Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-07 / 288. szám
V. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1918. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Ifjúsági parlament Pécelen Visszajárnak a régi diákok Egységes belső szervezet Gondos munka előzte meg a péc éli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet diákjainak ifjúsági parlamentjét. Amint Kovalszky Ede, az intézet igazgatója az egybegyűlt kétszáz tanuló előtt elmondta, az osztályok diákbizottságai, a KlSZ-bizottság és a tantestület már szeptember óta azon volt, hogy sikeres legyen az összejövetel. Az osztályok először saját körükben beszélték meg a gondokat s már november elején eljuttatták észrevételeiket az igazgatóhoz. Így válhatott tartalmasabbá az iskola vezetésének beszámolója, hiszen az előzetes kérdésekre is kitért. Kapcsolat az üzemekkel A beszámoló kritikusan értékelte az elmúlt parlament óta eltelt időszakot, az eredményeket és a hiányosságokat. Az előbbiek közé tartozik, hogy a diákok már tanulóéveik alatt megtalálják az iskola segítségével azt az üzemet, gazdaságot, ahol dolgozni fognak. A jövőben azt szeretnék, ha ezzel a lehetőséggel minden szakmunkástanuló élne. Szóba került a parlamenten a tanulásra való idő jobb kihasználása is. Az igazgató kérte a áiáktanács segítségét a tanuló- ügyelet megszervezéséhez; a diákok részvétele mindenképpen ösztönző lesz. Nem kaptak dicséretet azok, akik rendszeresen és indokolatlanul elmaradnak vagy késnek az órákról. Baj az is, hogy kevesen veszik igénybe a szervezett korrepetálásokat és a szakkörökben is kevesen vannak. Elismeréssel szóltak viszont a parlamenten azoknak a munkájáról, akik a kistar- csai kórház építésén fáradoztak. Rájuk s a többiekre is számít az iskola a jövőre építendő KRESZ-pálya és a sportudvar munkáin. Tornaterem épül A fiatalok az igazgatói beszámolóból bepillantást nyerhettek az iskola távlati terveibe is. Értesültek arról, hogy 1979-ben megépül a tornaterem s már dolgoznak a Rákosmezeje termelőszövetkezet 60 személyes kollégiumán. A szakmunkásképzésen kívül esti tagozaton szakközépiskolai oktatást is szerveztek Pécelen. Hetvenkét diák tanul tovább ebben a formában, sokan közülük a péceli intézet volt diákjai, akik még a Szolnok megyei Kunhegyesről vagy éppen Mosonmagyaróvárról is visszajárnak. Ez elismerés pedagógusnak, intézetnek egyaránt. Az előzetes kérdésekre megkapták a választ a diákok s ezután mindenki azt várta, hogy alig lesz hozzászólás. De nem így történt. Kiderült, hogy sokaknak van mondanivalója társaik, tanáraik számára. Szinte valamennyi hozzászóló kitért a fegyelem, az öntevékenység kérdéseire, volt aki iskolaújság kiadását javasolta, mások új szakkörök szervezését szorgalmazták. A diákotthon tanulói arról számoltak be, hogy szeretnék j megszerezni a kollégiumi címet, ami nagyobb önkormányzati lehetőséget adna a diákok közösségének, s tartalmasabb, színesebb programokról gon- doskdhatnának. Éppen ezért tervezik, hogy meglátogatnak több nagyhírű kollégiumot, ahol tapasztalatokat szerezhetnek, s a kölcsönös találkozások ötleteit a péceli diákotthonban is hasznosíthatják. Szó esett az iskola és a község kapcsolatáról is. Dicséretes a diákok elhatározása; az eddigieknél aktívabban bekapcsolódnak a községi közéletbe. Persze ehhez az is kell, hogy a péceliek hívják őket, adjanak nekik feladatokat. Intézkedési terv Az igazgatói válaszok után ismertették az intézkedési tervet, amelyben az elkövetkező két év legfontosabb teendőit foglalták össze; a többi között az iskola egységes belső szerkezetének kialakítását, amely szervezettebbé teszi a tanítást és a tanulást egyaránt. A tervezet lehetőséget ad arra is, hogy szükség esetén a nevelő- testület, az iskolai KISZ-bi- zottság s az osztálybizottságok kérésére közös értekezleteket tarthassanak tanárok és diákok. A parlament után a tanulók rögtön bizonyíthatták; komolyan gondolták az elhangzottakat. Nem nagy dolog, de mégis sokat jelent, hogy a tanácskozás feldúlta termet közösen tették rendbe. M. F. Egészségesebb életmód Népszerű a kismamaklub Nehéz vállalkozásnak ígérkezett egy esztendővel ezelőtt Valkón a cigány kismama klub megalakítása. Az élet azonban rácáfolt a kétkedőkre. Már a tavalyi előadássorozat is nagy sikert aratott a kismamák körében, a rendezvényeket nem várt nagy létszámban keresték fel. Így érthető, hogy a múlt évi tapasztalatokat hasznosítva az idén is megszervezték a klubot Onofér Mihályné védőnő vezetésével. A kismamák kéthetenként jönnek össze az egészségházban, hogy az őket érdeklő, érintő egészségügyi és gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekben tájékoztatást kapjanak. Többek között a csecsemőápolásról, az iskolás korú gyerekek tisztán tartásáról, a réteges öltözködésről hallhatnak fontos ismereteket. Nőgyógyászati előadást, főzési bemutatót is rendeznek számukra. Ez utóbbin elsősorban a helyes, higiénikus táplálkozással, a főzelékek, gyümölcsök elkészítésének módjával ismerkedhetnek meg a klubtagok. Az egészséges életmód kialakítását, a környezetükkel szembeni nagyobb igény megteremtését szolgálja az az előadás, amelyen a környezetvédelemről, a szemét eltakarításáról, helyes tárolásáról lesz szó. A cigánylakosság társadalmi helyzetéről, jogaikról és kötelességeikről szóló tájékoztatást is kapnak a cigány kismamák. A klub munkájában az a legfontosabb, hogy viszonylag rövid idő alatt felkeltették a valkói cigány kismamák érdeklődését az életük, életmódjuk megváltoztatásában segítséget adó előadások iránt. Az összejöveteleken gyakran harmlnean-negyvenen is részt vesznek, s ami figyelemre méltó, hogy a hallottakat a gyakorlatban, mindennapi életükben is igyekeznek megvalósítani. Életmódjuk apróbb- nagyobb változtatásával a rendszeresebb, egészségesebb életmóddal társaiknak is példát mutatnak. S ez végső soron a klub célja is. Legutóbbi összejövetelükön nagysikerű Télapó-estet rendeztek, ahol hasznos ajándékokkal lepték meg a kismamákat G. M. Ój fénysorompó a VaSkéi úton ^ " ' Nemrég adták át rendeltetésének a Valkói úton a régi, elavult szerkezet helyett az új félkaros fénysorompót A közlekedés azóta meggyorsult, a forgalom egyenletesebb lett a városnak ezen a fontos csomópontján. Winkler Csaba felvétele SPORT— SPORT— SPORT — SPORT — SPORT MNK-FORDULO A bajnokság helyett mulattak Jó volt a hangulat a járási labdarúgók szövetségi összejövetelén. Fűtött veremben, amelyért Kovács Tibornak és Molnár Andrásnak jár köszönet, beszélgettek a csapatok képviselői a vasárnapi MNK- fordulóróh A bajnokság lényegében befejeződött, már csak két találkozó, a Galgahé- víz—Hévízgyork és a Bag— Valkó mérkőzés van hátra. Az utóbbi körül sok volt a vita, a járási sportíelügyelő véleménye, hogy a pályán elért eredményt kell figyelembe venni, a mérkőzést nem szabad megismételni. A Galgahévíz—Hévíz- györk találkozót vasárnap, december 10-én 13 órakor játsz- szák. Vasárnap mindenütt meleg öltözők várták a csapatokat és a játékvezetőket, Zsámbokon forró teával is szolgáltak. Az öt közül négy mérkőzésen félidőben a vendégek vezettek, sokan meglepetést vártak, de a második játékrészben a hazai pálya előnyét élvező csapatok felülkerekedtek. Az MNK-forduló sem múlt el fegyelmezetlenség nélkül, néhány forrófejű játékost idő előtt küldtek az öltözőbe a bírók. A Valkó—Bag találkozó elmaradt. Bagón búcsú volt, a Maszlag, Legéndi, Födi játékGondtól óvó bizalom, szeretet Ezüstlakodalom Hévízgyörkön 1953 őszén sok menyasszony lehetett Hévízgyörkön. Az elmúlt napokban három házaspár is ezüstlakodalmat tartott. Huszonöt éves házassági évfordulóját ünnepelte Márta János és felesége, Kustra Mária; Kovács Pál és Dévai Mária, valamint Pintér János 'és Bencze Erzsébet. Bizonyára volt olyan családi összejövetel is, amelyiknek a híre nem jutott el hozzám. Nagy a rokonság Az ezüstlakodalom másnapján találkoztam Pintér Jánossal és feleségével, s amint ilyenkor szokás, sok boldogságot kívántam az elkövetkezendő esztendőkre. Jókívánságaimat megköszönték — és ha túl is voltak már az ünnepen, —, egy pohár ital elfogyasztására invitáltak. Lakásuk tele volt virággal, testvéreik, fiaik, menyeik ajándékaival. Hatalmas ajándékkosár, metSizettüveg boroskészlet, étkészlet, jénai edények, törülközők, iparművészeti állólámpa, és sok egyéb kisebb-nagyobb ajándék bizonyítja a rokonok szeretedét, a családtagok figyelmességét. — Októberben a háztáji kertben együtt szedtük a családdal a zöldséget — meséli Pintér Jánosné —, amikor nem is tudom, honnan, de —ambe jutott, hogy novem- 14-én lesz a huszonöt éves ssági évfordulónk. Ránéztem a két menyemre, s megkérdeztem: — Mit gondoltok, hány éve élek együtt apátokkal? Találgatni kezdtek. Azt tudták, hogy negyven éves vagyok, — 1938-ban születtem —, így végül rá vágták, hogy húsz éve. Ha gondolkoztak volna, nem mondanak ilyet, hiszen a nagyobbik fiam már kiszolgálta a katonaságot. Eszükbe sem jutott, hogy amikor én „nagylánykodtanh”, tizenöt évesen kötötték be a lányok fejét, de volt a faluban tizennégy éves menyasz- szony is. Amikor kiderült, hogy a párommal negyedszázadot töltöttünk együtt, a menyecskék ésszebújtak, összesúgtak. Az ő ötletük volt az ezüstlakodalom megünneplése. Ilyen két menyecske, aki az anyósát meg az apósát akarja köszönteni, nem minden bokorban terem! — Feleségemék öten vannak testvérek, — veszi át a szót Pintér János. — Négy lány, egy fiú. Nagy a rokonság. Így aztán, akármilyen szerényen számoltunk is, negyvenen jöttünk össze az ünnepre. Délután volt hurka, kolbász, virsli, este meg a hagyományos lakodalmi vacsora: tyúkhúsleves, paprikáscsirke, sülthús, rétes, különböző sütemények és torták. Az italokból is lehetett válogatni. A férfiak torokköszörülő erőssel, az asszonyok lelketvidító édessel kezdték, majd folytattuk sörrel, borral, és természetesen nem hiányzott a pezsgő sem. Összetáncolják És milyen volt a huszonöt évvel ezelőtti lakodalom? Mi került akkor az asztalra, hogy zajlott a nagy esemény? Pintérné szavai felidézik összekerülésük ünnepét, a lakodalom körülményeit és hangulatát. — Azokat az éveket nem lehet a mai élethez hasonlítani, azért nem lehet az akkori lakodalmakat a maiakkal összevetni. Akkor kevés vendéget hívhattak össze. Gond volt nemcsak a hússal, de még a kenyérrel is. Ma két-három, néhol négy hízót vágnak le a lakodalomra. Telik, hát teszik. Abban az időben Pestről, hátizsákban hozták a húst. De ott is három-négy helyen szedték össze. Egy üzletben nem lehetett, meg nem is mertek any- nyit vásárolni. Italnak ott volt, amit a család megtermelt. Otellóval kevert nova. Jó karcos. A menyasszonytánc után egy-egy kupica házilag főzött pálinka is jutott a férfinépnek. Sör, konyak, pezsgő, fekete? Bolondnak tartották volna azt az örömapát, aki ilyenekkel trak- tálja a vendégeit. Meg aztán miből is tellett volna minderre? Ma nem ritka, hogy a menyasszony százezer forintot összetáncol, a másik százezret meg ajándékba kapja. Mit kaptunk mi, akkori menyasz- szonyok? A közeliektől egy- egy szoknyát, a távoliaktól kendőt, blúzt, a vőlegény meg néhány inget. Ezzel indulhattunk. Ne is beszéljek a bútorokról, a stafírungról, amit a maiak kapnak. Régi, öreg parasztházba hoztak menyecskének. Üj ház kéne — mondogattuk —, de mennyi gonddal kellett ( birkózni 1964-ig, amíg az új ház felépült. Kölcsönös tisztelet Pintér János figyelmezteti a feleségét: — Ne panaszkodj kincsem, mert akármennyi gond kopogtatott is huszonöt év alatt a házunk ajtaján, azért több volt életünkben az öröm, meg a szépség, mint a gond és a szomorúság. A kisunoka felkapaszkodik a nagymama ölébe. Selypítve ismételgeti tegnap elmondott köszöntőjét: — Éljetek sokáig, legyetek boldogok, ezt kívánja a kis unokátok. A nagypapa csokoládéval csalogatná magához szemefé- nyét, de az inkább a sarokban felállított babáihoz totyog. — A legnagyobb örömünk gyerekeink boldogsága, — mondja az asszony. — Tibor és Sándor fiunk szakmunkás. Tibor a Ganzban, Sándor a kerepesi termelőszövetkezetben dolgozik. Feleségeik Gödöllőn dolgoznak. Jut nekik mindenre. Pintér János jóízűen nevet. — Mi még most, az ezüstlakodalom után sem mentünk nászúira. Tiborék Hajdúszoboszlón. Sándorék Zamárdi- ban voltak. Sándor fiam, meg a felesége alig egyéves együtt- létük alatt már Jugoszláviában és Olaszországban is jártak. Nem irigylem tőlük az utazás öremeit, sem a köny- nyebb életet. Ezért dolgoztunk. Benne az ő szebb életünkben a mi igyekezetünk, többlet- munkánk, benne vannak az átdolgozott éjszakák, az egybefolyó műszakok a vasútnál, aztán itthon a földeken. Koccintunk az együtt leélt évekre, s közben arra gondolok, nem lehet véletlen, hogy beszélgetésünk során olyan sokszor elhangzott ez a szó: boldogság. Pintérné mintha a gondolatomra válaszolna. — Boldogok voltunk? — Azt mondom, hogy igen. Igaz, nem hozta meg minden nap a maga örömét. Volt gond, néha vita, előfordulhatott talán veszekedés is. De minden zökkenőn, bajon átsegített bennünket egymás kölcsönös tisztelete, s az a szerelem, ami tizenötévesen a férjemhez kötött. Egyszer, nem sokkal az esküvő után férjem elmaradt a régi legénycimboráival. Jó hangulatban, késő éjjel jött haza. Órákat sírtam át a sötét lakásban. Amikor megjött, így vígasztalt: — Ha nekem nincs eszem, neked legyen, ha meg majd neked nem lesz, akkor lesz nekem! Közös boldogság Hát, ilyen apró bölcselkedések közben alakult ki a kölcsönös bizalom, ami megőrizte szerelmünket, közös életünket. Pintér János rábólint felesége szavaira, s hozzám fordul. — Megőrizzük az aranylakodalmunkig, meg azon túl is a közös boldogságot. Fercsik Mihály vezetői hármas 40 percet várt, de hiába. A vendégek odahaza ünnepeltek, nem értek rá Valkóra menni. A forduló rövid krónikája: V er esegyház—GEAC 2-1 (0-1) Vezette: Rácz (Molnár, Geese). Nagyon rossz talajú pályán az ifistákkai kiálló Veresegyház lelkes játékkal, megérdemelten győzött a tartalékos GEAC ellen. Aszód—HMSE 3-2 (0-2) Vezette: Lovász (Unger). Noha az aszódiak kétgólos hátrányt dolgoztak le, a döntetlen igazságosabb lett volna. Sportszerűtlen viselkedése miatt Gombost (HMSE) kiállították, és néhány, magáról megfeledkezett vezetőt is figyelmeztetni kellett Dány—Túra 2-2 (0-2) Vezette: Mészáros (SzéM, Máté). Szerencsés körülmények között egyenlített a dányi együttes. Zsámbok—Isaszeg 8-1 (4-1) Vezette: László (Burkovics). A két csapat játéka között egy osztálynyi különbség volt. A zsámboki Urbán négy gólt rúgott, nagyon jól ment neki a v játék, kétszer 25 méterről talált a kapuba. Mogyoród—Hévízgyork 4-3 (2-3) Vezette: Czene (Pintér). Sokáig úgy látszott, meglepetés születik, ám a hajrában a mogyoródiak rákapcsoltak és sikerült otthon tartaniuk a két pontot. A hévízgyörki Keresi,kei feleselésért a játékvezető kiállította. . A fegyelmi bizottság az elmaradt Valkó—Bag MNKmérkőzés két pontját 3-0-ás gólkülönbséggel a valkóiak javára írta, mivel a bagi együttes nem jelent meg. Fercsik Gábor hévízgyörki játékost megdorgálták, Varga ÍSándort és Gyöngyösi Mihályt (Szada) két-két mérkőzéstől eltiltották: Bojtár Jánost és Jónás Gusztávot (Domonv) 3—3 mérkőzéstől tiltották el, de mivel játékjoguk három hétig - fel volt függesztve, a büntetés idejét letöHöt.+nek vették. Gombos Miklós (H. Mali- novszkij) szintén három bajnoki va®v kupamérkőzésen nem játszhat. Csiba József Öregek napközije Télapó-est Mikulás-napot tartottak tegnap a gödöllői öregek napközi otthonában. Az idős embereknek a Légszesz és az Imre utcai általános iskolák, valamint az óvónőképző diákjai adtak műsort. Ajándékkal is kedveskedtek az otthon lakóinak, akik viszonzásul maguk készítette könyvjelzővel és nyaklánccal lepték meg a gyerekeket.
