­üzemi kísérleteket, amelyek­nek végeredményét a Szegedi Kendertermelési Rendszer szakemberei is bizonyára ered­ménnyel hasznosítják majd taggazdaságaikban. A mostan­ra kidolgozott technológia mintegy 20 százalék élőmunka megtakarítását jelenti, a mű­veleti költség pedig 10 szá­zalékkal csökken. Érdemes hozzátenni, hogy az új gépesített eljárás leírá­sát közkinccsé teszi az inté­zet. A MÉM Műszaki Főosz­tálya ajánlásával, az AGRO- TRÖSZT-tel közös kiadásban szakmai közleményben juttat­ják el a termelőüzemekhez. Fehér István m I mmmm EGYfl hírlap különkiadása VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. 1979. JANUÁR 3., SZERDA Púrtirány'itás a gyakorlatban Kezdeményezés és önállóság Nyugodtan kijelenthetjük, a tömegszervezetekben és — mozgalmakban dolgozó kom­munisták igen felelősségteljes munkát végeznek. Nemcsak a párt mindenkori határozatait kell érvényesíteniük, hanem arra is ügyelniük kell, hogy az adott szervezet és mozga­lom minél tökéletesebben be­töltse hivatását, maradéktala­nul végrehajtsa saját felsőbb szerveinek döntéseit, s alkal­mazza azokat a helyi körül­ményekhez, adottságokhoz. Munkakapcsolat Több ez, mint saját pártja álláspontjának képviselete: al­kotó, cselekvő közreműködés egy bizonyos terület, munka­hely, lakókörzet mindennapi életének és távlatainak for­málásában. S itt nyomban ár­nyalnunk kell. Az alkotó, cse­lekvő részvétel az ügyek in­tézésében végül is nem több, mint pártja álláspontjának képviselete, hiszen a pártnak is ez a vállalt kötelezettsége. Szószaporítás helyett azt mondhatjuk, a párt állásfog­lalásait nem szabad mecha­nikusan, hanem annak szelle­mét követve képviselni és ér­vényesíteni a tömegszerveze­tekben és -mozgalmakban. A járási és a városi pártbi­zottság néhány hetes eltérés­sel napirendjére tűzte ezt a kérdést. Egyik korábbi írá­sunkban szóltunk a községek­ben, szövetkezetekben tapasz- j taltakról, ezúttal — szintén a pártbizottság jelentése alapján — a városi helyzetet nézzük. Legutóbb ez a testület két éve vizsgálta a dolgot, azóta tovább javult a pártirányítás színvonala, a tömegszervezetek tevékenysége, s ami különö­sen figyelemre méltó: nőtt e szervezetek és mozgalmak kezdeményező szerepe és ön­állósága. Az itt dolgozó párt­tagok a határozatokat a ko­rábbinál konkrétabban és po- litikusabban érvényesítik. Megfelelő és rendszeres a párt­szervek és a tömegszervezetek vezetői közötti munkakapcso­lat. A kapcsolatnak természete­sen többféle formája alakult ki. A tömegszervezetek irányí­tói például részt vesznek a pártrendezvényeken. Ami azonban fontosabb, véleményt nyilvánítanak, feladataik ellá­tásához nem csak kérik, ha­nem igénylik is a támogatást a pártszervek részéről. Ez esetben az igény szón van a hangsúly, hiszen így elkerül­hetők az esetleges rövidzárla­tok, a pártszerveket mintegy figyelmeztetik egyik kötele­zettségükre, ami a napi ezer teendő közepette nem is utolsó szempont. Sorrend Nagyüzemeinkben, a Ganz Árammérőgyárban, a Gödöllői Gépgyárban, a Közép-magyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál rendszeresen tar­tanak kommunista aktívaülé­seket, amelyekre az egy-egy tömegszervezetben dolgozó párttagokat hívják meg. Ki­kérik véleményüket, s ugyan­akkor az igényeket is megfo­galmazzák a pártszervek a következő hosszabb vagy rö- videbb időre. Az aktívaülések az érvek, vélemények össze­hangolására is jók. Nyomuk­ban a párttagok a szerveze­tekben vagy mozgalmakban mint csoport is felléphetnek, a pártpolitikát így nyilvánvalóan hatásosabban képviselhetik, illetve érvényesíthetik. Az ilyesfajta összehangolás egy másik szempontból is ér­dekes és fontos lehet. A párt­tag sem él elkülönülten, munkahelyének .