Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-05 / 286. szám

Második az országban Kiképezték a segély nyújtókat A kulcs a szervizüzemből elvihető Az építők befejezték a munkájukat, áll már a tár­sadalmi összefogással tető alá került kis házikó a Monori Állami Gazdaság 4-es műút melletti szervizüzemével szem­ben. A Vöröskereszt járási szer­vezete és a járási polgári vé­delmi parancsnokság közös i kezdeményezésére, mint már hírül adtuk, az országban másodikként, Monoron hoztak létre közúti elsősegélynyújtó helyet. (Az első Vas megyé­ben működik.) A 4-es műúton köztudot­tan rendkívül nagy a bel­földi és az átmenőforga­lom. Rajta haladnak az átutazók, illetve a hazai autósturisták is Bulgária, Románia felé, az Alföldről a fővárosba tartó közúti szállítmányok úgyszin­tén. Szinte nincs olyan reg­gel, melyen a rádió Útköz­ben című műsorának ripor­terei ne szólnának a 4-es mű­út közlekedési helyzetéről, de a monori járáson keresztül húzódó, a főváros kapuját je­lentő, mindig zsúfolt útsza­kaszt gyakran említik, sajnos, a balesetekről szóló híradá­sokban is. Az új közúti segélynyújtó helyen a nyári időszakban, szombatokon és vasárnapokon, két-két képzett elsősegélynyúj­tó teljesít majd szolgálatot, akik a mentők megérkezéséig, szakszerűen tudnak segíteni a balesetet szenvedetteken, va­lamint azokon is, akiknek út­közben esetleg megfájdult a fejük, vagy rosszullétről pa­naszkodnak. ’ A múlt héten körülbelül 50 önkéntes jelentkező — főleg a Az épület falán több nyelvű táblát helyeznek el. Mutnéfalvy Zoltán felvételei A tanfolyam minden hallgatója eredményesen vizsgázott. polgári védelmi egységek egészségügyi szakaszaiból — vett részt a Vöröskereszt já­rási szervezete és a járási pol. gári védelmi parancsnokság kiképző tanfolyamán. Az aktivisták körzeti or­vosok, oktatófilmek se­gítségével és gyakorlati foglalkozásokon sajátítot­ták el a legfontosabb is­mereteket. Megtanulták az úgynevezett Rautek-féle műfogást, amely­nek segítségével, gyorsan és további sérülések okozása nélkül menthetők ki egy esetleges közúti baleset ko­csiban rekedt sérültjei. A tan­folyam valamennyi hallgatója sikeres vizsgát tett. A téli időszakban az élső- segélynyújtóhely kulcsát a szervizüzemben őrzik, bárki elérheti, akinek szüksége lesz kötözőszerekre vagy gyógy­szerekre. A kis épület falán több nyelvű útbaigazító táb­lát helyeznek el, hogy a kül­földiek is igénybe vehessék e humánus szolgáltatást. Az ország második, a me­gye első közúti segélynyújtó helye, remélhetőleg, hamaro­san megkezdi működését. V. J. A nap kulturális programja Csévharaszton, 17 órától: az ifjúsági klub foglalkozása. Gyomron, 18-tól: a fiatal uta­zóik klubjának összejövetele. Mendéa, 15-től a gyermek­klub, 18-fól a könyvbarátok körének foglalkozása. Mono- ron, 10-től 12-iig és 13-tól 18-ig: Námásimé Radóczy Má­ria képzőművész kiállítása (a Vigadó feletti kiállítóterem­ben), 17-től: asztalitenisz-ed­zés, 18-tól: a kézimunka szak­kör foglalkozása. Péteriben, 14-től: a gyermekszínpad pró­bája (az iskolában). Pilisen, 18-tól 22-ig: a magnós'klub foglalkozása. Vasadon: Télapó­ünnepély (az általános iskolá­ban). MONOIMnDfn PEST MEG YE I H I RL A P K U L O NKIADA S A XX. ÉVFOLYAM, 286. SZÄM 1978. DECEMBER 5., KEDD Ésszerű, szervezett munkával Rugalmas, gyors ügyintézés Fiatal tanácsi dolgozók parlamentje A járási hivatal tanácster­mében rendezték meg a taná­csi dolgozóik összevont járási ifjúsági parlamentjét. Leg­utóbb két évvel ezelőtt ültek össze a fiatalok, hogy megvi­tassák problémáikat. Azóta sok gondot sikerült megszün­tetni, akadnak azonban ma­kacsak, s jelentkeztek újak is. Az előző parlamenten kér­ték a fiatalok, hoey a járási hivatal pénzügyi osztálya 1 nyújtson szakmai segítséget a gombai tanácsnak. A kérés teljesült, s a tapasztalatokat hasznosítva, a tanácsi appará­tus gazdasági tevékenysége fokozatosan javuló. Sülysápról az a kérés érkezett, hogy a fiatalokat fokozottabban von­ják be a testületi munkába. A tanácstagválasztások so­rán már az ifjabb korosz­tályok tagjait is jobban fi­gyelembe vették, a testü­letekben dolgozó 30 éven aluliak száma megközelíti a járási átlagot, amely 17 százalék. Pilisen kifogásolták, hogy a tanácsi vezetők nem tájékoz­tatják megfelelően a fiatalo­kat. Azóta valamelyest javult a helyzet, de még nem teljesen kielégítő. Ecseren zokon vet­ték, hogy a jelentkezők nem mindegyike tanulhatott mar­xista—leninista középiskolá­ban. Az idén többen kaptak lehetőséget, mint a múltban, figyelembe kell azonban ven­ni, hogy elsősorban azokat is­kolázzák be, akiknek a mun­kájához legfőbb szükség van az ismeretanyagra. Maglódon kérték, hogy a napközi kony­háját vehessék igénybe, köz- étkeztetés céljából, s az ártá­mogatást is kevesellték. A megoldást másutt kell keres­t>est megye, központi fek- vése révén már a közép­korban vezető szerephez ju­tott. Egyrészt a főispánt tisztsé­get mindenkor maga nádor, az ország második embere töltöt­te be, s mivel a megyegyűlés Budán volt, a nemesség a gyű­lések látogatásával, korábban értesült az országos érdekű hírekről, mai szóhasználattal élve, első kézből kapta az in­formációkat. Gondoljunk csak arra, hogy a főváros közelsé­ge nagy előnyt jelentett, mert a távolabbi megyék kapcsola­tát gátolta az utak rossz mi­nősége, a hiányos közbizton­ság, gátolták az elhatalmaso­dott kiskirályok. A korabeli feljegyzések közt találunk ilyet is: ha télvíz idején egy kiter­jedt rokonsággal rendelkező nemes meghalt, a család ta­vasszal tartotta meg a teme­tést, hogy a felszáradt utakon az ország távolabbi vidékein élő rokonság is elmehessen a halott búcsúztatására. Térképek, meglepetésekkel Másrészt a megye lassan- lassan területileg is megnöve­kedett. Először a budai olda­lon elhelyezkedő Pilis várme­gyét kapcsolták hozzá, az 1400- as évek végén, majd Solt me­gyét kebelezte be a következő évszázadban, mely addig Fejér megye Dunán átnyúló karja volt. Az utolsó nagy terület­gyarapodás már 1876-ban kö­vetkezett be, mégpedig a me­gyébe benyúló Kiskunság ré­vén. Így lett azután a leg­hosszabb nevű közigazgatási egység: Egyesült Pest—Pilis— Solt—Kis Kun vármegye Ha rátekintünk Pest megye középkori térképére, megle­pődve tapasztaljuk, hogy igen sok, ma már nem létező tele­pülést találunk, vagy pedig furcsa, elváltozott névalak for­dul elő. Az utóbbiak közé tar­A leghosszabb nevű megye Torzsalkodó nemzetes urak Adalékok Üllő helytörténetéhez tozik 1LLEW, vagyis a mai VLLÖ község. Már az első, 1528-ban ki­adott Lázár deák Magyaror­szág térképén, is szerepel, Yler névvel. Ezt a névfor­mát meg-megváltoztatva hasz­nálják a későbbi századok kar­tográfusai, hol Vier-, vagy Vier-ként, de előfordul lie alakban is. Az oklevelekben Illew-et írnak. Ehhez a fel­soroláshoz tegyük még hoz­zá, hogy a török defterekben, adókönyvekben Ölle a falu neve. Törvénykezési székhely A XV. században nevezetes hely Üllő: a vármegye tör­vénykezési székhelye. Az első oklevél, amelyről tudjuk, hogy ott állították ki, 1418. november 11-én kelt. Radai Farkas János és Pál per­be fogta lnárchi Karáclion Gáspárt és Boldizsárt, mert sárgadinnye-telepüket és juh- aklukat az ő birtokukon állí­tották föl, de az lnárchi Ka- ráchonok elismerték, hogy ez a terület valóban a Farkasoké. Szerencsésen rendeződött ez a vitás kérdés, de úgy, látszik, hogy az inárcsi lakosokkal sok baj volt, mert két évvel ké­sőbb, nemes lnárchi Radai Bá­lint lekaszáltatta Hartyáni Al- bertnek Besnyőn termett szé­náját. Hasonló ügy szerepel egy ötven évvel későbbi okle­vélben is: az óbudai apácák Cegléd melletti legelőit ka- száltatta le Nyársapáti György, udvarmester, tetétleni embe­reivel. Tudunk aizonban nemcsak területsértésekről, hanem em­berek bántalmazásáról is. Egy 1472. március 27-én kelt okle­vél birtokháborításról számol be Mátyás királynak. A bűnös Kezy-i László, ki Wethes-i Henc Miklós két érdi jobbágy­telkét elfoglalta, és az egyik jobbágyát foglyul ejtette. Igen érdekes az akkori szolgabírák névsora is: Echer-i Demeter, Dobas-i András, Byckhe-i Zo- lard és Dyod-i Mihály, mert példázza azt az elterjedt szo­kást, hogy a szülőfalu nevét gyakran választották család­névnek. Az Echer Ecser, Do­bás Dabas, Bykche Bicske, Dyod Diósd, falunevet jelent. Oklevelek tanúságai A középkori Vecsésről is ér­dekes adalékot szolgáltat az 1489 januárjában kelt okle­vél. Mint az irat említi, meg­egyezés jött létre Vecsési De- seu Miklós, Thah-i István és a vecsésiek között, hogy az előbbi két nemzetes úr terüle­te között lévő birtok a vecsé- sieké lesz. Nagyon könnyen megegyezett Thah-i a vecsé- siekkel, de később kárpótolta magát, ugyanis szerepel még abban az évben egy Üllőn ki­állított oklevélen: egyik job­bágyát, akinek kétszáz forint­nyi kárt okozott, megakadá­lyozta, hogy ellene vallomást tegyen. Ha meggondoljuk, hogy abban az időben egy vá­góökör ára másfél-három fo­rint volt, akkor igen nagy­mérvű pusztítást végzett a nemzetes úr jobbágya gazda­ságában. Jellemző a mohácsi vész előtti állapotokra az 1522. ok­tóber elsején kiállított okle­vél: a kunok megtámadták Kendéresi Mihály, Bessenyei István és a pálosok birtokait s az ott lévő jobbágyokat bán­talmazták, barmaikat elhajtot­ták, házaikat felgyújtották. A kor sajátja volt Ez az utolsó oklevél mely Üllőn készült. Mohács után már csak halódik a falu, régi fényét elvesztette, törvénykezé­si székhelyről többé nem esik szó. Elfeledték, hogy több mint száz évig ez a település volt a vármegye egyik köz­pontja. Találóan jellemzi Szabó Ist­ván történész ezt a kort: „A középkori magyar falu életét a századokon keresztül lerako­dott portól tisztogatva, soha­sem szabad megfeledkeznünk az élet és vagyon szerfelett va­ló bizonytalanságáról. Nem szabad tudomásul vétel nélkül hagynunk azokat az emberte­len, sokszor szörnyű módo­kat sem, melyeket, elsősor­ban a jobbágyokon, de máso­kon is — nemeseken, polgá­rokon, papokon — gyakorol­tak. A kor sajátja volt a ha­lál könnyű osztogatása, és el­fogadása, de sajátja volt az emberi munka eredményeinek könyörtelen elpusztítása is. Sem ebben, sem abban nem is­mertek határt.” Greguss István niük, hiszen a napközi első­sorban a gyerekeket hivatott ellátni, a hozzájárulás növe­lésére pedig csak a jutalom- keret csökkentésével van lehe­tőség. A járási földhivatalbeliek az előző parlamenten kifogá­solták a kedvezőtlen munka­helyi és szociális körülménye­ket, nehezményezték, hogy nem jelentkezhetnek a tanács- akadémiára, s hogy a fizeté­sük is kevesebb, mint a taná­csi apparátusban dolgozóké általában. A helyiségproblé­mák, sajnos, még most sem oldódtak meg, mivel az épület nem bővíthető, valószínűleg új épületbe költözhetnek, de majd csak később. A tanács- akadémiát felváltotta az ál­lamigazgatási főiskóla, tanulói sorába a földhivatal dolgozói is jelentkezhetnek. A bérek valóban valamelyest alacso­nyabbak, a bérszínvonal eme­lése azonban nem megy egyik napról a másikra. A munka- körülmények a lehetőségekhez képest javultak. Az ifjúsági parlamenten, amelyen jelen volt dr. Gál Ju­dit, a közalkalmazottak szak- szervezete megyei bizottságá­nak ifjúsági bizottsági tagja, a járási hivatal vezetőinek ál­láspontját Kozák Sándorné is­mertette vitaindító beszámoló­jában. Szólt arról, hogy az V. ötéves terv időarányos részé­nek feladatait sikeresen telje­sítette járásunk. Számtalan új beruházás valósult meg, terven felül növekedett az iskolai és óvodai helyek száma, az igényekkel azonban még így sem lehet lépést tar­tani. Az egészségház felépítésével javult az orvosi ellátás, jól halad a közvilágítás és víz­hálózat kiépítése. A tiszta, vi­rágos községért mozgalomban 80 ezer négyzetméternyi terü­letet parkosítottak a járásban. A tanácsok gondos szervező munkája, a széles társadalmi összefogás, a fiatalok igyeke­zete meghozta gyümölcsét. A községi tanácsokon az if­júsági törvény szellemében foglalkoznak a fiatalokkal, ör­vendetes, hogy a szocialista kollektíva címért kibontako­zott munkaversenyben egyre több fiatal vesz részt, s a ta­nácsi apparátusban is egyre növekszik a számuk. Jelenleg három 30 éven aluli tanácstit­kár dolgozik a járásban. A különböző oktatási lehetősége­ket kihasználva, számos fiatal képezi magát. A sportolási és művelődési lehetőségek bőví­tését eddig inkább a szakszer­vezet szorgalmazta, a jövőben a KISZ-esek is segítsék a szakszervezet törekvéseinek megvalósulását. Számos feladat akad, amely­nek végrehajtásában a taná­csi vezetők számítanak a fia­talok segítségére, például a munka színvonalának emelé­sében, az adminisztráció egy­szerűsítésében, a gyors, rugal­mas ügyintézésben. A fiatalok hathatósabban vegyenek részt az V. ötéves terv végrehajtá­sában, erősítsék a kapcsolato­kat a tömegszervezetekkel, próbálják meg bekapcsolni a bejárókat is a közéletbe. Elő­fordult aiz utóbbi időben, hogy a különböző képesítések meg­szerzése után, néhányan meg­riadtak a rájuk bízott na­gyobb feladatoktól. Magabiz- tosabbnak kell lenniük, hiszen idővel ők kerülnek az idősebb generáció helyére. A fontos fórumon Avarkeszi Dezső és Kertesi Gábor, a já­rási hivatal KlSZ-alapszervé- zetének tagjai szóvá tették, hogy a sportolási lehetősége­ket csak a fiúk használják ki, aránytalanul a tanácsi appa­rátus összetételével. Be kell kapcsolni a sportéletbe a köz­ségeket is, télen is teremtve valamilyen sportolási lehető­séget. Kertesi Gábor elmon­dottá, hogy a bejárókra ke­vésbé számíthatnak, mert ők munkahelyükön fejtenek ki inkább közéleti tevékenységet. Retter József, a járási hi­vatal gépkocsivezetője, a fél­behagyott továbbképzést hiá­nyolta. Mocsári Erzsébet, a maglódi tanács dolgozója a létszámcsökkentés miatti túl­terheltségre hívta fel a figyel­met. Sztachó Ignác, a járási földhivatal dolgozója szerint szükség lenne olyan iskolára, amelyben a földhivatal dolgo­zói is képezhetnék magukat, mert az államigazgatási főis-. kólára igen nehéz bejutniuk. — A megyei földhivatallal már létrejött az elvi egyetér­tés a házvásárlással kapcso­latban — mondta válaszában Kozák Sándorné —, s remény van rá, hogy a következő év végéig megszűnik a földhiva­tal helyiséggondja, a bérek rendezése azonban csak ké­sőbb valósítható meg. A gép­kocsivezetők továbbképzése kérdésében a megyei tanácstól kérünk információkat. Elmondotta a járási híva- i tál elnöke, hogy a közei- \ jövőben nem várható a létszám emelése, a túlter­heltséget ésszerű, szerve- ‘ zett munkával kell meg­szüntetni. Az oktatással kapcsolatban azt tanácsolta, hogy a marxis­ta—leninista középiskolai kép­zésre a községben próbáljanak lehetőséget találni. Gál Sándor, a járási hivatal pártalapszervezetének titkára hozzáfűzte, hogy a Központi Bizottság határozata alapján el kell ismerni az alapfokú poli­tikai képzettséget, ha valaki három különböző politikai oktatást sikeresen elvégzett. Az ifjúsági parlamenten el­hangzottak alapján hamaro­san kidolgozzák az újabb két évre szóló intézkedési tervet. Kövess László Betörők garázdálkodtak Megkezdődött a nyomozás Tegnap, hétfőn, a reggeli órákban hiába próbáltak a vendégek egy feketére betér­ni a járási székhelyen a Han­gulat eszpresszóba, a vendég­látóhely nem nyitott ki a szo­kásos időpontban. Hamar el­terjedt a hír: az éjszakai órákban ismeretlen tettesek betörtek az üzletbe. Az udvaron egy személygép­kocsi keréknyomait lehetett felfedezni. Az ismeretlen tet­tesek a szomszédos Fészek vendéglő italospincéjét is fel­keresték, ahonnan bizonyá) 4 nem távoztak üres kézzel. Ak­ciójukat a felszínen folytatták. Kibontották a presszó fürdőjé­nek oldalsó falát, s a résen be­hatoltak a helyiségbe, majd a raktárba, ahol szintén nagy felfordulást hagytak maguk után. A Monori Járási Rendőrka­pitányság bűnügyi alosztálya tegnap, a délelőtti órákban helyszínelte az észlelt nyomo­kat, s megkezdte a betörés vizsgálatát, az ismeretlen tet­tes vagy tettesek felkutatását.'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom