Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-07 / 288. szám
J ABONYI KRÓNIKA A törvény szellemében Sokoldalú képzésre törekednek >4 fiatalok helyzete a Mechanikai Művekben A Mechanikai Művek abo- nyi gyáregysége KlSZ-bizott- ságának értékelése szerint, a munkahelyen a fiatalok törvény adta jogai és érdekei megfelelően érvényesülnek. A gyáregységben működő társadalmi szervek vezetői figyelemmel kísérik a 30 éven aluliak élet- és munkakörülményeit, intézkedéseik összhangban vannak az ifjabb generációk tagjainak érdekeivel. A szakmunkás-tanulók tanműhelye jól felszerelt, az oktatáshoz szükséges minden feltétel megvan. Még egy oktatóra lenne szükség, és el kellene érni, hogy az üzemi gyakorlatra kihelyezetteket többféle munkával bízzák meg. Az állami és politikai képzés lehetőségével sokan élnek. A betanított munkások tanfolyamokon szerezhetnek szakmunkás bizonyítványt, mely nagyobb anyagi elismeréssel jár. A vezetők figye- lemmmel kísérik az ifjú szakmunkások bérezését. A teljesítménybérben dolgozó fiatalok a csoport munkájának arányában kapják a fizetést. A gyáregység vezetősége kezdettől fogva arra törekedett, hogy minden ifjú képzettségének megfelelő munkakörben dolgozzék. Sajnos, a bizonyítványt szerzett szakmunkások gyakran máshol helyezkedtek el, mivel a környékbeli üzemek általában magasabb bért ajánlottak fel. A gyáregységben két ifjúsági és egy ifjú munkabrigád dolgozik, de a fiatalok más brigádokban is tevékenykednek. A vállalásokat többségük sikeresen végrehajtja, megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesülve. Sokat javult a fiatalok szociális helyzete, jobbak a munka- körülmények. Megoldódott az üzemorvosi rendelés, .több gyermekgondozási szabadságról visszatért kismama gyermekének jut hely az óvodában és a bölcsődében. Változatlanul gond azonban a lakó- házépítés, a tetemes költségek és a nehézkes kölcsönigénylés miatt. A szabad idő hasznos eltöltésére egyre több a lehetőség. A gyáregységnek sportpályája és klubhelyisége van: kedvük szerint szórakozhatnak, sportolhatnak a fiatalok. Gy. Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA hím A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CE< A iROS SZfejgJg. XXII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1978. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Nehezen szokják meg a vándoréi etet A kútfúrók nehéz esztendeje Jövőre korszerű géppel gazdagodnak Tavaly, nem első ízben, kiváló üzemvezetőség címmel tüntették ki munkájáért a Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemét. Két éve 83 millió, tavaly 103 millió forintos éves tervet teljesített. A vállalat, az eredmények és a szaporodó feladatok ismeretében, erre az évre megint magasra állította a mércét: 113 millió forintban határozta meg a ceglédiek bruttó termelési értékét, és annak megfelelően jelölte meg a dolgozói létszámot is. A nyereség összege a háromnegyed év végén meghaladta a 15 millió 800 ezer forintot. A termelési előirányzatot már nehezebb elérni. Kitüntetett véradók Embertársaikon segítenek A mozgalom egyre szélesedik Hagyomány már Abonyban, hogy a Vöröskereszt nagyközségi területi vezetősége időnként összehívja a véradók népes táborát és ünnepség keretében, jutalmakat, kitüntetéseket ad át. A napokban ilyen ünnepi összejövetel színhelye volt a művelődési ház színházterme, ahol megjelent Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára, Horváth Józsefné, a Vöröskereszt járási szervezetének titkára is. A véradókat dr. Virágh Ferenc, a Vöröskereszt községi csúcsvezetőségének elnöke köszöntötte, majd dr. Gyetvaí István, a ceglédi véradóállomás vezető főorvosa mondott beszédet. Félezren jelentkeznek Akik a segítségnyújtás szükségességét felismerik, nagy szolgálatot tesznek embertársaiknak. Sokszor a vér maga az élet, ezért aki vért ad, életet ment. Abonyban az utóbbi időben, évente öt alkalommal, félezernél is többen keresik fel a véradások színhelyét, az összegyűjtött vér eléri a 200 litert. Figyelemre méltó, hogy négy üzem önállóan vállalkozik véradónao szervezésére. Mindez arra utal, hogy a mozgalom egyre szélesedik, mind többen látják az önzetlen emberi cselekedet fontosságát. Az ünnepségen a hússzoros donoroknak arany, a tizenöt- szőrösöknek ezüst, a tízszereseknek bronz kitüntető jelvényt, a véradások szervezésében élenjáróknak tárgyjutalmat adtak át A jutalmak kiosztása után a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola és a zeneiskola növendékei adtak műsort. Az ünnepség befejeztével két aranyjelvényes véradóval beszélgettünk. Megmentette testvérét Szalai Sándorné háztartásbeli Szolnokon lett donor. Sokáig magas volt a vérnyomása, azt ajánlották neki adjon vért, javul majd az állapota. Hallgatott a wnácsra, attól kezdve nem érzi a kellemetlen betegséget. Többször vettek tőle vért a szomszédos megyeszékhelyen, aztán áthelyezték nyilvántartólanját Ceglédre és azóta onnan kap meghívást. — Kevesen tudják meg a véradók közül, hogy személy szerint kinek nyújtanak segítséget, nekem azonban volt két olyan esetem, amelyben ismertem a beteget — mondta. — Még 1941-ben, a bátyám életét sikerült megmentenem. Vérátömlesztésre volt szüksége. Néhány évvel ezelőtt egy kismama és születendő gyermeke került veszélybe. Rajtam kívül öt vagy hat embert is behívtak és együttesen segítettünk. Az asszony és a gyermek életben maradt, aminek nagyomnagyon örültem. Később meleg hangú köszönőlevelet kaptam az anyától. Folytatni szeretné A katonaélet sok embert hoz kapcsolatba a véradómozgalommal. Közéjük tartozik Kiss István is. Most a húszszoros véradóknak járó aranyjelvényt kapta meg, de valójában már huszonhárom alkalommal segített. Miután leszerelt és a helyi ÁFÉSZ-nál elhelyezkedett, néhány munkatársával, továbbra is eljárt a véradásokra, de véglegesen csak akkor csatlakozott a segíteni akarók népes táborához, amikor három évvel ezelőtt a kisfia született. A feleségének kellett vért adnia. Azóta egy évben négyszer, ötször oda tartja a karját. Szeretne ötvenszeres véradó lenni. Az orvostudomány mai fejlettségi fokán számos, a múltban halálos betegség már gyógyítható. Legtöbbjéhez azonban vérpótlásra vagy vérátömlesztésre van szükség. Hazánkban évente 300 ezerszer alkalmaznak vérátömlesztést, ezért fontos, hogy a mozgalom tovább terebélyesedjék. Gy. F. Tehenész a Közös gazdaságban Uwe Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet szakosított te. henészeti telepén naponta 4 ezer 600—4 ezer 700 liter tejet fejnek és adnak át a, tejfeldolgozónak. Képünkön: Pinviczki István brigádvezető — fejés közben. Gyurákl Ferenc felvétele Nehezebb, mert a teendőkhöz kevesebb a munkáskéz, mint amennyire a feladatokat mérték. Főleg a fúrósok állnak odább, s igen megérzi a vállalat tucatnyi ember hiányát. Most az igények nagyobbak, nem győzik őket kielégíteni. Hiába korszerűek, jók a gépek, hiába a minden igényt kielégítő munkásszállás, ha sokan nem tudnak beilleszkedni a változtathatatlan életmód, ba, a vándorlásba. Mert vízre az ország minden részében szükség van. Hívják a fúrómestereket a Tiszazugba, Dunántúlra, síkságra és heevhet őket. A lakóhelyiségben kényelmesen élhetnek, a pihenőben televízió, rádió, kiskönyvtár áll szabad óráik eltöltésére. Jól gépesített a munka, modernek a fúróberendezések. A csőszállítást kivéve, szinte mindenütt ki. küszöbölték már a nehéz fizikai munkát. Ebben az évben csaknem 6 százalékos volt a bérfejlesztés. A vállalat seregnyi tanfolyam rendezésével ad lehetőséget a szakmai továbbfejlődésre. Tavaly tanult szinte minden második dolgozó vavidékre. Víz kell városnak, falunak, gyárnak, termelőszövetkezetnek, egyre több víz. Dolgoznak a ceglédi szakemberek a szomszédos Csehszlovákiában is, a KGST keretében. Javarészt fiatalok, hiszen a vállalatnál az átlagos életkor harmincnégy év. Még a törzsgárdatagok legtöbbje is fiatal. Elmondhatják, nem volt könnyű az év. Ügy kellett csoportosítani az embereket, alakítani a műszakbeosztást, hogy minél kisebb legyen a fönnakadás. A vándoréletnek búcsút mondó szakembereket akként igyekeztek pótolni, hogy saját segédmunkásaiknak lehetőséget adtak a szakmai képzettség megszerzésére, segédmunkást pedig, ahol csak lehetett, a munkát megrendelőtől kértek. A kisegítés a hiányt valamennyire pótolta, de nem oldotta meg a problémát egészen. A fúróberendezés egyműszakos működtetéséhez négy ember kell, nyolc a kettőhöz. Valameny- nyien egymásra vannak utalva, nem mindegy, hogy hiány- zik-e valaki a sorból. Ha fúrócserére kerül sor bizonyos elért szint után, a csere egy teljes műszakot igénybe vesz. Nem mindegy, hogy akkor leteszik-e a munkaeszközöket és otthagynak csapot-papot, mert vége a munkaidőnek, vagy ott a váltás, és minden megy tovább. Nagyon kevés az olyan ember, aki a feladat befejezését fontosabbnak tartja a hazautazásnál, a szabad szombatnál. Akik maradnak, ilyenek. Lehet rájuk számítani és ők is megtalálják a számításukat. A fúrócsoportok vándorló laki helyeit formatervezők tervezték. Az egykori lakókocsik- i kai összehasonlítani sem lelamilyen formában. A következő évi szakmai tanfolyamra már verbuváltak embereket. Jövőre is bőviben lesz feladat. Korszerű, 2 ezer 500 méter mélységig fúró gép érkezését várják Romániából, valószínű, a második félévben megkapják. Ebben az évben 24—30 helyen dolgoztak az országban, előreláthatólag jövőre sem lesz kevesebb munkájuk. Tavaly az országban 487 kutat fúrtak, ebből 200 ötvenhármat a Vízkutató és Fúró Vállalat készített, szinte minden harmadikat a ceglédi üzem, s ebben az évben sem kevesebbet. E. K. Üde, formás fenyők Illatos a ceglédi piactér: befutottak az első fenyőszállítmányok, hamarosan megkezdődik az árusítás. A fák, melyeknek javát az északi hegyvidékről hozták, formásak, jobbára, az igényeknek megfelelően, középméretűek. * A piacon kívül, a város több résozén lesz fenyőárusító hely. Mint az élelmiszer- és a csemegeboltok polcsorai mutatják, nem maradnak csupaszon a fenyőágak, lesz mit rájuk aggatni. Sok mázsa szaloncukrot, csoki- és habkari- kafélét vesznek, csillogó díszeket vásárolnak az emberek, az ünneo előtti forgalom már elkezdődött. Növendékhangversenyek A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában, december 9-én, szombaton kerül sor Lekner Mária gitárszakos növendékeinek hangversenyére 16 órai kezdettel. Hétfőn, 18 órakor Balatoni Éva ének- és Szőnyei Gyula ütőhangszeres tanár tanítványai adnak számot közönség előtt az eddig tanultakról, kedden, 18 órakor Hajnal Ildikó zongoraszakos tanítványai lépnek pódiumra. — A nő és a férfi címmel, egészségügyi ismeretterjesztő előadást tart ima, december 7-én, a PEMÜ ceglédi cipőgyárában dr. Kopár Zoltán nőgyógyász. Az előadás délután fél kettőkor kezdődik. Apostol koncert. December 8-án, holnap este hét órakor, a törteit Déryné Művelődési Házban tánczenei koncertet ad az Apostol együttes. Emlékplakettek, vándorserlegek Postagalamb Gardalegenből Húszéves a sportegyesület Megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelte a napokban a ceglédi A—25 Postagalamb- ' sport Egyesület. Az ünnepség a Fegyveres Erők Klubjában zajlott le: családtagokkal és meghívott vendégeikkel együtt emlékeztek meg a két évtized eseményeiről, örömeiről, gondjairól. A helytállást, a sport szere- tetét meleg szavakkal köszönte meg a tagságnak Molnár Károly főtitkár, elismerését fejezte ki mindazoknak, akik részt vállaltak az A—25-ös egyesület támogatásából. A postagalamb-versenyeken az előző időszakban igen szép eredménnyel szerepelt a ceglédi egyesület. . Darányi Ferenc két ízben, Molnár Károly és Bálint Miklós egy-egy alkalommal lett Kelet-területi bajnok, továbbá évről évre öt-hat társuk ért el első osztályú minősítést, ami fémjelzi a harminc tagú egyesület sikeres tevékenységét. Ebben az évben is bajnokot köszönthettek, Kiss Ferenc személyében; ő az A— 2 testvéregyesület tagja. A jubileum alkalmából Sal- lay Ferenc egyesületi elnök oklevelet és emlékplakettet adott át az alapító tagoknak, Nagy Józsefnek, Molnár Ká- rolynak, Milus Istvánnak, Darányi Ferencnek, Bíró Tibornak, Kónya Istvánnak, Décsi Sándornak és Bálint Miklósnak. Emlékplakettet kaptak az A—2-es testvéregyesület, a Magyar Postagalambsport Szövetség, valamint az egyesületet patronáló társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Mint Darányi Ferenc elmondta, az idén is szép eredményekkel büszkélkedhetnek. A vándorserleg védője most, a versenyeken elért teljesítményeiért, Juhász Gábor lett. Az első külföldi versenyen, két galamb teljesítményére kiírt serleget Tarr József kapta meg. Ifj. Kiss Ferenc, aki az egyesült, valamint a Keleti kerület 1978. évi bajnoka lett, megkapta azt a vándorserleget, amelyet a 600 kilométer feletti versenyen leggyorsabb ceglédi postagalamb tulajdonosa őrizhet egy éven át. A serleget a néhány évvel ezelőtt elhúnyt egyesületi elnök, Ecseri József emlékére alapította két ceglédi egyesület. A 20 éves A—25 jubilumi serleget Darányi Ferenc nyerte el galambjával: a madár a leghosszabb távú versenyen szerepelt igen jól: Gardalegen (NDK) és Cegléd között repült. Városunkban régi hagyománya és népes tábora van a postagalamb sportnak. Idősek és fiatalok egyaránt szép és felelős munkát vállalnak érte, hiszen az értékes, szép kis szárnyasokkal gondosan kell foglalkozni. A segítő szakirodalom sok más kérdésre is kiterjeszti a galambsport barátainak a figyelmét. H. A.-A ózöheuéniy és & ciuereLeL meg!... ISIe ereszd!... Gyava vagy! A csikó közeledik, ők szétszaladnak. — Szökevény, szökevény! — kiabálják utána. Közben fehér, zöldkeresztes szállítóautó érkezik, lépésben haladva a Kozma Sándor úti felüljáró felől. Az állatkórház a felüljárón túl van. Nem vitás, az autóban ülők a csikó után kutatnak. Erre járt? Hol lehet? A gyerekek mutatják az utat. — Itt szaladt... Ott szaladt... A játék folyik tovább. A keresés is. — Ha a kórházból szökött el, akkor megérdemelné a virgácsot — ítélkezik az egyik gyerek. — Én adtam volna szaloncukrot neki, hogy szelídebb legyen — így a másik. — De elszaladt, hát elszaladt. Nesztek, akkor együk meg együtt. Zsebébe nyúl, . maroknyi édességet vesz elő, eszegetik. A csikó ma-d meglesz. Már más a téma. Télapó napja van. Eszes Katalin Éles fütty veri fel a ceglédi Károlyi lakótelep délutáni csendjét, majd a két ház közti fordulóban gyerekek tűnnek fel. Kipirult arccal loholnak a megadott irányba, élükön eqy hadonászó, bojtos sapkással. — Rohdm, srácok! Arra ment el! No csak, gondolom, nem a jó öreg Télapó kisinasát kergetik? Ma van december 6-a, ilyenkor tucatnyi Télapó és még több ajándékot vivő, váró kis- inas található a városban. Miért ne jutna épp a lakótelepre? De mórfondírozásra nincsen idő. Az ellenkező irányból nyerítés, paladobogás hallatszik, s kisvártatva megjelenik egy barna, csillagos homlokú csikó. Karcsú a lába, fejét leszegi, sörénye lobog, amint átga- loppol a kél házsor közt, majd megtorpan, nyihog, fordul visz- sza, köröket ír le, cirkuszpo- rondnyi kis köröket és nyerítése hasonlít az eltévedt, tanácstalan gyerek segélykérő zokogásához. Megérkeznek a srácok is. — Híjj, itt van! Fogjuk