érdekei, gond­jai, nehézségei őt is éppúgy érintik, mint bárki mást. Ha nincs alkalma más műhelyek, csoportok időszerű feladatai­val megismerkedni, fennáll a veszélye, hogy a sajátjáét ál­talánosítja. Az aktívaüléseken Egymás gyönyörködtetésére Országos hírneve! szereztek Kiváló népdalkörök jutalmazása A gödöllői járási közművelő­dési bizottság és a gödöllői járási hivatal művelődésügyi osztálya nemrégiben találko­zóra hívta meg Veresegyházra a járás népdalkörei közül azo­kat, amelyek az elmúlt év au­gusztusában a Szentendrén rendezett országos népdalköri minősítő hangversenyen siker­rel szerepeltek és országos minősítést szereztek. A szadai, bagi, csömöri, hé- vízgyörki és a házigazda ve­resegyházi népdalkörök tag­jait, vezetőit Zalavári László, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője köszön­tötte, emlékeztetve az együt­tesek munkájára, feladataira. Szép vállalkozás — Népdalköreink arra vál­lalkoztak, hogy tájegységük dalait összegyűjtik, a feltárt hagyományt napjaink élő kin­csévé teszik, beillesztik a mo­dern ember mindennapi vilá­gába — mondotta. — Fontos ez a törekvés azért is, mert a mai hivatali és üzemi munkában, de még a mezei munka elég sok he­lyén sem, főleg a géneken és a gépek közelében, nem lehet se dalolni, se fütyörészni, vagy a nagy zaj miatt, vagy azért, mert teljes csendnek kell len­ni. Ez így van világszerte. — A régi dalban és mu­zsikában az egyes ember és minden ember élményei vol­tak kifejezve a természetről, harcról, szeretetről, szerelem­ről, a legáltalánosabb emberi élményekről. A múltban lehet, hogy a paraszt, a kézműipari munkás írástudatlan volt, de dalolni, táncolni a maga mód­ján mindenki tudott. — És ez a tudás nem volt alacsonyrendű, mert kották híján, az emberi emlékezet, az idegek és az ösztönök em­lékezete csak az igazán jó da­lokat és az igazán jó ritmuso­kat, a felejthetetleneket őrizte meg. De ugyanígy szűrte meg és őrizte meg a népi emléke­zet a más népek művészeté­ből is a megismert igazi érté­keket. — A szépet és a jót beépí­tette saját kultúrájába. Így a nép, anélkül, hogy tudott vol­na róla, művészettel élt még a mindennapjaiban is. Zalatiári László a járási közművelődési bizottság kéré­sét is tolmácsolta az együtte­seknek. — Kérjük és kíván­juk, hogy a községek népdal­köreinek tagjai ne csak a sze­replés kedvéért énekeljenek, ne csak szerepelni járjanak a városokba és a szomszéd köz­ségekbe, hanem legelsősorban a saját közösségük, falujuk, termelőszövetkezetük népét vezessék el a szép és szívet melegítő társas éneklés útjára. A kitüntetettek A népdalkörök megbízottjai ezután sorra léptek a színpad­ra, hogy átvegyék a járási közművelődési bizottság okle­velét és jutalmát. Ezer-ezer forintos pénzjutal­mat kapott a Veresegyházi Váci Mihály művelődési köz­pont és a szadai Székely Ber­talan művelődési ház asszony­kórusa, amelyek az országos hangversenyen megszerezték az országosan minősült címet. Mindkét együttesben több érték, nagyobb tehetség rejlik. Fokozzák a közös munkát, fejlesszék tovább énekkultú­rájukat és a következő évek­ben minden bizonnyal felsőbb osztályba lépnek. Kétezerötszáz forint pénzju­talmat és elismerő oklevelet