Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

I 2 ~<M'ríav A Kambodzsai Nemzeti Egységfront ünnepi gyűlése Kambodzsa felszabadított területeinek egyikén nagy­gyűlést tartottak a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront megalakulásának tiszteletére. A Front hírügynökségének, az SPK-nak a ‘tájékoztatása sze­rint az ünnepi nagygyűlés el­nökségében megjelentek a KNEF Központi Bizottságának tagjai, az élen Heng Somrin- nal, a KB elnökével. A nagy­gyűlés részvevői tisztelegtek a Front zászlaja előtt, majd a központi bizottság tagjai ko­szorút helyeztek el az elesett hősök emlékművénél. Megnyitó beszédében Heng Somrin felolvasta a KNEF nyilatkozatának teljes szöve­gét, amely kifejezi a kambod­zsai nép forradalmi céljait: a reakciós Pol Pot-Ieng Sary klikk megdöntését, a békés, független, demokratikus, sem­leges, el nem kötelezett, szo­cializmus felé haladó Kam­bodzsa felépítését. ★ A Vietnami Hazafias Front nevében Huang Guoc Viet, a szervezet Központi Bizottsága elnökségének tagja, forró üd­vözletét küldte a haza meg­mentésére létrehozott Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront­nak. Az üdvözlő üzenet egyebek között rámutat: A testvéri kambodzsai nép immár három éve élvezhetné a békét, a függetlenséget, a szabadságot, de a Pol Pot-Ieng Sary cso­port, a kínai hatóságok eszkö­zeként elnyomja az ország la­kosságát, s határháborút pro­vokált a vietnami néppel szemben. A Kambodzsai Nemzeti Egységfront létrejötte, s de­cember 2-án közzétett forra­dalmi programja nagy törté­nelmi fontosságú politikai ese­mény. A Vietnami Hazafias Front Központi Bizottsága teljes mértékig támogatja a haza megmentésére létrehozott Kambodzsai Nemzeti Egység­front 11 pontos forradalmi programját A Vietnami Hazafias Front Központi Bizottsága úgy véli: a Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront forradalmi program­jával még szélesebben tömö­ríti majd Kambodzsa társa­dalmát, leküzd majd minden nehézséget és akadályt, sike­resen haladva előre egy való­ban békés, független, demok­ratikus, semleges és el nem kötelezett, a szocializmus felé haladó Kambodzsa felépítésé­ben. ★ A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség kezdeményezésére európai körutat tesz a nyolc millió tagot számláló vietnami nőszövetség küldöttsége. A négytagú delegáció utazásának célja, hogy felhívja a világ figyelmét: miközben Vietna­mot — alig néhány évvel azután, hogy megkezdhette az érdemi építőmunkát — az el­múlt évtizedek legsúlyosabb árvíz katasztrófája sújtotta, súlyos provokációk sora éri Kína és a pekingi vezetés által biztatott kambodzsai-rezsim részéről. A küldöttség pénteken nem­zetközi sajtóértekezletet tar­tott Berlinben. Egyebek kö­zött elmondották, hogy a kambodzsai hadsereg éppoly kegyetlen eszközöket alkalmaz Vietnam területén, mintaho­gyan saját népével szemben fellép. Jórészt ezeknek a módszereknek hatására egyre növekszik a Kambodzsából Vietnamba menekülők száma. Új Kozmosz A Szovjetunióban pénteken földkörüli pályára bocsátották a Kozmosz—1060 jelzésű mes­terséges holdat, fedélzetén a világűr további kutatását szol­gáló berendezésekkel. A Kozmosz—1060 tudomá­nyos berendezései kifogásta­lanul működnek. A földi szá­mítógép-központ megkezdte a beérkező adatok feldolgozását. Teherán Távoznak a külföldiek A teheráni kormány pénte­ken engedélyezte, hogy a síita ünnep két gyásznapján, va­sárnap és fiétíőn országszer­te megtartsák a vallási ve­zető által meghirdetett nagy­szabású ünnepi felvonuláso­kat. A teheráni rádió pénte­ken tette közzé Gholam Reza Azhari tábornoknak, a kato­nai kormány miniszterelnö­kének erről szóló döntését, amelyet a hadsereg parancs­nokaival és az ország politi­kai vezetőivel megtartott rend­kívüli tanácskozás után hozott. A katonai kormánynak az a szándéka, hogy megelőzze a minden eddiginél súlyo­sabbnak ígérkező véres ösz­szetűzéseket, ugyanakkor nem jelenti az elnyomó intézkedé­sek beszüntetését. Pénteken Teheránban letartóztatták a politikai foglyok védelmére alakult bizottság teljes veze­tőségét, mintegy 50 embert. A teheráni bazárnegyedben meg­tartott újabb kormányellenes felvonuláson a katonák ismét fegyverrel szálltak szembe a tüntetőkkel. Az Iránban élő külföldiek ez­rei hagyják el naponta az országot. Az NSZK, Izrael és az Egyesült Államok légitár­saságai rendkívüli járatokat indítottak állampolgáraik mi­előbbi hazaszállítására. Ratifikációs vita Szovjet—vietnami szerződés A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottsága egyhangúlag java­solta, a Szovjetunió és a Viet­nami Szocialista Köztársaság barátsági és együttműködési szerződésének ratifikálását. A Szövetségi Tanács és a Nem­zetiségi Tanács bizottságainak együttes ülésén számos szovjet pártvezető vett részt, köztük Mihail Szuszlov, Borisz Pono- marjov, Vaszilij Kuznyecov, Mihail Zimjanyin és Konsz- tantyin Ruszakov. A szovjet kormány megbízá­sából Nyikolaj Firjubin kül­ügyminiszter-helyettes terjesz­tette elő a szerződést s hang­súlyozta: a történelmi jelen­tőségű okmányban a két or­szág ismét tanúsítja, hogy hű a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveihez, tovább akarja fej­leszteni megbonthatatlan ba­rátságát, szolidaritását és test­véri együttműködését, együtt akar küzdeni a szocialista kö­zösség egységének és összefor- rottságának szilárdításáért, te­vékenyen kíván hozzájárulni a szocialista vívmányok vé­delméhez. A vita felszólalód kivétel nélkül elfogadásra ajánlották a szerződést, hangsúlyozták annak kimagasló jelentőségét. Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szövetségi Tanács külügyi bi­zottságának elnöke a felszóla­lásokat összegezve hangsúlyoz­ta: a szovjet—vietnami barát­sági és együttműködési szer­ződés új szakaszt nyit meg a két ország kapcsolatában, arra hivatott, hogy még szilárdab­bá, mélyebbé tegye a két nép testvéri barátságát. Ez a szer­ződés egyúttal megfelel mind­két országban a békés alkotó­munka, a szocialista, illetve kommunista építés érdekei­nek. Szuszlbv emlékeztetett rá, hogy a VSZK nemzetgyűlésé­nek állandó bizottsága novem­ber 29-én ratifikálta a szerző­dést és javasolta, hogy a Leg­felsőbb Tanács két házának külügyi bizottsága terjessze azt ratifikálásra a tanács el­nöksége elé. A javaslatot egy­hangúlag elfogadták. Koszigin—Stoph tanácskozás Alhkszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken a Kreml­ben megbeszélést folytatott Wiíít Stoph-fal, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottság Politikai Bi­zottságának tagjával, az NDK minisztertanácsának elnöké­vel. A tárgyaló felek megelégedés­sel állapították meg, hogy a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló szovjet—NDK testvéri kapcsolatok dinami­kusan és eredményesen fej­lődnek, a két ország szorosan és hatékonyan együttműkö. dik a nemzetközi politikában. A megbeszélések fő témája a két ország közötti gazdasá­gi együttműködés további kit szélesítése és fejlesztése volt. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben, a teljes né­zetazonosság jegyében zajlott le. Willi Stoph pénteken visz- szautazott az NDK-ba. Carter sajtóértekezlete Szovjei—ÜSÄ viszony, Kozel Kelet, Irán Carter amerikai elnök csü­törtökön Washingtonban mun­kareggelin látta vendégül a Fehér Házban akkreditált új­ságírók egy csoportját, s a nemzetközi helyzet néhánv fontos kérdésével foglalkozott előttük. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat érintve hangsú. lyozta, hogy mielőbb szeret­ne találkozni Leonyid Brezs- nyevvel, akivel négy-öt na­pon át — a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sának kérdése mellett — a kétoldalú kapcsolatokat érin­tő összes kérdésekről szeret­ne tárgyalni. A Washington és Moszkva közötti kapcsola­tok legújabb fejleményeiről elégedetten nyilatkozott, s hozzátette, hogy szükségesnek tartja a két ország külügymi­niszterének, Gromikónak és Vance-nek újabb találkozóját. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Carter elismerte, hogy ha igazak azok a hírek, amelyek szerint Izrael újabb zsidó településeket hoz létre a Jordán folyó megszállt nyugati partján, akkor ez a Camp David-i megállapodások megsértését jelentené. Kije­lentette: mindenképpen szük­ségesnek tartja, hogy a Camp David-i előirányzatoknak megfelelően ez év december 17-ig aláírják az egyiptomi— izraeli különbékét, mert — mint hozzátette — semmi ga­rancia sincs a tárgyalások foly­tatására. Carter bizonytalannak Ítélte meg az iráni rendszer „túlélé­si” esélyeit, de hozzátette, hogy ez az Egyesült Államok számára „rendkívül fontos” lenne, mert Irán „nagyon se­gítőkész volt az OPEC-tagál- lamokkal folytatott tárgyalá­sokon”. NA TO-zárójelentés Amerikai szenátor Asszadnál Az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli kétnapos külügymi­niszteri konferenciájáról pén­tek délután kiadott hosszú zá­rókommüniké a megszokott módon csupán általánosságo­kat tartalmaz és az sem de­rül ki belőle, milyen kérdése­ket vitattak meg a külügy­miniszterek. Terjedelmes részt szentel a záróközlemény a kelet—nyugati kapcsolatoknak. Üdvözli a SALT-tárgyalásokon elért haladást. A közép-európai haderő- és fegyverzetcsökken­tési tanácskozásokról szóló hosszú szakasz is megállapít „bizonyos haladást”, de ez a NATO szerint korántsem ki­elégítő. A kommüniké meg­ismétli a többször hangozta­tott kívánságot, hogy a szo­cialista országok „válaszolja­nak pozitívan a közép-európai haderők és fegyverzetek ada­taival kapcsolatos becslésbeli különbségekre vonatkozó nyu­gati kérésekre”. Hosszasan taglalja a záró­közlemény a helsinki ajánlá­sok végrehajtásának kérdését és, amint várható volt, az „emberi jogok” témáját. Nem hiányzik természetesen a Varsói Szerződés haderői­nek erősödésével és moderni­zálásával kapcsolatos „aggoda­lom” hangoztatása sem. Ezzel indokolják a NATO katonai kapacitásának további nagy­méretű fejlesztését. A péntekre virradó éjszaka letette a hivatali esküt Ohira Maszajosi új japán miniszter- elnök kormánya. A Liberális Demokrata Pártban dúló frak­cióharc miatt, amely hátrál­tatta a kabinet megalakítá­sát, a mérsékelt politikusként számon tartott Ohira komp­romisszumra kényszerült a miniszteri tárcák és az LDP Dosztok elosztását illetően. Noha a vele szemben álló csoportok akarata ellenére Ohira kieszközölte közeli munkatársának, Szaito Kuni­Hafez Asszad Szíriái elnök Damaszkuszban fogadta Ro­bert Byrd amerikai szenátort, aki Carter elnök megbízásából ténymegállapító körutat tett a Közel-Keleten. Byrd a hét elején már járt Damaszkuszban, akkor azon­kicsinek az LDP főtitkárává történt megválasztását, Uraisi Tadao személyében ismert „héja” lett a végrehajtó ta­nács elnöke. Hivatalos magyarázat sze­rint Szonoda Szunaót azért nevezték ki ismét külügymi­niszternek, hogy ily módon de­monstrálják a diplomácia fo­lyamatosságát. A japán kül­ügyminisztérium szóvivője az új kormány megalakulásakor hangoztatta, hogy „Tokió jó j viszonyt akar a Szovjetunióval I és Kínával”. ban Asszad — egyéb irányú elfoglaltsága miatt — nem fo­gadhatta őt. A tárgyalásokon Byrd sze­nátor Washington álláspontját fejtette ki a Camp David-i keretmegállapodásokkal és az azok alapján folyó egyiptomi —izraeli különtárgyalásokkal kapcsolatban, Asszad elnök pedig ismételten leszögezte: Szíria a leghatározottabban visszautasítja a Camp -David-i alkut. ★ Giscard D’Estaing francia köztársasági elnök pénteken délelőtt az Elysée-palotában fogadta az európai magyarázó- kőrútra indult Musztafa Kha­lil egyiptomi miniszterelnököt. Az Elysée-palota szóvivője Khalil látogatása után kije­lentette, hogy az beilleszkedik a két ország „szoros párbeszé­débe”, mintegy folytatását ké­pezi Szadat elnök szeptembe­ri (Camp David előtti) és Mu­barak alelnök októberi (Camp David utáni) vizitjének. Okira letette az esküt 1978. DECEMBER 9., SZOMBAT Az emberi jogok A Béke-világtanácsnak az imberi jogok megsértését vizs­gáló nemzetközi bizottsága ülést tartott New Yorkban, abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt fogadták el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Az ülést megnyitó Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke rámutatott, hogy a BVT egyik legfontosabb feladata mozgósítani az alapvető emberi jogok sokoldalú biztosítására a népeknek a szabadságért és az emberi jogokért folytatott igazságos harca támogatására. Az ülés résztvevői elé „Az emberi jogok megsértése az Egyesült Államokban” címmel dokumentumot terjesztettek, amelyet több társadalmi szervezet közösen készített elő. Az ülés résztvevői nyilatkozatot adtak ki a jubileum kap­csán. A dokumentum hangsúlyozza, hogy mindaddig nem lehet szavatolni az emberi jogokat, amíg a béke veszélyben van és a féktelen fegyverkezési hajsza folytatódik, s á diszkrimináció valamennyi formáját meg nem szüntették. ★ Moszkvában pénteken a szovjet főváros társadalmának képviselői gyűlésen emlékeztek meg az emberi jogok nem­zetközi napjáról. Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének megnyitója után Pjotr Fedosze- jev; a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke mondott be­szédet, s rámutatott, hogy az emberi jogok napjának megtartá­sa, lényegében hangsúlyozza azt a szerepet, amelyet a Szov­jetunió tölt be, mint a demokrácia védelmezője, mint a faj­gyűlölet és faji elkülönülés a népirtás elleni küzdelem aktív résztvevője. A gyűlés résztvevői határozatot fogadtak el, s azt Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához továbbították. ★ Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 30. évforduló­ja alkalmából a Nemzetközi Újságíró Szervezet nyilatkozatot fogadott el 110 ország 150 ezer újságírója nevében, amelyben leszögezi, hogy a szervezet tevékerfységében mindig hű marad az emberi jogok egyetemes nyilatkozatához. A NUSZ felszó­lítja tagjait, valamennyi becsületes újságírót, hogy cseleked­jenek e haladó eszmék megvalósulásának érdekében. ★ — A Magyar Népköztársaság, mint a helsinki tanácskozás egyik kezdeményezője, a többi szocialista állammal együtt, mindent megtesz a záróokmányban foglaltak következetes megvalósításáért. Az emberi jogok védelme érdekében tovább kell folytatni a harcot a fajüldözés, a neonácizmus, a koloniar lizmus és a neokolonializmus minden formája ellen — mondotta dr. Antalffy György, a Magyar Jogász Szövetség elnöke az emberi jogok deklarációjának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünneoi megemlékezésen, pénteken, a Magyar Jogász Szövetségben. Az Országos Béketanács, a Magyar ENSZ-tár- saság, a Magyar Tudományos Akadémia jogi bizottsága, a Nemzetközi Gyermekév Nemzeti Bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség emlékülésén részt vett Markója Imre igaz­ságügyminiszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész, Szarka Károly külügy­miniszter-helyettes, valamint a politikai és társadalmi szerve­zetek több vezetője. HOLNAP harminc éve, 1948. december 10-én az ENSZ Európában, Párizsban tartott közgyűlése háromévi szövege­ző munka után elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyi­latkozatát: az ilyen jogokat felsoroló első nemzetközi ok­mányt. Ez lett az emberi jo­gok napja, de a mostani, har­mincadik évforduló az eddi­gieknél teljesebb, ünnepélye­sebb visszatekintésre ad al­kalmat. A deklaráció mint közgyűlési határozat, csak ajánlás volt, de azóta klasz- szikussá vált, alkotmányok és nemzetközi megállapodások — mint a helsinki záróokmány — hivatkoznak rá. Azóta létre­jött az emberi jogokat össze­foglaló két nemzetközi szerző­dés is, amely ratifikációira nézve már kötelező: a pol­gári (személyi) és politikai jo­gok, valamint a gazdasági, szo­ciális és kulturális jogok egyezségokmánya. 1966-ban fejeződött be szövegezésük, s csak 1976-ban léptek életbe, tehát már az enyhülés kor­szakának termékei. Fiatalsá­guk miatt még nem olyan is­mertek, mint a deklaráció, da jelentőségük annál nagyobb is lehet idővel. Eddig már 52 ál­lamfő ratifikálta és valami­vel több aláírta a két egyez­ségokmányt. Hazánk és az eu­rópai szocialista országok az első ratifikálok közt voltak, több fejlődő, illetve el nem kötelezett tőkésországgal együtt. Az európai tőkésor­szágok jelentős része először arra hivatkozott, hogy a jo­gokról külön nyugat-európai egyezménye van, vagyis eb­ben is „tömböt” alkot, de az egyezségokmányok térhódítá­sát látva később mégis csatla­kozott. Az Egyesült Államok hosszas viták után csak ta­valy írta alá a két szerző­dést, s a ratifikálás még hú­zódik a kongresszusban. FOGALMUKAT tekintve az emberi jogok különösen vé­dett, kiemelt jogok, amelyeket az emberek legfontosabb fel­tételeit védik. A nagyszámú jog és kötelesség közt, ezek az állam és az állampolgár vi­szonyának legalapvetőbb kér­déseire vonatkoznak, ezért biz­tosításuk a XVIII. századi forradalmak óta elsősorban az országok saját alkotmányainak, törvényeinek feladata. Nem­zetközi jogi védelmüket a népek a második világháborús antifasiszta koalícióban, a nácik minden eddiginél na­gyobb embertelenségei láttán határozták el. Ezt tükrözi az 1948-as deklaráció felépítése is, amely először a fasiszták által legdurvábban megsértett jogokat sorolja fel. Az egyen, jogúságot fajra, nemre, val­lásra, véleményre és születés­re tekintet nélkül, az élethez való jogot, a kínzás, megalázó bánásmód, az önkényes letar­tóztatás és fogvatartás tilal­mát. Az egyezségokmányok kötelezően biztosítják ugyan­ezt, de részleteznek olyan to­vábbi jogokat is, mint pél­dául az állampolgárt megille­tő jogorvoslat a fellebbezéstől a bírósághoz fordulásig, a szakszervezetekben és a köz­ügyekben való részvétel. Fő­leg a szocialista országok kö­vetelésére a szerződések tar­talmazzák az ,alapvető gazda­sági, szociális és kulturális jo­gokat, így a munkához és ta­nuláshoz való megkülönbözte­tés-mentes jogot. Az államok kötelezettséget vállalnak e jogok fokozatos, de gyors fej­lesztésére saját törvényeik út­ján. Szólnak az alapvető po­litikai, véleménynyilvánítási jogokról és azok legszüksége­sebb közérdekű korlátáiról is. A NEMZETKÖZI védelem elsősorban nemzetközi együtt­működést jelent e jogok vé­delmében, fejlesztésében, a tapasztalatok kicserélésében. Tehát nem egyoldalú táma­dást, önkényes számonkérést, amely a többi állammal szem­ben rontaná a nemzetközi kapcsolatok már elért szint­jét is. Ezt hangsúlyozta most a Varsói Szerződés legfőbb testületének novemberi moszk­vai nyilatkozata is, amely az eddigi hasonló dokumentu­moknál nagyobb terjedelem­ben, külön fejezetben fog­lalkozik az emberi jogok kér­désével. Kijelenti, hogy a szo­cialista országok betartják vál­lalt kötelezettségeiket, az együttműködés hívei, miköz­ben visszautasítják az illeték­telen beavatkozást. AZ ERKÖLCSI és presz­tízsszempontok ma nem lebe­csülendő erőt jelentenek. Fi­gyelembe kell vennie az új helyzetet a dél-afrikai és a rhodesiai fajüldöző rendsze­reknek, a chilei junta pedig hosszú huzavona után is nem­rég kénytelen volt beengedni az Emberi Jogok Bizottságá­nak ténymegállapító csoport­ját. Kulcsár Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom