Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

1978. DECEMBER 3., VASÁRNAP Miért röppen fel a vörös kakas ? Több votf az erdőtűz Pest megyében Tavaly Pest megyében 494 kárral járó tűzeset volt. Eb­ben az esztendőben csupán az év első háromnegyedében négyszáznyolcvan. A károk ér­téke 7,7.millió forint, máris 1,2 millióval több, mint az elmúlt esztendőben. Az okokról, ta­pasztalatokról beszéltünk a Pest megyei tűzoltóság veze­tőivel. Száraz volt a tavasz Nagy Zsolt, a megyei tűzol­tóparancsnok-helyettes : — Az idei száraz tavasz sok munkát adott nekünk: száznál több erdőtüzet kellett oltanunk eddig. Sok helyütt ötszámjegyű az erdeinkben esett kár, s például Püspök­hatvanban, Kosdon, Gödön, Bernecebarátin a 100 ezer fo­rintot is meghaladta a tüzek martalékául esett fa értéke. Az erdőtüzek idén 800 ezer forin­tos kárral jártak. — Szembeötlő még néhány változás a tűzesetekkel kap­csolatban. Például ugrássze­rűen megnőtt az idén a tra­gikus végű ágyban dohányzásos esetek száma. Tavaly nyolc alkalommal fordult elő, hogy ittasan, cigarettával a kezében aludt el, s füstmérgezést szen­vedett, a lángok között lelte halálát a tűz okozója, áldoza­ta. Idén kilenc hónap alatt tizennégyen vesztették így életüket. — Számottevően csökkent a gyermekjátékból eredő égéses balesetek száma. Tavaly öt­ven ilyen ügyünk volt, s ezek közül hat halálos végű. Az idei huszonegy eset egyike sem követelt fiatal életet. — A mezőgazdasági és ipari üzemekben a felvilágosító- megelőző munka eredménye­ként több gondot fordítottak a tűzvédelemre, s például a nyári aratási időszakban alig fordult elő tűz. Ugyancsak ha­sonló okok miatt nem emelke­dett a lakóházi tüzek száma sem, tavaly 240 volt, idén eddig 193. — Két érdekes jelenséggel is találkoztunk: idén az utó­lag bejelentett tűzesetek szá­ma a tavalyi kilencvennel szemben már 142. A lakosság, a dolgozók nagyobb felkészült­ségéről tanúskodik az adat, mert már a tűz keletkezése­kor, tehát idejekorán fogtak a szakavatott oltáshoz, s nem kellett hívniuk a tűzoltókat. — Megnövekedett viszont a vaklármák aránya: tavaly 115 alkalommal vonult ki a tűzoltókocsi hiába, s idén már eddig 108-szor. örülünk még a vaklármának is, mert rendszerint jóhiszeműen riasz­tanak: például valaki tüzel a kertjében, s az utcáról őt nem látják, csak a füstöt. Akad persze kivétel is: Cegléden egy gyerek * telefontréfája miatt többször is kivonultunk... Veszélyes az ilyesfajta maga­tartás, mert másutt keletkez­het igazi tűz, s ha a kocsit el­hívják, máshonnan, távolabb­ról kell segítséget kérnünk. Talpalt biztosíték Üjvári András megyei tűzol­tóparancsnok: — A tüzek oka szinte kivétel nélkül az em­beri felelőtlenség. Előfordul persze, hogy egy-egy beren­dezés elhasználódik, s ez okoz tüzet, de az eldobott gyufaszál, parázsló, cigarettavég a gyako­ribb. S a többi hasonló. Csak néhányat a legjellemzőbbek közül: A megtalpalt biztosí­tékokkal, a házilag barkácsolt tűzveszélyes olajkályhákkal, az őrizetlenül hagyott égő gaz­halmokkal sűrűn találkozunk. Nem ritka, hogy a gázpalac­kok kezelési előírásait szegik Különös autólopás Dacia-cserebere a bozótosban Vakmerő vállalkozást haj­tott végre múlt év őszén a bűnügyi nyilvántartások tanú­sága szerint mindeddig maku­látlan előéletű ceglédi Ricz József. A 34 éves, felsőfokú technikumot végzett férfi szep­tember közepén egy fehér szí­nű Daciával hajtott, át a ma­gyar—román határon és más­nap egy ugyanilyen típusú és színű’ gépkocsival tért Visz- sza. A villámlátogatás hóna­pokig nem keltett feltűnést, közel háromnegyed év múlva azonban a romániai bizonyíté­kok és a Merkur adatai alap­ján a magyar rendőrség , is megállapította, hogy Ricz ko­csija még szeptemberben Ko­lozsvártól 14 kilométerre le­égett ___ Ny omozás, majd ügyészi vizsgálat indult az ügyben, s az eljárás hamarosan bírósági tárgyalással folytatódott. Ricz nem tagadott. Vallomása sze­rint kétéves kocsiját eredeti­leg meg akarta javíttatni Ko­lozsvárott, mert a már több­ször hibás autóhoz Magyaror­szágon nem tudott alkatrészt szerezni. A külföldi szerviz­ben azonban állítólag csak hosszú határidőre vállalták a munkát, ezért Ricz elállt ter­vétől, viszont még aznap éj­jel az Astoria Szálló előtt fel­tört egy vadonatúj fehér Da­ciát. A kocsit egy közeli falu határába vitte, majd vissza­gyalogolt a városba és hama­rosan a két tökéletesen azo­nos karosszériájú autó egymás mellett parkírozott a kies vidé­ken. A férfi előbb a rendszám- táblákat cserélte ki, majd az alvázon lévő alumínium le­mezkéket, amelyekbe a gyár­tási szám van beütve. Már hajnalodott, mire végzett, de ekkor — a vádlott szerint vé­letlenül, a nyomozás alapján viszont a férfi közreműködé­sével — felgyulladt a régi kocsi, s Ricz a még tüskés gu- mijú autóval néhány óra múl­va visszaérkezett Ceglédre. Pár nap múlva pedig az al­román hatóságok ugyanis a motorszyn alapján azonosítot­ták a leégett gépkocsit. A járásbíróság jelentős kárt okozó lopásért 1 évi bör­tönre és 3 ezer forint pénz­büntetésre ítélte a büntetlen előéletű vádlottat, továbbá 2 évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A büntetés kiszabá­sánál a büntetőtanács súlyos­bító körülményként értékelte, hogy a bűncselekményt kül­földön és külföldi állampolgár Sérelmére követték el, ugyan­akkor enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott megbánó magatartását és a kár megtérültét. (A kocsit ro­mán tulajdonosa idén június­ban kapta vissza.) Az ítélet jogerős. B. E. meg; például a csere után tömítőgyűrű helyett kóccal te­kerik be a cső végét, ez pedig nem tömít megfelelően. — A tűzveszélyes épületek szerencsére egyre ritkábbak. Sorra bontják a régi házakat, amelyeknek kéményébe geren­dát építettek. A kéménysep­rők jó munkáját dicséri, hogy csak két kéménytűz történt idén. De volt egy tanulságos esetünk. Egy távoli megyéből érkező család kukoricaszárból vakolattal tapasztott falú há zat készített. Nem csoda, hogy hamarosan leégett. .. Van még jószerivel a megyében szigete- letlen elektromos vezeték is, és sok helyütt nem tartják be a védőtávolságokat sem, a tűz­veszélyes anyagokkal felelőtle­nül bánnak. — Ebben az esztendőben tizenhárom alkalommal tör­tént szándékos gyújtogatás, mindegyik rendőrségi ügyként végződött. Az alkoholizmus, a féltékenység, a családi tra­gédia húzódik az ilyen ügyek hátterében... Megelőzni a bajt — Az elmúlt tíz év ered­ményei nem jelentéktelenek a Pest megyei tűzoltók munká­jában. Az ország megyéi közül itt jut a legkevesebb tűzeset egy lakosra, s a károk értéke csak hat megyében kevesebb a miénknél. Ebben nagy a szerepe az ötezer önkéntes s a háromezer üzemi tűzoltónak is. Évente több mint 300 al­kalommal ők szüntetik meg a lángokat. — A lakóházakat szintén az önkéntes tűzoltók ellenőrzik, tavaly például kilencvenezer lakásban vizsgálták a tűzvé­delmi előírások betartását. — Kiterjedt propagandate­vékenységet is folytatunk. Kétszázegy előadás, filmve­títés, s 770 beszélgetés negy­venezer hallgatója sajátította el a tűzvédelem alapismere­teit az üzemekben, iskolákban, lakóhelyeken. — Idén Cegléden, Nagyká- tán, Gödöllőn és Százhalom­battán volt tűzvédelmi kiállí­tás, s három vetítőgépet is vá­sároltunk. Cegléden, Vácott és Budapesten kölcsönözhetők ezek tűzvédelmi témájú fil- meinkkel együtt. — Jövőre minden lakóház­ba szeretnénk eljuttatni a tűz­védelmi házirendet, ez a leg­fontosabb tudnivalókat összeg­zi. Az Állami Biztosítóval megállapodást kötöttünk, s három füzetet jelentetünk majd meg, az ipari üzemek, a mezőgazdasági munkahelyek tűzvédelméről, valamint az er­dőtüzek megelőzéséről. — Remélhetőleg nem lesz mindez hiábavaló, s a gondat­lanság, a felelőtlenség keve­sebb kárt okoz majd mindany- nyiunknak... Vasvári G. Pál Műtét szike nálkiii A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen új tan­tárgy, a technikai ismeretek oktatá­sát kezdték meg. Az orvosi műsze­reket gyártó válla­latok mérnökei is­mertetik meg a gyógyítást szol­gáló legkorsze­rűbb termékeik­kel a hallgatókat. A képen szike nélküli műtétet láthatunk. Nem nyúlnak a beteg­hez, csupán a műtő ellenőrző műsze­reit tanulmányoz­zák a hallgatók. Az emberölések diagnózisa Statisztikamagyarázat és a nagyhalai járás példája Munkaügyi viták Egy fiatal lány tragédiája Súlyos szerencsétlenség tör­tént egy vidéki vállalatnál. Frissen festett irodahelyiség­ben — a munkaadó által ren­delkezésre bocsátott benzinnel — hárman tisztogattak. Az egyik szobafestő cigarettára gyújtott, aminek következté­ben a benzingőzzel telített szo­bában tűz keletkezett. Az ott tartózkodók mind égési sérü­lést szenvedtek. A legsúlyo­sabban egy 14 éves lány, aki nemrég végezte az általános iskola nyolcadik osztályát, és a szünidőben egy hónapra a vállalatnál, segédmunkásként helyezkedett el. Több mint egy évig kezelték, s végül munkaképessége 70 szá­zalékos csökkenése miatt, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Megyei Igazgatósása havi 970 forint földi város rendőrkapitánysá­gán Ricz József bejelentette, hogy rendszámtáblája elve­szett, s újat kér. A trükk azon­ban végül is nem sikerült, a rokkant nyugdíjat állapított meg részére. Ilyen előzmények után a lány baleseti kártérítés és ha­vi járadék fizetéséért a válla­/ lat ellen pert indított. Végső fokon az ügyben a Legfel­sőbb Bíróság döntött, amely ideiglenes jelleggel négy évre 40 ezer forint általános kár­térítést és havi 2800 forint já­radékot állapított meg. (A vállalat korábban 25 ezer fo­rintot önként fizetett.) A határozat indokolása sze­rint a lány mindkét lábán és karján súlyos égési sérüléseket szenvedett. Jobb kezét egyál­talán nem tudja használni, mert az ökölképzés teljesen hi­ányzik, emiatt semmiféle eszközt nem tud megfogni, a bal kéz ökölképzése is gyen­ge. Kézsérülései miatt — az esztétikai követelményeket is figyelembe véve — nyilvános helyen nem étkezhet. Az igaz­ságügyi orvosszakértő véle­ménye szerint nagyfokú moz­gáskorlátozottsága és a bőrsor­vadással járó elváltozások mi­att állandóan orvosi gyógyke­zelésre szorul. Egészségi álla­potában lényeges javulás nem várható. Gimnáziumi tanul­mányait csak magánúton — korrepetáló tanár segítségével — folytathatja. Az idegennyel­vek főiskoláját szeretné majd elvégezni, de ha tanulmányait be is fejezi, maradandó sérü­lései miatt elhelyezkedési le­hetőségei korlátozottak lesz­nek. Egészségromlása a tár­sadalmi életben való részvéte­lét is megnehezíti. Állandó ápolóra szorul, kalóriadús ét­kezésre, speciális gyógyszerek­re, orvoskozmetikai kezelések­re, a közlekedésben segítségre van szüksége. Mindezeknek költségeit jogosan követeli. A Legfelsőbb Bíróság dönté­sében egyelőre olyan összegű kártérítést ítélt meg, ami a középiskolai tanulmányai be­fejezéséig teljes anyagi kárpótlást nyújt. Ezután a bizonyosan fölmerü­lő kárát, amely összegszerűen most még nem állapítható meg, később érvényesítheti. lODDl CITlDGr01€S KISGTLGíte TTla­rád), addig a 30-as években ugyanennyi bűncselekmény végén 252-en vesztették életü­ket gyilkosság áldozataként. A jobbulás nyilvánvalóan nem kis mértékben a fejlődő or­vostudománynak és a gyor­sabb orvosi beavatkozásnak köszönhető, ám úgy tűnik, mégsem ez idézte elő elsősor­ban az arányváltozást. A gyilkossági kísérletek há­nyada a gyilkosságokhoz ké­pest nemcsak az országon be­lül változott jelentősen az el­múlt időkben. Hazánkban je­lenleg e bűntettek 65 száza­léka kísérleti stádiumban ma­rad, s 35 százalékuk válik be­fejezetté, ugyanakkor Svájc­ban ez az arány 42—58, Olasz­országban 38—62, Finnország­ban pedig 28—72 százalék. A különbség alapvetően nyilván nem a nemzetek merőben el­térő egészségügyi helyzetével magyarázható. De ha nem ez, akkor mi lehet a különbség oka? ; ;V., Szigorúbb ítélkezés A kérdésre a jog, a törvény- , kezési gyakorlat ad magyará­zatot. A bíróságok mai ítél­kezési praxisa sokszor ember­ölés kísérletének minősít olyan bűncselekményeket, amelyek a polgári Magyaror­szágon vagy a jelenlegi Finn- yagy Olaszországban csak sú­lyos testi sértés lenne. Mert a két bűntett között gyakran valóban csak megítélésbeli különbség van s pusztán a bírósági szokásokon múlik, hogy hol húzódik a határvo­nal. Ha az erőszak több évtize­des módosulását vizsgáljuk, figyelemre érdemes egy az emberöléssel végeredményé­ben azonos, de szándékában enyhébb bűncselekmény: a halált okozó testi sértés ada­tainak elemzése. E bűntette­kért — amelyeknél a vádlott csak súlyos testi sértést akart okozni, az áldozat azonban például egy ütést követő sze­rencsétlen zuhanás miatt meg­hal — 1936—38 között éven­te 369, a 70-es évek elején 171 elkövetőt ítéltek el. A tragi­kus végkimenetelű szándékos bűncselekmények tehát évi 621-ről, 312-re csökkentek az elmúlt három és fél évtized­ben, s közben a lakosság szá­ma 9 millióról 10 és fél mil­lióra növekedett. Alkoholisták, idegbetegek Talán nem is meglepő, el­lenben nagyon is elgondol­kodtató, hogy a statisztika szerint az emberölések elkö­vetőinek csak harmada nor­mális személyiségű ember. A tettesek 67 százaléka viszont értelmi fogyatékos, elmebe­teg, alkoholista, idegbeteg vagy feltűnően primitív sze­mély, sőt többen közülük többszörösen is terheltek. Az elmaradottság, a tudatlanság szoros összefüggésben áll ez­zel a bűntettel. Az elkövetők 13 százaléka analfabéta vagy félanalfabéta, s 25 százalékuk legfeljebb 4 osztályt végzett. A gyilkosságoktól teljesen függetlennek látszó jelensé­gek — például, hogy az or­szágban vannak-e megfelelő számban kisegítő osztályok és iskolák, hogy milyen kezelést kaphat az idegbeteg, hogy mit tud kezdeni a társadalom az alkoholistákkal, hogy milyen ütemben lehet megváltoztatni az elmaradott rétegek primi­tív körülményeit stb. — mind összefüggnek az emberölések (mint általában a bűnözés) számának alakulásával. Az emberölések statisztiká­jában egy kevéssé ismert és hazánkban is érvényes jelen­ségre mutat rá magyarul meg­jelent könyvében Ramsey Clark, amerikai jogász: Ha valaki attól tart, hogy meg­ölik, hagyja el családját és szakítson baráti körével... hi­szen a rendőröknek ritkán áll módjukban megakadályozni a barátokat és családtagokat abban, hogy ne öljék egy­mást. Az adatok szerint ugyanis a szándékos ember­ölések és kísérletek áldozatá­nak 32 százaléka a vádlott házas- vagy élettársa, s to­vábbi 25 százaléka pedig más rokon — szülő, testvér, após, stb. — s csupán a bűntettek 20 százalékát követik el isme­retlen személy ellen. Az eimarcdott vidékeken Az. emberölésekről készült tanulmány külön elemzi a házastársak és élettársak sé­relmére elkövetett bűntettek hátterét. E bűncselekmények 90 százalékát vidéken és ott is elsősorban a kisebb tele­püléseken, tanyákon élő vagy onnan a közelmúltban elszár­mazott emberek követik el. A gyilkosságoknak és gyilkos­sági kísérleteknek mindössze 13 százaléka történik Buda­pesten, holott a főváros az összbűnözés 25 százalékát rep­rezentálja. Ugyanakkor a me­gyék közül Hajdú-Bihar, ahol csak 5,1 százaléka él az or­szág népességének, 8,3 száza­lékkal részesül e legsúlyo­sabb bűncselekményekből. Mindez nem véletlen. Hajdú- Bihar fejlettsége ugyanis még mindig nem éri el az orszá­gos szintet, s a cívis város körül a hagyományos csalá­don belüli kötöttség és függés még jobban érvényesül, mint az iparosodott területeken. S nem véletlen az sem, hogy a tavaly Pest megyében történt 19 vidéki gyilkosságból 6 em­berölésnek a nagykátai járás volt a színhelye. A rossz há* zasságban élő nők Hajdú-Bi- harban, akár a nagykátai ta­nyavilágban és falvakban job­ban kiszolgáltatva érzik ma­gukat és kevesebb alternatíva áll előttük helyzetük megol­dására, mint egy városi vagy főleg budapesti asszonynak. Ugyanakkor ezeken a vidéke­ken a férfi, a régi időkből visszamaradó családfői szere­pének megsértése, a hűtlen­ség, vagy ennek feltételezése miatt végez a bírósági tapasz­talat szerint a feleségével s indulatát nem utolsósorban a környezet sajnálkozásától vagy a nevetségessé válástól való félelem motiválja. Babus Endre Barbárok — mondta a bin végszóként Móricz Zsigmonc híres, 1931-ben írt novellájá ban. A vizsgálóbíró előtt áll( juhász társával 300 birkáér és 2 szamárért vert agyon égj másik pásztort., A 30-as évei pásztorvilágát láttató próza ballada akarva-akaratlanul t régi idők bűntetteinek iskola: jelképévé vált. De döbbenetes bűnügyeli ma is történnek. Napjaink­ban is íródhatna hasonlóan drámai novella jó néhány gyilkosság után. Mi változott akkor viszont az évtizedek alatt? A 30-as és a 70-es években Nemrégiben a szándékos emberölések alakulásáról sta­tisztikát készítettek a krimi­nológusok. A számok — mint máskor is oly gyakran — ezút­tal sem beszélnek önmagukért. A felmérés csalóka surhmázata szerint Magyarországon 1972- től 1974-ig ugyanannyi gyil­kosság és gyilkossági kísérlet történt, mint 1936 és 38 kö­zött. Évtizedünkben eszten­dőnként átlag 386 vádlottat ítélnek el a legsúlyosabb bű­nért a bíróságok, egy híján pontosan annyit, mint egy­kor a Szent 'Korona nevében. A statisztika bizonysága sze­rint Magyarország a világ egyik legszomorúbb listáján, az emberölések listáján lát­szólag az élmezőnyben ragadt. A statisztika azonban csat. Az emberölések és a bűncse­lekmény kísérleteinek állan­dósulása ugyanis valójában lényeges változásokat takar. E változások közül az a leg­fontosabb, hogy míg nap­jainkban a 386 bűntett közül 141 halálos kimenetelű (a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom