Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

Moíttók, készenlétben Ha a Duna szint­je egy métert emelkedik, hozzá­kezdenek a régi tahi híd szerkeze­ti elemeinek szét­bontásához a Híd­építő Vállalat dol­gozói. A 100 ton­nás József Attila daru emeli majd ki a híd középső részét, a széleit csörlőkkel vontat­ják ki a partfa. Jelenleg a szigeti oldalon építik a csörlőpályát. Segít a művelődési központ Szerződéssel — szoros kapcsolatban Nemrég is nagy munkában találtam a szentendrei Fa- és Vegyesipari Vállalat Május 1. szocialista brigádját. A mű­hely csendes zugában arról beszélgettek, hol szerezzenek diáknyelven szólva, puskát a szellemi totó kitöltéséhez. Vajda Viktor, az ötszörös aranykoszorús brigád vezető­je lexikonokat, könyveket ajánlott az adatgyűjtéshez. A könyvek címét a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár szakemberei jelöl­ték meg. Egy másik alkalommal a művelődési központ könyvtá­rában a hosszú asztalokon könyvek tornyosodtak, a cé­dulákon pedig sokasodtak a jegyzetek. Olvasó munkások A bejáratnál Bosnyák Sán­dortól az olvasószolgálat veze­tőjétől tudtam meg, hogy a szorgoskodók a Beton és Vas­betonipari Művek Szentendréi gyárából és a helyi Papírgyár­ból jöttek. A művelődési köz­pont hirdette, nyolcfordulós vetélkedő kérdéseire kerestek választ. — Hónapokig volt telt ház a könyvtárban — mondta Bosnyák Sándor. — Aki eljött az olvasóterembe, az bizonyá­ra végignézte képzőművészeti kiállításunkat is. Kért és vitt i a műsorokat ajánló füzeteink­ből, prospektusainkból. S aki ma érdeklődő, holnap már né­ző lehet! Az olvasótermi jegy- zetelőkből nem eggyel talál­koztam az ismeretterjesztő előadás-sorozatunkon. A vetél­kedőre készülők közül sokan megszerették a könyvtár han­gulatát, és beiratkoztak olva­sónak. Ma már a rendszeresen könyvet kölcsönzők negyede, tehát 720-an, fizikai munká­sok. — A könyvek népszerűsíté­sét, megszerettetését ilyenfor­mán elősegítették a szellemi totót összeállító népművelők. — S mit tesz még a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár a munkások mű­veltségi szintjének emeléséért — kérdeztük Torba Nándor főelőadótól. — A népművelési csoport 1976-ban kezdte tevékenységét. Azóta propagáljuk a város üzemeiben dolgozókat, hogy keressék fel minél többen ajánlott műsorainkat, legye­nek részesei a közművelődés­nek. — Elsőként a Papírgyár munkásközösségével kötöttünk szocialista szerződést, eszerint rendeztünk képzőművészeti kiállítást a gyár kultúrtermé­ben, közös ifjúsági és szocia­lista brigád klubunk is van. Részt vettünk a munkahelye­ken a brigádvállalások értéke­lésében. A művelődési évadok programjainak összeállításá­ban is elvárják segítségünket. — A kísérletképpen kötött szerződési forma bevált, ezért elhatároztuk, hogy a többi üzemben is meghonosítjuk a papírgyári példát. Legutóbb az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalattal szerződtünk. Leg­fontosabb elképzelésünk a vá­rosszéli üzemben létrehozni az ifjúsági klubot. A BVM helyi gyárával még az idén írásba foglaljuk közös terveinket. És így tovább, jönnek sorra az üzemek. Fórumot szerveznek — Jövőre ismét meghirdet­jük a Szentendrén oly köz­kedvelt szellemi brigádvetél­kedőt. Ezenkívül újdonság lesz a negyedévenként megrende­zendő fórum, amelyen a ver­senyfelelősök és kulturális bi­zottságok tagjai mondhatják el véleményüket a munkás­művelődésről, a művelődési központ műsorpolitikájáról, kérhetnek ötleteket és segítsé­get munkájukhoz. Az amatő­rök és hivatásosak fórumán bizonyára elhangzik sok, a mindennapi életben jól hasz­nosítható ötlet. A PEVDI szentendrei író­szergyárában — miként a no­vemberi dunakeszi munkás­művelődési fórumon is megfo­galmazódott — a közművelő­dési törvény megjelenése óta fellendült a művelődés iránti kedv. Az eredményességről és gondokról Lengyel Géza, a szakszervezeti bizottság titká­ra és egyben a gyár közmű­velődési bizottságának titkára tájékoztatott. — A gyár vezetői legfonto­sabbnak az önképzést, a szak­mai továbbképzést tartják. A négyszáz dolgozónak csaknem a fele részt vesz a politikai, illetve KISZ-oktatásokon, ta­nul szakszervezeti bizalmi vagy szocialista brigádvezető tanfolyamon, általános és kö­zépiskolában. Közművelődési tervünk szerint 1980-ig eldön­tött, ki hol képzi magát. — Gyárunkban 17, negyven éven aluli munkás nem vég­zett nyolc általánost. Ketten már tanulnak, s a többit is szeretnénk meggyőzni, fejez­zék be az iskolát. — Nem könnyű a dolgunk, ha délutánonként valamilyen előadásra toborozzuk az em­bereket. Legtöbbje bejáró, érthető, hogy siet buszra, HÉV-re. A művelődési köz­ponttal megállapodtunk ab­ban, hogy az idén TIT-elő- adást rendeznek a gyári klub­ban, rögtön a délelőttös mű szak után. Az első témára öt­venötén voltak kíváncsiak. A fejlődés szolgálatában — A TIT-előadók tisztelet­díját is a művelődési központ állja. A másik, aminek örül­hetünk, végre sikerült az idei évadra tizennégy színházje­gyet vennünk az szb kulturá­lis alapjából. A színházje­gyekkel a szocialista brigádok gazdálkodnak. A rendelkezé­sünkre álló 4500 forintból jut politikai előadások jegyeire is. — Ne feledkezzünk meg az olvasásról se. A gyári könyv­tárunknak háromszáznyolc ol­vasója van. Tavaly bizomá­nyosunktól negyvenhétezer fo­rint értékű könyvet vásárol­tak. Erősbödik nálunk a betű szeretete. Nem csoda, hogy egyre többen kérik író—olvasó találkozók rendezését. Innen-onnan Cj kenyérgyárból jobb min­dennapi. A szentendrei sütő­üzem munkakörülményei rosz- szak és kapacitása is kicsi a város igényeihez mérten. A Pest megyei Tanács éppen ezért előirányozta a Pomázi út és a Dera patak közötti te­rületen az új kenyérgyár épí­tését. Az ingatlant már kisa­játították, a programterv el­készült, a kivitelezésre pedig a hatodik ötéves tervben ke­rül sor. Karácsonyi kiállítás. A szentendrei Felszabadulás la­kótelep klubjában december 14-től 23-ig lengyel népi és iparművészeti tárgyakból ál­lít ki a Lengyel Kultúra. A Hazafias Népfront városi bi­zottsága úgy tervezi, hogy jö­vőre a bolgárok munkáiból ál­lítanak ki a klubban. A gesztorgazda csarnokot épít. A hazai dísznövényter­mesztés régi óhaját valósítja meg az Óbuda Tsz, amely egy­ben az ipari dísznövényter­mesztési rendszer gesztorgaz­dája. Az Omszki park terüle­tén épít majd virágértékesítő csarnokot, amely alkalmas lesz nemzetközi virágkiállítá­sok megrendezésére is. Tisztelet az éveknek Négyszáz idős szentendrei sokévtizedes munkájáért mond köszönetét és tolmácsolja meg­becsülését a város párt- és állami- és tömegszervezeti ve­zetése. A Tiszteletet az évek­nek című . megemlékezés ma délután fél három órakor kezdődik a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár színháztermében. A ven­dégeket Marosvölgyi Lajos ta­nácselnök köszönti, majd Zen- tay Anna, Forgács László, Szentendrei Klára és Varga László előadóművészek, vala­mint Rodolfó ad műsort tisz­teletükre. A szentendrei üze­mek ezután vendégül látják az ünnepeiteket. Az ünneplők közül harminc idős ember hiányzik majd, mivel betegségük ágyhoz köti őket. A népfront és a Vörös- kereszt aktívái nem feledkez­nek meg róluk, felkeresik őket otthonaikban és átadják a szentendrei üzemek kará­csonyi ajándékcsomagját. Ezer választó, félezer bejelentés Szentendrén megtartották a tanácstagi beszámolókat, ame­lyeken ezer választópolgár je­lent meg és mintegy 590 köz­érdekű bejelentéssel, észrevé­tellel éltek. Sokan társadalmi munkát is felajánlottak. Szentendre város tanácsa már összegezte az idei tapasztala-: tokát és többek között megál-l lapította, hogy a tanácstagok felkészíté­sére, -tájékoztatására nagy gondot fordítottak. Segített ebben a Hazafias Nép­front városi bizottsága és a szakmaközi bizottság. Az elő­készítő munkákhoz tartozott például az is, hogy a tanács­tagoknak klubfoglalkozást tar­tottak, sőt helyszíni bejáráson közösen nézték végig a vá­ros épülő beruházásait. A be­számolókkal kapcsolatos meg­beszéléseken a tanácstagoknak lehetőségük nyílt, hogy a már előre összegyűjtött lakossági észrevételeket elmondják és arra választ kapjanak. Ezzel a lehetőséggel 44 tanácstag élt. A Hazafias Népfront elnök­Keresheti a vásárló? Gazdaságos termelés — de abbahagyták a háztartási cikkek gyártását A Pomázi írószer Szövetke­zet 1977. július elsején fuzio­nált a Budapesti Műanyag­technikai Szövetkezettel. A műanyagtechnikásoknak az országban elszórtan tíz kis te­lephelye Balassagyarmaton, Oroszlányban pedig két üzeme volt. Az összesen 320 munkás mindössze 70 millió forint ter­melési értéket állított elő, és az egyesüléskor több mint 2 millió forint veszteségük volt. Sikeres fúzió — Miért vállalta a fúziót az írószer Szövetkezet — kérdez­tük Ördögh Emánuel elnököt. — Elsősorban a munka­erőért, úgy gondoltuk, kár lenne az oroszlányi munkale­hetőséget esetleg megszüntet­ni, az egykori felvonulási épü­letet lebontani. A bányászte­lepülés asszonyai, lányai örül­tek a fúziónak, hiszen az át­lagosan egy főre eső 23 ezer forint évi bért mostanra 30 ezer forintra növeltük. Jövőre tíz-tizenkét százalékos terme­lésnövekedést tervezünk, és ez az elképzelés ma már nem tű­nik irreálisnak. — Az oroszlányi üzemegy­ségünket hárommillió forin­tért felújítottuk, ugyanennyiért trafóházat építettünk, mű­anyagfröccsöntő gépeket vásá­roltunk. Miután a termékszer­kezetet megváltoztattuk, meg­szüntettük a gazdaságtalan termékeket. Oroszlányban pél­dául már úem gyártják a fe­hérneműgombokat, helyette a fővárosból és Balassagyarmat­ról áttelepült extrúdertermelés folyik. A háztartási műanyag cikkek helyett ma már mű­SZTB-k csarnokai szaki műanyagárut, írószer­alkatrészeket gyártanak és műanyagot sajtolunk. Teljesen új profil az Icovax viaszkréta- gyártás. Ebben az évben 100 ezer doboz készült belőle Oroszlányban, kétmillió forint értékben. Az újjáalakított üzemegységben ma 180-an dolgoznak, főként nők és az idén elérik az 50 millió forint árbevételt, valamint a 10—11 millió forint nyereséget. Áttelepített gépek — És mi történt a balassa­gyarmati üzemmel? — A Nógrád megyei Tanács kérte a gazdaságtalanul ter­melő telep felszámolását, a dolgozókat a kábelgyárba irá­nyították át. A locsolócső­gyártáshoz használt gépeket pedig áttelepítettük Orosz­lányba. — Egy év alatt sikerült a veszteséges termékek gyártá­sát megszüntetnünk. A bedol­gozókkal együtt már ezren dolgoznak az írószer Szövet­kezetben és az idén 355—360 millió forint értékű árut sze­retnénk termelni. Az export- bevétel Í30 millió, a nyereség pedig 9o millió forint lesz — tájékoztatott ördögh Emá­nuel. sége valamint a városi tanács tisztségviselői részt vettek a beszámolókon és felszólalása­ikkal segítették a problémák tisztázását. Szentendrén ez volt a harmadik alkalom, hogy a város vezetői megjelentek a tanácstagi beszámolókon és sok kérdésre a helyszínen válaszoltak. Mi érdekli leginkább a szentendreieket ? Legtöbben a kommunális fejlesztéseket sürgették. Szá­mos észrevétel a közvilágí­tással volt kapcsolatos, sötétek a szentendrei utcák. Kértek utcai jelzőtáblákat, s hatéko­nyabb rendőri ellenőrzést az élemiszerboltok előtti italo­zások megszüntetésére. Kriti­kát kapott a kenyér- és péksü­temény-ellátás és az üzletek jelenlegi nyitvatartása. -Jó né­hány beszámolón indítványoz­ták a választók, hogy a régi ásott kutakat hozzák üzemké­pes állapotba, ezáltal az ivó- vízsszolgáltatásban előforduló zavarok megszűnnének: A 27, a 40. és 17. számú választó- kerületben feleletet kértek arra, hogy a tanács műszaki osztályával kötött társadalmi munka szerződések miért nem váltak valóra. A Pannonia-te- lepiek a Stromfeld utca álla­potát kifogásolták és sürgették a faházban üze­melő italbolt megszünte­tését. Az idén a tavalyinál sokkal kevesebb kritika hangzott el a köztisztasággal kapcsolatban. A környezetvédelmi őrjáratokba közös várostakarítás meghoz­ták a kívánt eredményt; tisz­tább lett Szentendre! Van tehát dolga a városi ta­nács osztályainak, a Város­gazdálkodási Vállalatnak, a Vízműnek, a rendőrségnek, hogy a jogos észrevételeket orvosolják. A műszaki osztály és a tervcsoport gyűjti össze és rangsorolja a munkákat, majd a városfejlesztési bizott­ság elé terjeszti. A jóváha­gyott jövő évi fejlesztési prog­ramról (kút, víz, járda, vil­lany) a tanácstagokat tájékoz­tatják, sőt a tanács épületé­ben, jól látható helyen a prog­ramot ki is függesztik. Könyvbarátok köre Régi Igazság, hogy az olva­sás megszerettetését fiatal korban kell elkezdeni. Aki gyermekkorában megkedvelte a mesét, az elbeszéléseket, az a későbbiek során is szívesen vesz kezébe könyvet. Az ol­vasás pedig általános művelt­ségünk alapja. Tavaly óta dolgoznak a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáregységében az SZTB gépek az új üzemcsarnokban. Az autó matákon idén egymillió 560 ezer négyzetméter farmeranyag készült. Ennek túlnyomórészét a Szovjetunióba exportálták. Ez a megfonto'ás vezette a pomázi községi könyvtár dol­gozóit akkor, amikor megala­kították az ifjú könyvbarátok körét. Tagságuk 9—10 éves gyermekekből áll, akik rend­szeresen olvasnak, tanulnák, közösen művelődnek. Részt vesznek a könyvtár gyermek­rendezvényein, ahol érdeklő­dési körüknek megfelelően is­merkednek az irodalommal, a művészetekkel. A pomázi ifjú könyvbárátok köre újabban városnézéssel és múzeumlátogatással is színesí­ti foglalkozásait. Legutóbb a Magyar Nemzeti Múzeumot keresték fel, ahol a koronázá­si ékszerek megtekintése mel­lett megnézték a Magyaror­szág állatvilága című kiállí­tást és az ásványtárat. A könyvtár dolgozói alig győzték a választ a sok-sok feltett kérdésre. A gyermekeket né­hány szülő is elkísérte, így akarva-akaratlanul maguk is a közművelődés szolgálatába álltak. Pomáz nagyközség könyv­tári dolgozói eddig is szív­ügyüknek tekintették a gyer­mekek művelődését. Az ifjú zenebarátok köre már régeb­ben nyújt szórakozást a gyer­mekeknek. Az ifjú könyvba­rátok köre fejlődéséhez pedig a múzeumlátogatások nyitnak újabb lehetőségeket. Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi Foto: Bozsán Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom