Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-12 / 9. szám

Aszódi költségvetési üzem Eredményes, szervezett munka Javul a szociális ellátás Az aszódi nagyközségi közös tanács építőipari költségvetési üzeme egyre inkább megfe­lel rendeltetésének. Tavalyi termelési értékük 40 millió forint körül alakult, amely mintegy 25—26 százalékkal magasabb a két évvel ezelőt­tinél. Az üzem ugrásszerű fej­lődését 1976-tól számíthatjuk, amikor lényegében új vezető- gárda került az élére. Ez azon­ban csak egyik fontos felté­tele a jó munkának, hiszen még ők is örökölték a munká­sok ellátásának nem éppen rózsás gondjait: a korábbinál magasabb bért csak akkor tudtak fizetni, amikor közös munkával bizonyították a kol­lektíva eredményességét. Mos­tanra már stabilizálódott a helyzetük, megszűntek a ko­rábban gyakori kilépések, s az üzemben ma dolgozó 230 em­bernek szpciális ellátásban is többet tudnak nyújtani. Brigádmozgalom Gondok persze még vannak, a fejlődés eddigi eredményeit elsősorban a szervezettség ja­vításának tulajdonítják. Ezen egyaránt érthetjük a termelési egységek jól sikerült megszer­vezését, a hatékonyság alap­vető feltételeinek előmozdítá­sát, és azt is, hogy egyre jobb közösséggé kovácsoló- dott kis csapatuk. — Egy évvel ezelőtt mind­össze 55 szakszervezeti tagot tartottunk nyilván, ma már 192-en tagjai a szervezetnek — mondta Udvardy Béla, az üzem szb-titkára. — Szocia­lista brigádmozgalmunk egyre erőteljesebben bontakozik ki. Négy éve Ondrik 11 Pál (aki azóta művezető lett nálunk) és Jónás István kezdeményez­te a brigádmozgalom életre- hívását. Az ő építő, illetve víz- és fűtésszerelő brigádjaik mellé mostanra még tíz bri­gád alakult meg, így a 12 szo­cialista címért küzdő brigád­ban csaknem 140-en tevékeny­kednek a megtisztelő cím el­nyeréséért. T ájékoztatás Hogy mennyire fontosnak tartják közösségük egységének erősítését, arról az szb-titkár még elmondotta: az üzem gaz­dasági vezetősége és szakszer­vezeti bizottsága tavaly há­rom együttes ülést tartott. Az idei munkaterv ismeretében, a tavalyinál is kedvezőbb fel­tételeket teremtenek a dolgo­zók tájékoztatásához: eddig csupán az építésvezetőségek szintjére bontották le az éves feladatokat, most már a brigádokat is részletesen tá­jékoztatják arról, hogy milyen munkát kell elvégezniük eb­ben az évben. Aminek logikus következménye, hogy a szá­monkérésre, az értékelésre közvetlenebb mód nyílik. Természetesen így majd nemcsak a teljesítményeket tudják a tervezettel jobban összevetni, hanem erre ala­pozva a jutalmakat is reáli­sabban lehet elosztani. Az üzem vezetői dicséretére le­gyen mondva, hogy amikor a megvalósított nagyobb létesít­ményekkel kapcsolatos célju­talmakat kitűzték, ezt szak- szervezeti bizottságukkal egyeztették. S még valamiben előre léptek: eddig egy-egy nagyobb létesítménynél a tel­jes befejezés határidejéhez igazították a jutalmak odaíté­lését, kifizetését, a jövőben a részteljesítést is premizálják. Így nemcsak a határidők be­tartása, hanem a munkák ha­tékonysága és minősége is kö­vethetőbb, mert ezek is hozzá tartoznak az évközi értékelé­sekhez. Hatékonyság Az anyagi megbecsülés ja­vítása bizonyos többletmunká­val jár az üzem könyvelése számára. A többletmunkát az adja, hogy most már. mivel a bruttó termelési értéket az ármódosítások befolyásolják, az úgynevezett anyagmentes termelési értéket is szigorúb­ban figyelembe kell venniük, egyebek közt éppen az emberi munka hatékonyságának mér­hetősége érdekében. Kimutat­ták, hogy 1977-ben az előző évihez képest 32 százalékkal nőtt az építőipari tevékeny­séggel foglalkozóknál az egy főre jutó termelési, érték. Majdnem ugyanennyi volt a tavalyi év hasonló mutatószá­ma. Mivel a korábbi években sokkal gyengébb volt az üzem, az idén már nagyobb erőfeszítés kell a tartalékok jobb feltárásához. A kisebb termelési egységekre, brigá­dokra szabott feladatok figye­lemmel kísérése, a dolgozók szorgalma ennek fontos záloga lehet. Tudatosan Csak így gyarapodhat to­vább ez az üzem, ahol a jobb munkafeltételeket rész­ben szervezéssel, részben anya­giakkal is igyekeznek megte­remteni. Az építés alatt levő aszódi iskolánál és más léte­sítményeknél tudatosan töre­kedtek arra, hogy ezek he­lyiségei tető alá kerüljenek, hogy a belső munkálatokat zord időben is, viszonylag jó körülmények között, nagy ütemben folytathassák. Fej­lesztési alapjukból szolidan költhetnek. Tavaly készült el központi előregyártó műhe­lyük, itt asztalosok, villany- szerelők és tmk-sok kaptak helyet. Szociális ellátásukat fokozatosan kell javítaniuk. Tavaly óta nyolcvan ember­nek tudnak rendszeres üzemi étkezést biztosítani. Az aszódi fiúnevelő intézet konyhájáról hordják az ebédet azokra a munkahelyekre is, amelyeken távolabb, Ikladon vagy éppen Domonyban dolgoznak embe­reik. Ez évtől van üzemorvo­suk. Kaposi Z. Pál JEGYZET Tüzelő van, melegedő nincs Lapunkban is hírül adtuk, a helyszínen szemlélődő is meg­bizonyosodhat róla, a gödöllői TÜZÉP-telepen bőséges az áru­kínálat. Ezzel kapcsolatban nem is hangzik el panasz, de egy dolgot okkal sérelmez vásár­ló és fuvarozó egyaránt, hogy nincs egy kicsiny fedett zug, egy melegedő, ahová utal­vánnyal a kezében, fuvaros­ra várva, a vevő behúzódhat­na eső és fagy elől. és persze, a szekérfuvaros is menedéket találna két szállítmány kö­zött. Nem is régen volt ilyen, de a szép és szükséges bemutató- terem elkészítésekor megszűnt. Kell a látványosan elrende­zett szép áruknak a hely. de azért, gondolom, a vásárló és a fuvaros, tehát az ember sem mellékes. Igaz. a bemutatóte­remben kitűnő a fűtés, de hát az nem melegedő és nem is nagyon tűrik meg, hogy erre I használják. Bizonyára ki le- | hetne sütni valami' megoldást, mert a mostani nem nevez­hető annak: a hidegben ácsor­gók a bejárat mellett a sza­bad ég alatt raknak tüzet... M. M. A VI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1979. JANUAR 12., PÉNTEK Változó takarmányozás A feldolgozás járásé bázisa Az állattenyésztés eredmé­nyességének egyik fontos fel­tétele, hogy a jószág tartásá­hoz minden időben legyen megfelelő takarmány. Javát maguk a termelők állítják elő, minthogy azonban jelentősen módosultak a takarmányozási szokások, nagyobb teret kap­tak az előregyártott takar­mányfélék, amelyek gyártásá­ra nem minden mezőgazdasá­gi üzem tudott volna gazda­ságosan berendezkedni. A ga­bonaipar sietett segítségükre. A takarmány előkészítésé­nek és feldolgozásának egyik jelentős bázisa járásunkban van. A Budapesti és Pest me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat csaknem húsz éve hozta létre vácszent. lászlói takarmánykeverő üze­mét. Az 1958-ig magánkézben lévő malom megszüntetésével egy ideig cseretelepet rendez­tek be, a búzáért lisztet, korpát adtak. Takarmányfeldolgozó és keverőüzemüket 1961 májusá­ban nyitották még, azóta lát­ják el a gödöllői, a váci és részben a nagykátai járást táppal. Az üzem létrehozása óta dolgozik itt Balogh László üzemvezetőit elyettes. Sokféle alapanyag — Mi úgyszólván minden állatfajtának tudunk előállíta­ni tápot. Ebben a hónapban például 26 félét gyártunk. A keverékek receptjét a Gabo- natröszt állította össze szá­munkra, gyártási engedélyét az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség adta ki és ellenőrzi. Nem ke­vesebb mint 55—60 féle alap­anyaggal dolgozunk, amelyek között a szemes termények, növényi és állati eredetű fe­hérjék, premixek, takarmány­mész (és a só is megtalálha­tó. A szemes termények zömét a kukorica, búza, rozs, árpa, zab, borsó és a cirok adja. Ezeket javarészt a környező termelőszövetkezetekből sze­rezzük be, de van, hogy szov­jet búzával vagy éppen ro­mán kukoricával dolgozunk. A növényi eredetű fehérjetakar­mányok közül egyebek mel­lett szója, napraforgó, len, repce és földidió-darát hasz­nálunk fel. A szója és a földidió-dara nagy része importáru, csak­úgy, mint az állati eredetű fehérjetakarmányok, például a húsliszt és a tejpor. A hús­liszt egy csekély hazai mel­lett főként Ausztriából, a tej­por a Szovjetunióból és Fran­ciaországból érkezik hozzánk. SÖVÄRGOK. Maszek só­várgásaimba néha másmi­lyen is kerül. Nemrég Gödöllőről Szada felé igyekeztem, amikor ar­ra lettem figyelmes, hogy a kanyargós út bal oldalán, az árok belső partján, az akácos bozótban egy nagy halom sóder kuporog. Visz- szafelé jövet, még a hóesés előtt, figyeltem meg job­ban, hogy akkor egészen friss teherautócsapás veze­tett a padkáról, az árkon Sóvárgás át, a kupacig. Lehet talán két, két és fél köbméter az a sóder, annyi, ami éppen elég egy kis kerítésaljazat vagy egy garázs betonozá­sához. Gondolom, nem vé­letlenül került a sóder az akácosba. A kérdés csak az: hivatalosan sóvárgott-e érte valaki? F. I. A halliszt ugyancsak külföld­ről származik. A szemes terményeket vi­szonylag közelről, a dányi Magvető, a túrái Galgamenti, a kartali Petőfi, a vácszent- lászlói Zöldmező és az ikladi Galgaparti tsz-től szerzik be. Ezek kukoricát és búzát szál­lítanak. A lucernaliszt 75—80 százalékát a püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetke­zettől veszik. Nyújtott műszak Az üzem naponta a két nyújtott 9—9 órás műszakban mintegy 72 tonna táp előál­lítására képes. Havi termelé­sük 160—170 vagon. Kettős gonddal küszködnek jelenleg. Ahhoz, hogy a havi tervüket teljesíteni tudják, legalább 200 vagon alapanyagot kellene tá­rolniuk, de fogadóterük ehhez kicsi. Ugyanez a baj a kész­áruraktárukkal. Csak abban az esetben tudnak megfelelő módon termelni, ha a gazda­ságok naponta elviszik tőlük a tápot. Magyarán szólva, a forgalmazást igen gondosan kell szervezniük. Az elkészült táp nagyobb részét a három említett járás termelőszövetkezeteinek, álla­mi gazdaságainak és az áfé- szeknek adják el. Saját raktá­ruk, illetve elárusítóhelyük négy helyen van, Kerepesen, Dányban, Túrán és Galga- mácsán. Bizományosaik áru­sítanak Gödöllőn, Kartalon, Vácszentlászlón és Túrán. Átmeneti megoldás Az utóbbiak áruellátását sa­ját gépkocsijaikkal oldják meg. A gazdaságok és az áfészek egy meghatározott rend sze­rint maguk szállítják el tőlük az árut. A nagyobb mennyi­séget forgalmazó cégekkel éves szállítási szerződést köt a gabonaforgalmi vállalat, ügyfeleiktől minden hónap 6-ig várják az előrendelést, amelyet a rákövetkező hónap­ban kell teljesíteniük. Ok rendszerint az előző hónap 24- ig küldik meg visszaigazolásu­kat a gazdaságoknak, amely­ben megjelölik, mikor jö­hetnek tápért. Mint az üzemvezetőhelyet- tes elmondotta, gyakran elő­fordul, hogy néhány gazdaság valami ok miatt nem jelenik meg a tápért. Ebből aztán bo­nyodalmak adódhatnak. Szá­munkra, tekintve, hogy a raktározással gondjaik vannak, igen jó lenne, ha telefonon ér­tesítenék őket ilyen esetben, hiszen akkor mód nyílna rá, hogy átmenetileg megoldást találjanak a táp elhelyezésére. Azt gondoljuk, ennyi segítség megilletné őket. Fehér István Vasárnap és hétfőn Szakmunkástanulók szintvizsgája A Dózsa György úti női fodrászat nem tart nyitva va­sárnap. Ez a megszokott rend­je, hogy mégis szóba hoztuk, annak egyszerű a magyaráza­ta: a helyiségben vasárnap ugyan nagy sürgés-forgás lesz. mégsem fogadnak vendéget, itt vizsgáznak a leendő hölgy­fodrászok. — Környékbeli kisiparosa­inknál jelenleg 78 ipari tanu­ló van, akik különféle szak­mákat tanulnak. A fiatalok félévi szintvizsgáját vasárnap, hétfőn tartjuk — tájékozta­tott Bánkuti Béláné, a KIOSZ gödöllői körzeti csoportjának titkára. — Az első napra, mint­hogy munkaszünet lesz, a Gö­döllői Vegyesipari Szövetkezet rendelkezésünkre bocsátotta fodrásziszalonját, ahol 16 ta­nulónk vizsgázik majd. — Férfifodrász-jelöltet nem vizsgáztatnak? — Az pillanatnyilag nincs. A többiek hétfőn vizsgáznak az elmúlt félévben tanultak­ból. Egy jól felszerelt kisipa­rosnál 12 autószerelő-jelölt, egy asztalos műhelyében hét leendő asztalos, s egy építke­zés körül 15 kőműves-, s né­hány bevakolt falú szobában 10 szobafestő-mázoló tanuló jeleskedhet. Elméleti tudásuk­ról is számot adnak a fiatalok. Ki tudja, melyik lesz most könnyebb: a jó meleg tante­remben az egyszerűbb minta­deszkázatokról beszélni, vagy a széljárta falak között padló- burkolatokat ágyazni. F. Negyven százalék Üzemeink exportja Városunk legnagyobb üze­mei, kivéve természetesen a Közép-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalatot, gyártmányaik jelentős részét külföldi piacokon értékesítik. A 800 millió forintnak megfe­lelő termékek 60 százalékát rubelban számolják el, a töb­bi tőkés országokba jut. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT KÖZGYŰLÉSEK ELŐTT Készülődik játékos, szurkoló A járási labdarúgócsapatok vezetőinek utolsó őszi szövet­ségi összejövetelén sokan az­zal távoztak, hogy tavasszal minden másképp lesz. Az élen- állók persze, egyvalamin nem akarnak változtatni, mégpe­dig helyezésükön. A lemara­dók sokkal inkább. előrébb akarnak jutni a táblázaton. Várható tehát, hogy tavasz- szal mindenki ráhajt. Ez na­gyon elkelne, mert ha végig­nézzük a járási bajnokságban szereplő csapatok teljesítmé­nyét, igazán kiegyensúlyozott szerepléssel egyikük sem dicse­kedhet. Mindezek után következett decemberben a járási-városi sportfelügyelőség által össze­hívott sportköri elnöki érte­kezlet. Ennek elsődleges célja az volt, hogy felkészítse a ve­zetőket a rövidesen sorra ke­rülő közgyűlések megszerve­zésére. Ezeken a tanácskozáso­kon számolnak be az elnöksé­gek a munkáról, itt határoz­nak a következő feladatok­ról, a fejlesztésekről, a sport­kör életének minden mozza­natáról. Számot adnak a számvizsgá­ló bizottságok is, a pénzügyi kérdések között napirendre kerül a költségvetés, s mind­ezek után kiegészítik a veze­tőségeket. A közgyűléseknek nagy jelentőségük van az egye­sületek életében, hiszen meg­határozóak az elkövetkezen­dő hónapok sportéletére. Ezekben a napokban, he­tekben a legtöbb helyen már elkezdődött, vagy most kez­dődik a labdarúgócsapatok fel­készítése a tavaszi sikeres sze­replésre. Nem árt azonban a közönségre is figyelni. A köz­gyűlések fórumát is fel kell használni a sportszerűség je­lentőségének hangsúlyozására és propagálására. Sajnos, a múlt ősszel e te­kintetben egynéhányszor nem volt minden a legnagyobb rendben. Néhány esetben a bí­ró sípja a 90 perc letelte előtt vetett véget a mérkőzésnek, vagy a játékosok, vagy a pá­lya szélén helyet foglaló né­zők sportszerűtlensége- miatt. Jó volna, ha az idén tavasszal kevesebbszer kellene tudósí­tani durva belemenésekral, a játékost bántalmazó nézőkről, rossz talajú pályákról, hideg öltözőkről. Az élvezetes. jó mérkőzések, a sportszerűsé­gért nagyon sokat tehetnek az egyesületek, a helyi sportélet irányítói és természetesen, a közgyűlések is. A labdarúgópályák nagyon fontos szereplője a játékveze­tő. Reméljük, hogy minden il­letékes levonta a tavalyi ta­pasztalatokból a következte­téseket és javul o bíróküldé­sek rendje. megszüntetik a visszásságokat. S ha már a já­tékvezetőkről szóltunk, megis­mételjük, amiről már korábban is hírt adtunk, még lehet je­lentkezni bíróképző tanfo­lyamra. Mindent egybevetve: a köz­gyűlések, a felkészülés, a tan­folyamok mind-mind a szebb, jobb, sportszerűbb játékot szolgálják. Márciusban kezdő­dik a bajnokság, a szurkolók mint mindig, most is nagyon várják a rajtot. Mi íredig bí­zunk abban, hogy a pályán és a pálya szélén levők méltók lesznek önmagukhoz. Csiba József CITROMOS TEA, ZSIROSKENYÉR Zajló élet a jégpályán A BEVÉTEL AZ ÚTTÖRŐCSAPATÉ Sokáig váratott magára, ta­valy mégis megszületett a városban a jégpálya. Az Imre utcai iskola játékterét az idén is elárasztották vízzel és a nagy hidegben villámgyorsan hízó jég hamarosan elég kövér lett ahhoz, hogy kor­csolyázni lehessen rajta. A Szabadság téren, a kastéllyal szemben lévő pálya ideális helyen van, könnyen megkö­zelíthető a város távolabbi pontjairól is HÉV-vel, vagy autóbusszal. Található jégpálya a Mun­kácsy úti iskolában és az egyetemen is, de méreteiben, hangulatában a városköz­pontban levő a legjobb. Már messziről hallatszik a hang­szóróból áradó zene, s a pá­lyán siklókra, vagy botlado­zókra fényt vetnek a reflek­torszerű lámpák. Kéz a kéz­ben ifjú párok, esetlen ki­csik, többnyire föld-, illetve jégközelsége mind megkapó. A jól fűtött női és férfi öltö­zőkben egymást váltják az ér­kezők, távozók. A zenén kívül más szolgál­tatással is meglepik itt a kor­csolyázókat az Imre utcai út­törők: citromos tea és zsíros- kenyér szerepel az étlapon. Mind a kettő egy-egy forintba | kerül. A vendéglátás bevétele teljes egészében az iskola út­törőcsapatáé. Felkészültek az esetleges sérülésekre is, van elsősegély­hely. Sőt felügyelet is, Újvári Géza történelem—énekszakos tanár a pálya állandó ügye­letese. Tőle kaptuk a tájé­koztatást is. M. M. « 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom