Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-30 / 306. szám

Helytálltak a HAGY brigádjai Őszinte eszmecsere — eredményekről, gondokról Ki nyeri meg a Nemzetközi Iskola Kupát? Mindenki alaposan felkészült Befejeződtek a városi-járási versenyek A verseny egyik izgalmas jelenete. Sztavik Zsuzsanna, a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola színeit képviselte. >n Szeptemberben hirdette meg a városi-járási közlekedésbiz­tonsági tanács az általános is­kolák felső tagozatos tanulói­nak, valamint a középiskolá­soknak és az üzemi KlSZ-szer- vezetekben tevékenykedő fia­taloknak a nemzetközi iskola- kupa-vetélkedősorozatot. A felhívásra 39 általános is­kolában rendezték meg a ver­senyeket. A pajtásoknak a KRESZ ismeretéből kellett vizsgázniuk, valamint ügyessé­gi pályán bizonyíthatták gya­korlati felkészültségüket. A he­lyiek után került sor a körze­ti döntőkre, amelyekből ösz- sresen 54 úttörő jutott a váro­si-járási döntőbe. A középis­kolákat és az üzemeket 46 fia­tal képviselte. A rendezők örömmel álla­pították meg, hogy a részvevők felkészülten érkeztek a váci Petőfi Általános Iskolában le­bonyolított végső versenyre, s nagyon fegyelmezetten hajtot­ták végre a feladatokat. A szervező munkában a KBT sok segítséget kapott az iskola igazgatójától, tanári karától és technikai dolgozóitól is. A győzelmet az általános is­kolás fiúk között Dzirugy Ta­más (Báthori Általános Isko­la) szerezte meg, a második Fodor László (Göd-felső). a harmadik pedig Jánossy Zsolt (Petőfi Általános Iskola) lett. A lányok között Budai Mária (Göd-felső) győzött, a máso­dik helyen Návelek Piroska (Vácrátót), a harmadikon Me­gyés Éva (Vámosmikola) vég­zett. Izgalmas versenyt hozott a középiskolások és az üzemi fiatalok versengése is. Ök se­gédmotoron bizonyították ügyességüket. A 14—16 év kö­zötti kategóriában Gombás Je­nő (Üttörőház) volt a legjobb, megelőzte Koczur Tibori (Űt- -irőház), valamint Szalóczi Zsoltot (Sztáron Sándor Gim­názium). A 16—18 évesek kö­pött Molnár Károly (Lőwy Sándor Gépipari Szakközép- iskola) győzött, a második he­lyen Tóth János (KISZ szobi • bizottsága), a harmadikon pe­. dig Kismartoni Csaba (Sztáron I Sándor Gimnázium) végzett. I A helyezettek az értékes ju­talmakat Tari Kálmántól, a városi-járási KBT elnökétől vehették át, egyben jogot nyer­tek a jövő tavasszal megren­dezésre kerülő megyei döntő­ben való részvételre. F. Z. forrasztóón üzem WMZ ötvö- zőjét. I Teljesítették takarékossá­gi felajánlásukat is; 300 ezer forint megtakarítást értek el a kiszerelt alkat­részek újbóli hasznosítá­sával és a hulladék folya­matos visszavételezéscvel. Arról is szóltak, hogy 1979- ben együttműködnek a ferrit- üzem brigádjaival, miáltal gyorsabban felújíthatják a porelőkészítő berendezést, az anyagosztály dolgozóival pe­dig légióként a pótalkatrész­beszerzés javítása érdekében szeretnének szoros kapcsola­tot létesíteni. A galvánüzem brigádjai ar­ról adtak számot a tanácsko­zás résztvevőinek, hogy mi­ként segítették a termelés közben végrehajtott rekonst­rukciót, ugyanis az aranyozón kívül, a galvánsort is felújí­tották. Az alkalommal élve, bri­gádtársaik segítségét kérték a keményferrit üzem képvi­selői. Az idén új terméket kezdtek gyártani, s a ke­ményferrit készítése nem volt zavartalan. Mint elmondták, a sajtolószerszámok nagyon drágák, ezért nincs belőlük tartalék. Létfontosságú tehát a meglevők gyors, soron kí­vüli javítása. S az is igaz, hogy a ferritgyártáshoz elen­gedhetetlenül szükséges, jó minőségű vasoxidról is gon­doskodni kell. Miután az or­szágban egyedül Vácott ké­szül keményferrit, s ez a ter­mék a híradástechnikai ipar­nak egyre fontosabb alap­anyaga lesz, arra kell törekedniük a vállalat vezetőinek, hogy minél előbb elérjék a 300 tonna előállítását, ugyanis a termelés csak ek­kora mennyiséggel gazdasá­gos. A gyártásban részt vevő brigádok vállalásaikkal hoz­zájárulhatnak ehhez. Jó teljesítményekről szá­moltak be a kohászati üzem brigádjai is, 345 millió forin­tos termelési tervüket túl­szárnyalták. Jövőre sem sze­retnének rosszabb eredmény­nyel dolgozni, ezért kérték például a 350 tonnás prés sür­gős felújítását. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában 90 millió forinttal több terméket állí­tottak elő a tervezettnél. Jog­gal állapította meg a válla­lat igazgatója, hogy sikerült jó alapot teremteniük a jövő évi követelmények teljesítésé­hez. D. Gy. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JARAS.ES XXII. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM : í! > . ♦VX. . 1978. DECEMBER 30., SZOMBAT Márianosztra és Szob, Kóspallag és Verőcemaros Január elsejétől: közös tanács Előnyökkel jár az egyesülés Január elsejével újabb ál­lomásához érkezik a nagy­községi közös tanácsok háló­zatának továbbfejlesztése: ez­úttal Szob és Verőcemaros ál­lamigazgatási területének bő­vítésére kerül sor. Megszűnik az eddig márianosztrai szék­hellyel működő márianoszt­rai—kóspallagi közös tanács: Márianosztrát Szobhoz, Kós- pallagot Verőcemaroshoz csa­tolják. A márianosztrai—kóspallagi közös tanács 1973. április 15- én alakult meg. Az alapítást követően, mindkét települé­sen meggyorsult a fejlődés üteme. Jelentős eredmények születtek az intézmények fel­újításában, Márianosztrán óvoda, Kóspallágon orvosi rendelő épült. Noha a hatósá­gi munka színvonala is emel­kedett, a követelmények to­vább mégsem fokozhatok. A települések sem ipari, sem mezőgazdasági üzemmel nem rendelkeznek, hiányuk a ta­nács anyagi helyzetét kedve­zőtlenül befolyásolta, és a kis létszámú apparátus sem képes az egyre nö­vekvő igényekkel lépést tartani. Ezért született terv Mária- nosztrának Szobhoz, Kóspal- lagnak Verőcemaroshoz csa­tolásáról. Márianosztra lakos­sága már a múltban is Szob felé orientálódott, sokan vál­laltak a nagyközségben mun­kát, és a váci, dunakeszi, bu­dapesti munkahelyekre is Szobon keresztül jutottak el. A csatlakozással jelentősen javul a márianosztraiak ke­reskedelmi, kulturális és egészségügyi ellátása. Példa­ként említjük, hogy amíg Márianosztrán egy vegyes-, egy élelmiszer-, és egy hús­bolt működik, addig Szobon 4 élelmiszerüzlet és tíz külön­böző, iparcikk-, ruházati és egyéb bolt áll a lakosság ren­delkezésére, nem szólva az ABC-áruházról. A márianosztrai lakosság egészségügyi ellátását ja­vítja a Szobon működő szakorvosi rendelőintézet és a gyógyszertár. A márianosztrai—kóspallagi egészségügyi körzetben egyet­len orvost sem sikerült lete­lepíteni. Kóspallag Verőcemaroshoz csatolása hasonló előnyökkel Vác a hazai lapokban A Magyar Nemzet ismer­tette Pest megye 1979. évi költségvetését, megemlítette, hogy jövőre elsősorban Duna­keszin, Vácott és Érden ter­vezik új bölcsődei helyek lé­tesítését. A Rádió és TV Újság fel­idézte Zsoldos Imrének, a Stú­dió 11 egyik vezetőjének 30 éves pályafutását; a neves ze­neművész jól eső érzéssel em­lékezett vissza a váci kórház­ban adott koncertra. Az Éiet és Irodalom sajtó­bibliográfiai ismertetés kap­csán utalt rá, hogy Vácott nyomták Uránia címmel, az A Magyar Hírlap közölte az Egyesült Izzó Váci Fényforrás- és Alkatrészgyára Győrbe ki­ránduló KISZ-csoportjának panaszát: a szobákat előjegyző portás tévedése miatt, éjszaka fedél nélkül maradtak a fia­talok. A Képes újság beszámolt arról, hogy milyen kalandos úton-módon került vissza ere­deti tulajdonosához egy, a vác—szobi személyvonaton elcserélt táska. A Sajtóterjesztési Híradó, Magas szintű elismerés cím­mel, bemutatta Pomozi Mik­lóst, a váci 1. számú postahi első hazai szépirodalmi folyó- i vatal Munka Érdemrend arany iratot s ugyancsak városunk- 1 fokozatával kitüntetett vezető- ban jelent meg 1867-ben a [ jét. I „ P. R. Magyar Iparos című hetilap. festő és grafikus, valamint Földváry Csaba ötvösművész tárlata vonzott sok látogatót. Fontosnak tekintettük a váci művészek bemutatását, így került sor Mikes J. István és Hídvégi Valéria festőművészek kiállítására. Természetesen, megpróbáljuk az ország más tájain élő alkotók munkássá­gával is megismertetni a kö­zönséget. E törekvés jegyében rendeztük meg például Bál­ványos Huba grafikus és Gink Károly fotóművész önál­ló tárlatát. Teret nyitunk az amatőröknek is, több ízben jelentkezett már kiállítással a művelődési központ képzőmű­vész szakköre, valamint a Dunakanyar Fotóklub. — Munkánk elismerésének tartjuk, hogy a képzőművé­szeti világhét megnyitójára itt, e házban kerülhetett sor, de megrendezhettük a vizuá­lis nevelés fontos fórumának számító nemzetközi diaporáma biennálét és vendégül láthat­tuk a gyermek képzőművésze­ti tábor reménységeit. Betöltött hivatás — Ügy érzem, sikerekben gazdag esztendőt hagyunk magunk mögött. Megítélésem szerint, és ezt az eredmények bizonyítják, a ház egyre job­ban betölti hivatását, neveze­tesen azt, hogy a város kul­turális életének erjesztője le­gyen, egyszersmind, határo­zott nevelési-közművelődési koncepció segítségével, hozzá­járuljon a művelődési folya­matok kialakításához. Hegyi Iván (Vége) jár. A váci, dunakeszi és bu­dapesti üzemeket Verőcema­roson keresztül érik el a dol­gozók, és az utóbbi időben sok kóspallagi települt át Ve­rőcemarosra. Verőcemaros, akárcsak Szob, a megyei településháló­zat fejlesztési tervében alsó­fokú központként szerepel, a nagyközséget az országos jel­legű üdülőterületek között tartják nyilván. Vonzáskörze­téhez Kóspallag is hozzátarto­zik. A Dunakanyar Intéző Bi­zottság ugyancsak igen nagy gondot fordít a kós- paliagi településrésznek az idegenforgalomba való bekapcsolására. Ezt a célt szolgálja egyebek között a kisinóci turistaház felújítása és a Kóspallag— Nagybörzsöny között terve­zett útépítés is. A márianosztrai községi kö­zös tanács átszervezéséről, il­letve a szobi és a verőcema­rosi nagyközségi közös taná­csok működési területének bő­vítéséről az említett községek pártszervezetei, illetve pártbi­zottságai többször is tárgyal­tak, a tervet jóváhagyták. A helyi népfrontbizottságok és a tanácsok egyetértésével ke­rült végül is a határozat az Elnöki Tanács elé, mely az átszervezésekről szóló javas­latot jóváhagyta. Szobon és Verőcemaroson alakuló tanácsülést tartottak, s a végrehajtó bizottság so­raiba választották a társköz­ségek két-két képviselőjét. II. L Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyát a Zöldért-boitok- ban 4,40-ért, az őstermelők 5— 6 forintért árulták. A lencsét 45—50 forintra tartották. A fe­hérbabért 25—30, a tarkáért 35—40 forintot kértek. A kel­káposzta ára 6—10, a fejesé 4,50-re emelkedett. Piroská­posztát 6—8 forintért, karfiolt 17 forintért láttunk. A zöldség 3—12, a sárgarépa 7—10 forin­tért kelt el. A zellergyökér 10 —12, a cékla 5—6 forintba ke­rült. Kukoricalisztet és kását 10 forintos literenkénti áron kínáltak. A savanyú káposzta ára a Zöldért-boltokban 7, a kiskereskedőknél 10, a vecsé- si árusnál 12 forint volt. Házi savanyúból az uborkát 25, a paprikát 30—40 forintért kínál­ták. A fogyasztásra kész cékla kilóját 15—16 forintra mond­ták. A disznótorosból a töpörtyűt 30—35, a füstölt szalonnát 45— 50 forintért kínálták. A tisz­tított kacsákat 200—280 forint­ra, a libát 50—55 forintos ki­lónkénti áron kínálták. A ma­gáneladók az élő csirke kiló­jáért 34 forintot kértek. To­jást 1,80—2,40-ért lehetett ven­ni. Az alma ára 12-f-16, a körtéé 14—20 forint között vál Vincit. A kötözött szőlőt 28 forintért kínálták. Szilvalekvárt 30—>0 forintért láttunk. Mézet 4.1 fo­rintos kilónkénti áron kínál­tak. A dióbélért 120, a man» duláért 160 forintot, a sült tö­kért 6 fbrintot kértek, nyer­sen 4—6 forintért mérték ki­lóját. "— . -----’MW'»» Kö szönetnyilvánítás. Hálás kc- szönetünket fejezzük ki mindazok­nak a kedves rokonainknak, bará­tainknak, ismerőseinknek, kollé­gáinknak, a Sportpropaganda Vál­lalatnak, az OTSH-nak, a Pest megyei Sporthivatalnak, a Gödi TK vezetőinek és labdarúgóinak, a PENOMAH Öregfiúknak, a For­te-gyár dolgozóinak, a Váci ÁFÉSZ-nak. akik legdrágább fér­jemet, mindenki szeretett Imréjét utolsó útjára elkísérték, sírjára a kegyelet virágait elhelyezték és mély gyászunkban osztoztak, özv. Goda Imréné és a gyászoló család. Gondjaikról, mintegy fele­letül, a szerszámüzembeliek is szóltak: 1976-tól ötvenhármán léptek ki közülük, szerszám- készítők, köszörűsök, eszter­gályosok, most tehát ott tar­tanak, hogy az előkészítő ka­pacitás nagyobb a szükséges­nél, viszont például a köszö­rűsökre háromszor annyi munka jut, mint az üzem töb­bi dolgozójára. A javaslat, hogy átképezik az embereket, mindeddig kudarcba fulladt. Eredményeikről adtak szá­mot társaiknak a tmk brigád­jai. Fő céljuknak a nagy tel­jesítményű berendezések ál­lásidejének csökkentését tar­tották, s az állásidő-csökken­tést meg is valósították. Véd­nökségük sem volt hiábavaló a horganyüzem Schuller hi­degfolyató prései, valamint a peremező automaták felett. Kevesebbet álltak, nem aka­dályozták a folyamatos ter­melést. Azt a vállalásukat is teljesítették, hogy átalakítják az ugyancsak horganyüzemi Skoda trió-hengerállványt és sikerrel állították munkába a Milyen tényezők nehezítet­ték a dolgukat? Miként lehet szervezettebbé tenni a mun­kát jövőre? Hogyan javíthat­ják a brigádok együttműkö­désüket? Ezek és hasonló kérdések kerültek megvita­tásra a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a szocia­lista brigádvezetők tanácsko­zásán. Azt többen megállapították, hogy idei termelési tervük túl­teljesítését — hiszen a létszám tovább csökkent — nagymértékben előse­gítette a munkaverseny, de, ha az anyagellátási osz­tály brigádjai folyamatosab­bá teszik az üzem anyagellá­tását, ha a szerszámüzem szo­cialista közösségei fokozottan ügyelnek a szerszámellátás ütemességére és ha a fejlesz­tők hamarabb megteremtik a nagyméretű maglapgyártás műszaki feltételeit, sokkal eredményesebben és kevesebb erőfeszítéssel tudnak dolgozni a termelőegységekben. Városunkban még soha nem volt olyan színes a kulturá­lis program, mint az idén. összehasonlításképpen: hat évvel ezelőtt Vácott egy esztendő leforgása alatt mind­össze hét hangversenyt ren­deztek. Kialakult rendszer — Valóban, napjainkban már jóval előbbre jártunk — vette ót a szót Végh Károly. — Hat felnőtt és 18 ifjúsági koncertet hirdettünk meg, to­vábbá, ugyancsak a mi ren­dezésünkben, a KISZ-kórus és a Vox Humana énekkar 10 önálló hangversenyt adott a zeneiskolában. Külön kell szólnom művelődési házunk zenekaráról, a Musica Humá­néról, mert ez az együttes csupán Pest megyében har­mincszor lépett fel nagysike­rű műsorával. És meg kell említenem a külföldi művé­szek váci vendégjátékát, eb­ben az évben egyebek között a Török Állami Szimfonikus Zenekar is koncertezett ná­lunk, valamint a már hagyo­mányos nyári és szilveszteri orgonahangversenyeinket. — A legfontosabbnak, a felsorolás ellenére, mégis azt tartom, hogy a zenei nevelés tudatos, összefüggő, egymást jól kiegészítő rendszere alakul! ki Vácott. Az úttörőházban dalos, játékos tanfolyamokon foglalkozunk az óvodásokkal, két zenei tagozatos általános iskola működik a városban, a Hámán Kató és a Petőfi Sán­dor iskola, a Konstantin téri zeneiskolában pedig 672 nö­vendéket oktatnak. A kóruso­kat számba véve szintén meg­figyelhető a lépcsőzetesség, gondoljunk csak a minden is­kolában működő énekkarokra, a művelődési központ fiúkóru­sára, a KISZ-kórusra vagy a Vox Humanára. Nem véletlen, hogy a páros években Vácott rendezik meg az országos if­júsági kórustalálkozót, a pá­ratlan esztendőkben pedig a Dunakanyar dalostalálkozót. Igények — kérdőíveken — Az idén még tovább gaz­dagodott a program, hiszen városunk látta vendégül a ré­gizenei tábor ifjú muzsiku­sait, valamint az országos ütőhangszeres találkozó részt­vevőit. — A színházi rendezvények­kel már több gondunk akadt. Főként a társulatok vezető- és színészváltozásai érintettek érzékenyen bennünket, hiszen többször megtörtént, hogy a már egyezségbe foglalt prog­ramokat az újjáalakult együt­tes lemondta. Mindezek elle­nére, örvendetes változásokról is beszámolhatok. Elhatároz­tuk például, hogy csökkent­jük a bérletek számát, s ez­zel az intézkedéssel ismét megtöltöttük a színházterem korábban sokszor foghíjas né­zőterét. Egyik leglényegesebb feladatunknak érezzük, hogy a színházlátogatókból színház- értő közönséget neveljünk. A gyerekeknek ezért szerveztük meg az Alkotó színház soroza­tot, amely a színházi világ kulisszatitkait is megismerte­ti a kicsikkel. Hasonló kezde­ményezésünk lesz januártól a Színészműhely sorozat is: egy- egy neves művész látogat el hozzánk, elsőként Horváth Te­ri, Kossuth-díjas. S hogy kö­zelebbi kapcsolatba kerüljünk a színházlátogatókkal, kérdő­íveket bocsátunk ki, amelyek­ből fontos információkat ka­punk a helyi igényekről. Az elismerés bizonyítékai — Nem beszéltem még képzőművészeti rendezvé­nyeinkről. Az idén 29 tárla­tot tekinthettek meg az ér­deklődők a művelődési köz­pontban. Emlékkiállításaink közül különösen Végh Dezső Törekvések, célok, lehetőségek (II.) Látogatókból — értő közönséget Zene, színház, kiállítások

Next

/
Oldalképek
Tartalom