kapott a bagi Dózsa György művelődési központ és a Gal- gavidéke Afész népdallíöre, valamint a dányi menyecske­kórus. Mindkét kórus orszá­gosan jónak minősült. A kórusok elsősorban a he­lyi népdalanyag feltárásával, annak műsoraikban való fel- használásával léphetnek előbbre. Eddigi sikereik bizta­tóak, eredményeik szépek, s ha szorgalmuk és akaratuk megmarad, legközelebb a leg­jobbak között köszön thetjüjc őket. A járásból két kórus — a hévízgyörki November 21- művelődési ház asszonykóru­sa, valamint a csömöri műve­lődési ház népdalköre orszá­gosan kiválónak minősült. A csömöriek külön érdeme a szlovák néphagyományok ápolása. Csoportjuk a televí­zió képernyőjén a Röpülj pá­va műsorban szerepelt Pest megye képviseletében. Szlovák hagyomány A hévízgyörkiek eredménye azért is dicséretes, mert az országosan kiváló címet 1978- ban másodszor szerezték meg. Az elismerő oklevél mellett a kiválóan minősült csoportok átvették a járási közművelő­dési bizottság négyezer forin­tos jutalmát is. A jutálmazás után a csoportok adtak mű­sort, elsősorban egymásnak és önmaguknak, s a megjelent j vendégeknek. F. M. I ennek elejét vehetik, sőt rang­sorolhatják, jobban mondva fontossági sorrendet állapít­hatnak meg, s oda összponto­síthatják az erőket, ahol a legégetőbbek a gondok. Nagyüzemekről lévén szó, nézzük meg az említettek fé­nyében a szakszervezetek te­vékenységét. A város összes üzemét, intézményét tekintve több mint öt és félszáz párt­tag tevékenykedik az érdek- védelmi szervezetekben. S ugyancsak az egész városra érvényes megállapítás: az i üzemi demokrácia fórumai I rendszeresen működnek, a szakszervezetek kettős felada­tuknak, nevelés és érdekvéde­lem, mind egységesebben és céltudatosabban tesznek ele­get. Érdekvédelem Helyenként és esetenként találkozhatni formális elemek­kel. Majdnem mindig akkor, amikor a dolgozóknak nincs lehetőségük arra, hogy a ta­nácskozás előtt megismerjék a tárgyalandó témákat, amikor nem készülhetnek fel előre arra, amiről majdan dönte­niük kell. Saját bevallásuk szerint is formális némely te­kintetben a bizalmiak műkö­dése. Ismeretes, a szakszerve­zeti bizalmiak hatás- és jog- | köre jócskán kibővült. Senki sem várhatta, hogy ezzel vala­mennyien automatikusan élni tudnak. Újfajta módszerekre, s bizonyos értelemben gondol­kodásmódra van szükség, ami­nek elsajátítása nem megy egyik napról a másikra, ösz- szefügg ezzel, hogy néha bá­tortalanok a véleményalkotás­ban és -nyilvánításban. Felsorolásunkból kitetszik, ezen a területen kell minél hamarabb előbbre lépni, s az is, hogy hol .szükséges erősíte­niük munkálkodásukat az ér­dekvédelmi szervezetekben dolgozó párttagoknak. Mivel az utóbbi hetekben a többi szervezettel és mozga­lommal többször is foglalkoz­tunk, rájuk ezúttal nem té­rünk ki. Ügy hisszük, az itt leírtak is érzékeltetik azt a szerteágazó munkát, amit pártirányításkánt emlegetünk, s amelyet mindenhol tovább kell javítani, erősíteni, ahogy ezt a pártbizottság is megfo­galmazta határozatában. K. P. KARJAI Ketreces sertéstartás Kevesebb az elhullás Sertéstartással is foglal­koznak a kartali Petőfi Ter­melőszövetkezetben, bár a szarvasmarha-tenyésztés a je­lentősebb ágazat. A 'vérségi Zoltán-telepen 160 anyakocá­juk van, évente 2500—3000 hízott sertést adnak át a fel­vásárlóknak. Megfelelő a te- nyészutánpótlás is, a süldőket a püspökhatvani• termelőszö­vetkezettől vásárolják. Az elmúlt évben építették fel a ketreces malacnevelőt, amellyel az eddig is alacsony elhullási százalék egyharma- dára csökkent. Ez is bizonyít­ja a korszerű módszerek beve­zetésének szükségességét és előnyeit. Autósok segítői Bővülő szoláltatás A városban kétszázan Az autózás ma már nem­csak kedvtelés, a személygép­kocsi sokaknak munkaeszköze lett, s egyben pénzfogyasztó alkalmatosság is. Az autósok­nak, sok ország mintájára, ná­lunk is van szervezete, amely tagjainak egyre bővülő támo­gatást nyújt. A Magyar Autóklub mű­szaki állomásai, főútjainkon cirkáló, vagy éppen segélyhí­vásra váró népszerű sárga angyalai hasznos szolgálatot tesznek a majdnem 150 ezres létszámú klub tagjainak, ha arra rászorulnak. Gödöllőn, a városi tanács épületében intézik, szombat kivételével minden hétköznap 3-tól 10 óráig a helyi és a kör­nyékbeli autósok ügyeit. Itt működik a Magyar Autóklub váci szervezetének gödöllői csoportja. Ennek a csoport­nak csaknem 200 tagja van, akik közelebbre vagy távo­labbra utazva, az egész or­szágban részesülhetnek mind­azokban a szolgáltatásokban, amelyeket a klub minden tag­jának nyújt. Anyakönyvi hírek Születeti: Bojtor Lajos és Pribék Piroska: Lajos Imre, Barta András és Tóth Ilona: Ákos, Kovács József és Török Ibolya: József, Túrái István és Varga Zsuzsanna: Zsuzsanna, Cziglan József és Czukor Er­zsébet: Péter nevű gyermeke. Névadót tartott: Bolyós Ti­vadar és Horváth Rozália: Ti­vadar nevű gyermekének. Házasságot kötött: Hujacz Lás-zló István és Unger Elvira, Szénási Lajos és Csorba Jolán, Búzás Mihály és Nyíri Sarolta,. Som Ferenc és Kővári Klára Edit. ' Elhunyt: JCámai Lajos, Gö­döllő, Hold utca 8., Szász Sa­rolta, Gödöllő, kastély, Tubá- kos György, Gödöllő, kastély, Nyilas Bertalan Gödöllő, kas­tély, Darázs Jánosáé, Cseszt- ven Erzsébet, Gödöllő, Hámáa Kató utca 9. Rendszeresen ellenőrzik a járás kiskereskedelmi, ven­déglátóipari egységeit a já­rási hivatal kereskedelmi és élelmiszergazdasági osztályá­nak dolgozói. Amint azt Ná- iaski Lászlóné kereskedelmi főelőadó elmondta, 1978-ban 167 hatósági ellenőrzést tar­tottak s 58 szabálysértési és fegyelmi eljárást indítottak, j Az 1977 évi adatokkal össze- ; /etve ezek a számok a mun- j kafegyelem javulásáról tanús- I kodnak. A szabálysértések többsége j a hamis számolás, a hamis ! mérés és az árjelzések elmu- j lasztása körébe tartozik, de | gyakran megsértették a sze- 1 szesital-árusítás korlátozásáról | szóló rendeletet is. A jogsza- j bály 1978. január elsején. lé- | pett hatályba. Az italmérések­ben reggel kilencig megtil­totta a szeszes italok árusítá­' sät. Sajnos ezt a rendelkezést I nem mindenütt tartják be. ! Az élelmiszerüzletekben ter- 1 mészetesen semmi sem tiltja I a korai árusítást, ezért fordul- I hat elő, hogy a feltétlenül | szükséges élelmiszereket vá- j sárlók hosszú ideig, kénytele­nek várakozni a kasszák előtt, mert ott az italozók hosszú sora áll. S persze az sem ritka, hogy a kapatosabbak enyhén szólva durván viselkednek. Ahány fórum csak van a járásban, mindegyiken terí­tékre kerül az italozók ügye. De az élelmiszerboltok előtti állapotokon a hatóságok sem tudnak változtatni. Nem úgy a zugitalméréseken: hat beje­lentés érkezett a já-ási hiva­talba, ezeket átadták a pénz­ügyőrségnek, ők intézkednek a saját bort vagy pálinkát árusító vagy üzérkedő zug­árusokkal szemben. G, I It a!, zugkimérésből Ellenőrzik a kereskedőket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom