Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

i vygyyfCTP 1978. DECEMBER 8.. PÉNTEK Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság meg­állapította: a termelés mennyi­ségi feladatainak az éves ter­vekhez közelálló teljesítése nem járt együtt a gazdasági egyensúly javulásával, a ha­tékonyság gyors emelkedésé­vel, a termelési szerkezet szük­séges változásával. A fejlődést befolyásoló külső gazdasági körülmények kedvezőtleneb­bek az V. ötéves tervben fel­tételezettnél : a külkereskedel­mi cserearányok rosszabbak lettek, a tőkés piacokon az értékesítés nehezebbé vált. Még erős a mennyiségi szem­lélet, a gazdaságosság szem­pontjai nem egyszer háttérbe szorulnak. Gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási gyakorla­tunk lassan igazodik a válto­zó helyzet követelményeihez. 2 A XI. kongresszuson jó- ■ váhagyott, az V. ötéves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság ez évi áp­rilisi határozatában megerősí­tett gazdaságpolitikai főirány­vonal következetes végrehaj­tása most megköveteli, hogy az irányításban és a minden­napi gyakqrlati munkában el­sőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdéseinek. A Központi Bizottság hang­súlyozta: a további munka kulcskérdése, hogy a minősé­gi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításá­val biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tását. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhasználást. Ez az útja annak, hogy az anya­gi termelésben és a népünk életkörülményeinek alakulásá­ban, életszínvonalának eme­lésében elért eddigi vívmá­nyainkat megszilárdítsuk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk. A Központi Bizottság ezzel összhangban határozta meg a termeléssel, az értékesítéssel, a termelőalapok fejlesztésével, az életszínvonal-politikával kapcsolatos célokat, és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő elő­irányzatait az alábbiak sze­rint fogadta el: A TERVEZETT NÖVEKEDÉS 1979. ÉVI ELŐIRÁNYZATAI * 1 * 1 Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése A szocialista szektor beruházásai összesen Égy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem Egy keresőre jutó nominálbér országos átlagban Fogyasztói árszínvonal Ugy lakosra jutó reáljövedelem Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Az összes lakásépítés ebből állami lakás Az állami költségvetés bevétele legalább kiadása legalább 3—I százalék 4 százalék 1 százalék 3—3,5 százalék 204—206 milliárd Ft 7 százalék 6 százalék 4,7—4,9 százalék 2 százalék 1 százalék 1,0—1,5 százalék 2,5—3,0 százalék 90 ezer 31 ezer 8,4 százalék 6,1 százalék A nemzeti jövedelem növe­lése a termelési és exportszer­kezet átalakításának meggyor­sításával, a gazdaságos terme­lés fokozásával valósítható meg. a) A termelés ott növeked­jék gyorsabban, ahol egyér­telműen az egyensúly javítá­sát eredményezi, máshol mér­séklődjék. A követelmények­nek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése to­vábbra is dinamikusan növe­kedjék. — Az ipari termelés növe­lését erőteljes szelekció mel­lett kell biztosítani. Äz ipar- vállalatok és szövetkezetek a keresletnek megfelelően nö­veljék a belföldi értékesítést, tervszerűen fokozzák a szocia­lista kivitelt, és bővítsék a nem rubel elszámolású gaz­daságos exportot. Ezért gyor­sítsák meg a műszaki fej­lesztést, a technológia és a gyártmányok korszerűsítését, javítsák a termékek minősé­gét. A gazdaságtalan cikkek ter­melésének megszüntetésével felszabaduló kapacitásokon — ahol ez lehetséges — szervez­zék meg a gazdaságosan elő­állítható, főleg importot he­lyettesíthető termékek, alkat­részek, részegységek gyártását; más esetekben csoportosítsák át a munkaerőt a hatékony te­vékenységekre. — Az építőipari vállalatok kapacitásaikat döntően arra használják fel, hogy gyorsul­jon a folyamatban lévő be­ruházások megvalósítása. Üte­mesebb legyen a lakásépítés, a felújítás és karbantartás, különösen Budapesten. A munkaszervezés javításával, a munkafegyelem erősítésével tartsák a termelékenység nö­vekedésének eddigi ütemét. — A mezőgazdasági üzemek a népgazdasági célokkal össz­hangban fejlesszék mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést. A gabonater­melést úgy kell fejleszteni, hogy a belföldi szükségletek kielégítésén túl mód nyíljék az 1978. évinél több kivitelre. Növelni kell a kukorica ve­tésterületét az erre alkalmas földeken. Emelni kell az ál­lattenyésztés színvonalát, ja­vítani a minőséget, s növelni a hozamot. A mezőgazdasági üzemek a munkaerő, az anyagi eszközök — épületek, gépek, műtrágya, növényvédő szerek, taikarmá- nyok — ésszerűbb és takaréko­sabb felhasználásával érjék el, hogy a termelés a ráfordítá­soknál gyorsabban nőjön. A termékek felvásárlásának körültekintőbb megszervezésé­vel, a tároló és feldolgozó ka­pacitások bővítésével is segí­teni, ösztönözni kell a nagy­üzemeket, a háztáji és kisegí­tő gazdaságokat termelésük fokozására. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelben javítani szükséges az értéke­sebb, a gazdaságosan feldolgo­zott termékek arányát. — A vasúti és a közúti köz­lekedésben jobb szervezéssel, a szállítók és a szállíttatok szo­rosabb együttműködésével ja­vítani keli a gazdaságosságot, a kapacitások ésszerű kihasz­nálását. b) A lakosság életszínvona­la csak gazdasági lehetősé­geinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet. Or­szágos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 száza­lékkal, a munkások és alkal­mazottak egy főre jutó reálbé­re 1 százalékkal, a termelő­szövetkezeti dolgozók reálke­resete 1—1,5 százalékkal, a la­kosság fogyasztása 2,5—3 szá­zalékkal lehet több az ideinél. Az egy lakosra jutó nominál jövedelem 7 százalékkal, a munkás-alkalmazotti átlagke­resetek 6 százalékkal növe­kedhetnék. A keresetek job­ban kapcsolódjanak a teljesít­ményekhez és azok fokozásá­ra ösztönözzenek. 1979. január 1-től a rend­szeres évi nyugdíjkiegészíté- sen túl fel kell emelni az 1971 előtti alacsony nyugdíjakat és az 1971 után megállapított minimális nyugdíjakat, jára­dékokat. Ez 1 millió 300 ezer embert érint. Emelni kell a szociális segélyek összegét is. A vállalati jóléti és kulturális alap biztosított összegét kere­sőmként 850 forintról 900 fo­rintra kell növelni. A terv alapozza meg a la­kosság fogyasztásának növe­kedését, a vásárlóerő és az árualap összhangját, a ki­egyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatásoknak a lehetőség szerinti javítását. Ennek érde­kében a kormányzati szervek a termelő és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket. A terv 4,7—4,9 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelke­dést irányozhat elő. Az illeté­kes hatóságok az árak alaku­lását szigorúan ellenőrizzék. A lakosság életkörülményeit a jövő évben 90 ezer lakás, ezen belül 31 ezer állami la­kás felépítésével tovább kell javítani. A kórházi ágyak száma 1400-zai, a bölcsődei helyeké 4200-zál, az óvodai helyeké 18—19 ezerrel bővül­jön. Az általános iskolai tan­termek számát 900-zal szüksé­ges növelni. c) A beruházások volumene az ideihez képest 1—2 százalék­kal emelkedhet. Beruházások­ra 204—206 milliárd forint for­dítható. Üj állami nagyberu­házás nem kezdhető meg, a rendelkezésre álló erőforráso­kat a megkezdett beruházások tervszerű megvalósítására kell összpontosítani. A célcsopor­tos és egyéb állami beruházá­si előirányzatokat mérsékelni szükséges az V. ötéves tervben 1979-re számítotthoz képest. A vállalati beruházások állami támogatásának összege nem emelkedhet. A vállalatok és a szövetkezetek eszközeiket és erőfeszítéseiket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére koncentrálják. A hitelezés szigorításával, a készletgazdálkodás ésszerűsí­tésével, a szükségletekhez job­ban igazodó termeléssel lénye­gesen lassítani kell a készletek növekedését. d) Nemzetközi gazdasági kap­csolataink fejlesztését a Szov­jetunióval, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tag­állammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsö­nös teljesítésére, az áruforga­lom bővítésére alapozzuk. To­vábbra is törekszünk a szocia­lista gazdasági integráció el­mélyítésére, a termelés szako­sítására, a kooperáció gyor­sabb kibontakoztatására. A fejlődő országokkal kialakult gazdasági együttműködésünket a jövőben is gyors ütemben szélesítjük. A gazdaságilag fej­lett tőkés országokkal a köl­csönös előnyök alapján to­vább bővítjük külkereskedel­mi forgalmunkat és fejleszt­jük gazdasági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi tevé­kenységben nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összeté­telének, jövedelmezőségének javítására, a piaci feltételek­hez való rugalmas alkalmaz­kodásra, a beszerzés és az ér­tékesítés jó ütemezésére, a termelő- és a külkereskedel­mi vállalatok együttműködé­sének erősítésére. e) A gazdasági szabályozó­kat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztesse­nek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, a haté­konyság gyorsabb növelésére, a takarékosságira, a tartalékok feltárására és hasznosítására, segítsék elő a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulá­sát. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítmények­kel kerüljenek jobban össz­hangba. 3 Az 1979. évi népgazda- ■ sági terv eredményes megvalósítása nagy követel­ményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. — A központi állami szer­vek a népgazdasági terv vég­rehajtásához szükséges gazda­ságirányítási, szervezési, sza­bályozási és egyéb intézkedé­seket idejében és folyamato­san tegyék meg. Feladataikat a népgazdasági célokkal össz­hangban határozzák meg, és ennek megfelelően segítsék a gyakorlati munkát. A terme­lési szerkezet gyorsabb korsze­rűsítésével, nagyobb szerve­zettséggel, javuló költség- és pénzgazdálkodással, a munka­erő, az anyagok és az energia ésszerűen takarékos felhaszná­lásával biztosítják gazdaság- politikai céljaink elérését. A nagyobb követelményekből ki­indulva támogassák az új iránt fogékony, a feladatok megol­dására felelősséggel vállalkozó vezetőket. Legyenek kezdemé­nyezői a magasabb teljesítmé­nyekre, a minőségi munkára ösztönző kereset-differenciá­lásnak. — A vállalatok, a szövetke­zetek és a tanácsok a népgazda­sági tervhez igazodva a maga­sabb követelmények alapján készítsék el terveiket; rugal­masan alkalmazkodjanak a gazdálkodás változó feltételei­hez, az értékesítési lehetősé­gekhez. Az egyéni és a cso­portérdekeket a népgazdasági érdekkel összhangban képvi­seljék. A tervek ütemes végrehaj­tása megköveteli a vállalatok közti jobb együttműködést, a kooperációs és szerződéses kö­telezettségek pontos és megfe­lelő minőségű teljesítését. — A központi és a területi pártszervek, a pártszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző és felvilágosító tevékenységükben abból induljanak ki, hogy most a legfontosabb a gazdasági irányítás, a végrehajtás, a gyakorlati munka javítása. Az ország érdeke megköveteli, hogy minden termelő egység­ben gazdaságos munka foly­jék. Segítsék elő, hogy azok a gazdálkodó szervezetek fejlőd­jenek gyorsabban, amelyek hatékonyan, jövedelmezően dolgoznak. Hassanak oda, hogy szűnjön meg a káros egyenlős- di, és a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi elismerés­ben részesüljön. Mindehhez elengedhetetlen a feladatok he­lyes értelmezésén alapuló egy­séges szemlélet és cselekvés, a párt tagjainak példamuta­tása a végrehajtásban. A szakszervezetekben, a tö­megszervezetekben tevékeny­kedő kommunisták politikai felvilágosító és meggyőző mun­kával mozgósítsák a dolgozó­kat az 1979-es népgazdasági terv teljesítésére. A Kommu­nista Ifjúsági Szövetség sora­koztassa fel tagságát, az ifjú­ságot közös céljaink megvaló­sítására. — A szocialista munka/ver- seny 1979. évi céljai között kerüljön előtérbe a gazdasá­gosság fokozása, a termék- szerkezet korszerűsítése, a jól értékesíthető termékek kivite­lének növelése, a szállítási szerződések pontos betartása, a kooperációs fegyelem erősíté­se, az ésszerű anyag- és ener­giatakarékosság, a jobb mun­kaszervezés, a beruházások szervezettségének javítása. A kollektívák, szocialista brigá­dok vállalásai irányuljanak a gazdálkodás minőségi követel­ményeinek teljesítésére. — Az agitáció és a propa­ganda, a sajtó, a rádió, a tele­vízió segítse elő, hogy a dol­gozók értsék és cselekvőén (tá­mogassák gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon na­gyobb teret a jó kezdeménye­zések ismertetése, az eredmé­nyes munka hiteles ábrázolá­sa. A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és né­pünk életkörülményeinek, életszínvonalának javításában élért eddigi vívmányaink meg­szilárdítása és a jövőbeni to­vábbi fejlődés feltételeinek jó megalapozása a döntő feladat. A Központi Bizottság meggyő­ződése, hogy az 1979. évi nép- gazdasági terv megfelel a helyzet követelményeinek és lehetőségeinknek, reálisan tűzi ki a feladatokat, és valóra vál­tása jól szolgálja távlati cél­jainkat, hazánk szocialista fej­lődését. A terv teljesítéséhez meg­van valamennyi feltételünk, de a feladatok mindenkitől minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfe­szítést igényelnek. A hazánk boldogulásáért érzett szemé­lyes felelősség jusson kifeje­zésre a fegyelmezettebb, jobb, eredményesebb munkában. Erőink jobb mozgósításával, pártunk és a tömegek összefo­gásával feladatainkat meg­oldjuk, céljainkat elérjük. A Központi Bizottság ebből kiin­dulva felhívja a párttagságot, a munkásosztályt, a parasztsá­got, az értelmiséget, a dolgozó magyar népet az öntudatos helytállásra, az 1979. évi nép- gazdasági terv teljesítésére. A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 60. évfordulóját hazánkban a dolgozók széles körűen és méltóan megünnepelték. A Központi Bizottság ezúton fe­jezi ki köszönetét azokért az üdvözletekért és jókívánságo­kért, amelyeket a munkás- mozgalom régi harcosaitól, munkahelyi kollektíváktól, szocialista brigádtagoktól, tár­sadalmi és tömegszervezetek­től, úttörőcsapatoktól, társa­dalmunk legszélesebb körei­től, párttagoktól és pártonkí- vüliektől kapott az évfordulón. A magyar marxista—leni­nista forradalmi párt meg­alakulásának 60. évfordulójá­ról a testvérpártok, a haladó emberek határainkon túl is megemlékeztek és számos üd­vözletét intéztek hozzánk. Ezek a megemlékezések és üdvözletek a Magyar Szocia­lista Munkáspárt politikájá­nak, népünk helytállásának szólnak és barátságot, forra­dalmi szolidaritást fejeznek ki a szocialista Magyarország iránt. A Központi Bizottság köszönetét mond a testvérpár­toknak, barátainknak az inter­nacionalista megemlékezése­kért. Komputeres gazdálkodás Számítógép a Rozmaring és a Duna tsz-ben Duna varsán yban a tejtermelést irányítja A mezőgazdasági nagyüze­mekben mind több helyen ve­zetik be a számítógépes adat- feldolgozást; az egyenként több száz millió forintos ter­melési értéket előállító gazda­ságokban a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda se­gítségével szémítógépekkel te­szik biztonságosabbá, köny- nyebbé a gazdasági dönté­seket, a belső tartalékok fel­tárását, az üzemegységek irá­nyítását, valamint a különfé­le szakmai adatok nyilvántar­tását. Az utóbbi 5 évben 250 millió forintos beruházás­sal 900 könyvelőgépet vásároltak a termelőszövetkezetek és 400 gazdaságban teljes egészében átálltak a gépi ügyvitelre. A belső információs rendszer korszerűsítését jól segítette a PM—MÉM rendelet, amely a gépi adatfeldolgozás megva­lósításához 40 százalékos ál­lami támogatást biztosított. A számítógépes programo­kat a mezőgazdasági üzemek­ben két formában valósítják meg. Az egyik lehetőség, ami­kor a gazdaság kisebb teljesít­ményű elektronikus számító­gépet vásárol a hozzá tartozó adatrögzítő tárolóval együtt.' Ilyen berendezést alkalmaz­nak a Rozmaring és a Duna tsz-ben, valamint a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben. Jövőre a Rá­kosmezeje Tsz-ben is ilyen berendezéssel korszerűsítik a munkát. A másik lehetőség: több nagyüzem összefogásával elektronikus számítógép-köz­pontot, tehát egy nagyobb gépegységet tartanak fenn. Az első ilyen számítóközpontot a mezőgazdasági ügyvitelszer­vezési irodában alakítják ki: R—22-es számítógépet alkal­maznak. Több nagy tsz kapcsolódik be ebbe a központi nyilván­tartásba, egyebek között a főváros tejellátásának egyik fontos gazdasága, a dunavar- sányi Petőfi Tsz, ahol a tehenészet számitógépes termelésirányítását bízzák a komputerre. Az iroda a Hajdúságban is dolgozik számítógépes köz­pont kialakításán, terv sze­rint ezt az önálló komputer­központot a Hajdúsági Agrár­ipari Egyesülés vállalatai és gazdaságai üzemeltetik majd várhatóan 1980-tól. Áfészek évzárás előtt Vúlasstékbövítők — építők Az áfészek és vállalataik ipari termelésének idei össz­értéke várhatóan megközelíti a 8 milliárd forintot. A szö­vetkezeti üzemek — alapve­tően a helyi munkaerő- és nyersanyagforrások hasznosí­tásával — sokféle áruval bővítik az üzletek, áruhá­zak választékát. A húsüzemekben az idén mintegy 500 ezer sertést és 40 ezer mázsa kisállatot dolgoz­nak fel. Csaknem 400 ezer mázsa kenyeret és.. 35 .millió darab finompékárut sütnek, körülbelül 900 ezer hektoliter szikvizet állítanak elő szövet­kezeti üzemekben. Híresek a Kecskeméti Univer tubusos ételízesítői — különösen a pi­ros arany, a gulyáskrém, a vegyes zöldségkrém és a mus­tár —, a berettyóújfalusiak bihari házitésztái, a kunszent­mártoniak cukrászipari és hi­degkonyhai készítményei, a a Győri Áfész tartósítóüzemé­nek savanyúságai, befőttjei és szörpjei. Jelentékeny az az építő­anyagipari termékmennyi­ség is, amit az áfészek adnak a kislakásépítési program meg­valósításához, a lakáskarban­tartáshoz, korszerűsítéshez. Csaknem 300 millió forint ér­tékű betonárut, mozaiklapot, cserepet, téglát, ajtót, ablakot gyártanak. Ellátják a több mint 24 ezer szövetkezeti ke­reskedelmi és vendéglátó egy­ség tatarozási és karbantartá­si feladatait is, és saját kivi­telezésben építenek föl szá­mos kisebb alapterületű ABC- áruházat, vendéglátóegységet. Vannak olyan áfész-ek, ame­lyek ipari jó hírnevüket egy- egy sajátos profilnak köszön- szönhetik. Ilyen az Őrségi. Áfész is, amelynek faipari üze­mében — a helyi cigány lakos­ság foglalkoztatásával — 30 fé­le terméket — vendéglátóipari üzletberendezéseket, kerti bú­torokat, díszmozsarakat és any- nyi vállfát készítenek, hogy azokkal látják el iaz ország na­gyobb ruhagyárait, nagykeres­kedelmi vállalatait. Már úgyszólván kihalóban levő szakmát művelnek — nélkülözhetetlen borászati eszközöket gyártanak — a Za- lalövői Áfész kádárüzemében. A teljesen gépesített kisüzem hordókat, kádakat gyárt. Cik­kei olyannyira keresettek, hogy a keresletet az idén is csat« részben tudják kielégíteni. Vácott beszerelik Az Egyesült Izzó hajdúböszörményi gyárában izzólám­pákhoz, rádiócsövekhez készítenek izzószálakat. Az izzószála­kat Nagykanizsán, Budapesten és Vácott szerelik be a lám­pákba. Oláh Tibor felvétele III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom